HU182422B

HU182422B - Javított hatású rágcsálóirtószer

Info

Publication number: HU182422B
Application number: HU276480A
Authority: HU
Inventors: Gyula Erdoes; Istvan Kecskemeti; Agnes Koncz
Original assignee: Gyula Erdoes; Istvan Kecskemeti; Agnes Koncz
Priority date: 1980-11-20
Filing date: 1980-11-20
Publication date: 1984-01-30

Abstract

A találmány olyan javított hatású rágcsálóirtószerre vonatkozik, amely egy vagy több ismert hatóanyagon és adalékanyagon kívül csalétekként gabonacsírát és/vagy malátát tartalmaz, adott esetben egyéb ismert csalétekkel összekeverve. ......................... A rágcsálók, így az egerek és patkányok irtására szolgáló csalétkes készítményegyik kelléke a mérgezett hatóanyag, a másik az a csalétek, amely különleges vonzóképessége és íze alapján alkalmassá teszi a hatóanyagot arra, hogy a rágcsálók elegendő mennyiségben elfogyaszszák még akkor is, ha egyéb nem mérgezett élelem rendelkezésükre áll.

Description

A találmány olyan javított hatású rágcsálóirtószerre vonatkozik, amely egy vagy több ismert hatóanyagon és adalékanyagon kívül csalétekként gabonacsírát és/vagy malátát tartalmaz, adott esetben egyéb ismert csalétekkel összekeverve. ......

A rágcsálók, így az egerek és patkányok irtására szolgáló csalétkes készítmény egyik kelléke a mérgezett hatóanyag, a másik az a csalétek, amely különleges vonzóképessége és íze alapján alkalmassá teszi a hatóanyagot arra, hogy a rágcsálók elegendő mennyiségben elfogyaszszák még akkor is, ha egyéb nem mérgezett élelem rendelkezésükre áll.

A csaléteknek tehát olyan anyagokból kell állnia, hogy a kihelyezett irtószert a rágcsálók még szélsőséges körülmények között is szívesen fogyasszák, így pl. egy vágóhídon az ott hozzáférhető hulladék, vagy egy gabonaraktárban az ott elérhető szemes termények mellett. Ugyanakkor el kell nyomnia olyan hatóanyagok riasztó izét is, mint az erősen keseTű ízű szcillirozid, vagy az erősen fokhagymaszagú cinkfoszfid.

A különféle szokványos eddig használatos csalétkek ezeknek az igényeknek csak részben felelnek meg.

Ez utóbbi körülmény illusztrálására szolgáljanak az alábbi kísérlet eredményei:

0,25 m³-es drótketrecben négy alkalommal 4x5 vándorpatkánynak (összesen 10 hím és 10 nőstény) egy négy rekeszre osztott etetővályúban a következő anyagokat (esetenként 20—20 grammot) kínáltuk elfogyasztásra:

1. Rascil (0,05% szcillirozidot tartalmazó csehszlovák gyártmányú patkányirtószer), . 2

2. 2. sz. kiviteli példa szerint készült patkányirtószer (hatóanyagtartalom: 0,05% szcillirozid),

3. LATI patkány táp (a kísérletig az állatok táplálására szolgáló, tehát általuk jól megszokott tápanyag),

4, Silmurin (0,05% szcillirozid tartalmú Svájcban forgalomban levő patkányirtószer).

A bemért anyagok pozícióját az etetővályúban minden alkalommal felcseréltük és a fogyasztást alkalmanként visszaméréssel határoztuk meg.

A 20 db patkány összesített fogyasztása az egyes anyagokból a következőképpen alakult:

A vizsgált anyag megnevezése	Fogyasztás összesen gramm	Az elfogyasztott anyagok megoszlása %
Rascil	7,81	12,0
2. sz. kiviteli példa szerint	41,26	63,3
LATI patkánytáp	15,39	23,6
Silmurin	0,69	1,1
Az adatok jól mutatják, hogy a 2. sz.	kiviteli példa

szerinti készítményt a Rascillal és a Silmurinnal szemben, de a LATI patkánytáppal szemben is kiemelkedően a legszívesebben fogyasztották.

Amíg a többi vizsgált anyag fogyasztása oly annyira elmaradt a megszokott táplálék fogyasztása mögött, hogy felhasználásuk patkányirtásnál csak akkor vezethet sikerre, ha az irtás során a rágcsálók megszokott táplálékforrásainak az eliminálásáról is gondoskodunk, ad30 dig a szabadalmi bejelentés szerinti irtószert a kísérleti

-1182422 állatok oly annyira szívesebben fogyasztották, hogy erre az irtás során nyilvánvalóan nincs szükség.

A leginkább használatos, a különféle gabonamagvak őrleményéből és cukorból álló csalétekkeverék a hatóanyag ízét rosszul fedi, ezért alkalmazása során gyorsan kifejlődik riasztó hatás, emellett a rágcsálók a környezetükben található nagyobb zsírtartalmú hulladékot (állati termékek, olajos magvak stb.) szívesebben fogyasztják, így ahol ilyet találnak, alkalmazásuk kevéssé hatásos.

A különféle fűszerezett tápanyagokból (kolbász, hal) vagy olajos magvakból (dióbél, amerikai mogyoró) készített csalétkek jól elfedik ugyan a különböző hatóanyagok ízét, a velük készült irtószerek azonban romlékonyak, kihelyezve gyorsan tönkre mennek, sőt nem ritkárl alkotórészeik reagálnak a hatóanyagokkal és azokat ipaktiválják.

ί Kísérleteink során azt a meglepő felismerést tettük, hogy a gabonacsirával és/vagy malátával készített irtószer rendkívüli vonzerővel bír a rágcsálókra, ugyanakkor e két anyag jól elfedi a különféle mérgek ízét és eltarthatóság, hatásfokozás szempontjából is előnyös felhasználásuk.

Kísérleteink során abból az ismert tényből indultunk ki, hogy a rágcsálók amennyiben szemes terményhez jutnak, úgy először a gabonaszemek csírát tartalmazó részét harapják ki és fogyasztják el, ha pedig a táplálékul kínált gabonaszemek között kicsírázott magvak is vannak, elsőnek ezeket fogyasztják. Megállapítottuk, hogy ennek oka a csíra, illetve a kicsírázott mag (a maláta) különösen γοηζό ízében keresendő. Amennyiben kísérleti állatainknak választási lehetőséget biztosítunk a gabonacsfra — a magnak ezt a részét a malomipari feldolgozás során külön választják, így az tisztán hozzáférhető — és egyéb bármilyen tápanyag között, minden esetben szinte kizárólag az előbbit fogyasztják. Hasonló eredményt állapítottunk meg a csíráztatott gabonaszem — a maláta a tápszer- és sörgyártás egyik alapanyaga, így szintén könnyen hozzáférhető — és más tápanyag összehasonlítását célzó kísérleteinknél.

A gabonacsíra, illetve a maláta rágcsálóirtó hatóanyagokkal való kombinációjánál pedig azt a további igen meglepő megállapítást tettük, hogy a gabonacsírához és/vagy malátához kevert mérgező hatóanyag ízét a rágcsálók nehezen ismerik fel és hajlandók e keverékben olyan méreganyagoknak az elfogyasztására is, amelyeket más eddig használatos csalétek-keverékbe bedolgozva még hosszabb éheztetés után sem esznek meg.

Ugyanakkor a maláta és a gabonacsíra — különösen hőkezelés után — az eltarthatóság szempontjából is előnyös, úgy látszik, hogy e két anyagféleség magas E-vitamin tartalma a hatóanyagok, pl. a kumarin-vegyületek oxidációs bomlását is gátolja. A levegőn ugyanis e hatóanyagok a szokásos csalétekbe bedolgozva idővel hatástalanokká válnak, noha a hosszú hatástartósság a korszerű készítményekkel szemben fontos kívánalom.

A találmány szerinti rágcsálóirtószer egy vagy több ismert hatóanyagon (pl. szcillirozid: 3béta, 6béta-6-acetiloxi-3-(béta-D-glukopiranoziIoxi)-8,14-dihidroxibufa-l,20,22-trienolid; bromadiolon: 3-[3-{4'-bromo(l,l'-bifenil)-4-il}-3-hidroxi-l-fenilpropil]-4-hidroxi-2H-l-benzopiran-2-on; klorfacinon: 2-[2-(4-klorofenil)-2-fenilacetil] indan-l,3-dion/ és adott esetben adalékanyagon kívül csalétekként legalább 2 súly% gabonacsírát és/vagy malátát tartalmaz, adott esetben egyéb ismert csalétekkel összekeverve. A gabonacsírát és/vagy malátát felhasználhatjuk eredeti formájában, de különböző finomságú porrá őrölve is alkalmazhatjuk.

Megállapítottuk, hogy az e célra alkalmas hőkezelési eljárással mind a csalétek, mind a bekevert hatóanyag stabilitása kedvezően megnő. Előnyösen úgy járunk el, hogy a gabonacsírát és/vagy malátát a felhasználás előtt, vagy az összekevert komponenseket legalább 50 °C-on, legalább 30 percig hőkezeljük, de eljárhatunk úgy is, hogy a keveréket legfeljebb 2 súlyrész vízzel tésztává gyúrjuk, adott esetben granulátummá dolgozzuk fel, majd legalább 50 C-on megszárítjuk.

Megállapítottuk továbbá, hogy a különböző gabonacsíra-féleségek és a maláta között a vonzó hatás szempontjából különbség van. Míg a patkányok a búzacsírát fogyasztják a legszívesebben, az egerek a nagy olajtartalmú kukoricacsírát preferálják, míg a mezei rágcsálók, pl. a mezei pocok az árpamalátát részesítik előnyben.

A találmány szerinti rágcsálóirtószerek vizsgálata azt a további igen meglepő előnyt mutatta, hogy a hatóanyag ölőhatása fokozódott, így az elölési idő mintegy 20—30%-kal lerövidült.

A találmányunk szerinti irtószer felhasználásával így mind a higiénés, mind a mezőgazdasági rágcsáló kártevők ellen az eddiginél számottevően eredményesebb védekezés biztosítható.

A találmány szerinti rágcsálóirtószer elkészítésére az alábbi kiviteli példákat adjuk meg:

1. példa

A) 2,5 gramm bromadiolont és gramm Szudán III. (cerezinvörös) festéket feloldunk 1 liter napraforgóolajban.

B) 50 kg árpamalátát 80 °C-os levegőáramban 2 óráig szárítunk.

A B-komponensből kimérünk 5 kg-ot és az A-komponenssel 30 percig keverjük, majd az elegyhez hozzáadjuk a B-komponens megmaradt részét és további 30 percig tartó keveréssel homogenizálunk. A készítmény mint krónikus rágcsálóirtószer használható fel.

2. példa

A) 1 gramm szcillirozid

100 gramm laktóz (tejcukor)

100 gramm szacharóz (kristálycukor) gramm nátriumklorid (konyhasó)

0,8 gramm Nipasol (tartósítószer, gyártó:

Merck)

0,8 gramm L-blau (színezék) keverékét golyósmalomban finom porrá őröljük.

B) 450 gramm búzaőrleményt és

1350 gramm búzacsírát összekeverünk, majd az A-komponenst a B-komponenssel 10 percig tartó keveréssel homogenizáljuk. A keveréket ezután 400 ml vízzel tésztává gyúrjuk, csigaprés felhasználásával 0,6 cm átmérőjű és 1 cm hosszú granulátumokká formáljuk, majd 50 °C-on 8 órán át szárítjuk. A készítmény akut hatású rodenticidként használható fel.

Szabadalmi igénypontok

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Javított hatású rágcsálóirtószer, amely egy vagy több hatóanyagot, csalétket és adott esetben adalék-2182422 anyagokat tartalmaz azzal jellemezve, hogy csalétekként a rágcsálóirtószer összmennyiségére számítva legalább 2 súly% gabonacsírát és/vagy malátát tartalmaz.
2. Az 1. igénypont szerinti rágcsálóirtószer kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a csalétek búzacsira és/vagy kukoricacsíra és/vagy árpamaláta adott esetben egyéb ismert csalétekkel összekeverve.
3. Eljárás az 1. igénypont szerinti rágcsálóirtószer előállítására azzal jellemezve, hogy a gabonacsírát és/vagy malátát a többi komponenssel való elkeverés előtt vagy azt követően legalább 50 °C-on, legalább 30 percig hőkezeljük.
5 4. A 3. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a keveréket legfeljebb 2 súlyrész vízzel homogenizáljuk, adott esetben granulátummá dolgozzuk fel, majd legalább 50 °C-on megszárítjuk.

A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 86.5615.66*4 Alföldi Nyomda, Debrecen Felelős vezető: Benkő István vezérigazgató