HU186604B - Golyócsatoma elemekből összerakott háromdimenziós labirintusjáték - Google Patents

Abstract

A találmány golyóscsatorna-elemekből összerakott háromdimenziós játékok családja, amely három nagy csoporti?, oszlik. A térhálós labirintusú csoport ♦agiai go lyóscsatorna-lapokból összeragasztva szilárd testként vébleges labirintust adnak a golyóscsatornalapok bizonyos csoportosításával és összeszerelésével növekvő bonyolultságú vagy variálható labirintus alakul ki, illetve a golyóscsatorna-lapok részeinek összeillesztésével előbb dominó-elven felépulő fejtörő játékot kell megoldani. A sűrített labirintus i csoport tagjaiban üres járatceliák során át halad a golyó, amely járatcellák egymáshoz erősített csatornalapok, csatornalemezek vagy tömör járatcellák révén képeznek golyóscsatornákat. A tömör járatcella testek egy vagy több darabjából kivitelezett építőelemek alakjában egy adott járatterv szerint előbb fejtörő játékként szolgálna, mert előbb össze kell ragasztani őket, s csak ezután gurul végig a golyó a birintusban. A kristály labirintusú csoport tagjai hat részre osztott kocka, vagy egy kocka csúcsain és lapközepein elhelyezett gömbök révén alkotnak golyóscsatorna-elemeket, és ezekből áll össze a háromdimenziós labirintusjáték.

Description

A találmány tárgyát képező háromdimenziós labirintus játékok családja három nagy csoportra oszlik. A térhálós labirintusú csoport tagjait átlátszó csalornalapokból vagy ezek részeiből; a sűrített labirintusú csoport tagjait tömör járatcellákból, a kristály labirintusú csoport tagjait prizmakokckákból vagy kristálycellákból rakjuk össze, amelyek végül térbeli csatornarendszert alkotnak. Ezen kell egy golyót vagy más alkalmas jelzögömböt végigvezetni az átlátszó játéktest különféle billentéseinek sorozatával, ami próbára teszi és fejleszti a megfigyelő képességet, a vizuális emlékezetet és a térbeli gondolkodást.

A találmány azt a célt valósítja meg, hogy sorozatgyártással készíthessünk golyóscsatorna-elemeket, ezekből pedig szabályos mértani testeket, amelyeknek belsejében az összeszerelés után szabad szemmel is egy-egy meghatározott irányból jól látható, meghatározott bonyolultsággal elágazó csatornarendszer alakul ki.

A tala'lmány szerinti játékcsalád minden egyes tagját elvileg a sima átvezetésű labirintusból a végtelenségig fokozott bonyolultságú labirintusig tetszés szerinti változatokban állíthatjuk elő. A labirintusok bonyolultságának csak az átlátszó játéktestek''', fényelnyelése szab határt. Ugyanakkor matematikailag számtalan variációban készíthetünk egy adott számú rácsponttal rendelkező labirintust. Ezen felül a háromdimenziós labirintusokat különféle alakú és méretű játéktestekben valósíthatjuk meg. Mindezt figyelembe véve a találmány szerinti labirintus képességeinek megfelelő variációkat gyárthatunk, tehát a háromdimenziós labirintusok családját univerzálisjátéknak tekinthetjük.

A technika mai állásának szempontjából kétdimenziós labirintusok ősidők óta ismertek. Ezekben x-y koordinátarendszer síkjában mozogva különféle elágazó rendszereken át kell megtalálni az egyetlen helyes utat az indulási ponttól az érkezésig. Nemrég lehetett találkozni olyan műanyag játékkal is, amelynek egy-egy tárcsáján körkörös és sugárirányú falakkal ellátott labirintus van kialakítva. A rekeszfalak olyan magasak, mint egy acélgolyó sugara. Dyen módon a két tárcsa egy központi tengely mentén egymás felé fordítva és forgathatóan összeerősítve a szokásosnál bonyolultabbá teszi egy acélgolyó kivezetését a középpontból a tárcsa peremén álló kapuig, mert közben ide-oda kell forgatni a tárcsát. De valójában ez a rendszer is csak kétdimenziós labirintus, mert a golyó egy x-y-z térbeli koordinátarendszer x-y síkjából nem mozdulhat ki az erre merőleges z-irányba.

Háromdimenziós labirintusról Martin Gardner matematikus tesz érdekes említést egyik könyvében. (Martin Gardner: Matematicseszkije doszugi; Izdatyelsztvo Mir, Moszkva, 1972. Fordítás angolból. A két eredeti mű: M, Gardner: New Mathematical Diversions from Scientific American; New York, Simon Schuster, 1966, és The Unexpected Hanging and other Mathematica] Diversions, New York, Simon Schuster, 1969.) Az orosz kiadás 378-379. oldalán a következő bekezdés olvasható:

Labirintus a kocka belsejében. Térbeli labirintusokkal ritkán találkozhatunk. Pszichológusok használják őket néha az állatok tanulási folyamatának kutatására, időnként pedig labirintussal kapcsolatos fejtörők jelennek meg a kereskedelemben. A múlt század kilencvenes éveiben Londonban kétemeletes labirintusokat árultak, amelyeken üveggolyót kellett átvezetni Ennek a játéknak a leírása megtalálható Angelo Hoffman professzor Régi és új fejtörők című könyvébe. (A. Hoffman: Puzzles Old and New, London, 1893.) Jelenleg Amerikában ugyanilyen típusú négyemeletes labirintusokat árulnak. Ez átlátszó műanyag kocka, amelyet átlátszó válaszfalak osztanak 64 rekeszre. Néhány válaszfalat kihúzva a kocka labirintussá változtatható, amelyen azután golyót kell átvezetni. Ez egyszerű fejtörő és elég könnyen megoldható...

A szerző a továbbiakban Róbert Abbot professzor labirintusát ismerteti, aki azt a célt tűzte; maga elé, hogy a lehető legbonyolultabb ú x 4 x.4 rekeszes labirintus bejáratától a kijáratig 16 billentéssel lehet átvezetni a golyót. (Itt a billentés a kocka billentését, azaz a golyónak egy csatom ^szakaszban való végigurítását vagy leejtését jelenti a következő irányváltásig, függetlenül a csatornaszakasz hosszától.) A professzor szerint a 16 ’billentés a megtévesztő elágazásokkal és hurkokkal! a legbonyolultabb megoldás.

A leírásból úgy tűnik, hogy a több emeletes, kiemelhető rekeszfalas kocka technikailag bonyolultan és drágán gyártható. Másrészt, aki megvásárolja, véletlenszerűen készít először labirintust az egyes válaszfalelemek eltávolításával, s csak azután próbálja meg végigvezetni a golyót.

Matematikai szempontból kérdéses, h’Ogy a példában megfejtésként ismertetett 64 rekeszes labirintus a legbonyoiultabb-e. A billentések számát tekintve hosszabb átvezető járatot is leh et tervezni. A tévutak, vagyis az elágazások szárnál: js fokozhatjuk. A hurkok számát, amikor a golyó kerülővel jut vissza egy olyan csatornába, ahol yárí már egyszer, szintén növelhetjük.

Egy háromdimenziós labirintus 'bonyolultságát ezek a tényezők külön-külön növelik, de egy adott járathálózatban erősen befolyásolják egymás hatását. Egy labirintus bonyolultsága valójában relatív. Függ az átvezető járat hosszától: minél több billentés kell hozzá, annál bonyolultabb; függ az elágazások számától: minél több van belőlük, annál több zsákutcajáratból kell visszafordulni, és függ a hurokjáratok számától: túl sok hurokjárat több átjárási lehetőséget és így könnyebb megoldást ad.

Érdemes megjegyeznünk, hogy eg) 4 x 4 x 4-es kocka 64 rácspontját (a példában rt eszét) végigjáró sima átvezetésű labirintus is bonyolult abból a szepontból, hogy az elvileg lehetséges 5fc billentés során a játékos sokszor zavarba jön: rém tudja már, hogy a golyóval kifelé halad-e a labirintusból, vagy visszafelé tart a kiinduló ponthoz.

A találmány szerinti játékcsalád kidolgozásakor több célt tűztünk magunk elé

- Sorozatgyártással készíthessünk háromdimenziós labirintust tartalmazó játéktesteket.

- Matematikailag egy háromdimenziós labirintus tervezéséhez két, egymásnak, ellentmondó követelményt kell egyszerre megvalósítani: egyrészt bármelyik csatornán is gurul a golyó, egyre újabb elágazáshoz éljen, de csak egyetlen útvonalon jusson el az étkezési pontig; másrészt egy adott játéktest csatornahálózatában minden lehetséges rácspontba jusson el

- Legyenek olyan háromdimenziós labirintusok is, amelyeknek bonyolultságát fokozhatja a játékos abban az ütemben, ahogyan erősödik érdeklő dése és növekszik ügyessége.

186.604

- Legyenek olyan háromdimenziós labirintusok is, amelyek egy adott átvezető út kiismerése után is érdekesek maradnak a játékos számára azáltal, hogy variálható a labirintus. így minden variációban új útvonalat kell keresnie a játékosnak.

- Lenegyenek olyan háromdimenziós labirintusok, amelyek kettős fejtörőt jelentenek. Negatív építőkocka-játék módjára lyukat kell építeni a térben! Ha ilyen módon elkészült a labirintus, a golyó átvezetése újabb fejtörést ad.

- Ne csak egy járatterven múljon egy háromdimenziós labirintus bonyolultsága. Legyenek olyan tényezők is, mint az optikai tükröződések megtévesztő hatása, vagy sima golyóscsatornák helyett olyan kristálycellák, amelyekből csak meghatározott mozdulatra gurul át a golyó a következő cellába még akkor is, ha elvileg egyenes járatszakaszról van szó,

A találmány szerinti golyóscsatornaőelemekből '. összerakott labirintus játékok családja azon a X f e 1 i s mm érésén alapul, hogy háromdi| menziós labirintust csak akkor készíthetünk egyszerűen és nagy sorozatban, ha a három dimenziót ί elvileg felbontjuk kétdimenziós járatszintű vízszintes golyóscsatornaelemekre, s ezeket azután a harmadik dimenzióban, függőleges irányban szereljük össze, j A háromdimenziós golyóscsatorna-hálózat akkor Válik egyenértékűvé vízszintesen és függőleges irányiján egyaránt, ha a golyóscsatornák négyzet-keresztnjetszetuek, és a csatornákat ugyanakkora távolság választja el egymástól egy vízszintes síkban, mint amilyen távolságban egymás alatt helyezkednek el függőleges irányban. Ez a távolság éppen a négyzetkeresztmetszet oldahosszúsága, de lehet kisebb távolság is.

Ebből a felismerésből következik, hogy a vízszintes átlátszó lapokban kialakított csatornák alul és fölül nyitottak. Ezeket az összeszereléskor azok a közbeeső lapok zárják le, amelyekben a csatornahálózat függőleges szakaszai vannak kialakítva. Ezek függőleges csatornaszakaszok alul és fölül nyitottak, így teremtenek összeköttetést a vízszintes nyitott csatornák között.

Mindebből a háromdimenziós labirintus játékok első generációja, a térhálós labírintusú csoport alakul ki, amelyre az a jellemző, hogy minden golyóscsatornát a csatorna szélességével egyező vastagságú átlátszó anyag választ el egymástól a tér mindhárom irányában.

De fölvetődik a kérdés, hogy valóban szükség van-e ilyen vastag elválasztó falakra a csatornák között? Nem lehet-e jobban sűríteni a csatornákat térben? Ha x-y irányú járatszinteket tartalmazó csatornalapokat közvetlenül egymásra rakunk olyan módon, hogy minden követkető lap egy csatornaszélességgel ~ van eltolva a fölötte lévő laphoz képest x- és yirányában, akkor olyan térbeli csatornahálózatot kapunk, amelyben éleikkel érintkeznek a csatornák! Ilyen módon bármelyik csatornalap csatornái között az átlátszó anyag egyben a fölötte és az alatta fekvő lapok csatornáinak alját, illetve tetejét alkotja,

Ezzel gyakorlatilag eljutottunk a háromdimenziós labirintus játékok második generációjához, a sűrített labírintusú csoporthoz. Az elméleti vizsgálat azt mutatja, hogy valóban szoros összefüggés van a két csoport között, mert a találmány szerinti játékcsalád térháló labiritusú csoportjából bármelyik típus járathálózata egy sűrített labirintusé típus játékteste- ként fogható fel. Ebben pedig a járathálózat egymáshoz legközelebbi rácspontjait összekötő járatszakaszok rajzolják ki annak a legkisebb járarcellának az alakját, amelyet golyóscsatornaként alkalmazhatunk. Ennek értelmében a sűrített labirintusé csoport tagjai üres és tömör járatcellákból vannak felépítve, a golyó pedig egyik üres járatcellából gurul a másikba egy adott járatterv szerint.

A sokszögalapú hasábokból összeállított sűrített labirintusokban az üres járatcellákból bármelyik oldallap irányában folytathatja útját a golyó. Ez attól függ, hogy az adott oldallap mellett üres vagy tömör járatcella helyezkedi-e el. De miért ne lehetne eleve olyan kockaelemet választani, amelynek belsejében előre meghatározott módon változtat irányt a golyó, és úgy kerül át a következő kockaelembe?

Ilyen módon jutunk el a háromdimenziós labirintus játékok harmadik generációjához, a kristály labírintusú csoporthoz. Ebben a csoportban a sorozatgyártás szempontjából legkézenfekvőbb járathálózati egység egy olyan kocka, amelyet négy testátlója hat egybevágó gúlára bont. A tervezéskor kiemelt gúlák hiánya szerinti különféle prizmakockák jönnek létre, amelyek összerakva háromdimenziós labirintust alkotnak.

Ilyen irányváltó kockaelemeket legegyszerűbben a kristályfizikából kölcsönözhetünk. Egy adott vegyület elemi kristályrácsában ugyanis különféle atomok egy-egy kristálycellát. A gúlákra bontott pr zmakocka voltaképpen egy kalciumfluorit kristály ekmi rácsmodellje. De ugyanígy felhasználható a közönséges só, a nátríumklorid elemi kristályrácsa is oly módon, hogy egyedül a kockarács közepén elhelyezkedő nátrium-ion gömbjét emeljük ki.

Ezek a gömbökből összeállított kristálycellák a térhálós labírintusú csoport bármelyik kockatípusú járattervének egy-egy rácspontját képviselik a rácsponttól elágazó járatszakaszok féhosszával együtt. Egy térhálós labirintusé kocka járatterve alapját tehát a járatelemeket képviselő kristálycellákat háromdimenziós labirintussá rakhatjuk össze. S a sorozatgyártás szempontjából azután a gömbhálózatot ugyanolyan elven bontjuk fel egy-egy gömbhálólapra, ahogyan egy térhálós labirintus járattervét szintenként valósítjuk meg a csatoriialapokban.

A legyártott gömbhálózat végül apró boronák módjára egymához ragasztva szilárd rácsszerkezetet alkotnak. Ebben pedig a beleülő méretű golyót ugyanúgy vezetjük végigg, mint egy térhálós labirint usú, sima csatornafalú kockatípusban.

A kitűzött cél elérése érdekében a golyócsatorna-elemekből összerakott háromdimenziós labirintus játékok családjának térhálós labírintusú csoportjába tartozó játékokat az jellemzi, hogy egy x-y-z térbeli koordinátarendszerben a z-tengelyiránjTÍ egyenes járathálózatból, valamennyi rácspontot magában foglaló labirintus járatterve alapján, az egyes járatszinteket átlátszó anyagból készített - golyócsatorna-elemek összefoglaló néven említett - csatornalapok vagy ezek részletei, illetve e részletek többszörösei képviselik, amely csatornalapoknak az x-y- síkra merőleges y-irányú egymásra háromdimenziós csatornahálózat alakul ki egy tetszés szerint megválasztott, egyenes poliéderekből tervezett játéktestben,

A golyócsatorna-elemekből összerakott háromdimenziós labirintus játékok családjának sűrített hálós csoportjába tartozó játékokat az jellemzi, hogy egy x-y-z térbeli koordinátarendszerben’ z-tengely-31

186.604 irányú, sokszögalapú egyenes hasábokból mint elemi járatcellákból összerakott járathálózatban egy labirintus járatterve alapján az egyes járatszintek átlátszó anyagból készített - golyócsatorna-elemek összefoglaló néven említett — csatornalapoból, csatorna] emezekből vagy tömör járatcellákból vannak összerakva, amely golyócsatorna-elemek vagy ezek része, illetve többszörösei az x-y-z koordinátarendszer bármely x-y irányában vagy z-tengelyirányában a szomszédos tömör járatcellákhoz erősítve olyan csatornahálózatot hoznak létre, amelynek sokszög keresztmetszetű csatornái közös éleket alkotva húzódnak a játéktestben.

A golyóscsatorna-elemekből összerakott háromdimenziós labirintus játékok családjának kristály labirintusú csoportjába tartozó játékokat az jellemzi, hogy a golyócsatorna-elemeket olyan kristályelemek alkotják, amelyek a térhálós labirintusú csoport kocka típusának járatterve szerint egy-egy rácsponti irányváltó, átvezető vagy elágazó járat elemet képviselve az x-y-z térbeli koordinátarendszer meghatározott tengelyirányában vezetik tovább a golyót a következő kristályelemig,

A találmány szerinti labirintus játékok családjának kiviteli alakjait az jellemzi, hogy az egyes járatszinteknek megfelelő csatornalapok, csatornalemezek, tömör járatcellák vagy kristály elemek átlásztó, szilárd anyagból (például üveg, polimetakrilát, polistirol, polipropilén) vannak elkészítve. A golyócsatorna-elemek víztiszták vagy anyagukban enyhén színezettek. A golyócsatorna-elemeket a játék típusának megfelelően ragasztóval (például Technokollal) erősítjük össze, amely száradás után is megőrzi átlátszóságát, vagy tokba zárva rögzítjük őket; illetve a kettő kombinációját alkalmazzuk.

A véglegesen összerősített golyócsatorna-elemek rendszerébe enyhén színezett folyadékot is tölthetünk, így az átlátszó játéktestben erőteljesebben kirajzolódik a labirintus. Ebben az esetben nemcsak acél, színes üveg vagy műanyag golyót alkalmazhatunk, hanem a gyártás során egyetlen gázbuborékot is beleengedhetünk a rendszerbe. Ilyen módon a labirintus-játék billentési mechanizmusa ellenkező előjelűvé válik: gravitáció helyett felhajtóerő segítségével kell végigvezetni a labirintuson a jelzőbuborékot.

A találmányt több kiviteli példával rajzok alap- ján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon a

18+1 lapon az

1. ábra a találmány szerinti labirintus játékok családjának térhálós labirintusú csoportjából a legegyszerűbb járathálózati egységet, a kockát mutatja, a

2. ábra az 1, ábra járathálózati egységében kialakított egyelágazásos járat-egység egyik lehetséges változata, a

3. ábra a 2. ábra járategységének kiviteli módja a csatorna-lapok felülnézetével, jobbra egy-egy x-y irányú csatornalap az alácsúsztatott, z-irányú csatornaszakaszokat tartalmazó csatomaíappal (ezeket a -ketős csatornalapokat a továbbiakban csatornarétegeknek is nevezzük), valamint két csatornaréteg metszete, a

4. ábra a 3. ábra szerinti golyócsatornalapok összeállítási módja axonometrikus nézetben, az

5. ábra a 4. ábra szerinti összerakott csatornalapok elölnézete a csatornatengelyeket jelképező járathálózati egységgel, a V

18/2 lapon a

6. ábra a térhálós labirintusú csoport kocka típusának egyik lehetséges kiviteli alakja tizenkét , csatornalap, illetve hat csatornaréteg felülnézetével és két oldanézeti metszetével, a

18/3 lapon a

7. ábra a 6. ábra szerinti csatornalapok három- ·» dimenziós járatterve axonometrikusan, a

8. ábra a 7. ábra szerinti járattervben található egy elágazásos járategységek elhelyezkedése vonalkázott axonometrikus négyzetekkel ábrázolva, a

9. ábra balra a 7. ábra szerinti járatterv járategységeiből mint kockákból összeállított bejárási axonometrikus nézete, jobbra a bejárási térháló egyik lehetséges bejárási terve axonometrikusan, a

18/4 lapon a

10. ábra a 9. ábra szerinti bejárási terv alapján összekötött egy elágazásos járategyeségekből összeállított, 7. ábra szerinti járatterv kiviteli alakja a csatornarátegek egymásra helyezésével axonometrikus , nézetben, a

11. ábra a 10. ábra szerinti egymásra helyezt jtt csatornalapokból kialakult kockatest elölnézete, -A géprajz szabályaitól eltérően függőleges vonalkázás jelzi az átlátszó kockatestben a fénytörési jelenlségek révén kirajzolódó csatornahálózatot, a j

18/5 lapon a

12. ábra a 10. ábra szerinti első és második csat ornaréteg mint első emelet összeszerelési módja a J lehető alsó zárólappal axonometrikus nézetben/, a

13. ábra a 12. ábra szerinti összeszerelt két csa/tornaréteg járategységeinek bejárási terve axonoraetrikusan, a

14. ábra azt mutatja, hogy a 12. ábra szerinti első és második csatornaréteghez miként kell csatlakoztatni a 10. ábra szerinti harmadik és negyedik csatornaréteget mint második emeletet, a

15. ábra a 14. ábra szerint összeszerelt négy csatornaréteg révén a megnövekedett bonyolultságot szemlélteti a járategységek bejárási tervének axonometrikus képével, a

16. ábra elölnézetben mutatja, hogy a 14. ábra szerinti csatornaréteghez miként csatlakozik a 10. ábra szerinti ötödik csatornaréteg és az utolsó csatornalap együttesen mint harmadik emelet, a

18/6 lapon a

17. ábra a variálható bonyolultságú labirintus kocka felülnézete, ahol az első emelet 45°-os szöggel az óramutató járásval ellenkező irányban elforgatva áll, a

18. ábra a 17 ábra szerinti labirintus kocka elölnézete, a

19. ábra a 17. és 18. ábra szerinti labirintus kocka egyelágazós járat-egységeinek bejárási terve axonometrikusan, az első emeletnek az óramutató járásával ellentétes irányban való elforgatásával kapott 90°-os, 180°-os és 270°-os elforgatás esetén, a

20. ábra a 17. ábra szerinti variálható bonyolultságú labirintus kocka felülnézete és elölnézete a második emeletnek az óramutató járásával ellenkező irányban vaól elforgatásakor a 45°-os állásszög pillanatában, a

21. ábra a 20. ábra szerinti labirintus kocka második elemének elforgatásakor kapott labirintusvariációkat szemlélteti a járatelemekből kialakuló bejárási tervek axonometrikus nétezével 90°-os, 180°-os és 270^J-os elforgatott állásokban, a

18/7 lapon a

186.604

22. ábra a találmány szerinti térháló labirintust! csoport tagjainak egyik lehetséges járathálózata felülnézetben, a

23. ábra a járathálózat másik lehetséges változata felülnézetben. Középen derékszögű háromszög alapú hasábokból mint járathálózati egységekből kialakított járathálózat alapján az egyik lehetséges játéktest felülnézetben. Jobbszélen ennek a derékszögű három- . szög alapú egyenes hasáb alakú játéktestnek a felülnézete. Mindkét nézetben a lehetséges csatornák járathálózatát is feltűntettük, a

24. ábra két lehetséges térháló járathálózat felül nézetben. Középen az egyik járathálózatból kivágott -vjátéktest egyik lehetséges alakja: térbeli kereszt feii^lnézetben, benne a lehetséges csatornák járathálózattjjva]. Jobbra a játéktest elölnézete, a

2*5. ábra a szabályos sokszögből és sugárirányú keresV.tcsatornákból kialakított járathálózat egyik lehettfsges változata felülnézetben, a

26. ) ábrán balra egybevágó, egyenlő oldalú háromszög apapú hasábokból vagy ezek nagyobb egységeiként szabályos hatszög hasábokból kialakított járathálózati felülnézete; középen a játéktest egyik lehetséges .'kiviteli alakja a lehetséges csatornák járathálózatoval felülnézetben, jobbra elölnézetben, a 18/8 lappon a

27. ábra a találmány szerinti térhálós labirintust! csoport játékainak egyik lehetséges kiviteli alakja, amelynek járathálózata egyenlőoldalú háromszög alapú egyenes hasábokból van összerakva, egyik lehetséges játékteste pedig szabályos hatszög alapú egyenes hasáb. Λ labirintus négy csatornarétegének fölülnézefén kívül baloldalt középen a járatháló· zati egység és az egyik egy-elágazásos jdrategység látható. Ezeknek az elhelyezkedési módját jobbra fönt tanulmányozhatjuk feliilnézetbe. Az ábra harmadik sorában jobbra az egy-elágazásos járategységek bejárási terve axonometrikusan, a

28. átra hét csatornalapból és két zárólapból összeállított hasáb elölnézete a csatornák tengelyvonalát jelképező járathálózat körvonalával, a

18/9 lapon a

29. ábra henger alakú labirintus játéktest egyik lehetsége kiviteli alakja négy csatornréteg felülnézetével, a

30. ábra a felülnézetben körgyűrű hálózatként mutatkozó járathálózat transzformálását mutatja szabályos négyzethálós járattervvé, felülnézetben, a

31. ábra a 29. ábra szerinti csatornarétegek hét járatszint bői álló járatterve axonometrikusan, a

32. ábra a 29. ábra csatornalapjainak összerakott állapota elölnézeti metszetben, a

18/10 lapon a

33. ábra egyszerű kocka alakú járathálózati egységekből összeállított járathálózat egyik elhelyezési módja gúla alakú játéktestben a háromdimenziós labirintus egyik lehetséges kiviteli alakjaként elölnézetben, a

34. ábra a 33. ábra szerinti gúla felülnézete a járathálózattal, a

35. ábra a járathálózati szintek egymásra helyezésének egy másik lehetséges változata a hozzá tartozó játéktesttel, amely sima oldalú, négyzet alapú, egyenlőszárú egybevágó háromszög oldalakkal körülhatárolt gúla elölnézetben a járathálózatta, a

36. ábra egyszerű kocka alakú járathálózati egységekből összeállított járathálózat egyik elhelyezési módja kúp alakú játéktestben, a háromdimenziós labirintus egyik lehetésges kiviteli alakjaként elöl· nézetben,a

37. ábra a 36. ábra szerinti kúp alakú játéktest felülnézete a járathálózattal, a

18/11 lapon a

38. ábra hat darab labirintusdominó felülnézetben, a

39. ábra a labirintusdominók összerakásának sorrendje axonomterikus nézetben, a

40. ábra a labirintusdominókból összerakott sima átvezetésű labirintus járatterve axonometrikusan, a

41. ábra a labirintusdominók elhelyezésére szolgáló kétrészes tok axonometrikusan, a

42. ábra a 41. ábra szerinti tok elölnézeti metszete kétszres nagyításban, a

43. ábra labirintusdominós hatszög alapú hasáb test legfelső csatornalapjának egyik lehetésges felosztási módja a

18/12 lapon a

44. ábra a találmány szerinti labirintus játékok családjának sűrített labirintusú csoportjából a legegyszerűbb járathálózati egységet mutatj axonometrikusan, a

45. ábra a 44. ábra szerinti járathálózati egységben kialakított legegyszerűbb járategység három változata a kiviteli alakokkal együtt: a felső sorban a csatornákat határoló tömör járatcellák együttesei, az. első sorban az egy elágazásos járategységek axonometrjkus nézete, a

46. ábra a sűrített labirintusú csoportban a kocka alakú járatcelláokból tervezett játék csatornalapjainak felülnézete, a

47. ábra a 46. ábra szerinti csatornalapok járatterve axonometrikusan. a

48. ábra a hat darab csatornalapból összeállított labirintus-kockatest elölnézete, a i 8/13 lapon a

49. ábra a 47. ábra szerinti járatterv másik kivitelezési módja axonometrikus nézetben. Az egyes járatszinteket vékony csatornaelemek képviselik, közöttük távtartókeretek láthatók, a

50. ábra a 49. ábra szerinti csatornalemezek és távtartó keretek fokozottan összerakva, metszetben, a

18/14 lapon az.

51. ábra négy járatsz.intes, háromszög alapú hasábokból mint járathálózati egységekből álló sűrített labirintus egyes csatornalapjainak terve, körökkel jelezve az üres cellákat felülnézetben, a

52. ábra az 51. ábra szerinti csatornaterv egyik lehetésges, csatornalapokból kivitelezett alakja axonometrikusan, az

53. ábra az 51. ábra szerinti csatornaterv másik, csatornalemezekből kivitelezett alakja axonomterikusan, az

54. ábra az 52. ábra szerinti csatomalapokból összerakott játéktest elölnézete, az

55. ábra az 53. ábra szerinti csatornalemezekből összerakott labirintus tokozott kivitele metszetben, a 18/15 lapon az

56. ábra négyszintes sűrített labirintus csatornalapjait mutatja felülnézetben, az

57. ábra az 56. ábra szerint összerakott játéktest —

186.604 egy kocka — átfordítása után az új elrendezésű csatornalapokat mutatja felülnézetben, az

58. ábra azt szemlélteti, miként lehet egy és két tömör járatcellás elemekből felépíteni az egyes csatornalapokat, az

59. ábra az 56. és 57. ábra csatomalapjainak eredeti járatterve axonomterikus nézetben, a

60. ábra azt mutatja axonometrikusan, hogy a jobb felső két tömör járatcella elemből miként építjük fel szintenkénti ragasztással a sűrített labirintust, a

18/16 lapon a

61. ábra a találmány szerinti labirintus játékok családjának kristály labirintusú csoportjából az egyik lehetséges járathálózati egység felhasználásával a háromféle járatelem kiviteli alakjait mutatja.

A felső sorban a prizmakockák, az alsó sorban az általuk képviselt járatelemek láthatók axonometrikusan, a

62. ábra lemezből sajtolt prizmakocka egy lehetséges kiviteli alakja axonometrikusan, a

63. ábra egy- elágazásos járategységet szemléltet a rácspontokat képviselő kovkaelemekkel, a

64. ábra a 63. ábra szerinti járatterv prizmakockából kirakott kiviteli alakjának két metszete, a

65. ábra a 7. ábra szerinti járatterv alapján összerakott prizmakockás labirintus elölnézete, mellette egy prízmakocka átlósíkjában a golyó az áthaladás pillanatában,

18/17 lapon a

66. ábra axonometrikus nézetben mutatja a találmány szerinti játékcsajád kristály labirintusú csoportjának egy másik lehetséges kockaelemét, amelyet gömbök segítségével építünk fel. Jobbszélén az egyik lehetséges járatelem axonometrikusan, a

67. ábra a 66. ábra szerinti járatelem kiviteli alakja: egy kristálycella előlnézetben, háromszoros^ nagyításban, a

68. ábra a 67. ábra szerinti kristálycella oldalnézete. Ez azt mutatja, hogy milyennek látjuk a kristálycellát, ha jobbról nézzük a jobb áttekinthetőség kedvéért, de ez az oldanézet a szokásostól eltérően a kristálycella elölnézeti képétől jobbra helyezkedik el, a _____

69. ábra a 67. ábra szerinti kristálycella felülnézete, a

70. ábra a 68. ábra szerinti oldalnézet vízszintes irányú metszete, amely a gömbhálók egymáshoz kapcsolódását szemlélteti, a

18/18 lapon a

71. ábra a találmány szerinti játékcsalád kristálycelláinak egyik lehetséges alakja a balra fent látható járatterv axonometrikus nézete alapján. A gömbhálók a járatterv szerinti függőleges síkok kiviteli alakjait képviselik előlnézetben.

A találmány szerinti labirintus játékok családjából az egyes tagok kiviteli alakjait a mellékelt rajzok alaján magyarázzuk el.

18/1 lap: A találmány szerinti játékok családjának térhálós labirintusú csoportjából az egyik lehetséges, és ennek kiviteli alakja.

Az 1. ábra egy háromdimenziós x-y-z derékszögű koordinátarendszerben a legegyszerűbb járathálózati egységet mutatja. Ennek az egységnyi kockának a találkozó élei képezik a példaként jelzett 2 rácspontot. A kocka élei a lehetséges golyócsatornák tengelyeit jelölik.

A 2. ábra az 1 járathálózati egységben az egyik lehetséges járattervet mutatja. Itt az egy elágazásos 3 járat egységben a fehér nyíllal jelölt 4 rácspontban lép be a folyó a majdani csatornába, azután két billentés után a fekete háromszöggel jelölt elágazásban két irányban folytathatja útját. Az egyik irányban egy billentés után eljut a 2 rácspontba, és innen például a szaggatott vonal mentén z-írányban folytatja útját. Ha az elágazásnál a másik csatornába fut, akkor négy billentés után az 5 rácspontba jut. Példánkban ez a kis fekete körrel jelölt rácspont zsákutcát jelez.

A kivitelezés szempontjából a 3 járategység egyúttal az a ajáratterv, amelynek alapján a golyócsatornaelemeket kialakítjuk, A 3 járategység első 6 járatszintje az x-y síkban elhelyezkedő vízszintes járchálót mutatja. Mások 7 járatszintje csak a fügőle?es, z-irányú járatszakaszokat tartalmazza, Hamadik negyedik 9 járatszintje függőleges irányban a<övetkező járategységhez vezető egyik lehetséges összekötő járatszakaszt tartalmazza.

A 3. ábra az átlátszó anyagból gyártott csatornalapokat és metszeteiket mutatja, de a gáprajz szabá’yai szerint átlátszatlan testként, mint a ovábbi ajzokon is, A 2. ábra szerinti járatterv 6', 7', 8', Y járatszíntjeinek itt a 6, 7, 8, 9 csatornalapok felelnek meg. Tehát a 6 csatornalap a 6 jűratszintrek megfelelően a vízszintes csatornaszakaszokat tartalmazza. A 7 csatorna lap a 7'járatszintnek megfelelően csak a függőleges z-irányú csatornaszakaszokat tartalmazza. A 8 csatornalap a 8' járatszintnek megfelelően a vízszintes csatornszakaszokat tartalmazza. Végül a 9 csatornalap a 9 járatszintnek megfelelően a következő csatornalaphoz átvezető függőleges csatornaszakaszt tartalmazza. A csatornalapokban az 1 járathálózati egységet is feltüntettük az összehasonlítás kedvéért.

A négyszög-keresztmetszetű csatornák ugyanolyan szélesek, mint a közöttük lévő falvastagásg. Az egyszerűbb ábrázolás érdekében a továbbiakban egy x-y jíratszintnek megfelelő csatornalapot, és a hozzá tartozó z-irányú járatszakaszokat képviselő csatornalapot egymásra csúsztatjuk és így ábrázoljuk egyszerre. Ha egy ilyen kettős csatornalap egy tömben készül fröccsöntéssel, akkor csatornarétegről is beszélünk, A 6, 7 és a 8, 9 csatornalapok felülnézeti k épén a z-irányú csatornák helyét vízszintes voralkázással jelöljük.

A H-II metszet a 6-7 csatornarétegben a III-III metszet a 8-9 csatornarétegben mutatja a cstornas okaszok z-irányú képét.

Minthogy ez a csatornarendszer felül és alul még nyitott, ezért fölülről és alulról a 10 zárólapot is el kell készíteni hozzá. Ebben a golyó számára hengeres üreg van az I-I metszet szerint. A 23 golyó innen indul, illetve ide érkezik meg, de nem tud kiesni a rendszerből.

A 4. ábra a 3. ábra szerinti csatornalapok összeá’lítási sorrendje axonometrikusa. Legalul a 10 zárólapra az anyag átlátszóságát nem zavaró ragasztóval erősítjük rá sorban a csatornalapokat. A felső 10 zárólap ráragasztása előtt helyezzük a labirintusba a 23 golyót, hogy után már ne eshessen ki.

Az 5. ábra az egyelágazásos 3 járategységet megvalósító labirintus játéktestének véglegesen összerakott alakja előlnézetben. A 9 csatornalapot nem építettük be, mert ebben az esetben nincs szükség a z-irányú átvezető csatornaszkaszra. A 10 zárólap úgyis csak azon a helyen engedi megérkezni a golyót, ahová a labirintus kivezet.

186.604

18/2, 3, 4 lap: A találmány szerinti játékcsalád térhálós labirintust) csoportjából a kocka típusú tagok egyik lehetséges kiviteli alakja.

A 6. ábra felülnézetben mutatja a 11, 12; a 13, 14; a 15, 16; a 17, 18; 19, 20 és 21 csatornalapot, A 17 csatornalap alatti 18 csatornalap z-irányú csatornaszakaszait a IV-IV metszet mutatja. A 21 csatornalapot az V-V metszetben látjuk. Ehhez már nem csatlakoznak z-irányú csatornaszakaszok, mert ezt alulról majd egy zárólap határolja,

A 7. ábra a 6. ábra szerinti csatornalapokban kivitelezett háromdimenziós labirintus játék járatterve. All, 12', 13', 14', a 15', 15', 17, 18', a 19'. 20', 21' járatszinteknek all, 12, 13, 14, a 15, 16, 17, 18, a 19, 20, 21 csatornalapok felelnek meg. Az axonometrikus kép emeletenként szemlélteti a labirintust a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. A szagatott vonalak a 14' és a 18’ járatszintet mutatják elnyújtva. Kivitelezéskor ezek a csatornalapok teremtenek összeköttetést a rajzon egymástól elszakított járatszintek között.

A kis fehár körök az egy elágazásos járategységek összekötés) pontjait, a fekete körök a zsákutcákat jelzik. A felső fehér nyíl a golyó indulási, az alsó fehér nyíl a golyó érkezési pontját mutatja.

A 8. ábra a 7. ábra szerinti járathálózatban az egyelágazású járategységek elhelyezkedését szemlélteti axonometrikusan ábrázolt, vonalkázott négyzetekkel, amelyek egy-egy járategység jelképes fedőlapjának is tekinthetők. Ilyen módon a négyzetek közepén a kis x-jelek egy-egy járategységet szimbolizálnak a továbbiakban. A járatterv három emeletén összesen háromszor kilenc járategység található.

Az egyelágazású járategységek összekötése fontos részlete a labirintus felépítésének, illetve előre megtervezett bonyolultságának megértésébe. A 9. ábra bal oldala a 7. ábra járattervében található járategységek lehetséges bejárási hálózata axonometrikusan, A bejárási hálózat csomópontjai az x-jelű járategységek alkotják.

Minthogy bármelyik járategység x, y, z irányban tetszés szerint kapcsolódhat újabb járategységhez, ezért nem kell figyelembe venni, hogy a bejárási terv elkészítésekor milyen irányból kapcsolódnak egymáshoz a járat egységek.

Ezen megfontolások alapján a 9. ábra jobb oldalán a bejárási jálózat egyik lehetséges bqárási terve látható. Megfigyelhetjük, hogy a kis fehér négyzetből induló golyó minden újabb járategységhez érve körívvel jelölt elágazást talál. A fekete négyzetek a zsákutcát képező járategységeket jelölik. A szaggatott vonal a járategységek között az egyetlen lehetséges útvonal, amely a labirintuson át a fehér nyíllal jelölt érkezési járategységhez vezet,

A 10. ábra a 6. ábra csatornalapjainak egymásra illesztési sorrendjét szemlélteti axonometrikusan. Minthogy ezek még nyitott labirintust alkotnak, ezért egy felső és egy alsó 22 zárólapra is szükség van, amelyeken a 23 golyó indulásához, illetve érkezéséhez a 10 zárólap I-I metszetében ábrázolt módon van kialakítva a hengeres üreg. Az egyes csatornalapokat ragasztással erősítjük egymáshoz.

All. ábra a 10. ábra szerint összeszerelt labirintus kocka elölnézete. A géprajz szabályaitól eltérően függőleges vonalkázás, érzékelteti az átlátszó csatornákból fénytöréssel kirajzolódó labirintust. A golyó az összeszereléskorkerül véglegesen a kockába.

18/5 lap: A találmány szerinti játékcsalád térhálós labirintusú csoportjából a növelhető bonyolultságú labirintus típus egyik lehetséges kiviteli alakja kocka formájában.

A 12. ábrán axonometrikusan látható a 25 és 26 összeragasztott csatornaréteg a felülről és alulról hozzácsatolt 24 zárólapokkal. A 25 csatornarétegben voltaképpen a 7. ábra járattervének 11 és 12' járatszintje van megvalósítva. Ezt a kivitelezett két csatornalapot fröccsöntéssel egy tömbben is gyárthatjuk, ezért ezt a csatornréteget egyetlen golyócsatorna-elemnek tekintjük. A 26 csatornarétegben a 13' és 14' járatszint van kivitelezve. A 24 zárólapok sarkaiban 31 műanyagcsapok vannak rögzítve, és ezek oldható kötést alkotva csúsznak bele a 25 és 26 csatornaréteg azonos helyein kialakított furatokba. A 23 golyót a felső 24 zárólapon található nyíláson át dobjuk a labirintusba, és a golyó csak az alsó 24 zárólapon át távozhat. Ez az egység a labirintus első nehézségi fokozata.

A 13. ábra a 25 és 26 csatornarétegben található járat egységek bejárási terve, amely megegyezik a 9. ábra jobb oldalán látható bejárási terv első emeletével. De minthogy az alsó 24 zárólapot úgy csatoljuk fel, hogy golyónyílása a labirintus hátsó jobb sarkához kerüljön - ezt a zárólapot a vonalkázott háromszögek csúcsainak találkozás jelzi -, a labirintusban a járategységek között az egyetlen helyes út a szaggatott vonal mentén húzódik.

A 14. ábra a 7. ábra járattervének két emeletből álló kiviteli alakja. A 25 és 26 csatornaréteghez csatolt 26 csatornarétegben a 15' cs 16' járatszint, a 26 csatornaréteghez ragasztott 28 csatornarétegben a 17' és 18' járatszint van kialakítva. A felső 24 zárólap helyzete a 23 golyó bedobása utáni állapotot mutatja: a 24 zárólap az óramutató járásval egyező irányban 90°-kal el van fordítva, így az indulási pontnál már nem jöhet ki a golyó a labirintusból, csak ha zsákutcába kerül. Ezt az elfordított állapotot a 12. ábra két vonalkázott körének találkozásához képest az jelzi, hogy a felső zárólap vonalkázott köre nincs a helyén.

A 15. ábra és a 14, ábra szerinti összerakott labirintus megnövekedett bonyolultságát szemlélteti a bejárási terv alapján. Ez a labirintus második nehézségi fokozata. Ezúttal a járategységek során át a szaggatott vonal mentén csak elöl a bal sarokban található jáiategységnél jöhet ki a 23 golyó a fehér nyű irányában.

A 16 ábra az egész labirintus harmadik és egyben teljes nehézségi fokát jelenti. A 29 csatornarétegben a 7. ábra járatervének 19 és 20' járatszintje, a 30 csato nalapban a 21' járatszint van kialakítva. Ekkor a 14, ábrán bemutatott játéktest 28 csatornarétegéhez a lecsatolt 24 zárólap helyére a 29 csatornaréteggel összeragasztott 30 csatornalap együttes emeletét csatoljuk. Ezután alulról fölcsatoljuk a 24 zárólapot. Ilyen módon a szaggatott vonalakkal jelzett golyónyílás a játéktesten elöl az alsó jobb sarokba kerül. Az egész labirintus bejárási terve most már megegyezik a 7. ábra járattervének a 9. ábrán bemutatott bejárási tervével.

18/6 lap: A találmány szerinti játékcsalád térhálós labirintusú csoportjából a variálható bonyolultságú labirintus típus egyik lehetséges kiviteli alakja kocka formájában.

A 17. ábra felülnézetben, a 18. ábra elölnézetben mutatja azt a kockatestet, amelynek két rétegenként elforgatható emeletei összesen tizenhat labirintusvariációt adnak. Az elölnézeti képen a 32 felső záró-72

186.604 lap a 33 és 34 csatornaréteggel egyetlen, első emeletté van összeragasztva. A második emeletet az összeragsztott 37 csatornaréteg, a 38 csatornalap és az alsó 32 zárólap alkotja.

A szemléletesség kedvéért a 17. ábra felülnézetben, a 18. ábra elölnézetben mutatja az első emelet elforgatásának azt a pillanatát, amikor az elforgatás még csak 45°-nál tart az óramutató járásával még csak 45°-nál tart az óramutató járásával ellenkező irányban. A 39 indulás jel a 32 zárólapra ragasztott címke, amely a 23 golyó indulási pontját jelzi a 33 csatornarétegben. Bár a golyót kivehetjük a labirintusból a 17. ábra szerinti állásban, de ha az emeletek zárt kocka alakban vannak állítva, akkor a golyó nem eshet ki, bármilyen irányban is vezetjük. A 40 érkezési jel az alsó 32 zárólapra van ragasztva.

A 18. ábra kitört darabja a három emlet forgatható összeszerelésének módját mutatja. Az előzőleg párosával összeragasztott 33, 34; 35, 36; 38 csatornarétegek megfelelően kialakított furatába 41 hengerfejű műanyagpálcát helyezünk aza illesztéssel. A 33 csatornarétegben előbb 43 spirálrugót húzunk a pálcára, majd a végére ragasztjuk a furattal ellátott műanyag 42 hengerfejet. Ezután ragsztjuk csak föl a felső és az alsó 3 2 zárólapot.

A 17., 18. és 20. ábrán látható, variálható bonyolultságú labirintusban a 33 csatornaréteg kiviteli alakja a 7. ábra járattervében a ll' és 12' járatszintnek, a 34 csatornaréteg a 13' és 14' járatszintnek, a 35 csatornaréteg a 15' és 16' járatszintnek, a 36 csatornaréteg a 1 / és 18' járatszintnek, a 37 csatornaréteg a 19' és 20' járatszintnek, a 38 csatornalap pedig a 21' járatszintnek felel meg.

A 19. ábra a 17. és 18. ábrán bemutatott variálható bonyolultságú labirintus kocka járategységeinek bejárási terve axonometrikusan. Baloldalt a járategysége egymáshoz kapcsolódását vizsgálhatjukmeg az első emeletnek az óramutató járásval ellenkező irányban való 90°-os elfordítás után. A kettős vonalak az elforgatott emelet járategységeinek az alapállásban hagyott emeletekkel való összekapcsolódását szemléltetik a bejárási terv alapján. Erről leolvashatjuk, hogy a kis fehér négyzettel jelölt járategységbe dobott golyó milyen útvonalon jut el a rgözített helyzetű érkezési pont járategységeibe, amelyet a fehér négyzet jelöl a kifelé mutató nyíllal. Az ábra középső rajza az első emelet 180 -os jobbszélső rajza az emelet 270°-os elfordítása után ábrázáoljaa bejárási tervet.

A 20. ábra a labirintus kockát mutatja második emeletének 45°-os elforgatható átmeneti helyezetével felülnézetben és elölnézetben.

A 21. ábra a 20. ábra szerinti második emelet elfordításával kialakuló labirintusvariációk bejárási terve 90°-os, 180°-os és 270°-os elfordítás után, miközben az első emelet alapállásban, 0°-os elfordítással áll a helyén. Érdemes megfigyelni, hogy a 270°-os állásszögnél nem lehet átvezetni a labirintuson a golyót az érkezési pontig.

18/7 lap: A találmány szerinti játékcsalád térhálós labirintusú csoportjában a lehetséges járathálózatok, amelyek hasábokból mint járathálózati egységekből vannak felépítve, és ezek alapján néhány lehetséges játéktest kiviteli alakjának vázlata.

A 22. ábra egy lehetséges járathálózat felülnézete.

A 23. ábra egy lehetséges járathálózat felülnézete. Közepén a járathálózatból kivágott játéktest egyik lehetséges alakja: derékszögű háromszög alapú hasáb felülnézetben, benne a járathálózattal. Jobbra a játéktest elölnézete.

A 24. ábra két lehetséges járathálózat felülnézetben. Középen az egyik járathálózatból kivágott játéktest egyik lehetséges kiviteli lakja: térbeli kereszt felülnézetben, benne a járathálózattal. Jobbra a játéktest elölnézete.

A 25. ábra szabályos sokszögekből koncentrikusan felépített és sugárirányú járatokkal metszett járathálózat egyik lehetséges változata felülnézetben.

A 26. ábrán egyenlőoldalú-háromszög alapú hasábokból mint járathálózati egységekből felépített járathálózat felülnézete. Ugyanezt a járathálózatot hatszög alapú hsábokból is felépíthetjük. Középen a járathálózatból kivágható játéktest egyik lehetséges kiviteli alakja: egyenlőoldalú-háromszög alapú hasáb felülnézetben, benne a járathálózattal. Jobbra a játéktest elölnézete.

18/8 lap: A találmány szerinti játékcsalád térhálós labirintusú csoportjában a hatszög alapú hasábot alkotó tagok egyik lehetséges kiviteli alakja.

A 26. ábrán a 44 , 45, a 46, 47, a 48, 49, csatornalapok valamint az 50 csatornalap látható felünézetben. A csatornalapokon a vízszintesen vonalkázott körök a z-irányú csatornaszakaszokat jelzik. Ebben a kiviteli alakban ezek a csatornaszakaszok körkeresztmetszetűek.

A szabályos hatszögalapú hasáb játéktestben a járathálózat 51 járathálózati egységből épül fel. Ezek egyik lehetséges járatterve az egyelágazásos 52 járategység. Ezeket a járategységeket a továbbiakban a bevonalkázott fedőháromszöggel jelképezzük. A különféle járategységek összekapcsolási lehetőségeit az 54 járathálózat felülnézete szemlélteti,

A járategységek egyik lehetséges bejárási tervét az ábra jobb alsó sarkában axonometrikus rajz szemlélteti. Ennek 44'-45'-46' bejárási szintje a 44, 45, 46 csatornalapok. 47’ bejárási szintje a 47 csatornalap, 48'-49'—50 bejárási szintje a 48, 49, 50 csatornalapok csatornahálózatának felel meg.

A 28. ábra az egymásra ragasztott csatornalapok, valamint az alsó és felső, hatszög alakú 55 zárólapok együttes elölnézetben, a járathálózat körvonalával. A 23 golyó indulási pontját a 44 csatornalap fölött az összeállított játéktestes az 53 címke jelöli.

18/9 lap: A találmány szerinti játékcsalád térhálós labirintusú csoportjában a henger alakú tagok egyik lehetséges kiviteli alakja.

Ebben az esetben a járathálótat x-y síkjaiban koncentrikus körök és sugárirányú keresztjáratok alkotják a járathálókat. A járathálózat z-irányú járatszakaszai az x-y síkok járathálóinak rácspontjait kötik össze.

A 29. ábra az 56, 57, az 58, 59, a 60, 61 csatornalapok és a 62 csatomalap felülnézete.

A hengeres játéktest járathálózata a 30. ábrán látható felülnézetben. Ez megfelelő transzformációval a tervezés szempontjából olyan járathálózattá húzható szét, amely megegyik a 7. ábra járathálózatával. Ebben az esetben a henger járathálózatának a. b, c, d járategységei a kocka járathálózat a, b, c , d' járategységeinek felelnek meg. Ennek alapján már a szokásos módon ábrázolja a járatterv a háromdimenziós labirintus felépítését.

A 31. ábra a henger járattervének egyik lehetséges változata. Ennek 56', 57', 58', 59, 60', 61', 62 járatszintjei az 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62 csatornalapokon kialakított csatonahálózatnak felelnek

186.604 meg.

A 32. ábra a 29. ábra szerinti csatornalapok egymásra helyezése után kialakult henger VI-VI metszete a felragasztott alsó és felső, korong alakú zárólappal. A 23 golyót ragasztás előtt helyezzük el a 28. ábrán ismertetett módon a labirintusban.

18/10 lap: A találmány szerinti játékcsalád térhálós labirintusú csoportjában a gúla és kúp alakú tagok néhány lehetséges kiviteli alakjának vázlata,

A 33. ábra egy lépcsős piramis elölnézeti, a 34. ábra a piramis felülnézeti képe. Feltüntettük bennük' a lehetséges járathálózatot is, két helyen pedig szaggatott vonalakkal jelöltük a járatszakaszok által képviselt csatorna-keresztmetszetet. Egy sima oldalú gúláéhoz képest ennek a csatornalaponként lépcsőzetesen összeállított piramisnak az a nagy előnye, hogy a golyó helyzetét minden optikai tükröződéskiküszöbölésével könnyen megállapíthatjuk, függőleges és négy oldalriányból szemlélve a labirintust.

A 35. ábra a négyzet alapú gúlatest egy másik lehetséges kiviteli alakjának vázlata elölnézetben.

A fröccsöntéssel készült csatornarétegek oldalait öszszeragasztás előtt az elölnézetnek megfelelő hajlásszögben levágjuk és polírozzuk. A lehetséges já-ratliálózatot is feltüntettük az. elölnézetben.

A 36. ábra kör alapú, ezzel 45°-os szöget bezáró alkotójú kúp elölnéz.ete a bcnnek kialakítható járathálózattal, a 36. ábra ennek a kúpnak a felülnézete. Elkészítési: módja a 35, ábra gúlájáéval azonos.

18/11 lap: A találmány szerinti játékcsalád térhálós labirintusú csoportjának dominóelcmes típusából az egyik lehetséges kiviteli alak és egy másik kiviteli alak vázlata,

A 38. ábra azt a hat darab, átlátszó, 64, 65, 66, 67, 68, 69 csatornalapot mutatja, amelyekből síma átvezetésű labirintust kell összeállítani. Az. összeállítás bonyolultságát növeli, hogy az átlásztó dominóelemek hossztengelyük körül 180°-kai elfordítva háttal is feküdhetnek az összeállítás megkezdésekor.

A 39. ábra helyes összeállítás sorrendjét szemlélteti axonometrikusan. Érdemes megfigyelni, hogy a és 68 csatornaelem a 38. ábrán megfordítva fekszik a beépített helyzethez képest.

A 40. ábra az ilyen módon kialakuló síma átvezetésű labirintus járatterve, ahol a 64 ♦ 69’, a 66' ' 68’, és a 67' < 64' járatszinteknek a 65 + 69, a 66 + 68, cs a 67 64 dominóelem csatornahálózata feleim eg. Ahhoz, hogy az összeállított labirintuson végigvezethessük a 23 golyót, átlátszó tokba kell tenni a dominó-építményt.

A 41. ábra a tok legcélszerűbb kialakítását mutatja. Két darabból áll: a 70 doboztestből és a 71 aljzatból. Az aljzat körbefutó pereme a legalsó doininósor felső síkjáig ér, így az egymásba csúsztatott 70 doboztest és a 71 aljzat találkozó élei nem okoznak zavaró fénytörést a tokba zárt labirintus szemlélésekor. Az összeállított tokon a golyó indulási pontját a felragasztott 72 indulási címke, érkezési pontját a 73 érkezési címke jelzi.

A 42. ábra kétszeres nagyításban mutatja a tok metszetét.

A 43. ábra arra mutat példát, hogy a találmány szerinti játékcsalád térhálós labirintusú csoportjának bármelyik tagját kivitelezhetjük dominó elemes típusban. Az a fontos, hogy a csatornalapokat lehetőleg egybevágó elemekre bontsuk. Ez az ábra három csatornalapból összerakható, síma átvezetésű labirin- tus hatszög alapú hasábtestének legfelső csatornalapját mutatja, amint három darab egybevágó és egy egyenlőoldalú háromszög alakú elemre van osztva. Ez az egyik lehetséges módja a felosztásnak.

18/12 lap: A találmány szerinti játékcsalád sűrített labirintusú csoportjából a kocka tagok egyik lehetséges kiviteli változata.

A 44. ábra a legegyszerűbb járathálózati egységet szemlélteti. A 74 járathálózati egység minden rácspontja a kivitelezés szempontjából egy-egy járatcellát képvisel, így a példaként kiválasztott 74 rácspont is egy kocka alakú járatcellát jelent,

A 45. ábra a legegyszerűbb 74 járathálózati egységből a sűrített labirintus egyelágazásos járategységének három variációját (alsó sor) és a járategységek alapján kivitelezett játéktesteket mutatja (felső sor). Ezeket a játéktesteket nyolc járatcella nagyságú tokba helyezve egyelágazásos sűrített labirintusokat kapunk. Ilyen módon tehát a háromféle jáiat egység kis körökkel jelölt rácspontjai a kivitelezéskor egyébként a szomszédos járategységek lehetséges csatlakozási helyeit is mutatják.

Itt azért beszélünk sűrített labirintusról, mert bármely üres járatcellát x-, y- vagy z-irányú csatornaszakasznak tekinthetünk. A játéktestben az üres jáutccllákat tömör járatcellák választják el egymástól, de azonos x-y síkban két üresjáratcella egy-egy függőleges éle egybeeshet anélkül, hogy ez zavarná a golyó útját a labirintusban.

A 46 ábra kocka alakú járatcellákból álló sűrített labirintus egyik lehetséges kiviteli alakja a csatornalapok felülnézetével. Minden csatorna lap ugyanolyan vastag, mint amilyen hosszú egy járatcella éle. Sorozatgyártáskor a fröccsöntéshez kissé megvastagítjuk, így a csalornalap anyaga egyenletesen tarja össze a tömör járatcellákat.

A 47. ábra a 46. ábrán felülnézetben Iáható csatornalapok eredeii járatterve. Itt a járathálózat egy szintje kivitelezéskor egy csatorna lapnak felel meg, ahcl egy járatszínt minden rácspontja egy kocka alakú járatcellát képvisel. Ahol a járattervben egy vasmag vonalszakasz két rácspontot köt össze, ott a valóságban két üres járatcella helyezkedik el egymás mellett. Amelyik rácspontba nem jut el a járatterv vastag vonala, ott a valóságban tömör járatcella hebezkedik el.

Ennek szem előtt tartásával a 46, ábrán bemutatott csatornalapok úgy képviselik az egyes járatszinteket, hogy a 76, 77, 78, 79, 80, 81 csatornalapok a 76’, 77 , 78', 79', 80', 81’járatszinteknek felel meg.

A 48. ábra a kockatest elöinézetében azt mutatja, hogy a csatornalapok egymásra ragasztása után szükség van még egy felső és egy alsó 82 zárólapra. A 23 golyót ragasztás előtt helyezzük a labirintusba.

18/13 lap: A találmány szerinti játékcsalád sűrített labirintusú csoportjából a csatornalemezes típus egyik lehetséges kiviteli alakja.

A 49. ábra a 47. ábra szerinti járatterv másik kiviteli változata axonometrikus nézetbe. Itt az egyes járatszinteket vékony csatorna lemezek képviselik a közéjük illesztett távtartó keretekkel.

Az 60. ábra a 49. ábra szerinti csatornalemezek és távtartó keretek tokozottan összerakott állapotát mufetja metszetben. Ezen jól látszik, hogy a csatornalemezek a sűrített labirintus még tömörebb változatát adják, mert a 46. ábrán felülnézetben mutatott :satornalapokat itt csak vékony csatornalemezek képviselik. Alihoz ugyanis, hogy a 92 golyó egy-egy járatcellában mardjon vagy onnan egy másik üres

186.604 járatcellába guruljon, nincs szükség teljesen zárt cellára. Elég, ha a golyó három síkban kap vezetést: felső érintősíkjában, az ezzel párhuzamos gömbi főkör síkjában és alsó érintősíkjában. A járatcellás csatornalapok ebben az esetben tehát olyan vékony csatornalemezek alakjában is előállíthatók, amelyek a gömb főkör menetén határozzák meg a golyó pillanatnyi helyzetét, mig a szomszédos csatornalemezek attól függően, hogy golyó alatt vagy fölött tömör vagy üres járatcella található, körülzárják a golyót vagy átengedik a következő csatornalemez síkjába.

Ennek alapján a 46. ábra 76, 77, 78, 79, 80, 81 csatornalapjai a 86, 87, 88, 89, 90, 91 csatornalemezeknek felelnek meg. A csatoinalemezek közül a 92 golyó átmérőjének megfelelő távolság kialakításához a csatornalemezek szegélyével egyező alakú 83 távtartó kereteket illesztjük be. Az egész rendszert végül átlátszó műanyag tokba zárjuk.

Az 50. ábra a 49. ábrán jelölt axonometrikus ábrzolású csatornalemezek VII-VII metszetének 90 -kai az óramutató járása szerint elfordított képe. Eszerint a 84 doboztest a 85 aljzathoz csatlakozik, hasonlóan a 42. ábrán bemutatott kiviteli alakhoz.

18/14 lap: A találmány szerinti játékcsalád sűrített labirintusú csoportjának a háromszöghasáb alakú járatcellás tagok két lehetséges kiviteli váltó-, zata.

A 51. ábrán az egyszerű ábrázolás kedvéért négy járatszintes sírna átvezetésű (pontosabban csak egy elágazásos) sűrített labirintus csatornalapjainak tervét látjuk. A 93', 94', 95', 96' járatszinteken kis körök jelölik azokat a járatcellákat, amelyek a kivitelezéskor egy-egy csatornalapon üres járatcelláalakjában jelennek meg. A golyó indulási pontját a befelé, érkezési pontját a kifelé mutató fehér nyíl jelzi

Az 52. ábra az 51. ábra járatterve alapján elkészített 93 , 94, 95, 96 csatornalapok szemléleti axonometrikus nézetben. A találkozó üres járatcellák egybeeső éleit kissé megvastagítottuk, hogy fröccsöntéskor az egész csatornalap egyetlen tömböt alkosson. A csatornalapok vastagsága a 92 golyó laza illesztéssel való elhelyezkedésének felel meg.

Az 54. ábra az összeragasztás után csak az alsó és felső szabályos hatszög alakú 97 zárólapot kell a helyére ragasztani, miután a golyót már belehelyeztük a rendszerbe. Ennek a kivitelnek az a buktatója, hogy a háromszöghasáb alakú járatcellák falai erősen visszaverik a fényt. Ennél fogva oldalról a labirintusra pillantva megsokszorozva látszik a golyó képe, és nem abban az irányban, ahol a valóságban az x-y síkban elhelyezkedik. Csak arra elég, hogy a golyónak a z-tengely mentén való helyét megállapítsuk. Felülnézetben a golyót x-y síkban már pontosan megfigyelhetjük.

A zavaró fénytörések elkerülése érdekében mindazokból a sűrített labirintusokból, amelyek sokszögalapú-hasáb alakú járatcellákból állnak - de oldallapjaik nem párhuzamosak egymással —, kétféle módon tüntethetjük el a fénytörést. Egyrészt a csatornalapok anyagával egyező törmutatójú szenes folyadékkal töltjük fel a csatornákat. Másrészt ilyen esetben a csatornalemezes megoldást részesítjük előnyben.

Az 53. ábra az 51. ábrán bemutatott járatterv csatornalemezes kivitel axonometrikusan, a távtartó keretek nélküL A járatterv 93„ 94', 95', 96' járatszintjeinek a 93, 94,95'', 96 csatornalemezek felelnek meg. összaállításkor a csatornalemezek szegélyével egyező alakú 100 távtartó keretekkel együtt az 55. ábrának megfelelően tokozzuk a labirintust. Ebben az esetben a hatszögalapú hasábot a 98 doboztest és a 99 aljzat összeillesztésével alakítjuk ki. Az ábra csak a tokot és a távtartó kereteket mutatja metszetben, a csatornalemezek élből látszanak. A 92 golyó nem eshet ki a labirintusból, de bármikor kivehető a tok szé tszerelésével.

18/15 lap: A találmány szerinti játékcsalád sűrített labirintusú csoportjának építőelemes típusából az egyik lehetséges kivitelt alak.

Az 56. ábra kocka alakú járatcellás sűrített labirintus 101, 102, 103, 104 csatornalapjait mutatja felülnézetben. Ennek a labirintusnak a járattervét az 59. ábrán látjuk. így tehát a 101, 102, 103, 104 csatornalapok a 10l', 102, 103', 104'járatszinteknek felelnek meg. Ezúttal azonban a csat ornalapo kát úgy fogjuk elkészíteni, hogy két és egy tömör járatcellás 109, 110, építőemelek révén alakul ki összeragasztássat a játék-testben az üres járatcellákból a háromdimenziós labirintus.

Ehhez viszont látnunk kell, hogy az 56. ábrán a 102, járatszintet képviselő 102 csatornalap és a 104' járatszíntet képviselő 104 csatornalap fekete kockája kivitelezéskor egyetlen szomszédos kocka oldalához sem csatlakozik Tehát csak a tokozásra használt doboztest oldalához ragaszthatjuk mind a két kockát.

Ennek a kényelmetlenségnek az elkerülése végett a csatorna lapokból összerakott kockát képzeletben a bal oldalára billentjük. Járatcellái ekkor a 105, 106, 107, 108 csatornalapok szerint helyezkednek el. Ezek a csatornalapok az 59. ábra járattervének 105', 106', 107', 108' függőleges járatszintjeit képviselik. Az átbillentés révén mind a két fekete kocka a 105 csatornalapba került. Az átlátszó tok műanyag aljzatában a 105 csatornalap összeállításával kezdjük a labirintus építését, majd szintenként haladunk egyre följebb a 106, 107, 108 csatornalap kialakításával. A 105 csatornalap kialakítását azzal kezdjük, hogy a két, feketével jelölt kocka az aljzaton kirajzolt négyzetháló megfelelő négyzetére ragasztjuk.

A legkevesebb ragasztásra akkor van szükség, ha minél több kétkockás 109 építőelemet tudunk beépíteni. Ennek megfelelően az 58. ábra csatornalaponként szemlélteti a vonatozással jelölt területen, hogy miként kell a 109 és 110 építőelemeket elhelyeznünk. Minthogy az építmény akkor lesz szilárd, ha a 109 elemeket felállítva is alkalmazzuk, az 58. ábra blokksémája ezeket az álló, hasáb alakú építőelemeket rácsos vonalkázású négyzetekkel jelöli. A négy csatornalap tervrajza alapján a 60. ábrán axonometrikusan szemléltetve szintenként építjük egyre feljebb a sűrített labirintust, végül ráhúzzuk a megfelelő doboztestet.

18/16 lap: A találmány szerinti játékcsalád kristály labirintusú csoportjából a prizmakockás tagok egyik lehetséges kiviteli alakja.

Ez a labirintus csoport ónnak kapta a nevét, hogy különféle kristályrácsok elemi egységeit modellezzük. A kalciumfluorit kristályrácsában például egy elemi kocka csúcsaiban helyezkednek el a fluor atomok, a kocka középpontjában pedig egy kalcium atom van. A közöttük lévő kötésekkel együtt ezt a szerkezeti felépítést úgy modellezzük, hogy egy kocka négy testátlóját megrajzolva, a kocka hat darab négyzetalakú, egyenlőszárú háromszög oldalú gúlára - pri10

-102

186.604 mára - bomlik.

A 61. ábra axonometrikus nézetben azt mutatja, hogy két vagy három ilyen prizma eltávolításával miként kapunk golyócsatornaelemeket. Ezeket elemi gúlákból ragasztjuk össze, vagy fröccsöntéssel egy darabban gyártjuk. Alii prizma-kockában két szomszédos oldalból hiányzik egy-egy prizma. Ilyen módon ez a kocka az alatta axonometrikusan ábrázolt ll' járatclemet képviseli. A kis fehér kör a járatelem rácspontjaként a 111 prizmakocka középpontját jelképezi, a járatelem pedig azt mutatja, hogy a golyó miként változtat irányt a csatornaelemben, ha egyik prizmakockából a másikba esik át, és merre folytatja útját. A 112 prizmakocka az alatta lévő' 112' járatelemmel a golyó másik átvezetési módját teszi lehetővé: a golyó abban az irányban lép ki a csatornaelemből, mint amelyikből érkezett. Ennek érdekében a kocka három szomszédos oldalából van kiemelve egy-egy prizma A 113 prizmakocka a 112 prizmakockával egyezik, de elbillentve azt szemlélteti a 113’ járatelem révén, hogy a 112 prizmakockát miként alkalmazzuk elágazó csatornaelemként. A 114 prizmakocka egy x-y-z térbeli koordinátarendszer három tengelyének irányába vezető járatelemet képviselhárom prizma hiányával.

Bár ebeket a csatornaelemekből tetszés szerinti labirintust állíthatjuk össze, fennáll a veszély hogy a golyót egyáltalán nem pillantjuk meg a golyócsatornahálózat belsejében a számos ferde tülrtrözö felület miatt. Ennek elkerülésére ké* megoldás kínálkozik: az összeállított labirintust a prizmakockák anyagával egyező törésmutatójú folyadékkal töltjük fel, vagy vékony műanyag lemezből sajtoljuk a csalornaelemet. A 62. ábrán a 111' járatelem sajtolássa! készült kiviteli alakját látjuk. A hiányzó oldalakat átlátszó lemezekkel ragasztjuk be.

A 63. ábra a 2. ábra szerinti egy elágazásos 3 járategység kivitelezési módját mutatja a prizmakockák segítségével. A rácspontokba ezúttal egy-egy prizmakockát helyezünk. Ilyen módon a 111, 112', 114' rácspontok a 111, 112, 114 prizmakockáknak feleinek meg. A 115’ rácspont zsákutcás csatornaelemet jelöl, amelyből csak egy prizma hiányzik.

A 64. ábra a 63. ábra járatterve alapján összeállított labirintus fél prizmakocka vastagságot szemléltető Vlll-Vlíl és IX-1X metszete, amelyek a prizmakockákban kialakuló folyamatos golyócsatornát mutatják axonometrikusan. Sorozatgyártáskor ezeket a fél prizmakockákból álló csatornalapokat egyetlen lemez sajtolásával állítjuk elő, néhány kialakuló rekeszfal későbbi kivágásával.

A 65. ábra a 7. ábra szerinti járatterv alapján a prizmakokckából összeállított labirintus elölnézeti Képe, jobbra egy prizmakocka metszete, amely azt mutatja, hogy a 23 golyó a testátlók által képezett egycnlőszárű háromszög alakú nyíláson könnyen átfér. A 7. ábra járattervében minden rácspontnak a 65. ábra egy-egy prizmakockája felel meg. Ezért a ptiz.niakockás labirintus legfelső sora a ll' + 12' járatszintet, második sora a 12 + 13' + 14' járatszintet, harmadik sora a 14' + 15' + 16'járatszintet, negyedik sora a 16' + 17' ♦ 18' járatszintet, ötödik sora a 18' ζ 19' ♦ 20' járatszintet, hatodik sora pedig a 20’ * 21' járatszintet képviseli. A játéktest teljesen zárt felületeket ad, ezért nincs szükség hozzá még zárólapokra sem, ha a kockák összeragasztása előtt helyezzük a labirintusba a 23 golyót.

18/17, 18iap: A találmány szerinti játékcsalád kristály labirint usú csoportjából a gömbhálós két lehetséges kiviteli alakja.

A közönséges konyhasó, a nátriumklorid elemi kristályrácsában a klór-ionok egy kocka csúcsain és lapátlóinak metszéspontjában helyezkednek el, a kocka élein pedig a nátrium-ionok vannak. Ezt kövekezőképpen modellezzük a 66. ábra szerint. Veszünk egy kockát. Ennek csúcsaira 116 gömböket helyezünk. Ezután a lapátlók metszéspontjaiba is ugyanekkora zárógömböket illesztünk. Ezzel olyan járatcellához jutunk, amelyből hat irányban távozhat a golyó aszerint, hogy a kocka melyik lapjának közepéről távolítjuk el a zárógörnböt.

Ennek az elemi járatceüának a kivitelezéséhez olyan vékony tartórudakra van szükség, amelyek a helyükön rögzítik a gömböket. Ennek megfelelően a kocka csúcsaiban a 116 gömböket 117 távtartó rudakkal rögzítjük egymáshoz a térben. A lapközépen álló zárógömböket a távtartó rudak felezőpontjaiba helyezett 118 tartógömbök között szintén távtartó rudakkal rögzítjük.

A példaként választott, három irányban elágazó 114 járatelem kiviteli alakját háromszoros nagyításban a 67. ábra elölnézetben, a 68. ábra oldalnézetben (jobbról), a 70. ábra felülnézetben mutatja. A kristálycellát úgy alakítjuk ki, hogy a 114' járatelemnek megfelelően három zárógömb hiányozzék. Ebben a 92 golyó tetszés szerint átgurul a kristálycellába bármelyik nyitott oldalán.

A kristálycella kialakításakor egyúttal az is fontos szempont, hogy ez gömbhálózat alkalmas legyen sorozatgyártásra. Ezért a kristály cellát három, egymással párhuzamos, függőleges irányú Aj-Aj, B,-Bi és A₂-A₂ gömbhálósíkra osztjuk. Azokat a 116 gömböket, amelyek egy síkon helyezkednek el, fröccsöntéskor együtt gyártjuk az összekötő 117 távtartó rudakkal. Ilyen módon kristálycella csúcsaiban rlhelyezkedő 116 gömbök közül négyet mindig az Ai-Aj gömhálósíkban négy 117 távtartó rúddal együtt készítünk. Ugyanígy az A₂-A₂ síkban a krist ilycella csúcsgömbjeit egyszerre gyártjuk. De hogy a kristálycella szilárd rácsot alkosson, ezért az Aj-Aj gömhálósík csúcsgömjeivel egy-egy kúpos végül tartórúd nyúlik a Bj-Bj gömbhálósíkot metszve az A₂-A₂ gömbhálósík azonos pontjain elhelyezkedő csúcsgömbök kúpos furatába.

Ezután vesszük figyelembe, hogy a lapközépre eső zárógömbök közül melyiket kell a helyére illeszteni, hogy kialakuljon a kívánt kristálycella. Az első zérógömb az A₂-A₂ síkban, a második és harmadik zárógöm pedig a B -^i síkban helyezkedik el.

Az A₂-A₂ síkban az első zárógömböt a két vízszintes 117 távtartó rúd közepére helyezett 118 tartógömb között újabb távtartó rúd közepére rögzítjük .

A B[-B, síkban a második zárógömböt, amelyet a 68. ábra oldalnézeti rajzán középen látunk, szintén távtartó rudakkal rögzítjük a 70. ábrán bemutatóit X-X metszet szerint. Ez a távtartó rúd két részből áll. Első szakasza az A₂-Ai síkban álló tartógömbből nyúlik a Bj^ síkban elhelyezett második zárógömb kúpos furatába.

Ebből a zárógömbből viszont a tartórúd második szakasza nyúlik tovább az A₂-A₂ síktartógömbjének furatába.

\ harmadik zárógömböt, a másodikhoz hasonló módon, két részből álló távtartórúd rögzíti a B_rBi síkban.

Ezek alapján a 68. ábrán bemutatott kristálycella egyik lehetséges kiviteli alakját három fröccsöntött

II

-112

186.604 gömbhálóból állítjuk össze. Ahhoz viszont, hogy a Bj-Bj síkban elhelyezkedő zárógörnbök önálló gömbhálót adjanak, ezért ezeket 45°-os dőlésszögű 119 rögzítőrúddal kötjük össze.

A 71. ábra bal felső sarkában egy kristálylabirintus egyik lehetséges járatterve. A járatterv 120', 121 , 122', 123', 124' függőleges járatszintje megfelel az > )

A_t, B , A₂, Bj, A₃, gömbhálósíkoknak. A járatterv¹nek megfelelően a kristály labirintus 120, 121, 122, 123, 124 gömbhálóit fröccsöntéssel gyártjuk. A 120 gömbháló csúcsgömbjeiből kúpos végű tartórudak nyúlnak a 121 gömbháló azonos pontjai felé. Ahol zárógömb van, ott félhosszíiságú tartórudak kúpos végei csatlakoznak a 121 gömbháló zárógömbjeinek kúpos furatába. Ahol nincs gömb, ott a tartórúd továbbnyúlik és teljes hosszában a 122 gömbháló megfelelő csúcsgömjébe csatlakozik.

A fröccsöntéssel előállított, apró boronákra emlékeztető gömhálókat a kúpos foratokba kent ragasztóval erősítjük egymásra, így a gömbhálók sorából szilárd kristálylalbirintus alakul ki. Ebben az összeragasztás előtt kell elhelyezni a 92 golyót. A gömbhálóknak nem kell átlátszónak lenniük. Különféle színekben gyártva őket, az egész kristálylabirintus rendkívül színes és látványos lesz.

A találmány szerinti játékcsalád bármelyik tagja több bonyolultsági fokozatban gyártva a háromdimenziós labirintus játékok széles választékát adja. A kezdők síma átvezetésit kisebb labirintusokkal, a haladók meghatározott bonyolultsági fokozatú labirintusokkal játszhatnak. Az átlátszó labirintusok fényjátéka annyira bizarr és újszerű, hogy a labirintusokat még szabadíszként is alkalmazhatjuk.

Claims (17)

1. Golyóesatorna-eiemekből összrakott háromdimenziós labirintus játék családjának térhálós labirint usú csoportjába tartozó játék, azzal j e 11 e m e z v e , hogy egy x-y-z térbeli koordinátarendszerben z-tengelyirányú egyenes poliéderekből mint járathálózati egységekből összeállított járathálózatból, valamennyi rácspontot magában foglaló labirintus járatterve alapján, az egyes járatszinteket átlátszó anyagból készített - golyócsatorna-elemek összefoglaló néven említett - csatornalapok vagy ezek részletei, illetve e részletek többszörösei képviselik, amely csatornalapoknak az x-y síkra merőleges z-irányú egymásra fektetésével alakul ki a síma átvezetésű vagy adott bonyolultsági fokozatú háromdimenziós csatornahálózat a tetszés szerint megválasztott formájú hátéktestben.

2. Az 1. igénypont szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a labirintus járathálózati egységét egy kocka élei alkotják, és ennek megfelelően a vízszintes x-y irányú, négyzet-keresztmetszetű, alulfölül nyitott csatornaszakaszokkal ellátott csatornalapok és a z-irányú, alul-fölül nyitott csatornaszakaszokkal ellátott csatornalapok váltakozó sorrendbe való egymásra helyezésével átlátszó poliéder belsejében kialakítva háromdiemenziós labirintus.

3. Az 1. igénypont szerinti játék, azzal jellemezve, hogy az egymásra fektetett csatornalapoból vagy egy tömbben gyártott csatornarétegekből mint kettős csatornalapokból emeleteket kialakítva, és egyes emeleteket megfelelő módon egymáshoz csatolva,, minden újabb emelettel egyre nagyobb boynolultságú labirintus van kialakítva.

4. Az 1.. igénypont szerinti játék, azzal jellemezve, hogy az egymásra fektetett csatornalapokból vagy egy tömbben gyártott csatomarétegekből mint kettős csatornalapoból emeleteket kialakítva, az egyes emeletek bizonyos szögekkel elfordított helyzetekben, de az eredeti játéktest alakjába belesimulva különféle variációjú labirintust vannak kialakítva.

5. Az 1., 3., 4. igénypontok bármelyike szerinti játék, azzal jellemezve, hogy egy játéktest belsejében az x-y síkban elhelyezkedő rácspontokat különféle görbékkel vagy egyenes járatszakaszokkal összekötve és minden rácsponthoz z-irányú függőleges egyenes iáratszakaszt rendelve, az így kialakuló járathálózatból különféle poliéder formájú játéktestek vannak kivágva.

6. Az 1., 3., 4. igénypontok bármelyik szerinti játék, azzal jellemezve, hogy az egyenlőoldalú egybevágó háromszög alapú, z-tengelyirányú egyenes hasábokból mint járathálózati egységekből összerakott járathálózatnak szabályos hatszög alapú egyenes hasábban kialakított csatornahálózat felel meg.

7. Az 1., 3., 4. igénypontok bármelyike szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a csatornahálózat hengerben foglal helyet, amely csatornahálózat járathálózata x-y síkbeli koncentrikus körök és sugárirányú egyenesek, valamint z-irányú járatszakaszok hálózatából van kialakítva,

8. Λζ 1., 2„ 3., 4. igénypontok bármelyik szerinti játékok, azzal jellemezve, hogy a labirintus csatornahálózata egyenes gúla ragy kúp belsejében, vagy ezek szabályos mértani testekre osztott kisebb részében mint átlátszó testben foglal helyet.

9. Az 1., 2., 5„ 6., 7., 8 igénypontok bármelyik szerinti játék, azzal jellemezve, hogy az öszszes csatornalap dominóelemenként összerakva és átlátszó tokba helyezve síma átvezetésű labirintust ad, amelyen át megfelelő számú billentessél gumi végig a golyó.

10. Golyóesatorna-eiemekből összerakott háromdimenziós labirintus játék családjának sűrített labirintusú csoportjába tartozó játék, azzal jellemezv e , hogy egy x-y-z térbeli koordinálatrendszerben z-tengelyirányú, sokszögalapú egyenes hasábokból mint elemi járatcelíákból összerakott járathálózatban egy labirintus járatterve alapján az egyes járatszintek átlátszó anyagból készített - golyócsatorna-elemek összefoglaló néven említett - csatornalapokból, csatornalemezekből vagy tömör járatcellákból vannak összerakva, amely golyócsatorna-elemek vagy ezek részei, illetve többszörösei az x-y-z térbeli koordinátarendszer bármely x-y síkjában vagy z-tengelyriányában a szomszédos tömör járatcellákboz erősítve olyan csatornahálózatot hoznak létre, amelynek sokszög keresztmetszetű csatornái közös éleket alkotva húzódnak a játéktestben.

11. A 10. igénypont szerinti játék, azzal jelle m e z v e , hogy a járatcellákat egybevágó kockákból képezve a labirintus járattervének minden egyes járatszintje olyan átlátszó anyagtömbből van elkészítve, amely csatornalapnak tekintve olyan vastag, mint a labirintusban guruló golyók két párhuzamos érintősíkja közötti laza illesztésnek megfelelő távolság.

12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti játék, a z zal jellemezve, hogy a labirintus járatterve alapján az egyes járatszintek átlátszó csatornáleme/

-121

186.604 zekből vannak elkészítve, amely csatornalemezek a hajlítószilárdság megkövetelte minimális vastagságúak, és amelyek a labirintusban guruló golyót csak kétérintősik és egy ezekkel párhuzamos gömbi főkör síkja mentén vezetik a csatornalhálózatban. _

13. A 10. vagy 12. igénypont szerinti játék, az- ® zal jellemezve, hogy a labirintus járatcelláit egyenlőoldalú háromszög alapú egyenes hasábok alkotják, amely járatcellák az egyes járatszintek szerint elrendezezett tömör járatcellák közötti üres járatcellák formájában alkotják a golyócsator- -,θ nákat minden csatornafapban vagy csatornelemezben.

14. A 10. igénypont szerinti játék, azzal jellemezve, hogy egy vagy több tömör járatcellából készített építőelemekből a megfelelő járatterv járatszintjeinek megfelelően ragasztással van szintenként összrakva a játéktest, amelyben az üres 15 járatcellák alkotják a háromdimenziós labirintust.

15. Golyócsatorna-elemekből összerakott labirintus játék családjának kristály labirintusú csoportjába tartozó játék, azzal jellemezve, hogy a golyócsatorna-elemeket olyan kristályelemek alkotjak, amelyek a térhálós labirintusú csoport kocka 20 típusának járatterve szerint egy-egy rácsponti irányváltó, átvezető vagy elágazó járatelemet képviselve, az x-y-z térbeli koordináatrendszer meghatározott tengelyirányában vezetik tovább a golyót a következő kristályelemig.

16. A 15, igénypont szerinti játék, a z z a 1 j e 1 1 e m e z v e , hogy tgy kockát hat egybevágó gúlára osztva három járatelem kiviteli alakjaként három prizmakocka-változat készül tömbösen öntve vagy átlátszó műanyag lemezből sajtolva, és az egymás mellé helyezett prizmakockákból mint golyócsa- qq torna-elemekből van kialakítva a háromdimenziós labirintus.

17. A 15. igénypont szerinti játék, a z z a 1 j e 1I e m e z v e , hogy egy képzeletbeli kocka csúcsaiba és olallapjaiba fölerősített gömbök által olyan golyőcsatorna-elemek készülnek, amelyek egy tér- 35 hálós labirintus kockatagjainak járatterve alapján járatszintenként egymáshoz erősítve térbeli labirintust adnak .