HU187333B - Throttling device for internal combustion engine - Google Patents

Description

A találmány tárgya belsőégésű motor gázadagoló szerkezete, pontosabban járművek motorjainak cseppfolyósított ásványolajgázokkal való táplálása.

Az ismert berendezések legnagyobb része két vagy három fokozatú porlasztó nyomáscsökkentő egységből áll, amely a sűrített gáz nyomáscsökkentését folyamatosan végzi és biztosítja annak elosztását a karburátorba vagy az injektorba, egyszerűen vagy keverve a benzinnel együttes felhasználáshoz. Ezeknek az egymást követő nyomáscsökkentőknek a célja, hogy a keverő karburátorhoz állandó nyomású gázt juttasson, amely nyomás a lehető legközelebb áll az atmoszferikus nyomáshoz, hogy ily módon a motorba beszívott égést okozó levegő térfogat mennyiségi viszonyainak meghatározása, azaz a robbanókeverékek gazdagságának meghatározása nehézséget okoz a motor által kívánt különböző üzemviszonyoknál, különösen ami a motor indításának, lassításának és újraindításának feltételeit illeti.

A találmány célja olyan gázadagoló szerkezet létesítése a termikus motorok számára, amely rendkívül egyszerű, és amely lehetővé teszi a különböző nyomáscsökkentő fokozatok pontos és megnyugtató szabályozását, hogy ily módon a különböző felhasználási körülményeknek tudjon megfelelni, ugyanakkor azonban üzem közben a kezdeti szabályozási viszonyok körül lehetővé teszi a széles körű változtatást és biztosítja a motor biztos és gyors indítását még kézzel is.

A találmány tárgya továbbá egy olyan adagolószerkezet, amely rendkívül érzéketlen a motor használatával kapcsolatos körülményekre, nevezetesen az ezzel a motorral felszerelt jármű gyorsítási vagy fékezési körülményeire.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy egy olyan belsőégésű motor gázadagoló szerkezeténél, amelynek a gáztartály és a motor között elhelyezett több expanziós fokozata van és ezeknek a fokozatoknak legalább egy bemenő fokozata van, amely a gáztartályhoz van csatlakoztatva és amelyben állandó és az atmoszferikus nyomásnál kissé nagyobb nyomást létesítő rugóval terhelt nyomáscsökkentő van elhelyezve, és amelynek továbbá egy nagy érzékenységű utolsó fokozata van, amelynek kimenete a motor légbeszívó köréhez van csatlakoztatva, amelynek lényege, hogy legalább az említett utolsó fokozat legalább egy terheletlen membránú nyomáscsökkentőt tartalmaz és úgy működtetve, hogy semmilyen nyomáscsökkentést ne létesítsen és mintegy nulla túlnyomással dolgozzon, induláskor és lassuláskor pedig átmeneti állapotban legyen és a membrán a szívóáramkörben lévő depresszió függvényében működjék, amelynek ingadozásait ily módon elsimítja.

A találmány egy másik jellemzője szerint az adagolószerkezetnek két kimenő fokozata van, amely mintegy nulla túlnyomással tud működni.

A találmány egy további jellemzője szerint a kimenő fokozatok legalább két nyomáscsökkentőt tartalmaznak, amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy tehetetlenség szempontjából a nehézségi erő és a centrifugális erő erős együttes hatását csökkenteni tudják.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti gázadagoló szerkezet példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábra a gázadagoló szerkezet vázlatos ábrája·

A 2. ábra az 1. ábrán látható szerkezet utolsó előfokozatának és utolsó fokozatának egy kiviteli alakját ábrázolja vázlatosan.

A 3. ábra a gázadagoló szerkezet két kimenő fokozatának egyik változatát ábrázolja.

A 4. ábra a gázadagoló szerkezet két kimenő fokozatának egy másik változatát ábrázolja.

Az 5. ábra ismét egy másik változat szerinti gázadagoló szerkezet utolsó közbenső fokozatát és két kimenő fokozatot, valamint a beszívó csővezetékeket ábrázolja.

Amint az 1. ábrán látható, egy közúti jármű gázadagoló szerkezetét ábrázoltuk áramlás irányban felülről lefelé, amelyen egy folyékony gázt, például propán, bután vagy e két gáz keverékét tartalmazó 100 tartály látható, amelyen 1 biztonsági szelep és a betáplálási vonal áramlás irányban felső végénél egy gyors leágazás van. Ez egy villamosán működtetett nyitó-záró 2 szelepből és egy kis 3 fűtőkarmantyúból áll, amely a motor villamos rendszerére, vagy annak hűtőrendszerére van kapcsolva és az első I fokozatba torkollik. Ez az első I fokozat szokásos nyomáscsökkentő fokozat, amely áramlásirányban felülről lefelé van beépítve, hogy állandó nyomást biztosítson. Ez az első I fokozat 4 membránt tartalmaz, amely szabályozható módon 6 rugóval van terhelve, és könyökös 5 emelőt működtet, amelyen a rajzon nem ábrázolt csappantyú van és ez szabályozza a nyomáscsökkentőben lévő belépő fúvóka nyílását. Az I fokozat β kimenete első közbenső II fokozat nyomáscsökkentőjéhez van csatlakoztatva, amely hasonló felépítésű, mint az első fokozaté, és amely a 60-nal jelzett rugóval szabályozható. A II fokozat γ kimenete egy második közbenső III fokozathoz kapcsolódik, amely két 30a és 30b nyomáscsökkentőből áll és ezek párhuzamosan és ellentétesen vannak kapcsolva. Membránjaikat a 7 rugó kapcsolja öszsze, amelynek kiegyenlítését szabályozni lehet a 8 helyen. A 30a és 30b nyomáscsökkentő kimenetei egyesítve vannak az L vezetékkel, amely az M motor szomszédságában az R egységbe torkollik. Ez utolsó IV előfokozatból és utolsó V fokozatból áll, amelynek S kimenete J pontban a motor T légbeszívó-vezetékébe torkollik, közvetlenül a C karburátor szelepe előtt áramlásirányban az F szűrő alatt, amelynek belépő nyílása szabályozható, hogy a beömlő levegő tömegét a 40 tűszelep segítségével szabályozni lehessen.

Az első I fokozat nagyon bőven van méretezve, nemcsak ami az a beömlőcső méretét illeti, hanem ami a 4 membrán felületét és a könyökös 5 emelő karját illeti, hogy jó expanziót és a 100 tartályból jövő gáz jó porlasztását biztosítsa és bevezesse azt a β kimenetbe nagyon gyenge túlnyomás mellett (amely nyomás kisebb mint 1,2 bar). A III fokozat ezt az expanziót befejezi, úgy, hogy az utolsó IV és V fokozatok nem biztosítanak mást, mint annak a nyomásnak a szabályozását, ami a T légbeszívó vezetékbe jut, anélkül, hogy kiegészítő expanziót ,187 333 hoznának létre. Ezek az utolsó fokozatok, tehát szinte nulla túlnyomáson dolgoznak, ezért rendkívül érzékenyek a T légbeszívó vezetékben uralkodó depresszió változásaira, amely így egészen a gázbeömlés vonaláig tud „feljönni” többé-kevésbé meszsze áramlásirányban felfelé, attól függően, hogy milyen nagy ez a depresszió, (amely a motor üze-, meltetésével nő), mivel legalább a III fokozattól kezdve a beömlő gáz túlnyomása nagyon kicsi.

Az induláskor vagy a lassuláskor a T légbeszívó vezetékben uralkodó depresszió - köztudottan nagyon gyenge és alá van vetve azoknak a lökéseknek, amelyeket a motor ütemei hoznak létre. A IV és V utolsó fokozatok ekkor átmeneti változó üzemben működnek, oly módon, hogy a membránok az említett depresszió változásainak függvényében szinkronban ütnek. Ezeknek a lökéseknek a negatív változásakor a nyomáscsökkentő fúvókái sokkal nyitottabbak, mint a nyomás átlagos értékekor, míg ha ezek a változások pozitívak, akkor a fúvókák záródnak. Ebből következik, hogy a karburátorba jutó gáz mennyisége jelentősen megnő, ami megkönnyíti az indítást és javítja a lassítást. Az utolsó V fokozat előnyösen több, jelen esetben legalább négy azonos Bj...Bj nyomáscsökkentőt tartalmaz, és az S kimenet keresztmetszete előnyösen nagyobb az egyes Bj nyomáscsökkentők egyenkénti fúvókái Sp-.Sj kimeneteinek összkeresztmetszeténél. Ily módon alkalmazhatnánk olyan kis nyomáscsökkentőket is, amelyeknek membránja csak néhány cm átmérőjű és jobban tudja követni a lökéseket, mint egy nagyobb nyomáscsökkentő membránja.

Az ismertetett berendezés egyrészt biztosítja áramlásirányban felülről lefelé a betáplált gáz nyomásának az I fokozat nyomáscsökkentőjének és kisebb mértékben a III fokozat párhuzamosan kapcsolt nyomáscsökkentőinek nyitása és zárása függvényében keletkező erős lökések korlátozását, másrészt áramlásirányban alulról felfelé bizonyos mértékben késlelteti a T légbeszívó vezetékből jövő depresszió előrehaladását.

A B,...Bjnyomáscsökkentők membránjai, mivel szabadok, különösen inercia szempontjából alá vannak vetve a környezet hatásainak, nevezetesen az M motorral ellátott jármű gyorsulásának, kanyarodásának vagy fékezésének. Az utolsó fokozat nyomáscsökkentőinek megsokszorozása lehetővé teszi, hogy ezeket a problémákat bizonyos mértékben megoldjuk, azonban rendkívül előnyös, ha a B₍ nyomáscsökkentőket úgy helyezzük el a térben, hogy csökkentsék az inerciahatárt. Az ábrázolt kivitelnél, amelynél négy B! nyomáscsökkentő van, ezeket egy kocka négy oldalán helyezzük el egymással szemben. A 2. ábrán látható kivitelnél, ahol mindegyik IV, V fokozat nyomáscsökkentőinek a száma hat-hat, a Bj nyomáscsökkentők és az utolsó előfokozat A, nyomáscsökkentői a kocka hat oldala mentén vannak elhelyezve, ami ezeknek a fokozatoknak egy átlagos semleges jelleget ad a külső eröbehatások függvényében.

Függetlenül az indítás problémáitól, azaz pontosabban a motor viselkedésétől a lassuláskor, megállapítottuk, hogy a motor újraindulásának problémái, például akkor, amikor egy lassulásból a normál üzemi sebességre kell áttérni, nagyon jól megoldhatók, ha az utolsó IV előfokozat utolsó V fokozatát megkettőzzük, és ebben előnyösen azonos számú terheletlen membránú Aj...A; nyomáscsökkentőt helyezünk el. Az újraindításkor, nagyobb sebességgel, a depresszió elegendő ahhoz, hogy az

V fokozat nyomáscsökkentői teljesen nyitottak legyenek, és ekkor a lökési jelenségek a IV fokozatban hozzák létre a gázbeszívás növekedésének hatását, amelyet az előzőekben ismertettünk.

A IV előfokozat nyomáscsökkentőit a térben előnyösen ugyanúgy helyezzük el, mint az utolsó

V fokozat nyomáscsökkentőit. Az utolsó IV előfokozat az utolsó V fokozat nyomáscsökkentőinek teljes kiegyensúlyozását hozza létre, és ezen túlmenően egy késleltetést létesít a szerkezet felső és alsó része között, mind a betáplálógáz nyomásában jelentkező hullámfrontok, mind pedig a T légvezetékből jövő depresszió szempontjából. Ezzel az utóbbi jelenséggel szemben az utolsó IV előfokozat bizonyos mértékben befullasztja a hullámfrontokat és ily módon elősegíti, hogy a kezdeti időszakban a motor beinduljon - a fent leírt jelenségek következtében - majd egy ezt követő időszakban, amikor a lokési jelenségek helyet adnak egy érzékelhetően stacionárius áramlásnak és egy átlagosán statikus egyensúly jön létre a felső túlnyomás és az alsó depresszió között, egy szabályozást biztosít, amely az előző közbenső III fokozatot megkíméli attól, hogy a betápláló vonalban előrehaladó depresszió azt befolyásolja.

Változatlanul annak érdekében, hogy az Ai.. .Aj nyomáscsökkentő membránjainak inercia problémáit megoldjuk, ezeket előnyösen egy szabályos sokszög oldalain helyezzük el, hasonlóképpen, mint az utolsó V fokozat nyomáscsökkentőit. Az Aj...Aj nyomáscsökkentőket elhelyezhetjük pontosan szemben az utolsó V fokozat megfelelő B, nyomáscsökkentőivel, hogy ily módon a két IV és

V fokozat sorozatban elhelyezett nyomáscsökkentőit összepárosítsuk. Abban az esetben, ha mindegyik fokozatban hat nyomáscsökkentő van, akkor mindegyik párt a kocka oldalának közepén helyezhetjük el, amint az a 2. ábrán látható. Ha a motor alkalmazása szigorúbb feltételeket ír elő, vagy pontosabb hengeres motorok esetén mindegyik IV és

V fokozatnál hat vagy tizenkét nyomáscsökkentőt alkalmazunk és ezeket központos dodekaéder alakban helyezzük el a térben, úgy, hogy mindenkor ugyanazon fokozat két nyomáscsökkentője a poliéder szemben lévő felületein helyezkedjék el. A két utolsó fokozat nyomáscsökkentői elhelyezhetők egy rombusz dodekaéder vagy rombusz triakontéder felületein is, sőt alkalmazhatunk csak két nyomáscsökkentőt, amelyek egymással háttal vagy egymással szemben vannak elhelyezve, vagy három nyomáscsökkentőt, amelyek hengeresen vannak elhelyezve, de mindezek a megoldások sokkal kevésbé előnyösek, mint az előzőek.

Annak érdekében, hogy figyelembe tudjuk venni egyrészt az átmeneti jelenségeket lefelé egészen a III fokozat nívójáig, másrészt a gáznyomás változásait a 100 tartályban a hőmérséklet függvényében, különösen, ha butángázröl van szó, az első I fokozat nyomáscsökkentője és az első közbenső III fokozat

-3187 333 nyomáscsökkentője között egy második közbenső II fokozatot létesítünk, amelynek membránja kiegyenlíthető rugóval szabályozható, amint a 60 helyen látható. Amint az előzőekben már említettük az a beömlőcső keresztmetszete legalább kétszerese lehet a normál keresztmetszetnek az I nyomáscsökkentő számára és az I, II fokozatok és a II, III fokozatok közbenső β és γ kimenetei, valamint a II és III fokozatok belépő szerelvényei hasonlóképpen vannak méretezve.

A teljes berendezésben, amely az 1. ábrán látható, a különböző fokozatok szabályozását a következőkben analizálhatjuk:

I fokozat nyomáscsökkeritést létesít és a keverék gazdagságát előszabályozza a motor általános jellemzőinek függvényében. Ez a szabályozás megfelel az autóúton való haladási sebességnek és a szabályozási érték körüli nagymértékű változásokat a betápláló vonal további fokozatai teszik lehetővé. A második közbenső II fokozat lényegében a levegő-gáz keverék normál gazdagságát szabályozza az úton való haladáskor és a motor depressziója, ennél a sebességnél eléri a közbenső III fokozatot. Ennek az első közbenső III fokozatnak a szabályozása megfelel annak a keverékgazdagságnak, amely a motor lassulásához, illetve indításához kell, mivel ilyen körülmények között a T légbeszívó vezetékben lévő csekély depresszió nem emelkedik fel lökésekkel az utolsó IV előfokozatig, és így a IV és

V fokozatok a depresszió fluktuációit kell, hogy kiegyenlítsék a lassuláskor illetve az újraindításkor és késleltessék a felszálló, illetve leszálló hullámfrontokat, hogy a gázadagoló nyomását a környező atmoszféra viszonyaival összhangba hozzák.

A 3. ábrán az utolsó IV előfokozatot és az utolsó

V fokozatot ábrázoltuk az I—III fokozatokat illetően az 1. ábrának megfelelő adagolószerkezet esetében.

Mindegyik IV és V fokozat egyetlen nem terhelt membránú A illetve B nyomáscsökkentőt tartalmaz, amelyek vízszintesen vannak elhelyezve egymással szemben. A B nyomáscsökkentő alsó helyzetben és az A nyomáscsökkentő felső helyzetben van. Az A nyomáscsökkentő a B nyomáscsökkentő felett van elhelyezve.

A P csappal felszerelt Z cső az A nyomáscsökkentő kimenete és a B nyomáscsökkentő bemenete közötti csővezetékre van kapcsolva és ugyanúgy mint a B nyomáscsökkentő kimenete, a T légbeszívó vezetékbe torkollik, éppen a C karburátor szelepe előtt, áramlásirányban az F levegőszűrő alatt, amelynek bemenő nyílását a 40 tűszelep szabályozza.

A Z cső keresztmetszete megközelítően azonos, vagy kissé kisebb, mint a B nyomáscsökkentő bemenetének a keresztmetszete.

Az A illetve B nyomáscsökkentők membránjai megközelítőleg vízszintesek és inercia szempontjából kevéssé vannak kitéve a környezet hatásának, nevezetesen a jármű gyorsulásának, fékezésének illetve kanyarodásának.

A membránok saját súlya zárni igyekszik a B nyomáscsökkentőt és nyitni az A nyomáscsökkentőt, ami végeredményben megkönnyíti a membránok ellentétes löketét a T légbeszívó vezetékben lévő depressziók változásának függvényében.

A B, fúvókát el lehetne hagyni, de akkor előnyösen le kellene zárni a szívólevegő útját, ami előnytelen. A fúvóka megkönnyíti a depresszió feljutását a IV fokozatba. Ez a hatás még növelhető, ha a IV fokozatban egy kiegészítő A, nyomáscsökkentőt alkalmazunk, amely az elsővel párhuzamosan van elhelyezve - lásd 4. ábra - és amelynek membránja alsó helyzetben van. Ennél a megoldásnál a Z cső bemenete az Ai nyomáscsökkentő kimenetéhez van csatlakoztatva. A P csap a Z cső lezárását teszi lehetővé, ami megkönnyíti a kézi indításokat meleg állapotban.

Egy másik változat szerint a Z csőből és P csapból álló egységet egy mozgatható nyomáscsökkentővel helyettesíthetjük, amely ugyanúgy van csatlakoztatva, mint az említett egységek a 3. vagy 4. ábrán. Ezt a nyomáscsökkentőt úgy kell elhelyezni, hogy 180°-bán elforgatható legyen, azaz egy első helyzetből, amelyben membránja alsó helyzetben van, egy második helyzetben lehessen forgatni, amelyben membránja felső helyzetben van, és a membrán ebben a két helyzetben párhuzamos a többi nyomáscsökkentők membránjaival. Az első helyzet megfelel a kézi indításnak meleg állapotban, és a másik a kézi indításnak hideg állapotban.

Ismét egy másik változatnál mindegyik IV és V fokozatban több nyomáscsökkentőt helyezhetünk el a térben, egy szabályos sokszög oldalai mentén, azaz ebben az esetben az 1. ábrán ábrázolt előnyös kiviteli alakban szereplő nyomáscsökkentők felét alkalmazhatjuk.

A megfelelő fokozatok nyomáscsökkentőinek membránjait egymáshoz viszonyítva úgy kell elhelyezni, amint az a 3. ábrán látható, azaz az V fokozatét alsó helyzetben és a I V fokozatét felső helyzetben, egymással szemben kettőt-kettőt. „A vízszintes sík”, amelyről az előbb beszéltünk, ekkor az lesz, amely az egész sokszöget két részre osztja és ugyanazon fokozat nyomáscsökkentőinek átlagos helyzetét meghatározza.

Az 5. ábrán példaként feltételeztük, hogy a két IV és V fokozat az 1. ábrával kapcsolt szerkezet valamelyikével azonos, azaz mindegyik négy A,...A₄ illetve Bj...B₄ nyomáscsökkentőt tartalmaz, és ezek a térben egy kocka négy oldalsó lapja mentén vannak elhelyezve. Ez az elrendezés természetesen nem korlátozó hatású, és bármilyen más elrendezés is alkalmazható, amely a találmány leírásából következik.

Nem ismertettük azt a két vagy három fokozatot, amely megelőzi az utolsó közbenső III fokozatot, amely az utolsó IV előfokozathoz van kapcsolva az L vezeték mentén, ami a lehető legrövidebbre van véve.

Az utolsó V fokozat nyomáscsökkentőinek S,...S₄ fúvókái S kimenethez vannak kapcsolva, amely J pontban az M motor T légbeszívó vezetékbe torkollik, éppen a C karburátor szelepe előtt, áramlásirányban az F levegőszűrő alatt, amelynek bemenő vezetékét 40 tűszeleppel lehet változtatni a levegő mennyiségének szabályozása céljából. A levegő, amely a 40 tűszelepen keresztül érkezik túlnyomásos levegő akkor is, hogy ha a I légbeszívó vezetéket egy ventillátorra, és akkor is ha azt egy turbókompresszorra kapcsoljuk rá.

187 333

Az ismertetett berendezésnél a IV és V fokozatok közös K házban vannak elrendezve, amely Kj vezeték révén van a T légbeszívó vezeték bemenő csövéhez vagy még inkább annak kiömléséhez csatlakoztatva. ⁵

Annak érdekében, hogy a K ház belsejében a túlnyomást szabályozni tudjuk, egy szabályozható kis keresztmetszetű kiömlőnyílással láthatjuk azt el.

Ebből következik, hogy a nyomáscsökkentők ¹⁰ membránjai állandóan olyan nyomásnak vannak alávetve, amely a T légbeszívó vezeték beömlőcsonkjában uralkodik. Mivel ez a nyomás nagyobb az atmoszferikus nyomásnál, a membránokra kifejtett nyomóerő igyekszik a nyomáscsökkentők nyí- ¹⁵ lását növelni, azaz ugyanolyan értelemben hat, mint az a depresszió, amely az indításkor illetve lassuláskor jelentkezik.

Előnyös lehet, bár ezt a rajzokon nem ábrázoltuk, ha a K ház két részét, amelyek a IV és V foko- ²⁰ zatokat tartalmazzák, válaszfallal elkülönítjük és a két részben a túlnyomást két külön vezetéken keresztül vezetjük be. Ez a megoldás lehetőséget ad arra, hogy külön-külön szabályozzuk azt a túlnyomást, amely a két fokozat nyomáscsökkentőjének ²⁵ membránjainál uralkodik.

Megállapítható, hogy ha a szerkezet szabályozása olyan, hogy induláskor és lassuláskor a T légbeszívó vezetékben lévő depresszió eljut egészen a III fokozatba, akkor az utóbbit is előnyösen a K ház- ³θ bán kell elhelyezni, hogy a nyomáscsökkentők membránjai ugyancsak a túlnyomás hatása alá kerüljenek.

Az 5. ábrán, előnyösen egy utolsó közbenső III fokozatot ábrázoltunk, amelyben előnyösen két ³⁵ 30a, 30b nyomáscsökkentő van úgy elhelyezve, ahogyan az 1. ábrán látható.

Az 5. ábra egyik különleges jellemzője szerint a 30a és 30b nyomáscsökkentők membránjai között három koncentrikus, szabályozható 7a-7b-7c rugó ⁴⁰ van elhelyezve. A 7c rugó úgy van szabályozva, hogy maximális nyúlása esetén a III fokozatban uralkodó túlnyomás egy első értéket ér el, például 30 millibar nagyságrendet. A 7b rugó úgy van szabályozva, hogy maximális nyúláskor az említett 45 túlnyomás egy második értéket ér el, amely észrevehetően kisebb, mint 30 millibar és a 7c rugó úgy van szabályozva, hogy maximális nyúlásakor a túlnyomás harmadik értéket ér el, amely észrevehetően kisebb a másodiknál. A fokozatosan működő, 50 többszörös rugók elhelyezése következtében egyetlen III fokozaton belül megvalósíthatjuk a lassításnak, az úton és az autóúton való üzemviszonyoknak megfelelő szabályozásokat és következésképpen bizonyos esetekben elhagyhatjuk az I és II 55 fokozatokat.

Természetesen eljárhatunk úgy is, hogy ezeknek a rugóknak a nyúlási tartományát különbözőképpen szakosítjuk, vagy olyan rugórendszeri alkalmazunk, amelynél megfelelő, szabályozható foko- 60 z.atú rugókarakterisztikákat alkalmazunk.

Claims (13)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Belsőégésű motor gázadagoló szerkezete, amelynek a gáztartály és a motor között elhelyezett több expanziós fokozata van és ezeknek a fokozatoknak legalább egy bemenő fokozata van, amely a gáztartályhoz van csatlakoztatva és amelyben állandó és az atmoszferikus nyomásnál kissé nagyobb nyomást létesítő rugóval terhelt nyomáscsökkentő van elhelyezve és amelynek továbbá egy nagy érzékenységű utolsó fokozata van, amelynek kimenete a motor légbeszívó köréhez van csatlakoztatva, azzal jellemezve, hogy legalább az említett utolsó fokozat (V) legalább egy terheletlen membránú nyomáscsökkentőt tartalmaz és úgy van működtetve, hogy semmilyen nyomáscsökkentést ne létesítsen és mintegy nulla túlnyomással dolgozzon, induláskor és lassuláskor pedig átmeneti állapotban legyen és a membrán a szívóáramkörben lévő depresszió függvényében működjék, amelynek ingadozásait ily módon elsimítja.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti gázadagoló szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az utolsó fokozat (V) legalább két nyomáscsökkentőt tartalmaz, amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy inercia szempontjából a nehézségi erő és a centrifugális erő együttes hatását csökkentsék.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti gázadagoló szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az utolsó fokozat (V) legalább négy terheletlen membránú nyomáscsökkentőt (BJ tartalmaz, amelyek, előnyösen szabályos poliéder oldalait követően vannak térben elhelyezve.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti gázadagoló szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy utolsó előfokozata (IV) van, amelyben ugyanannyi membrános nyomáscsökkentő (AJ van, mint az utolsó fokozatban (V) és mindegyik az utolsó fokozat nyomáscsökkentőjével (BJ sorozatban és az előnyösen ugyanazon szabályos poliéder oldalait követően van elhelyezve.
5. 5. A 4. igénypont szerinti gázadagoló szerkezei kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az utolsó előfokozat (IV) mindegyik nyomáscsökkentője (AJ az utolsó fokozat (V) egyik nyomáscsökkentőjével (BJ párban van elhelyezve.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti gázadagoló szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az utolsó fokozatban terheletlen membránú nyomáscsökkentő (B) van elhelyezve megközelítően a vízszintes síkban oly módon, hogy a membrán a szekrény fenekéhez képest alsó helyzetben van, míg az utolsó előfokozatban, előnyösen terheletlen membránú nyomáscsökkentő (A) van elhelyezve, amelynek membránja az utolsó fokozat nyomáscsökkentőjének membránjával párhuzamos síkban helyezkedik el, azzal szemben és (az utolsó elöfokozat nyomáscsökkentője (A) az utolsó fokozat nyomáscsökkentője (B) fölött van elhelyezve oly módon, hogy membránja a szekrény fenekéhez képest felül helyezkedik el.
7. 7. A 6. igénypont szerinti gázadagoló szerkezet kiviteli alakja, azzaljellemezve. hogy kiegészítő csöve (Z) van, amely az utolsó fokozat nyomáscsök-5187 333 kentőjének (B) kimenő vezetéke szomszédságában a motor légbeszívó körébe torkollik és amely az utolsó előfokozat nyomáscsökkentőjének kimenő vége és az utolsó fokozat nyomáscsökkentőjének bemenő vége közötti összekötő csővezetékre van rákapcsolva.
8. 8. A 6. igénypont szerinti gázadagoíó szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az utolsó előfokozat az első nyomáscsökkentővel (A) párhuza- ₁ mosan kapcsolt kiegészítő nyomáscsökkentővel (A,) van ellátva, amelynek membránja alsó helyzetben van és amelynek kimenő végénél cső (Z) van elhelyezve és ez az utolsó fokozat nyomáscsökkentője (B) kimenetének szomszédságában a motor légbeszívó köréhez van csatlakoztatva.
9. 9. A 6. igénypont szerinti gázadagoló szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy kiegészítő nyomáscsökkentője van, amely az utolsó fokozat nyomáscsökkentője (B) kimenő vezetéke szomszédságában a motor légbeszívó köréhez van csatlakoztatva, és amely az utolsó előfokozat nyomáscsökkentőjének kimenetét és az utolsó fokozat nyomáscsökkentőjének bemenetét összekötő vezetékre van rákapcsolva és ez a kiegészítő nyomáscsökkentő úgy van elhelyezve, hogy 180°-os forgást tud végezni, hogy abból a helyzetből, amelyben membránja az alsó helyzetben van, egy olyan helyzetbe lehessen elforgatni, ahol a membrán felső helyzetben van.
10. 10. A 6. igénypont szerinti gázadagoló szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az utolsó előfokozatnak az első nyomáscsökkentővel párhuzamos kiegészítő nyomáscsökkentője (AJ van, amelynek membránja alsó helyzetben van és amelynek kimeneténél egy másik nyomáscsökkentő van elhelyezve és ez az utolsó fokozat nyomáscsökkentőjének kimenő vezetéke szomszédságában a motor légbeszívó körébe torkolló vezetékhez van csatlakoztatva és ez a másik nyomáscsökkentő úgy van elhelyezve, hogy 180°-ban elforgatható, hogy egy első helyzetből, amelyben membránja alsó helyzetben van egy második helyzetbe lehessen elforgatni, ahol a membránja felső helyzetben van.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti gázadagoló szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább a kimenő fokozatok (IV, V) egy nagyjából zárt házban (K.) vannak elhelyezve, amely a túlnyomásos levegő vezetékéhez van csatlakoztatva.

    iq
12. 12. A 11. igénypont szerinti gázadagoló szerkezet kiviteli alakja, azzaljellemezve, hogy az említett ház válaszfalakkal részekre, van osztva, és mindegyik egy kimenő fokozatnak felel meg és mindegyik külön vezeték segítségével az említett légvezetékhez ,₅ van csatlakoztatva.
13. 13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti gázadagoló szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az utolsó közbenső fokozat (III) nyomáscsökkentőinek szabályozására rugórendszere van, amely elő₍₀ nyösen két vagy több koncentrikus rugóból (7a, 7b, 7c) áll és a rugók úgy vannak kialakítva, hogy maximális expanziójuk és kompressziójuk a fokozatok túlnyomásának feleljen meg.