HU202440B - Berendezés nedves szilárd anyagok, különösen szennyvizekből kiválasztott rácsszemét préselésére - Google Patents

Abstract

A berendezésnek előviztelenítő kamrája (8) és két további préselő kamrája (9, 10) van, amelyek közül az első kettőn húzódik ét a préselócsiga (3), az utosó pedig kúpos kialakítású, és kitorkolló nyílásához (50) kidobóeszköz (6) csatlakozik. A előviztelenítő kamra (8) csaknem teljes hosszában az adagológarat (2) nyílása (13) húzódik felül végig. A másik hengeres kamrában (9) spirális lekotróborda (15) van, amelynek menetemelkedése ellentétes irányú a préselócsiga (3) menetemelkedésével. (1. ábra)

Description

A talámány nedves szilárd anyagok, különösen szennyvizekből kiválasztott rác6szemét préselésére - térfogatának csökkentésére szolgáló berendezésre vonatkozik.

Ismeretes, hogy a szennyvíztisztítás mechanikai tisztítási fokozatában a darabos szennyező anyagokat rácsokkal (gerebekkel) távolítják el. A kézzel vagy géppel eltávolított anyag - a rácsszemét - bomló szerves komponenseket tartalmaz, ami fertőzési veszélyt jelent, ezért a rácsszemét kezelése és megsemmisítése a tisztítási technológia fontos fázisait képezi. Az elszállítási és megsemmisítési költségek csökkentése érdekében a rácsszemét térfogatát és víztartalmát csökkenteni kell. E feladat megoldására különféle, például dugattyús, dobos és csigás berendezések ismeretesek, amelyek közül - a technológiai és műszaki paraméterek ismeretében, és üzemi tapasztalatok alapján - a csigás rendszerű rácsszemét-préaek minősülnek a legalkalmasabbaknak a fent megadott feladat megoldására. Közös jellemzőjük, hogy tengelyre erősített csigalevelet tartalmaznak, és a csiga forgó mozgása közben a csigalevél menetemelkedése folytán a préselendő anyagot a tengely irányában továbbítja, közben összenyomja, miáltal tömörítő hatást fejt ki, és így a nedvesség nagyrésze az anyagból eltávozik.

A jelenlegi ismert csigás rácsszemét-prések egyik hátránya, hogy a préselési erő csak a préscső utolsó, viszonylag rövid szakaszában lép fel, és itt ugrásszerűen növekszik meg. Ennek következtében a kipréselt anyagnak egyrészt túlságosan nagy a nedvességtartalma, másrészt a rácsszemét továbbhaladásakor hirtelen léleadás miatt a paláston távozó folyadék helyi súrlódáscsökkentő hatása következtében az anyag egy helyben forgásával kell számolni, ami üzemképtelenséget eredményezhet, és ennek elhárítása hosszadalmas karbantartási, tisztítási munkát igényelhet. Az abból adódó problémát, hogy a rácsszemétre ható préselési igénybevétel a kilépési keresztmetszetig nem növekszik folyamatosan, egyes megoldásoknál a csavarfelület emelkedésének változtatásával, és az ily módon elérhető folyamatos térfogatcsökkenéssel igyekeznek kiküszöbölni. Ezekben a présekben azonban az összepréselt anyag a csavarfelületek közül történő kilépéskor nagyobb keresztmetszetű helyre kerül, ahol már nincs préselöelem, ami azt eredményezi, hogy az itt fellazuló anyag a nagyobb préselési nyomású helyen leadott nedvességet visszaszivja, mielőtt a folyadék a berendezés elvezető furatain kiléphetne.

Az ismert csigás rácsazemét-prések további hátránya, hogy amennyiben a préselendő anyag minősége változik, az anyag a préselőelemmel egy helyben foroghat. Ismeretes, hogy csavarfelületú préselőelem abban az esetben képes az anyagot tengelyirányban szállítani, ha a préselőelem és az anyag között olyan értelmű sebességkülönbség van, hogy az anyag lemarad a forgó préselöelem szögsebességéhez képest. Azoknál a berendezéseknél, ahol ez a szempont figyelmen kívül marad, az anyag a préselőelemet kitöltve azzal együtt forog; szállítás, préselés és tömörítés - végeredményben megfelelő működés nincs.

Ismeretesek olyan csigás préselőberendezések, amelyeknél a kezelendő anyag szálasanyag-tartalma miatt a csavarfelület külső élét bevágásokkal látják el (lásd például a 2 506 042. és a 3 013 091. számú NSzK szabadalmi leírásokat). E bevágott csigalevelek hátránya, hogy elősegítik a préselendő anyag együttforgáaát.

A jelenleg használatos csigás préeélőberendezések további hátránya, hogy a préeelőelem szennyeződéseknek fokozott mértékben kitett csapágyazása nincs kellően megvédve a szennyező anyagok ás a kipréselendő folyadék hatásával szemben, amely agresszív jellegű is lehet.

Egy másik hiányossága az ismert berendezéseknek, hogy a préselési végnyomás értékének a beállítására különféle, a kiadónyiláshoz épített rugós ellennyomó elemek szolgálnak, amelyek bonyolult szerkezeti kialakításuk és nagy helyigényük miatt gátolják a préselt anyag továbbvezetését és - közvetlenül a konténerbe történő - kellő magasságú kidobását. A préselt anyag a berendezésből történő kilépése eikjában a préselőelem hatására a haladó mozgás mellett még forgó mozgást ie végez, ami a rugózó elemek működését hátrányosan befolyásolja.

Bizonyos préselő berendezéstípusok esetében problémát okoz, hogy az egyik oldalon fixen csapágyazott préselőelem miatt igen nagy radiális' csapégyterhek jelentkezhetnek, ami csak a szerkezeti méretek növelésével kompenzálható. Az egyik oldalon csapágyazott, szögelfordulást lehetővé tevő préeelőelem viszont megköveteli, hogy a meghajtóegység a tengelyre szerelt kivitelű legyen. Ebben az esetben a közvetlen meghajtás miatt a meghajtóegységnek igen nagy módosítással kell rendelkeznie, ami a szerkezeti méreteket növeli. Azoknál a berendezéseknél viszont, ahol a meghajtóegység rögzített helyzetű, és külön áttételen keresztül hajtja a préselöelemet, az ez utóbbival együtt szögben elmozduló hajtott fogaskerék miatt fogaskerékpár kapcsolódó fogainak felfekvése nem lesz egyenletes, aminek meghibásodás, törés lehet a következménye.

Végül rá kell mutatnunk az ismert berendezéseknek arra a hátrányára is, hogy a rácsszemétnek a konténerbe dobása nyitott rendszerben valósul meg, szabadtéri körülmények között, ami - az esetek legnagyobb részében - a meleg és a különféle rovarok miatt fokozott fertőzésveszélyt jelent.

A találmány feladata, hogy olyan csigás rácsszemét-prést szolgáltasson, amelynek

HU 202440 Β segítségével a préselendő anyagból kis energiaráfordítással, magas szilárdanyag-hányad mellett kis térfogatú préselvény nyerhető. Emellett a berendezésnek egyszerűnek és üzembiztosnak kell lennie.

A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha egy részben nyitott előpréselő térbe nagy tömegben, a préselőcsiga hossza mentén jelentős hosszban kiterjedő nyílásokon át juttatjuk be a préselendő anyagot, annak előviztelenitése következik be, és további préselési fázisokban már csökken az anyag folyadéktartalmának súrlódáscsökkentő hatása, és így az anyag préselöcsigával való együttforgásának veszélye is. A másik felismerésünk, hogy ha az elővíztelenitő térhez olyan hengeres préselőtér csatlakozik, amelynek belső felületén folytonos spirális lekotróborda húzódik végig, amely ellentétes menetemelkedésű a préselőcsigával, és ha itt a csiga csavarfelülete kisebb emelkedésű, mint az elővíztelenitő térben, a préselési erő három irányban - radiálisán, tangenciálisan és axiálisan - tetemesen megnövelhető. Végül felismertük, hogy amennyiben a préselőcsiga tengelyének minden irányú kismértékű szögelfordulását lehetővé tevő, konstrukciót alkalmazunk, a beezorulási és dugulási veszély a minimálisra csökkenthető, és zavartalan üzemelés biztosítható.

E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan préselőberendezés segítségével oldottuk meg, amelynek hajtóeszközhöz kapcsolt préselőcsigát tartalmazó préselötere van, amelynek határolófala a kipréselt folyadék elvezetésére szolgáló nyílásokkal van áttörve, és amely préselótérbe adagológarat torkollik, és a préselt anyag kibocsátási tartományában kúpos térrésze van, és amelynek az a lényege, hogy a préselendő anyag betáplálására szolgáló adagológarat (2) egy átmérőjét meghaladó hoszszúságú hengeres kamrába felülről egy olyan hosszúságú nyíláson át torkollik, amely nyiláshosszúság e kamra hosszúságának a felénél nagyobb, és e kamrához veié közös belső terű, de nagyobb átmérőjű olyan hengeres kamra csatlakozik, amelynek belső felületén spirális lekotróborda van, amelynek menetemelkedési iránya a préselőcsiga menetemelkedésének az irányával ellentétes, és hogy a lekotróbordát tartalmazó kamrához vele közös belső terű, belülről kifelé csökkenő átmérőjű, a préselt anyag eltávolításához előirányzott kitorkolló nyílással rendelkező kúpos kamra csatlakozik. Egy kiviteli példa szerint az adagológarat nyilasát és a lekotróbordát tartalmazó kamrákon keresztülvezetett préselőcsigája van, amelynek az utóbbi kamrában elhelyezkedő szakasza kisebb menetemelkedésű, mint a nyílást tartalmazó kamrában levő' szakasza, mimellett a két szakasz csavarfelületeinek a menetemelkedési iránya azonos. Ebben az esetben előnyös, ha a nyílást tartalmazó kamrában levő szakasz hossza legfel4 jebb háromszorosa a lekotróbordát tartalmazó kamrában levó szakasz hosszának, és menetemelkedéseik aránya legalább 1:4-hez.

Egy további találmányi ismérvnek megfelelően a spirális lekotróborda menetemelkedése a préselőcsiga a lekotróbordát tartalmazó kamrában levó szakaszának menetemelkedésétől eltérő értékű. Egy másik jellemzője lehet a berendezésnek, hogy a préselőcsiga j tengelyének elülső vége a kúpos kamrába nyúlik, és a kamra keresztmetszetének belül- i ról kifelé csökkenését eredményező kúpos alakkal van kiképezve; előnyösen a tengely } végét lekerekített kúpos záróelem alkotja.

A berendezés egy másik kiviteli alakjára i az jellemző, hogy a préselőcsiga a lekotró- j bordától távközzel (játékkal) van elrendezve, és tengelye minden irányú - az említett játéknak megfelelő - szögelfordulást megengedő vezető csapágyazással rendelkezik, és e szögelfordulást lehetővé tevő módon kapcsolódik a hajtóeszközhöz. Célszerű, ha préselócsigának a tengelycsonkjához olyan fogaskerék van rögzítve, amely a hajtóeszköz hajtó- i

-fogaskerekével áll működési kapcsolatban, j mimellett legalább az egyik, célszerűen a j hajtott fogaskerék fogainak a két végén a j talpon mért fogszélessége kisebb, mint bár- [ mely, a fog hosszirányára merőleges közben- j só metszetben mért fogszélesség, a fogak \ hosszanti oldalfelületei pedig kívülről tekintve domborúak. Előnyös az az intézkedés is, amely szerint a csapágyazás kenóeszköz által az atmoszferikust meghaladó nyomás alatt tartott kenőanyaggal kitöltött, kívülről fedéllel lezárt kenési térrel rendelkezik, amely a kenóeszköz kenőanyag-terével közlekedik; és a kenési tér az adagológarat nyílását tartalmazó kamra felől tört vonalvezetésű, és e kamra hosszanti geometriai középtengelye irányában célszerűen állítható szélességű tömöritőrésben levő kenőanyaggal van tömitve.

Ebben az esetben célszerű, ha a préselőcsigához azzal együtt forgatható, a csapágyazás belső felületével korong alakú teret alkotó védőlemez van rögzítve, amely kapcsolatban áll a tömítőréssel, és azzal együtt tömitő kenőanyag-teret alkot, amely a védőlemez homloklapja és a kamra külső felülete közötti szabályozórés útján közlekedik a külső légtérrel. Célszerű továbbá, ha a kenőeszköznek

- célszerűen álló henger alakú - háza és abban fel-le mozgatható, felül - célszerűen változtatható tömegű - terhelő testet tartalmazó dugattyúja van, amely alatt a házban kenőanyag-tér (zelrtér) van, amelybe töltócsonk torkollik, és amelyből elvezetócsonk lép ki; a dugattyú belsejében - célszerűen a függőleges geometriai középtengelyében húzódó csatorna van, amely alul a dugattyú fenéklapjára torkollik ki, a felső tartományában pedig rugalmas erő hatása alatt álló szelep, például szeleptú van beépítve. Általában a szelep felett szabályozócsavarral állítható erejű rugó, célszerűen spirálrugó van. Elő-35

HU 202440 Β nyös, ha a kenőeszköznek felső végével a dugattyú felső részéhez, - alsó végével pedig a ház külső oldalához rögzített, előnyösen harmonikaszerü rugalmas membrán által alkotott külső burkolata van.

Egy további kiviteli példa szerint a berendezésnek hosszirányban végighúzódó, a kamrákat alulról és oldalról körülfogó vályúja van, amelyből alul elvezetócsonk torkollik ki, amely felé a vályú fenékrésze lejtéssel van kialakítva, és a vályú végein függőleges, alátámasztására is szolgáló merevítő peremek vannak.

Egy másik találmányi ismérvnek megfelelően a kúpos kamra kitorkollő nyílásához zárt szelvényű kidobóeszköz csatlakozik, amely alulról felfelé irányuló ferdeségú, külső vége függőlegesen lefelé nyúlik, és e végrészhez ejtőcső csatlakozik, amely gyűjtőtartályba torkollik. Célszerű továbbá, ha a préselőcsigának a lekotróbordát tartalmazó kamrában levó szakasza kilépési végének a menetemelkedése 0°, valamint ha az adagológarat szintjelzővel van ellátva, és ha az adagológaratnak a kamrába torkolló nyílásának a hosszúsága a kamrák együttes hosszúságának legalább a felét teszi ki, keresztmetszete pedig előnyösen legalább a kamra keresztmetszetének legalább mintegy 40%-át foglalja el.

Az is előnyös, ha a préselócsiga hosszának legalább mintegy 60%-a az adagológarat nyilasa alatt, illetve e nyílásban helyezkedik el, és ha a betápláló nyílást tartalmazó kamra hosszúsága meghaladja a lekotróbordát tartalmazó kamra hosszúságát, amelynél a kúpos kamra hosszúsága kisebb, valamint ha a kúpos kamra hossza s lekotróbordát tartalmazó kamra belsó átmérőjének célszerűen legfeljebb a 60%-át teszi ki; végül ha a kitorkolló nyílás pereme és a lekotróbordát tart&mazó kamra belső felülete közötti radiális távköz az e kamra átmérőjének legfeljebb 15%-a.

Általában a kamrák alsó részében vannak a kipréselt folyadék kibocsátására szolgáló - célszerűen sugárirányú - lyukak kialakítva.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak egy előnyös kiviteli példáját és néhány szerkezeti részletét tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán a rácsszemét prés részben oldalnézetben, részben hosszirányú tengelymetszetben látható;

a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt A-A vonal mentén vett függőleges metszet;

a 3. ábrán nagyobb méretarányú függőleges metszetben tüntettük fel a berendezés vezető csapágyazását;

a 4. ábrán a hajtó-tengelycsonkon rögzített fogaskerék egy részlete perspektivikus nézetben látható;

az 5. ábra a vezető csapágy kenöeszkózét tüntettük fel vázlatos oldalnézetben;

a 6. ábra a kidobóeszköz és gyűjtótartály nagyobb méretarányú oldalnézete.

Amint az 1. és 2. ábrán látható, a berendezés hosszúkás, a préselendő anyagnak a berendezésbe juttatására szolgáló 2 adagológarata a cső alakú Di átmérőjű (fekvőhenger alakú) elóviztelenitő 8 kamra felső részében torkollik, amelyben h hosszúságú (1. ábra) és b szélességű (2. ábra) 13 nyilás van kialakítva a 2 adagológarat számára. A 8 kamra H hosszúságú, és e kamrához L hoszszúságú hengeres 9 kamra csatlakozik, ez utóbbi pedig vele egybefüggő, 1 hosszúságú 10 kamrába megy át, amely belülről kifelé csökkenő átmérőjű. Az HL·, az L<H‘, és 1 ++ L + 1 = s, ami a berendezés 1 belső terének a teljes hosszúsága. A hengeres 9 kamra belső átmérőjét Dl, a kúpos 10 kamra legkisebb átmérőjét - ami azonos az 50 kitorkolló nyilás átmérőjével - Di hivatkozási betűvel jelöltük, mimellett természetesen Az cC kúpszöget az 1. ábrán ugyancsak feltüntettük.

A 2 adagológarat 41 szintjelzővel van felszerelve, amely a túltöltés veszélyének a kiküszöbölésére szolgál.

Az 1 belsó térben 3 préselőcsiga húzódik végig, amelynek a hosszúsága lényegében azonos a belső tér S hosszúságával, és két 14a, 14 b szakasza van. A 14a szakaszt nagyobb menetemelkedésű csavarfelület alkotja, mint a 14 b szakaszt, de az egyes szakaszokon belül a menetemelkedés azonos. A 14a, 14b szakaszok egymáshoz viszonyított hosszának és a menetemelkedések mértékének a préselési folyamat optimalizálására kihatással van,' a legkedvezőbb méretviszonyok, illetve emelkedésértékek kísérlettel határozhatók meg. Az 1. ábrán jól látható, hogy a 3 préeelócsiga 14a szakasza az elóviztelenitő 8 kamrában, a 14b szakasza pedig a hengeres 9 kamrában helyezkedik el. A 14a szakasz hosszúságát tekintve - túlnyomó része a 13 nyilás alatt, illetve e nyílásban - vagyis nyitott térben - helyezkedik el. A 13 nyílás h hosszúsága az elóviztelenitő 8 kamra H hosszúságának célszerűen legalább az 50%-át teszi ki, mig a 13 nyilás 2. ábrán bejelölt m mélysége úgy van megválasztva, hogy a kör keresztmetszetű kamrából a nyílással kivágott ezegmens a teljes keresztmetszet lehetőleg legalább mintegy 40%-át tegye ki. így a 3 préselőcsiga a hosszának mintegy 60%-át kitevő mértékben részben nyitott, ή hosszúságú térben helyezkedik el. A 14a szakasz hossza legfeljebb háromszorosa a 14b szakaszának, menetemelkedéseik aránya pedig legalább 1:4-hez.

Az elóviztelenitő 8 kamra, valamint a hengeres 9 és a kúpos 10 kamrák szilárdan vannak egymáshoz csatlakoztatva, és az elő5

HU 202440 Β víztelenítő 8 kamra, valamint a kúpos 10 kamra végén egy-egy merevítő 11a, 11b perem van. A merevitóperemek az egész berendezés alátámasztására is szolgálhatnak.

Az előviztelenitő 8 kamra és a 9, 10 kamrák által alkotott egységet mindkét végén nyitott külső 16 vályú veszi körül, amelynek feneke minden irányból a közepe felé lejt, és a legmélyebb pontjáról folyadékelvezetó 18 csonk torkollik ki. A 16 vályú kétoldalt a 8 kamra z vízszintes kőzépsikjában 16a peremekkel (2. ábra) záródik a 8 kamra külső palástjára, és e peremek mentén 17 tisztítónyílások vannak (1. ábra). Az elülső merevítő 11b peremhez a 6 kivezetóeszköz van oldható kapcsolattal csatlakoztatva, a hátsó 11a peremhez pedig a vezető 12 csapágyazás van ugyancsak oldható kapcsolattal - rögzítve.

A hengeres 9 kamra belső felületén spirál alakú, folyamatos 15 lekotróborda van, amely a 3 préselőcsiga 14b szakasza csavarfelületének emelkedési irányával ellentétes emelkedési irányú. A 15 lekotróbordák hengerfelületének belső átmérőjét az 1. ábrán Λ hivatkozási betűvel jelöltük. A Dt értéke csekély mértékben - v távközzel - meghaladja az előviztelenitő 8 kamra Di átmérőjét, vagyis Di>Di. A 15 lekotróborda emelkedésének irányát és nagyságát a 3 préselőcsiga 14b szakasza csavarfelületének külső pontjai abszolút sebessége, valamint a préselendő anyag elméleti haladási sebessége eredőjének az iránya határozza meg. A 15 lekotróborda a 3 préselőcsiga 14b szakaszának legfeljebb a végéig terjed.

A kúpos 10 préskamra 1 hosszúsága a Pl átmérőnek legfeljebb 60%-a, előnyösen.kb. 50%-a, mivel a tömörítő hatás optimálizálása érdekében az a kedvező, ha a kúpos szakasz minél rövidebb. Az 1. ábrán bejelölt radiális x távköz a Di átmérőnek célszerűen legfeljebb a 15%-a. A 15 vályú, vagyis a külső köpeny a 8, 9 és 10 kamrákat a külső felületükön legalább 50%-ban lefedi.

Amint az 1. ábrán látható, a hengeres előviztelenitő 8 kamra, valamint a 9 és 10 kamrák falazatának alsó tartományában 44 lyukak vannak kialakítva. Egy-egy lyuksor közös függőleges síkba esik (ezeket a lyuksorokat keresztekkel érzékeltettük), vagyis sugárirányban vannak kiosztva.

A 3 préselőcsiga 19 tengelyének a hátsó 11a peremen kifelé túlnyúló 19a tengelycsonkján a 26 fogaskerék van rögzítve. A 19 tengely az y hosszanti vízszintes geometriai középtengelyhez képeet - a 26 fogaskerékkel együtt - 3 szöggel (1. ábra) elfordulni képes módon van ágyazva. A /5 szög maximális értéke az 1. ábrán bejelölt teljes s hossznak, illetve a 19 tengely hosszénak, valamint a v résvastagságnak a függvénye. Ezért - amint a 4. ábrán látható - a 26 fogaskerék 26a fogai úgy vannak kialakítva, hogy egy-egy fog két oldalán, vagyis két végén, nevezetesen az a és b végeken, például a talpon mért ki fogszélesség kisebb, mint bármely, a geometriai tengelyére merőleges közbenső metszetben mért ki fogszélesség, emellett a fogak felületei a fogszélesség mentén kissé iveitek, más szóval a 26a fogak oldalai kívülről tekintve domborúak. Az ilyen fogak kismértékű 3 szögelfordulás esetén is jó kapcsolódást tesznek lehetővé, igy a 26 fogaskerékkel (1. az 1. ábrát) - amely az 5 hajtóeszköz hajtótengelyén van felerősítve - akkor is együtt tud forogni, ha ahhoz képest szögben kissé elfordított helyzetben van (a β szőgtartományon belül). A 9 tengely másik, a kúpos 10 préskamrába nyúló vége ugyancsak kúpos 27 záróelemmel van lezárva (1. ábra), amelynek geometriai kialakítása olyan, hogy biztosítja a forgástengelyre merőleges bármely, a Baiát tartományába eső metszetben a szabad, átáramlást biztosító keresztmetszetnek az anyagszállítás irányában a csökkenését.

A 3 préselőcsiga megfogása egyrészt a már említett csapágyazással, másrészt a spirál alakú folyamatos 15 lekotróborda belső felületével történik. A 15 lekotróborda a 3 préselócsiga 14b szakasza csavarfelületének emelkedésével ellentétes irányú emelkedése révén a 14b szakasz ugyancsak folyamatos csavarfelületét megakadás nélkül tudja megtámasztani. Ily módon a spirális 15 lekotróborda hármas funkciót tölt be: egyrészt a 14b szakasz a hozzá v szélességű hézaggal illeszkedő csavarfelületét támasztja, vezeti, másrészt a préselés alatt álló anyag megforgását gátolja, végül a 15 lekotróborda emelkedésének megfelelően az anyag haladását segíti.

A 3 préselőcsiga 14 b szakasza csavarfelületének (a burkoló geometriai hengernek) a Pi külső átmérője - amint már említettük kisebb, mint a spirális 15 lekotróborda belső burkoló geometriai tengelyének Pt átmérője, és e v szélességű hézag miatt a vezető 12 csapágyazás - a fent már részletezett fogaskerék-kialakításnak is köszönhetően - lehetővé teszi a 3 préselőcsiga 19a tegelycsonkjának a β szögelfordulását minden irányban a hézag v szélességének a mértékéig.

A vezető 12 csapágyazás kenésének a megoldását nagyobb méretarányú metszetben a 3. ábra tartalmazza, ahol a korábban már ismertetett szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. A 12 csapágyazás 4 kenési tere teljesen ki van töltve kenőanyaggal, és a 7 kenőeszköz a kenőanyagot állandó, a légkörinél nagyobb nyomáson tartja. A 4 kenési tér az előviztelenitő 8 kamra felöl a változó irányú - vagyis több iránytörést tartalmazó - 20 tömítőréseket teljesen kitöltő zeirral van tömltve.' A zsír utánpótlást a 4 kenési térben levő, túlnyomás alatt álló zsír biztosítja, amelynek az átáramló mennyisége a 20 tömítőrések méretének tengelyirányú állíthatósága következtében szereléskor beszabályozható. A 3 préBelőcsiga vele együtt forgatható 21 védőlemez-59

HU 202440 Β zel rendelkezik, amely az álló helyzetű vezető 12 csapágyazással tömitő zsírréteg befogadására szolgáló 22 teret határol. A 22 tér a 20 tömítőréseken keresztül kapcsolatban áll a 4 kenési térrel, amelyben - mint említettük a zsir túlnyomás alatt van. Az előviztelenitö cső alakú 8 kamra belső felülete és a 3 préselócsigával együtt forgó 21 védőlemez között lévő 23 szabályozórés a 22 teret a külső légtérrel köti össze. A 4 kenési tér a 19a tengelycsonk felől a 24 fedéllel és a 25 tömítőgyűrűvel van lezárva.

Amint az 1. ábrán látható, a 3 préselőcsiga 40 kilépési végének az emelkedése 0°-ra van kialakítva, aminek következtében a 10 kamrában levő préselendő anyagra elsősorban tolóerő hat.

A 7 kenóeszköz nagyobb méretarányú vázlatos függőleges metszetben az 5. ábrán látható. A 7 kenőeszköznek állóhenger alakú 29 háza van, amelynek függőleges geometriai középtengelyét t hivatkozási betűvel jelöltük. A 29 házban a zsir nyomás alá helyezésére szolgáló 30 dugattyú van az e kettős nyílnak megfelelően fel-le mozgathatóan elrendezve, a dugattyúra pedig 32 terhelótest (terhelősúly) illeszkedik. A 29 házban a 30 dugattyú alatt van 31 zsírtér. A 30 dugattyú felső részéhez a felső végével, valamint a 29 ház külső palástjához az alsó végével harmonikaszerű rugalmas membrán által alkotott 37 burkolat van rögzítve, amely védi a dugattyú és ház csatlakozási tartományát a külső szennyeződésektől, és képes a dugattyú e nyil irányú mozgásainak a követésére is. A 29 ház alul 28 fenéklemezzel van lezárva. A 7 kenőeszköz felül 35 szabályozócsavarral, az alatt 36 rugóval (spirálrugóval), továbbá 34 szeleppel, például szeleptűvel rendelkezik, amely a 30 dugattyú t függőleges geometriai középtengelyébe eső 47 csatorna felső részébe van beépítve, amely csatorna a dugattyú fenéklapjára torkollik ki. A 29 házba alul 43 töltőcsonk torkollik be, és 42 elvezetőcsonk lép ki. A 30 dugattyú a 43 töltőcsonkon át eszközölt zsirbetáplálás eredményeként a 31 Zsirtér kitöltését követően a 32 terhelótest súlya ellenében felfelé mozog, amíg a felső véghelyzetét el nem éri. A 35 szabályozó csavarral feszített 36 rugó erejéig meghaladó nyomás elérésekor a 34 szeleptű a felesleges zsírt a szabadba engedi. A 7 kenőeszköz 42 elvezetőcsonkja (nem ábrázolt) csővezetéken át a 4 kenési térrel van összekötve.

A 6. ábrán tüntettük fel a találmány szerinti berendezés és egy 38 gyűjtőtartály összekapcsolásának egy előnyös megoldási lehetőségét. A berendezés kúpos 10 kamrájához - a merevítő 11b perem segítségével ferdén felfelé irányuló cső alakú 6 kidobóeszköz kapcsolódik, amelynek függőlegesen lefelé nyúló külső végéhez zárt, flexibilis 39 ejtőcső van csatlakoztatva. A 39 ejtőcső alsó vége a 38 gyűjtőtartály felfelé nyúló 45 csonkjához van erősítve.

A fent leirt berendezés a következőképpen működik:

a préselendő anyag, például nedves rácsszemét a 2 adagológaraton át kerül az előviztelenitö 8 kamrába, a 3 préselőcsiga 14a szakaszának csavarfelületei közé. Az 5 hajtóeszköz a 33 hajtő-fogaskerekével hozza forgásba a 26 fogaskereket, amely viszont a 19 tengelyt forgatja, úgy, hogy a préselőcsiga az f nyílnak' megfelelően (1. ábra) a kidobás (az 50 kitorkolló nyílás) felé szállítja - forgatja a préselendő anyagot. Mivel a'hosszúkás 13 nyílás, amelyen át a préselendő anyag az előviztelenitö 8 kamrába kerül, párhuzamos a berendezés y hosszanti geometriai középtengelyével, az előviztelenitö 8 kamrába behullott anyag a 14a szakasz csavarfelületei közé jutva már az első emelkedésnyi szakaszon a hengeres előviztelenitö 8 kamrának a forgásiránynak megfelelő oldalára fordul. A préselendő anyagnak és a 3 préselőcsigán&k ez az együttforgása csak a 13 nyilás másik oldaláig lehetséges, mivel ott az anyagnak újra egy felülről lefelé egyre szűkülő résen kell áthaladnia, ahol anyagtorlódás következik be, amely az anyagot mintegy előrefelé préseli (/ nyil). Emellett - a fent leírt előpréselésen túlmenően - a torlódás következtében az anyag forgási sebessége kisebb lesz, mint a 3 préselőcsigáé, és e forgási sebességkülönbségnek köszönhetően az anyag y hosszanti geometriai középtengely-irányú haladása is bekövetkezik az előviztelenitö 8 kamra falához viszonyítva. Az említett szűkülő résen átjuttatott, előpréselt anyaghoz a hosszúkás 13 nyíláson át felülről újabb préselendő anyag hullik, igy a fent leírt jelenség ismélődik, és az előpréselő (előviztelenitő) hatás a préselés irányában ( f nyil, 1. ábra) fokozódik. A kipréselt folyadék a sugárirányú 40 lyukakon át távozhat az előviztelenitő 8 kamrából. Az az anyagmennyiség, amely a szűkülő résen áthaladni nem tud, az előviztelenitö 8 kamra belső falfelületéhez viszonyítva helyben marad addig, amig a feléje forduló 3 préselócsiga kővetkező fordulatánál a 14a szakasz belsejébe (csavarfelületei közé) nem tud préselödni.

A 3 préselőcsiga 14a szakaszának csaknem teljes hosszára kiterjedő hosszúságú 13 nyílásnak, és ezzel e 14a szakasz gyakorlatilag teljes tartományára kiterjedő utántöltésnek köszönhetően a fent részletezett folyamatok addig ismétlődnek, amig az anyag - a tulajdonságainak megfelelően - a 3 préselőcsigához viszonyított lemaradás következményeként többszöri átfordulás - ezáltal előpréselódés - után felül is a zárt hengeres 9 kamrába nem kerül. Az előpréselő-előviztelenitó hatás tehát a fentiek szerint az elóviztelenitő 8 kamrában a leirt szerkezeti kialakítás következtében, a lemaradó és a 2 adagológaraton keresztül érkező új préselendő anyag hatására jön létre.

-611

HU 202440 Β

Az előpréselés-elöviztelenités végfázisában a hengeres 9 kamra előtti térrészben amelyet a Di átmérőjű, cső alakú kamra belsó felülete és a 3 préselőcsiga 14a ezakasza csavarfelületének közvetlenül a hengeres 9 kamra előtti része határol - a préselési nyomás még tovább nő azáltal, hogy a 3 préselócsiga az előpréselt anyagot a teljes szelvényében (természetesen a perforációktól eltekintve) zárt hengeres 9 kamra adott szabad keresztmetszetébe préseli, mivel itt a 3 préselőcsiga kisebb emelkedésű 14b szakasza húzódik, és ennek, valamint a spirális 15 lekotróbordának a hatása is érvényesül, és mert az anyag számára rendelkezésre álló térfogat is csökken.

A berendezés optimális működésének fontos feltétele, hogy a nagyobb nyomású hengeres 9 kamrában a préselendő anyag a 3 préselőcsigával ne foroghasson együtt. Ennek biztosítására a spirális 15 lekotróborda szolgál, amelynek egyébként három funkciója van.

Az első feladata, hogy - a 14b szakasz csavarfelületével ellentétes emelkedési irénynyal elrendezve - a préselendő anyagra lekotró hatást fejtsen ki, és a lekotort anyagot a 3 préselőcsiga 14b szakaszának egy, a préselési irányt (f nyíl, 1. ábra) tekintve egy előbbre levő helyére juttassa.

A 15 lekotróborda második funkciója, hogy a saját menetemelkedése révén maga is befolyásolja az anyag továbbhaladását, és egyenletesebbé is tegye azáltal, hogy ha - a jellemzői miatt - az anyag haladási sebessége a számítottnál kisebb, azt növeli; ha nagyobb, akkor fékezi. Ezáltal a kúpos 10 kamra terhelése is egyenletesebbé válik, ami a kiadott, préselt anyag folyadéktartalmát is kedvezően befolyásolja.

Végül a 15 lekotrÓ6pirál harmadik feladata a préselendő anyag keresztmetszetében történő keverése, átrendezése, ami a préselje hatásfokát növeli. Az anyagátrendeződésböl adódóan a hengeres 9 kamrában a tengelyirányú préselőerő mellett sugárirányban ée tangenciálisan is fellép préselőerő.

A spirális 15 lekotróborda emelkedését egyébként a 3 préselőcsiga csavarfelülete külső pontjainak kinematikai jellemzői alapján kell megválasztani úgy, hogy a préselendő anyag elméleti haladási sebessége eredőjének az iránya a külső felületen megegyezzék a spirális 15 lekotróborda érintőjével. Ezáltal lényegesen kisebb ellenállást jelent a 3 préselőcsiga számára, ugyanakkor a meghatározott és a préselócsigáétól eltérő irányú és nagyságú menetemelkedése következtében a préselt anyagra tengelyirányú terelő hatást fejt ki, még abban az esetben is, ha az történetesen a 3 préselőcsigával együtt forogná. A préselt anyag tengelyirányú mozgatását tehát nemcsak az anyagnak a préselócsiga szögsebességéhez viszonyított lemaradása idézi elő, hanem egyrészt ha ez a szögsebesség-különbség - és ezzel a tengelyirányú haladási sebesség - a számítotthoz képest kisebb, a spirális lekotróborda tengelyirányú terelőhatása az anyagnak ezt az axiális hala5 dását elősegíti; másrészt ha a számítotthoz képest nagyobb a tengelyirányú haladási sebesség, a lekotróborda a tengelyirányú haladási sebességet fékezi, és ezzel a kúpos 10 kamra terhelését és az anyag kiadagolását egyenletessé teszi.

A kipréselt folyadék a 44 lyukakon ét távozik a kipréselés helyéről.

A préselési nyomás a hengeres 9 kamrában a 3 préselőcsiga 14a, 14b szakaszainak eltérő, de szakaszonként állandó csigamenet-emelkedése i'évén tovább növekszik. A nyomás a maximumát a kúpos 10 kamrában éri el. Ebben a 9 kamrában az anyagra ható forgómozgást előidéző súrlódás a 3 préselőcsi20 gánál megszűnik, és jellemzővé válik a tengelyirányú és sugárirányú préselőerő. A fokozatos átmenet érdekében - amint már említettük - a 14 b szakasz csavarfelületének a kilépő végemelkedése 0°. Ezáltal a 3 préselő25 csiga az anyagra elsősorban tolóhatást fejt ki, forgóhatása csak a préselendő anyag belső súrlódása által van közvetítve.

A kúpos 10 kamra kúpossága és a 3 préselócsiga 27 záróelemének a kialakítása 30 nevezetesen, hogy a 27 záróelem kúpszöge kisebb, mint az 1. ábrán bejelölt. cC szög (kúpezög) - azt eredményezi, hogy a 10 kamrában a szabad anyagáramlási keresztmetszet az 50 kitorkollónyilásig folyamatosan csökken, ami viszont a tengelyirányú és sugárirányú préselőerő fokozatos növekedését eredményezi. A 10 kamrából is a sugárirányú 44 lyukakon át távozik a kipréselt folyadék a 16 vályúba, és abból a 18 csonkon át a berendezésből.

A kipréselt, és a kúpos 10 kamrából az 50 kitorkolló nyíláson át a 6 kidobóeszközbe kerülő anyagra (1. az 1. és 6. ábrát) elsősorban a haladás irányába mutató nyomóerő hat. A 6 kidobóeszközből - amint az 5. ábrán jól látható - teljesen zárt rendszerben jut a préselt anyag a flexibilis 39 ejtőcsővön keresztül a 38 gyújőtartályba.

A 3 préselócsiga 9 tengelye forgás kőz50 ben a mindenkori terhelési viszonyoknak megfelelően a vezető 12 csapágyazásnak, a 26 fogaskerék 4. ábra szerinti kialakításénak, valamint a spirális 15 lekotróspirál és a 3 préselőcsiga külső éle közötti v vaátagságú résnek köszönhetően az 1. ábrán bejelölt β szögtartományban beáll, más szóval: a 4b szakasz csavarfelülete a 15 lekotróbordán körben bárhol megtámaszkodhat.

A vezető 12 csapágyazást a 7 kenőesz60 köz - amint az 5. ábrán látható - folyamatosan látja el kenőanyaggal, amely túlnyomással kerül a kenési helyekre, ahol a kenőanyag (zsír) tömítési funkciót is betölt. A kenőanyag mennyisége a 32 terhelótest révén súlyterheléssel szabályozható be. Ezután a

-713

HU 202440 Β zeir a 21 zsirtérbe torkolló 42 t&ltóceonkon keresztül időszakosan utántölthető. A töltés a 35 szabályozócsavarral feszített 33 rugó által szorított 34 szeleptű rugóerő ellenében bekövetkező megnyílásáig, vagyie a zsírnak a 5 tűznél észlelt megjelenéséig folytatható.

A szennyező anyagoknak a zsirnyomás alatt álló helyekre való bejutásával szemben a belső nyomás mellett - amint a 3. ábrán látható - az y hosszanti geometriai középten- 10 gelyre merőleges tárcsa alakú 22 résben elhelyezkedő zsír is a biztonságot fokozza. Ennek az egyik határolófelülete áll, a másik - a 21 védőlemez, pedig a 3 préselőcsigával együtt forog, igy a kenőanyagot fokozatosan 15 a kerület felé tereli. A korong alakú forgó 21 védőlemez külső palástfelülete és az előviztelenitő 8 kamra külső felülete között a szereléskor beállított 23 szabályozórés van, és a szennyező anyagok csak ezen keresztül, 20 a zsirnyomás ée a centripetális erő hatására velük szembe tartó kenőanyaggal szemben tudnának a berendezés belsejébe jutni, ami kizárt.

A találmányhoz fűződő előnyös hatások a 25 következőkben foglalhatók össze:

mivel a préselőcsiga jelentős része a széles és hosszú adagológarat alatt, felül nyitott térben helyezkedik el, a préselendő anyag egyidejűleg nagy tömegben kerül a 30 csigalevelek közé. E nyitott térben, annak teljes hosszában az anyag forgás közben a forgásirány felőli oldalra tud elmozdulni. A csavarfelület kezdeti szakaszán - az első emelkedésnyi szakaszon - az anyag mintegy 35 elópréselódik azáltal, hogy a csiga alulról felfelé a garat betorkolló nyilása felé fordul, a csavarfelületek közötti térfogat viszont töltött vagy legalább részben töltött, felülről ugyanakkor újabb anyagot visz magával· Ez 40 az anyagmozgás a nyílás végéig lehetséges, mert ott az anyag torlódikt tovább préselődik, és a fellépő erő az anyag forgási sebességét is csökkenti, miáltal az anyag elmarad a préselőcsiga forgási sebességétől, vagyis 45 tengelyirányban halad. A hosszú és széles adagolón yilásnak köszönhetően azután az alul átjutó anyaghoz felülről újabb préselendő anyag kerülhet, amely növeli az előző fordulat során előpréselt anyag térfogatát, igy az 50 újabb fordulatnál már további előpréselés is bekövetkezik az előviztelenitő kamra végéig. Ezért a folyadék jelentős része már itt, az anyag nagyobb nyomású helyre kerülését megelőzően eltávozik. Ennek a ténynek az a 55 rendkívül nagy előnye, hogy mivel a második hengeres préselő kamrába kerülő anyagnak alacsonyabb a folyadéktartalma, lényegesen kisebb az anyag egyhelyben forgásának a veszélye, szemben az ismert, kis furatnyilás- 60 sál rendelkező présekkel, ahol a nagy víztartalmú anyag azonnal zárt, nagyobb préselési nyomású térbe kerül, és mivel a folyadék elvezetése a paláston történik, a falnál levő anyag nedvességtartalma relatíve megnő 65 a belső rétegekéhez képest, ami a fal belső felülete és az anyag közötti súrlódást csökkenti, igy az egyhelyben forgás veszélyét növeli. Emellett a belső rétegekből a folyadéknak a préselés során a külső paláston levő lyukakig, illetve résekig kell eljutnia, ami nyomás alatt álló, összetömődött anyag esetében lényegesen lassabban következhet be, mint - a találmányunk szerint - viszonylag lazább, kisebb préselési nyomás alatt álló, minden fordulatnál átrendeződő anyagban, az előviztelenitő kamrában. A széles és hosezü adagolónyilás ugyanakkor a fennakadás-mentes töltést biztosítja és a dugulási veszélyt is kiküszöböli.

A találmányunk szerinti berendezésben az előviztelenitő kamrát követő hengeres és kúpoe préskamrákban - a geometriai viszonyoknak köszönhetően - a préselési nyomás fokozatosan növekszik, igy a folyadék viszszaszivódásának a veszélye kizárt.

További előnyt jelent, hogy a már előviztelenedett anyagnak a nagyobb nyomású hengeres préskamrában az egyhelyben forgását a spirálie le kotróborda akadályozza, ugyanakkor a préselendő anyagot az előrehaladása közben átrendezi, és ezáltal a folyadéknak a belső rétegekből a folyadékelvezető lyukakhoz történő vezetését elősegíti.

Igen előnyös a találmány szerinti berendezés szőgelfordulást lehetővé tevő vezető csapágyazásának a szennyeződés elleni tőmitórendszere, amely súrlódó tömitő felületeket nem tartalmaz, viszont többszörös védö-tömitő kenözsir-réteggel rendelkezik, amely nemcsak fokozott védelmet biztosit külső szenynyeződésekkel szemben, hanem egyszerű szerkezeti kialakítást tesz lehetővé, és egyszerű kezelést és karbantartást igényel. A többszörösen megtört vonalvezetésű tömltőrést határoló szerkezeti elemek egymással nem érintkeznek, beállításuk a berendezés összeszerelésekor történik, utánállitásukra nincs szükség. Az állandó nyomás alatt álló, vízben oldhatatlan kenőanyag (zsír) egyidejűleg tölti be a kenés és tömítés funkcióját. Az állandó nyomást biztosító kenóeszköz súlyterhelésű zsírpumpa - ugyancsak egyszerű szerkezeti kialakítású, és az egyetlen ezzel kapcsolatos kezelési feladatot e zsírpumpa időszakos utántöltése jelenti. A csapágytérben levő zsirnyomás a zsirpumpa súlyterhelésével egyszerűen beállítható. A felhasznált kenőanyag mennyiségét a szabályozórés mérete, valamint a súlyterhelés határozza meg, ami - a szabályozórés jelenléte ellenére is - egyszerű és pontos mennyiségi beállítást tesz lehetővé.

A találmány szerinti berendezés további előnye, hogy az előviztelenitő kamra után levő hengeres préskamrát követő kúpos préskamra az ismert, hasonló célú berendezések ilyen szerkezetrészeinél lényegesen rövidebb lehet, és szókénál kisebb kúpszóggel alakítható ki. Ezt az teszi lehetővé, hogy a kúpos

-815

HU 202440 Β préskanfrába kerülő anyag folyadéktartalma az előző préskamrákban jóval kisebb, mint az ismert berendezéseknél· így az egész berendezés szerkezeti méretei kisebbek az ismertekénél, és lényegesen kisebb, keresztmetszet-csökkenésből származó olyan súrlódási ellenállás jelentkezik, ami a folyadékleválasztáshoz szükségtelen.

A találmány további előnye, hogy a préselőcsiga tengelye minden irányban kismértékű szögelfordulást lehetővé tevő módon van ágyazva, ami kiküszöböli a beszorulás, dugulás veszélyét, és kifogástalan, zavartalan üzemelést tesz lehetővé.

Végül igen előnyös tulajdonsága a találmányunk szerinti berendezésnek, hogy zárt rendszerként van kialakítva a vizes rácsszemét-prés betöltésétől a préselvény konténerbe juttatásáig, miáltal a fertőzésveszély, meleg időszakban a szag- és egyéb hatások gyakorlatilag ki vannak küszöbölve.

A találmány természetesen nem korlátozódik a rajzok alapján részletesen ismertetett kiviteli példára, henem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható.

Claims (24)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Berendezés nedves szilárd anyagok, különösen szennyvízből kiválasztott rácsszemét préselésére, amely berendezésnek hajtóeszkőzhöz kapcsolt préselőcsigát tartalmazó préselőtere van, amelynek határolófala a kipréselt folyadék elvezetésére szolgáló nyílásokkal van áttörve, és amely préselőtérbe ádagolőgarat torkollik, és a préselt anyag kibocsátási tartományában kúpos térrésze van, azzal jellemezve, hogy a préselendő anyag betáplálására szolgáló adagológarat (2) egy átmérőjét (Di) meghaladó hosszúságú (H) hengeres előviztelenitő kamrába (8) felülről egy olyan hosszúságú (h) nyíláson (13) át torkollik, amely nyílás (13) hosszúsága (h) e kamra (8) hosszúságának (H) a felénél nagyobb, és e kamrához (8) vele közös belső terű (1), de nagyobb átmérőjű (Dz) olyan hengeres kamra (9) csatlakozik, amelynek belső felületén spirális lekotróborda (15) van, amelynek menetemelkedési iránya a préselőcsiga (3) menetemelkedésének az irányával ellentétes; és hogy a lekotróbordát (15) tartalmazó kamrához (9) vele közön belső terű (1), belülről kifelé csökkenő átmérőjű, a préselt anyag eltávolításához előirányzott kitorkolló nyilassal (50) rendelkező kúpos kamra (10) csatlakozik. (1. ábra).
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az adagolögarat (2) nyílását (13) és a lekotróbordát (15) tartalmazó kamrákon (8, 9) keresztülvezetett préselőcsigája (3) van, amelynek az utóbbi kamrában (9) elhelyezkedő szakasza (14b) kisebb menetemelkedésű, mint a nyílást (2) tartalmazó kamrában (8) levő szakasza (14a), mimellett a két szakasz csavarfelületeinek a menetemelkedési iránya azonos. (1. ábra).
3. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nyílást (2) tartalmazó kamrában (8) levő szakasz (14a) hossza legfeljebb háromszorosa a lekotróbordát (15) tartalmazó kamrában (9) levő szakasz hosszának, és menetemelkedéseik aránya legalább 1:4-hez.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a spirális lekotróborda (15) menetemelkedése a préselőcsiga (3) e lekotróbordát (15) tartalmazó kamrában (9) levő szakaszának (14b) menetemelkedésétől eltérő értékű.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a préselőcsiga (3) tengelyének (19) elülső vége a kúpos kamrába (10) nyúlik, és a kamra (10) keresztmetszetének belülről kifelé csökkenését eredményező kúpos alakkal van kiképezve. (1. ábra).
6. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tengely (19, végét lekerekített kúpos záróelem (27, alkotja. (1. ábra).

   -917

   HU 202440 Β
7. 7. A2 1-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a préselőcsiga (3) a lekotróbordától (15) távközzel (v) (játékkal) van elrendezve, és tengelye (19) minden irányú - az említett játéknak megfelelő - szögelfordulást (3) megengedő vezető csapágyazással (12) rendelkezik, és e szögelfordulást (z?) lehetővé tevő módon kapcsolódik a hajtőeszközhöz (5). (1. ábra).
8. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a préselőcsigának (3) a tengelycsonkjához (19a) olyan fogaskerék (26) van rögzítve, amely a hajtóeszköz (5) hajtő-fogaskerekével (33) áll működési kapcsolatban, mimellett legalább az egyik, célszerűen a hajtott fogaskerék (26) fogainak (26a) a két végén (a, b) a talpon mért fogszélessége (ki) kisebb, mint bármely, a fog (26a) hosszirányára merőleges közbenső metszetben mért fogszélesség (k2), a fogak (26a) hosszanti oldalfelületei pedig kívülről tekintve domborúak. (4. ábra).
9. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a csapágyazás (12) kénőeszköz (7) által az atmoszferikust meghaladó nyomás alatt tartott kenőanyaggal kitöltött, kívülről fedéllel (24) lezárt kenési térrel (4) rendelkezik, amely a kenóeszköz kenőanyagterével közlekedik; és a kenési tér (4) az adagológarat (2) nyílását (13) tartalmazó kamra (8) felől tőrt vonalvezetésű, és e kamra (8) hosszanti geometriai középtengelye irányában célszerűen állítható szélességű tömitörésben (20) levő kenőanyaggal van tömitve. (3. ábra).
10. 10. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a préselőcsigához (3) azzal együtt forgatható, a csapágyazás (12) belső felületével korong alakú teret (22) alkotó védőlemez (21, van rögzítve, amely kapcsolatban áll a tömitőréssel (20), és azzal együtt tömitő kenőanyag-teret alkot, amely a védőlemez homloklapja és a kamra (8) külső felülete közötti szabályozórés (23) útján közlekedik a külső légtérrel. (3. ábra).
11. 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kenőeszköznek (7) - célszerűen álló henger alakú háza (29) és abban fel-le mozgatható, felül célszerűen változtatható tömegű - terhelőtestet (32) tartalmazó dugattyúja (30) van,amely alatt a házban (29) kenőanyagtér (zsirtér) van, amelybe tőltőcsonk (43) torkollik, és amelyből elvezetőcsonk (42) lép ki; a dugattyú belsejében - célszerűen a függőleges geometriai középtengelyében (t) húzódó - csatorna (47, van, amely alul a dugattyú (30) fenéklapjára torkollik ki, a feleó tartományában pedig rugalmas erő hatása alatt álló szelep (34), például ezeleptű van beépítve. (5. ábra).
12. 12. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szelep (34, felett szabályozócsavarral (35) állítható erejű rugó (36), célszerűen spirálrugó van. (5. ábra).
13. 13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy felső végével a dugattyú (30) felső részéhez, alsó végével pedig a ház (29) külső oldalához rögzített, előnyösen harmónikaszerű rugalmas membrán által alkotott külső burkolata (37) van. (5. ábra).
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy hosszirányában végighúzódó, a kamrákat (8-10) alulról és oldalról körülfogó vályúja (16) van, amelyből alul elvezetőcsonk (18) 'torkollik, amely felé a vályú (16, fenékrésze lejtéssel van kialakítva. (1. és 2. ábra).
15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a végein függőleges, alátámasztásra is szolgáló merevítő peremek (lla, 11b) vannak. (1. ábra).
16. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kúpos kamra (10) kitorkolló nyílásához (50) zárt szelvényű kidobóeszköz (6) csatlakozik, amely alulról felfelé irányuló ferdeségű, külső vége függőlegesen lefelé nyúlik, és e végrészhez ejtőcső (39) csatlakozik, amely gyűjtőtartályba (38) torkollik. (6. ábra).
17. 17. A 2-16. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a préselőcsigának (3) a lekotróbordát (15) tartalmazó kamrában (9) levő szakasza (14b) kilépési végének (40) a menetemelkedése 0°. (1. ábra).
18. 18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az adagológarat (2) szintjelzővel (41) van ellátva. (1. ábra).
19. 19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az adagológaratnak (2) a kamrába torkolló nyílásának (2) a hosszúsága (h) a kamrák (8-10) együttes hosszúságának (S) legalább a felét teszi ki, keresztmetszete pedig előnyösen legalább a kamra (8) keresztmetszetének legalább mintegy 40%-át foglalja el. (1. és 2. ábra).
20. 20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a préselőcsiga (3) hoeszának legalább mintegy 60%-a az adagológarat (2) nyílása alatt, illetve e nyílásban (2) helyezkedik el.
21. 21. Az 1-20. igénypontok bármelyike ezerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a betápláló nyílást (2) tartalmazó kamra (8) hosszúsága (H) meghaladja a lekotróbordát (15) tartalmazó kamra (9) hosszúságát (L), amelynél a kúpos kamra (10) hosszúsága (1) kisebb. (1. ábra).
22. 22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kúpos kamra (10) hossza (1) a lekotróbordát (15, tartalmazó kamra (9) belső átmérőjének (Dz) célszerűen legfeljebb a 60%-át teszi ki. (1. ábra).

    -1019

    HU 202440 Β
23. 23. 'Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kitorkolló nyílás (50) pereme s a lekotróbordát (15) tartalmazó kamra (9) belső felület^ közötti radiális távköz (x) az e kamra (9) át- 5 mérőjének (D2) legfeljebb 15%-a. (1. ábra).
24. 24. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kamrák (8-10) alsó részében vannak a kipréselt folyadék kibocsátására szolgáló - célsze- 10 rűen sugárirányú - lyukak (44) kialakítva.