HU191976B - Apparatus for consulative type controlling of continuous furnace - Google Patents
Apparatus for consulative type controlling of continuous furnace Download PDFInfo
- Publication number
- HU191976B HU191976B HU444984A HU444984A HU191976B HU 191976 B HU191976 B HU 191976B HU 444984 A HU444984 A HU 444984A HU 444984 A HU444984 A HU 444984A HU 191976 B HU191976 B HU 191976B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- program
- furnace
- memory
- output
- storage area
- Prior art date
Links
Landscapes
- Control Of Temperature (AREA)
Abstract
A találmány tárgya berendezés alagútkemence tanácsadói vezérlésére, amely professzionális (személyi) célszámitógépből, ennek adatbeviteli és adatkijelző perifériáiból, valamint adatbeviteli és adatmegjelenítő szubrutinjaiból áll, A találmány szerinti berendezés memóriái beégetéssel programozható, számítógéppel csak olvasható memóriák (46, 47, 48). Egyik memóriájába (46) az alagútkemencére vonatkozó regressziós összefüggés paraméterei, a kemence égetési munkapontjának jellemzői és az égetési technológiai elóirat szerinti paraméterek vannak beégetve és a memória (46) a perifériákhoz (49) és a többi memóriához (47, 48) van csatlakoztatva. A berendezés egy másik memóriájának (47) programtároló tartományai (50, 51, 52, 53, 54) a leolvasási ill. kocsitolási időközök ellenőrzési programját, a füstgázhőmérséklet ellenőrzési programját, a kemence stacionaritását ellenőrző programot és a kemenceterhelés változását ellenőrző programot tartalmazzák. A stacionaritást ellenőrző programtá- 2 roló tartomány (53) .Hamis" kimenete a várható füstgázhőmérséklet számítási programját tartalmazó programtároló tartomány (53) bemenetéhez csatlakozik. Ez utóbbi kimenete, 5 valamint a kemenceterhelés változását ellenőrző programot tartalmazó programtároló tartomány (54) kimenete a memória (47) bemenetét képezi. Végül a harmadik memória (48) program- 10 tároló tartományai (61, 62, 63, 64, 65) a kemence hóvesztesé gének, a rakomány felmelegítési entalpiaigényének és a füstgáz felmelegítéséhez szükséges ill. lehűlésekor felszabaduló entalpiának a számítási programjait 15 tartalmazza. A programtéroló tartományok (61, 62, 63, 64, 65) kimenetel a módosított fűtógáz és levegő tömegáramok ellenőrző programját tartalmazó programtároló tartomány (65) .Igaz" kimenetén át az adatkijelző 20 perifériához (49) csatlakoznak. A tömegáramok ellenőrző programját tartalmazó programtároló tartomány (65) .Hamis" kimenete az új beavatkozási adatok számítási programját tartalmazó programtároló tartományon (64) ét 25 a memória (48) kimenetéhez és ezen keresztül az adatkijelzó perifériához (49) csatlakozik. 191976 -1-
Description
A találmány szerinti berendezés memóriái beégetéssel programozható, számítógéppel csak olvasható memóriák (46, 47, 48). Egyik memóriájába (46) az alagútkemencére vonatkozó regressziós összefüggés paraméterei, a kemence égetési munkapontjának jellemzői és az égetési technológiai elóirat szerinti paraméterek vannak beégetve és a memória (46) a perifériákhoz (49) és a többi memóriához (47, 48) van csatlakoztatva.
A berendezés egy másik memóriájának (47) programtároló tartományai (50, 51, 52, 53, 54) a leolvasási ill. kocsitolási időközök ellenőrzési programját, a füstgázhómérséklet ellenőrzési programját, a kemence stacionaritását ellenőrző programot és a kemenceterhelés változását ellenőrző programot tartalmazzák. A stacionaritást ellenőrző programtá2 roló tartomány (53) .Hamis kimenete a várható füstgázhőmérséklet számítási programját tartalmazó programtároló tartomány (53) bemenetéhez csatlakozik. Ez utóbbi kimenete, valamint a kemenceterhelés változását ellenőrző programot tartalmazó programtároló tartomány (54) kimenete a memória (47) bemenetét képezi.
Végül a harmadik memória (48) program10 tároló tartományai (61, 62, 63, 64, 65) a kemence hővesztesé gének, a rakomány felmelegítési entalpiaigényének és a füstgáz felmelegítéséhez szükséges ill. lehűlésekor felszabaduló entalpiának a számítási programjait tartalmazza. A programtároló tartományok (61, 62, 63, 64, 65) kimenetel a módosított fűtőgáz és levegő tömegáramok ellenőrző programját tartalmazó programtároló tartomány (65) .Igaz kimenetén át az adatkijelző perifériához (49) csatlakoznak. A tömegáramok ellenőrző programját tartalmazó programtároló tartomány (65) .Hamis kimenete az új beavatkozási adatok számítási programját tartalmazó programtároló tartományon (64) át a memória (48) kimenetéhez és ezen keresztül az adatkijelző perifériához (49) csatlakozik.
A találmány tárgya berendezés alagútkemence tanácsadói vezérlésére, amely professzionális célszémítógépből, ennek adatbeviteli és adatkijelzö perifériáiból, valamint adatbeviteli és adatmegjelenitő szubrutinjaiból áll.
Az alagútkemence megfelelő működését több száz üzemeltetési paraméter együttes helyes beállításával lehet elérni, amelyek lehetnek pl. az égőnként bevezetett fűtőgéz és levegő paraméterei, a további levegő be- és elvezetések paraméterei, stb. Az irányítástechnika jelenlegi állása mellett a jól beszabályozott és állandó körülmények között működő alagútkemence automatikus működtetése nem okoz nehézséget (Péter Gy.: Kerámiaipari kemencék, Műszaki Kiadó, Bp., 1982).
A termékszerkezet vagy egyéb üzemi paraméterek, pl. a tüzelőanyag megváltozása esetén azonban az új, optimális üzemeltetési mód megtalálása bonyolultabb feladat, amelylyel az irányítástechnika önmagában már nem tud megbirkózni.
Ismert eljárás és berendezés (DE 2507840. ljsz. szabadalmi leírás) esetében az égetési folyamatot a folyamatosan mért égetési jellemzők alapján szabályozzék. Ehhez azonban elengedhetetlen az automatikus mérő-, feldolgozó- és beavatkozó- egységek kiépítése.
Az új, kedvező üzemeltetési paramétereket számítógépes szimuláció segítségével lehet meghatározni. Adott alagútkemence esetében a számítógépes szimuláció valamennyi szabad paraméter, vagyis az égőnként a kemencébe bemenő fűtőgáz, füstgáz és levegő mennyisége.
A szimulációval meghatározható a rakomány és a füstgáz hőmérséklet-eloszlása, a füstgáz összetétel eloszlása és a nyomásviszonyok eloszlása az alagútkemence hossza mentén. Ezek az eloszlások határozzák meg együttesen a termék minőségét és a fajlagos energiafogyasztást egy adott konstrukciójú kemencénél és termékszerkezetnél. A jó termékminőség és a minimális energiafelhasználás szükséges feltétele az eloszlások megfelelő beállítása. A nyomásviszonyok eloszlása azonban széles üzemelési tartományban gyakorlatilag függetlennek tekinthető a füstgázösszetétel és a füstgázhőmérséklet hosszmenti eloszlásától. Az eloszlások beállításának helyessége attól függ, hogy szimuláció menynyire felel meg a valóságos viszonyoknak.
Az ismert módszerek ezeket a követelményeket csak részben elégítik ki. Az ismert számítások általában a kemence globális energiamérlegére vonatkoznak és arra a kérdésre keresnek választ, hogy az összes bevitt energia mire fordítódik. Ismert olyan módszer, amellyel már nem csak az egyes zónákat vizsgálják, hanem az előmelegítő, az égető és a hűtő zónákat egyenként négy-négy részre osztva, iteratív úton számítják a füstgáz és a rakomány hőmérséklet-eloszlását. Ez az eljárás sem képes azonban figyelembe venni sem a sugárzási hőt, sem az egyes égőkön bevitt energiák hatását (Mos: Wármebilanz eines Tunnelofens, Keram. Z.,
33., 4., p. 222-4., 1981; Roth, Weber: Energiebilanz eines Tunnelofens, Keram. Z., 33.,
11., p. 639-711., 1981.; Shelley: Mathemat. Modelling by Computere as an Aid to Kiin Design, Interceram 28., 2., p. 124-5., 1979.; Togari et al.: Energy Estimation of Tűnnél Kiin by Digital Símulation, CHEMCOMP ’82, Proceedings, Antwerp, Béig., 7.65-7.69).
Az ismert számítási módszerek lemondanak az alagútkemence együttes hő- és áramlástani leírásáról, mert igy csak viszonylag egyszerű algebrai egyenletrendszert kell megoldani. Egydimenziós, az áramlási viszonyokat is figyelembe vevő, - pl. diffúziós modellek vizsgálata esetén az algebrai egyenletrendszer helyett másodrendű differenciálegyenlet-rendszert kell megoldani. Az alagútkemence égetőzónájában a füstgáz és a rakomány ellenáramban mozog, ezért a hőmérséklet-eloszlások csak iterációval számíthatók. Továbbá, ha figyelembe kívánjuk venni az égőnként bevezetett fűtőgáz és levegő hatását is, akkor a megoldandó differenciálegyenkt-rendszer nagy méretűvé vélik, mert az alagutkemencében általában 25-35 égőpár van, és ezekhez még légbevezetések járulnak. A nem lineáris másodrendű differenciálegyenlet-rendszer sokpontos peremérték feladatainak megoldása azonban rendkívül bonyolult, vagy egyáltalán nem lehetséges.
A találmány célja olyan berendezés kidolgozása, amely alkalmas a kemencében lejátszódó folyamatok valósághű leírása alapján annak megállapítására, hogy a kemence üzemvitele megközelíti-e, vagy a bemenő paraméterek miképpen változtatandók meg, hogy megközelítse az optimális, stacionárius üzemmenetét.
Találmányunk szerint az alagútkemence minden egyes olyan szakaszát, amelyben, vagy amelynek határán a füstgáz hőállapota és/vagy áramlási állapota ugrásszerűen megváltozik egy-egy műveleti egységnek (ME) tekintjük, és ezek mindegyikére felírjuk a benne tartózkodó füstgáz és rakomány hosszmenti hőmérsékletváltozásának másodrendű differenciálegyenletét. Az így nyert differenciálegyenlet-rendszer integrálegyenlet-rendszerré transzformálható és erre felírható a kemence hőmérséklet-eloszlásának algoritmusa, amely önmagéban ismert módon számítógépen iterációs módszerrel kiszámítható. A valósághű szimuláció alapján meghatározhatók a kemencére és az égetési módra jellemző paraméterek és ezek alapján, a megfelelő logikai és algebrai összefüggések segítségével iterációmentesen meghatározhatók az optimális üzemvitelhez szükséges beavatkozások.
A valósághű számítás eredményeként a füstgáz kemencehosszmenti optimális hőmérséklet-eloszlása adódik, amely megfelel a termék hőmérséklete technológiai előirat szerinti hosszmenti eloszlásának. A tényleges üzemmenet szerinti eloszlásnak ettől való eltérése megfelelő berendezéssel meghatározható és az eltérés alapján az üzemi paraméterek korrekciójára adható, kitanítás.
Felismertük, hogy a tanácsadói vezérléshez kidolgozható olyan, beégetéssel programozható és a számítógép által csak olvasható memóriákból (EPROM) álló berendezés, amely tartalmazza az eljárás során meghatározott függvényértékeket, vagyis azokat az összefüggéseket és paramétereket, amelyek meghatározzák, hogy a termékhőmérséklet és füstgázöeszetétel technológiai előirat szerinti hosszmenti eloszlásához a különböző üzemállapotok mellett milyen füstgázhőmérséklet-eloszlás szükséges. Tartalmazza továbbá az adott kemence állandóit, az elvégzendő műveletek programjait, valamint az ellenőrző programokat. A berendezés egyszerű professzionális célszámítógéppel elvégezteti a szükséges számítási műveleteket és ezek eredményeit a tanácsadói vezérlés kemencebeállítási adatai alakjában kijelzi.
Az alagútkemence hőtani és áramlástani viszonyait leiró másodrendű differenciálegyenlet-rendszer ismert módszerekkel való transzformálása eredményezte integrálegyenlet-rendszer egyenleteinek általános alakja:
Y« ahol i a műveleti egység (ME) sorszáma; a füstgáz és a rakomány hőmérséklet-eloszlására vonatkozó egyenletek száma: 2i;
Tí(Z) a műveleti egységben a hőmérsékleteloszlás, °C, K;
Tá a bemenő hőmérséklet, °C, K;
Ri normafaktor, (kW.K)'1
Ki(Z, Y) magfüggvény;
Fi(T) a hőforgalmat leiró függvény, kW/m3;
Y integrál paraméter, hőforrás abszcisszája, m;
Z hosszkoordináta, a hőmérséklet abszcisszája, ni;
Y· a műveleti egység hossza, m.
A transzformálhatóság feltétele, hogy a magfüggvény kielégítse a következő feltételt:
\ Z - Y ha (ΚΥίίΖίΥ»
Ki(Z, Y)=? - Pe /exp Y« ha 0<Z<Y<Y« ahol Pe a Péclet-szám. Ugyanennek a feltételnek kell teljesülnie a teljes alagútkemencére is. A magfüggvény fizikailag az a hőmérséklet-eloszlási függvény, amely a rakomány nélküli és tökéletesen hőszigetelt, stacionáriusán működő műveleti egységben, ill. a teljes alagútkemencében a változó Z abszcissza mentén mérhető, ha benne változó Y abszcisszájú, pontszerű hőforrás van.
Az Rí normafaktort úgy választjuk meg, hogy a Ki(Z> Y) magfüggvény az áramlás irányában a pontszerű hőforrás után egységnyi legyen. A magfüggvény mérési eredményeiből a Pe szám is meghatározható.
Az integrálegyenlet-rendszer megoldására szolgáló algoritmus:
A számítás elvégzéséhez az alagútkemencét műveleti egységre (ME) osztjuk és a kemence paraméterek alapján számítógépi úton kiszámítjuk a műveleti egységekben (i ME) a keletkezett füstgáz összetételét, hőmérsékletét, a hőmérséklet eloszlást, a magfüggvényt, a normafaktort és a hőforgalmat. Ezekből az adatokból a számítógépes szimulációt leíró algoritmus (I) megoldása alapján kinyomtatott füstgázösszetétel, légfelesleg tényező és rakomány átlaghőmérséklet adatsorát összehasonlítjuk az alagútkemence oxidáló, redukáló és semleges atmoszféra zónáinak, valamint a rakomány hőmérsékletének legkedvezőbb eloszlásával. Végül a kemence paraméterek szükség szerinti mértékű és ismételt korrigálásával, valamint a szimuláció ismételt elvégzésével az optimális kemence üzemmenethez közelítünk.
Az adott összetételű fűtőgáz elégetésével keletkezett füstgáz összetételének megállapításához a füstgáz komponenseinek móljait műveleti egységenként a füstgáz áramlási irányának megfelelően összeadjuk. Az egyidejűleg jelen levő CO és/vagy H2 és O2 között lejátszódó oxidációt is figyelembe véve, a komponensek móljainak összegét az összmólszámmal osztjuk.
A keletkezett füstgáz hőmérsékletet úgy határozzuk meg, hogy a füstgázáram mentén az egyes műveleti egységekben keletkezett hőmennyiségek (entalpiák) összegét elosztjuk a füstgáz tömegárama és fajhője szorzatának összegével. A magfüggvény kimérését az alagútkemencéhez áramlástanilag hasonló, hőszigetelt modellen végezzük. A hömérséklet-eloszlás meghatározásához a műveleti egységbe bevitt hőmennyiséget elosztjuk a füstgáz tömegárama és fajhője szorzatának őszszegével, A normafaktort oly módon határozzuk meg, hogy a füstgáz tömegárama és fajhője szorzatainak összegéből annak reciprok értékét képezzük.
Végül a hőforgalmat leirö függvény értékeit úgy határozzuk meg, hogy a füstgázhőmérséklet és a rakomány hőmérséklet különbségének a hőátadási tényezővel való szorzatából levonjuk a sugárzással bevitt hőmennyiséget, ill. hozzáadjuk a környezetnek a falon át leadott hőmennyiséget.
A felsorolt számításokat az adott alagútkemencére számítógépen, önmagában ismert módon végezzük. A számítások eredményeként kapott függvény értékeket a találmány szerinti berendezés egyik beégetéssel programozható, számítógép által csak olvasható memóriája (EPROM) tárolja. Ez a memória tárolja tehát a kemencére jellemző höveszteségi értékeket, a gázfázis és a rakomány hőmérsékleteinek különbségeit a kemence üzemi paramétereinek függvényében meghatározó regressziós összefüggés állandóit, a fűtögáz paramétereit, az égetési technológiai előirat által meghatározott optimális, hosszmenti rakományhőmérséklet-eloszlást, a füstgázhőmérsékleti intervallumokat, amelyekből kilépve a beavatkozás feltétlenül szükséges, valamint az optimális légfeleslegtényező-eloszlást.
A találmány szerinti berendezés egy másik programozható, számítógép által csak olvasható memóriájának feladata az előbbi memóriából kiolvasható függvényértékek, valamint a kezelő személy által beadott aktuális kemence-paraméterek alapján a berendezéshez csatlakozó egyszerű - előnyösen személyi célszámítógép útján annak ellenőrzése, hogy a két utolsó kocsitoláei időpont időköze megfelel-e az előírt kocsitolási periódusnak; annak ellenőrzése, hogy a füstgáz hőmérséklete megfelel-e az adott kemencehelyen a füstgáz hőmérsékletre előirt maximális és minimális hőmérsékleti értékek közötti intervallumnak; az aktuális és az ezt megelőző hőmérsékleti értékekből statisztikai módszerrel megállapítja, hogy a kemence nem mozdult-e ki a stacionárius állapotból és amenynyiben kimozdult, megállapítja a kővetkező kocsitolási periódusban várható füstgáz hőmérsékleteket.
Ugyanez a memória kiszámíttatja továbbá a kemencébe belépő új rakomány tömege alapján a kemenceterhelés változását; a füstgázhőmérsékletek, a kemence stacionárius vagy ettől eltérő állapota, valamint a kemenceterhelés változása alapján kiértékeli, hogy a kemence üzemvitele kiván-e beavatkozást; végül egy további programozható, a számítógép által csak olvasható memóriának átadja a terhelés-változási, valamint az aktuális ill. a következő periódusban várható füstgázhőmérsékleti adatokat.
Ez utóbbi memória az első memóriából kiolvasható függvényértékek és az előző memóriából átadott terhelés-változási és hőmérsékleti adatok alapján, a berendezéshez csatlakozó számítógép útján meghatározza a kemence hőveszteségének pótlására, továbbá a rakomány és a füstgáz felmelegítéséhez szükséges, ill. a füstgáz lehűlésekor felszabaduló entalpia mennyiségeket; ezek alapján kiszámíttatja zónánként ill. égőnként azokat a fűtógáz és levegő tömegáramokat, amelyek a kemence helyes működését eredményezik; ellenőrzi, hogy ezek az új paraméterek belül maradnak-e a szabályozási tartományokon és ha nem vagy ha a kemence üzeme instacionáriussá válik, akkor új kemenceparamétereket számíttat.
A találmány szerinti berendezés egyik memóriájába tehát az alagútkemencére vonatkozó regressziós összefüggés paraméterei, a kemence égetési munkapontjának jellemzői és az égetési technológiai előirat szerinti paraméterek vannak beégetve és a memória a perifériákhoz és a többi memóriához van csatlakoztatva.
A berendezés második memóriájának programtárolö tartományai a leolvasási ill. kocsitolási időközök ellenőrzési programját, a füstgázhőmérséklet ellenőrzési programját, a kemence stacionaritását ellenőrző programot és a kemenceterhelés változását ellenőrző programot tartalmazzak. A stacionaritást ellenőrző programtároló tartomány .Hamis’ kimenete a várható füstgázhőmérséklet számítási programját tartalmazó programtároló tartomány bemenetéhez csatlakozik. Ez utóbbi kimenete, valamint a kemenceterhelés változását ellenőrző programot tartalmazó programtároló tartomány kimenete a memória bemenetét képezi. A programtároló tartományok .Igaz kimenetei ÉS kapu bemenetelt képezik; ennek kimenő jele és a leolvasási ill. kocsitolási időközök ellenőrzési programját tartalmazó programtároló tartomány kimenő jele az adatkijelző perifériához csatlakozik. A programtároló tartományok .Hamis ’ kimenetei az adatkijelzó periféria figyelmeztető jelzőihez csatlakoznak.
Végül a harmadik memória programtároló tartományai a kemence hóveszteségeinek, a rakomány felmelegítési entalpiaigényének és a füstgáz felmelegítéséhez szükséges ill. lehűlésekor felszabaduló entalpiának a számítási programjait tartalmazza. A programtároló tartományok kimenetéi a módosított fűtőgáz és levegő tömegáramok ellenőrző programját tartalmazó programtároló tartomány .Igaz kimenetén át az adatkijelző perifériához csatlakoznak. A tömegáramok ellenőrző prog5
19197C ramját tartalmazó programtároló tartomány .Hamis kimenete az új beavatkozási adatok számítási programját tartalmazó programtároló tartományon át a memória kimenetéhez és ezen keresztül az adatkijelző perifériához csatlakozik.
A találmány szerinti berendezés egy példaképpen» kiviteli alakját a szilikátipari mázaségető alagútkemence tanácsadói program szerinti vezérlése esetére ismertetjük. Az
1. ábra az alagútkemence elrendezését felülnézetben, a
2. ábra a rakomány Tsz átlaghőmérsékletének elosztását az alagútkemence hossza mentén, a
3. ábra a berendezés kapcsolási elrendezését ábrázolja.
Az alagútkemence kocsisora a rakománynyal a technológia által meghatározott időközönként, periódikusan egy kocsihosszal halad tovább, vagyis egy kocsi belép a kemencébe és egy kocsi kilép a kemencéből. A kocsisor indítása kézi vezérléssel történik.
Az alagútkemence hossza a példa szerinti esetben L = 85 m. Az alagútkemencét műveleti egységekre (ME) osztjuk; az i-edik műveleti egység jele: i ME. Az adott esetben harmincnyolc ME műveleti egység van, vagyis i = 1,...38. Az egyes műveleti egységek a következők:
ME a bejárati ^7 légfüggönytől az A előmelegítő zóna kezdetéig, hossza 5 m;
Me az A előmelegítő zóna (Dressler muffoló kamrák) mellső szakasza, a B kéményig, hossza 10
ME
ME
4,...34 ME
| m; | A fűtógáz összetétele: | |||
| az A előmelegítő zóna hátsó | COz | 6,6 | tf% | |
| szakasza a B kémény után, | 40 | CnHni | 4,4 | tf% |
| hossza 11 m; | 02 | - | ||
| a C égetőzónában levő, har- | co | 17,6 | tf% | |
| mincegy égőpárt páronként ma- | CH4 | 24,3 | tf% | |
| gukba foglaló műveleti egysé- | Hz | 43,8 | tf% | |
| gek; hossza 20 m; | 45 | Nz | 3,3 | tf% |
| az E gyorshűtőszakasz, amelybe | ||||
| a H levegőbevezetés a kemence | 100,0 | tf% | ||
| falában levő járatokon át több | ||||
| ponton elosztva történik; hosz- | Fű tőérté ke | 19 MJ/normál ro: | ||
| sza 10 m; | 50 |
36,...38 ME az hűtőszakasz a J_ levegőbe- Az alagútkemencébe bevezetett gázfázis:
vezetésig, három műveleti egységre osztva, hossza 29 m.
Az alagútkemencében mozgatott rakomány tömege 1,75 m hosszú kocsikon egyenként átlagosan 120-130 kg termék és átlagosan 500-600 kg kordierit tok. Az alagútkemencében tehát egyidejűleg 48 db kocsi van jelen, amelynek teljes rakománya 30-35 t. A rakomány tartózkodási ideje a kemencében 48 óra, vagyis haladási sebessége 3 cm/ρ. Az átlagos térfogatkitöltési tényező 0.9.
Az alagútkemencében, meghatározott helyeken mérjük és kijelezzük a füstgáz-hőmérsékleteket. A mérés és kijelzés folyamatos. A hőmérsékleteket a kezelő leolvassa; ennek kedvező időpontja - a kemence változó áramlási viszonyai miatt - a kocsitolás időpontját közvetlenül megelőző időpont. A kezelő a 41 bemeneti egységen beadja a leolvasás 42 időpontját, a 43 füstgázhőmérsékleteket, a betolt új kocsi és a rakomány összes 44 tömegét és - amennyiben változik - a 45 f ű tőgázösszetételt.
Az alagútkemencén végzett mérések útján megállapítottuk a következő adatokat: a C égetőzónában a hőátszármaztatási tényező és a fajlagos felület szorzata, vagyis a hőveszteség a falon át:
uí = 0,04 kW/m3.K; i = 4,...34 ugyanez az _£ és _F hűtöszakaszokban u? = 0,01 kW/m3.K; í = 35,...38 a Dressler-kamrák falának korrigált sugárzási együtthatója,
S = 10-9 W/m2.K4;
a rakomány átlagos fajhője 1,123 kJ/kg.K
| megnevezése | mennyisége m3/h | túlnyomása Pa | hőfoka °C |
| fűtőgáz | 210 | 3800 | 25 |
| primer levegő | 600 | 1050 | 25 |
| szekunder levegő | 550 | 1500 | 25 |
| G légfüggöny | 500 | 130 | 25 |
| H levegóbevezetés | 600 | 370 | 25 |
| J levegőbevezetés | 250-300 | 370 | 200 |
A D_ égőpároknél bevezetett fütögáz mennyiségek, primer-levegö nyomások és szekunder levegő csapállások az 1. táblázatban láthatók.
-611
1. Táblázat
| ME | fűtőgáz | primer lev. | szekunder lev. |
| i | m3/h | nyomása Pa | csapállás |
| 4-6 | 2.45 | 250 | 50 |
| 7-9 | 2.45 | 250 | 55 |
| 10-13 | 2.8 | 250 | 60 |
| 14 | 2.8 | 250 | 35 |
| 15 | 2.8 | 500 | 80 |
| 16 | 3.3 | 250 | 30 |
| 17 | 3.3 | 250 | 35 |
| 18 | 3.0 | 250 | 40 |
| 19-20 | 4.0 | 250 | 38 |
| 21-22 | 4.45 | 250 | 38 |
| 23 | 4.45 | 250 | 45 |
| 24-25 | 4.45 | 250 | 40 |
| 26 | 4.45 | 250 | 45 |
| 27 | 3.8 | 250 | 45 |
| 28 | 4.45 | 350 | 50 |
| 29 | 4.45 | 350 | 55 |
| 30 | 3.8 | 300 | 30 |
| 31-32 | 4.45 | 350 | 60 |
| 33 | 3.8 | 350 | 40 |
| 34 | 4.45 | 350 | 60 |
A füstgáz és a rakomány közötti hőátadási tényező és a fajlagos felület szorzata az egyes műveleti egységekben:
Ui = Uz = 0,1 kW/m3.K és Ui = 0,75 kW/m3.K, i = 3,..,38;
a Péclet-szám az alagútkemence teljes hoszszán, Pe = 1. 35
A füstgáz összetételét számítással határozzuk meg. A fütőgáz városi gáz, de lehet bármilyen fűtőanyag, pl. földgáz vagy tüzelőolaj. Az egyes 4 ME...38 ME műveleti egységekbe beáramló fűtőgáz és levegő térfogat- 40 áramának, nyomásának, hőmérsékletének, valamint a fűtógáz összetételének alapján önmagában ismert módon kiszámítjuk a keletkező füstgáz összetételét műveleti egységenként. 45
Az adott összetételű fűtógáz elégetésével keletkezett füstgáz komponenseinek móljait ME műveleti egységenként rendre összeadjuk a füstgáz áramlási irányának megfelelően. Ha a CO, a Hz és az Oz egyszerre van 50 jelen egy ME műveleti egységben, akkor ezek reakcióit is figyelembe vesszük. Feltételezzük, hogy a Co és a Hz oxidációja közel egyforma sebességgel játszódik le; így az Oz mennyiségét kétfelé osztjuk: egyik fele a H2-vel, a másik a CO-val reagál. A reakciók lejátszódása után a CO, a H2 és az O2 komponensek mennyiségei csökkennek, míg a CO2 és a HzO mennyisége növekedik.
Az előbbi számítást oly módon végezzük, hogy a füstgáz átlagos molekulasúlyának meghatározása és a füstgázt alkotó komponensek moláris áramának számítása után, a füstgáz áramlási irányának megfelelően az utolsó, 38 ME műveleti egységben levő gázok megfelelő komponenseit hozzáadjuk az utolsó előtti, vagyis 37 ME műveleti egységben levő gázok megfelelő komponenseihez, majd az ósszmólszámmal sorra elosztva megkapjuk az ebben a 37 ME műveleti egységben az áramlás során kialakuló atmoszféra összetételét. Ezt az összegezést a 4 ME műveleti egységben folytatjuk. Ily módon minden egyes ME műveleti egységre megkapjuk az alagútkemencében a füstgázok áramlása során kialakuló gáz összetételt. Az adatokat a 2. táblázat tartalmazza.
2. Táblázat
ME füstgáz összetétel (móltört) légfeles- R Tói Tsz
| i | méter | CO | Hz | Oz | lég tényező | °C | °C | |
| 1 | 5.00 | 0.00000 | 0.00000 | 0.21000 | 0.00000 | 2.5 | 24 | 24 |
| 2 | 15.00 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 2.5 | 24 | 50 |
| 3 | 26.00 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 1.3 | 1760 | 350 |
-713
| ME i | méter | füstgáz összetétel (nióltört) | légfeles- leg tényező | R | Tol °C | Tsz | ||
| CO | Hz | Oz | ||||||
| 4 | 27.10 | 0.00000 | 0.00000 | 0.15709 | 3.35218 | 1.3 | 1760 | 400 |
| 5 | 27.87 | 0.00000 | 0.00000 | 0.15302 | 3.12784 | 1.3 | 1780 | 450 |
| 6 | 28.64 | 0.00000 | 0.00000 | 0.14817 | 2.89853 | 1.4 | 1790 | 480 |
| 7 | 29.41 | 0.00000 | 0.00000 | 0.14394 | 2.72640 | 1.4 | 1800 | 490 |
| 8 | 30.18 | 0.00000 | 0.00000 | 0.13922 | 2.55841 | 1.45 | 1810 | 550 |
| 9 | 30.95 | 0.00000 | 0.00000 | 0.13399 | 2.39669 | 1.5 | 1820 | 600 |
| 10 | 31.72 | 0.00000 | 0.00000 | 0.12786 | 2.23329 | 1.55 | 1825 | 710 |
| 11 | 32.49 | 0.00000 | 0.00000 | 0.12102 | 2.07750 | 1.6 | 1825 | 910 |
| 12 | 33.26 | 0.00000 | 0.00000 | 0.11372 | 1.93574 | 1.65 | 1820 | 950 |
| 13 | 34.03 | 0.00000 | 0.00000 | 0.10554 | 1.80055 | 1.7 | 1810 | 980 |
| 14 | 34.80 | 0.00000 | 0.00000 | 0.04167 | 1.19611 | 1.7 | 1780 | 1000 |
| 15 | 35.20 | 0.00000 | 0.00000 | 0.14209 | 2.65779 | 1.75 | 1765 | 1020 |
| 16 | 35.57 | 0.01738 | 0.01077 | 0.00000 | 0.93123 | 1.8 | 1780 | 1040 |
| 17 | 36.34 | 0.02078 | 0.01314 | 0.00000 | 0.91695 | 1.9 | 1760 | 1050 |
| 18 | 36.74 | 0.00000 | 0.00000 | 0.02400 | 1.10223 | 1.95 | 1740 | 1060 |
| 19 | 37.11 | 0.06437 | 0.05630 | 0.00000 | 0.73276 | 2.0 | 1700 | 1080 |
| 20 | 37.88 | 0.06492 | 0.06327 | 0.00000 | 0.71909 | 2.1 | 1670 | 1170 |
| 21 | 38.65 | 0.09000 | 0.09051 | 0.00000 | 0.63198 | 2.2 | 1650 | 1200 |
| 22 | 39.42 | 0.08994 | 0.09302 | 0.00000 | 0.62822 | 2.3 | 1625 | 1150 |
| 23 | 40.19 | 0.07401 | 0.07780 | 0.00000 | 0.67811 | 2.5 | 1600 | 1100 |
| 24 | 40.96 | 0.08635 | 0.07986 | 0.00000 | 0.65449 | 2.7 | 1560 | 1095 |
| 25 | 41.73 | 0.08876 | 0.08502 | 0.00000 | 0.64246 | 2.85 | 1525 | 1080 |
| 26 | 42.50 | 0.09237 | 0.09146 | 0.00000 | 0.62688 | 3.1 | 1480 | 1050 |
| 27 | 42.90 | 0.08171 | 0.07815 | 0.00000 | 0.66477 | 3.4 | 1430 | 1040 |
| 28 | 43.27 | 0.04379 | 0.03341 | 0.00000 | 0.81847 | 3.7 | 1380 | 1020 |
| 29 | 44.04 | 0.04777 | 0.04018 | 0.00000 | 0.79615 | 4.0 | 1295 | 985 |
| 30 | 44.44 | 0.06090 | 0.06133 | 0.00000 | 0.72990 | 4.5 | 1195 | 850 |
| 31 | 44.81 | 0.04077 | 0.04197 | 0.00000 | 0.80686 | 5.0 | 1095 | 780 |
| 32 | 45.58 | 0.04772 | 0.04348 | 0.00000 | 0.78955 | 5.7 | 950 | 710 |
| 33 | 45.98 | 0.03298 | 0.03413 | 0.00000 | 0.84014 | 6.6 | 735 | 625 |
| 34 | 46.35 | 0.00000 | 0.00000 | 0.07297 | 1.42191 | 7.7 | 495 | 490 |
| 35 | 50.99 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 16.2 | 163 | 310 |
| 36 | 64.99 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 16.2 | 163 | 225 |
| 37 | 74.99 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 16.2 | 163 | 190 |
| 38 | 84.99 | 0.00000 | 0.21000 | 0.00000 | 0.00000 | 16.2 | 163 | 150 |
A számítást önmagában ismert módon összeállított számítógépi program alapján számítógépen végezzük. A számítógép által 45 kinyomtatott füstgáz-összetételből a 2. táblázatban csupán a füstgázban visszamaradó CO, Hz ill. 02 mennyiségeket tüntettük fel, míg a kemenceűzem szempontjából közömbös N2, C02 és H2O mennyiségek feltüntetését 50 mellőztük.
A számítógép által kiszámított függvény és paraméter értékeket a találmány szerinti berendezés programozható, csak olvasható 46 memóriájában tároljuk, a kemence-paraméte- 55 rekkel és a technológiai elóirat szerinti technológiai paraméterekkel együtt. A 41 adatbeviteli periférián beadott aktuális kemence-paraméterek és a 46 memóriában tárolt, az adott kemencére vonatkozó paraméterek alap- 60 ján a 47 memória elvégezteti a kapcsolt számítógéppel azokat a műveleteket, amelyek a 41 adatbeviteli periférián beadott adatok ellenőrzéséhez, valamint a terhelési és hőmérsékleti adatok meghatározásához szüksége8 sek. Ez utóbbi adatokat a programozható, csak olvasható 48 memóriának adja át, mig az ellenőrzések eredményeit, amennyiben azok .Hibás eredményre vezettek, figyelmeztető jel alakjában a 49 adatkijelző perifériába továbbítja.
A 48 memória a 46 memóriában tárolt adatok, valamint a 47 memóriától átvett adatok alapján elvégezteti a kisszámítógéppel azokat a műveleteket, amelynek eredményeként a 49 adatkijelző periférián megjelennek a beállítandó új égetési paraméterek. Ezeket az új paramétereket a kezelő az alagútkemencén beállítja.
Ez a folyamat ezután megismétlődik és az ennek eredményeként adódó új kemenceparaméterek az optimumot tovább közelitik.
Az elvégzendő műveleteknek megfelelően a 47 memória több program tároló tartománynyal bír. Az időellenőrzó 50 programtároló tartomány a kezelő által végzett hómérséklet-leolvasások, ill. kocsitárolások két utolsó 42 időpontjának - amelyeket a kezelő ad be a
-815 bemeneti egységbe - a tárolásának vezérlésére és különbségüknek a 46 memóriában tárolt értékkel való összehasonlítására szolgál.
A hőmérséklet ellenőrző 51 programtóroló tartomány a kezelő által a 41 bemeneti egységbe beadott 43 füstgázhőmérsékletek tárolásának vezérlésére és a 46 memóriában tárolt maximum-minimum hőmérsékleti intervallummal való összehasonlításra szolgál.
A hőmérsékletváltozást ellenőrző 52 programtároló tartomány a kemence stacionaritásának statisztikai úton való ellenőrzésére szolgál. Instacionaritás esetén az 53 programtároló tartomány kiszámíttatja a következő kocsitolási periódusban várható füstgázhőmérsékletet.
Végül az 54 programtároló tartomány a kocsirakományok tömegeinek adatait tároltatja és kiszámíttatja a terhelést, ill. ennek változását.
Abban az esetben, ha az adatleolvasási ill. kocsitolási időközök az előirt értéktartományokba és a füstgázhőmérsékletek az előirt hőmérsékleti intervallumokba esnek, továbbá a kemence üzeme stacionáriusnak bizonyul, ill. a kemencében levő rakomány tömege nem változik, az 50, 51, 52 ill. 54 programtároló tartományok I kimenete .Igaz jelet, ellenkező esetben a H kimenete .Hamis jelet ad. Az I kimenetek jelvezetékei az 55 ÉS kapuhoz csatlakoznak, amelynek kímenete a 49 adatkijelző periférián levő 56 jel útján tudatja a kezelővel, hogy beavatkozás nem szükséges.
Az 50 programtároló tartomány H kimenetén adott 57 jel közli a kezelővel, hogy a leolvasási ill. kocsitolási időpont hibás volt. Az 51, 52 ill. 54 programtároló tartomány H kimenetén adott jel az 58, 59 ill. 60 figyelmeztető jelzőn jelenik meg a 49 adatkijelző periférián, továbbá az 52 programtároló tartomány H kimenetének jele indítja az 53 programtároló tartományt a várható füstgázhőmérséklet kiszámíttatásához.
Az 53 programtároló tartomány által meghatározott várható füstgázhőmérsékleti érték, valamint az 54 programtároló tartomány H kimenetén megjelenő, a megváltozott kemenceterhelést közlő adat képezi a 47 memória kimenetét ill. a 48 memória bemenetét.
Az elvégzendő műveleteknek megfelelően a 48 memória is több programtároló tartománnyal bír. A 47 memória kimenő adatai és a 46 memóriából átvett adatok alapján a 61 programtároló tartomány kiszámíttatja azt az entalpia mennyiséget, amely a kemence hőveszteségének pótlására, a 62 programtároló tartomány azt az entalpia mennyiséget, amely a rakomány felmelegítéséhez, a 63 programtároló tartomány pedig azt az entalpia mennyiséget, amely a füstgáz felmelegítéséhez szükséges ill. a füstgáz lehűlésekor felszabadul.
Az így kiszámított entalpia értékek, valamint a 48 memória bemenő adatai alapján a programtároló tartomány kiszámíttatja azokat a bemenő fütőgáz és levegő tömegáramokat égőnként ill. zónánként, amelyeknek a kézi beállításával a kemence a technológiailag előirt állapotot közelíti.
A 64 programtároló tartomány utasítása alapján kiszámított adatokat a 65 programtároló tartomány összehasonlittatja a technológiailag lehetséges fűtőgáz és levegő térfogatáramokkal. .Hamis eredmény esetén, amelyet okozhat a technológiailag kivitelezhetőnél nagyobb tömegáram vagy egyéb ok, a 65 programtároló H kimenete utasítást ad a 66 programtárolónak, amely új beavatkozási adatokat számíttat ki a kapcsolt célszámítógéppel. A 65 programtároló .Igaz döntése esetén ennek I kímenete, vagy a 66 programtároló kimenete a 48 memória 67 kimenetén az új, beállítandó paramétereket tanácsadói vezérlés alakjában a 49 adatkijelző periféria adja, amely a tanácsadói vezérlés adatait az 56 ill. 57 jelek alakjában megjeleníti.
A példa szerinti esetben a kiégetendő áru megváltozása miatt időközben a kemence terhelése, vagyis kemencében levő áru és segédanyag tömegáramának átlaga mintegy 6%-kal fokozatosan megnőtt. A 47 memóriába beégetett programok a bevitt 43 füstgázhőmérsékletek alapján még nem jelezték a változást, mert a nagyobb tömegű kocsiknak csak a kisebb része ért be a C égetőzónába. Az 54 programtároló tartomány azonban észleli a terhelés megváltozását, ezért a 48 memória kiszámíttatja a szükségessé váló beavatkozásokat és az erre utaló 56 és 57 jelek a 49 adatkijelző periférián megjelennek; ezek a következők:
20-28 ME műveleti egységben a fűtőgáz tömegárama 3%-kal növelendő, a levegő tömegárama nem változik.
29-34 ME műveleti egységben a fűtőgáz tömegárama 7%-kal növelendő, a levegő tömegárama 8%-kal növelendő.
A többi Me műveleti egység változatlan.
A számítógép futási ideje perces, a vastagfalú alagútkemence hötehetetlensége órás nagyágrendű. Az órás nagyságrendű beavatkozási időtartam gyakorlatilag folytonos beavatkozásnak tekinthető.
Az alagútkemence hőmérséklet-eloszlásának meghatározásához a példa szerinti 1 ME...38 ME műveleti egységekre bontott kemence esetében kétszer 38 db nem lineáris integrálegyenletból álló egyetlen kapcsolt integrálegyenlet-rendszert kell megoldani, amelyben az egyik 38 db egyenlet a gázfázis, a másik 38 db egyenlet a rakomány hőmérséklet-eloszlását írja le az egyes ME műveleti egységekben a kemence mentén.
Az egyenletrendszer megoldásához meg kell határozni minden egyes ME műveleti egységre a Toí bemenő gázhőmérsékletet oly módon, hogy az ME műveleti egységbe bevezetett tömegáram (mi) és ennek entalpia ja
-917 (Qi) mellett figyelembe kell venni az áramlás irányában megelőző ME műveleti egységekbe bevezetett tömegáramokat és azok entalpiáját
ahol cí a füstgáz fajhője állandó nyomáson, továbbá az 1 ME műveleti egységből és a 2 ME műveleti egységből álló, a B kémény előtti keraenceszakaszban i = 1, 2, mig a B ké- jg meny utáni, a 3 ME....38 ME műveleti egységből álló kemenceszakaszban az áramlás iránya miatt i = 38,...3, és az összegezést ennek megfelelően a 38 ME műveleti egységnél kezdve visszafelé az i-edik ME műveleti egy- gQ ségig kell végezni. A Td értékeit a számítógép számítja és nyomtatja ki (2.. táblázat).
Az egyenletrendszer megoldásához meg kell továbbá határozni minden egyes ME műveleti egységben a Ki(Z, Y) magfüggvényt, és gg ezek alapján a kemence K(Z, Y) összetett magfüggvényét.
Ha az ME műveleti egység kezdőpontjától mért valamely Yi>0 abszcisszájú helyén pontszerű hóforrást, pl. égőt helyezünk el, jq akkor a rakomány nélküli, vagyis üres és tökéletesen hőszigetelt falú, stacionárius hőállapotú ME műveleti egység hossza mentén mért hómérsékleteloszlós a magfüggvényt adja a rögzített helyű hőforrás esetére: Ki(Z, Yi), ahol Z a változó hosszkoordináta, vagyis abszcissza, amelynek mentén a hőmérsékletet mérjük. A hőforrást egymás utón áthelyezve az Y2,...Yn < Y· helyekre, ahol Y· az ME műveleti egység teljes hossza, a szóban forgó i ME műveleti egység teljes magfüggvénye kimérhető.
A magfüggvény kimérését oly módon végezzük, hogy az alagútkemencéhez áramlástanilag hasonló modellt készítünk. Ez a példa szerinti esetben 1 m hosszú cső hőszigeteléssel ellátva, amelyben három helyen, célszerűen a füstgáz belépési helyétől mért Yi = 0,2 m, Y2 = 0,5 m, Ya = 0,8 m abszcíszszájú helyeken időben egymás után pontszerű hőforrást helyezünk el. A hőforrás teljesítményét olyan mértékűre állítjuk be, hogy az üres, hőszigetelt modell stacionárius állapotában a hőforrás után az áramlás irányában, vagyis ahol Z > Y, a hőmérséklet 100 °C legyen, ha a rendszeren 1 kW energiát vezetünk át. A mérési eredményeket a 3. táblázat mutatja.
A magfüggvény R normafaktorát úgy választjuk meg, hogy a Ki(Z, Y) magfüggvény értéke a hőforrás után (Z, Y) egységnyi legyen, vagyis R = 10-2 (kW.K)'1.
3. Táblázat
| Y | Z = | 0.05 | 0.1 | 0.15 | 0.3 | 0.35 | 0.4 |
| 0.2 | 86 | 90 | 95 | 100 | 100 | 100 | |
| 0.5 | 64 | 67 | 70 | 82 | 86 | 90 | |
| 0.8 | 46 | 50 | 52 | 60 | 64 | 67 | |
| Z = | 0.45 | 0.6 | 0.65 | 0.7 | 0.75 | 0.95 | |
| 0.2 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | |
| 0.5 | 95 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | |
| 0.8 | 70 | 82 | 86 | 90 | 95 | 100 |
A 3. táblázat jó közelítéssel a kővetkező matematikai összefüggéssel helyettesíthető:
ha OáYáZs/a, (Z-Y) exp
Pe ha 0<Z<Y<Y« ahol Y· az i-edik ME műveleti egység hoszsza, valamint a példa szerinti esetben a Péclet-száro, Pe = 1. Ha pl. Z = 0,05, Y = 0,2 és Pe = 1, akkor a kitevő: -0,15, Ki = = e‘°·15 = 86 és R.Kí = 0,86. Ez a matematikai 60 összefüggés alkalmasabb a számítógépes alkalmazásra, mint a 3. táblázat.
Az integrálegyenletekből álló egyenletrendszerben a több műveleti egység gázfázisára kiterjedő magfüggvények, ún. összetett 65 magfüggvények szerepelnek, éspedig az alagútkemence elejétől, vagyis a G_ légfüggönytől a _B kéményig terjedő 1 ME műveleti egység és 2 ME műveleti egység, valamint a JB kéménytől az alagútkemence végéig, vagyis a J levegőbevezetésig terjedő 3 Me...38 ME műveleti egység kemenceszakaszra vonatkozó összetett magfüggvények. A következő feladat ezek meghatározása.
-1019
Az 1 ΜΕ és a 2 ΜΕ műveleti egységek sorba vannak kapcsolva; az 1 ME műveleti egységben mi kg/s, a 2 ME műveleti egységben mz kg/s tömegáramú füstgáz keletkezik.
A példa szerinti esetben mz = 0, de ezt egyelőre nem vesszük figyelembe. A szóban forgó két 1 ME, 2 ME műveleti egység Ki(Z,
Y) és Kz(Z, Y) magfüggvényeit az előzőkből a
3. táblázat vagy az ezt leíró Ki(Z, Y) alapján ismertnek tekintjük. A gázáramlás iránya kővetkeztében az 1 ME műveleti egységre a 2 ME műveleti egység nem hat vissza, de a 2 ME műveleti egységben figyelembe kell venni az 1 ME műveleti egységből belépő mi tömegáramú gázt is. 25
Az egyes műveleti egységekben a füstgáz hőmérséklete tehát a B_ kéményt megelőző kemenceszakaszban:
Ty = —- °C ha isj imi ci 1 = 1 25
Ty = 0 ha i<j ahol i annak a ME műveleti egységnek a 30 sorszáma, amelyben a hőmérsékletet mérjük;
j annak a ME műveleti egységnek a sorszáma, amelyben a pontszerű hőforrás van; 35
Qj a fűtőgáz elégetésével keletkező entalpia, kW;
nu az i-edik ME műveleti egységbe belépő füstgáz-tömegáram, kg/s;
ci az í-edik ME műveleti egységben a 40 füstgáz fajhője állandó nyomáson és a füstgáz hőmérsékletén, kJ/kg.K
Az 1 ME műveleti egységben tehát a hőmérséklet:
Qi
Τ11 ---°C mi Ci míg a 2 ME műveleti egységben az 1 ME műveleti egységből belépő füstgázt is figyelembe véve:
Qi
T21 = - °C mi ci + m2 C2
Ha a pontszerű hőforrást áthelyezzük a 2 ME műveleti egységbe, akkor Qi = 0 és így T12 - 0, míg a 2 ME műveleti egységben:
T22 = - °C mi ci + m2 C2
Az összetett magfüggvény meghatározásához meg kell állapítani az R normafaktor értékét. A Τ11 esetében akkor kapunk egységnyi hőmérsékletet, ha Qi = mi ci, vagyis a Ki(Z, Y) magfüggvényt Rí = 1/mi ci normafaktorral szorozzuk. Hasonlóképpen a T21 és a T22 esetében
R2 ---(kW.K)-1 mi ci + m2 C2 értékű kell, hogy legyen. Az összetett magfüggvény tehát a következő:
| hőforrás 1 ME-ben | hőforrás 2 ME-ben | |
| Magfüggvény az 1 ME műveleti egységben | K11 = Rí Ki(Z, Y) | 0 |
| Magfüggvény a 2 ME műveleti egységben | Kzi = R2 K2(Z, Y) | K22 = R2 K2(Z, Y) |
A Ki{Z, Y) és a K2<Z, Y) magfüggvé- 55 nyék, mint láttuk, táblázatosán vagy függvényalakban ismertek, a mi és ci értékei ismertek; ily módon a fenti összetett magfüggvény az 1 ME műveleti egységekből és a 2 ME álló összetett rendszerre számítógéppel 60 kiszámítható.
Az alagútkemence 1 ME és 2 ME műveleti egységekből, ill. a 3 ME...38 ME műveleti egységekből álló szakaszai között van a B kémény, ezért a két szakasz egymás hőmér- 65 sékleteit, ill. magfüggvényeit nem befolyásolja.
A 3 ME...38 ME műveleti egység a gázfázis áramlása szempontjából sorba van kapcsolva, és a gázfázis a rakománnyal ellenáramban áramlik; így az összetett magfüggvényt és a normafaktorokat a 38 ME műveleti egységtől kezdve, visszafelé építjük föl, az előbbiekben követett elvek szerint. Az egyes ME műveleti egységekben a füstgáz hőmérséklete és a normafaktor ugyanolyan elvek
-1121 szerint határozható meg, mint az alagutkemence _B kémény előtti szakaszán, de az ellenáramlás miatt az £ és j közötti egyenlőtlenségek a fordítottak. Az R normafaktor tehát a következőképpen adódik.
A 38 ME műveleti egységbe belépő maa tömegárammal a normafaktor Rm = l/m38 C38.
A 37 ME műveleti egységben az m38 tömegáramhoz járul az m37 tömegáram, s így
R37 = m3a m38 + m37 C37 15 vagyis általános alakban az i-edik ME-ben a normafaktor:
Ri Ki(Z, Y) = 1 Kij{Z, Y) = Rí Kx(Z, Y) < 1
O
i
Az Rí normafaktornak a példa szerinti esetre számítógéppel kiszámított és kinyomtatott értékeit a 2. táblázat megfelelő oszlopa tartalmazza. Ha a hóforrás a j ME műveleti egységben van, akkor a magfüggvény az i ME műveleti egységben:
| ha ha ha | 3si< já38 3<i< j<38 3<j<i<38 | és és | Z£Y Y<Z |
| 4. Táblázat |
| Magfüggvény helye i ME | 3 ME | 4 ME | Hőforrás helye, j ME | |||
| 5 ME | ... 36 ME | 37 ME | 38 ME | |||
| 3 ME | K3,3; | K3,4=l; | K3,5=l; | . . . K3,36=l; | K3,37=l; | Ka,38=l |
| 4 ME | K4,3=0; | Km; | K4.5=l; | . . . K4,36=l; | K4,37=l; | K4,3S=1 |
| 5 ME | Ks,3=0; | Ks,4=0; | Κ3.5; | . . . Ks,3s=l; | K5,37=l; | Ki,38=1 |
| 36 ME | K36.3=0; | K36,<j=0; | K36,5=0; | . . . K36.36; | K36,37=l; | K36,38=l |
| 37 ME | K37,3=0; | K37,4=0; | K37,5=0; | . . . K37,36=0; | K3737; | K37,3S=1 |
| 38 Me | K38,3=0; | K38,4=0; | K38.5=0; | . . . K38,36=0; | K38,37=0; | K38.38 |
| 4a. Táblázat | |||||||
| Kl.r, | 0; | 0; | 0; | 0; | 0; | 0 | |
| 1 | Kz,2; | 0; | 0; | 0; | 0; | 0 | |
| 0; | 0; | K3.3 | 1; | 1; | 1; | 1 | |
| K(Z, Y) = | 0; | 0; | 0; | K4,4 | i; | 1; | 1 |
| o; | 0; | 0; | 0; | K36.36; | 1; | 1 | |
| o; | 0; | 0; | 0; | 0; | K37.37; | 1 | |
| 0; | 0; | 0; | 0; | 0; | 0; | K |
és az összetett magfüggvény a 3 ME,...38 ME műveleti egység szakaszban a 4. 55 táblázat szerinti. A gázfázisra vonatkozó öszszetett magfüggvényt a teljes alagútkemencére a 4a. táblázat szerinti vektormátrix állítja elő.
A rakományt keveredésmentesnek te- 60 kintjük, azaz, ha annak valamely Y abszciszszájú helyén pontszerű hőforrást helyezünk el, akkor annak hatását egy ME műveleti egységen belül csak a rakomány mozgási irányában vesszük figyelembe. 65
A rakomány normafaktora analógia alapján:
a füstgáz
R* = - (kW.K)-1 ahol m’ az alagútkemencébe belépő rakomány átlagos tömegárama, kg/s;
c’ a rakomány átlagos fajhője, kJ/kg.K,
-1223 és a rakomány összetett magfüggvénye:
Az integrálegyenlet-rendszer megoldásához végül meg kell határozni a füstgáz és a rakomány közötti hőforgalmat leíró F(T) kW/m3 függvényt, műveleti egységenként. A hőforgalmat a gázfázis Tg °C és a rakomány Tsz °C hőmérsékletének különbsége és a gázfázis és a rakomány közötti U W/m2.K hőátadás! tényező és fajlagos felület szorzatai adják, figyelembe véve az esetleges egyéb hőátadások befolyását is.
Az U értéke az alapadatok között adott. A Tg és a Tsz értékeit a legkedvezőbb technológia kívánalmai szerint előre felvesszük.
A hóforgalmat leíró függvény az 1 ME műveleti egységben:
Fi = Ui (Tgi - Tszi)
A 2 ME műveleti egységben a Dressler-kamrák sugárzásából származó hőkőzlés miatt a gázfázis és a rakomány közötti hőforgalom ennyivel csökkenthető:
Fz = U2 (Tg2 - Tsz2) - S (Tgz + 273)*, ahol S, a korrigált sugárzási együttható az alapadatok között adott. A 3 ME műveleti egység a Dressler-kamrák másik részét tartalmazza, vagyis F3 azonos Fz-vel.
Az alagútkemence égetőzónája 4 ME...34 ME műveleti egység terjedelmű, amelyben a gázfázis a rakománnyal ellenáramban, a 38 ME műveleti egységtől a B kémény felé áramlik. Mindegyik ME műveleti egységben egy-egy égőpár helyezkedik el, amelyekhez fűtógáz, valamint primer és szekunder levegőt vezetünk. A fűtőgáz elégetésével nem csak a gázfázis és a rakomány közötti hőforgalmat kell fedezni, hanem a falon keresztül fellépő hőveszteséget is. Itt tehát:
Fi = Ui (Tgi - Tad) + ui (Tgi - 30);
i = 4,...34, ahol ui kW/m3.K, a höátadási tényező és a fajlagos felület szorzata, az alapadatok között ismert; 30 °C a környezet átlaghőmérséklete.
Végül az alagútkemence hűtőszakaszát a kemencefal járatai által képzett gyorshűtót magába foglaló 35 ME műveleti egység, valamint a kemence végén levő _J levegőbevezetéssel bevitt levegő útján hűlő 36 ME...38 ME műveleti egységek képezik. A kívánt hőmérsékleti függvény eléréséhez a hűtés hatását is ellensúlyozni kell. A hóforgalmat leíró függvény tehát az előbbivel alakra megegyezik, csupán uí helyett az alapadatok között ugyancsak ismert u? helyettesítendő és i = 35,...38.
A fenti, a gázfázis hőforgalmát leíró Fi függvényektől a rakomány hőforgalmát leíró Fi’ függvények abban különböznek, hogy F? = -Fi.
A 76 db nemlineáris integrálegyenletből álló, mér ismert (I, 7. old) egyenletrendszer bal oldalán álló vektor a gázfázis, ill. a rakomány (’} technológiai szempontból helyesnek tartott hőmérsékleteloszlása. A jobb oldali első vektort a számitógép által kiszámított bemeneti hőmérsékletek, a második vektort a magfüggvénynek a számítógép által kiszámított mátrixa, végűi a harmadik vektort a hóforgalmat leíró függvények képezik, amelyeket ugyancsak a számitógép számit ki. A számitógép programozása az iterációs algoritmus ismerete alapján önmagában ismert módon történik.
A számitógép fokozatos közelítéssel, iterációval kiszámítja az I egyenlet jobb oldalát, összehasonlítással megállapítja az egyenlet bal- és jobboldalának egyezését vagy különbözőségét, majd a különbözőség megszüntetésére önmagában ismert módon korrekciókat végez és végül, megfelelő egyezés elérése után kinyomtatja a rakomány Tsz átlaghőmérsékleteit. ·.A 2. táblázat a hagyományos üzemi viszonyokra vonatkozó számítási eredményeket mutatja. A számítás és a kemencén végzett füstgáz összetételi és hőmérsékletmérések eredményei néhány százalék pontossággal megegyeznek, ami arra mutat, hogy a modell és paraméterei együttese valósághű szimulációját adja a modellezett kemencének. Az .02’ és a .légfelesleg tényező oszlopaiból megállapítható, hogy az alagútkemencében mintegy 35,5 m-ig oxidáló atmoszférájü szakasz, majd 46 m-ig redukáló atmoszféra van, míg semleges atmoszféra nem alakult ki egyáltalán. A redukáló szakasz hossza a másfélszerese a technológiai szempontból kívánatosnak. A rakomány hőmérséklete 37 és 43 m között 20-75 °C-kal alacsonyabb a technológiai előirat szerintinél. A túl hosszú redukáló szakasz miatt túlzott a fűtőgáz fogyasztás; az alacsonyabb rakományhőmérséklet következtében pedig a termék minősége romlik.
A számítási eredmények alapján a kemenceüzem paramétereit a számítógépi program bemenő adatai között módosítjuk.
Ezek szerint a fűtógáz mennyisége 190 m3/h, a primer levegő 720 m3/h, a szekunder levegő 550 m3/h értékre változott. A 30 ME...33 ME égőpárjaiba 5%-kal több fűtógázt és 15%-kal több levegőt vezettünk; a fűtógáz és a levegő többi részét egyenletesen osztottuk el. Az elért eredmény az 5. táblázatban látható. Ebből kitűnik, hogy a rakomány hómérsékleteloszlása a technológiának megfelelőbb lett, a redukáló atmoszférájü szakasz csökkent, az alagútkemence második felében
-1325 közel semleges, enyhén redukáló atmoszféra üzemi viszonyoknak megfelelően az alagútkealakult ki. menőén is módosítottuk az üzemi paramétereA számított és ellenőrzött módosított két.
5. Táblázat
| ME | füstgáz összetétel (móltőrt) | légfelesleg tényező | R | Tct °C | Tsz °c | |||
| i | méter | CO | Hz | 02 | ||||
| 1 | 5.00 | 0.00000 | 0.00000 | 0.21000 | 0.00000 | 2.5 | 24 | 24 |
| 2 | 15.00 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 2.5 | 24 | 305 |
| 3 | 26.00 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 1.6 | 2070 | 510 |
| 4 | 27.10 | 0.00000 | 0.00000 | 0.16368 | 3.79994 | 1.6 | 2080 | 620 |
| 5 | 27.87 | 0.00000 | 0.00000 | 0.16040 | 3.56224 | 1.7 | 2120 | 800 |
| 6 | 28.64 | 0.00000 | 0.00000 | 0.15645 | 3.31477 | i.8 | 2200 | 855 |
| 7 | 29.41 | 0.00000 | 0.00000 | 0.15301 | 3.12730 | 1.9 | 2250 | 870 |
| 8 | 30.18 | 0.00000 | 0.00000 | 0.14925 | 2.94667 | 2.0 | 2285 | 875 |
| 9 | 30.95 | 0.00000 | 0.00000 | 0.14513 | 2.77260 | 2.1 | 2320 | 905 |
| 10 | 31.72 | 0.00000 | 0.00000 | 0.13896 | 2.54968 | 2.2 | 2350 | 1010 |
| 11 | 32.49 | 0.00000 | 0.00000 | 0.13364 | 2.38671 | 2.25 | 2380 | 1015 |
| 12 | 33.26 | 0.00000 | 0.00000 | 0.12786 | 2.23339 | 2.35 | 2450 | 1035 |
| 13 | 34.03 | 0.00000 | 0.00000 | 0.12156 | 2.08909 | 2.45 | 2420 | 1030 |
| 14 | 34.80 | 0.00000 | 0.00000 | 0.07575 | 1.44705 | 2.5 | 2410 | 1040 |
| 15 | 35.20 | 0.00000 | 0.00000 | 0.15392 | 3.17440 | 2.7 | 2500 | 1045 |
| 16 | 35.57 | 0.00000 | 0.00000 | 0.02907 | 1.12731 | 2.8 | 2460 | 1040 |
| 17 | 36.34 | 0.00000 | 0.00000 | 0.02621 | 1.11299 | 2.85 | 2420 | 1035 |
| 18 | 36.74 | 0.00000 | 0.00000 | 0.06168 | 1.32949 | 2.95 | 2390 | 1060 |
| 19 | 37.11 | 0.02719 | 0.01938 | 0.00000 | 0.88665 | 3.1 | 2390 | 1080 |
| 20 | 37.88 | 0.02923 | 0.02398 | 0.00000 | 0.87124 | 3.3 | 2395 | 1085 |
| 21 | 38.65 | 0.05619 | 0.04760 | 0.00000 | 0.76463 | 3.6 | 2410 | 1095 |
| 22 | 39.42 | 0.05608 | 0.04923 | 0.00000 | 0.76171 | 4.0 | 2430 | 1105 |
| 23 | 40.19 | 0.04146 | 0.03775 | 0.00000 | 0.81423 | 4.4 | 2440 | 1120 |
| 24 | 40.96 | 0.05210 | 0.03972 | 0.00000 | 0.78831 | 4.9 | 2470 | 1130 |
| 25 | 41.73 | 0.05411 | 0.04292 | 0.00000 | 0.77788 | 5.5 | 2500 | 1135 |
| 26 | 42.50 | 0.05824 | 0.04819 | 0.00000 | 0.75955 | 6.4 | 2550 | 1145 |
| 27 | 42.90 | 0.04252 | 0.03302 | 0.00000 | 0.82198 | 7.3 | 2590 | 1170 |
| 28 | 43.27 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00023 | 1.00087 | 8.0 | 2410 | 1185 |
| 29 | 44.04 | 0.00626 | 0.00421 | 0.00000 | 0.97691 | 9.7 | 2430 | 1205 |
| 30 | 44.44 | 0.01847 | 0.01532 | 0.00000 | 0.91728 | 12.0 | 2430 | 1210 |
| 31 | 44.81 | 0.00332 | 0.00292 | 0.00000 | 0.90831 | 13.4 | 2420 | 1220 |
| 32 | 45.58 | 0.00728 | 0.00543 | 0.00000 | 0.97096 | 14.0 | 2400 | 1120 |
| 33 | 45.98 | 0.00000 | 0.00000 | 0.01375 | 1.05553 | 15.4 | 1990 | 1050 |
| 34 | 46.35 | 0.00000 | 0.00000 | 0.09272 | 1.62632 | 16.0 | 980 | 781 |
| 35 | 50.99 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 16.2 | 163 | 420 |
| 36 | 64.99 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 16.2 | 163 | 340 |
| 37 | 74.99 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 0.00000 | 16.2 | 163 | 250 |
| 38 | 84.99 | 0.00000 | 0.00000 | 0.21000 | 0.00000 | 16.2 | 163 | 150 |
a fentiek szerint. Ennek eredményeként az energiafelhasználás csökkent, ami az égés tökéletesebb lefolyásának tudható be és a termék minősége javult.
Az 5. táblázatban összefoglalt eredmé- 55 nyék jól közelítik a technológiai előiratban megadott értékeket, a rakományhómérséklet és a füstgázősszetétel hosszmenti eloszlásait, amelyekhez tartozó bemeneti adatokat a kemence munkapontjának tekintjük. A kísérlet- 60 tervezés ismert módszere szerint a kemence munkapontja körül a bemenő adatokat - a fűtógázáramot, fűtőgázősszetételt, a primer és szekunder levegőáramokat, a rakomány tömeget - 15-25%-kal változtatjuk. Ezekkel a 65 módosított bemenő adatokkal a valósághű szimulációs számításokat megismételjük. A számítások eredményeként különböző légfeleslegtényezók, valamint az R, a Tói és a Tsz különböző hosszmenti eloszlásai adódnak.
Az ismert automatikus irányítási rendszerek esetében az automatika folyamatos korrekciókkal tartja egyazon munkaponton a kemencét, automatikus mérő, feldolgozó és beavatkozó eszközök alkalmazásával. A találmány szerinti berendezés fő előnye, hogy nem szabályozást, hanem tanácsadói vezérlést valósit meg, ezért alkalmazását a munkapont nagymértékű változása sem befolyásolja.
A tanácsadói vezérlés alapján kézi, vagy
-1427 félautomatikus vezérléssel üzemeltetett alagutkemence szabad paramétereinek a kedvezőbb üzemmenetet eredményező értékei bizonyos időközönként a mért jellemzők feldolgozása alapján kerülnek meghatározásra. Ezek ismerete alapján az alagútkemence kedvezőbb üzemeltetéséhez szükséges korrekciók elvégezhetők.
A találmány szerinti berendezés alkalmazása nem igényel automatikus beavatkozó szerveket s így kisebb költséggel pontosabb szabályozást eredményez.
Claims (7)
- SZABADALMI IGÉNYPONTOK1. Berendezés alagútkemence tanácsadói vezérlésére, amelynek professzionális (személyi) célszámitógépe, ehhez adatbeviteli és adatkijelzó perifériái, valamint adatbeviteli és adatmegjelenitő szubrutinjai vannak, azzal jellemezve, hogy beégetéssel programozható, a számítógép által csak olvasható memóriái (46, 47, 48) közül az alagútkemencére vonatkozó regressziós összefüggés paramétereit, a kemence égetési munkapontjának jellemzőit és az égetési technológia szerinti paramétereket tartalmazó memória (46) kimenetei egyrészt a kezelői ellenőrzési időközök, a füstgázhömérséklet, a kemence-stacionaritás és a kemenceterhelés ellenőrző programjait, valamint a fűstgázhőmérséklet várható értékeinek számítási programját tartalmazó memóriához (47), másrészt a kemence hővesztesége, a rakomány felmelegítése és a füstgáz felmelegítése ill. lehűlése entalpia értékeinek, valamint a szükséges fűtőgáz és levegő tömegáramoknak a számítási programjait tartalmazó memóriához (48) csatlakoznak, amelyhez csatlakozik az előbbi memória (47) kimenete, továbbá az egyik memória (47) bemenetéhez adatbeviteli periféria (41) és adat jelző periféria (49), a másik memória (48) kimenetéhez adatjelző periféria (49) csatlakozik.
- 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy memóriájának (47) a leolvasási ill. kocsitárolási időközök ellenőrzési programját tartalmazó programtároló tartománya (50), a füstgázhómérséklet ellenőrzési programját tartalmazó programtároló tartománya (51), a kemence stacionaritását ellenőrző programot tartalmazó programtároló tartománya (52) és a kemenceterhelés változását ellenőrző programot tartalmazó programtároló tartománya (54) van, mimellett a stacionaritást ellenőrző programtároló (52) .Hamis’ kimenete (H) a várható füstgázhömérséklet számítási programját tartalmazó programtárolö tartomány (53) bemenetéhez csatlakozik, míg ez utóbbi kimenete, valamint a kemenceterhelés változását ellenőrző programot tartalmazó programtároló tartomány (54) kimenete a memória (47) bemenetét képezi.
- 3. A 2. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a programtároló tartományok (50, 51, 52, 54) .Igaz’ kimenetel (I) ÉS kapu (55) bemenetelt képezik, amelynek kimenő jele (56) az adatkijelző perifériához (49) csatlakozik.
- 4. A 2. vagy a 3. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a leolvasási ill. kocsitolási időközök ellenőrzési programját tartalmazó programtároló tartomány (50) kimenő jele (57) az adatkijelző perifériához (49) csatlakozik.
- 5. A 3. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a programtároló tartományok (51, 52, 54) .Hamis' kimenetei (H) az adatkijelző periféria (49) figyelmeztető jelzőihez (58, 59, 60) csatlakoznak.
- 6. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy memóriájának (48) a kemence hóveszteségének számítási programját tartalmazó programtároló tartománya (61), a rakomány felmelegitési entalpiaigényének számítási programját tartalmazó programtároló tartománya (62) és a füstgáz felmelegítéséhez szükséges ill. lehűlésekor felszabaduló entalpia számítási programját tartalmazó programtároló tartománya (63) van, amelyek kimenetei a módosított fűtőgáz és levegő tömegáramok szállítási programját tartalmazó programtároló tartományhoz (64) csatlakoznak, míg ennek kimenete (67) a tömegáramok ellenőrző programját tartalmazó programtároló tartomány (65) .Igaz kimenetén (I) át az adatkijelzó perifériához (49) csatlakozik.
- 7. A 6. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a tömegáramok ellenőrző programját tartalmazó programtároló tartomány (65) .Hamis' kimenete (H) az új beavatkozási adatok számítási programját tartalmazó programtároló tartományon (66) át a memória (48) kimenetéhez (67) és ezen keresztül az adatkijelző perifériához (49) csatlakozik.
Priority Applications (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| HU444984A HU191976B (en) | 1984-08-09 | 1984-08-09 | Apparatus for consulative type controlling of continuous furnace |
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| HU444984A HU191976B (en) | 1984-08-09 | 1984-08-09 | Apparatus for consulative type controlling of continuous furnace |
Publications (2)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HUT38733A HUT38733A (en) | 1986-06-30 |
| HU191976B true HU191976B (en) | 1987-04-28 |
Family
ID=10967992
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU444984A HU191976B (en) | 1984-08-09 | 1984-08-09 | Apparatus for consulative type controlling of continuous furnace |
Country Status (1)
| Country | Link |
|---|---|
| HU (1) | HU191976B (hu) |
-
1984
- 1984-08-09 HU HU444984A patent/HU191976B/hu not_active IP Right Cessation
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| HUT38733A (en) | 1986-06-30 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| JPS5947324A (ja) | 加熱炉の加熱制御方法 | |
| Tan et al. | Zone modelling of the thermal performances of a large-scale bloom reheating furnace | |
| Tucker et al. | Identifying and quantifying energy savings on fired plant using low cost modelling techniques | |
| CN111950176B (zh) | 钢坯加热模型的优化方法、优化装置及电子设备 | |
| US5369567A (en) | Furnace temperature cascade control apparatus using adjustment input | |
| US4394121A (en) | Method of controlling continuous reheating furnace | |
| US3548171A (en) | Furnace control method and apparatus | |
| van Ditzhuijzen et al. | Identification and model predictive control of a slab reheating furnace | |
| HU191976B (en) | Apparatus for consulative type controlling of continuous furnace | |
| JP4203275B2 (ja) | 連続鋼材加熱炉の燃焼制御方法、燃焼制御装置及び燃焼制御プログラム並びにコンピュータ読み取り可能な記録媒体 | |
| JP2009084636A (ja) | 熱風炉の燃焼制御方法及びその燃焼制御装置 | |
| Banerjee et al. | A methodology to control direct-fired furnaces | |
| Marino et al. | Control of pusher furnaces for steel slab reheating using a numerical model | |
| Ezure et al. | Development of a simulator to calculate an optimal slab heating pattern for reheat furnaces | |
| Muske et al. | Model-based control of a thermal regenerator. Part 2: control and estimation | |
| JPH0610057A (ja) | 板状体の加熱炉板温制御方法及び装置 | |
| Muresan et al. | Temperature control in the furnace with rotary hearth | |
| JP3403745B2 (ja) | 塗装乾燥炉シミュレーションシステム | |
| JP3796808B2 (ja) | 連続式加熱炉の燃焼制御方法及び装置 | |
| Kostúr | Control system design for a walking beam furnace | |
| JPH05255668A (ja) | コークス炉の窯毎炉温制御方法 | |
| JPS63149319A (ja) | 連続加熱炉の炉温制御方法 | |
| Chakravarty et al. | Improving the Energy Efficiency in a Walking Hearth Type Reheating Furnace by Energy Balance Method and Optimizing the Resources | |
| TANG | Modelling and control of the coke making process | |
| JPH03157483A (ja) | コークス炉の燃焼制御方法 |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HU90 | Patent valid on 900628 | ||
| HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |