HU186163B - Line circuit, mainly for interconnecting telephone and/or tansit exchanges, forming telephone exchanges, and for the extension line of the cb telephone sets and/or exchanges, or to party line systems - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya egységes illesztő vonalszerelvény, amely egyrészt távbeszélő központoknak egymáshoz való, másrészt központi táplálású távbeszélő készülékeknek elektronikus távbeszélő központok kapcsoló fokozatához, adott esetben összekötő-áramköréhez vagy társasüzemü távbeszélő vonalhoz való közvetlen vagy közvetett csatlakoztatására, a távbeszélő vonalak meghosszabbítására alkalmas. A találmány szerinti vonalszerelvényt az jellemzi, hogy a vonal és/vagy választási jelzéseket továbbító, egyéni és/vagy közös kialakítású logikai egység bemenetére/eíre és/vagy kimenetére/eire a vonali egység jelkimenete/í és/vagy jelbemenete/i és/vagy az illesztendő berendezés, pl. központ kijelölő és/vagy indító vezetékre csatlakozik/nak. A vonali egység jelkimenetét/eit és/vagy jelbemenetét/eit a vonali egység egyik oldali csatlakozásához kötött jelzésillesztő fokozat kimenete/i és/vagy bemenete/i képezik. A logikai egység jeladás vezetéke/i és/vagy jelvétel vezetéke/i pedig a csatorna egységen vagy leágazó egységen vagy hangfrekvenciás fokozaton át távbeszélő vonalhoz vagy közvetlenül berendezéshez pl. központhoz vannak kötve, ahol adott esetben a jeladás és/vagy jelvétel vezeték/ek a leágazó egységhez és/vagy a hangfrekvenciás fokozathoz jeltovábbító áramkörön vagy jeladón és/vagy jel vétel áramkörön vagy jel vevőn át van/nak csatlakoztatva. !■ ábra. -1-

Description

Az egyik oldalról a másik oldal felé a beszédvezetékeken történő jeltovábbításnál a jelzésillesztő fokozata beszéd vezetékekhez csatlakozó, a jelkimenethez jelet továbbító - előnyösen áramforráshoz kötött - érzékelőt vagy táphidat tartalmaz. ⁵

A találmány tárgya egységes illesztő vonalszerelvény, amely egyrészt a távbeszélő központoknak egymáshoz való, másrészt központi táplálású táv- 10 beszélő készülékeknek elektronikus távbeszélő központok kapcsoló fokozatához, adott esetben összekötő áramköréhez vagy társasüzemű távbeszélő vonalhoz való közvetlen vagy közvetett csatlakoztatására, a távbeszélő vonalak meghosszabbítására 15 alkalmas.

A találmány szerinti vonalszerelvény előnyösen alkalmazható így távbeszélő és/vagy távválasztó központok közötti trönk összeköttetések vonaláramköreként, elektronikus távbeszélő központok 20 mellékállomási vonalak egyéni szerelvényeként, vonalhosszabbító berendezésként, továbbá társasüzemű vonalaknál az ismert központi táplálású készülékek illesztésénél.

Ismeretesek a távbeszélő és/vagy távválasztó 25 központok között működő vonalszerclvények azaz vonaláramkörök, amelyek a nagy távolságú hívást négyhuzalos átviteli utakon -, pl. vivőcsatornákon - bonyolítják le. Ezen vonalszerelvényeknek hátránya, hogy zavar esetében azonnal nem kap- 30 csolódnak ki a forgalomból, továbbá elektromechanikus kialakításúak, a vonali és/vagy választási jelzéseket - adott esetben a tárcsa impulzusokat jelfogók továbbítják. Ez különösen akkor hátrányos, ha a jeleket több tranzit ponton kell átvinni, 35 ami az impulzus többszöri ismétlése miatt a megengedettnél nagyobb torzításhoz vezet. Ilyen megoldást ismertet a Systems ARM 201 and ARM 503 General Course Book 18 010 C Telefonaktiobolaget LM Ericsson. (OMDK 323 705 sz. fordítás 40 1967. nov. 17.)

Ismert a rotary, crossbar és egyéb távbeszélő központoknál alkalmazott egy-két vagy három hívó, foglaltsági (választó), valamint blokkoló jelfogóval kialakított mellékállomási vonalak egyéni 45 vonalszerelvénye. Ezen ismert kialakításnak legfőbb hátránya az, hogy nem teszi lehetővé az egyes távbeszélő vonalaknak egy vagy több fokozaton keresztül mátrix rendszerű, olyan előnyös összekapcsolását, amelynél a mátrix bármely vonala 50 egyaránt érkező vagy indított vonal felé csatlakozhat, továbbá, ahol a vonalszerelvény a vonalvagy a központ felől kapott indításnak megfelelően működhet. Ezen egyéni vonalszerelvényeknél az összekötöáramkörök nem képezhetők ki - a nagyszintű 55 jelek, pl. csengetés átvitele miatt - a beszédutak elektronikus összekapcsolására.

A távbeszélő vonalak nagy távolságú kiépítésénél a gyakorlatban az 50 Hz-es impulzusokkal működő vonalhosszabbító berendezés használatos, 60 amely egy közelvégi (központ oldali) és távolsági (készülék oldali) adaptert (vonalszerelvényt) tartalmaz. Ezen vonalhosszabbító berendezés 50 Hz-es - azaz alacsonyfrekvenciás jelátvitele azzal a hátránnyal jár, hogy igényli a hálózati feszültség jelen- 55 létét, erősített összeköttetésen pl. vivőcsatornán nem működtethető és elektromechanikus kialakítása jeltorzítást eredményez.

Centralizált és decentralizált (Siemens) hívású társasvonali diszpécser távbeszélő rendszereknél a vonalon ismerten távbeszélő vonalra párhuzamosan kapcsolódó készülékek vannak alkalmazva. Az eltérő készülékek már önmagukban is arra utalnak, hogy ezeknek fenntartása, nyilvántartása, egyedi táplálása helyben mindenütt gazdaságtalan üzemvitelt jelent. Használatuk azt is jelenti, hogy a készülékeknél is szükséges a tápáram ellátás, a hálózat jelenléte. Ilyen elrendezésű készüléket és ezeket működtető kiegészítő berendezéseiket ismerteti részletesen a Vasúti Távközlés I. kötet „Távbeszélő készülékek” c. Közlekedési és Dokumentációs Vállalat, Budapest, 1968., szakkönyv a 280-393. oldalain.

A találmány megalkotásakor az volt a célunk, hogy egy olyan egységes illesztő szerelvényt hozzunk létre, amely a központok közötti vonaláramkörök feladatának megoldásán túlmenően központ típustól, vonaláramkörök jelzésrendszerétől, üzemmódjától függetlenül mindenütt alkalmazható és a felsorolt hiányosságokat maradéktalanul megoldja, biztosítja, hogy a távolsági összeköttetéseknél ne kelljen minden esetben távválasztó központot, továbbá adott esetben állandó fenntartó személyzetet alkalmazni. A különböző távbeszélő rendszereknél, pl. távbeszélő központ, főnök-titkári és diszpécser berendezéseknél a CB készülékek vagy vonalak illesztését egységesen oldja meg. Biztosítja a távbeszélő központok valamennyi ismert funkciójának elvégzését a kapott indításnak megfelelően, ezzel lehetővé teszi kvázi elektronikus vagy elektronikus kapcsoló fokozat megalkotását. Ezen túlmenően egy olyan hajlékonyán használható illesztő vonalszerelvény, amely diszpécser központnál vagy társasüzemü vonalaknál leágazó jelzésátviteli egységekkel kiegészítve adott CB távbeszélő készülékeknek bármilyen átviteli úthoz való illesztését, titkosított társasüzemét biztosítja.

A találmány tehát vonalszerelvény távbeszélő és/vagy tranzit központok összekapcsolásához, távbeszélő központok kialakításához, CB távbeszélő készülékek és/vagy távbeszélő központok vonalának meghosszabbításához, amely vonalszerelvénynek az illesztendő berendezés - pl. központ vagy készülék - és a készülékhez vagy központhoz vezető távbeszélő vonal közé beiktatott, hangfrekvenciás fokozatot és adott esetben jelzésillesztő fokozatot tartalmazó vonali egysége és bejövő és/vagy kimenő fokozatot tartalmazó logikai egysége van.

A találmány szerinti vonalszerelvény lényege abban van, hogy a vonal és/vagy választási jelzéseket továbbító, egyéni és/vagy közös kialakítású logikai egység bemenetére/eire és/vagy kimenetére/eire a vonali egység jelkimenete/i és/vagy jelbemcnete/i és/vagy az illesztendő berendezés, pl. központ kijelölő és/vagy indító vezetékre csatlakozik/nak. A vonali egység jelkimenetét/eit és/vagy jelbemenetét/eit a vonali egység egyik oldali csatlakozásához kötött jelzésillesztő fokozat kimenete/i és/vagy bemenete/i képezik. A logikai egység jeladás vezeté-21

186 163 ke/i és/vagy jelvétel vezeléke/i pedig a csatorna egységen és/vagy leágazó egységen és/vagy hangfrekvenciás fokozaton át távbeszélő vonalhoz vagy közvetlenül berendezéshez pl. központhoz vannak kötve, ahol adott esetben a jeladás és/vagy jelvétel vezeték/ek a leágazó egységhez és/vagy a hangfrekvenciás fokozathoz jeltovábbító áramkörön vagy jeladón és/vagy jelvéteí áramkörön vagy jelvevőn át van/nak csatlakoztatva. Az egyik oldalról a másik oldal felé a beszéd vezetékeken történő jeltovábbításnál a jelzésillesztő fokozata beszéd vezetékekhez és jelkimenet(ek)hcz csatlakozó, a jelkimenethez jelet továbbító - előnyösen áramforráshoz kötött érzékelőt vagy táphidat és/vagy a vonali egység jelbemenetéről-előnyösen a stabil multivibrátoron vagy késleltető elemen át - vezérelt polaritás vagy indítás átváltó vagy kapcsoló jelfogót tartalmaz, amely lehetővé teszi központi csatlakoztatásnál kimenő indítást a polaritás váltásával vagy a hurok jelzés kiadásával, vagy ütemes polaritás váltással a csengetési jelzés adását pl. CB készülék illesztése esetén, mig a bejövő hívást a hurok jelzés fogadásával. így a jelzésillesztő fokozat adott esetben a beszéd vezetékhez csatlakozó, a vonali egység jelbemenetéröl vezérelt, az impulzusokat az egyik oldali csatlakozás felé továbbító adót vagy hurok kapcsolót is tartalmaz.

A CB készülék illesztésénél a jelzésillesztő fokozat általában csengető generátort a 11 csatlakozáshoz kapcsoló jelfogót tartalmazza, ahol a beemelést előnyösen a 11 csatlakozáshoz a táphíd helyett sorosan kapcsolt hurok érzékelő vagy a csengetési kör változását érzékelő táphíd jelzi a jelkimeneten át.

További előnyös, pl. a jelfogó nélküli csengetés és/vagy egyéb jelzés adásánál a jelzésillesztő fokozat a beszéd vezetékekhez párhuzamosan csatlakozó és/vagy fél tekercseivel a táphíd tápláló ágaiba beillesztett - adott esetben egyéni vagy közös, a vonali egység jelbemenetéről indítható vagy kapcsolható csengető és/vagy jeladó generátorhoz csatlakozó - transzformátorral/okkal és/vagy fojtóval rendelkezik.

A táphíd egyik előnyös kialakításánál a táphíd tápláló bemeneténél az áramforráshoz vezető ágban/ágakban a vonaláram (mikrofonáram) beállító elem/ek - pl. ellenállás és/vagy áramgenerátor kapcsára/ira feszültség érzékelő elem, pl. tranzisztor vezérlő köre, emitter bázisa van közvetlenül vagy közvetve csatlakoztatva és eme feszültség érzékelő/k kimenete, pl. tranzisztor/ok kollektora szolgálja a jeltovábbítást. Előnyös kis belső ellenállású táphíd kialakításánál a vonali egység jelkimenetéhez/eihez a láphídban a tápláló ágakban elhelyezett vonaláram állal - előnyösen tranzisztoron át - vezérelt jelfogó/k érintkezője vagy ennek megfelelő optikai csatoló elem/ek kimenete - pl. kollektora - van/nak csatlakoztatva. Az erősáramú zavartatás és áthallás ellen nyújt védelmet az a kiviteli alak, ahol a földes áramforrás és a beszédvezeték közé egyen-váltóegyenáramú átalakító - pl. táphídban elhelyezve vagy ahhoz csatlakoztatva van bekapcsolva, amellyel az egyik oldali csatlakozás földfüggetlen kiképzésű lesz.

Ugyancsak az előző célt szolgálja az olyan jelzésillesztő fokozat, amelynek hurok kapcsolója a vonali egység jelbemenetéről vezérelt jelfogó vagy egyenirányító egységen át a beszéd vezetékekre csatlakozó - előnyösen áramgenerátornak kikép5 zett - tranzisztor, amely tranzisztor bemenetéhez a jelbemenet galvanikus elválasztással - pl. optikai csatoló útján csatlakozik.

Távbeszélő központ vonalának fogadását vagy két központ együttműködésénél a jelzesiüesztő fo10 kozat csengetés és/vagy vonaláram érzékelőt tartalmaz, amely adott esetben a hurok kapcsolóval sorbakötve csatlakozik a beszéd vezetékekre, amely hurok kapcsoló kimenete ekkor csengetés érzékelésénél kondenzátorral, míg polaritás váltással érke15 ző bejövő hívás fogadásánál záróirányú diódával előnyösen ellenállásokon keresztül át van kötve, ahol az ellenállás szikra oltást vagy az indító áram beállítását szolgálja. A hurok kapcsolóval való kiiktatása pedig vonaláram emelése révén a visszajel20 zést biztosítja a hívó központ felé.

A vonalszerelvénynek egyrészt titkosított társasvonal építésénél, másrészt távbeszélő központ kialakításánál az az előnyös kiviteli alakja, ahol a hangfrekvenciás fokozat beszéd vezetékét a másik csat!akozás(ok)hoz továbbító kapcsolót/kat (pl. reed jelfogó/k, analóg kapcsoló/k, diódák, tranzisztorok vagy tirisztorok) tartalmaz, amely(ek)nek működtető bemenetéhez a logikai egységhez csatlakozó kapcsoló vezeték/ek van/nak kötve, ahol a beszéd vezetékek továbbkapcsolását a titkosítást a logikai egység által vezérelt vezeték/ek szolgálja/ ják.

A logikai egység bejövő fokozata az egyik előnyös kivitelnél, pl. jeláramú üzemmódnál a jelvétel vezetékhez csatlakozó impulzus jelfogót, általa és/vagy jelvétel vezetékről működtetett lassú elengedésü jelfogót vagy lassú visszaállású tároló elemet - pl. késleltetett invertert - és eme lassú elengedésü jelfogót vagy tároló elem által indított - és előnyösen az impulzus jelfogó munka érintkezőjén át öntartó áramkörrel kiképzett kimenetet kapcsoló jelfogót tartalmaz, ahol adott esetben a lassú jelfogó nyugalmi érintkezőjétől vagy jel vétel vezetéktől előnyösen a kapcsoló jelfogótól függő tartó áramköre van, továbbá az impulzus jelfogó vagy jelvétel vezeték által vezérelt kimenete a kapcsoló jelfogó munka érintkezőjén van átvezetve.

A jeláramú üzemmódot megvalósító félvezetős kialakítású kivitelnél a bejövő fokozat a jelvétel vezetékhez csatlakozó, közvetlenül vagy késleltető elemen át indítható tároló eleme van és eme indított tároló elem tartása a késleltető elemtől és/vagy a jelvétel vezeték jelmentes állapotától van függővé téve, továbbá a bejövő fokozat kimenetéhez a táro55 ló elem indított kimenete előnyösen ÉS kapun át van csatlakoztatva, amelynek további bemenetéhez a jelvétel vezeték vagy ütemadó kimenete van kötve, amely az impulzus vagy csengetési jel kapcsolását szolgálja.

A kétfrekvenciás jelátvitelnél a bejövő fokozatban az egyik jelvétel vezetékhez előnyösen lassú elengedésű jelfogó működtető köre, a másik jelvétel vezetékhez impulzus jelfogó működtető köre van kapcsolva és adott esetben a lassú elengedésű jelfo65 gó öntartó áramköre az impulzus jelfogó nyugalmi

-3186 163 2 érintkezőjétől és/vagy a vonali egység jelkimenetétől van függővé téve; továbbá a kimenete/i pedig jelvétel vezetékről pl. adott esetben impulzus jelfogó nyugalmi érintkezőjétől függően és előnyösen lassú elengedésü jelfogó munka érintkezőjén át van/nak kiképezve.

A kétfrekvenciás jelátvitel elektronikus kialakítás esetében a bejövő fokozat tároló elemének egyik bemenetére az egyik jelvétel vezeték, míg másik bemenetére közvetlenül vagy késleltetőn keresztül a másik jelvétel vezeték vagy a vonali egység jelkimenete és a bejövő fokozat kimenetéhez csatlakoztatott késleltető elem VAGY kapun át van kapcsolva, míg a bejövő fokozat impulzus vagy csengetésijelet továbbító kimenetéhez a tároló elem kimenete előnyösen ÉS kapun keresztül van csatlakoztatva, ahol az ES kapu további bemenetére az egyik jelvétel vezeték vagy ütemadó kimenete van kötve.

További előnyös megoldásnál - pl. célszerűen kialakított beszéd védelemnél a jelvétel vezetékek egyike a bejövő fokozatban késleltetett indítású és visszaállású impulzusadó elem bemenetére, annak kimenete egy ÉS vagy ÉS-NEM kapu egyik bemenetére, míg eme kapu másik bemenetére a további jelvétel vezeték, míg az ÉS vagy ÉS-NEM kapu kimenete közvetlenül vagy további impulzus elemen keresztül - előnyösen kapu áramkörön át van a - pl. vonali egység jelbemenetéhez csatlakozó - kimenethez kapcsolva.

Az indító fokozat egyik előnyös kialakításánál a beszédsávon kívüli jelzésátvitelnél a jelet a távbeszélő vonalra foglaltság és a beszéd ideje alatt adjuk és ezen jel szaggatásával visszük át az impulzusokat, ekkor az indító fokozatban pl. a vonali egység feszültség vezérelt jelkimeneteihez csatlakozó egyegy bemenetéhez egy-egy tranzisztor bázisa, mig kimeneteihez eme tranzisztorok kollektora van kötve, ahol előnyösen a tiltó kimenethez csatlakozó, a második jelkimenetről vezérelt tranzisztor késleltetett működtetésre van kiképezve, biztosítva általa tárcsázás ideje alatt a beszédvezetékek megszakítását vagy azokon a tárcsázási zajok távbeszélő vonalra való kijutásának megakadályozását.

Jeláramú üzemmód jelfogós kialakítású, egyvagy kétfrekvenciás jelátvitelnél az indító fokozat nyugalmi és munkaáramú érintkezővel rendelkező jelfogót tartalmaz, amelynek alaphelyzetben záró egyik érintkező párjához földpont vagy a vonali egység egyik vagy másik jelkimenete a másik érintkező párhoz impulzus vezeték és/vagy az impulzust vivő jelkimenet csatlakozik, míg az egyes érintkező párok másik érintkezője egy-egy jeladás vezetékre vagy közösítve a jeladás vezetékre van kapcsolva, az átváltó jelfogó működtető köre és/vagy tartóköre pedig az indító fokozat bemenetéhez - előnyösen késleltető elemen át - és/vagy a jelvétel vezetékhez van csatlakoztatva, ahol utóbbi esetben tartókor az egyik vagy másik működtető bemenethez van csatlakoztatva.

Az előző üzemmódú jelátvitel elektronikus kialakításánál az indító fokozat kettő ÉS kapuval rendelkezik, ahol az ÉS kapuk kimenete egy-egy jeladás vezetékre vagy pedig egy további VAGY kapun keresztül a jeladás vezetékre van csatlakoztatva, továbbá az ÉS kapuk egy-egy bemenetére a 4 működtető bemenet és az impulzus bemenet vagy a működtető bemenet egy inverteren át csatlakozik. Az ÉS kapuk további bemenetére késleltető és/vagy tároló elemnek egy-egy ellentétes jelű kimenete van ⁵ kötve, míg a késleltető és/vagy tároló elem indító bemenete pedig a működtető bemenethez és/vagy közvetlenül vagy közvetve a jelvétel vezetékhez van kapcsolva.

A beszédvédelem, jelzésbiztonság növelését szol¹⁰ gáló kétfrekvenciás jelátvitelnél a tárcsa jeleket közvetítő, pl. második ÉS kapu kimenete a tárcsajel - impulzus - megszűnésével indított impulzusadó bemenetéhez is csatlakoztatva van, és eme impulzusadó kimenete is az első ÉS kapuhoz csatlakozó ¹⁵ jeladás vezetékhez van kötve.

A továbbiakban a találmányt előnyös kiviteli alakokat szemléltető ábrák alapján ismertetjük.

Az 1. ábra tranzit és/vagy távbeszélő központok közötti trönk forgalomban használható vonalsze²⁰ relvény felépítését, a

2. ábra CB távbeszélő készülék csatlakoztatására és négyhuzalos továbbillesztésére alkalmas vonalszerelvényt, a

3. ábra távbeszélő központ vonalának fogadásá25 ra és négyhuzalos továbbkapcsolására kialakított vonalszerel vényt, a

4. ábra elektronikus távbeszélő központban mellékállomási vonalak egyéni szerelvényként használható vonalszerelvényt, az

5. ábra a vonalszerelvényben elhelyezhető vagy ahhoz csatlakoztatható különfrekvenciás egységet, a

6. ábra a vonalszerelvény_x hangfrekvenciás fokozatában alkalmazható tranzisztoros kialakítású vil35 laáramkört, a

7. ábra a hangfrekvenciás fokozatban alkalmazható reflexiómentes, műveleti erősítőkkel kialakított villaáramkört, a

8. ábra a vonalszerelvénynek alkalmazási példá40 ját tranzit központ és távbeszélő központ közötti összeköttetésnél, a

9. ábra a CB készülék vonalának meghosszabbításánál a vonalszerelvénynek egy előnyös alkalmazási példáját, a

10. ábra a vonalszerelvény további alkalmazási példáit mutatja be egy központra csatlakozó decentralizált hívású vonal esetén.

Az 1. ábrán a vonalszerelvény (vonaláramkor) egyik célszerű kiviteli alakja látható, amely elsősor50 bán tranzit és távbeszélő központoknál használható. A vonalszerelvény egyszerűbb vonalhosszabbítóként távbeszélő központok egyéni vonalainak vonalszerelvényeként is felhasználható.

A vonalszerelvény az átviteli berendezéshez 1 csatorna egységéhez csatlakozik, amely tartalmaz 20 négyhuzalos fokozatot, 37 jelvevőt és 24 jeladót. A 20 négyhuzalos fokozat pl. ismert módon 8 adás erősítő fokozatot, 9 vétel erősítő fokozatot és 16 frekvencia áttevő fokozatot tartalmaz.

Megfelelő átviteli berendezés - pl. vivőfrekvenciás berendezés - alkalmazása esetén jeladóval és jelvevővel ellátott csatorna egységéhez csatlakozó végződőegységben lévő villaáramkör vagy adott esetben még annak csengetés adója is beköthető. Ez az elrendezés a vonalszerelvény kialakításánál elő-4186 163 nyös, főleg távtárcsázó áramköröknél, vonalhoszszabbító berendezéseknél egyszerű megoldást eredményez.

Az 51 vonali egység is kialakítható úgy, hogy a 89 hangfrekvenciás fokozatában tartalmazza a 37 jelvevőt és a 24 jeladót, amelynek a 2/4 huzalos átkapcsolást biztosító villaáramkör szintén része lehet. Az 51 vonali egység tartalmazza a 11 csatlakozáshoz kapcsolt 90 jelzésillesztő fokozatot, amelynek feladata a 32 érzékelővel és 33 adóval a csatlakozó központ jelzéseinek kétirányú illesztése.

Az 52 logikai egység 91 indító fokozatot, 92 bejövő fokozatot, 93 kapcsoló fokozatot, 94 jelismétlő fokozatot és T tranzisztorral és D diódával képzett 95 jelleválasztót tartalmaz. Az utóbbiakra csak négyhuzalos tranzit központok csatlakoztatásánál van szükség, ahol a jel két irányba küldése pl. földimpulzusokkal történik.

A 91 indító fokozat, a 92 bejövő fokozat, 93 kapcsoló fokozat, 94 jelismétlő fokozat logikai funkciója jelfogóval/ókkal vagy félvezető és/vagy tároló elemekkel alakítható ki, minden esetben a felhasználás jellegének megfelelően.

A 91 indító fokozat bemenete/i, az 51 vonali egység 55, 55’ jelkimenétéliez csföagy a központ 25 kijelölő vezetékhez és/vagy a 92 bejövő fokozat 97’ kimenetéhez, mig 96, 96’ kimenete a 92 bejövő és/vagy 93 kapcsoló fokozat tartó és tiltó bemenetéhez és/vagy a 27 indító vezetékhez csatlakozik.

A 17 jeladás vezeték az átváltó 91A kapcsolóra csatlakozik, amelyhez előnyösen alaphelyzetben záró - ami lehet egy gerjesztett jelfogóhoz tartozó - 91A kapcsolón a 35a vagy 35b átkötésen át föld van csatlakoztatva. Ez a kialakítás a folytonos jelzésátvitelre utal. Természetesen ezen kialakíiás bármely ismert pl. jeláramú - jelzésrendszerhez is illeszthető, pl. a 35d átkötéssel, ahol az 55 jelkimenet jele a 91 indító fokozat működéséig, azaz a 91A kapcsoló átváltásáig indító jelként jut a 17 jeladás vezetékre. Bontásnál az 55’jelkimenet jele jut a 17 jeladás vezetékre a 91 indító fokozat lassú lebontásáig.

A jelen folytonosüzemü jelzésátvitelt tehát az jellemzi, hogy a 17 jeladás vezetéken is és a 15 jelvétel vezetéken is föld van jelen. Az utóbbi jelenlététől függ a 25 kijelölő vezeték folytonossága, azaz a vonalszerelvény szabad állapota, annak indíthatósága.

A 92 bejövő fokozat 97’ kimenetén alaphelyzetben bekövetkező állapotváltozás a vonalszerelvény kikapcsolását eredményezi, biztosítja a vonalszerelvény automatikus foglaltságát. Vagyis a 25 kijelölő vezetéken az indító jelnek a 92 bejövő fokozat 97’ kimenetén bekövetkező állapotváltozást meg kell előznie. Ugyancsak kikapcsolás következik be akkor is, ha az indítást követően a 25 kijelölő vezetéken a jel előbb szűnik meg, mielőbb a 97’ kimeneten át a visszajelzés megérkezne. Ilyen esetben is az 52 logikai egység 25 kijelölő vezetékének a folytonossága megszűnik és automatikus kikapcsolás következik be, amelynek megszüntetése a továbbiakban csak külső beavatkozással biztosítható.

Kétirányú vagy bejövő forgalomra - pl. indításra és impulzus átvitelre - történő kialakítás esetében természetesen a 15 jel vétel vezetéken a jel megszűnése bejövő indítást eredményez és a 92 bejövő fokozat az indítást a 97, 97’ kimenetén át a 91 indító és/vagy 93 kapcsoló fokozathoz, azokon át a 27 indító vezetékhez és/vagy 56 jelbemenethez továbbítja, ahol az utóbbin át - pl. hurok - indítás következik be. A visszajelzést a központ bejövő hívásnál a 25 kijelölő vezetéken vagy pl. az 55 jelkimenetre érkező jelre indítja a 91 indító fokozat útján a 17 jeladás vezetékre.

Kimenő hívás esetében a vonatszerelvény szabad állapota esetén a 25 kijelölő vezetéken történik az indítójel beadása, amely a 91A kapcsoló átváltása folytán jut a 17 jeladás vezetékre, pl. megszűnik a föld a 17 jeladás vezetéken. Ezt követő visszajelzést, a 15 jelvétel vezetéken a jel megszüntetését követően egyrészt jel jut a 97’ kimeneten át a 91 indító fokozathoz, másrészt a 97 vezetéken keresztül a 93 kapcsoló fokozathoz, amely utóbbi a 99 impulzus vezetéken átjuttatja a jelet az 56 jelbemenetre közvetlenül vagy a 94 jelismétlö fokozat segítségével az 56, 56’ jelbemenetre és/vagy a kétirányú 58 impulzus vezetékre.

A 15 jelvétel vezeték a 92 bejövő fokozat bemenetéhez és/vagy az átváltó 93B kapcsolón át a 98 impulzus vezetékhez csatlakozik. A 92 bejövő fokozat 97’, illetve 97 kimenete vezetéken át csatlakozik a 91 indító, illetve a 93 kapcsoló fokozathoz. A 93 kapcsoló fokozat a 97 kimenet, a 28 működtető vezeték jelének megfelelően kiiktatja a 95 jelleválasztót, a jelzésutat, impulzus 98, 99 vezetékhez kapcsolja át.

Ugyancsak működtető jelet ad az 57 kapcsoló vezetékre a kapott jelzéseknek megfelelően. Az 57 kapcsoló vezetékkel több kapcsolást is végezhetünk, pl. erősítés beállítása, kéthuzalos vagy négyhuzalos átkapcsolás vezérlése, a csatlakozó távbeszélő vonai és/vagy központ igényének megfelelően. Adott esetben arra is inód lehet, hogy a fenti célokra több 57 kapcsoló vezetéket alkalmazzunk az 51 vonali egység és az 52 logikai egység között, pl. a 4. ábra szerint akkor, ha kezelő készülékről történő vezérlésnél több leágazó áramkörhöz vagy összekötöáramkörhöz szükséges a vonalszerelvény átkapcsolása.

Egyszerűbb esetekben természetesen a 94 jelismétlő fokozatra nincs szükség, ilyen esetben a 99 impulzus vezeték közvetlenül az 56 jelbemenethez kapcsolódik. Egyszerűsíthető az 52 logikai egység úgy is, hogy a 92 bejövő fokozatot a 93 kapcsoló fokozatta! együtt építjük ki, továbbá még úgy is, hogy a 17 jeladás vezetékhez az 55 jelkimenetet 35c átkötésen át közvetlenül vezetjük, amely 55’ jelkimeneten minden esetben az 55 jelkimenet jelének invertáltja van.

Az indítást és visszajelzést követően a 28 működtető vezetéken át kapott jelre a 93 kapcsoló fokozat a 93A, 93B kapcsolókkal a 95 jelleválasztót kikapcsolva, a 94 jelismétlő fokozatot bekapcsolva tartja, majd a jel megszűnésekor pedig a 95 jelleválasztót bekapcsolja és a 94 jelismétlő fokozatot pedig kikapcsolja. Ez utóbbinál a tranzit kapcsolást követően a jelek - jelen esetben föld impulzusok jelismétlés nélkül analóg-digitális-analóg áttételt követően jutnak tovább.

A föld impulzusok a kétirányú torzításmentes

-5186 163 továbbítását tehát a T tranzisztorral és D diódával kialakított 95 jelleválasztó vagy a 94 jelismétlő fokozat teszi lehetővé, egyrészt a kétirányú 58 impuli. zus vezetékről a 17 jeladás vezeték felé, illetve a 15 jelvétel vezeték felől a kétirányú 58 impulzus veze- ⁵ ték felé az átváltó 93A, 93B kapcsolók adott állása mellett. Az átváltó 93A, 93B kapcsolók alaphelyzetében - pl. a 28 működtető vezeték jelének megszűnésekor - a jel egyik irányba a 17 jeladás vezetékhez, az 58 impulzus vezetékről közvetlenül jut, míg ¹⁰ a 15 jelvétel vezetékről a jel a 94 jelismétlő fokozat közvetítésével jut a kétirányú 58 impulzus vezetékre a 98, 99 vezetéken át.

A jeltovábbítás lehetséges pl. bármelyik oldalról adott impulzusokkal, de úgy is, hogy a választó ¹⁵ jeleket, impulzusokat soros-párhuzamos átalakítással pl. 8/2 kóddal a beszédvezetékeken továbbítjuk az ellenoldalra, ahol azt megfelelően visszaalakítjuk.

’ A tranzit központból a kétirányú 58 impulzus ²⁰

S vezeték felől érkező digitális jel - pl. föld impulzus

- egyrészt az 52 logikai egység által előkészített úton, egyrészt a T tranzisztornak a D diódát áthij daló emitler bázisán át a 15 jelvétel vezetékre csatlakozó 92 bejövő fokozat bemenetére is jut és an- 25 nak lebontását kezdeményezi, másrészt pedig emitter-kollektorán át a 17 jeladás vezetéken át a 24 jeladóra jut. A 15 jelvétel vezetéken át jutnak a kétirányú 58 impulzus vezetékhez, a tranzit központhoz. A 92 bejövő fokozat késleltetett kialakitá- ³⁰ sú és az egyik vagy másik irányú impulzus átvitelre nem bont le. Ezen a módon - a bekötött tranzisztos ros 95 jelleválasztóval - a felépült kapcsolatrend5 szerben az egyes tranzit pontokon olyan analóg | digitális - analóg átalakítás történik, amely impul- ³⁵ f zus sorozatokkal is többszörös tranzitálás mellett is biztosítja a torzításmentes jelátvitelt.

A 95 jelleválasztó nélküli 52 logikai egységből a jeladás vezetékre az impulzusok az 55’ jelkimenetről a 35e átkötésen át érkeznek. Egyszerűbb ⁴⁰ esetben alaphelyzetben az 55’ jelkimenetről a jel, föld közvetlenül a 17 jeladás vezetékre, a 35c átkötésen át is kiadható, amelyen át indítást követően a jelváltással, a föld visszaadásával az impulzusok is kiadhatók. Előnyös ugyanis, ha a főidet a 17 45 jeladás vezetékre alaphelyzetben és impulzus ideje alatt adjuk, így lehetséges a jelátvitel sávon belüli jelzés átvitelnél is.

CB vonal illesztésnél az 51 vonali egységet a 11 csatlakozásnál kéthuzalosan kell kiképezni a 89 50 hangfrekvenciás fokozat segítségével, mint ahogy ezt pl. a 2. ábra bemutatja, továbbá a 90 jelzésillesztő fokozatot is ennek megfelelően kell bekötni.

Az 52 logikai egység a készülék oldali kialakításánál a 92 bejövő fokozat jeláramú üzemmódban 55 indító impulzussal vezérelhető a csengetés adáshoz, vagy a központ csengetésére ütemesen kaphatja a 15 jelvétel vezetéken az indító, a csengetést készülékhez továbbító vezérlő impulzusokat. így a bejövő indítás ebben az esetben a csengetést kapcsolja 60 az 56 jelbemeneten át a 11 csatlakozáshoz. Az 55 jelkimeneten a 91 indító fokozatra adott jelre 96’ kimenet a csengetés leállítását eredményezi, adott esetben a 92 bejövő fokozatban - pl. adott tároló elem - letiltásával - pí. távbeszélő központok vonalszerelvényeinél.

Az ellenoldal kialakítására a 3. ábra ad kitanítást, ahol a bejövő indítás a 11 csatlakozáshoz az 56 jelbemeneten át hurok indítását eredményezi, míg a központ csengető jele az 55 jelkimeneten át jut a 17 jeladás vezetékre és a CB készülék oldali vonalszerelvény 15 jelvétel vezetékére.

A 2 vonalszerelvény nemcsak vivőcsatornához illeszthető, hanem diszpécser központhoz is, lehetővé teszi a CB távbeszélő készülék vagy társközponti vonal illesztését. Ilyen esetben a 15 jelvétel és 17 jeladás vezeték a kezelő készülékhez vagy központ vezérlő egységéhez csatlakozik. Az ilyen jellegű felhasználásnál pl. a közös, további működtető

- pi. felkapcsoló, bontó, foglaltsági stb. - vezetékek a 93 kapcsoló fokozathoz és a 92 bejövő fokozathoz - pedig pl. a csengetést bontó, közös hívó jelvétel vezetékek - csatlakoznak.

A 2. ábrán a vonalszerelvényeknek egy olyan kialakítása látható, amely CB távbeszélő készülék illesztését biztosítja a 12 csatlakozáson át négyhuzalos távbeszélő vonal vagy központ felé. Ennek megfelelően 89 hangfrekvenciás fokozata 59 villaáramkört tartalmaz és 90A jelzésillesztő fokozata kéthuzalos 71, 72 beszédvezetékbe van beiktatva. A 90A jelzésillesztő fokozat vonali kapcsait nagyimpedanciás kis belső ellenállású tápimpedancián pl. - fojtó tekercsén/ein - ahol adott esetben a fojtó transzformátorként is ki van képezve - és/vagy ellenálláson és/vagy jelfogó tekercsén/ein és/vagy áranigenerátoron/'okon át - van a 11 csatlakozáshoz kötve.

Az 52 logikai egység lényegében az 1. ábrán bemutatott és ismertetett logikai egység egyszerűsített változataként képezhető ki.

Az 51 vonali egységnek hasonlóan előnyös kialakítását jelenti, ha a 11 csatlakozáshoz kapcsolt távbeszélő készülék táplálását a földtől galvanikusan elválasztott 60 tápegységgel oldjuk meg és ezzel gondoskodunk, hogy a 11 csatlakozásra kapcsolt távbeszélő vonal, valamint készülék a földponttól, valamint a {Zöldponttal galvanikusan kapcsolódó 55A, 55B, 55C jelkimenettől és 56 jelbemenettől ei legyen választva.

Ezt előnyösen a fent elmondottak szerint egyéni vagy közös kialakítású egyen-váltó-egyenáramú átalakítóval kialakított tápegységgel oldhatjuk meg, amelynek kimenete/i a 64 táphíd(ak)hoz, a 61 tápláló bemenete pedig a tápáramforráshoz csatlakozik. A távbeszélő készülék beemelését egyéni tápegység esetében, annak bemenetén történő nagyobb áramfelvétellel a vezérelt kapcsoló - pl. tranzisztor - adja az 55A jelkimenetre. Amennyiben a 60 tápegység pl. az egyen-váltó-egyenáramú átalakító vonalszerelvényenként nem egyéni és független kimenetéivel több táplálásra is fel van használva, akkor annak - egy-egy földfüggetlen tápláló kimenete több vonalszerelvény táplálására is szolgál, úgy az 55A, 55B jelkimenetre egy olyan kapcsoló elem

- pl. reed jelfogó vagy fénycsatolású jelfogó - érintkezőjén, illetve emitter-koliektor körén át van a jel vezetve, amelynek a kimenettől galvanikusan független működtető köre a vonaláram (mikrofonáram) körbe közvetlenül vagy a vonaláram (mikro6

-6iis6 163 fonáram) által vezéreit tranzisztor-emitter-kollektor körébe van bekötve.

Az 56 jelbemenet a csengetés kapcsoló 65 jelfogóra csatlakozik, amely 65 jelfogó váltó érintkezői a 11 csatlakozást a 62 csengető generátorhoz kapcsolják át a csengetés idejére. A csengetés alatt a távbeszélő készülék beemelését egy, a csengetési körbe előnyösen egyenirányító egység hidágába kötött kapcsoló elem, további vonaláram (mikrofonáram) 66 hurok érzékelő adja, a 64 táphíd közvetítésével ugyancsak az 55A, 55B jelkimenet-, re/ekre vagy közvetlenül egy további 55C jelkimeneten át a 17 jeladás vezeték felé vagy az 52 logikai egységhez. A 66 hurok érzékelő - pl. jelfogó elem - működtető bemenete a kimenettől ugyancsak galvanikusan független. A jelet az 52 logikai egység érzékeli és ezzel egyidejűleg az 56 jelbemenetre adott jelet megszünteti és ezzel a 62 csengető generátorhoz való átkapcsolás is megszűnik, a 11 csatlakozás a 64 táphídon keresztül visszakapcsolódik a 60 tápegység kimenetéhez.

Egyszerűbben a 66 hurok érzékelő nélkül úgy is kialakítható a beemelés érzékelése, ha a csengetési szünetekben a 11 csatlakozást visszakapcsoljuk a 64 táphíd kimenetére, és leellenőrizzük, hogy csengetés közben nem történt-e beemelés. Megfelelő 64 táphíd kiképzésével mellőzhető a csengetés alatt annak a 11 csatlakozásról való lekapcsolása is.

Egyéni csengető generátorok esetében úgy is mód van a csengetés leállítására és a 11 csatlakozás visszakapcsolására, hogy megvizsgáljuk a csengető generátor egyenáramú áramfelvételének a növekedését, amely a távbeszélő készülék beemelésekor megemelkedik. Ezen a módokon lehetőség van arra, hogy a vonalszerelvényeket teljesen elektronikusan minimális jelfogóval vagy jelfogók nélkül építsük ki. Egyéni kialakítású vonalszerelvényeknél a 62 csengető generátor kimenete párhuzamosan átkapcsolás nélkül is csatlakozhat a 71, 72 beszédvezetékre.

A nagyszintű csengető jel mellőzése érdekében a vonalszerelvényekben egy kapuzott teljesítmény végfokkal is lehetséges a csengetés kiadása, amelyhez egy ütemadó a csengetés adását logikai szintű jelekkel vezérli. Ez utóbbi a nagyszintű jelek zavaró hatását szünteti meg és lehetőséget ad a vonalszerelvényekben átkapcsoló 65 jelfogó nélküli csengetés adás vezérlésére.

Előnyös lehet pl. e célból a 11 csatlakozást tápláló ágakba elhelyezett fojtó célját is szolgáló transzformátor - mint ahogy azt a 4. ábra bemutatja -, amelynek másik tekercs oldalán indítható csengető jelet adó végfok csatlakozik. E módon kínálkozik lehetőség a különböző hangadásoknak vonalszerelvényekben történő CB készülékek felé való kiadásának a vezérlésére. Utóbbira a 89 hangfrekvenciás fokozatban a viliaáramkörhöz csatlakozó ÉS-(NEM) kapuk is lehetőséget adnak. Ezen a módon digitális jelekkel érintkezőmentesen oldható meg csengetésnek és a jelző hangoknak a beszéd áramkörbe a 11 csatlakozáshoz való juttatása.

A 65 jelfogó úgy is kiadhatja a csengetést, hogy a 11 csatlakozásnál táplálás polaritását ütemesen a csengetési frekvenciának megfelelő ütemben váltogatja. A csengetésnek ezen a módon való kiadását az 56 jelbemenettől független kimenetével egy olyan kapcsolóelem - pl. szintén reed jelfogó vagy optikai csatoló - kimenete egy olyan elektronika pl. astabil multivibrátor - indításával is elvégezheti, amelynél a 11 csatlakozáshoz az astabil rnultivibrátor a telep polaritásának irányát ütemesen váltogatja. Előnyös lehet akkor a 90A jelzésillesztő fokozatban kis belső ellenállású 64 táphidat kettő ellentétesen vezérelt analóg műveleti erősítőn átvezetni, ahol az egyik a tápáramforrás pozitív sarkát, a másik a negatív sarkát képezi és a kimeneteken a pólusok fölcserélhetők, ütemesen impulzus sorozatra külső vezérlőjelre átválthatok a csengetéshez.

Megfelelő átviteli berendezés csatorna egységéhez kapcsolt csengetés adásra is alkalmas 2/4 huzalos végződő egység alkalmazása esetén annak a jelvevÖ által közvetlenül vezérelt csengetés adása is felhasználható és így a vonalszerelvény egyszerűsítése érhető el. Ebben az esetben előnyös a kétoldali 11, 12 csatlakozások közé csengetést jó hatásfokkai átvivő transzformátor beiktatása és annak osztott tekercseit összekötő kondenzátorra a 90A jslzésillesztö fokozat-pl. ez esetben a 64 táphíd - kapcsainak csatlakoztatása - mint azt a 4. ábrán a 46 kondenzátor és 75 transzformátor mutatja.

A vonalszerelvény kialakításánál a galvanikus elválasztásnak további lényege, hogy a kéthuzalos vonalra kapcsolt 11 csatlakozást a távbeszélő vonaltól, illetve központtól az 51 vonali egységben 75 transzformátor vagy transzformátorral/orokkal kialakított 59 villaáramkör végzi el.

A 89 hangfrekvenciás fokozatban előnyös, használható a villaáramköröket a 6., 7. ábra kapcsán ismertetjük. Az 59 villaáramkörök alkalmazása esetében a li kéthuzalos és 12 négyhuzalos csatlakozás összekapcsolását az 57 kapcsoló vezetéken adott jellel vezéreljük. Természetesen egyszerűbb esetben pl. távtárcsázásnál - erre nincs mindig szükség. A két A-B oldal legalább egyikénél azonban alkalmazása a villaáramkör kikapcsolása miatt előnyös, mivel ez a távbeszélő vonal stabilitását, nagyobb erősítés esetén is gerjedésmentesen biztosítja. Ugyancsak előnyös legalább az egyik - pl. az adás - ág megszakítása vagy lezárása, tárcsázási zajok kizárása céljából.

Az ismertetett vonalszerelvény 90A jelzésillesztő fokozatának módosításával igen előnyösen alkalmazható távbeszélő központok közötti társközponti szolgáltatásra is, ahol a társközponti-vonalon a vonalszerelvény mindkét irányba - a csengetés helyett is - lehetővé teszi a tárcsa impulzusok átvitelét.

Ilyenkor a vonalszerelvény a táphidat ad kifelé - a másik központ irányába - míg kimenő indításnál átváltással, hurok kiadásával, majd annak szaggatásával biztosítja az impulzusok kiadását. Ilyen esetben az 51 vonali egységben egy további jelbemenetről az 52 logikai egység által vezérelt átváltó jelfogó is el van helyezve.

Természetesen ez az összeköttetés kéthuzalos vonalon és vivőcsatornán is egyaránt megvalósítható, bármelyik ismertetett jelzésrendszerben, pl. az 1. ábra szerinti vonalszerelvény egyszerűbb kialakításával, amelynél a vonali egység kéthuzalos illesztésű és a jelzésillesztő fokozat a kéthuzalos beszédág7

-7186 163 ba iktatva biztosítja a kétirányba az impulzus átvitelt.

A 3. ábrán látható vonalszerelvény távbeszélő központ kéthuzalos vonalának négyhuzalos továbbillesztését szolgálja. Ennek megfelelően a központ felé a 11 csatlakozásra hurkot kapcsol és váltóáramú csengető jelet vár a központtól. A 2. ábrán ismertetett vonalszerelvénnyel közbeiktatott távbeszélő vonalon át jeladókkal és jelvevőkkel előnyösen csatorna egységgel kiegészítve vonalhosszabbí- ¹ tó berendezésként üzemelhetnek. A 11 csatlakozást

- a 2. ábrához hasonlóan - az 55C jelkimenettől és 56 jelbemenetlől a 90B jelzésillesztő fokozat megfelelő kiképzésével el keli választani.

A csengető jel vételét szolgáló 71, 72 beszédveze- ¹ tékre csatlakozó 43 csengetés érzékelő lehet egyenirányító egység hídágába kötött olyan kapcsoló elem - pl. reed jelfogó vagy fénycsatolású elem, optikai csatoló - amelynek működtető köre az 55C jelkimenetre kötött kapcsoló kimenettől galvaniku- ² san független. Az egyenirányító egység ez esetben 44 kondenzátoron át van a 11 csatlakozáshoz a 71, beszédvezetékre kötve.

A galvanikus elválasztás a 11 csatlakozástól lehet transzformátoros kialakítású is, hol a transzfor- ² mátor primer oldala kondenzátoron át van a II csatlakozáshoz kapcsolva.

Az előbbi kialakításnál adott a mód arra is, hogy a 44 kondenzátort az 56 jelbemenetről működtetett 42 hurok kapcsoló kimenetével - pl. érintkezővel 3 vagy közbeiktatott egyenirányító egységen át tranzisztor emitter-kollektorával áthidaljuk. Ekkor a i 1 csatlakozás felöl folyó vonaláramot is a 43 érzékelő kijelzi. A kapcsolóként vezérelt emitter-kollektor kör a működtető 56 jelbemenettől galvanikusan ³ itt is függetlenített oly módon, hogy az egy jelfogó

- pl. reed - érintkezője vagy optikai csatoló által vezérelt pi. áramgenerátor vagy egyenáramú erősítő elemnek mint kapcsolónak a kimenete. Előnyös, ha a sorba kötött csengetés 43 érzékelő és 42 hurok ⁴ kapcsoló egyenirányító egysége közül legalább egyik hídágába az előirt vonalárambeállítására áramgenerátor van beiktatva. Természetesen lehet a 11 csatlakozáshoz csengetés 43 érzékelőt és a 42 hurok kapcsolót - lehet párhuzamosan is kapcsolni ⁴ és lehet önállóan vonaláram érzékelőt is alkalmazni. A 11 csatlakozás felől érkező csengető jelet a 43 érzékelő továbbítja az 55C jelkimeneten át az 52 logikai egységhez és ezen át a 17 jeladás vezetékhez és ez mindaddig tart, amíg az 52 logikai egység a ⁵ 15 jelvétel vezetéken megjelenő jelre az 56 jelbemenetre jelet nem ad. Erre zárul a hurok, az alapáramkör a központ felé, amely a csengetést leállítja. Az 55C jelkimenetről a csengető jelnek az 52 logikai egység általi továbbadása a 17 jeladás vezeték felé ⁵ megszűnik. Az 55C jelkimeneten a csengetés és/vagy vonaláram 43 érzékelő, valamint 42 hurok kapcsoló sorba kapcsolt esetében az 55C jelkimeneten a hurok zárást követően is megmaradó jel a tartást, és ezáltal a központ felőli bontás lehetősé- 6i gét biztosítja.

Természetesen arra is van lehetőség, hogy különkülön csatlakoztassuk a 11 csatlakozáshoz vonaláram és csengetés 43 érzékelőt. A 11 csatlakozás felé a 15 jelvétel vezetéken érkező hívást követően 6 8 a számok tárcsázása az 56 bemenetre érkező jelekkel a 42 hurok kapcsoló útján történik, amelyre a vonaláram az impulzusok ütemében megszakad, mivel az impulzusokra a 44 kondenzátorra és 45 ⁵ ellenállásra kapcsolódó rövidzár megszakad. Impulzus jelfogó alkalmazása esetén, annak meghúzásával a csengetés 43 érzékelő a 71, 72 beszéd vezetékekről le is választható. A 43 csengetés érzékelő adott esetben, megfelelő átviteli berendezés alkal³ mazása esetén el is hagyható, és a központ csengetését a 2/4 huzalos végződő egység csengetés érzékelője és jeladója az ellenoldalhoz közvetlenül továbbítja. Ez esetben a villaáramkört is az említett végződőegység tartalmazza, és a vonalszerelvény ⁵ 89 hangfrekvenciás fokozata a 2. ábrának megfelelő 75 transzformátort és 46 kondenzátort tartalmaz, amelyre a 42 hurok kapcsoló kimenete is csatlakozik.

A 4. ábrán a vonalszerelvénynek egy távbeszélő ⁰ központhoz alkalmas változata látható, amelynek 51 vonali egysége az 52 logikai egység jelének megfelelően a 1! és 12 csatlakozásokat illeszti össze.

Az 51 vonali egységhez csatlakozó 52 logikai egység lehet egyéni -, mint pl. az 1. ábrán ismerte~ tett - vagy lehet közös vagy részben egyéni és közös, a központ manuális vagy automatikus jellegének megfelelően kialakított.

Az 57, 57A.. .57N kapcsoló vezetékek adott esetben az 52 logikai egység - pl. 1. ábra szerinti - 93 ⁰ kapcsoló egységből indíthatók egy-egy tároló kimenetéről, melyekről a felkapcsolás 28, 28A...28N működtető vezetékkel lehetséges. Hasonlóan lehetséges összekötöáramkörönkénti működtető vezetékkel a lekapcsolás is. Ez főleg akkor előnyös, ha ⁵ az összekötőáramkörök adott esetben - elágazó áramkörök fel- és lekapcsolása manuális kezeléssel

- pl. központ kezelő készülék(ek)ről történik.

A csengetést kapcsoló 65 jelfogó az 56 jelbemeneten kapott jelre 11 csatlakozást a 71, 72 beszéd ⁰ vezetéket a közös szimmetrikusan illeszkedő 62 csengető generátor középen teleppel táplált tekercséhez kapcsolja át.

A 11 csatlakozás 90A’ jelzésillesztő egységen keresztül 89’ hangfrekvenciás fokozaton a 75 transz5 formátoron keresztül galvanikusan elválasztottan csatlakozik a kapcsolt 12, 12A...12N csatlakozásokhoz, amely 12, 12A...12N csatlakozás mindegyikéhez egy-egy 68, 68A.. .68N kapcsoló tartozik és ezen keresztül csatlakoznak az egyes összekötő0 áramkörök, adott esetben négyhuzalos leágazó áramkörök egyes leágazásai.

A vonalszerelvényben a 89' hangfrekvenciás fokozat egy kapcsoló hálózat része, ahol annak 68, 68A...68N kapcsolói az 57, 57A...57N kapcsoló 5 vezetékek egyikére adott jelnek megfelelően a 11 csatlakozást a kívánt összekötőáramkörre vagy négyhuzalos leágazó áramkörhöz kapcsolják. A 68, 68A...68N kapcsolók a kapcsolást kvázi elektronikus vagy elektronikusan - pl. reed jelfogó - vagy D elektronikus analóg kapcsolókkal vagy vezérelt diódákkal (statikus modulátor) vagy tranzisztorokkal vagy tirisztorokkal valósítják meg. Az utóbbiak esetében a 89’ hangfrekvenciás fokozatban a galvanikus elválasztást szolgáló 75 transzformátor 5 kapcsolt oldalának közepe földpontra van kötve a

-8186 163 félvezetők nyiíóáramának zárásához, illetve a félvezetők zárásának előfeszítése érdekében. Távbeszélő központ esetében a 68, 68A...68N kapcsolók beiktatási csillapítása a 75 transzformátor megfelelő áttételének megválasztásával csökkenthető. Természetesen a kapcsoló hálózatban a vonalak kéthuzalos és négyhuzalos kapcsolása egyaránt megoldható. Az utóbbi esetben természetesen a 89’ hangfrekvenciás fokozatba villaáramkör van beiktatva. Ez utóbbi főleg akkor szükséges, ha a kapcsolt hálózathoz négyhuzalos csatlakozású elágazó áramkör/ök csatlakozik/nak.

A 60’ tápegység 90A’ jelzésillesztö fokozaton keresztül, azaz vonalárambeállító 64’ táphídon, hangadó 26 transzformátoron adott tekercsén keresztül van a 71,72 beszédvezetékekre csatlakoztatva. A 26 transzformátor egyrészt biztosítja a 64’ táphíd nagyimpedanciás csatlakoztatást, másrészt biztosítja a különböző jelző hangok kiadását a 11 csatlakozáshoz.

A 71, 72 beszéd vezetékeken megjelenő egyes telepfeszültségek az 55A, 55B jelkimeneteken érzékelhetők. Az 55A, 55B jelkímeneten a jel lehet a vonaláram vezérlésű logikai szint, de lehet olyan feszültség szint változás, ami a 11 csatlakozáson megjelenő hurok zárásra jelentkezik. Ezt a feszültségszintet az 52 logikai egység figyeli és annak változásaira reagál és a megjelenő jel-változásra a szükséges kapcsolásokat elvégzi. Az is lehet, hogy felkapcsolódást követően csak az egyik változik, pl. földelő gömbjeiére, vagy erőszakos felkapcsolódás igénye esetén - amire az 52 logikai egység a kívánt kapcsolás vezérlését elvégzi.

A 2, ábrán ismertetetteknek megfelelően ezen vonalszerelvény is kialakítható társközponti szolgáltatásra is, vagy a 3. ábrán ismertetett hurok adás továbbítására, azaz távbeszélő fővonal fogadására is.

A továbbkapcsolás 68, 68A...68N kapcsolók egyikével mindig csak egy-egy helyre történik, ezért az 57 kapcsoló vezetéket működtető tárolók integrálva lehetnek, egy több kimenetet adó demultiplexerbe. Hasonlóan automatikus távbeszélő központ kialakításánál is bizonyos kapcsolás indítására csak központi vezérlést követően kerülhet sor, így az 52 logikai egységnek is bizonyos részei közős logikai egységben foglalhatnak helyet, amit egy központi vezérlő egység kapcsol a kívánt vonalhoz. Vagyis a vonalszerelvényhez való egyéni hozzáférés az 1. ábrán ismertetett 52 logikai egység egyes funkcióinak egy nagyobb egységben való integrálásával egyre csökken.

A csengetés kapcsoló 65 jelfogó a csengetési körbe a 66 hurok érzékelőt kapcsolja be, ami lehet pl. itt is egyenirányító egység hídágába kötött késleltetett jelfogó, ami a 11 csatlakozáson megjelenő zárásra a 64’ táphíd felé pótolja 67 kimenetén át a készülékek beemelését, általa adott egyenáramú hurkot és ezáltal az 55A, 55B jelkimeneteken a jelfeszültség változását idézik elő. Az 52 logikai egység a jelet érzékeli és az 56 jelbemenetre adott csengetést indítójelet megszüntetni. Abban az esetben, ha a hívást a 11 csatlakozás felől kezdeményezték, akkor az 55A, 55B jelkimeneteken vagy azok egyikén megjelenő feszültségszint változást az logikai egység érzékeli és indítja az 56’jelbemeneten át a búgóhang kiadását a 26 transzformátor közvetítésével. A 26 transzformátor az ismert egyéb hangok - pl. foglaltsági - kiadását is lehetővé teszi, ameiy hangok indítása a 15, 25 jelvétel, illetve kijelölő vezetéken át indítható. A tárcsázást követően a vonal foglalt állapota is az 55A, 55B jelkimeneteken át figyelhető.

Manuális kezelés esetében egyéb hangok - pl. várakozási, csengetési stb. - is kapcsolhatók a 26 transzformátor segítségével. A 26 transzformátor elhagyása esetében a 75 transzformátor egy többlet tekerccsel ugyancsak a hangadások céljára is felhasználható. Ezen túlmenően a tekercs középpontján elhelyezett 46 kondenzátorra is csatlakoztatható a 64’ táphíd kimenete, ekkor a 71,72 beszédvezetékekre külön impedanciát beállító elemek nem szükségesek. Az ismertetésnek megfelelően szakember számára a szükséges igény szerint az 52 logikai egység elkészítése nehézséget nem jelent. Előnye pl. manuális kezelésnél, hogy a 28, 28A...28N működtető vezetékek segítségével egyik összekötőáramkörről vagy leágazó áramkörről a másikra könnyen kapcsolható át a vonalszerelvény, amelynél a hívások egy adott leágazó áramkörre csoportosíthatók pl. konferencia beszélgetések szükségessége esetén. Természetesen egy-egy összekötőáramkörhöz rendelhető szolgáltatások megfelelő működtető vezetékekkel bővíthetők.

Az 5. ábrán egy olyan különfrekveneiás kialakítású önálló egység látható, amely kéthuzalos távbeszélő vonalak felől érkező, illetve felé menő külön adás és vétel átvitel; sáv adását, illetve fogadását szolgálja, azaz biztcsítja a vonali jelek szinthelyes kétirányú továbbítását adott vonalszerelvényhez jeladóhoz, illetve jelvevőhöz. A különfrekveneiás egység adott esetben vonalszerelvény hangfrekvenciás fokozatának része is lehet.

A különfrekveneiás egység úgy is kialakítható, hogy a kéthuzalos kapcsain csak az egyik sáv az adás vagy vétel van a beszédsáv fölé áítéve, amely átviteli sávokat mindenkor a 78A, 78B szűrő és/vagy az 59 villaáramkör választja szét.

Mindkét sávnak a beszédsáv fölé helyezése lehetővé teszi a 10 távbeszélő vonalnak vonalváltó szűrővel további kihasználását. A különfrekveneiás egységet tartalmazó hangfrekvenciás fokozat kéthuzalos távbeszélő vonalakhoz köthető. A különfrekvenciás üzemmódot megvalósító egység előnyösen jelvevővel és jeladóval a vonalszerelvénytől függetlenül kiképezhető és elhelyezhető, mint ahogy azt pl. az 1. ábra is mutatja.

A négyhuzalos 5 leágazást az Μ1 modulátor, M2 demodulátor, valamint az El, E2 erősítők, a 78A, 78B sávszűrőn ál illesztik ismert módon a kéthuzalos kapcsokhoz, előnyösen - pl. műveleti erősítőket tartalmazó, ohmos illesztésű 59 viliaáramkörön át, amelyet a 7. ábra ismertet részletesen.

Az Μ1 modulátor és M2 demodulátor négyhuzalos azonos frekvenciás 5 leágazását célszerűen a hangfrekvenciás fokozatban bekötött villaáramkör illeszti a kéthuzalos ll csatlakozáshoz.

A 6. ábra szerinti tranzisztoros kialakítású villaáramkör nagy záróirányú csillapítású, így akár a

186 163 hangfrekvenciás fokozatban, akár csatorna egységben is elhelyezhető.

A 86 kéthuzalos kapcsokat, illetve az adás 87 kapcsokat az ilJesztőtagok, pl. Tri, Tr2 transzformátorok csatlakoztatják a jelleválasztóhoz. A két- ⁵ huzalos 86 kapcsokról érkező jel a TI, Dl, illetve a T2 tranzisztoron és D2 diódán át a Tr3 transzformátoron át a vétel 85 kapcsokra jut. A jelet egyik fázisban a TI, a másik fázisban a Τ2 tranzisztor irányítja a Tr3 transzformátor egy-egy tekercsén át ¹⁰ a 85 kapcsokra, de lehet a jelet közös tekercsen is kicsatolni és ekkor Dl’, D2’ diódákat az egyes TI,

T2 tranzisztorok helyettesítik. A 87 kapcsokra érkezőjelekre a TI, T2 tranzisztorok zárnak, így a jel a vétel 85 kapcsokra nem juthat.

Egy adott kialakításnál a Tr3 transzformátornál két, a TI, T2 tranzisztorok vagy további tranzisztorok kollektorára csatlakozó tekercs közös pontján telep alkalmazása mellett a kéthuzalos 86 kapcsokról érkező jel erősiíhető is - pl. diódás híddal vagy ²⁽³ további kettő tranzisztorral. Az egyik kialakításnál az adás oldal felől további még egy sorba kötött dióda, továbbá a két diódát ellentétesen áthidaló harmadik dióda van elhelyezve mindkét ágban és a TI, T2 tranzisztorok bázisa ellenálláson át össze ²⁵ van kötve. A másik megoldásnál további, a Dl’,

D2’ diódát helyettesítő és a TI, T2 tranzisztor kollektora által vezérelt további egy-egy tranzisztor kollektora csatlakozik a Tr3 transzformátor középen táplált tekercs végeire - amelyek során így ³⁰ földelt bázisú kapcsolásban az ismertetett megoldások a kéthuzalos oldalról érkező je! ellenütemü erősítését teszik lehetővé. A kedvező záróirányú csillapítás és a vétel irányú erősítés céljából a megfelelő tranzisztorok és transzformátorok bekötése 35 mindig olyan, hogy egyik esetben a megfelelő tranzisztor/ok - legalább egyike - csak záróirányú vezérlést, míg a másik esetben a megfelelő tranzisztor/ ok sorba kötve, megfelelő ütemben nyitóirányú vezérlést kap/nak.

A bemutatott tranzisztoros villaáramkör a vonalszerelvényeknél úgy köthető be, hogy a kéthuzalos 86 kapcsok a kéthuzalos távbeszélő vonal felé, míg a 87 kapcsokra - pl. csatorna egység kimenete, míg a csatorna egység bemenetére a vétel 85 kapcsok csatlakoznak, amely vétel 85 kapcsokra csak a kéthuzalos 86 kapcsok felől érkező jel juthat ki.

A 7. ábra szerinti kialakítású differenciál 84 transzformátor független oldalának 86 kapcsai vannak a kéthuzalos vonal, pl. a 11 csatlakozás felé kapcsolva, amíg elleno'dala három RÍ, R2, R3 ellenállással van lezárva, és ezekhez csatlakozik sorosan a kiskimenő impedanciájú adás és párhuzamosan a nagy bemenő impedanciájú vétel - előnyösen műveleti - E3, E4 erősítő R5, R6 ellenállásokkal, ismert módon kialakítva. A villaáramkörnek ez a kialakítása biztosítja a 86 kapcsok - adott esetben a 11 csatlakozás - felé az ohmos lezárást.

A lezárást az RÍ, R2 ellenállás biztosítja a 84 transzformátor áttételének megfelelően. 60

Természetesen lehet a vétel E4 erősítő is kisbemenő impedanciájú. Ez esetben a vétel E4 erősítő is sorosan csatlakozik a lezáró R2 ellenálláshoz. Ilyen esetben lehetséges az R2 ellenállásnak az R5 ellenállás helyett történő alkalmazása is. Lehet azonban 65 mindkét erősítő nagyimpedaneiás kiképzésű is, és az RÍ, R2 ellenállásokra párhuzamosan illeszkedő A differenciál 84 transzformátorral így ohmos lezárású villaáramkör készíthető, pl. a vonalszerelvények vagy csatorna egységek számára. A 84 transzformátor másik oldala 82’ leágazásokkal különböző impedancia illesztését teszi lehetővé.

Előnyős kialakítást eredményez az a megoldás is, amikor váltóáramú hidat alkalmazunk és 86 kapcsok galvanikus elválasztás céljából a 84 transzformátort továbbra is alkalmazzuk és hozzá az előzőhöz hasonlóan az egyes E3, E4 erősítőket előnyösen extrém impedanciával illesztjük. A 84 transzformátor ez esetben egy váltóáramú híd részét képezi.

Ebben az esetben a 82 kapcsot a földpontra az E4 erősítő egyenes bemenetét a 83 kapocsra, míg a 80 kapcsot egy ellenálláson át az E3 erősítő kimenetére kell csatlakoztatni a 81 kapocs helyett. Az E4 erősítő két bemenete a váltóáramú híd átlóira csatlakozik. ahol az E3 erősítő jele azonos fázisban és feszültséggel jelentkezik és ezáltal az E4 erősítő az E3 erősítő jelét kimenetén nem továbbítja. A 86 kapcsok felől a 84 transzformátort az Rl ellenállás zárja le földponton és az E3 erősítő kimenetén át. Az érkező jel pedig a 83 kapcson megjelenve vezérli az E4 erősítőt és a jel a négyhuzalos csatlakozás kimenetére, 85 kapcsára jut. A hidat egyszerűen a feszültségosztóval ohmosán lehet kiegyenlíteni. Természetesen a hídba fordítottan is beköthetők az E4 erősítő bemeneteí, sőt lehetséges további transzformátorral is egyetlen bemenettel a híd kapcsaira való csatlakozás.

A viilaáramkör négyhuzalos leágazásának ki-, illetve bemenete több négyhuzalos - pl. csatorna, jeivevő, jeladó - átviteli sávjának egymástól független illesztését teszi lehetővé a 86 kapcsokon át a kéthuzalos távbeszélő vonal felé.

A villaáramköri elrendezés emellett ohmos lezá⁴⁰ rást ad a kéthuzalos távbeszélő vonal felé. A villaáramkör ezért előnyösen alkalmazható pl. az 5. ábra szerinti különfrekvenciás egység 59 villaáramkörében. ahol hozzá, adott esetben még további két átviteli csatorna sávja, valamint a beszédsáv is hoz45 záiileszthetö, egy-egy csatoló ellenálláson át az E3 erősítő invertáló bemenetén és az E4 erősítő kisohmos kimenetén át.

A villaáramkör lehetővé teszi kéthuzalos leágazó egységként! alkalmazását is - pl. a 10. ábra szerinti 50 társasvonal megépítésénél, ahol a viilaáramkör kéthuzalos távbeszélő vonalba van beiktatva. Ebben az esetben a továbbmenő távbeszélő vonalat - híd áramkör esetében - az Rl ellenállás helyére kel! beiktatni. Mig a korábbi ismertetett esetben az R3 55 ellenállás helyére és mellette még el kell hagyni az Rl és R2 ellenállásokat.

Mindkét esetben az érkező és továbbmenő kéthuzalos vonalak között a jel továbbítás csillapításmentes lesz.

Az elmondottakból következik, hogy a kéthuzalos leágazó egység alkalmas arra is, hogy kis fajlagos csillapítású kéthuzalos - pl. légvezeték vagy terhelt kábel áramkörben - a vonalba iktatott leágazó egységként használjuk és vele csillapitásmentes leágaztatást biztosítsunk, azaz elérjük pl. a táv10

-101

186 163 beszélő készüléknek távbeszélő vonalhoz való csillapításmentes csatlakoztatását. A kéthuzalos távbeszélő vonal így kedvezően leágaztatható és további négyhuzalos leágazó áramkörrel pedig több vonalszerelvényhez csatlakoztatható.

A 8. ábra az 1. ábra szerinti vonalszerelvény felhasználását mutatja be az 53 tranzit és 54 távbeszélő központok között, ahol a 10 távbeszélő vonal 1A vivőfrekvenciás csatorna egységen át van kiépítve. Az 53 tranzit vagy 54 távbeszélő központ helyett bármelyik oldalon az 1A csatorna egységhez megfelelő vonalszerelvénnyel távbeszélő készülék is csatlakoztatható.

Az 1A csatorna egység - sávon belüli vagy sávon kívüli jelátvitelre kialakított - egyfrekvenciás 37 jel vevővel és 24 jeladóval rendelkezik. A kialakítás lehetővé teszi az A és B oidal között a készenléti jel küldésével a távbeszélő vonal üzemképességének figyelését. A vonalszerelvényhez csatlakozó l A csatorna egység 2/4 huzalos átkapcsolást szolgáló villaáramköre is - adott esetben - a kéthuzalos csatlakozás esetén - pl. az 54 távbeszélő központnál beköthető.

A 2K, 2k vonalszerelvények 51 A, 51B vonali egységét, továbbá 52A, 52B logikai egységét az 1-7. ábrák kapcsán részletesen ismertettük.

A 2K vonalszerelvény az A oldalon négyhuzalos kapcsolású 53 tranzit pl. távválasztó központra csatlakozik. A 11K, 12 csatlakozás négyhuzalos kialakítású, és az 51A vonali egysége tartalmazhat egy olyan három irány illesztésére alkalmas leágazó egységet is, amely lehetővé teszi a 11K csatlakozás és az 5 leágazás között a négyhuzalos befigyelést egy nem ábrázolt harmadik leágazáson.

A 2K vonalszerelvény a 25K kijelölő vezeték és adott esetben a 27K indító vezetéke mellett kétirányú 58 impulzus vezetékkel is csatlakozik az 53 tranzit központra. Az 53 tranzit központ ellenoldaián - külön nem ábrázok hasonló 2K vonalszerelvény (vonaláramkor) csatlakozik és az összekapcsolást követően az 58 impulzus vezetéken 52 logikai egységen át az impulzus sorozatok kétirányú kölcsönös adás-vétele jeíismétiés nélkül történik meg. Pl. a 37 jelvevő által adott digitális jel - pl. a föld impulzus - az 52A logikai egység által előkészíteti úton a kétirányú 58 impulzus vezetéken az ellenoldali vonalszerelvényhez jut. Az ellenoldalról hasonlóan az 58 impulzus vezetékre jutó jel pedig a 24 jeladó bemenetére jut, mint ahogy azt már az

1. ábra kapcsán részletesen ismertettük.

A négyhuzalos kapcsolású 53 tranzit központ esetében a négyhuzalos 11K. csatlakozáson át az 53 tranzit központba, valamint annak ellenoldalán csatlakozó nem ábrázolt további 2K vonalszerelvéuyhez az 52A logikai egységből az 55 jelkimeneten és 56 jelbemeneten a négyhuzalos beszéd vezetékek felhasználásával is lehel jelet adni, illetve tőle jeiet lehet átvenni. Hasonlóan lehetséges e célból a 25K, illetve 27K kijelölő, illetve indító vezetékek számát növelni, illetve adott esetben csökkenteni.

Az 57 kapcsoló vezeték/ek a szükség szerint a 2K. vonalszerelvényben a villaáramkör ki-bekapcsolását, adott esetben pedig a kapott jelzésre az 53 tranzit központ felől kapott jelzésre szintbeállítást pl. erősítés beállítását vagy csillapítótag ki-bekapcsolását végzi/k.

A 2k vonalszerelvény kéthuzalos kapcsolású 54 távbeszélő központ illesztésére szolgál az ÍA csa⁵ torna egység segítségével. Itt az 54 távbeszélő központ felé a jel továbbítás az 56 jelbemeneten át hurok adással, míg a központ felől hasonló jel kiadását az 518 vonali egységen át az 55 jelkimenet vagy a 25k kijelölő vezeték továbbítja az 52B logi⁰ kai egységhez, amely a jelzés illesztést benne lévő tároló - jelfogó és/vagy bistabil elem - és további kapcsoló elemek segítségével a 15 jelvétel és 17 jeladás vezetékhez, a szükséges jelirányok kialakításával, átkapcsolásokkal illeszti. Egyes esetekben az 51B vonali egység is tartalmazhat 1 lk csatlakozást illesztő, az 54 távbeszélő központhoz illeszkedő kétirányú vagy egyirányú jelzést illesztő kapcsoló elemeket, amelyek a kívánt illesztést biztosítják egyrészt a 11 k csatlakozáshoz, másrészt pedig az 56 jelbemenet és az 55 jelkimenet között.

A 2K. illetve 2k vonalszerelvény biztosíthat a kialakításnak megfelelően kétirányú vagy egyirányú forgalmat egyik, illetve a másik központ irányába. Az utóbbi esetben a 2K, 2k vonatszerelvények egyszerűbben alakíthatók ki, természetesen egymáshoz illeszkedő kimenő és bejövő vonalszerelvények kapcsolódnak a 10 távbeszélő vonalon ez esetben össze. A szembe kapcsolt 2K. 2k vonalszerelvények közötti vonaljelzés lehet ismert módon is kialakítva, pl. indítás rövid impulzussal, míg az előre irányú bontójel és az ellenirányú bontójel szintén hosszú - pl. 600 ms idejű impulzussal történhet. A nyugtázó jel ugyancsak rövid impulzus lehet.

választási jelek pedig egyaránt lehetnek impulzus sorozatok, vagy a beszédsávban küldött többfrekvenciás kódok.

A távbeszélő fővonal üzemképességének figyelése érdekében előnyös, ha aiaphelyzetben - az 1. ábra kapcsán már ismertetett folytonos jelzésnek megfelelően - mindkét oldalon vagy - egyirányú forgalom esetében - legalább a bejövő oldai felől a 17 jeladás vezetékre jelet pl. földet - adunk és a 24 jeladót beszéd szünetben működtetjük és az eilenoldalon a 37 jelvevő kimenetén megjelenő jellel a távbeszélő vonal üzemképességét kijelezzük és a 2K, 2k vonalszerelvények szabad állapotát a 25K, 25k kijelölő vezetéken ezen - a 15 jel vétel vezetéken megjelenő jel jelenlététől tesszük függővé. A távbeszélő vonal vagy az ellenoldali központ hibája 2, 2K, 2k vonalszerelvényeket a forgalomból azonnal kiiktatja, azaz foglalttá teszi. Ezen kialakításnál a 25K, 25k kijelölő vezetéken érkező működtető jel - azaz. az indítás lehetősége - függővé van téve tehát az 1A csatorna egység felöli, a 15 jelvéte! vezetéken jelenlévő jeltől.

Alapállapotban az indítás így az egyik vagy másik A és B oldalról a 25K, illetve 25k kijelölő vezetékre adott jellel történik, amelyre az indítási irányba a 17 jeladás vezetéken megszűnik a jel, Ezt az eilenoldalon a 15 jelvétel vezetéken is a jel megszűnése követi. Ezen jelre indul az 52A, 52B logikai egységben a felkapcsolódás előkészítése egyrészt a 27K., illetve másik irány esetén 27k indító vezetékre az indító jel kiadása, másrészt adott esetben pedig 11

I

186 163 ρ

ί.

az 56 jelbemenetre indítás vagy a kapcsolás előkészítése.

A visszajelzést az ellenoldalról a tároló, pl. regiszter vagy transzlátor felkapcsolódásáról a 25K, illetve 25k kijelölő vezetékre adott jel indítja, egyes esetekben - pl. távbeszélő központoknál - pedig pl. hurok érzékelésnél - az 55 jelkimenetről érkező jel is biztosíthatja a visszajelzés adásának indítását.

Ennek hatására a 17 jeladás vezetéken és az ellenoldali 15 jel vétel vezetéken is megszűnik a jel adott esetben föld - adása, amelyre az 52A, 52B logikai egység vagy az 56 jelbemeneten vagy a 27K, illetve 27k indító vagy 58 impulzus vezetéken át az 53, illetve 54 központok felé továbbítja a visszjelet. A visszjelzés esetleges elmaradása, a 25K, 25k kijelölő vezeték vagy a kijelölés megszakítását eredményezi, időzítést kővető bontásnál és a 2K, 2k vonalszerelvény a forgalomból kiiktatódik, azaz a hiba elhárításáig a 2K, 2k vonalszerelvény nem indítható.

A visszjelzést követően az 53 tranzit központ az 58 impulzus vezetéken, 17 jeladás vezetéken az ellenoldalra föld impulzusokkal jelet ad, az ellenoldal 15 jelvétel vezetékre juttatja a 24 jeladó, illetve 37 jelvevő útján, az 52A, 52B logikai egységen, az 56 jelbemeneten át a 11K, llk csatlakozáshoz vagy a 27K, 27k indító vezetékre. Mindkét irányban hasonlóan történik a föld impulzusok továbbítása sávon belüli, vagy sávon kívüli jelzés átvitelnél egyaránt.

A jelátviteli rendszerben, mint látható jel - a föld - távbeszélő vonalon célszerűen alapheiyzetben és a választási jelek adásánál van jelen a vonalon. így a jel a beszédet nem zavarja, tehát sávon belüli jelátvitelnél is használható.

A 9. ábrán látható elrendezésnek - a 2k’ vonalszerelvényhez kapcsolt IB csatorna egységének impulzus átviteli irányban alkalmazott kétfrekvenciás sávon belüli átvitele van, ahol az egyik frekvencia az indítást biztosítja, míg a másik az impulzus átvitelt, míg hosszabb idejű adó— a bontást. Az indító frekvencia adása meghatározott ideig, pl. rövid impulzussal (70—i50 ms) vagy a B oldalon a hívott központ felkapcsolódásáig, illetve annak visszajelzéséig tart. A felkapcsolódás visszirányu jelzése az indítójel adását az előre A-B irányba leállítja. Az A oldalon a 17A jeladás vezeték indító jelére a B oldalon a 15A jelvétel vezetéken át az 52B’ logikai egységben egy tároló elem - pl. bistabil tároló vagy jelfogó - működik és az 56 jelbemeneten át a kéthuzalos llk csatlakozáson át a hurkot vagy a 27k indító vezetéken jelet ad a távbeszélő felé, amelyre az felkapcsolódik. A felkapcsolódást a 25k kijelölő (foglaltsági) vezetékre vagy az 55 jelkimenetre érkező jel jelzi az 52B’ logikai egységnek, amely azt impulzus formájában visszajelzi az A oldali 2k’ vonatszerelvényhez, ahol ennek hatására a 15 jelvétel vezetéken megjelenő impulzus hatására működtetett tároló elem az indítójel adását a 17A jeladás vezetéken leállítja. Ennek elmaradása esetén az indító je! adását időzítő elem állítja le az említett tároló működtetésével.

A 30 távbeszélő készülék tárcsa impulzusai az 55 jelkimeneten, az 52A’ logikai egységen, a 17B jeladás vezetéken -, a 24’ jeladón - a 37’ jelvevőn, az

52B’ logikai egységen keresztül az 51B’ vonali egység 56 jel bemenetén és/vagy a 27k indító vezetéken keresztül - a kéthuzalos vagy négyhuzalos kapcsolású csatlakozó távbeszélő vagy tranzit központba vagy - adott berendezés tároló áramkörébe - jutnak.

A beszédvédelem biztosítása céljából a tárcsa impulzusok továbbításánál előnyös, ha a 17B jeladás vezetékre jutó tárcsa impulzust egy tárcsa jel végével vezérelt impulzusadó segítségével még a 17A jeladás vezetékre is kiadott impulzus hosszúságú - vagy annál rövidebb jellel egészítjük ki. így az ellenoldalon a 15B vezetékre jutó jel csak előkészíti az 52B’ logikai egységben egy késleltető elemmel az ' 56 jelbemenetre a jel útját, de az impulzust ezt követően a 15A jelvétel vezetéken megjelenő jel biztosítja, ha ezen impulzus megfelelő pl. 66 ms hosszúságú, de előnyös lehet az is, ha rövidebb impulzust továbbítunk és ezen impulzus a jel végé¹ ve! indított impulzus elem továbbítja a jelet az 56 jelbemenetre. Természetesen előnyös ezen jelek érzékelésénél egy minimális hosszúságú impulzusnak a beérkezésének a bevárása. A kétfrekvenciás jelzés lehetővé teszi egyéb vonaljelzések - pl. földelőgömb ⁵ jelének, továbbá az indító, a bontó jelnek egy-egy frekvenciával történő átvitelét és erőszakos felkapcsolódás jelzés átvitelét is.

A bontás mindkét oldalról lehetséges. A 30 távbeszélő készülék bontása esetében az 55 jelkimene³ ten az indító jel megszűnik és ennek hatására a 17B jeladás vezetékre hosszú bontójel kerül, amit a 24’ jeladó az ellenoidalra a 37’jelvevőn, a 15B jelvétel vezetéken át az 52B’ logikai egységbe juttat.

Ennek hatására az 56 jelbemenetre vagy 27k ¹ indító vezetékre jutó jel a llk csatlakozásra kiadott hurkot vagy a 27k indító vezetékre kiadott jelet megszakítja, amelynek hatására - az 55 jelkimeneten megszűnik a jel. A B oldalon a tároló elemnek ezen jelről és/vagy az impulzus sorozat alatt mükö³ dő késleltető elem kimenetéről biztosított kapcsol* állapota megszűnik és az 52B’ logikai egység lebont. A tároló elem bontásához a jelet a B oldali 2k” vonalszerelvény, 52 B’ logikát egysége a 25k kijelölő vezetéken is megkaphatja, majd azt vissza3 jelzi a 2k' vonalszerelvény az 52A’ logikai egységhez, a 15 jelvétel vezetéken át, amely a bontó jel további adását a 17B jeladás vezetéken megszakítja és az 52B’ logikai egység is a'ap’nelyzetbe jut. Egyszerűbb esetekben természetesen a visszirányú bon³ tó jel kiadása mellőzhető és az előre irányú bontóje! ideje meghatározott időre adható ki. Ilyen kialakítás esetében a 25k kijelölő vezetéken, illetve az 56 jelkimeneten megjelenő bontó jel csak a hivott oldali bontásnál jut ki a 17B, illetve 17 jeladás veze³ tékre.

A B oldalon a 30 távbeszélő készülékhez a hívás indítását az 52B‘ logikai egységen át a 1 ik csatlakozáson át érkező csengető jel vagy a 25k kijelölő vezeték jele végzi. A csengető jelet a ilk csatlakoj zástól galvanikusan elválasztott 55 jelkimenet továbbítja az 52B' logikai egységhez, amely a kapott jelet az 52A’ logikai egységen át az 56 jelbemenetre továbbítja, amelynek hatására az 51 A’ vonali egység a 30 távbeszélő készülékre a csengetést kiadja. 5 A csengetés adása a 30 távbeszélő készülékhez egy

-12186 163 meghatározott ideig vagy a hívás bontásáig vagy a 30 távbeszélő készülék beemeléséig tart.

Egyfrekvenciás jeltovábbításnál az A oldalon az 55 jelkimenet jelét pl. 17 jeladás vezetékre, a B oldalon pl. a 15 jelvétel vezeték jelét az 56 jelbemenethez közvetlenül is vezethetjük. Az 55 távbeszélő készülék beemelésére az 55 jelkimeneten megjelenő jel az előbbi jelzés útvonalon át - pl. az adott távbeszélő vonalon egy vivöfrekvenciás csatorna külön jelző csatornáján át - a B oldalon a llk csatlakozáshoz a hurkot kapcsolja.

A tárcsázáskor pedig az 55 jelkimeneten jel szaggatására jelzésúton át a B oldalra is az 56 jelbemenetre, a 1 lk csatlakozáshoz érkező szaggatott jel a hurok szaggatását eredményezi, amellyel a tárcsázás biztosítható.

Ez a jelzésrendszer, amelynél a távbeszélő vonalon az 55 távbeszélő készülék vonaláramához (mikrofonáramához) sávonkívüli jelzésátvitel van rendelve, korlátozott felhasználást tesz lehetővé, a beszédsávban való alkalmazását a jelnek a beszéd alatti jelenléte nem teszi lehetővé.

Az 51 A’ vonali egységből a tárcsa jeleket az 52 A’ logikai egységhez, illetve a 17 jeladás vezetékre invertálva vagy egy további 55’ jelkimeneten át is vezethetjük, amely utóbbi 55’ jelkimeneten szintén a korábbi 55 jelkimenet jelének invertáltja jelenik meg.

Az A oldalon az 55 jelkimenet jelének a B oldalon pedig a 15 jelvétel vezeték jelének invertálása azaz az 55 távbeszélő készülék mikrofonáramával a távbeszélő vonalon az ellentétes időben folyó jeláram - készenléti jel - lehetővé teszi az A és B oldalak között egyszerűen az indítást és a tárcsázást sávonkívüli és sávonbelüli jelzésátvitelnél egyaránt, mint ahogy azt már az 1. ábra kapcsán ismertettük.

Az 1. ábra kapcsán már elmondottaknak megfelelően - a kétirányú jelzésutakon - itt is az alapállapotot a mindkét irányban a jelzésutakon a jel készenlétijei — jelenléte, míg a foglalt állapotot aje! hiánya jellemzi. így a foglalt helyzetben mód van bármilyen kódolt jelzésrendszerben a választási jeleknek, tárcsa impulzusoknak az átvitelére. Ezt követően pedig a beszéd állapotban nincs zavaró jel a csatornán, és a beszélgetésnek akadálya nincs. Tehát a tárcsázás irányába a jelzésátvitel hasonló lehet ahhoz, mint amit az 1. ábra kapcsán elmondottunk -, azzal az egyszerűsítéssel, hogy a 30 távbeszélő készülék kapcsolódása esetén nincs szükség a másik irányban is - a csengetésirány - a készenléti jelnek alaphelyzetben való küldésére. Erre csak alközpont kapcsolódása esetén van szükség, amikoris a távbeszélő vonal hibája miatt az adott távbeszélő alközpontban a fővonali vonaláramkőrökel, adott esetben ezekhez csatlakozó vonalszerelvényeket a forgalomból a készenléti jel hiánya esetén i, ábra szerinti kialakításnak megfelelően - automatikusan ki kell kapcsolni.

Ugyancsak egyszerű megoldást ad az A és B oldalak közötti indító és tárcsa jeleknek az átvitelére, ha az 52A’ logikai egyseget úgy képezzük ki, hogy az 55 jelkimeneten megjelenő jelre a 17 jeladás vezetékre egy indító impulzust - pl. 60-150 ms - az 55 jelkimeneten megszűnő jelre pedig a megszűnés idejére, de max. 600 ms hosszú időre továbbítson jelet. Ennek megfelelően a B oldalon az 52B’ logikai egységet pedig úgy képezzük ki, hogy a 15A jelvétel vezetéken érkező - minimális és maximális idejű pl. legalább 30 ms, illetve nem több, mint 150 ms hosszúságú jelre, impulzusra - célszerűen az impulzus végén - egy késleltetett elem vezérelt, tartott tároló elemet indítson, amely tároló elem a 15 jelvétel vezetékről tilthatóan indítójelet adjon az 56 jelbemenetre. Az indítójelet követően a tárcsa jelek így - az A oldalon az 55 jelkimeneten a jel megszűnése - a B oldalon az 56 jelbeineneten lévő jel impulzusszerü tiltásával a llk csatlakozáshoz tárcsa impulzusként juthatnak el.

A kapcsolat bontásánál az 52A’ logikai egység az 55 jelkimeneten megszűnő jelre egy hosszú - pl. 600 ms - idejű bontójelet ad a 17 jeladás vezetékre, amelynek hatására az 52B’ logikai egységben indított késleltető elemből tartott tároló elem alaphelyzetbe kerül és véglegesen megszűnik az 56 jelbemeneten az indító jel.

E kialakításhoz az A és B oldali 52A’, 52B’ logikai egység jelfogósán is ismert módon kialakítható. Előnyös azonban félvezetőkkel való kiképzése. Az A oldalon e megoldást egy 55 jelkimenetről indított és késleltető elemmel vezérelt antivaiencia kapcsolás biztosítja, míg ellenoldalon késleltetett jelfogó, impulzus és átkapcsoló jelfogó alkalmazása vagy egy impulzussal indítható és egy késleltető elemről tartott tároló elem bekötése teszi lehetővé. A beszéd védelmet pedig olyan frekvencia kombináció megválasztása adja, ami beszédben nem fordul elő. Ez lehet két frekvencia vagy egymást követő frekvenciák adása vagy impulzus idő alatt modulált frekvencia, amely a természetes beszédben nem fordul elő. Biztosítható úgy is a beszéd védelem, hogy a tárcsázást követően egy késleltető egységgel a B oldalon az impulzus továbbítást a llk csatlakozáshoz letiltjuk.

A 10. ábrán a 30A, 30B távbeszélő készüléket illesztő 2 vonalszerelvényt, 3 jelvétel áramkört, 4 jeltovábbító áramkört, valamint 36 leágazó egységet tartalmazó vonalhosszabbító berendezések vannak a távbeszélő vonalon felfűzve. A távbeszélő vonal egy adott - előnyösen végpontján - egy távbeszélő központra csalíakozó vonalhosszabbító berendezés van elhelyezve, amelynek 2k’’ vonalszerelvénye 11 k csatlakozására - a CB készüléket illesztő vonalszerelvényektől eltérően a táphíd helyett, egyenáramú indítást adó vezérelt ellenállás kapcsolódik és ezen át a 10 távbeszélő vonalról érkező választási jeleket a távbeszélő központnak egy adott vonalán át hurok szaggatással továbbítja.

A vonaljclzcsck számára jelen elrendezésben is bármelyik ismert jelzésrendszer használható. Előnyös pl. lefoglaló és bontójelnek egy-egy többfrekvenciás kód felhasználása. A 2k’ vonalszerelvény belső működése a korábbi ábránál ismertetetteknek megfelelően működik itt is, azzal az eltéréssel, hogy a választási jelek, impulzusok a távbeszélő vonal szabad állapota esetén egy lefoglaló jel kiadása után 17 jeladás vezetéken a 4 jeltovábbító áramkörön át jutnak a távbeszélő vonal felé.

A választási jelek az előzőhöz hasonlóan a távbeszélő vonalon természetesen lehetnek decimális so13

-131

186 163 ros kódok, de lehetnek bármilyen kódolt jelek, pl. egyidejűleg vagy egymást követően adott többfrekvenciás kódok, amelyeket adott esetben a 3 jelvétel áramkör alakít vissza. Arra is van természetesen lehetőség, hogy a kódrendszert a távbeszélő köz- ⁵ pont felé vegyesen alakítsuk ki, amelynél a 10 távbeszélő fővonalon a választási jeleket kódolva viszszük át, míg a távbeszélő központ felé a 1 Ik csatlakozás indítása után a központ búgóhangját követően a 30A, 30B távbeszélő készülék egyikéről köz- ¹θ vétlenül tárcsázzuk a hívószámokat.

A 4 jeltovábbító áram’kör a 18 tartó vezetéken kapott indító jelre - ha a 23 foglaltsági vezetéken nincs foglaltságot jellemző jel - működik és a távbeszélő vonalat egy lefoglaló jel kiadásával lefoglal- ¹⁵ ja.

Ekkor valamennyi vonalhosszabbító berendezésnél a távbeszélő vonal lefoglalásával egyidejűleg a 23 foglaltsági vezetéken jel jelenik meg és ez a 30A, 30B távbeszélő készülékek felé vizuálisan és/ ²⁰ vagy akusztikusán a távbeszélő vonal foglaltságát kijelzi. Ezt követően a 2k’ vonalszerelvény az impulzusokat a 17 jeladás vezetéken át továbbítja a 4 jeltovábbító áramkörhöz, vagy ezen át közvetlenül a tárcsajeleket - a választott jelzésrendszernek meg- 25 felelően - a távbeszélő vonalra a 36 leágazó egység 7 jelbemenetén át.

A tárcsázás általában egy vagy kétszámjegyes, amely hívószámnak megfelelő kódot, a választási jelzéseket a vonalhosszabbító berendezések 36 le- 30 ágazó egység 6 jelkimenetéhez kötött 3 jelvétel áramköre vételezi be. Amennyiben a hívószám, a választási jelzés kódja a hívott készülékre jellemző, úgy a hívott berendezésben a 15 jelvétel vezetékre jelet ad, amely a 2k’ vonalszerelvényben pl. a 30A, 35 30B távbeszélő készülék felé a csengetés adását indítja.

A csengetés addig tart, amíg a hívott, pl. 30A, vagy 30B távbeszélő készüléket be nem emelik vagy a hívó a csengetést kóddal vagy a kapcsolat bontá- 40 savai le nem állítja. Mindezek mellett a csengetés adás időzíthető is, amelynél pl. meghatározott idő után a csengetés automatikusan leáll és a 10 távbeszélő vonal szabaddá válik. A hívásról a hívó csengetési visszhangot kap a távbeszélő vonalon át és 45 az időzítési időn belül a hívott beemelésére visszimpulzusra a két fél, a hívó és hívott között a beszédkapcsolat létrejön, amelynek bontását ezt követően mindkét fél kezdeményezheti.

A beemeléskor ugyanis a hívott berendezésben is 50 a 2k’ vonalszerelvény a 18 tartó vezetékre jelet ad, amelynek megszűnése a bontójel kiadását eredményezi.

A távbeszélő központ illesztését végző berendezésnél a 15 jelvétel vezetéken történik az indítás, 55 illetve az impulzusoknak a 1 lk csatlakozáshoz való eljuttatása. A távbeszélő központ felől - pl. a foglaltsági ágról - a vonalra jutó hívásokat a 4 jeltovábbító áramkör felé a távbeszélő központból az egyes vonalszerelvények meghívását a 47A...47N 60 lefoglaló vezetéken át lehet jellemezni. A távbeszélő központ több hívószámához tartozó távbeszélő készülék a távbeszélő vonalon át automatikusan így érhető el. A megfelelő 47A.. .47N lefoglaló vezetékre jutó jel - a távbeszélő vonal lefoglalása után - a 65 választási jelrendszernek megfelelő kódban a 4 jeltovábbító áramkörrel a hívott számot automatikusan a 10 távbeszélő vonalon a 36 leágazó egységeken a 3 jelvétel áramkörökhöz juttatja. A hívott jelentkezését egy impulzussal visszajelzi a központi berendezésnek, majd létrejön a hívó és hívott között a beszédkapcsolat. Természetesen nincs szükség minden esetben a társasrendszerű vonalnak távbeszélő központon való végződtetésére. Ilyen esetben a célt szolgáló központi berendezés beépítésére nincs is szükség.

Az egyes vonalhosszabbító berendezéseknél a közös 3 jelvétel, illetve a 4 jeltovábbító áramkör, továbbá a 36 leágazó egység lehetővé teszi több 2k’ vonalszereivény illesztését, megfelelő négyhuzalos leágazó egységgel. Ilyen esetben a közös 4 jeltovábbító áramkör alkalmazása esetében azonosító áramkör szükséges, amely egy vonalszerelvény felkapcsolódását biztosítja, a 4 jeltovábbító áramkörhöz. Természetesen ilyen esetben az egyes 3k’ vonalszerelvényeknek további vezetékeinek bekötésére van szükség. Az így kialakított berendezés a hozzá tartozó vonalszerelvények számára egymásközt is lehetővé teszi az egymáshoz irányuló hívások felépítését.

Az ábrán látható berendezések arra is alkalmasak, hogy egy adott vonalon felhasználjuk a berendezést CB távbeszélő központ és készülékei közötti vonaihosszabbitásra.

Ebben az esetben a szelektív választót a vonalszerelvény kiválasztását végző pl. az impulzus számlálót (tárolót vagy kódvevőt) a központ oldalon a 3 jelvéte! áramkörből ki kell iktatni és így alkalmas a választási kódjelnek pl. a tárcsa impulzusoknak az indítást, a lefoglalást követően a 1 tk csatlakozáshoz való azonnali továbbításra. Lényegében egy közei hasonló vonalhosszabbítást mutat be a 9. ábra szerinti elrendezés is. A hívószámok egy ilyen esetben is természetesen átkódolva vihetők a pl. 3ÖA távbeszélő készüléktől a közpor? irányába a 1 lk csatlakozáshoz. Természetesen vonal hosszabbítás esetén a 36 leágazó egység helyett az 5,, 6., 7. ábrákkal kialakított távbeszélő vonalhoz illeszkedő hangfrekvenciás fokozat vagy előnyösen ismert berendezések csatorna egysége használható fel.

A 3 jelvétel áramkörnél több jelvétel vezeték alkalmazása esetében is lehetséges egyik vezetéken pl. a vonalszerelvény indítása, mig a másikkal annak bontása, amely vezetékekhez előnyösen itt is egy-egy többfrekvenciás kódjel van rendelve. A tárcsa impulzusok lehetnek a beszédvédelem céljából egyidejűleg adott két frekvencia vagy egymás után adóit egy-egy frekvencia vagy kettőitek a modulációja, amelyhez hasonló frekvenciájú impulzusok a beszédben nem fordulnak elő.

A vonalszerelvénynek a vonalhosszabbitáson túlmenően a legnagyobb előnye abban van, hogy egységes szerelvényként lehetővé teszi elektronikus központok igen egyszerű kialakítását. Vagyis megfelelő vonalszerelvénnyel igen előnyösen alakíthatók ki elektronikus diszpécser és alközpontok, ahol a vonalszerelvény cseréjével a központhoz bármilyen két vagy négyhuzalos távbeszélő vonal és CB távbeszélő készülék közvetlenül vagy távbeszélő

-14186 163 vonalon át - erősített áramkör, mikrohullám, URH rádió vagy vivőfrekvenciás berendezés csatornája - adott esetben 2/4 huzalos végződő egysége is egyszerűen illeszthető. Az sem közömbös, hogy egy ilyen kialakítás az üzemeltetési költségeket nagymértékben csökkenti. Arra is mód van, hogy vonalhosszabbításnál pl. fizikai vonalon csak egyik irányban tegyük át az impulzusokat megfelelő kódolt hangfrekvenciás jelekké, míg másik irányban a központ csengetésének útját a készülékhez megfelelő csévéken át biztosítsuk.

Claims (44)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Vonalszerelvény, főleg távbeszélő és/vagy tranzit központok összekapcsolásához, távbeszélő központok kialakításához, CB távbeszélő készülékek és/vagy távbeszélő központok vonalának meghosszabbításához, vagy társasüzemü távbeszélő rendszerekhez, amelynek az illesztendő berendezés - pl. központ vagy készülék - és a készülékhez vagy központhoz vezető távbeszélő vonal közé beiktatott, hangfrekvenciás fokozatot és adott esetben jelzésillesztő fokozatot tartalmazó vonali egysége és logikai egysége van, azzal jellemezve, hogy a vonal és/vagy választási jelzéseket továbbító, egyéni és/vagy közös kialakítású logikai egység (52, 52A, 52B, 52A’, 52B’) bemenetére/eire és/vagy kimenetére/eire a vonali egység (51, 51 A, 51B, 51 A’, 51B’) jelkimenete/i (55, 55’, 55A, 55B, 55C) és/vagy jelbemenete/i (56, 56’) és/vagy az illesztendő berendezés, pl. központ (53, 54) kijelölő és/vagy indító vezetéke (25, 25K, 25k; 27, 27K, 27k) csatlakozik/ nak, ahol a vonali egység (51, 51 A, 51B, 51 A’, 51B’) jelkimenetét/eit (55, 55’, 55A, 55B, 55C) és/ vagy jelbemenetét/eit (56, 56’) a vonali egység (51, 5! A, 51B, 51 A’, 51B’) egyik oldali csatlakozásához (II, 11K, llk) kötött jelzésillesztő fokozat (90, 90A, 90B, 90A’) kimenete/i és/vagy bemenete/i képezik, a logikai egység (52, 52A, 52B, 52A’, 52B’) jeladás vezetéke/i (17,17A, 17B, 18) és/vagy jelvéte! vezetéke/i (15, 15A, 15B, 23) pedig csatorna egységen (pl. 1, 1 A, IB) és/vagy leágazó egységen (pl. 36) és/vagy hangfrekvenciás fokozaton (89, 89’) át távbeszélő vonalhoz (10) vagy közvetlenül berendezéshez, pl. központhoz van/nak kötve, ahol adott esetben leágazó egységhez (pl. 36) és/vagy a hangfrekvenciás fokozathoz (89, 89’) a jeladás és/vagy jelvétel vezeték/ek (17, 17A, 17B; 18; 15, 15A, 15B; 23) jeltovábbító áramkörön vagy jeladón (4, 24, 24’) és/vagy jelvétel áramkörön vagy jelvevőn (3, 37, 37’) át van/nak csatlakoztatva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti vonalszereivény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy jelzésülesztö fokozata (90,90A, 90A’) beszéd vezetékekhez (71,72) ésjelkimenet(ek)hez(55, 55’, 55A, 55B) csatlakozó, előnyösen áramforráshoz kötött érzékelőt vagy táphidat (32; 64, 64’) tartalmaz.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy jelzésűlesztö fokozata a vonali egység jel bemenetéről (56, 56’) - előnyösen astabil multivibrátoron vagy késleltető elemen át - vezérelt polaritás vagy indítás átváltó jelfogót tartalmaz.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy jelzésiliesztö fokozata (90,90B) a beszéd vezetékekhez (71, 72, 73, 74) csatlakozó, a vonali egység (51) jelbemenetéről (56) vezérelt adót vagy hurok kapcsolót (33, 42) tartalmaz.
5. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy jelzésillesztő fokozata (90A, 90A’) csengető generátort (62, 62’) a 11 csatlakozáshoz kapcsoló jelfogót (65) és előnyösen általa a 11 csatlakozáshoz sorosan kapcsolt hurok érzékelőt (66) tartalmaz.
6. 6. A 2-5. igénypontok bármelyike szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy jelzésillesztő fokozata (pl. 90A’) a beszéd vezetékekhez (71, 72) párhuzamosan csatlakozó és/vagy féltekercseivel a táphíd tápláló ágaiba beillesztett-, adott esetben egyéni vagy közös, a vonali egység (51) jel bemenetéről (56, 56') indítható vagy kapcsolható csengető és/vagy jeladó generátorhoz csatlakozó - transzformátorral/okkal (26) és/vagy fojtóval rendelkezik.
7. 7. A 2-6. igénypontok bármelyike szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a táphíd (64, 64’) tápláló bemeneténél (61) az áramforráshoz vezető ágban/ágakban vonaláram beállító elem/ek - pl. ellenállás és/vagy áramgenerátor kapcsára/aira feszültség érzékelő elem pl. tranzisztor vezérlő köre, emitter bázisa van közvetlenül vagy közvetve csatlakoztatva és eme feszültség érzékelő/k kimenete, pl. tranzisztor/ok kollektora van a jeltovábbítás útjába beiktatva, pl. jelkimenet(ek)hez (55, 55’, 55A, 55B) csatlakoztatva.
8. 8. A 2-6. igénypontok bármelyike szerinti vonalszerelvény kiviteli aiakja. azzal jellemezve, hogy a vonali egység (51, 51 A, 51 A’) jelkimenetéhez/eihez (55, 55’, 55A, 55B) a táphídban (pl. 64) a tápláló ágakban elhelyezett vonaláram által - előnyösen tranzisztoron át vezérelt je!fogó/k érintkezője vagy ennek megfelelő optikai csatoló elem/ek kimenete - pl. kollektora - van/nak csatlakoztatva.
9. 9. A 2-8. igénypontok bármelyike szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a földes áramforrás (pl. 60’) és a beszédvezeték (71, 72) közé egyen-váltó-egyenáramú (60) átalakító pl. táphídban (64) elhelyezve vagy ahhoz csatlakoztatva - van bekapcsolva.
10. 10. A 4. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hurok kapcsolója (42) a vonali egység (51, 51B, 5IB’) jelbemenetéről (56) vezéreit jelfogó vagy egyenirányító egységen át a beszéd vezetékekre (71,72) csatlakozó - előnyösen áramgenerátornak kiképzett - tranzisztor, amely tranzisztor bemenetéhez a jelbemenet (56) galvanikus elválasztással - pl. optikai csatoló útján - csatlakozik.
11. 11. A 4. vagy 10. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy jelzésillesztő fokozata (90B) csengetés és/vagy vonaláram érzékelőt (43) tartalmaz, amely adott esetben a hurok kapcsolóval (42) sorbakötve csatlakozik a beszéd vezetékekre (71, 72), amely hurok kapcsoló (42) kimenete ekkor kondenzátorral (44) vagy záró irányú diódával - előnyösen ellenálláson (45) keresztül - át van kötve.

    -15186 163
12. 12. A 11. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy vonaláram és/ vagy csengetés érzékelője (43) - előnyösen egyenirányító egység hídágába kötött-jelfogó vagy optikai csatoló, amelynek érintkezője vagy emitter kollektor-köre a vonali egység (51, 51B, 51B’) jelkimenetét (55, 55C) képezi.
13. 13. A 11. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy csengetés érzékelője (43) a beszéd vezetékekre (71, 72) kondenzátoron át csatlakozó transzformátor és általa vezérelt kapcsoló elem - pl. egyenirányítón át vezérelt késleltetett működésű tranzisztor - mely tranzisztor kollektora képezi a vonali egység (51, 52B, 52B’) jelkimenetét (55).
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hangfrekvenciás fokozata (89, 89’) beszéd vezetéket (71, 72; 73, 74) a másik csatlakozás(ok)hoz (12, 12A...12N) továbbító kapcso!ót/kat (68, 68A...68N) tartalmaz, amely(ek)nek működtető bemenetéhez a logikai egységhez csatlakozó (52, 52A, 52B, 52A’, 52B’) kapcsoló vezeték/ek (57, 57A...57N) van/nak kötve.
15. 15. A 14. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hangfrekvenciás fokozat (89, 89’) kapesolója/ói (68, 68A...68N) reed jelfogó/k, analóg kapcsoló/k, diódák, tranzisztorok vagy tirisztorok.
16. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hangfrekvenciás fokozat (89, 89’) galvanikus elválasztást biztosító transzformátort (75) és/ vagy villaáramkört (59) és/vagy erősítőt/kel és/ vagy leágazó egységet és/vagy különfrekvenciás egységet tartalmaz.
17. 17. A 16. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy különfrekvenciás egysége modulátort (Ml) és/vagy dcmcdulátort (M2), továbbá adás, vétel erősítőt (El, E2) és egyegy sávszűrőt (78A, 78B) ta. lmaz, ahol a sávszűrők közvetlenül vagy villaáramkörön át (59) vannak a távbeszélő vonalhoz (10) csatlakoztatva.
18. 18. A 16. vagy 17. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy villaáramköre (pl. 59) a csatlakozáshoz (11) vagy távbeszélő vonalhoz (10) transzformátoron át illesztetten csatlakozó váltóáramú hidat vagy differenciál transzformátort (84) tartalmaz, amelyhez kiskimenő impedanciájú és nagybemenő impedanciájú előnyösen műveleti - erősítő (E3, E4) -, adott esetben közvetlenül vagy lezáró ellenálláson (Rl) át, illetve lezáró ellenállásra (E2) párhuzamosan kapcsolódva - csatlakozik.
19. 19. A 18. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a váltóáramú híd vétel kapcsaira (83, 80) a műveleti erősítő (E4) invertáló bemenete és nem invertáló bemenete előnyösen nagyimpedanciásan - pl. ellenálláson (R5) át, illetve közvetlenül - csatlakozik.
20. 20. A 16. vagy 17. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy villaáramköre tranzisztoros kialakítású, ahol a tranzisztor/ok (TI, T2) kollektora transzformátoron (Tr3) át a vétel kapcsokhoz (85), emittere a kéthu16 zalos kapcsokhoz (86), míg a bázisa az adás kapcsokhoz (87) közvetlenül vagy előnyösen transzformátoron (Tri, Tr2) át csatlakozik.
21. 21. A 20. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kéthuzalos és vétel kapcsokra (86, 85) csatlakozó transzformátorokra (Tri, Tr3) telep van kapcsolva és a vétel kapcsokhoz (85) kötött transzformátorhoz (Tr3) a tranzisztorok (TI, T2) által vezérelt további egyegy tranzisztor kollektora van kötve.
22. 22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kéthuzalos vagy négyhuzalos távbeszélő vonalba (pl. 10) beiktatható leágazó egysége (pl. 36) azonos vagy különfrekvenciás átviteli sávoknak négyhuzalos leágazíatására van kiképezve.
23. 23. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy közös leágazó egysége legalább három irány illesztésére van kiképezve és az egyes irányainak a vonalszere!vény(ek)hez vezető beszéd vezetéke/i előnyösen négyhuzalos kiképzésű leágazás/ok (5).
24. 24. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy jelvétel vezetékhez (15. 15A, 15B) csatlakozó önálló vagy csatorna egységben (1, ΙΑ, 1B) elhelyezett jelvevője (37, 37’) a jeltovábbításhoz illeszkedően egy frekvencia vagy két frekvencia együttes vagy egymást követő megjelenésének vagy a két frekvencia modulációs termékének vételére van kiképezve, adott esetben egy vagy kettő frekvencia relét tartalmaz.
25. 25. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy jelvéte! áramköre (3) a jeltovábbításhoz illeszkedően hangfrekvenciás vezérlésű - előnyösen többfrekvenciás, pl. 8/2-es vagy szekvenciális kódvevő.
26. 26. Az 1-25. igénypontok bármelyike szerint' vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve hogy a jeladás vezetékekhez (17, i 7A, 17B) kapcsolt önálló vagy csatorna egységben (í, !A, 1B) elhelyezett jeladója (24,24’) a jel vételhez illeszkedően egy vagy kettő oszcillátort vagy jeladás vezetékről (pl. 17B) egy másik frekvenciára áthangolható oszcillátort tartalmaz.
27. 27. Az 1-25. igénypont szerinti vonaiszerelvépy kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy jeltovábbító áramköre (4) a jelvételhez illeszkedően hangfrekvenciás vezérlésű - előnyösen többfrekvenciás, pl, 8/2-es vagy szekvenciális - kódadó.
28. 28. Az 1-27. igénypontok bármelyike szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy logikai egysége (52, 52A, 52B, 52A’, 52B’) a jeivétel vezeték(ek)re (15, 15A, 15B; 23) csatlakozó bejövő fokozattal (pl. 92) rendelkezik, amelynek kimenete/i (97, 97’) közvetlenül vagy közvetve a vonali egység(51, 51 A, 51B, 5!A’, 51B’)jelbemenetéhez/eihez (56, 56’) és/vagy kapcsoló vezetékéhez (57) és/vagy adott központ (pl. 53, 54) indító vezetékéhez (27, 27K, 27k) van/nak csatlakoztatva.
29. 29. A 28. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy bejövő fokozatának (92) bemenete/i és kimenete/i (97, 97') közé

    -16186 163 iktatott jelfogót/kat és/vagy invertert és/vagy optikai csatolót és/vagy tároló elemet tartalmaz.
30. 30. A 28. vagy 29. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy bejövő fokozata (pl. 92) jelvétel vezetékhez (15) csatlakozó impulzus jelfogót, általa és/vagy jelvétel vezetékről (15) működtetett lassú elengedésű jelfogót vagy lassú visszaállású tároló elemet - pl. késleltetett invertert - és eme lassú elengedésű jelfogó vagy tároló elem által indított - és előnyösen az impulzus jelfogó munka érintkezőjén át öntartó áramkörrel kiképzett kimenetet kapcsoló jelfogót tartalmaz, ahol adott esetben a lassú elengedésű jelfogónak vagy tároló elemnek az impulzus jelfogó nyugalmi érintkezőjétől vagy jelvétel vezetéktől (15), előnyösen a kapcsoló jelfogótól függő tartó áramköre van, továbbá az impulzus jelfogó vagy jel vétel vezeték (15) által vezérelt kimenete a kapcsoló jelfogó munka érintkezőjén van átvezetve.
31. 31. A 28. vagy 29. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bejövő fokozatának (pl. 92) a jel vétel vezetékhez (15) csatlakozó, közvetlenül vagy késleltető elemen át indítható tároló eleme van és eme indított tároló elem tartása a késleltető elemtől és/vagy a jelvéte! vezeték (15) jelmentes állapotától van függővé téve, továbbá a bejövő fokozat (92) kimenetéhez a tároló elem indított kímenete előnyösen ÉS kapun át van csatlakoztatva, amelynek további bemenetéhez a jelvétel vezeték (15) vagy ütemadó kímenete van kötve.
32. 32. A 28. vagy 29. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bejövő fokozatban az egyik jelvétel vezetékhez (pl. 15A) előnyösen lassú elengedésű jelfogó működtető köre, a másik jelvétel vezetékhez (15B) impulzus jelfogó működtető köre van kapcsolva és adott esetben a lassú elengedésű jelfogó öntartó áramköre az impulzus jelfogó nyugalmi érintkezőjétől és/vagy a vonali egység (51B’) jelkimenetétől (pl. 55, 55C) van függővé téve; továbbá a kimenete/i (pl. 97, 97’) pedig jelvétel vezetékről (15B) pl. adott esetben impulzus jelfogó nyugalmi érintkezőjétől függően és az előnyösen lassú elengedésű jelfogó munka érintkezőjén át van/nak kiképezve.
33. 33. A 28. vagy 29. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy bejövő fokozata tároló elemének egyik bemenetére az egyik jelvétel vezeték (15A), míg másik bemenetére közvetlenül vagy késleltetőn keresztül a másik jelvétel vezeték (15B) vagy a vonali egység (pl. 51B’) jelkimenete (55, 55C) és a bejövő fokozat kimenetéhez (pl. 97’) csatlakoztatott késleltető elem VAGY kapun át van kapcsolva, inig a bejövő fokozat kimenetéhez (pl. 97’) a tároló elem kímenete előnyösen ÉS kapun keresztül van csatlakoztatva, ahol az ÉS kapu további bemenetére az egyik jelvétel vezeték (15A, 15B) vagy ütemadó kimenete van kötve.
34. 34. A 28., 29., 33. igénypontok bármelyike szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a jelvétel vezetékek egyike (pi. 15B) a bejövő fokozatban késleltetett indítású és visszaállású impulzusadó elem bemenetére, ennek kimenete egy ÉS vagy ÉS-NEM kapu egyik bemenetére, míg eme kapu másik bemenetére a további jelvétel vezeték (pl. 15A), míg az ÉS vagy ÉS-NEM kapu kimenete közvetlenül vagy további impulzus elemen keresztül -- előnyösen kapu áramkörön át - van a pl. vonali egység (51B’) jelbemenetéhez (56) csatlakozó - kimenethez (pl. 97) kapcsolva.
35. 35. Az 1-34. igénypontok bármelyike szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy logikai egysége (52, 52A, 52B, 52A’, 52B’) a jeladás vezeték(ek)re (17, 17A, 17B; 18) és/vagy a vonali egység (51, 51A, 51B, 51A’, 51B') ielbemenetére/eire és/vagy kapcsoló vezetékére (56, 56’; 57) kimenetével/eível (96, 96’, 96 ’) közvetlenül vagy közvetve csatlakozó indító fokozattal (pl. 91) rendelkezik, amelynek működtető bemenetéhez/eihez a vonali egység (51, 51 A, 5! B, 51 A’, 51B’) jelkimenete/i (55, 55'; 55A, 55B, 55C) és/vagy adott központ (pl. 53, 54) kijelölő vezetéke (25, 25K, 25k) csatlakozik.
36. 36. A 35. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy indító fokozatának (pl. 91) működtető bemenete és kimenete/i (pl. 96, 96”) közé ÉS-NEM kapcsoló elem - pl. inverter - és/vagy jelfogó elem - pl. optikai csatoló, reed jelfogó - van bekötve.
37. 37. A 35. vagy 36. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy indító fokozatának (91) a jeladás vezeték(ek)re (17) csatlakozó kímenete (96) a vonali egység (51) jeíkimenetén (pl. 55) és/vagy a kijelölő vezetéken (pl. 25) jelenlévő - pl. mikrofonáramtó! vagy indító jeltől függő - kapcsoló jellel ellentétesen - előnyösen alaphelyzetben zárt kapcsolón, pl. érintkezőn (91A) és/vagy jelátíevcn át - van jeladásra pl. föld adására kiképezve.
38. 38. A 35. vagy 36. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy indító fokozatának a vonali egység (51) jelkimeneteihez (55A, 55B) csatlakozó egy-egy bemenetéhez egyegy tranzisztor bázisa, míg kimenetelhez (pl. 96”, 96) eme tranzisztorok kollektora van kötve, ahol előnyösen a tiltó kimenethez (96) csatlakozó, a második jelkimenetről (55B) vezérelt tranzisztor késleltetett működtetésre van kiképezve.
39. 39. A 35. vagy 36. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy indító fokozata (pl. 91) nyugalmi és munkaáramú érintkezővel rendelkező jelfogót tartalmaz, amelynek alaphelyzetben záró egyik érintkező párjához földpont vagy a vonali egység (pl. 51) egyik vagy másik jelkimenete (55, 55’; 55A, 55B) a másik érintkező párhoz impulzus vezeték (58) és/vagy az impulzust vivő jelkimenet (pl. 55') csatlakozik, míg az egyes érintkező párok másik érintkezője egy-egy jeladás vezetékre (17A, 17B) vagy közösítve a jeladás vezetékre (17) van kapcsolva, az átváltó jelfogó működtető köre és/vagy tartóköre pedig az indító fokozat bemenetéhez - előnyösen késleltető elemen át és/vagy a jelvétel vezetékhez (15) van csatlakoztatva, ahol utóbbi esetben tartókor az egyik vagy másik működtető bemenethez van csatlakoztatva.
40. 40. A 35. vagy 36. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy indító fokozata két ÉS kapuval rendelkezik, ahol az ÉS kapuk kiinenele egy-egy jeladás vezetékre (17A,

    -17186 163

    17Β) vagy pedig egy további VAGY kapun keresztül a jeladás vezetékre (17) van csatlakoztatva, továbbá az ÉS kapuk egy-egy bemenetére a működtető bemenet és az impulzus bemenet vagy a működtető bemenet egy inverteren át csatlakozik, míg az ⁵ ÉS kapuk további bemenetére késleltető és/vagy tároló elemnek egy-egy ellentétes jelű kimenete van kötve, a késleltető és/vagy tároló elem indító bemenete pedig a működtető bemenethez és/vagy közvetlenül vagy közvetve a jel vétel vezetékhez (15) ¹⁽⁵ van kapcsolva.
41. 41. A 40. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tárcsa jeleket közvetítő - pl. második - ÉS kapu kimenete a tárcsajel - impulzus - megszűnésével indított impulzusadó bemenetéhez is csatlakoztatva van, és eme impulzusadó kimenete pedig szintén az első ÉS kapuhoz csatlakozó jeladás vezetékhez (pl. 17A) van kapcsolva.
42. 42. A 28-41. igénypontok bármelyike szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a logikai egységében (52, 52A, 52B, 52A’, 52B’) az indító fokozat (pl. 91) és/vagy a bejövő fokozat (pl. 92) kimenete (96, 97), továbbá előnyösen a csatlakozó berendezés - pl. központ (53) vagy kezelő készülék - működtető vezetéke/i (pl. 28, 28A...28N) által vezérelt kapcsoló fokozat (pl. 93) van, amelynek kimenete/i a vonali egység (51, 51 A, 51B, 51 A’, 51B’) kapcsoló vezetékéhez/eihez (57, 57A...57N) és/vagy előnyösen a visszajelentő és/vagy impulzus vezetéken (pl. 99) át - közvetlenül vagy közvetve jelbemenetéhez/eihez (pl. 56, 56’) van/nak csatlakoztatva.
43. 43. A 42. igénypont szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a központhoz (53) csatlakozó kétirányú impulzus vezeték (58), a jelvétel vezeték (15) és a jeladás vezeték (17) közé a kapcsoló fokozat (93) kapcsolói (93A, 93B) által ki-, bekapcsolható jelleválasztó (95) és/vagy jelismétlő fokozat (94) van beiktatva.
44. 44. A 35-43. igénypontok bármelyike szerinti vonalszerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az indító fokozatból a kijelölő vezetékre (25) adott kijelölés - pl. feszültség - kikapcsolása a jeivétel vezeték (15) jelének - pl. földnek elvételétől - adott esetben bekapcsolásától - és/vagy a jeivétel vezetéken (15) várt visszjelzésnek az elmaradásától van függővé téve.