HU195123B - Sík vagy hajlított kapcsolólemez oldható kapcsolat létesítésére, főleg építő játékokhoz - Google Patents

Abstract

A találmány lényege, hogy a lemezben egy vagy több hasíték (1) és ebben legalább egy kapcsolóeszköz (2;3;4;5), a lemezben pedig, a hasíték meghosszabbításában, az előbbivel együttműködő további kapcsolóeszköz (2;3;4;5) van olyképp, hogy két ilyen kapcsolólemez a hasítéknál (1) fogva egymásba illeszthető és két kapcsolóeszköz (2;3;4;5) az anyag rugalmasságának felhasználásával egymásba csappan. Ennek lehetővé tételére a hasítékban (1) lévő kapcsolóeszköz (2;3; 4;5) domború és a lemezen lévő homorú vagy egy nyílásból áll; de lehet megfordítva is, vagyis alkalmazhatunk a hasítékban (1) homorú és a lemezben domború kap csolóeszközt.

Description

A találmány kapcsolólemezre vonatkozik, melyből két vagy több darab könnyen és gyorsan egymáshoz erősíthető abból a célból, hogy egy eszköznek, főleg játéknak alkatrészévé váljon, és ugyanígy, vagyis könynyen és szerszám használata nélkül szétszedhető. Két lemez összeerősítése olyképp történik, hogy a lemezpárok két egymásra merőleges lemezből állnak, és az összeerősített lemezek önmagukban is alkalmasak egy konstrukciós játék (építő játék) különböző figuráinak létrehozására, de lehet a lemezpárokat más részekkel, például kerekekkel, tengellyel, stb. egyesíteni, játék-kocsi létrehozására.

Egy domború kapcsolóeszközt orrnak vagy szemölcsnek is nevezhetünk és ilyen egy mélyedésbe csappanó orrok építő játékoknál már ismeretesek, de ezek csak egy síkban lévő, vagy egymáshoz képest kismértékben eltolt vagy ferde lemezek összeerősítésére használhatók. Más szóval kifejezve, az ismert szerkezetek csak egymás mellé helyezett lemezek összekapcsolására alkalmasak. Ezek szerint eddig nem volt ismeretes az orr és a mélyedés olyan elhelyezése, ami lehetővé teszi a lemezeknek egymásra merőleges helyzetben való összeillesztését. Ennek lehetővé tételére a találmány értelmében azt az új megoldást alkalmazzuk, melynél a lemezben kialakított kapcsolóeszköz távolsága a hasíték fenekétől egyenlő a hasítékban lévő kapcsolóeszköznek ugyancsak a hasíték fenekétől mért távolságával.

A találmány lényege, hogy a lemezben egy vagy több hasíték és ebben legalább egy kapcsolóeszköz, a lemez más részében pedig, a hasíték meghosszabításában, az előbbivel együttműködő további kapcsolóeszköz van olyképp, hogy két ilyen kapcsolólemez a hasítékoknál fogva egymásba illeszthető és két kapcsolóeszköz az anyag rugalmasságának felhasználásával egymásba csappan. Ennek lehetővé tételére a hasítékban lévő kapcsolóeszköz domború és a lemezen lévő homorú, vagy egy nyílásból álló, de lehet megfordítva is, vagyis alkalmazhatunk a hasítékban homorú és a lemezben domború kapcsolóeszközt.

Az egymásra merőleges lemezekből kialakított lemezpárokból igen sok, olyan alakzat (játék) hozható létre, melyek egymás mellé helyezett lemezekből nem készíthetők.

A csatolt rajz a találmány néhány példaképpeni kiviteli alakját mutatja.

Az 1. ábra egyszerű megoldást mutat, amelynél a lemezben csak egy hasíték és ebben egy domború kapcsolóeszköz (orr), a lemezben pedig egy nyílás van, amelybe a hozzákapcsolt másik hasonló lemez orra belecsappan.

A 2. ábra két összeerősített (összekapcsolt) lemezt távlati ábrázolásban szemléltet.

A 3. ábra szerint a hasítékban két orr, a lemezben pedig két nyílás (furat) van, ami az összeerősítésnél több variációt tesz lehetővé.

A 4. ábra több, egymáshoz képest párhuzamos, illetve egymásra merőleges hasítékot és két nyílást szemléltet, az 5. ábra szerint pedig az egyik hasíték ferde helyzetű.

A 6. ábra rugósán benyomható orrot mutat.

A 7. és 8. ábra megváltoztatott kivitelt nézetben és metszetben szemléltet.

A 9. és 10. ábra szerint, ellentétben az

1-8. ábrával, a hasítékban van a homorú és a lemezben a domború kapcsolóeszköz.

Végül a 11. ábra derékszögben meghajlított lemezt mutat.

Az 1. ábra szerinti sík lemez példaképpen négyzetalakú és az egyik szélén indul ki az 1 hasíték, melynek hossza körülbelül a lemez élhosszúságának harmadrésze, de a gyakorlatban ennél rövidebb vagy hosszabb is lehet. A hasíték szájnyílásánál 3 orr, a hasíték meghosszabbításában pedig 2 nyílás van, mely a rajz szerint köralakú (furat), de természetesen négyszögletes vagy más alakú is lehet. Két lemezt a hasítékoknál fogva csúsztatunk egymásba olyképp, hogy a lemezek egymásra merőlegesek, úgy amint a

2. ábra mutatja, összecsúsztatás után a 3 orr, vagy ha egymással szemben két orrot alkalmazunk, mind a két orr a 2 nyílásba csappan, és ezzel a két lemez Összekapcsolása megtörtént.

Abból a célból, hogy a 3 orr a 2 nyílásba kerüljön, fontos, hogy a 3 orr középpontja és a hasíték IÁ feneke közötti L távolság egyenlő legyen az 1A fenék és a 2 nyílás közepe közötti L' távolsággal. Az egymásba csúsztatáshoz a hasítéknak kissé szét kell nyílni, vagyis az 1. ábra szerinti kivitelnél a lemezt olyan anyagból kell készíteni, amely ezt a rugalmas alakváltozást lehetővé teszi. Egyébként az említett becsappanás mindkét lemezre vonatkozik, vagyis amikor a két lemezt a hasítékoknál fogva egymásba csúsztatunk, mindkét lemez orra a másik lemez nyílásába kerül, az összeerősítés ily módon tökéletes.

A két lemez egymástól való eltávolítása éppen ilyen gyorsan és könnyen, szerszámok használata nélkül lehetséges, a szétcsúsztatás ismét a két lemez anyagának rugalmassága révén válik lehetővé.

A 3. ábra azt szemlélteti, hogy az 1 hasítékban egymás mellett és egymással szemben két 3 orr van, és ez esetben a lemezben két 2 nyílást alkalmazunk. A megoldás olyan, hogy az egyik orr és a hasíték 1A feneke közötti L, távolság egyenlő az 1A fenék és az egyik 2 nyílás közötti L’ táyolsággal és hasonló a helyzet a másik orral kapcsolatban is, vagyis az L₂ távolság egyenlő az L₂ távolsággal. Ily módon két lemezt többféle relatív helyzetben lehet egymásba csúsztat

-2195123 ni és egymáshoz erősíteni, ami a variációk számát növeli,

A 4. ábra azt a kivitelt mutatja, melynél a téglalap alakú lemezben összesen négy hasíték és két nyílás van, olyképp, hogy két egymásra merőleges 1 hasíték meghosszabbításának metszéspontjában van egy 2 nyílás. Ez azt jelenti, hogy két egymásra merőleges hasítékhoz egy közös nyílás tartozik.

Az 5. ábra azt szemlélteti, hogy az 1B hasíték ferde helyzetű, vagyis a lemez egyik csúcsánál indul ki és a mellette lévő hasítékkal hegyes szöget zár be. A felrajzolt kiviteli példánál három hasítékhoz egy közös 2 nyílás tartozik.

A 6. ábra azt szemlélteti, hogy a lemez merev anyagból is készülhet, és ez esetben a kapcsolódáshoz és a kapcsolat oldásához szükséges rugalmasságot külön 8 rugó biztosítja, mely a 3A orrnak a lemezhez viszonyított elmozdulását teszi lehetővé.

A 7. és 8. ábra szerint a lemezben lévő kapcsolóeszköz nem nyílás vagy furat, hanem a 2A mélyedés, amelybe a 3 orr ugyanúgy becsappan, mint az előbbi kiviteleknél a nyílásba. Egyébként a működés és használat csak annyiban különbözik a már leírtaktól, hogy a szükséges rugalmasságot nem külön rugó és nem is a lemez anyagának nagyfokú rugalmassága biztosítja, hanem az 1 hasíték mellett lévő további 6 hasíték, mely lehetővé teszi azt, hogy a két hasíték között lévő 7 nyelv, a rajta lévő orral együtt, elhajoljon és így az orr a másik lemez 2A mélyedésébe csappanjon.

A fentiekben olyan kiviteli példákat ismertettünk, amelyeknél a hasítékban lévő kapcsolóeszköz domború és a lemezben lévő kapcsolóeszköz egy nyílásból vagy mélyedésből áll. Ez azonban ellenkezőleg is lehet, a 9. és 10. ábra olyan megoldást mutat, amelynél a hasítékban homorú kapcsolószerv, a 4 mélyedés van, a lemezben pedig az ezzel együttműködő 5 szemölcsöt alakítottuk ki. A működés lehetővé tételére ennél a kivitelnél is a 4 mélyedés közepe és a hasíték 1A feneke közötti L távolság egyenlő az 5 mélyedés közepe és az 1A fenék közötti L' távolsággal.

Végül az 11. ábra szög alatt meghajlított lemezt mutat, melyben kialakított hasí4 tékok és nyílások (vagy mélyedések, illetve szemölcsök) ugyanúgy lehetővé teszik a kapcsolódást, mint a sík lemezeknél.

Claims (5)

1. Sík vagy hajlított kapcsolólemez két egymásra merőleges lemezből álló lemezpár

10 oldható kapcsolatának létesítésére, főleg építő játékokhoz, melynek jellemzője legalább egy, az egyik szélén kiinduló, hosszúkás hasíték (1), a hasítékban lévő legalább egy orr (3) és a hasíték meghosszabbításában

15 lévő, legalább egy nyílás (

2), vagy mélyedés (2A), melynek távolsága (L', Lf) a hasíték fenekétől (1A) egyenlő az említett orr (3) és a hasíték feneke közötti távolsággal (L, L,).

20 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolólemez, melynek jellemzője, hogy az orr (3) merev és a kapcsolólemeznek az orr rugalmas elmozdulását lehetővé tevő anyaga vagy kialakítása van, vagy az orr a lemezhez képest

25 rugó (8) ellenében történő elmozdulásra képes kialakítású.

3. Sík vagy hajlított kapcsolólemez két egymásra merőleges lemezből álló lemezpár oldható kapcsolatának létesítésére, főleg épí30 tő játékokhoz, melynek jellemzője legalább egy, az egyik szélén kiinduló, hosszúkás hasíték (1), a hasítékban lévő legalább egy mélyedés (4) és a hasíték meghosszabbításában lévő, legalább egy szemölcs (5), mely35 nek távolsága (L') a hasíték fenekétől (IÁ) egyenlő az említett mélyedés (4) és a hasíték feneke közötti távolsággal (L).

4. Az 1. vagy 3. igénypont szerinti kapcsolólemez, melynek jellemzője, hogy két vagy

40 több hasítékhoz (1) és a bennük lévő orrokhoz (3) vagy mélyedésekhez (4) egy közös nyílás (2), vagy mélyedés (2A), illetve szemölcs (5) tartozik.

5. Az 1. vagy 3. igénypont szerinti kap45 csoiólemez, melynek jellemzője, hogy legalább egy olyan hasíték van benne, mely egy vagy több másik hasítékra merőleges (4. és 5. ábra).

5. Az 1. vagy 3. igénypont szerinti kapcsoíólemez, melynek jellemzője, hogy legalább

50 egy olyan hasíték (1B) van benne, amely egy vagy több másik hasítékkal hegyesszöget zár be.

1 lap rajz, 11 ábra