HU181863B - Process for producing selective, surface-decorative resine-like polymere material in layers - Google Patents

Description

Shortway Harry Anthony mérnök, Franklin Lakes, N. J., Graham Alán Albert mérnök, Mercerviüe, N. J., Miller Charles Halisher mérnök, Lawrenceville, N. J., Amerikai Egyesült Államok

Szabadalmas:

CONGOLEUM CORPORATION, Portsmouth, New Hampshire, Amerikai Egyesült Államok

Eljárás szelektív, felületdíszítő gyantaszerű polimer réteges anyag előállítására

A találmány tárgya eljárás dekoratív réteges anyagok, különösen szabályozott, szelektív felületdíszítő gyantaszerű polimer réteges anyagok előállítására.

Ezek a polimer réteges anyagok padló-, fal- és mennyezet-burkolatokként, íróasztalok, asztalok és kiszolgálópultok fedőlapjaként, bőrök, textíliák, fa, papír, papírtermékek, üveg, fém, műanyagok és hasonlók felületeként, kárpitos, dekorációs, ruházati és lakásdíszítő anyagokként, gépkocsik, hajók, vonatok, repülőgépek és más járművek vagy szállítóeszközök belső bevonataként, könyvek, folyóiratok és más kiadványok borítójaként, dobozokként, ládákként, tartályokként és más tárolókként, továbbá térképekként, útjelzőkként és egyéb hasonló célú cikkekként használhatók.

A találmány különösen olyan felületdíszítő, gyantaszerű polimer réteges anyagok előállítására vonatkozik, amelyek sima, fényes vagy csillogó felületekkel rendelkeznek bizonyos helyeken, vagy a felületük kiemelkedő, sötét vagy homályosan tompa más helyeken, vagy kiemelkedő fényes vagy csillogó a felületük ismét más területeken, valamint sima, sötét vagy homályosan tompa felülettel rendelkeznek szintén más helyeken, továbbá valamennyi ilyen terület éles kontrasztban van egymással, valamint pontosan egyezik ilyen felületdíszítő réteges anyagokra nyomott mintákkal vagy rajzokkal.

Felületdíszítő, gyantaszerű polimer, összetett réteges anyagokat már évek óta gyártanak. A leggyakoribb módszerek egyike a díszítő hatás tóalakítá2 sara és növelésére abban áll, hogy ilyen díszítő réteges anyagok felületének egyes meghatározott részeit különböző típusú, kontraszt-hatású kikészítéssel hozzák létre, illetve megkülönböztető jellegű fényes ₅ vagy csillogó, például sima fényes vagy csillogó felületekkel, valamint kiemelkedő, sötét vagy homályosan tompa felületekkel, továbbá kiemelkedő fényes vagy csillogó, illetve sima, sötét vagy homályosan tompa felületekkel látják el, amelyek valamennyien 10 éles kontrasztban vannak egymással.

Más módszereket, így különböző mechanikus domborító, mélyítő vagy kémiai maró eljárásokat és hasonlókat dolgoztak tó ilyen éles kontraszt-hatású felületek előállítására, de valamennyi ismert módszer 15 rendelkezik valamilyen hiányossággal. így például a különböző, mintákkal vagy rajzokkal kombinált mechanikus nyomás mindig jelölési problémákat és hasonló nehézségeket okoz. A mélyítő és kémiai maró módszerek rendszerint költségesek és időrab20 lók.

A találmány elsődlegesen olyan célt szolgál, hogy különböző felületkikészítések, kiemelkedések vagy felületi fénykülönbségek szabályos elhelyezésével szelektív, felületdíszítő hatású, gyantaszerű polimer 25 réteges anyagokat hozzunk létre, ahol sima vagy kiemelkedő, fényes vagy csillogó felületek éles kontrasztban vannak egymással és sima vagy kiemelkedő, sötét vagy homályosan tompa kikészítésű felületekkel. E kialakításokat olyan módszerrel, illetve mód30 szerekkel végezzük, amelyeknél a jelölési problémákat ³ és nehézségeket lényegében teljesen kiküszöböljük, továbbá amely módszerek sem nem költségesek, sem nem időrablók.

Azt találtuk, hogy ezek a fő célok és kívánalmak, valamint egyéb lényeges célok és kívánalmak, amelyek a leírás további olvasásakor világosabbak és érthetőbbek lesznek, megvalósíthatók olyan gyantaszerű polimer réteges anyag készítésével, amelynek az alkalmazása útján olyan felületdíszítő hatású terméket állíthatunk elő, amely egy alapréteget vagy hordozót, valamint olyan nyomó-kompozíció-réteget foglal magában, amely mintát vagy rajzot képez ezen az alaprétegen vagy hordozón, továbbá egy gyantaszerű polimer koptató réteget tartalmaz ezen a nyomó-kompozíció-rétegen, amelyben reaktív, polimerizálható és térhálósítható monomer anyagok vannak lényegében egyenletesen eloszlatva, ezenkívül polimerizáció és térhálósodás megindítására képes polimerizációs iniciátort tartalmaz, amelynek a hatására megindul a reaktív polimerizálható és térhálósítható monomer anyagok polimerizációja és térhálósodása, és így növekszik a gyantaszerű polimer koptató réteg olvadékviszkozitása.

A találmány tárgya továbbá eljárás szelektív, felületdíszítő hatású, gyantaszerű polimer réteges anyag előállítására, amelyre az jellemző, hogy valamely alapréteget vagy hordozót létesítünk vagy formálunk, az alaprétegre vagy hordozóra valamely mintát vagy rajzot kialakító nyomókészítményből álló réteget viszünk fel, a nyomókészítményből álló rétegre olyan gyantaszerű polimer koptató réteget viszünk rá, amely lényegében egyenletesen eloszlatva reaktív, polimerizálható és térhálósítható monomer anyagokat tartalmaz, a gyantaszerű polimer réteges anyag felületében egy a polimerizáció és a térhálósodási reakció megindítására képes polimerizációs iniciátort oszlatunk el, így a reaktív polimerizálható és térhálósítható monomer anyagokat polimerizáljuk és térhálósitjuk, a gyantaszerű polimer koptató réteg felületét melegítjük és így elősegítjük, hogy a polimerizációs iniciátor megindítsa a reaktív, polimerizálható és térhálósítható monomer anyagok polimerizációját és térhálósodását a polimerizációs iniciátor felületén, mimellett a gyantaszerű polimer koptató réteg olvadékviszkozitását e felületen megnöveljük.

Azt találtuk, hogy elég magas hőmérsékletre való, előnyösen mechanikus domborítás kíséretében, elég hosszú ideig történő, nyomás közbeni melegítés polimerizálja és/vagy térhálósíthatja a reaktív, polimerizálható monomer anyagokat és egyben növeli a koptató réteg olvad ékviszkozitását is, de csupán olyan területeken, amelyek közvetlenül a polimerizációs iniciátor vagy katalizátor felett vannak. Ennek eredményeként ilyen területeken a mechanikusan kidomborított, lapos sötét vagy homályosan tompa kikészítés vagy szövetszerkezet ellen tud állni a megnövelt hőmérséklet lágyító és olvasztó hatásának az ezt követő olvasztó és/vagy hivató vagy habosító műveletek során, ennélfogva az ilyen területek lényegében olyanok maradnak, mint amilyeneknek ilyen területeken eredetileg kialakítottuk azokat.

Más olyan területeken azonban, ahol a reaktív, polimerizálható monomer anyagok polimerizációja és/vagy térhálósodása nem ment végbe a gyantaszerű koptató rétegben és ahol ezeknek az olvadékviszko zitása jelentős mértékben nem növekedett, a mechanikusan domborított, lapos sötét vagy homályosan tompa kikészítés vagy szövetszerkezet nem képes ellenállni az emelt hőmérséklet lágyító és olvasztó hatásának az ezt követő olvasztási és/vagy fúvatási vagy habosítási műveletek során és ennélfogva eléggé megolvad és meglágyul ahhoz, hogy együtt folyjék és sima, fényes vagy ragyogó kikészítést alkosson, amely éles ellentétben van a nagyobb olvadékviszkozitású polimerizált és/vagy térhálósított terület szomszédos lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítésével.

Megemlítjük, hogy a fenti egyszerűsített és lerövidített bemutatásra szánt módszer csupán egy a ₁₅ számos változat közül, amelyek lehetővé teszik a találmány szerinti gyantaszerű polimer réteges anyagok előállítását. Ez csupán a találmány szélesebb szemszögéből való bemutatására szolgál és számos hagyományos és szabványos lépést, így például a 9₀ melegítést, gélesítést, hűtést, szárítást és hasonló műveleteket az átláthatóság és a lerövidítés érdekében elhagytuk.

A leírásban és az önmagukat magyarázó rajzokon a találmány szerinti réteges anyag előnyös és jelleg25 zetes kiviteli alakjait mutatjuk be, de a találmány nem korlátozódik ezekre az előnyös és jellegzetes kiviteli alakokra, hanem kiteljed minden hasonló és egyenértékű kiviteli formára is, ahogy azt az igénypontok köre és teijedelme meghatározza.

3₀ A csatolt, önmagukat magyarázó rajzok közül az

1. ábra egy találmány szerinti réteges anyag részleges, vázlatos, függőleges keresztmetszeti nézete, amely a gyantaszerű polimer kompozíciót a melegítés és fúvatás előtti kezdeti állapotban mutatja, a

2. ábra az 1. ábra szerinti gyantaszerű polimer kompozíció részleges, vázlatos alaprajzi nézetét szemlélteti, de végső formában, melegítés és fúvatás után, a

3. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak részleges, 40 vázlatos, függőleges keresztmetszeti nézete, végső formájában melegítés és fúvatás után a 2. ábra 3-3 keresztmetszeti vonala mentén, a

4. ábra a találmány szerinti réteges anyag egy kiviteli alakjának valamely részleges, vázlatos, függő- leges keresztmetszeti nézetét mutatja és a szerkezetét ábrázolja melegítés és olvasztás előtt, a

4a. ábra a 4. ábra szerinti kiviteli alak részleges, vázlatos, függőleges keresztmetszeti nézete, amely melegítés és olvasztás utáni állapotban mutatja a 50 szerkezetet, az

5. ábra a találmány szerinti réteges anyag egy másik kiviteli alakjának részleges, vázlatos, függőleges keresztmetszeti nézete, amely melegítés és fúvatás előtti állapotban mutatja be a szerkezetet, az

5a. ábra az 5. ábra szerinti kiviteli alak részleges, vázlatos, függőleges keresztmetszeti nézete, amely melegítés és fúvatás után mutatja a szerkezetet, miután a papírt eltávolitottuk, a

6. ábra a találmány szerinti réteges anyag egy további kiviteli alakjának részleges, vázlatos, függőleges keresztmetszeti nézete, amely melegítés és olvasztás előtti szerkezetet szemléltet, a

6a. ábra a 6. ábra szerinti kiviteli alak részleges, vázlatos, függőleges keresztmetszeti nézete, amely 65 melegítés és olvasztás után mutatja a szerkezetet, a

7. ábra a találmány szerinti réteges anyag ismét más kiviteli alakjának részleges, vázlatos, függőleges keresztmetszeti nézete, amely melegítés és ezt követő fúvatás után mutatja a szerkezetet, a

8. ábra a találmány szerinti réteges anyag egy újabb kiviteli alakjának részleges, vázlatos, függőleges keresztmetszeti nézete, amely annak szerkezetét a gyanták ezt követő melegítése és olvasztása után mutatja, a

9. ábra a találmány szerinti réteges anyag ismét más kiviteli alakjának részleges, vázlatos, függőleges keresztmetszeti nézete, amely a szerkezetet vagy a gyanta melegítése és olvasztása utáni állapotban mutatja, ha a fúvató vagy habosító anyag már bent volt a gyantaszerű polimer kompozícióban, vagy a gyanta melegítése és olvasztása utáni szerkezetet szemléltet, ha fúvató vagy habosító anyag nem volt a gyantaszerű polimer kompozícióban, a

10. ábra a 9. ábra szerinti kiviteli alak részleges, vázlatos, függőleges keresztmetszeti nézete a gyanta ezt követő melegítése és olvasztása után, ha fúvatás vagy habosítás is történt olyan esetben, ha fúvató vagy habosító szer van a gyantaszerű polimer kompozícióban, a

11. ábra a 10. ábra szerinti kiviteli alak részleges, vázlatos, függőleges keresztmetszeti nézete a gyanta melegítése és olvasztása után, ha fúvatás vagy habosítás történt olyan esetben, amikor fúvató vagy habosító inhibitort tettünk bizonyos részekbe vagy az alkalmazott nyomdafesték területeire, és a

12. ábra a találmány szerinti réteges anyag még egy további kiviteli alakjának részleges, vázlatos, függőleges keresztmetszeti nézete, ahol szabadgyökös polímerizációs iniciátor, katalizátor vagy szerves peroxid van a termék elkülönített rétegében.

Megegyezzük, hogy a rajzok nem pontos és lépték szerinti ábrák. Egyes részeket és dimenziókat kissé nagyobb léptékkel, míg más részeket és dimenziókat kissé kisebb léptékkel rajzoltunk. Ezt csupán azért készítettük így, hogy a kisebb részek bizonyos részleteit világosabban kifejezésre juttassuk és a találmány néhány fontosabb jellemzőjét hangsúlyozzuk. így például a nyomdafesték rétegvastagságát többszörös nagyításban tüntettük fel a rajzokon.

1—3. ábrák

A találmányt elsődlegesen általában az 1-3. ábrákra hivatkozva írjuk le és mutatjuk be, amelyek a találmány szélesebb körét nem korlátozzák és csupán annak szemléltetésére szolgálnak. Ezeken az ábrákon bemutatunk egy 10 gyantaszerű polimer réteges anyagot, amely egy 11 alapréteget vagy hordozót, amely egy viszonylag lapos, hátlappal ellátott 12 réteges anyag, és valamely jól habosítható 13 polimer kompozíciót foglal magában, amely emelt hőmérsékleten és megnövelt nyomáson mechanikus domborítás, majd még magasabb hőmérsékleten történő ezt követő fúvatás és habosítás után egy 14 viszonylag magas, fúvatott vagy habosított, nem-koriátozott, sejtes gyantaszerű polimer szerkezettel és egy 16 viszonylag alacsony és viszonylag nem-fúvatott vagy nem-habosított, korlátozott, viszonylag vagy lényegben nem-sejtes polimer szerkezettel rendelkezik. A „lényegében nem-sejtes” megnevezés nem jelöl teljesen sqtnélküli szerkezetet, de azt jelenti, hogy a benne levő sejtek, ha egyáltalán vannak, sokkal kisebb méretűek és sokkal kisebb számúak, mint a 14 úgynevezett sejtes részek sejtjei. A 13 jól habosítható gyantaszerű polimer szerkezet felületére még az emelt hőmérsékleten és megnövelt nyomáson végzett mechanikus domborítás, valamint a még magasabb hőmérsékleten való ezt követő fúvatás és habosítás előtt, 18 nyomdafestéket, amely szokásosan különböző színeket tartalmaz, viszünk rá a kívánt mintának vagy rajznak megfelelően.

A 18 nyomdafesték mintái és rajzai bizonyos előre meghatározott 20 területeket foglalnak maguk₁₅ bán és meghatározott színűek, amelyek e kiviteli alak esetén valamely fúvatást módosító anyagot, így inhibitort, és szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy katalizátort, így valamely szerves peroxidot tartalmaznak. Más előre meghatározott 21 területek és 20 színező anyagok nem tartalmaznak semmiféle fúvatást módosító anyagot vagy szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy katalizátort. Ezeknek a célja a leírás további részeinek az olvasásakor világosabbá válik. Egy gyantaszerű polimer kompozíciót viszünk fel 22 koptató réteg alakjában egyenletesen a 18 nyomdafesték készítményre.

Ahogy a 3. ábra mutatja, a fúvatást módosító anyag vagy inhibitor gátolja a 13 ténylegesen fúvatható gyantaszerű polimer kompozíció fúvatását vagy _3Ö habosítását az A területeken, amelyek pontosan megfelelnek a 20 területeknek. Ugyanakkor a 13 ténylegesen hívatható gyantaszerű polimer kompozíció fúvatása vagy habosítása és kiterjedése nincs gátolva vagy akadályozva a B területeken, amelyek ₃₅ nem közvetlenül a fúvatást módosító anyagot vagy inhibitort tartalmazó területek felett helyezkednek el. Mindez hagyományos és általában szabványos.

Megjegyezzük azt is, hogy a szabadgyökös polimerizációs iniciátor vagy katalizátor, amely szintén ₄₀ jelen van a 20 területekben olyan okokból, amelyeket később részleteiben leírunk, azt okozza, hogy közvetlenül a 20 területek felett lévő 22 koptató réteg felületi részei domború, lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítéssel vagy szerkezettel ren45 delkeznek, míg a 22 koptató réteg egyéb B területei, amelyek nem közvetlenül a 20 területek felett helyezkednek el és amelyek nem tartalmaznak szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy katalizátort, sima fényes vagy csillogó kikészítésűek. A két ki50 készítés-típus éles kontrasztban van egymással.

A 20 területek azonban nem csak szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy katalizátort, hanem fúvatást módosító anyagot vagy inhibitort is tartalmaznak, valamint előre meghatározott pigmenttel 55 vagy színezőanyaggal ellátott 18 nyomdafestéket is magukban foglalnak a többszínű mintának vagy rajznak megfelelően. Ennek eredményeként a domborított, sima sötét vagy homályosan tompa kikészítés vagy szerkezet az A területeken teljesen és tökélete· 60 sen megegyezik a 13 gyantaszerű polimer kompozíció 16 viszonylag alacsony, nem fúvatott vagy nem habosított részeivel, valamint a minta vagy rajz előre meghatározott színezőanyagával és színével. Ugyanakkor a sima, fényes vagy csillogó kikészítés a B 65 területeken megegyezik a 13 gyantaszerű polimer

-3181863

kompozíció 14 viszonylag magas, fúvatott vagy habosított részeivel, valamint a minta vagy rajz más, előre meghatározott, színezőanyagaival és színeivel.

Ilyen szerkezetek részleteikben való ismertetését 5 és a kiemelkedések vagy domborulatok pontos helyét és tulajdonságait, a kikészítéseket és szerkezeteket, valamint a fúvatott vagy habosított területeket, ezek mindenkori színezését, valamint ilyen szerkezetek előállításmódjait részletesebben az alábbiak- 10 bán az egyes előnyös és jellegzetes kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük.

A 11 alapréteg vagy hordozó egy 12 viszonylagos lapos, szálas szerkezetű tartó réteges anyagot és/vagy egy fúvatott vagy nem fúvatott gyantaszerű polimer 15 kompozíciót foglal magában, amely egy kémiai úton domborított vagy domborítatlan felülettel rendelkezik ésjvagy viszonylag lapos réteges anyag.

Egy 12 viszonylag lapos, szőtt vagy tartó réteges 20 anyag használható kívánt vagy szükséges esetben 11 alaprétegként vagy hordozóként a találmány szerinti 10 gyantaszerű polimer réteges anyagokhoz. Egy ilyen viszonylag lapos tartó réteges anyag egy nemezeit vagy csomózott szálas fedőlap, kevert szálas 25 és/vagy rostos anyag, vagy valamely szövés nélküli, kötött, szőtt vagy más fajta textilkészítmény, vagy egy gyantaszerű polimerből előállított lap; papír vagy papírtermék és hasonló vagy egyenértékű anyag vagy szerkezet lehet. Valamely csomózott szálas 30 réteges anyag, amely szervetlen szálakat, így aszbesztszálakat, szerves szálakat, így cellulóz-, pamut-, juta vagy műselyemszálakat, szintetikus vagy mesterséges szálakat vagy fonalakat, így poliolefin-, poliamid-, akril- vagy üvegszálakat és hasonlókat tártál- 35 máz, a leggyakrabban alkalmazott tartó réteges anyag, de más megfelelő egyenértékű anyagok is használhatók egyes különleges esetekben. Ilyen tartó réteges anyagot már korábban leírta a 3 293 094, a 3 293 108 és a 3 660 187 számú Amerikai Egyesült 40 Államok-beli szabadalmi leírásokban.

A 12 viszonylag lapos, tartó réteges anyag vastagsága nagymértékben függ a készítendő terméktől és annak elkészítése utáni különleges használatától. 45 Ilyen anyagok vastagsága szokásosan körülbelül 0,25 mm és 2,25 mm között változik, de más vastagságok, így 2,25 mm-nél vastagabb anyagok is használhatók a speciális és különleges körülményeknek megfelelően. 50

A 12 viszonylag lapos tartó réteges anyag alaprétegként vagy hordozóként önmagában alkalmazható, de használható más réteges anyagokkal, így például jól használható jól habosítható vagy nem 55 habosítható gyantaszerű polimer kompozíciókkal együtt is. A 12 viszonylag lapos, tartó réteges anyag teljesen el is hagyható és a habosítható vagy nem habosítható gyantaszerű polimer kompozíció önmagában használható. Ilyen gyantaszerű polimer kom- 60 pozíciók jól ismert és hagyományos módszerekkel készíthetők és egy vagy több szintetikus gyantát, így vinilkloridpolimert vagy kopolimert, vagy más gyantákat, így poliuretánokat tartalmazhatnak gyantaalkotóként. ⁶⁵

Az ilyen gyantaszerű polimer kompozíciók más alkotókként tartalmaznak még: fúvató vagy habosító anyagot, így azodikarbonamidot, amennyiben szükség van fúvató vagy habosító anyagra; különböző gyorsító/stabilizáló anyagokat vagy katalizátorokat, így dibázikus ólomftalátot, cinkoktoátot, cinkoxidot, ólomoktoátot, dibázikus ólomfoszfitet és hasonlókat; különböző fény- és/vagy hőstabilizáló anyagokat és fémszappanokat; képlékenyítö anya- I gokként dioktilftalátot, butilbenzilftalátot, dibutil- i szebacátot és hasonlókat; színező anyagokat és pigmenteket, így titándioxidot; oldó- és hígítószereket, így metiletilketont, nehézbenzint és hasonlókat, töltőanyagokat, így krétát és agyagföldet, valamint más hagyományos és jól ismert adalékokat, továbbá javító anyagokat.

Jóllehet valamely vinilkloridpolimer vagy kopolimer műanyagpaszta formájában a gyantaszerű polimer-kompozícióba bevihető előnyös és tipikus szintetikus gyanta, de emellett más gyanták ugyancsak alkalmazhatók nem csak műanyagpaszta formájában, hanem organoszólok, így latex vagy oldószer alakjában is. Az itt alkalmazott speciális gyanta és ennek jellegzetes használati alakja nem az egyedül használ- | ható kiviteli forma, hanem más alkalmas gyanták,i így az előzőleg említett Amerikai Egyesült Államok-I

-beli szabadalmi leírásokban megadott gyanták,í egyaránt alkalmazhatók.

Az előzőekben és különösen a példákban azodikarbonamidot említünk, mint előnyös és jellegzetes fúvató vagy habosító anyagot, amelyet beviszünk a gyantaszerű polimer műanyagpasztába, ha fúvató vagy habosító anyagokra van szükség vagy ilyen anyagok kívánatosak, de bármely más hasonló vagy egyenértékű fúvató vagy habosító anyagot is használhatunk a találmány keretében. A jellegzetes | fúvató vagy habosító anyag nem érinti a találmány lényegét és bármely más alkalmas és elfogadhatóI fúvató vagy habosító anyagot használhatunk, ígyI például az előzőekben említett Amerikai Egyesülti

Államok-beli szabadalmi leírásokban megnevezetti anyagokat is. Csupán az szükséges, hogy a fúvató vagy habosító anyag elég magas bomlási hőmérsékletű legyen, azaz ne aktiválódjék vagy ne bomoljék le már az előzőekben leírt, korábbi melegítési, gélesí- · tési és mechanikus domborítás műveletek során.

A következőkben néhány fúvató vagy habosító anyagot sorolunk fel és megadjuk ezek bomláshőmérsékletét, amelyen élénk gázfejlődést tapasztalunk: azodikarbonamid (199 °C), N,N’-dimetil-N,N’-dinitrozotereftálamid (104 °C), azobiszizobutironitril (116°C), p,p’-oxi-bisz(benzolszulfonilhidrazid) (160 °C), dinitrozópentametiléntetramin (80%) (188 °C), p,p’-oxi-bisz(benzolszulfonilszemikarbazid) (218,5 °C), báriumazodikarboxilát (249 °C felett) és mások. Ezek a bomlási hőmérsékletek az élénk gázfejlődés hőmérsékletét mutatják dioktilftalátban. j

Hasonló módon más gyorsítókat, iniciátorokat,<

katalizátorokat, viszkozitást növelő anyagokat, fényés hőstabilizátorokat, Uv-abszorbereket, színezőanya-;

gokat, pigmenteket, képlékenyítőket, antioxidánso-Ϊ kát, töltőanyagokat, bakteriosztatikumokat és baktericideket, valamint egyéb más adalékokat is tartalmazhatnak- a gyantaszerű polimer kompozíciók. A

-4181863

10 ’gyantaszerű polimer kompozíció különböző alkotóinak a természete, valamint a fizikai és kémiai tulajdonságai, továbbá egyéb jellemzői nem befolyásolják a találmány lényegét és úgy véljük, hogy további adalékok kidolgozása nem szükséges és nem kívánatos. Az összes felsorolt alkotó jól ismert és az iparban szokásosan használatos, amelyek közül néhány az említett Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokban is fel van sorolva.

A gyantaszerű polimer kompozíció előnyösen a szintetikus gyanta folyékony közeggel alkotott diszperzió alakjában is létezhet. A diszpergáló közeg egy plasztifikáló anyag lehet műanyagpaszta esetén, vagy vizes latex esetében víz, organoszól esetén pedig valamely szerves oldószer. Kitűnő eredményeket

Jól habosítható műanyagpaszta-készítmények kapunk, ha valamely szintetikus gyantát plasztifikáló anyagban diszpergálunk. A kapott műanyagpaszta előnyös és a találmánynál előnyös alkalmazási forma.

₅ Ilyen műanyagpaszták készítésénél előnyösen alkalmazható jellegzetes plasztifikáló anyagok a dibutilszebacát, dioktilszebacát, dioktiladipát, dideciladipát, dioktilazelát, dibutilftalát, dikaprilftalát, dioktilftalát, dibutoxietilftalát, trikrezilfoszfát, oktil₁₀ difenilfoszfát, dipropilénglikoldibenzoát, butilbenzilszebacát, dibenzüszebacát, dibenzilftalát és a butilbenzilftalát.

A találmány leírásánál a továbbiakban műanyagpasztákat említünk és használunk, de ugyanúgy 15 alkalmazhatunk organoszólokat és vizes latexeket is.

Néhány előnyös és jellegzetes jól habosítható műanyagpasztakészítményt a következőkben adunk meg:

	P—6	P-7	P-8	P-5	P-9	P-2
Polivinilklorid, diszperziófok, saját viszkozitás 1,0	50		100		27	75	a
Polivinilklorid, diszperziófok, saját viszkozitás 0,9	50	100		100	50		b
Polivinilklorid, keverékgyanta, saját viszkozitás 0,9					25	25	c
Alkilbenzilftalát							d
Polidodecilbenzol						12	e
Módosított alkilarilftalát	55						f
Alkilarilszénhidrogén	10		5				g
Di(2-etilhexilftalát)			60	57		7,09	h
Butilbenzilftalát		57			57	38	i
Epoxidált észterezett tallát							j
Ásványolaj (fp. tartomány 149-218,5 C)							k
Difenildecilfoszfit							1
Dibázikus ólomfoszfit	1,5	1,11	1,0	1,11	1,11	1,11	m
Cinkoxid							n
Gnkotoát (18% Zn)							0
Ólomoktoát (24% Pb)							P
Titán dioxid	5	5,29	2	5,29	5,29	5,29	q
Azodikarbonamid	2,5	2,53	3	2,53	2,53	2,53	r
Vízmentes alumíniumszüikát							s

(Súlyrészek, 100 rész gyantára vonatkoztatva)

-511

: P—10	P-ll	P-12 .	P-13	P-14	P-l	P-3	P-15	P—4	P-16 . .
			50	50 ;	70					a
75	100	75	50	50		75	100	75	75	b
25		25			30	25		25	25	c
					16,8					d
		12	12	12	13,3	12		12	13,5	e
										f
										g
		8,02	4,2	3,27	2,91	2,52	62,5	2,53	6,36	h
58	53	38	38	38	27,7	38		38	31,5	i
	5		5						5,1	j
1,55	1,55	1,55	1,55	1,55		1,55	1,55	1,55	1,55	k
										1
	3		1,0							m
	0,83				0,86					n
				1,0		0,95	0,95			0
1,2		1,11						1,0	1,0	P
5,29	5,29	5,29	5,29	5,29	3,64	5,29	5,29	5,29	5,29	q
2,53	2,53	2,53	2,5	2,53	2,32	2,53	2,53	2,53	2,53	r
					12,3					s

(Súlyrészek, 100 rész gyantára vonatkoztatva) gsagsawifr·’»·

Az előző táblázatban az egyes sorok jobbkéz felőli oldalán levő betűk csupán a táblázatban levő 45 részek olvasásának és megértésének a megkönnyítésére szolgálnak. Egyéb jelentésük nincs.

Az előző táblázatban megadott valamennyi mű· anyagpasztakészítmény gyantaszerű habosítható polimer kompozíció, amennyiben azodikarbonamid van 50 az egyes készítményekben. Az ilyen fúvatószert elhagyhatjuk, amennyiben nem-habosítható gyantaszerű polimer-kompozíció szükséges vagy kívánatos.

Abban az esetben, ha nem használunk tartó réteges anyagot, így nemezeit vagy csomózott szálas 55 szövedéket, akkor a műanyagpasztát nyomókéssel kenhetjük fel, vagy hengerléssel, öntéssel, szórással vagy más módon vihetjük fel egy lehúzható hordozóra, amely egy acéllemez, gumilemez, lehúzható papír, vagy olyan papírlemez vagy más gyártmány 60 vagy anyag lehet, amely lehúzható bevonattal rendelkezik és ezt követően eltávolítható arról.

Abban az esetben azonban, ha tartó réteges anyagot használunk és ez a végtermék része marad, akkor szintén nyomókéssel kenhetjük fel a műanyag- 65 pasztát, de felvihetjük öntéssel hengerléssel, szórással vagy más módon is, és ráragasztjuk a hordozó réteges anyagra lényegében egységes módon viszonylag egyenletes, vékony bevonat formájában a szakterületen jól ismert módon. Egy ilyen műanyagpasztabevonat, mint habosítható gyantaszerű polimer-kompozíció az alkalmazáskor és még nedvesen 0,125 mm és 1,25 mm közötti vastagságú, de kívánt vagy szükséges esetben ennél vastagabb is lehet.

Miután a műanyagpasztát felhordtuk a hordozó tartó réteges anyagra, viszonylag kíméletesen vagy mérsékelten melegítjük valamely kemencében vagy valamely más alkalmas melegítő készülékben körülbelül 1—4 percig, körülbelül 116 °C és körülbelül 243 °C közötti hőmérsékleten. A melegítést előnyösen azonban körülbelül 143 °C és körülbelül 177 °C között végezzük, miközben a műanyagpaszta megszilárdul és gélesedik és így könnyebben kezelhető az ezt követő műveletek során. A hőmérséklet és az időtartam kölcsönösen függ egymástól és minél magasabb a hőmérséklet, annál rövidebb időre van szükség és megfordítva. Az emelt hőmérséklet azon-613 bán. nem elég magas ahhoz, hogy aktiválja vagy lebontsa a különleges fúvató vagy habosító anyagot, amely jelen lehet annak érdekében, hogy a gyantaszerű polimer-kompozíció fúvatását vagy habosítását okozza.

A gélesített, szilárd gyantaszerű polimer-kompozíciót ezután lehűtjük és nyomjuk vagy bevonjuk valamely alkalmas nyomófesték-készítménnyel a szükséges vagy kívánt mintának vagy rajznak megfelelően, amely több színnel rendelkezhet. Az itt említett minta vagy rajz nem vonatkozik a találmány lényegére és bármely minta vagy rajz alkalmazható a találmány keretében.

A nyomás módszere hagyományos eljárás és nem szorul részletes leírásra. Ilyen módszerek jól ismertek a szakterületen és az iparban, továbbá le vannak írva számos korábbi szabadalmi leírásban.

Amennyiben különböző szintű vagy magasságú fúvató vagy habosító hatásokat kívánunk elérni, akkor a gyantaszerű polimer-kompozíció felületére nyomott minta vagy rajz előre meghatározott részeire vagy területeire különböző mennyiségű és típusú fúvatásmódosítót vagy inhibitort viszünk fel, amely a kívánt fúvató vagy habosító hatástól függően változik. Dyen különböző hatások le vannak írva az előzőekben említett Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokban.

Amennyiben természetesen nem akarunk különböző hatásokat elérni a fúvató vagy habosító művelet eredményeként, nem adunk fúvatásmódosító anyagokat vagy inhibitorokat a nyomdafestékkompozícióhoz, így a fúvatás vagy habosítás hatására létrejött szint és kiteijedés általában egyenletes. Számos jól ismert hagyományos nyomdafesték-kompozíciót ismertetnek az előzőekben megadott Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásök.

Ezenkívül a kiválasztott nyomott minta vagy rajz bizonyos előre meghatározott részeiben vagy területein polimerizációs iniciátort vagy katalizátort oszlatunk el a későbbiekben részletesebben leírt célra, bizonyos reaktív polimerizálható monomerek vonatkozásában, amelyeket a későbbiekben részletesebben is leírunk.

A szabadgyökös polimerizációs iniciátor vagy katalizátor koncentrációja a nyomdafesték-kompozícióban körülbelül 1 súly% és körülbelül 35-40 súly% között változik, előnyösen 1 súly% és 10 súly% között van a nyomdafesték-kompozíció összsúlyára vonatkoztatva.

Ezek a szabadgyökös polimerizációs iniciátorok vagy katalizátorok, amelyeket gyakran említenek az iparban, pontosabban meghatározva szerves peroxidok vagy per-vegyületek. Ezek kémiailag olyan anyagok, amelyek szerkezetét termikusán labilis oxigén-oxigén-kötés (azaz —Ο—Ο—, peroxi-kötés) jelenléte jellemez. Egy ilyen csoport melegítés közben meghatározott hőmérsékleten szokásosan elbomlik, így szabad gyököt képez, amely megindítja a polimerizációs reakciót. A fajlagos szabadgyökös polimerizációs iniciátor vagy katalizátor, amelyet a kérdéses polimerizációhoz vagy reakcióhoz választunk, függ attól a hőmérséklettől, amelyen a reakció vagy polimerizáció lejátszódik, függ továbbá a szabadgyökös polimerizációs iniciátor vagy szerves peroxid bomlási sebességétől, a szabad gyökök képződésének a sebességétől, a fémionok jelenlététől vagy az oldószerektől és hígítószerektől, amelyekben a szerves peroxidokat szállítják kereskedelmi kikészítésnél, az alkalmazott peroxid százalékos mennyiségétől és az oxigén-százaléktól, az aktivációs energiától (kcal per mól), és hasonló tényezőktől.

A leírás további részének a tanulmányozásakor látjuk, hogy a dikumilperoxid az előnyös és tipikus szerves peroxid vagy szabadgyökös polimerizációs iniciátor vagy katalizátor, amelyet a legtöbb polimerizálható reaktív monomerrel együtt használunk. Az előnyben részesítés alapvetően annak a ténynek köszönhető, hogy a dikumilperoxidnak nagyon kedvező az egyperces felezési hőmérséklete a használt műanyagpaszta normál gélesedési hőmérsékletéhez, az alkalmazott gyantaszerű polimer kompozíció normál olvadási hőmérsékletéhez és a fúvató vagy habosító ar.yag (azodikarbonamid) normál bomláshőmérsékletéhez mérten. Magától értetődik természetesen, hogy más szerves peroxidok vagy szabadgyökös polimerizációs iniciátorok vagy katalizátorok is alkalmasak és szintén használhatók. így például a dibutüóndilaurát egy előnyös és tipikus térhálósító katalizátor akkor, ha más gyantaszerű polimer kompozíciót, így poliuretánt használunk. Néhány előnyös és jellegzetes szerves peroxidot és pervegyületet az alábbiakban sorolunk fel:

di-terc-butilperoxid,

2,5 -dimetil-2,5(terc-butilperoxi)hexán,

2,5-dimetil-2,5-bisz(terc-butilperoxi)hexin-3, di-terc-amil peroxid, terc-butil-2-hidroxietilperoxid, a,a’-bisz(terc-butilperoxi)diizopropilbenzol, benzoilperoxid, diizobutirilperoxid,

2.4- d.tklórbenzoilperoxid, diizononanoilperoxid, dekanoilperoxid, lauroilperoxid, acetil peroxid, szukcinsavperoxid, bisz-p-klórbenzoilperoxid,

2.5- dihidroperoxi-2,5-dimetilhexán, kum alhidroperoxid, terc-butil-hidroperoxid, p-mentán-hidroperoxid, diizopropilbenzol-hidroperoxid,

1,1,3,3-tetrametilbutil-hidroperoxid, di(n propil)peroxidikarbonát, diizopropilperoxidikarbonát, di(s2.ek-butil)peroxidikarbonát, di(2-etilhexil)peroxidikarbonát, di ciklohexil peroxidikarbonát, dicetilperoxidikarbonát, bisz(4-terc-butilciklohexil)peroxidikarbonát, tere •butilperoxiizopropilmonokarbonát, 2,2’-azobisz(izobutironitril)

1,1-bisz(terc-butilperoxi)-3,3,5-trimetilciklohexán, tere-butil peroxiace tát, tért-butilperoxiizobutirát, terc-butilperoxi-2-etilhexanoát, terc-butilperoxipivalát,

-7181863 terc-butilperoxineodekanoát, terc-butilperoximalinsav, di-terc-butildiperoxiftalát,

2,5-dimetil-2,5-bisz(benzoilperoxi)hexán,

2.3- dimetil-2,5-bisz(oktanoüperoxi)hexán, terc-butil peroktoát, terc-butilperbenzoát, acetil ciklohexilszulfönilperoxid, acetil-szek-heptilszulfonilperoxid, 2-terc-butilazo-2-ciano-4-metoxi-4-metilpentán, 2-terc-butilazo-2-ciano-4-metil pentán 2-terc-butilazo-2-cianopropán, metiletilketonperoxid,

2.4- pentándionperoxid, ciklohexanonperoxi d.

Megegyezzük, hogy a vegyületek a peroxidok különböző osztályait ölelik fel és széles tartományra terjednek ki, amelyek mindegyike azonban meghatározott körülmények között használható. Ez a műanyagpaszta gélesedési hőmérsékletétől, valamint a műanyagpaszta és a gyantaszerű polimer készítmény olvadási hőmérsékleteitől függ; Ezek a hőmérsékletek a találmány szerinti körülményeknek megfelelően az egyes anyagok esetén rendszerint körülbelül 149 °C, 177 °C és 201,5 °C körüli tartományban vannak. A találmány különleges céljaira a peroxidok előnyös képviselői azok, amelyeknek az egyperces felezési hőmérséklete körülbelül 133 °C-tól körülbelül 191 °C-ig teqed. Különösen előnyösek azok a peroxidok, amelyeknek az egyperces felezési hőmérséklete körülbelül 151,5 °C és 174 °C között van.

A 133 °C-tól 191 °C-ig terjedő előnyös egyperces felezési hőmérséklettartomány, amelyet a későbbiekben még részletesebben ismertetünk, leginkább lehetővé teszi a reaktív polimerizálható monomer kielé16 gítő és megfelelő térhálósodását a felső koptató rétegben, amely a műanyagpaszta gélesedése után és elsősorban a mechanikus domborítás folyamán történik, vagy végbemehet a fúvatási és habosítás! művelet korábbi szakaszában is. Dy módon a mechanikus domborítás a gélesedési művelet után történik és fennmarad a fúvató és habosító szakaszban azokon a területeken, ahol a polimerizálható reaktív monomer térhálósodása folyik. Abban az esetben, ha a reaktív polimerizálható monomer túlságosan korán térhálósodik, így a térhálósodás a műanyagpaszta kezdeti gélesedése előtt vagy alatt megy végbe, akkor a kívánt mechanikus domborítás nehezebbé vagy éppen lehetetlenné válik. Ugyanígy, ha a polimerizálható reaktív monomer térhálósodása túlságosan korán történik meg, így a fúvatási vagy habosítási művelet utolsó szakasza folyamán, akkor előfordulhat, hogy lehetetlenné válik a koptató réteg egyes domborított területein a mechanikus dr,’<rí· tás megvalósítása, ületve fenntartása.

A nyomdafesték-kompozíció,fennmaradó alkotóinak a koncentrációja, amelyek gyanták, pigmentek és színezékek, oldószerek és hígítóanyagok, fúvatásmódositók és inhibitorok, képlékenyítő anyagok és mások, általában a szokásos tartományban van és az előzőekben említett Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokban megadottakkal egyezik. A fúvatásmódosítók vagy az inhibitorok közül három jellegzetes képviselőt, így a trimelitsavanhidriúet, a fumársavat és a benztiazolt külön is kiemelünk, bár az említett Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokban felsorolt valamennyi fúvatásmódosító vagy inhibitor használható a találmány tágabb értelmében.

Néhány előnyös és jellegzetes nyomdafesték-kompozíciót az alábbiakban adunk meg.

	P-0	P-00	P-l	P—2	P-3	P—4
a	vinilklorid-vinilacetát kopolimer 90/10	6,6	6,8	9,5	10,1	9,7	10,4
b	metiletil-keton	37,4	38,2	53,5	57,4	54,7	58,6
c	titándioxid festékkoncentráció, 55%	25	25			2,8	3,0
/ d	korom-vinil-festék			7,0	7,5	2,8	3,0
E e Ií	trimellitsavanhidrid	30	20	25	25	25	25
1 f	fumársav, 62,5%-os dioktilftalátban
1 s	benzotriazol
1 h	dikumilperoxid	1,0	10	5,0		5,0

i terc-butilperoxibenzoát j terc-butilperoxioktoát k di-terc-butilperoxiftalát

2,5-dimetil-2,5-di(teic-butilperoxi)hexán

-8181863

táblázat folytatása	P-0 P-00 P-l P—2 P—3 P-4
m	1,1 -bisz(terc-butilperoxi)-3,3,5-trinietil-ciklohexán	...... ·· - - ........
n	terc-butilperoxi-izopropilkarbonát
o	di-terc-butilperoxid
P	benzoilperoxid
q	terc-butilhidroperoxid
	(súlyrészek) (vág}' százalékok, ha az összes rész =	100)
	P—5 P—6 P—7 P-8 P-9	P-10 P—11 P—12 P—13 P-14 P-15

a	12,5	12,5	7,1	9,5	8,8	6,8	10	10	8,2	10,3	10,5
b	70,5	70,5	40,1	53,5	49,7	38,2	56,6	56,6	46,7	58,1	59,7
c
d	7,0	7,0	5,3	7,0	6,5	5,0	7,4	7,4	6,1	7,6	7,8
e					25			20
f			40			40			32
g				20			18			19	16
h	10		7,5	10
i											6,0
j
k					10	10	8,0

m ⁿ 6,0 7,0 5,0 o

p 10 q

táblázat folytatása

	P—16	P—17	P—18	P-19	P—20	$5	P—16 P—17 P—18 P-19 P-20
a	9,9	10	9,5	9,5	9,5	f
b	55,8	56,6	53,5	53,5	53,5	8	20 18
						60
c						h
d	7,3	7,4	7,0	7,0	7,0	i
e			25	25	25	65 j	7,0

-919

.....táblázat folytatása

- P-16P-17 P—18 P—19 .P-20 k

5,0 m 8,0

n
0	5,0
P
q		5,0

A nyomott gélesített, a lehetőség szerint habosítható műanyagpasztát ezután megszáradni hagyjuk és gyantaszerű polimer kompozíció vagy műanyagpaszta formájában koptató réteget viszünk fel rá. Egy ilyen koptató réteg hagyományos vagy szabványos alkotókat, így gyantákat (előnyösen közepes vagy kis molekulasúlyú polivinilkloridot), képlékenyítő anyagot, stabilizátorokat, pigmenteket vagy színezékeket (kivételes alkalom esetén), oldószereket és hígítószereket, viszkozitásnövelő anyagokat és szabályozó szereket, továbbá hasonló adalékokat és anyagokat tartalmaz. Az ilyen alkotók koncentrációi hagyományosak és szabványosak, általában az előzőekben megadott Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokban megjelölt tartományban vannak.

Ezeken kívül azonban a koptató réteg még további alkotókat is tartalmazhat, igy egy vagy több olyan reaktív polimerizálható monomer anyagot, amelynek a polimerizációját és/vagy térhálósodását iniciálják az előzőekben leírt polimerizációs iniciátorok vagy szerves peroxidok. Dyen polimerizációs iniciátorokat előnyösen a nyomdafesték-kompozíció mintájának vagy rajzának bizonyos előre meghatározott területein vagy színeiben helyezünk el, így a közvetlenül ezek felett levő reaktív polimerizálható monomerek bizonyos előre meghatározott részei polimerizálódnak és/vagy térhálósodnak, míg a nyomdafesték-kompozíció mintájának vagy rajzának bizonyos más előre meghatározott részei, illetve színei, amelyek nem tartalmaznak polimerizációs iniciátort, nem polimerizálják és/vagy térhálósítják a felettük levő reaktív polimerizálható monomereket.

Az ilyen koptató réteg kompozíciókban használt polivinilklorid gyanták belső, saját viszkozitása körülbelül 0,6-1,2 tartományban van, de a viszonyoktól és a körülményektől függően ennél nagyobb, így körülbelül 1,6 is lehet az A.S.T.M. E>-1243—66 szabvány szerint mérve a mechanikus domborító folyamat kezdete előtt, amelyet a későbbiekben bővebben ismertetünk.

A reaktív polimerizálható monomerek lényegében egyenletesen vannak a koptató rétegben eloszolva, több funkcióval rendelkeznek és legalább két olefinesen telítetlen helyet tartalmaznak a molekulában. Dyen monomereknek képeseknek kell lenniök polimerizálódni a kívánt emelt hőmérsékleten, amely szokásosan magasabb, mint a műanyagpaszta gélesedési hőmérséklete, de alacsonyabb, mint a fúvató anyag bomlási hőmérséklete. A polimerizáció végbe. megy a koptató réteg mindazokon a területein, amelyek a nyomdafesték-kompozíció bizonyos kiválasztott részeiben vagy színeiben elhelyezett szabadgyö⁵ kös polimerizációs iniciátor vagy szerves peroxid felett vannak közvetlenül.

Előnyös és jellegzetes reaktív polimerizálható monomerek a következők:

dialiilfumarát diallilmaleát diallilitakonát diallilftalát etilénglikoldimetakrilát etilénglikoldiakrilát dietilénglikoldimetakrilát dietilénglikoldiakrilát trietilénglikoldimetakrilát trietilénglikoldiakrilát tetraetilénglikoldimetakrilát tetraetilénglikoldiakrilát polietilénglikoldimetakrilát polietilénglikoldiakrilát

1.3- butilénglikoldimetakrilát

-15 1,4-butilénglikoldimetakrilát

1.3- butilénglikoldiakrilát

1.4- butilénglikoldiakrilát

1.4- butándioldiakriIát

1,6-hexándioldimetakrilát

1,6-hexándioldiakrilát allilmetakrilát allilakrilát neopentilglikoldiakrilát neopentilglikoldimetakrilát biszfenol A dimetakrilát (etoxilezett) divinilbenzol diviniltoluol trimetilolpiopán-trimetakrilát trimetilolpropán-triakrilát pentaeritritol-triakrilát gliceril-trimetakrilát triallilcianurát pentaeritritol-tetraakrilát pentaeritritol-tetrametakrilát pentaeritritol-tetrametakrilát

1.4- butándiol-dimetakrilát

Megjegyezzük, hogy ilyen monomerek polifunkciósak és difunkciós, trifunkciós és tetrafunkciós 50 monomereket foglalnak magukban. Kívánt esetben azonban bizonyos mennyiségű monofunkciós monomer együtt lehet a polifunkciós monomerekkel a koptató rétegben. Dyen kombinációk gyakran egységesek és nagyon kedvező és kívánatos jellemzőkkel 55 és tulajdonságokkal rendelkeznek.

Abban az esetben, ha monofunkciós monomerek együtt vannak a polifunkciós monomerekkel, akkor ezek körülbelül 5—50 súly%-ban vannak jelen a gyantaszerű koptató rétegben levő valamennyi mo6° nomer teljes súlyára vonatkoztatva. A koptató rétegben levő monomerek összsúlya körülbelül 5-40 súlyrész tartományban van a koptató rétegben levő gyanta 100 részére számítva (phr), vagy előnyösen 15—35 súlyrész tartományban esik a koptató réteg65 ben levő gyanta 100 részére vonatkoztatva (phr).

-1021

Azok a különleges reaktív polimerizálható monomerek, amelyeket az adott célra kiválasztunk, természetesen olyanok lehetnek, amelyek összeférnek a gyantával vagy diszpergálhatók a gyantában, amely a nagyobb részt képviseli a gyantaszerű koptató rétegben. Ezt szokásosan egy polivinilklorid-kopolimer, -polimer, vagy -homopolimer tartalmazza. A reaktív polimerizálható monomernek tehát lényegében minden arányban elegyíthetőnek kell lennie az alapgyantával vagy abban diszpergálhatónak kell lennie, továbbá könnyen és közvetlenül kell oldódnia vagy diszpergálódnia abban anélkül, hogy szétválna megkülönböztethető, külön rétegre vagy részre, vagy megkülönböztethető, elkülönült részeket foglalna el a gyantaszerű koptató rétegben vagy külön fázist alkotna abban. A reaktív polimerizálható monomernek természetesen viszonylag közömbösnek is kell lennie alacsony hőmérsékleten és nem lehet reakcióképes a gyantaszerű koptató réteg más alkotóival szemben.

Ilyen gyantaszerű koptató réteg vastagsága, amint először visszük rá a nyomott mintára vagy rajzra és még nedves, 0,05 mm-től 0,75 mm-ig teljed vagy ennél nagyobb is lehet, ha bizonyos körülmények, követelmények vagy szükségletek megkívánják.

Előnyös és jellegzetes összetételeket adnak meg a koptató rétegre az előzőekben említett Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokban, az eltérés az, hogy reaktív polimerizálható monomer vagy monomerek nem szerepelnek abban.

Miután a reaktív polimerizálható monomereket tartalmazó koptató réteget felvittük a nyomdafesték-készítmény nyomott mintájára vagy rajzára és azon rögzítettük azt, akkor kíméletesen és mérsékelten melegítjük valamely kemencében vagy más alkalmas melegítő készülékben körülbelül 1-4 percig körülbelül 116°C és körülbelül 243 °C közötti emelt hőmérsékleten, miközben az kikeményedik ⁵ vagy megszüárdul és gélesedik és így a további műveletek során könnyen kezelhető. A hőmérséklet és az idő ily módon egymással összefügg és egymással kapcsolatban van, azaz minél nagyobb a hőmérséklet, annál rövidebb a melegítési idő és megfordítva. Az emelt hőmérsékletnek azonban nem szabad olyan magasnak lennie, hogy aktiválja vagy elbontsa a fúvató vagy habosító anyagot, amely rendes körülmények között jelen van. A hőmérsékletnek és az időnek nem szabad olyan nagynak lennie, hogy a reaktív polimerizálható monomerek polimerizációját megindítsa a koptató rétegben.

Ahogy a leírás további részeiből kitűnik, a monomerek polimerizációja és térhálósodása a koptató rétegben a domborítási művelet során történhet, amely ugyanolyan hőmérsékleten megy végbe, mint a gélesedés, de nyomás alatt, mimellett a koptató réteg felületének a domborítása és a reaktív polimerizálható monomerek polimerizációja ugyanabban a műveletben játszódik le. A hőmérsékletet és az időt tehát ennek megfelelően kell megválasztani.

Ahogy az előzőekben említettük, ezeknek a hőmérsékletértékeknek természetesen azalatt a hőmérséklet alatt kell maradniok, amelyen a műanyagpasztában levő fúvató vagy habosító anyag aktiválódik vagy lebomlik és élénk gázfejlődés indulna meg.

Néhány előnyös és jellegzetes koptató réteg összetételt az alábbiakban adunk meg.

	W-l	W-2	W-3
J polivinilklorid, kis molekulasúly, i diszperziófok, saját viszkozitás 0,8 1	100	100	100	a
i d(2-etilhexil)ftalát		5,0		b
j trikrezilfoszfát				c
| epoxidált szójaolaj	2,7	2,7	2,7	d
1 alkilaril-módosított ftalátészter				e
i epoxidált tallolajészter t				f
i 2,2,4-trimetil-1,3 -pentándiol-diizobutirát	3,7	3,7	3,7	g
butilbenzilftalát	15,5	15,5	15,5	h
polidodecilbenzol	4,6	4,6	4,6	i
Ba-Zn-foszfit stabilizátor	6,6	6,6	6,6	j
nonilfenilpolietilénglikoléter				k
etil-2-ciano-2,3-difenüakrilát				1
ibolya-színezék				m

-1123 táblázat folytatása

W-l W—2

W-3 pentaeritritol-tetrametakrilát gli ceril-trimetakrilát pentaeritritol-triakrilát neopentilglikol-triakrilát trimetilolpropán-trimetakrilát polietilénglikol-dimetakrilát tetraetilénglikol-dimetakrilát etilénglikoldimetakrilát

1,3-butilénglikol-dimetakrilát

1,6-hexándiol-dimetakrilát trietilénglikol-dimetakrilát etoxilezett biszfenol A dimetakrilát dietilénglikol -dimetakrilát z

W-4	W-5	W—6	W—7	W—8	W-l 3	W—14	W-9	W-10	W—12	W-15 W-U
100	100	100	100	100	100	10C	100	100	100	100 100	a
2,0				4,0	8,0			5,0	1,0		b 0
2,7	2,7	2,7	2,7	2,7	2,7	2,7	2,7	2,7	2,7	2,7 2,7	d
						21,1					e
					2,7						f
3,7	3,7	3,7	3,7	3,7	8,0	3,7	3,7	3,7	3,7	3,7 3,7	g
15,5	15,5	15,5	15,5	15,5	8,0		15,5	15,5	15,5	15,5 15,5	h
4,6	4,6	4,6	4,6	4,6			4,6	4,6	4,6	4,6 4,6	i
6,6	6,6	6,6	6,6	6,6	6,6	6,6	6,6	6,6	6,6	6,6 6,6	i

k

1,3

0,38

0,01

-1225 táblázat folytatása

W-4	W—5	W-6	W-7	W-8	W—13	W—14	W-9 W-10 W—12 W-15W-11
					25		r
						25	s
							t
23							u
	24						V
		28					'W
			27				X
				21			y

z

Az ezután következő leírásban a mechanikus domborító műveletet ismertetjük és súlyt helyezünk arra, hogy lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítést vagy szerkezetet kapjunk, amely érdesített, rovátkolt, kontúrozott, recézett, vonalkázott és hasonló kialakítású. így csupán valamely présszerszámmal vagy hasonló eszközökkel, vagy a koptató réteg felületének valamely érdesített, megfelelően rovátkolt vagy kontúrozott felületéhez, így valamely szálas papírfelülethez, való sajtolásával egyenetlen vagy érdesített fémes felületet, küllemet vagy durva, szemcsés felületet kapunk, amely nem sima, egyenletes, fényes vagy csillogó.

A mechanikus domborítás magassága 0,025 mm-nél kisebb lehet, de elérheti a 0,375 mm-t is, előnyösen azonban körülbelül 0,025 mm és körülbelül 0,1 mm között van, amely a mechanikusan domborított koptató réteg típusától, vastagságától és a természetétől függ, de függhet a kívánt vagy szükséges díszítő hatástól, a mechanikus domborítás milyenségétől és formájától, valamint egyéb tényezőktől is.

A mechanikus domborító műveletet tehát úgy végezzük, hogy a domborított koptató réteg egész felülete lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítése vagy szerkezete biztosítva legyen. Dyen kikészítésű felület vagy szerkezet lényegében teljesen mentes a ragyogó, csillogó vagy selymes fénytől. A felületet érdesíthetjük, rovátkázhatjuk, hullámosíthatjuk, vonalkázhatjuk vagy recézhetjük, szabályos vagy szabálytalan, előre meghatározott vagy véletlenszerű minta szerint és a felületet nagy számú kis kiemelkedéssel, dudorral, peremmel, ponttal vagy domborulattal láthatjuk el, így a kívánt sötét vagy homályosan tompa megjelenést biztosíthatjuk. A mechanikus domborítás útján nagyon sok, nagyon finom vonalkát is létesíthetünk, amelyek egyenes vagy párhuzamos vagy csavart vonalak és körülbelül 60, 80 vagy 100 vagy ennél több helyezkedik el belőlük

25,4 mm-en. Az ilyen felületet úgy is kialakíthatjuk, hogy papírt, textúrát anyagot vagy terméket, szövött, kötött vagy szövésnélküli textíliát sajtolunk a koptató rétegre és így éljük el a kívánt kikészítést vagy szerkezetet.

A mechanikus domborítást, amellyel a kívánt lapos, sötét vagy homályos tompa kikészítést vagy szerkezetet vagy egyéb kikészített felületeket állítjuk ²⁵ elő, nyomás alatt végezhetjük, amely kicsi, így körülbelül 0,14kg/cm², vagy nagy, így körülbelül 2C kg/cm² között lehet a hőmérséklettől függően, amely körülbelül 116 °C és 243 °C közötti tartományban van. Abban az esetben, ha présgépen dől³⁰ gozunk, a nyomást körülbelül 10 másodperc és .4 perc közötti időtartamig tartjuk fenn, akkor pedig, ha a nyomást fűtött domborító hengerrel végezzük, a hőmérsékletet és a nyomást az említett tartomány felső értékein tartjuk. Az alkalmazott nyomási idő ³⁵ ennek megfelelően viszonylag rövid lesz. A gyantaszerű polimer réteges anyag áthaladása vagy körbecsavarása esetén a fűtött domborító henger szélének egy része használható a hő alkalmazási idejének a meghosszabbítására. Az alkalmazott nyomásnak ⁴⁰ azonban elégnek kell lennie ahhoz, hogy nagyon jó kapcsolatot teremtsen a fűtött domborító felület és a domborítandó gyantaszerű polimer anyag között.

A hőmérséklet- és nyomásértékeknek a domborítási folyamat megvalósítása során megfelelő nagysá⁴⁵ gúaknak kell lenniök ahhoz, hogy aktiválják vagy elbontsák a szabadgyökös polimerizációs katalizátort vagy szerves peroxidot a nyomdafesték-kompozíció előre meghatározott részeiben, amelyek az ilyen előre meghatározott részek felett levő reaktív ⁵⁰ polimerizálható monomerek polimerizációját vagy térhálósodását előidézik. Ennek eredményeként a koptató réteg ilyen részeinek megnő az olvadékviszkozitása abban és egy keményebb, ellenállóbb felületit kapunk, amely képes ellenállni bizonyos lágyu⁵³ lási és olvadási hajlamnak az ezután következő melegítés folyamán a fúvatási vagy habositási művelet során. Dy módon az ilyen részek képesek megtartani lapos, sötét, vagy homályosan tompa felületkikészítésüket, vagy szerkezetüket a fúvatás és habosítás ⁶⁰ folyamán alkalmazott nagyobb mértékű melegítésnél.

Másrészt azonban a koptató rétegnek azok a részei, amelyek a nyomdafesték-kompozíció olyan részei felett vannak, amelyek nem tartalmaznak szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves per13

-1327 oxidot, jelentős mértékben nem polimerizálódnak vagy nem térhálósodnak, nem rendelkeznek nagyobb olvadékviszkozitással és nem lesz a felületük keményebb vagy ellenállóbb. Ennek következtében, ha ezeket a részeket a fúvatást vagy a habosítás alatt nagyobb hő hatásának tesszük ki, nem lesznek képesek ellenállni a lágyuló vagy olvadó hajlamnak, ezért meglágyulnak és megolvadnak, folyóssá válnak és fényes, csillogó felületté olvadnak össze, így viszonylag fényes és ragyogó kikészítésű felületet adnak. Egy ilyen fényes, csillogó felület nagyon sima és nagyon sík, a ráeső fényt visszaveri és éles kontrasztban van a lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítéssel, amely nem sima vagy csillogó és nem veri vissza a ráeső fényt. E kétkikészítés vagy szerkezet típus által létrehozott kontraszt éles ellentétben van egymással.

A keletkező végtermékek ilyen formájukban nagymértékben hasonlítanak a kerámia padlóburkoló csempékhez, így általában fürdőszobák padló- és falfelületeinek a burkolására használhatók. A fényes, ragyogó vagy csillogó kikészítés nagymértékben hasonlít a mázas vagy égetett kerámiacsempék felületéhez, míg a lapos, sötét vagy homályosan tompa felület nagyon emlékeztet a habarcsos vagy cementes anyagokra, amelyeket a mázas kerámiacsempék közé tesznek.

Ilyen szokásos és erős kontraszthatású kikészítések jönnek létre az emelt hőmérsékleten való kezelés eredményeként, amelyet a fúvatási és habosítási művelet során alkalmazunk.

A többrétegű egységet, amely a tartó réteges anyagot és/vagy a belső lehetőség szerint habosítható (vagy nem-habosítható) műgyantapasztát; a nyomdafesték-kompozíció nyomott mintáját vagy rajzát, amelynek egyes részei vagy színei módosítókat vagy inhibitorokat és szabadgyökös polimerizációs iniciátorokat vagy szerves peroxidokat tartalmaznak, míg más részei vagy színei módosítókat vagy inhibitorokat vagy szabadgyökös polimerizációs iniciátorokat vagy szerves peroxidokat nem tartalmaznak; továbbá a reaktív polimerizálható monomereket lényegében egyenletesen tartalmazó felső koptató réteget foglalja magában, az egész felületén a mechanikus domborítás után olyan magas hőmérsékletre melegítjük, amely meg képes olvasztani a gyantát a gyantaszerű polimer kompozícióban és amely képes aktiválni vagy elbontani a fúvató vagy habosító anyagokat a belső lehetőség szerint habosítható műanyagpasztában és erőteljes fúvatást és habosodást okoz. Ezenkívül a koptató réteg felülete a magasabb hőmérsékletre növekszik, mimellett azok a területek, amelyek nem rendelkeznek nagyobb olvadékviszkozitással vagy polimerizált vagy térhálósodott monomerekkel, meglágyulnak, megolvadnak, megfolynak és sima, fényes és csillogó felületeket képeznek. Azok a területek természetesen, amelyeknek nagyobb az olvadékviszkozitása és polimerizálódott vagy térhálósodott monomerekkel rendelkeznek, ellenállnak a magasabb hőmérsékleteknek és nem lágyulnak, olvadnak vagy folynak meg, de megtartják lapos, sötét vagy homályosan tompa felületi kikészítésüket vagy szerkezetüket. Az egész egység hőmérsékletének el kell érnie a gyanták összeolvadási hőmérsékletét annak érdekében, hogy a kívánt legnagyobb szilárdságot kapjuk. Az összeolvadást rendszerint 163 °C és 243 T között érjük el az alkalmazott különleges polimer-terméktől függően. Ennek a hőmérsékletnek elégnek kell lennie arra is, hogy aktiválja vagy elbontsa a különleges fúvató vagy habosító anyagot, amely jelen van a műanyagpasztában. Megegyezzük, hogy a fúvató és habosító hőmérsékletek, valamint az összeolvadási és gélese- I dési hőmérsékletek a környezeti levegő hőmérsékletének felelnek meg és nem az ilyen környezeti levegőnek kitett termék hőmérséklete.j

A rajzokra, különösen a 2. és 3. ábrára hivatkozva bemutatjuk azokat a folyamatokat, amelyek aj fúvatási és habosítási műveletek során végbemennek.I

Ά műanyagpaszta vagy az eredeti belső lehetőség szerint fúvatható vagy habosítható gyantaszerű polimer-!

-kompozíció kezdetben fúvató vagy habosító anya- got, így azodikarbonamidot, tartalmaz, amely lényegében egyenletesen van benne eloszlatva. A 18 nyomdafesték-kompozíció azon részei azonban, amelyek az A zónában vannak, ezenkívül valamely fúva’ó vagy habosító módosítót, így inhibitort is tartalmaznak, ennélfogva a gyantaszerű polimer kompozíciónak azok a részei, amelyek ezek alatt helyezkednek el az A zónában, viszonylag fúvatlanul vagy habosítatlanul maradnak a fúvató vagy habosító !

inhibitor gátló hatásának köszönhetően. Másrészt aí nyomdafesték-kompozíciónak azon részei, amelyek a B zónában vannak, nem tartalmaznak semmi-, féle fúvató vagy habosító módosítót, így inhibitort,I és ennélfogva a gyantaszerű polimer kompozíció ezek alatt elhelyezkedő részeinek a viszonylagos fúvatása vagy habosítása lényegében teljesen végbemegy. Ezek a folyamatok jól le vannak írva az előzőekben említett Amerikai Egyesült Államok-beli | szabadalmi leírásokban.j

Ezenkívül a 18 nyomdafesték-kompozíciónak ezek a részei az A zónában szabadgyökös polimerizíciós iniciátort vagy szerves peroxidot is tartalmaz-í nak, amelyek aktiválódnak vagy elbomlanak aI domborítás! művelet során és elősegítik a reaktív polimerizálható monomer polimerizációját és/vagy térhálósodását a 22 koptató rétegben és növelik ezeknek a részeknek az olvadékviszkozitását. Ennek eredményeként ezek a részek megtartják lapos, sötét' vagy homályosan tompa kikészítésüket vagy szerkezetüket a fúvatási vagy habosítási művelet folyamán. Másrészt azonban a 18 nyomdafesték-kompozíciónak a B zónában levő részei nem tartalmaznak szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot és a polimerizálható monomerek nem polimerizálódnak vagy nem térhálósodnak a koptató rétegben. Ennek eredményeként ilyen részek nem tudnak ellenállni a fúvatási és habosítási ciklus emelt , hőmérsékletének, így meglágyulnak, megolvadnak, és sima, fényes, csillogó felületekké folynak össze a B zónában.

A következő számszerű összehasonlító fényszinte-I két és tartományokat alkalmazzuk a találmány kielégítő leírásánál a sima, fényes vagy csillogó kikészítés é> a lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítésí összehasonlításánál.;

A sima, fényes vagy csillogó kikészítésű felületek fényszintjei körülbelül 15-90 tartományban vannak, de ennél nagyobbak is lehetnek, a lapos, sötét vagy

-1429 homályosan tompa kikészítést! felületek fényszintjei pedig 70-3 tartományban vannak vagy ennél kisebbek. A fényszintkülönbség a két kontrasztban levő kikészítés között 50 fényszinthatár alatt legalább körülbelül 10 fényszint és 50 fényszinthatárnál vagy ez fölött legalább körülbelül 20 fényszint. Az ilyen számszerű fényszintértékeket az A.S.TM. 523—67 (1972) számú Amerikai Esésűit Államok-beli szabványban leírt módon 6u -os szögnél határozzuk meg.

Megjegyezzük, hogy a sima, fényes vagy csillogó kikészítéseknek és a lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítéseknek az összehasonlítása a találmány keretébe tartozó jellegzetes vagy előnyös változat. Ezek a megjelölések vagy jelzők összehasonlító vagy viszonyító megjelölések vagy jelzők és csupán vagy elsősorban a fényszintkülönbségek bemutatására használatosak.

A találmány keretében egyaránt készíthetünk sima, fényes vagy csillogó kikészítéseket bizonyos kiválasztott területeken és még simább, fényesebb vagy csillogóbb kikészítéseket bizonyos más meghatározott területeken és a fényszintkülönbségeket körülbelül 20 felett tartjuk akkor, ha a fény szintek ilyen változatoknál 50 felett vannak.

Ilyen fényes és nagyon fényes kontrasztokat kaphatunk, ha mellőzzük a mechanikus domborítás! folyamatot, amelynél érdes felületet kapunk és helyette síknyomást vagy hengemyomást alkalmazunk, amikor is nagyon sima, fényezett felülethez jutunk, így a gyantaszerű koptató réteg egész felülete rendkívül sima, fényes, ragyogó vagy csillogó kikészítésű lesz.

Magas hőmérséklet és nagy nyomás ugyancsak alkalmazható, ahogy előzőleg leírtuk a fúvató és habosító lépéssel kapcsolatban, mimellett a nyomdafesték-kompozícióban levő polimerizációs és térhálósító iniciátorok felett elhelyezkedő koptató rétegben a polifunkciós, reaktív polimerizálható és térhálósítható monomerek, miután térhálósodtak a síknyomó vagy hengemyomó művelet során, hatásosan ellenállnak ilyen hevítésnek és nyomásnak, és „befagyasztják” ezeket a különleges felületeket, amelyek meg tudják tartani rendkívül sima, ragyogó, fényes vagy csillogó kikészítésüket az ezután következő fúvató és habosító művelet folyamán.

Azok az egyéb felületek ellenben, amelyek olyan monomer anyagokat tartalmaznak, amelyek nem helyezkednek el polimerizációs vagy térhálósító iniciátorok vagy szerves peroxidok felett, tartalmaznak még polimerizálatlan és térhálósítatlan monomer anyagokat, ennek következtében meglágyulnak, megolvadnak és megfolyósodnak, így veszítenek valamelyest a rendkívül sima, ragyogó, fényes vagy csillogó kikészítésükből, de eleget megtartanak a korábbi rendkívül sima, ragyogó, fényes vagy csillogó kikészítésükből, amely körülbelül 20 fényszintnek felel meg és ez kevesebb, mint a rendkívül sima, ragyogó, fényes vagy csillogó kikészítés fényszintje.

A rajzok 1-3. ábráira hivatkozva csupán összehasonlítási célokra bemutatjuk, hogy az előzőekben leírt alternatív módszereknél sima, fényes vagy csillogó „B” területek mellett még simább, fényesebb vagy csillogóbb A területek létezhetnek.

Azt találtuk, hogy egyes esetekben a belső lehetőség szerint habosítható műanyagpaszta fúvatása vagy habosítása olyan erősen és hevesen megy végbe, hogy a fúvató vagy habosító anyagból fejlődő vagy ⁵ felszabaduló gázok arra törekszenek, hogy felfelé eltávozzanak a hevített műanyagpasztából és belépjenek a koptató rétegbe. így nem kívánt módon megbontják a koptató réteg sima és egyenletes felületét, különösen azokon a területeken, ahol az olva10 dékviszkozitásuk kismérvű, vagy lényegében nem polimerizálódott és/vagy nem térhálósodon monomereket tartalmaz, vagy megtámadják a sima, fényes vagy csillogó felületeket. Ez káros az ilyen felületek egyenletessége szempontjából és esztétikai szempon15 tokból sem kívánatos. Ezenkívül csökken az erős kontraszthatás a sima, fényes vagy csillogó felületek és a szomszédos domborított, lapos, sötét vagy homályosan tompa felületek között.

Ezt a nem kívánt hatást elkerülhetjük oly 20 módon, hogy egy viszonylag vékony védőbevonatot vagy -réteget viszünk fel 0,15 mm vagy ennél kisebb, így 0,025-0,050 mm, vastagságban a belső lehetőség szerint habosítható műanyagpaszta felső részére a nyomott minta vagy rajz kialakítása előtt, vagy más 25 változat szerint ilyen védőbevonatot hordunk fel a nyomott mintára vagy rajzra a koptató réteg alkalmazása előtt. Ilyen védőréteg vagy film hatásosan megakadályozza, hogy a gázok felfelé eltávozzanak a fúvató vagy habosító műanyagpasztából és belépje30 nek a koptató rétegbe. A védőréteget filmként alkalmazhatjuk, de szokásosan műanyagpaszta gyantapolimer-kompozíció, így viszonylag nagyon kis molekulasúlyú vinilklorid-polimer vagy -kopolimer alakjában visszük fel. Ilyen műanyagpaszta védőréteg 35 gélesedése természetesen emelt hőmérsékleten, de még a fúvató vagy habosító anyag és a polimerizációs iniciátor vagy szerves peroxid aktivációs és bomlási hőmérséklete alatt megy végbe.

A védőbevonat vagy -réteg vastagságának nem 40 kell olyan nagynak lennie, hogy megakadályozza a fúvatásmódosítót vagy inhibitort abban, hogy kifejtse fúvatásmódosító vagy gátló hatását lefelé a védőrétegen keresztül a műanyagpasztában a fúvatási művelet során vagy a polimerizációs iniciátort 45 abban, hogy kifejtse hatását felfelé a reaktív polimerizálható monomerek polimerizációja és/vagy térhálósodása í olyamán. Néhány előnyös és jellegzetes védőbevonat-összetételt a következőkben adunk meg.

---—---———______________

BC-1 BC-2 polivinilklorid, nagy molekulasúly, diszperziófok, saját viszkozitás 1,4 89 90 polivinilklorid, nagy molekulasúly, 60 keverékgyanta, sajátviszkozitás 0,9

10 dioktilftalát epoxidált szójaolaj 5

2,2,4-trimetil-l,3-pentadienol15

-1531 táblázat folytatása

	BC-1	BC-2
-diizobutirát	6,9	8,8
butilbenzilftalát	29	19,6 5
polidodecilbenzol	8,5	5,5
Ba-Zn-foszfit stabilizátor	7,25	3
UV abszorber	0,32	0,32
gyorsító	0,01	0,01
-U (Súlyrészek, 100 súly rész gyantára számítva, phr)

Más adalékok és szerek, így például etoxilezett nonilfenol, viszkozitáscsökkentő, vagy más képlékenyítők és stabilizáló oldatok vagy hígítók, töltőanya- 15 gok és hasonlók is használhatók.

A 4. és 4A. ábrák szerinti módosulat

Az előzőekben megállapítottuk, hogy a 11 alap- ₂₀ réteg vagy hordozó egyszerűen csak egy szálasanyag tartó réteges anyagot foglalhat magában, és más rétegek, így nem habosítható vagy a belső lehetőség szerint habosítható gyantaszerű polimer-kompozíciók vagy műanyagpaszták vagy más réteges anyagok _?5 elhagyhatók.

Ilyen változatot mutatnak be a 4. és 4A. ábrák, ahol a gyantaszerű polimer réteges anyagot szemléltetjük a domborítás és az ezt követő hevítő lépések előtt és után. Ezeknél az ábráknál egy 30 gyanta- ₃₀ szerű polimer réteges anyagot láthatunk, amely egy 32 szálas szerkezetű, viszonylag lapos tartó réteges anyagot, így azbesztlapot tartalmaz, amelyen a 38 nyomdafesték-kompozíció van szokásosan elhelyezve a kívánt minta vagy rajz formájában több színben. -_;5 Kívánt esetben sima vagy egyenletes gyantaszerű polimer bevonatot, így akrilnitrilbevonatot, vihetünk fel a 32 azbesztlemezre, különösen akkor, ha a felülete túlságosan egyenlőtlen, bolyhos, szálas vagy szabálytalan, a 38 nyomdafesték-kompozíció felnyomása előtt. A nyomott minta vagy rajz egyes részeiben vagy színeiben nincsenek fúvatásmódosítók vagy inhibitorok, de szabadgyökös polimerizációs iniciátorokat vagy szerves peroxidokat viszünk be a nyomott minta vagy rajz részeibe, míg a 41 részek- 45 ben nem viszünk be szabadgyökös polimerizációs iniciátorokat vagy szerves peroxidokat. Ezután egy 42 koptató réteget viszünk fel a nyomott minta vagy rajz felületére szokásos módon, amely lényegében egyenletesen eloszlatva reaktív polimerizálható _J0 monomereket tartalmaz. A 42 koptató réteget ezt követően ismert módon megfelelő nyomáson, elég magas hőmérsékleten, elegendő ideig domborítjuk annak érdekében, hogy felületén a kívánt kikészítést vagy szerkezetet kialakítsuk és így egy lapos, sötét ₅₅ vagy homályosan tompa kikészítést vagy szerkezetet kapunk.

Ezalatt a mechanikus domborítás alatt a reaktív polimerizálható monomerek a 42 koptató rétegben polimerizálódnak és/vagy térhálósodnak, miközben 60 olvadékviszkozitásuk megnő, de csak azokon a helyeken, amelyek közvetlenül a szabadgyökös polimerizációs iniciátorok vagy szerves peroxidok felett helyezkednek el a nyomdafesték kompozícióban. Minden más terület, amely nem a szabadgyökös ini- 65 ciátorok vagy á szerves peroxidok felett van, nem rendelkezik polimerizált és/vagy térhálósított monomerekkel a koptató rétegben és az ilyen területek olvadékviszkozitása ilyen területeken lényegében szintén változatlan.

Ennek eredményeként, ha a mechanikusan domborított réteges anyag még magasabb hőmérsékletre emelkedik, amely meglehetősen hasonló nagyságú ahhoz a hőmérséklethez, amely a fúvatás vagy a habosítás körülményei között szokásos, a koptató réteg polimerizált és/vagy térhálósított részei, amelyek viszonylag nagyobb olvadékviszkozitásokkal is rendelkeznek, képesek ellenállni az ilyen melegítés lágyító és olvasztó hatásának, megmaradnak a mechanikus domborítás eredményei és megmarad a lapos, sötét vagy homályosan tompa megjelenés. Más területek azonban, amelyek nem polimerizálódtak és/vagy nem térhálósodtak, nem rendelkeznek nagy olvadékviszkozitásokkal, meglágyulnak, megolvadnak és összefolynak, amelynek az eredményeként sima, fényes és csillogó külső jön létre.

A viszonylag lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítést vagy szerkezetet a 4A ábrán az A hivatkozási betű mutatja. Megegyezzük, hogy ezek a területek pontosan és tökéletesen egyeznek a 40 területekkel, amelyek a szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy a szerves peroxidot tartalmazzák, és az ilyen anyagot tartalmazó nyomott minta vagy rajz különleges színeivel. A viszonylag sima, fényes vagy csillogó felületeket a B hivatkozási betűvel jelöljük és a nyomdafesték-kompozíció olyan területei felett helyezkednek el, amelyek nem tartalmaznak szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot, így pontosan és tökéletesen megegyeznek azokkal a területekkel, amelyek a nyomott minta vagy rajz különböző színeit tartalmazzák. Kis kiemelkedések figyelhetők meg a 42 koptató réteg felületén az A zónában. Ezeket a későbbiekben nagyobb részletességgel még megtárgyaljuk.

Az 5. és 5A. ábrák szerinti módosulat

Az előzőekben megállapítottuk, hogy a 11 alapréteg vagy hordozó egyszerűen egy gyantaszerű polimer kompozíciót foglal magában és más rétegek, így egy viszonylag lapos, szálas réteges anyag, vagy más réteges anyagok elhagyhatók.

Ilyen változatot mutatnak be az 5. és 5A. ábrák, ahol a gyantaszerű polimer réteges anyagot szemléltetjük a domborítási lépés és a fúvatás vagy habosítás előtt és után. Ezeknél az ábráknál egy 50 gyantaszerű polimer réteges anyagot láthatunk, amely egy szokásos, kereskedelemben beszerezhető viszonylag lapos és viszonylag vékony 55 laza papír réteges anyagot foglal magában. Erre az 55 laza papírra egy 53 belső lehetőség szerint habosítható gyantaszerű polimer kompozíciót viszünk fel vagy létesítünk rajt, amely valamely hagyományos fúvató vagy habositó anyagot, így azodikarbonamidot tartalmaz. A belső lehetőség szerint habosítható 53 műanyagpaszta gélesedik, majd ezután ezt a műanyagpasztát valamely 58 nyomdafesték-kompozícióval együtt, amely polimerizációs szabadgyökös iniciátort vagy szerves peroxidot és valamely különleges pigmentet vagy színezéket tartalmaz a 60 területe·

-1633

Λ •4 ken, míg a 61 területeken nem tartalmaz szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot, de tartalmaz különböző pingmenteket vagy színező anyagokat, felnyomjuk. Az 58 nyomdafestékkompozíció egyáltalán nem tartalmaz fúvatásmódosítókat vagy inhibitorokat.

Ezután egy 62 koptató réteget viszünk fel a nyomdafestékkompozícíó felületére, amely lényegében egyenletesen eloszlatva reaktív polimerizálható monomert tartalmaz. A koptató réteget ezt követően megfelelő nyomáson, elég magas hőmérsékleten és elég hosszú ideig mechanikusan domborítjuk annak érdekében, hogy azon a kívánt lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítést vagy szerkezetet kialakítsuk, mégpedig az egész domborított mintán. Ezidő alatt a reaktív polimerizálható monomer normálisan polímerizálódik és térhálósodik.

Ezután egy hagyományos fúvató vagy habosító művelet következik magasabb hőmérsékleten, eközben a fúvató vagy habosító anyag a gyantaszerű polimer kompozíció kiterjedését idézi elő. Dyen kiterjedés jól látható az 5A ábrán. Ugyanakkor a nagymértékben polimerizálódott vagy térhálósodott monomerek a 60 területeken, amely területek nagyobb olvadásviszkozitásúak, ellenállnak a hő lágyító vagy megolvasztó hatásának a fúvatási és habosítási művelet folyamán és így a 60 területek megtartják a kívánt lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítésüket vagy szerkezetüket. A 61 területek azonban, amelyek nem olyan 58 nyomdafesték-kompozíciók felett helyezkednek el, amelyek szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot tartalmaznak, nem polimerizálódnak vagy nem térhálósodnak és nagyobb olvadékviszkozitással sem rendelkeznek, nem képesek ellenállni a fúvatási és habosítási ciklusban fejlődő hő lágyító és olvasztó hatásának, ennélfogva az ilyen területek megolvadnak és összefolynak, így sima, fényes vagy csillogó felületet alkotnak, amely éles ellentétben van a lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítésű vagy szerkezetű 60 területekkel. Az A területek ismét laposak, sötétek vagy homályosan tompák, míg a B területek simák, fényesek vagy csillogók.

Amennyiben fúvatás- vagy habosítás-módosítók vagy inhibitorok nincsenek jelen a nyomdafesték-kompozícióban, a fúvatás vagy habosítás egységes és nem történik kémiai domborító hatás a koptató réteg felületén. Kis kiemelkedések azonban jelentkeznek a 62 koptató réteg felületén az A zónákban. Ezeket a későbbiekben nagyobb részletességgel még megtárgyaljuk. A viszonylag vékony laza papírréteget eltávolítjuk a gyantaszerű polimer kompozíció alsó felületéről a fúvatási vagy habosítási ciklust követően. Abban az esetben azonban, ha a gyantaszerű polimei kompozíció, a nyomdafesték-kompozíció és a koptató réteg elég erősnek bizonyul a további kezelésnél, vagy ha más hordozóval van ellátva, a laza papírt eltávolíthatjuk még a fúvató és_ habosító művelet előtt.

Ezenkívül a gyantaszerű 62 koptató réteg lényegében egységesen eloszlatva magában foglalhat valamely polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot, amely aktiválható vagy elbontható az 58 nyomdafesték-kompozícióban levő polimerizációs iniciátor vagy szerves peroxid lebomlási vagy aktiválási hőmérsékleténél éppen magasabb hőmérsékleten.

így miután a polimerizálható reaktív monomer polimerizációja és/vagy térhálósodása befejeződött az ⁵ A zónákban, a környező léghőmérsékletet növelhetjük avégett, hogy a következő eredményeket kapjuk. Az A zónák, amelyek polimerizált és/vagy térhálósodott monomereket tartalmaznak és nagyobb az olvadékviszkozitásuk, megtartják külsejüliet és kiemelke¹⁰ déseiket. A B zónák megkapják sima, fényes vagy csillogó megjelenésüket, mint előbb. Az A zónákban levő polimerizációs iniciátor aktiválódott és/vagy bomlott el mindezideig csupán, míg a koptató rétegben levő polimerizációs iniciátor vagy szerves per¹⁵ oxid még nem aktiválódott vagy nem bomlott el, mivel ennek az aktivációs hőmérséklete magasabb. Abban az esetben azonban, ha a hőmérséklet elég magasra emelkedik és megindítja a fúvatást vagy a habosítást, akkor a polimerizációs iniciátor vagy 20 szerves peroxid aktiválódik vagy elbomlik a koptató rétegben és a koptató rétegben levő összes reaktív polimerizálható monomer, ideszámítva a B zónákban levőt is, polímerizálódik és/vagy térhálósodik.

Ennek eredménye az lesz, hogy a 62 koptató 25 réteg az A zónákban domborított, lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítésű lesz, míg a 62 koptató réteg felülete a B zónákban sima, fényes vagy csillogó kikészítést kap, de mind az A, mind a B zónák nagy koncentrációban tartalmaznak polimeri30 zált és/vagy térhálósodott reaktív polimerizálható monomereket és mindkét rész viszonylag nagy olvadékviszkozitással rendelkezik.

A 6. és 6A. ábrák szerinti módosulat

A 6. és 6A. ábrákon a találmány megvalósulásának egy más változatát mutatjuk be. Itt egy hagyományos alapréteg vagy hordozó van, amely viszonylag lapos szálas szerkezetű 72 tartó réteges anyag, 40 így azbesztlap, amelyre egy 78 nyomdafesték-kompozíciót viszünk fel valamely kívánt sokszínű minta vagy rajz formájában, ahol bizonyos előre meghatározott 80 részek vagy színek egy szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot és vala<5 mely különleges pigmentet vagy színező anyagot tartalmaznak. A 78 nyomdafesték-kompozíció más előre meghatározott 81 nyomott részei a 72 szálas szerkezetű tartó réteges anyag felületén nem tartalmaznak szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy 50 szerves peroxidot, de tartalmaznak különböző pigmenteket vagy színező anyagokat. Amennyiben nincs benne lehetőség szerint habosítható műanyagpaszta, nincs szükség a 78 nyomdafesték-kompozícióban vagy annak bizonyos részeiben fúvató vagy 55 habosító módosítóra vagy inhibitorra.

Egy gyantaszerű polimer kompozíciót magában foglaló 82 felső koptató réteget viszünk fel ezután a 78 nyomdafesték-kompozíció felületére, amely lényegében egyenletesen eloszlatva egy reaktív poli60 merizálható monomer anyagot tartalmaz. A 82 koptató réteget ezután viszonylag alacsony hőmérsékletre melegítjük annak érdekében, hogy gélesedjék és keményedjék vagy szilárduljon a felülete és így elősegítsük az ezt követő kezelést. Semmiféle mechani65 kus domborítást nem végzünk a 82 koptató réteg

-1735 felületén, és ez ebben tér el az előzőekben a 4. és 4A. ábrákkal kapcsolatban tárgyalt változattól.

Amennyiben elegendő hőt közlünk annak érdekében, hogy a gyantaszerű polimer anyag hőmérsékletét olyan magasra emeljük, hogy aktiválja vagy elbontsa a szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy a szerves peroxidot, megtörténik a reaktív polimerizálható monomer anyagok polimerizálódása és térhálósodása a koptató rétegben, ezzel együtt megnövekszik a 83 területek olvadékviszkozitása, amely területek közvetlenül a 78 nyomdafesték-kompozícióban levő szabadgyökös iniciátor vagy szerves peroxid felett helyezkednek el. Azokon a 81 területeken azonban, amelyek nem a reaktív polimerizálható monomer anyagok szabadgyökös polimerizációja vagy térhálósodása felett helyezkednek el a 82 koptató rétegben, nem megy végbe egyidejűleg az olvadékviszkozitás növekedése a 81 területeken.

Ezenkívül a 83 területeken, ahol polimerizáció és/vagy térhálósodás, valamint egyidejű olvadékviszkozitásnövekedés megy végbe, egy szokatlan és eltérő domborító hatás történik, amely azzal jár, hogy a 82 koptató réteg 0,125 mm-re vagy ennél magasabbra emelkedik vagy növekszik a felületén. Ilyen növekedés vágy emelkedés nem észlelhető a 81 területeken és a megnövekedett részek kombinált domborított hatása az A zónákban a B zónákban levő normál részekkel kontrasztban van és ez esztétikailag kitűnő hatást ad. Ilyen megnövekedett vagy kidomborodó kiemelkedések, amelyek más találmány szerinti változatoknál is vannak, körülbelül 0,025-0,050 mm nagyságúak, de nagyon jelentős számban vannak. Egy ilyen szokatlan hatás pontos oka még nem ismert teljesen, de azt hisszük, hogy a két zónában uralkodó különböző polimerizáció és/vagy térhálósodás, valamint az eltérő olvadékviszkozitások okozzák. Minden esetben a legkisebb kiemelkedéseket is érzékelhetjük az ujjainkkal és szabad szemmel láthatók.

7. ábra szerinti módosulat

A 7. ábrán a találmány egy újabb módosulatát mutatjuk be. Itt egy 90 gyantaszerű polimer réteges anyagot mutatunk be, amely egy 92 viszonylag lapos, szálas szerkezetű réteges anyagot, így azbesztlapot, foglal magában. A 92 szálas szerkezetű tartó réteges anyagra valamely 94 gyantaszerű polimer kompozíciót viszünk fel egy réteg formájában, amely fúvatott állapotban látható, amely annak köszönhető, hogy előzőén valamely hagyományos fúvató vagy habosító anyagot, így azodikarbonamidot oszlattunk el ebben a rétegben és ez elég magas hőmérsékleten, elég hosszú ideig tartó melegítés hatására aktiválódott és elbomlott.

A 94 fúvatott sejtes szerkezetű gyantaszerű polimer kompozíció felső részére egy 95 védőréteget vagy bevonatot viszünk fel, amely arra szolgál, hogy megakadályozza azt, hogy a fúvatási és habosítási művelet folyamán fejlődő és felszabaduló gázok eltávozzanak. A 95 védőbevonat felületére egy 98 nyomdafesték-kompozíciót viszünk fel többszínű minta vagy rajz formájában. A nyomott minta vagy rajz része a 93 területeken szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot tartalmaz, míg más részei nem tartalmaznak szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot.

A 98 nyomdafesték-kompozíció egyes részeiben nincs fúvatásmódosító vagy inhibitor és ennélfogva a fúvatás és a habosítás egységes, így a 98 nyomdafesték-kompozíció felső részére felvitt 91 koptató réteg egész felületét előzőleg mechanikusan domborítottuk, de az üyen domborulatok eltűntek a B zónákból és csupán az A zónákban vannak. Kis kiemelkedéseket, amelyekről az előzőekben beszéltünk, ismét láthatunk az A zónában, amelyek könnyen kitapinthatok ujjal vagy szabad szemmel láthatók, különösen akkor, ha többszínű mintákat vagy rajzokat alkalmazunk.

Ilyen különbséget természetesen az okoz, hogy a szabadgyökös polimerizációs iniciátor vagy szerves peroxid az A zónákban a reaktív polimerizálható monomer anyag polimerizálódását és/vagy térhálósodását okozza a 91 koptató rétegben és ezzel együtt megnő az olvadékvíszkozitás, mimellett a mechanikus domborítás túléli a fúvatási és habosítási ciklus megemelt hőmérsékleténél a melegítést. A B zónákban ellenben, ahol nincs szabadgyökös polimerizációs iniciátor vagy szerves peroxid a 98 nyomdafestékkompozícióban, ennek megfelelően nem megy végbe a reaktív polimerizálható monomer anyagok polimerizációja és/vagy térhálósodása a 91 koptató rétegben és az ilyen B zónákban nem növekszik meg az olvadékviszkozitás. Ennek eredményeként az ilyen területek nem képesek ellenállni a fúvatási és habosítási ciklus során alkalmazott emelt hőmérséklet okozta lágyulásnak, megolvadásnak és a megfolyásnak. Ilyen B területek tovább nem domboríthatok mechanikusan és tovább már nem lapos és sötét vagy homályosan tompa kikészítéssel vagy szerkezettel rendelkeznek, hanem sima, fényes és csillogó megjelenésűek lesznek.

Az elért hatás némiképpen hasonló az 1-3. ábrák szerinti terméknél elért hatással, az eltérés főként az, hogy a 7. ábra szerinti gyantaszerű polimer kompozíció fúvató vagy habosító hatását nem módosítja vagy gátolja semmiféle fúvatásmódosító vagy inhibitor jelenléte a nyomdafesték-kompozícióban, így ‘ehetősége nyílik felfúvódásra és habosodásra és egyenletesen, illetve egységesen kiteljed. Az 1-3. ábrákon bemutatott esetben a fúvatásmódosító vagy inhibitor a kémiai domborítás! folyamat domborító hatását megfordítja.

8. ábra szerinti módosulat

A 8. ábrán a találmány szerinti réteges anyag ismét más változatát mutatjuk be. Ezen az ábrán egy 100 gyantaszerű polimer réteges anyagot mutatunk be, amely egy hagyományos, viszonylag lapos, szálas szerkezetű réteges anyagot, így azbesztlapot tartalmaz. A 102 széles szerkezetű tartó réteges anyagra egy 104 gyantaszerű polimer kompozíciót viszünk fel réteg alakjában, amely fúvatlan és habosítatlan állapotban van, mivel eredetileg nem vittük be fúvató vagy habosító anyagot a műanyagpaszta-készítménybe. Fúvatás vagy habosítás nélkül a gyantaszerű polimer kompozíció a végtermékben nem sejtes szerkezetű.

* Μ”; ί· _vrí Védőbevonatot nem alkalmazunk ilyen módosulatnál, de nincs is rá szükség, mivel gázfejlődés vagy gázfelszabadulás nem történik a műanyagpasztában az emelt hőmérsékleten végbemenő összeolvadás folyamán. A 104 gyantaszerű polimer kompozíció felületére egy 108 nyomdafesték-kompozíciót viszünk fel többszínű minta vagy rajz alakjában. A 108 nyomdafesték-kompozíció részei szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot tartalmaznak a 103 részeken, míg a 108 nyomdafesték-kompozíció más részei nem tartalmaznak szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot, így a 106 területeken.

Mivel nincs fúvató vagy habosító anyag a gyantaszerű polimer kompozícióban, a 100 gyantaszerű polimer réteges anyag végső magassága jóval kisebb, mint a 7. ábra szerinti anyagé, amely - ahogy az előzőekben bemutattuk — tartalmaz fúvató vagy habosító anyagot, így azodikarbonamidot, a 94 gyantaszerű polimer kompozícióban. A 103 területek (A zónák) mechanikusan domborított sötét vagy homályosan tompa lapos szerkezete még megmarad, míg a 106 területek (B zónák) elvesztik lapos, sötét vagy homályosan tompa szerkezetüket és sima, fényes vagy csillogó felületűvé válnak az összeolvadás eredményeként.

Ilyen megjelenésbeli különbséget az a tény okoz, hogy az A zónában levő szabadgyökös polimerizációs iniciátor vagy szerves peroxid a reaktív polimerizálható monomer anyag polimerizációját és/vagy térhálósodását okozza a 10 koptató rétegben, miközben megnövekszik az olvadékviszkozitás, mimellett a mechanikus domborítás ilyen A zónákban túléli az összefolyási ciklus emelt hőmérsékletén történő hevítést. A B zónákban ellenben, ahol nincs szabadgyökös polimerizációs iniciátor vagy szerves peroxid a 108 nyomdafesték-kompozícióban, ennek megfelelően nem történik meg a reaktív polimerizálható monomer anyagok polimerizációja és/vagy térhálósodása a 101 koptató rétegben és az ilyen B zónákban nem növekszik meg az olvadékviszkozitás. Ennek eredményeként ilyen 106 területek nem képesek ellenállni a gyanta összefolyása során alkalmazott emelt hőmérséklet okozta lágyulásnak, megolvadásnak és összefolyásnak. Ilyen B területek mechanikusan tovább nem domboríthatok és ezután már nem lapos és sötét vagy homályosan tompa kikészítésűek, hanem sima, fényes és csillogó felülettel rendelkeznek.

Az elért hatás némiképpen hasonló a 7. ábra szerinti terméknél elért hatással, az eltérés főképpen az, hogy a 7. ábra szeinti termék fúvatott és habosított, míg a 8. ábra szerinti tennék nem fúvatott és nem habosított. A koptató réteg felülete azonban nagyon hasonló a 7. és a 8. ábra szerinti termékeknél egyaránt, csupán a kémiai domborítás eltérő. Kiemelkedő vagy kimagasló kis dudorok észlelhetők ismét az A zónákban, mint az előzőekben.

A leírásban ezidáig a hangsúlyt arra helyeztük, hogy szabadgyökös polimerizációs iniciátort és fúvatásmódosítót vagy inhibitort kebeleztünk be a nyomdafesték-kompozíció nyomott mintájának vagy rajzának ugyanabba a nyomott részébe akkor, ha mindkettőt használtuk a gyantaszerű polimer réteges termék előállításánál. Ezt azonban nem mindig ίο )5 szükséges így végezni. Kívánt esetben a szabadgyökös polimerizációs iniciátort a nyomott minta vagy rajz egyik részébe, a fúvatásmódosítót vagy inhibitort pedig a nyomott minta vagy rajz másik részébe kebelezhetjük be.

Előnyös és jellegzetes nyomdafesték-kompozíciók ilyen kiviteli alakokhoz a következők:

oldat képzésére képes vinilklorid-kopolimer (90 rész) és vinilacetát (10 rész) metiletil-keton dikumilperoxid polimerizációs iniciátor pigment vagy színező anyag: szükséglet és kívánság szerint oldat képzésére képes vinilklorid-kopolimer (90 rész) és vinilacetát (10 rész) metiletil-keton trimellitsavanhidrid inhibitor pigment vagy színező anyag: szükséglet és kívánság szerint részek

Végül előnyös és jellegzetes végterméket kapunk és ez szerkezetileg hasonló a 2. és 3. ábrákon bemutatott végtermékhez. így abban az esetben, ha trimellitsavanliidridet kebelezünk be az A zónákban, akkor a koptató réteg alacsonyabb felületei, ahogy a 2. és 3. ábra mutatja, nem tartják meg a mechanikusan rányomott domborítást és sima, fényes vagy csillogó lesz. Abban az esetben pedig, ha dikumilperoxid polimerizációs iniciátort építünk be a B zónákba, akkor a felettük levő koptató réteg magasabb felületei, ahogy a 2. és 3. ábra szemlélteti, megtartják a rájuk nyomott mechanikus domborítást és laposak, sötétek vagy homályosak lesznek. A végtermék így vizuálisan különbözik a 2. és 3. ábrán bemutatott végterméktől.

Az e változat szerinti termék szerkezete megegyezik a 2. és a 3. ábrákon bemutatott tennék szerkezetével, ha figyelmen kívül hagyjuk a sík, fényes vagy csillogó kikészítésű területek és a lapos, sötét vagy homályosan tompa szerkezetű területek megfordulását. A koptató rétegnek a polimerizációs iniciátor felett levő részei ismét viszonylag nagy mértékben polimerizálódtak és térhálósodtak, továbbá viszonylag nagy olvadékviszkozitással rendelkeznek, míg a koptató rétegnek azok a részei, amelyek a fúvatásmódosító vagy inhibitor felett helyezkednek el, viszonylag kevés polimerizálódott vagy térhálósodott monomert tartalmaznak és viszonylag kicsi az olvadékviszkozitásuk.

Ilyen fordított vizuális hatás nem kívánatos a legtöbb esetben a kerámia-csempeutánzatok mintáinál vagy rajzainál, ahol az a kívánalom, hogy a magasabb területek rendes körülmények között legyenek simák, fényesek vagy csillogók és az alacsonyabb cementszerű területek legyenek laposak, sötétek vagy homályosan tompák, de kívánatosak más mintáknál vagy rajzoknál, ahol a vizuális hatások nagyobb változatossága célszerű vagy szükséges.

Nem lényeges dolog az, hogy a nyomott minta vagy rajz bizonyos előre meghatározott részei vagy

X

-1939 színei kívánt vagy szükséges koncentrációkban tartal, mazzanak polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot és a nyomott minta vagy rajz bizonyos más előre meghatározott részei vagy színei egyáltalán nem tartalmaznak polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot.

A polimerizációs iniciátor vagy szerves peroxid l különböző koncentrációkban lehet jelen a nyomott minta vagy rajz különböző részeiben vagy színeiben. A kívánt változó koncentrációk puszta megválasztásával különböző, változó mértékű felületi kikészítéseket vagy szerkezeteket kaphatunk. Az egyes kontrasztok élessége csökkentett bizonyos fokig, de sokkal nagyobb mérvű hatásváltozást, kikészítést és szerkezetváltozást érhetünk el ily módon.

A felületkikészítés és szerkezet ilyen változásait és fokozatait úgy is elérhetjük, ha olyan eltérő polimerizációs iniciátorokat vagy szerves peroxidokat használunk, amelyek különböző szintű vagy fokú aktivitással rendelkeznek vagy amelyeknek eltérő az aktiválási vagy elbomlási hőmérséklete. Azok a polimerizációs iniciátorok vagy szerves peroxidok, amelyek nagyobb aktivitásúak, arra törekszenek, hogy nagyobb mértékben polimerizálják a reaktív polimerizálható monomereket és nagyobb mértékben növeljék a koptató réteg megfelelő részeinek az olvadékviszkozitását, így nagyobb ellenállás alakul ki a lágyító, olvasztó*és összefolyasztó hatás ellen a fúvatási és habosítás! ciklus folyamán. Ily módon, ha nagy aktivitású polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot teszünk a nyomott minta vagy rajz egy területére, ez arra törekszik, hogy fenntartsa a domborított, lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítést az domborítási művelet alatt, míg abban az esetben, ha kis aktivitású polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot használunk a nyomott minta vagy rajz más területén, ez megengedi, hogy a domborított, lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítés vagy szerkezet részben eltűnjön és különböző szerkezetű és/vagy fényességi szintű vagy fokú sima, fényes vagy csillogó kikészítést kapjunk. Ily módon sokféle matt és fényes és több szintű kikészítést vagy szerkezetet kaphatunk.

Azonkívül, hogy nagy számú polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot használunk a nyomdafesték-kompozíció nyomott mintája vagy rajza különböző részeiben vagy színeiben, további hatást érhetünk el akkor, ha viszonylag magas aktivációs vagy lebomlási hőmérséklettel rendelkező további polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot kebelezünk be a koptató rétegbe lényegében egyenletesen.

Ily módon elérhetjük azt, hogy egyes polimerizációs iniciátorok vagy szerves peroxidok a folyamat különböző lépéseiben aktiválódnak vagy bomlanak el és így különböző kikészítéseket vagy szerkezeteket kaphatunk. Ezután egy sokkal későbbi lépésben, így például a fúvatási vagy habosítási ciklus során, a magas hőmérsékletű polimerizációs iniciátor vagy a szerves peroxid aktiválódik és polimerizálja és/vagy > térhálósítja a reaktív polimerizálható monomereket az egész gyantaszerű koptató rétegben. Ez általános hatásként növeli az olvadékviszkozítást a gyantaszerű koptató réteg valamennyi különböző területén.

Egy alternatív „fordított” eljárás a találmány szerinti gyantaszerű polimer réteges anyagok készítésére, a következőkből áll: valamely gyantaszerű koptató réteget, amilyet az előzőekben leírtunk, öntéssel vagy más módon kialakítunk megfelelő szerkezetű vagy domborított felületen, így durva szerkezetű, pergament utánzatú papíron, vagy j más érdesített, egyenetlen, hullámosított, barázdált j vagy recés felületen, vagy hasonlókon vagy kis kiemelkedésekkel rendelkező laza jellegű felületeken.

A gyantaszerű koptató réteg kompozíció elég fo-i lyékony ahhoz, hogy belefolyjon a textúráit vagy’ domborított felület mélyedéseibe és hasadékaiba,>

üregeibe és réseibe, azokat teljesen megtöltse és ígyI biztosítsa a lényegében azonos felületi tulajdonságokat és jellemzőket. Ilyen szabálytalan, egyenetlen,, érdes vagy szemcsés felület nem veri vissza szabályo-| san a fényt, de többé-kevésbé szétszólja azt, és lapos, sötét vagy homályosan tompa szerkezetet vagy domború megjelenést kelt a szemben, ha a laza| felületet eltávolítjuk róla, így a gyantaszerű koptató réteg kompozíció ily módon kialakított felületét láthatjuk.

Valamely nyomdafesték-kompozíciót vagy nagy számú ilyen kompozíciót, ahogy az előzőekben le-, írtuk, felviszünk az öntött gyantaszerű koptató réteg kompozíció felületére, miután azt hagyományos ésI szabványos módszerekkel gélesítettük. Valamely kívánt mintát vagy rajzot létesítünk így a nyomott minta vagy rajz bizonyos előre meghatározott területein, amelyek polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot és kívánt esetben fúvatás- vagy habosításmódosítót vagy inhibitort tartalmaznak, míg a nyomott minta vagy rajz más előre meghatározott területei (1) egyáltalán nem tartalmaznak polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot, vagy (2) ugyanazon polimerizációs iniciátor vagy szerves peroxid különböző koncentrációját tartalmazzák, vagy (3) különböző aktivitású vagy különböző aktivációs j vagy elbomlási hőmérsékletű különböző polimerizációs iniciátorokat vagy szerves peroxidokat foglalnak magukban. A nyomdafesték-kompozíciót ezután megszárítjuk.

Egy gyantaszerű védőbevonatot, ahogy az előzőekben leírtuk, vihetünk fel a nyomdafesték-kompozíció megszárított nyomott mintájára vagy rajzára.

Amennyiben a nyomdafesték-kompozíciót és a benne levő polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot, valamint a gyantaszerű koptató réteget elég magas hőmérsékletre melegítjük, a reaktív polimerizálható monomer polimerizációja és/vagy térhálósodása a gyantaszerű koptató rétegben megtörténik, ennek azokban a kiválasztott előre meghatározott részeiben, amelyek a polimerizációs iniciátor vagy szerves peroxid alatt helyezkednek el. A reaktív polimerizálható monomer polimerizációja és/vagy térhálósodása azonban nem megy végbe a gyantaszerű koptató réteg azon részeiben, amelyek nem a polimerizációs iniciátor vagy a szerves peroxid alatt helyezkednek el. Ugyanakkor a gyantaszerű koptató réteg polimerizált és/vagy térhálósodon részei megnövekedett nagyobb olvadékviszkozitással rendelkeznek. Ezenkívül a gyantaszerű műanyagpaszták gélésedése megtörténik és ezáltal a további kezelés és a további eljárás könnyebb lesz.

-2041

Egy alapréteget vagy hordozót, amely egy viszonylag lapos, szálas szerkezetű tartó, előzőekben leírt azbesztszálas réteges anyag, és egy a belső lehetőségek szerint habosítható gyantaszerű polimer kompozíciót, így polivinilklorid műanyagpasztát, amelyet az előzőekben szintén ismertettünk, rétegezünk vagy más módon ragasztunk a védőbevonat felületére, előnyösen nyomás alatt és emelt hőI mérsékleten valamely ragasztógépen egy egységes, réteges szerkezet kialakítása érdekében.

A lehúzható, durva szerkezetű laza felület, amelyre a gyantaszerű koptató réteget eredetileg ráöntöttük vagy amelyen kialakítottuk, levesszük és egy megfelelő szerkezetű vagy domborított felület tűnik elő a gyantaszerű koptató rétegen, amely pontosan megfelel a laza anyag textúráit vagy domborított felületének.

Valamely olvasztó vagy fúvató vagy habosító kemencében a magasabb hőmérsékleten való melegíi tés néhány hatást vált ki. A gyantaszerű koptató

I rétegnek azok a részei, amelyek nem tartalmaznak semmiféle polimerizált és/vagy térhálósított reaktív polimerizálható monomereket és amelyek nem rendelkeznek viszonylag nagy olvadékviszkozitássai, meglágyulnak és megolvadnak ilyen hőmérsékleten I és megfolynak, amelynek eredményeként sima, j fényes vagy csillogó felületet vagy kikészítést alakítunk ki, míg a gyantaszerű koptató rétegnek azok a részei, amelyek viszont tartalmaznak polimerizált és/vagy térhálósított reaktív polimerizálható monomereket és amelyek viszonylag nagy olvadékviszkozitással rendelkeznek, ellen tudnak állni ilyen magas hőmérsékleteken a lágyulási és olvadási hajlamnak, nem folynak meg, de megtartják eredeti szerkezetüket vagy domborított lapos, sötét vagy homályosan tompa felületüket.

Ugyanakkor, ha fúvató vagy habosító anyag, így azodikarbonamid, vagy az alapréteg vagy hordozó belső lehetőség szerint habosítható gyantaszerű polimer kompozíciójában, akkor annak fúvatása vagy habosítása megtörténik. Abban az esetben pedig, ha I fúvatásmódosító vagy inhibitor is van a nyomdafesték-kompozíció nyomott mintájában vagy rajzában, akkor a fúvató vagy habosító művelet megfelelően | módosul vagy a gátlása végbemegy.

A végtermék természetesen lényegében hasonló az előzőleg leírt módszerekkel kapott végtermékhez, ; de megvan az az eljárásbeli előnye, hogy nincs ! szükség különálló mechanikus domborítást lépésre.

Ezzel az alternatív „fordított” módszerrel kapcsolj latban megjegyezzük, hogy a gyantaszerű védőbevonatot a nyomdafestékkompozíció szárított, nyomott mintájára vagy rajzára azelőtt visszük rá, miI előtt hevítenénk a nyomdafesték-kompozíciót és

I benne a polimerizációs iniciátort, valamint a gyantaszerű koptató réteget és a benne levő reaktív polimerizálható monomert avégett, hogy végrehajtsuk a reaktív polimerizálható monomer polímerizálását és/vagy térhálósítását. Ez csupán egy előnyös vagy jellegzetes módszer. A gyantaszerű védőbevonat teljesen elhagyható vagy - kívánt esetben - alkalmazható vagy ráragasztható a gyantaszerű koptató rétegre a nyomott minta vagy rajz alkalmazása előtt. A betöltendő fontos szerepe annak elősegítése, hogy a nyomdafesték-kompozícióban levő polimerizációs iniciátor képes legyen megvalósítani a reaktív polimerizálható monomer polímerizálását és/vagy térhálósítását. A védőbevonat szükség esetén jelen van akkor, ha a belső lehetőség szerint habosítható ⁵ gyantaszerű polimer kompozíciót ezután habosítjuk vagy fúvatjuk és a fejlődött gázok kiszabadulnak.

Úgy véljük, hogy bizonyos magyarázat szükséges a leírásban hivatkozott hőmérsékletekhez és hőmérséklettartományokhoz. Valahányszor úgy me¹⁰ legítünk egy anyagot, hogy fűtött kemencén vagy más fűtőkészüléken vezetjük keresztül, és egy ilyen kemence hőmérsékletét egy kívánt értéken tartjuk, figyelembe kell vennünk, hogy az anyag nem éri el ezt a hőmérsékletet, különösen akkor nem, ha ilyen ¹⁵ fűtött térben csak nagyon rövid ideig tartózkodik. Az anyag hőmérséklete szokásosan néhány fokkal alacsonyabb, mint a körülvevő fűtött környezet hőmérséklete. Ilyen helyzet rendszerint a műanyagpaszta gélesítési műveleténél áll fenn, amikor a mű20 anyagpasztát melegített levegőt tartalmazó fűtött téren vezetjük keresztül.

Másrészt pedig valahányszor egy anyagot valamely fűtött felületen, így fűtött lapon vagy más sajtoló eszközön, vezetjük keresztül és nagyon ben25 sőséges érintkezés történik a fűtőelem és a fűtendő anyag között, az anyag hőmérséklete, amelyet fűtünk, lényegében megközelíti a fűtő forrás hőmérsékletét. Ilyen helyzet áll fenn rendszerint a mechanikus domborítási műveletnél, ahol fűtött 30 lapot vagy más domborított fűtött felületet sajtolunk nagyon szoros érintkezéssel a mechanikusan domborítandó anyaggal össze. Ez elsősorban akkor van így, ha melegített lapot vagy szerszámot nyomunk rá a melegítendő és domborítandó anyagra az 35 alkalmazott nyomással, amely a jelen esetben egészen 14 kg/cm² nagyságig teijedhet.

A 9-12. példa szerinti módosulatok ⁴⁰ A találmány tárgyalása során ezideig arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a koptató réteg bizonyos, lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítésű felületrészeit készítsük el mechanikus domborítással, míg a koptató réteg bizonyos más felületi részeit ⁴5 egy kontrasztban álló szerkezettel vagy hatással, így sírna, fényes vagy csillogó kikészítéssel lássuk el valamely fűtött olvasztó kemencében. Bizonyos esetekben kívánatos lehet, hogy a koptató réteg lényegében megtartsa a mechanikus domborítással létre50 hozott kikészítésű teljes felületét. Ilyen összhatás érhető el néhány, a 9—12. ábrákon bemutatott, esetben.

A 9. ábra egy gyantaszerű 110 polimer réteges 55 anyagot ábrázol, amely egy 112 jellegzetes, viszonylag lapos tartó szövetet vagy réteges anyagot tartalmaz, amely hasonló az előzőekben leírt 12 tartó réteges anyaghoz. Egy belső lehetőség szerint habosítható (vagy nem habosítható) 113 gyantaszerű 60 polimer kompozícióból álló viszonylag lapos, lényegében egységes réteget, amely hasonló az előzőekben leírt belső lehetőség szerint habosítható (vagy nem habosítható) 13 gyantaszerű polimer kompozíció réteghez, alakítunk ki a 112 tartó réteges anyagon 65 vagy viszünk fel rá.

-2143

Az ilyen 113 gyantaszerű polimer kompozíciót ezután az előzőekben leírt módon kezeljük, így például melegítjük, gélesítjük és keményítjük, majd hűtjük és utána rányomunk egy megfelelő 118 nyomdafesték-kompozíciót, amely különböző színű ⁵ 118a, 118b, 118c, 118d és 118e kívánt mintával vagy rajzzal rendelkezik.

Az előző, találmány szerinti kiviteli alakok esetében, e nyomott, színezett részek vagy területek egy része bizonyos mennyiségű polimerizációs iniciátort, ¹⁰ katalizátort vagy szerves peroxidot tartalmaz, míg más nyomott, színezett részek vagy területek különböző mennyiségű polimerizációs iniciátorokat, katalizátorokat vagy szerves peroxidokat foglalnak magukban vagy egyáltalán nem tartalmaznak ilyene- ¹⁵ két, addig a 9. ábra szerinti nyomott minták vagy rajzok összes színe, része vagy területe hasonló vagy azonos koncentrációban tartalmazza ugyanazokat a polimerizációs iniciátorokat, katalizátorokat vagy szerves peroxidokat. 20

Kívánt esetben, így ha fúvató vagy habosító műveletet alkalmazunk ezt követően, akkor egy 115 viszonylag vékony védőbevonatot vagy -réteget, amely egyezik az előzőekben leírt védőbevonattal vagy -réteggel, vihetünk rá a belső lehetőség szerint 25 habosítható 113 gyantaszerű polimer kompozícióra akár a 118 nyomott minta vagy rajz felvitele előtt, akár, ahogy a 9. ábra mutatja, a nyomott minta vagy rajz alkalmazása után vihetünk fel ilyen réteget a 113 gyantaszerű polimer kompozícióra. Az ilyen 30 védőbevonat vagy réteg célját az előzőekben leírtuk.

Egy viszonylag egységes vékony 122 koptató réteget, amely egy vagy több reaktív polimerizálható monomer anyagot tartalmaz, amilyen az előzőekben leírt 22 koptató réteg, viszünk rá a nyomott, gélesí- 35 tett és hűtött, belső lehetőség szerint habosítható 113 gyantaszerű polimer kompozícióra. A 122 koptató réteg gélesedése és keményedése az előzőekben ismertetett módon történik, amelyet egy általános mechanikus domborítási folyamat követ, ahogy az 40 előzőekben leírtuk.

Mivel a 122 koptató réteg teljes felülete a 118 nyomdafesték kompozícióban levő polimerizációs iniciátorok, katalizátorok vagy szerves peroxidok felett helyezkedik el, a reaktív polimerizálható mo- 45 nomer anyagok polimerizációja és térhálósodása lényegében egységesen megy végbe a 122 koptató rétegben, ezzel egyidejűleg növekszik az olvadékviszkozitás és egységesen alakul ki a 122 koptató rétegben a mechanikus domborítás folyamán. 50

Melegítés és olvadás, valamint fúvatás vagy habosítás (ha fúvató vagy habosító anyagot eredetileg beépítettünk a 113 gyantaszerű polimer kompozícióba) az előzőekben leírt módon történik. A 122 koptató réteg felületének a mechanikus domborítása 55 lényegében egységesen megmarad az ilyen műveletek után.

A 10. ábra egy 120 viszonylag lapos, gyantaszerű polimer réteges anyagot mutat be, amely egy 112 szálas szerkezetű tartó réteget, egy 118 nyomdafes- 60 ték-kompozíciót, amely egységesen tartalmaz polimerizációs iniciátort, katalizátort vagy szerves peroxidot, egy 115 védőbevonatot vagy -réteget és egy 122 koptató réteget foglal magában. Ezeket az anyagokat előzőleg a 9. ábrára hivatkozva leírtuk. Olyan 65

123 polimer kompozíciót használunk, amely fúvató vagy habosító anyagot tartalmaz. Az előzőekben leírt folyamatok, így a 123 gyantaszerű polimer kompozíció és a 122 koptató réteg melegítése, a

122 gélesitett koptató réteg felületének ezt követő általános mechanikus domborítása és az előzőleg leírt folyamatok végbemennek, amelyeket hagyományos melegítés és olvasztás, fúvatás vagy habosítás követ valamely olvasztókemencében. A 10. ábra a

123 fúvatott gyantaszerű polimer réteges anyagot mutatja melegítés, olvasztás, fúvatás vagy habosítás után. A mechanikus domborítás a 122 koptató réteg felületén lényegében egységesen megmarad.

All. ábra egy 130 viszonylag lapos, gyantaszerű polimer réteges anyagot mutat be, amely egy 112 szálas szerkezetű tartó réteget, egy fúvató vagy habosító szert tartalmazó 133 gyantaszerű polimer kompozíciót, egy 138 nyomdafesték-kompozíciót, amely lényegében egységesen tartalmaz egyenlő koncentrációban és egyenlő mennyiségben szabadgyökös polimerizációs iniciátort, katalizátort vagy szerves peroxidot területének minden részében, valamint fúvatás- vagy habosításmódosítót vagy inhibitort tartalmaz, de csak a 138 nyomdafesték-kompozíció réteg bizonyos kiválasztott 138 a részeiben vagy területeiben, egy 115 viszonylag vékony védőbevonatot vagy réteget és egy 122 gyantaszerű polimer koptató réteget foglal magában, amely lényegében egységesen egy reaktív polimerizálható monomer anyagot tartalmaz.

Egy fúvató vagy habosító szert egységesen beviszünk a 133 gyantaszerű polimer kompozícióba, azt melegítjük, megömlesztjük és fúvatjuk vagy habositjuk, ahogy bemutattuk. A 138 nyomdafesték-kompozíció 138a bizonyos kiválasztott részeiben vagy területeiben levő fúvatás vagy habosításmódosító vagy inhibitor jelenlétének köszönhetően a hivatási vagy habosítás! folyamat szelektíven, valamint az ismert kémiai domborítás szerint végbemegy és a 11. ábrán bemutatott kikészített, domborított terméket kapjuk.

A 133 gyantaszerű polimer kompozíció melegítési, gélesítési és keményítési közbenső műveletei, a 138 nyomdafestékkompozició nyomása, a 122 gyantaszerű polimer koptató réteg alkalmazása, gélesítése, keményítőse és hűtése, valamint a melegítés, megömlesztés és a fúvatás vagy a habosítás szabványos és hagyományos módon történik, ahogy az előzőekben leírtuk és nincs szükség további magyarázatra vagy leírásra. Megegyezzük, hogy a mechanikus domborítás a 122 koptató réteg felületén lényegében egységesen megmarad.

A 12. ábra egy 140 gyantaszerű polimer réteges anyagot mutat be, amely egy 112 jellegzetes, viszonylag lapos tartó szövetet vagy réteges anyagot, egy 143 gyantaszerű polimer kompozíciót, amely a belső lehetőség szerint habosítható vagy nem habositható szükséglet és kívánság szerint, egy lényegében egységes gyantaszerű polimer bevonatot, így egy 144 átlátszó nyomdafesték-kompozíciót, amely lényegében egyenletesen eloszlatva körülbelül 1-35 vagy 40 súly%, előnyösen 1-10 súly%, polimerizációs iniciátort, katalizátort vagy szerves peroxidot tartalmaz, egy olyan 148 nyomdafesték-kompozíciót, amely nem tartalmaz polimerizációs iniciátort,

-2245 katalizátort vagy szerves peroxidot, egy 145 viszonylag vékony védőbevonatot vagy réteget, ha fúvató vagy habosító anyag van a 143 gyantaszerű polimer kompozíció rétegben, és egy 142 koptató réteget foglal magában, amely lényegében egységesen egy vagy több reaktív polimerizálható monomer anyagot tartalmaz.

A szabványos műveletek, így a 143 gyantaszerű polimer műanyagpaszta és a 142 műanyag koptató réteg melegítése, gélesítése és keményítése, valamint a 142 koptató réteg gélesített és hűtött felületének a mechanikus domborítása és a 143 gyantaszerű polimer kompozíció ezt követő melegítése és megolvasztása, valamint fúvatása vagy habosítása (ha fúvató vagy habosító anyag van benn) ismert módon történik.

A 12. ábra a 140 gyantaszerű polimer réteges anyagot képviseli közvetlenül a melegítés és megolvasztás, fúvatás vagy habosítás előtt (amennyiben fúvató vagy habosító anyag van jelen), vagy a melegítési és megolvasztási műveletet követően, ha fúvató vagy habosító anyag nincs jelen. A mechanikus domborítás a 142 koptató réteg egész felületén lényegében egységesen megmarad a melegítés, olvasztás, fúvatás vagy habosítás alatt.

Abban az esetben, ha a fúvató vagy habosító szert eredetileg beépítettük a 12. ábrán bemutatott 143 gyantaszerű polimer kompozícióba, akkor ez a 143 gyantaszerű polimer kompozíció kiterjed és felfúvódik, így hasonlóvá válik a 10. ábrán bemutatott 123 hívatott vagy habosított polimer kompozícióhoz.

Hasonló módon, ha valamely fúvatás vagy habosításmódosítót vagy inhibitort eredetileg beviszünk a

12. ábrán látható 148 nyomdafesték-kompozíció bizonyos kiválasztott, előre meghatározott részeibe vagy területeibe, akkor az ilyen 148 gyantaszerű polimer kompozíció (és valamennyi felette levő réteg) kiterjed és felfúvódik, így a 11. ábrán látható 133 kémiailag domborított gyantaszerű polimer kompozícióhoz hasonlóvá válik.

A továbbiakban a találmány szerinti réteges anyag egy további kiviteli alakját írjuk le anélkül, hogy valamely ábrára hivatkoznánk. A melegítési és olvasztási, fúvatási vagy habosítási műveletek eredményeként a koptató réteg megtartja a mechanikus domborítás formáját. Ennél a kiviteli alaknál nincs jelen polimerizációs iniciátor, katalizátor vagy szerves peroxid a nyomdafesték-kompozícióban, ahogy a

9-11. ábrák esetében, továbbá nincs jelen polimerizációs iniciátor, katalizátor vagy szerves peroxid egy elkülönített rétegben, mint a 12. ábra esetén.

Ennél az ábrán be nem mutatott kiviteli alaknál a polimerizációs iniciátor, katalizátor vagy szerves peroxid közvetlenül és egységesen be van építve a koptató rétegbe, amely a reaktív polimerizálható monomer anyagokat szokásosan körülbelül 0,5 súly% - körülbelül 5 súly%, előnyösen 1-2 súly% menynyiségben tartalmazza a reaktív polimerizálható monomer anyagokra számítva.

Ilyen reaktív polimerizálható monomer anyagok aktiválása, polimerizációja és térhálósodása a mechanikus domborítási művelet alatt megy végbe, ahogy szokásos. Ilyen mechanikus domborítás hatásait a melegítési, olvasztási, fúvatási vagy habosítási műveletek befejezésekor értékeljük.

A következőkben kiviteli példákon mutatjuk be a találmány szerinti réteges anyag néhány előnyös és jellegzetes kiviteli alakját. Ezek a példák elsősorban a találmány szemléltetésére szolgálnak és bemutatják a speciális anyagokat, kémiai szereket, mintákat, rajzokat és más alkotókat anélkül, hogy a találmány oltalmi körét bármilyen módon korlátoznák.

1. példa

Az 1-3. ábrák szerinti gyantaszerű polimer réteges anyag előállítását a következő módon végezzük:

Az alapréteg vagy hordozó egy viszonylag lapos, 1 mm vastag nemezeit, azbesztszálakból készült réteges anyag, amely sima akrilbevonattal van ellátva. Az azbesztszálas nemezeit réteges anyag lényegében egyenletesen, 0,4 mm vastagságban a következő, belső lehetőség szerint habosítható gyantaszerű polimer műanyagpasztával van bevonva:

Súlyrész

Polivinilklorid, közepes mólsúly,
általános célú diszperziós gyanta,
sajátviszkozitás 0,99
(ASTMD 1243-66)	30,2
Polivinilklorid, közepes mólsúly,
diszperziós fokú gyanta,
sajátviszkozitás 1,0	8,2
Polivinilklorid, közepes mólsúly,
keverékgyanta, sajátviszkozitás 0,9	17,1
Vízmentes alumíniumszilikát
töltőanyag	6,9
Butilbenzilftalát	15,4
Alkilbenzilftalát, alacsony
forráspontú lágyító	9,3
Polidodecilbenzol	7,4
Azodikarbonamid	1,1
Gyorsító/stabilizátor	0,4
Titándioxid	2,5
Dioktolftalá;	1,5
Nedvesítő szer	0,0

A belső lehetőség szerint habosítható műanyagpasztát valamely kemencében 93 °C-on körülbelül három percig gélesítjük és keményítjük. A hőmérséklet nem elég magas ahhoz, hogy aktiválja vagy elbontsa az azodikarbonamidot.

A gélesített, belső lehetőség szerint habosítható műanyagpasztát kerámiatégla mintával vagy rajzzal nyomjuk, ahogy a 2. és 3. ábra mutatja. A B zónákat szabványos vagy hagyományos nyomdafesték-kompozícióval nyomjuk, amely előre meghatározott pigmentet tartalmaz, de nem fogjál magában semmiféle fúvatásmódosítót vagy inhibitort vagy szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot. Ilyen szabványos vagy hagyományos nyomdafesték-kompozíció a következő összetételű:

	Rész
oldható vinilklorid (90 rész), valamint vinilacetát (10 rész) kopolimer	15
metiletilketon	85
pigment vagy színező anyag, kívánság vagy szükség szerint

Az A zónákat azonban a következő összetételű nyomdafesték-kompozícióval nyomjuk, amely különböző pigmentet vagy színező anyagot tartalmaz:

	Rész
oldható vinilklorid (90 rész), valamint
vinilacetát (10 rész) kopolimer	12
metiletilketon	66
dikumilperoxid	2
trimellitsavanhidrid pigment vagy színező anyag, kívánság vagy szükség szerint	20

A nyomott, gélesített, belső lehetőség szerint habosítható műanyagpasztát ezután megszáradni hagyjuk és egy koptató réteget viszünk rá körülbelül 0,4 mm nedves vastagságban, amely a következő összetételű: .

	Részek
polivinilklorid, diszperziós fokú,
sajátviszkozitás 0,8	100
trimetilolpropán-trimetakrilát
(90 ppm hidrokinon)	25
butilbenzilftalát lágyító	13,8
2,4,4-trimetilpentil-3,5-diizobutirát	3,3
aíkilbenzilftalát, alacsony
forráspontú lágyító	4,1
Ba-Zn-foszfit hőstabilizátor	6,4
epoxidált tallolaj	2,4
A koptató réteg műanyagpaszta	gélesítését

keményítősét úgy végezzük, hogy valamely kemencében légköri nyomáson éppen 149 °C alatti emelt hőmérsékleten körülbelül 3 percig.

A gélesített koptató réteget ezután mechanikusan domborítjuk egy pergamentpapírszerű szerkezettel rendelkező finom általános mintával egy Watson-Stillman présen körülbelül 2 percig körülbelül

9,8 kg/cm² nyomással a koptató rétegben keletkező éppen 149 °C feletti hőmérsékleten. A fűtés közbeni domborítás megtörténik és végbemegy a trimetilolpropán-trimetakrilát polimerizációja és/vagy térhálósodása a koptató rétegben, de csak azokon a részeken, amelyek közvetlenül a dikumilperoxid felett helyezkednek el, mig a koptató réteg más területein, amelyek nem közvetlenül a dikumilperoxid felett helyezkednek el, lényegében nem történik jelentős vagy lényeges polimerizáció és/vagy térhálósodás. Ezenkívül a koptató réteg dikumilperoxid felett elhelyezkedő részeinek az olvadékviszkozitása megnő, míg a koptató rétek azon részeinek az olvadékviszkozitása, amelyek nem közvetlenül a dikumilperoxid felett vannak, lényegében változatlan marad.

- A mechanikusan domborított anyagot ezután olvasztókemencében 201,5 °C-os emelt hőmérsékleten tartjuk körülbelül 2-3/4 percig. A gyanta megolvad és vele együtt megtörténik a belső lehetőség szerint habosítható műanyagpaszta fúvatása és habosítása azokon a területeken, amelyek nem helyezkednek el közvetlenül a trimellitsavanhidrid alatt a nyomdafesték-kompozícióban. Nagyon kismérvű hivatás vagy habosítás megy végbe azokon a területeken, amelyek közvetlenül a trimellitsavanhidrid alatt helyezkednek el. A kémiai domborítás megkülönböztető hatása kitűnő.

Ezenkívül a koptató réteg kiemelkedő részei vagy területei, ahogy a 3. ábrán látható, ragyogó és fényes vagy csillogó kikészítést vagy szerkezetet kapnak, amely selymes fényű, míg az alacsonyabb vagy nyomott részei vagy mélyedései megtartják lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítésüket, amely kialakult a Watson-Stillman présben történt mechanikus domborításnál. Az anyag megjelenése a fúvató vagy habosító ciklus után nagyon hasonló egy fényes mázas kerámiacsempe selymes fényéhez, amelyet egy lapos, sötét vagy homályosan tompa felület vesz körül és habarcsos vagy más cementes anyag megjelenését biztosítja a kerámiacsempék között.

A nyomdafesték-kompozíció nyomott mintájának vagy rajzának a különböző színei pontosan és tökéletesen megegyeznek (1) a fent leírt kontrasztban levő selymesfényű, fényes vagy csillogó területek és a lapos, sötét vagy homályosan tompa területek mechanikus domborítással elért hatásaival, valamint (2) a fent leírt, magasabb és alacsonyabb területek kémiai domborítással kapott hatásával a koptató réteg felületén.

Tetrahidrofuránban való oldhatóság alapján megállapítjuk, hogy a trimetilolpropán-trimetakrilát nem polimerizálódik vagy térhálósodik a mechanikus domborítás előtt, de polimerizálódik és térhálósodik a mechanikus domborítás folyamán, és még polimerizálódik és térhálósodik a fúvatási és habosítási ciklus befejezése után is, de csak a koptató rétegnek azokon a területein, amelyek közvetlenül a nyomdafesték-kompozícióban levő dikumilperoxid felett helyezkednek el, míg a koptató réteg minden más területén, amely nem közvetlenül a dikumilperoxid felett van, a trimetilolpropán-trimetakrilát nem polimerizálódik vagy nem térhálósodik.

A gyantaszerű koptató réteg viszonylag nagymértékben polimerizált és térhálósodott részeinek és a viszonylag kis mértékben polimerizált és térhálósodott részeinek meghatároztuk az olvadékviszkozitását és megállapítottuk, hogy a következő viszkozitástartományok alkalmasak a találmány megvalósításánál.

Amennyiben az 1. példában alkalmazott körülményeket használjuk a Brabender meghatározásokhoz, azt kapjuk, hogy a forgató nyomaték a koptató réteg nagymértékben térhálósodott részeire körülbelül 1000-4000 méter-gram, míg a viszonylag nem térhálósodott részekre a forgató nyomaték körülbelül 300-900 métergram tartományban van, így a forgató nyomaték különbség a két kontrasztban levő rész között ugyanazon termék esetén legalább körülbelül 250 méter-gram.

Az előző fejezetben és bárhol a leírásban a térhálósított polimer anyagokra való hivatkozás kizárólag a polifunkciós reaktív polimerizálható monomer anyagok, így például a trimetilolpropán-trimetakrilát, polimerizációjára és térhálósodására vonatkozik a gyantaszerű koptató rétegben, amely természetesen térhálósított és hőkeményített.

Megjegyezzük, hogy a legfontosabb gyanta a koptató rétegben, például a polivinilklorid, lényegében egyenletesen és homogénen van abban elosztva olvadt és polimerizált állapotban. Ez azonban nem térhálósodon és még termoplasztikus állapotban van összehasonlítva azokkal térhálósított és hőkeményített polifunkciós polimer anyagokkal, amelyek a koptató rétegnek a polimerizációs vagy térhálósító iniciátor vagy szerves peroxid felett elhelyezkedő részeiben vannak.

Megjegyezzük továbbá, hogy teljes és tökéletes 20 összhang van: a koptató réteg lapos, sötét vagy homályosan tompa szerkezetű részei; a nyomdafesték-kompozíció mintája vagy rajza megfelelő színezett része; és a 16 gyantaszerű polimer kompozíció viszonylag fúvatlan vagy habosítatlan részei 25 között. Ugyanakkor teljes és tökéletes összhang van: a selymesfényű, fényes vagy csillogó kikészítésű felületek; a nyomdafesték-kompozíció mintája vagy rajza megfelelő színezett részei; és a gyantaszerű polimer kompozíció fúvatott és habosított részei ₃₀ között.

Figyelembe véve a gyantaszerű koptató réteg különböző részei olvadékviszkozitásának a meghatározását, viszonylag még bonyolultabb az eljárás. Amennyiben C. W. Brabender plasztográfot, vagy 35 „Plasticorder”-t alkalmazunk, amely a Paint and Varnish Production, July, 1965 irodalmi helyen van leírva, ilyen meghatározások viszonylag egyszerűek és pontosak lesznek. További ismereteket szerezhetünk ilyen módszerekről a Journal of Cellular Plas- 40 tics, 1971, Január/Február, 23—32. oldal irodalmi forrásból.

A Brabender meghatározásokat a gyantaszerű koptató réteg nagymértékben polimerizált részein és a gyantaszerű koptató réteg viszonylag polimeri- ⁴⁵ zálatlan részein végezzük 150°C-on, 30 fordulat/ /perc nyírósebességnél tizenöt percig, amikor is az 53 gramos minták egyensúlyban vannak. Egy 6 típusú görgős keverő mérőfejet használunk a koptató réteg műanyagpaszták reológiai viselkedésének a meghatározására. A gyantaszerű koptató réteg nagy, mértékben polimerizált részei 2510 méter-gram nagyságú forgatónyomatékot érnek el, míg a nem polimerizált részek forgatónyomatéka csak 650 méter-gram.

2. példa

Egy a 7. ábrán bemutatott gyantaszerű polimer réteges anyagot a következő módon állítunk elő:

Az 1. példában leírt módszert követjük lényegében azzal az eltéréssel, hogy a trimellitsavanhidridet elhagyjuk a nyomdafesték-kompozícióból, amely a következő alkotókból áll:

Rész oldható vinilklorid (90 rész), valamint vinilacetát (10 rész) kopolimer 15 metiletilketon 83 dikumilperoxid 2 trimellitsavanhidrid 0 pigment vagy színezék, szükséglet vagy kívánság szerint

Ennél a példánál kapott eredmények általában hasonlíthatók az 1. példánál kapott eredményekkel azzal a kivétellel, hogy az e példa szerinti gyantaszerű polimer réteges anyag nem kémiailag domborított és a fúvatási vagy habosítás! művelet lényegében egységes hatású, mimellett a koptató réteg felülete lényegében sima és azonos magasságú. A lapos, sötét vagy homályos domborított matt kikészítés és a sima, fényes vagy csillogó kikészítés így lényegében ugyanolyan szintű. A polimerizált vagy térhálósított trimetilolpropán-trimetakrilát koncentrációja viszonylag nagy a dikumilperoxid felett lévő területeken és viszonylag kicsi azokon a területeken, amelyek nem a dikumilperoxid felett helyezkednek el. Az olvadékviszkozitások ismét viszonylag nagyobbak és kisebbek, mint az 1. példánál. Egyenetlenségek észlelhetők, ahogy a rajz mutatja és érezhetők a „tapintásvizsgálat”-tal. BC-1 védőbevonatot alkalmazunk annak érdekében, hogy biztosítsuk azt, hogy a fúvatás vagy habosítás során fejlődött gázok ne jussanak a koptató rétegbe.

3. példa

Egy a 8. ábrán bemutatott gyantaszerű polimer réteges anyagot a következő módon állítunk elő:

Lényegében a 2. példában leírt módon járunk el azzal az eltéréssel, hogy a trimetillitsavanhidrid elhagyása mellett fúvatásmódosítót vagy inhibitort nem teszünk a nyomdafesték-kompozícióba és az azodikarbonamid fúvató vagy habosító szert elhagyjuk a műanyagpaszta-készítményből.

Az ennél a példánál kapott eredmények általában a 2. példa eredményeihez hasonlók azzal az eltéréssel, hogy a gyantaszerű polimer kompozíció vagy műanyagpaszta egyáltalán nem fúvatott vagy habosított kémiailag és eredményként sűrűbb, nem sejtes polimer réteges anyagot kapunk, amelyben az összeolvadt gyanta nehezebb és nem nagyon hasonló az összeolvadt gyantának ahhoz a részéhez, ahogy a 3. ábra mutatja, amely a nyomdafesték-kompozíció valamely fúvatásmódosítót vagy inhibitort tartalmazó 55 részei alatt helyezkednek el. Ilyen részeket jelölnek az 1. ábrán az A hivatkozási betűk. A 8. ábra szerinti termékben az összeolvadt műanyagpasztának lényegében valamennyi része hasonló.

A lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészí60 tésű A zónák megmaradnak ismét a mechanikus domborítás és az emelt hőmérsékleten való melegítéskor történő összeolvadás alatt. Az ilyen kikészítés azonban a B zónákban eltűnik a melegítéskor történő összeolvadás folyamán és az ilyen B zónák 65 végső megjelenése sima, fényes vagy csillogó lesz.

Kiemelkedő vagy domború egyenetlenségek, ahogy a rajz mutatja, kimutathatók és érezhetők az említett „tapintásvizsgálat” segítségével. Mivel fúvató vagy habosító anyagot nem alkalmaztunk, védőbevonatot sem használunk.

4. példa

Lényegében az 1. példában leírt módon járunk el azzal a kivétellel, hogy a nyomdafesték-kompozíció alkotóinak a részarányai az alábbiakban megadott módon változnak. A nyomdafesték-kompozíció mind szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot, mind pedig fúvatásmódosítót vagy inhibitort tartalmaz.

Részek pigmentált redukáló átlátszó anyag (oldható vinilklorid (90 rész) és vinilacetát (10 rész) kopolimerből metiletüketonban és pigment/ 70 trimellitsavanhidrid kémiai inhibitor 20

40%-os dikumilperoxid (aktív) kicsapott kalicumkarbonát hordozón 10

Az ennél a példánál kapott eredmények általában hasonlók az 1. példa eredményeihez.

Ismét megállapítjuk, hogy a polifunkciós reaktív polimerizálható monomer anyag, mégpedig a trimetilolpropán-trimetakrilát, csupán azokon a helyeken polimerizálódott és térhálósodott a koptató rétegben, amelyek közvetlenül a polimerizálható iniciátor, nevezetesen a dikumilperoxid felett helyezkednek el. A koptató réteknek azokban a részeiben, amelyek nem közvetlenül a dikumilperoxid felett helyezkednek el, a trimetilolpropán-trimetakrilát lényegében nem polimerizálódott és nem térhálósodott.

5. példa

Lényegében az 1. példában ismertetett általános módszert követjük bizonyos változtatásokkal, amelyek a következők: a P-l belső lehetőség szerint habosítható műanyag-kompozíciót használjuk; a nedves vastagság körülbelül 0,47 mm; a gélesedés hevített levegőatmoszférában körülbelül 149°C-on 3 perc alatt megy végbe; egy BC—1 védőbevonatot használunk, amelynek a vastagsága körülbelül 0,075 mm; ezt hevített levegőatmoszférában körülbelül 149°C-on 3 percig gélesítjük; P-l nyomdafesték-kompozíciót alkalmazunk, amely dikumil· peroxidot és trimellitsavanhidridet' tartalmaz polimerizációs iniciátorként és szerves peroxidként, továbbá fúvatásmódosítót vagy inhibitort foglal magában; a nem-aktív nyomdafesték-kompozíció nem tartalmaz polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot vagy egyenértékű anyagot; a gyantaszerű koptató réteg egy W-l jelű kompozíció, amely trimetilolpropán-trimetakrilátot tartalmaz reaktív polimerizálható monomerként; ez körülbelül 0,3 mm vastag és hevített levegőatmoszférában körülbelül 149°C-on körülbelül 3 percig gélesítjük; a mechanikus domborítás körülbelül 151,5 °C-on és

7,7 kg/cm² nyomáson 3 perc alatt valamely érdesített szerkezetű pergament típusú laza papírra való nyomással történik; a habosítás és a fúvatás fűtött olvasztókemencében körülbelül 201,5 °C-os emelt hőmérsékleten körülbelül 2 percig és negyven másodpercig játszódik le.

Az ennél a példánál kapott eredmények általában hasonlíthatók az 1. példa szerinti eredményekkel. A viszonylag alacsony, viszonylag fúvatlan habarcshoz hasonló területek domborított, lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítésű felülettel rendelkeznek, míg a viszonylag kiemelkedő, viszonylag hívatott területek sima, fényes vagy csillogó felületűek. A habarcsos területek viszonylag nagy koncentrációban tartalmaznak polimerizált térhálósított monomert és nagy az olvadékviszkozitásuk. A közti területek gyakorlatilag nem tartalmaznak polimerizált vagy térhálósodott monomert és az olvadékviszkozitásuk viszonylag kicsi. A termék kereskedelemben kapható rugalmas padlóburkoló anyag.

6—16. példa

Lényegében az 5. példában leírt módon dolgozunk azzal az eltéréssel, hogy a P-l nyomdafesték-kompozíciót P-7-P-17 jelű nyomdafesték-kompozíciókkal helyettesítjük.

E példáknál kapott eredmények az 5. példa iredményeihez hasonlíthatók. A viszonylagos különbségek (1) a lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítésű felületek és a sima, fényes vagy csillogó felületek között, és (2) a reaktív polimerizálható monomer polimerizációs és/vagy térhálósodási foka ezen a területeken, továbbá (3) a polimerizált és térhálósodott területek olvadékviszkozitásánál jelentkező növekedés mértéke jelentős és jellemző.

17-21. példa

Lényegében az 5. példában leírt módon járunk el azzal a kivétellel, hogy a dikumilperoxid polimerizációs iniciátort a nyomdafesték-kompozícióban a következő vegyületekkel helyettesítjük:

17. példa terc-butilperoxiacetát

18. példa 2,5-dimetil-2,5- •bisz(benzoilperoxi)hexán

19. példa terc-butilperoxineodekanoát

20. példa terc-butilperoximaleinsav

21. példa 2,5-dimetil-2,5-bisz(2-

-etilhexilperoxi)hexán

E példák eredményei általában az 5. példa eredményeihez hasonlíthatók.

22-25. példa

Lényegében az 5. példában ismertetett módon dolgozunk azzal az eltéréssel, hogy a nyomdafesték-kompozíciókat illetően P-2—P—5 jelű nyomdafesték-kompozíciókat használunk, amelyeket az ide vonatkozó táblázatban adunk meg:

22. példa (P-2) kompozíció trimellitsavanhidridet tartalmaz, de nem tartalmaz dikumilperoxidot vagy más polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot. Ez egy a 2. és 3. ábra szerinti terméket szolgáltat, de domborított, lapos, sötét vagy homályos kikészítésű területek, valamint megnövekedett olvadékviszkozitással rendelkező részek nélkül.

23. példa (P-3) tartalmaz trimellitsavanhidridet és dikumilperoxidot. Ez olyan terméket ad, amely az 5. példa szerinti termékhez hasonló, és domborított, lapos, sötét vagy homályos kikészítésű területekkel és sima, fényes vagy ragyogó kikészítést! területekkel rendelkezik és az olvadékviszkozitásokban különbségek vannak. Ez egy kereskedelmi tennék, amely rugalmas padlóburkoló anyag.

24. példa (P—4) tartalmaz trimellitsavanhidridet, de nem tartalmaz dikumilperoxidot vagy más polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot. Ez a 2. és 3. ábra szerinti terméket szolgáltat domborított, lapos, sötét vagy homályos kikészítésű felületek nélkül, valamint megnövekedett olvadékviszkozitású részek nélkül.

25. példa (P-5) tartalmaz dikumilperoxidot, de nem tartalmaz trimellitsavanhidridet vagy fúvatásmódosítót vagy inhibitort. Ez lényegében egy a 7. ábra szerinti termékhez hasonló szerkezetű anyagot szolgáltat, amely domborított, lapos, sötét vagy homályos kikészítésű területekkel, valamint sima, fényes vagy ragyogó kikészítésű területekkel rendelkezik, különbségek vannak az olvadékviszkozitásban, de nem történt kémiai domborítás a koptató réteg felületén és nem láthatók kiemelkedő domború egyenetlenségek, ahogy a 7. ábra szemlélteti.

26-31. példa

Lényegében az 5. példában leírt módon járunk el azzal a kivétellel, hogy W-l koptató réteg-kompozíció használata helyett W-3, W-6, W-7, W-9, W—10 és W—12 kompozíciót alkalmazunk.

Ezeket a kompozíciókat a megfelelő táblázatban írjuk le. A példák eredményei általában az 5. példában kapott eredményekkel hasonlíthatók össze, ahol a W—1 koptató réteg-kompozíciót alkalmaztuk. A kontraszt a domborított, lapos, sötét vagy homályos kikészítésű területek és a sima, fényes vagy csillogó selymesfényűre kikészített területek között hangsúlyozott. A reaktív polimerizálható monomerek polímerizációja és/vagy térhálósodása közötti különbségek a megfelelő koptató rétegekben szembetűnők és jelentősek. A különbségek a koptató réteg különböző területeinek az olvadékviszkozitásai között szintén megállapíthatók, szembetűnők és jelentősek. A termékek kereskedelmi forgalomban vannak és rugalmas padlóburkoló anyagok.

32-36. példa

Lényegében az 5. példában leírt módszert hasz- ¹⁰ náljuk azzal a különbséggel, hogy a trimetilolpropán-trimetakrilát reaktív polimerizálható monomert a következő vegyületekkel helyettesítjük:

32. példa ¹⁵ 33. példa

34. példa

35. példa

36. példa trietiléngjikoldiakrilát tetraetilénglikoldiakrilát

1,6-hexándioldiakrilát neopentilglikoldimetakrilát trimetilolpropán-triakrilát ²⁰ A példák eredményei általában hasonlók az 5. példa eredményeihez. A polimerizáció és/vagy térhálósodás, valamint az olvadékviszkozitás növekedése az ott leírtakhoz hasonló a kontrasztban levő lapos, sötét vagy homályos kikészítésű területekkel ²⁵ és a sima, fényes vagy csillogó területekkel együtt.

37. példa

Lényegében az 1. példában megadott módon járunk el, az eltérés csupán az, hogy a gyantaszerű koptató réteg-kompozíció helyett a következő össze-

tételű kompozíciót alkalmazzuk:
	Részek
polivinilklorid, diszperziós fokú,
sajátviszkozitás 0,8	50
polivinilklorid, kevert gyanta,
sajátviszkozitás 0,71	50
trimetilolpropán-trimetakrilát
(90 ppm hidrokinon)	25
butilbenzilftalát	13,8
2,4,4-trimetilpentil-3,5-diizobutirát	3,3
alkilbenzilftalát	4,1
Ba-Zn-foszfit hőstabilizátor	6,4
epoxidált tallolaj	2,4
(súlyrészek, 100 rész gyantára számítva, phr)

E példa eredményei általában hasonlók az 1. példánál kapott eredményekkel. A koptató réteg különböző részeinek az olvadékviszkozitásában jelentkező különbségek, valamint a reaktív polimerizálható monomer polimerizációjában és/vagy térhálósodásában mutatkozó különbségek jelentősek.

⁵⁵ A kontrasztban levő lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítés és selymesfényű, sima, fényes vagy csillogó kikészítés ugyancsak szembetűnő. A tennék kereskedelmi forgalomban van és rugalmas padlóburkolóként használható. Hasonlóan az 1. példa szerinti termékhez a koptató réteg része a lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítésű felületen térhálósított és hőkeményített, míg a koptató réteg része a selyemfényű, sima, fényes vagy csillogó felületeken nem térhálósított és nem hőkeményített, de még termoplasztikus.

38. példa ' -

Lényegében az 5. példában leírt módon járunk el azzal a kivétellel, hogy az ott használt BC-1 védőbevonatot BC-2 védőbevonat-kompozícióval helyettesítjük, amelyet az előzőekben leírtunk. E példa eredményei általában hasonlók az 5. példa eredményeihez. A védőbevonat vastagsága 0,11 mm.

39-41. példa

Lényegében az 5. példában megadott módon dolgozunk azzal az eltéréssel, hogy a védőbevonat vastagságát 0,0375, 0,1 és 0,125 mm-re változtatjuk a 0,11 mm vastagság helyett, amelyet az 5. példában említettünk. E példa eredményei általában hasonlók az 5. példa eredményeihez.

42—44. példa

Lényegében az 5. példában leírt módon dolgozunk azzal az eltéréssel, hogy a mechanikus domborítás 4 kg/cm², 6 kg/cm² és 7 kg/cm² nyomáson végezzük az 5. példában említett 7,7 kg/cm² nyomás helyett. E példák eredményei általában hasonlók az

5. példánál kapott eredményekhez. A lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítésű területek térhálósított és hőkeményített gyantát tartalmaznak, míg a selyemfényű, sima, fényes vagy csillogó kikészítésű területek nem térhálósított, nem hőkeményített gyantát foglalnak magukban.

45. példa

Lényegében az 5. példában megadott módon dolgozunk azzal a kivétellel, hogy a gyantaszerű koptató réteg mechanikus domborítására megadott körülményeket változtatjuk oly módon, hogy

9,8 kg/cm² nyomáson és 182 °C-on 15 másodpercig végezzük a műveletet.

E példa eredményei általában hasonlók az 5. példa szerinti eredményekhez.

46. példa

Lényegében az 5. példában leírt módon dolgozunk azzal az eltéréssel, hogy a gyantaszerű koptató réteg mechanikus domborítására megadott körülményeket változtatjuk oly módon, hogy 6 kg/cm² nyomáson és 157°C-on 2 percig végezzük a műveletet. A példa eredményei általában hasonlók az 5. példa szerinti eredményekhez.

47. példa

Lényegében az 1. példában leírt módon járunk el azzal az eltéréssel, hogy a mechanikus domborítást a következő módon változtatjuk meg:

Ahelyett, hogy a gélesített gyantaszerű koptató réteg felületére helyezett érdes szerkezetű, perga ment típusú laza papírra egy Watson-Stillman nyomólappal fejtenénk ki nyomást és hőhatást, a nyomást és a hőt egy 50 mm-es forgó domborító henger segítségével visszük át, amelynek a hőmérséklete körülbelül 166 °C, sebessége pedig 2 fordulat/perc. A domborító henger felülete érdesített és homokkal fúvatott kikészítésű. A gyantaszerű koptató réteget a domborító henger fűtött kerületéhez vezetjük és szorosan érintkeztetjük a fűtött kerületének nagyobb részével, miután átengedtük a nyomást alkalmazó érintkezési vonalon, és így körülbelül 1,5 méteres hasznos melegített érintkező kerületet létesítünk.

Az e példában kapott eredmények általában hasonlók az 1, példánál kapott eredményekhez. A gyantaszerű koptató rétegnek a térhálósított és polimerizált részei, amelek nagyobb olvadékviszkozitással rendelkeznek, megtartják az érdes szerkezetű pergament típusú laza papír felületi tulajdonságait és jellemzőit, míg a gyantaszerű koptató réteg nem térhálósodon termoplasztikus részei selyemfényűek, simák, fényesek és csillogók lesznek.

48. példa

Lényegében a 47, példában leírt módszert követjük azzal az eltéréssel, hogy a fűtött és nyomást alkalmazó domborító hengert nagyon finom párhuzamos vonalakkal gravírozzuk, mégpedig ötven vonalkát vésünk 25 mm-ként, amely lapos, sötét vagy homályosan tompa szerkezetet vagy kikészítést létesít és térhálósított, hőkeményített gyantát tartalmaz, ellentétben a selymesfényű, sima, fényes vagy csillogó részekkel, amelyek térhálósítatlan termoplasztikus gyantát tartalmaznak. Az ebben a példában kapott eredmények általában hasonlók a 47. példa eredményeivel.

49. példa

A 2. és 3. ábrán bemutatott gyantaszerű polimer réteges anyagot a következő „fordított” eljárásváltozattal készítjük, ahol a belső lehetőség szerint habosítható műanyagpaszta kompozíció, a nyomdafesték-kompozíciók, a védőbevonatkompozíció és a koptató réteg kompozíció megegyeznek az 5. példában megadottakkal.

A gyantaszerű koptatóréteget alakító műanyagpasztát, amely a reaktív polimerizálható monomert tartalmazza és még nagyon folyékony formában van, öntéssel felvisszük egy érdes szerkezetű, pergament típusú laza papír felületére körülbelül 0,375 mm vastagságban. A koptató réteg műanyagpaszta elég folyékony ahhoz, hogy tökéletesen megtöltse a laza papír szabálytalan mélyedéseit, mimellett felveszi a laza papír felületi jellemzőit és formáját. Ezután a koptató réteget gélesítjük 149 °C-on.

Különböző nyomdafesték-kompozíciókat, amelyek közül egyesek dikumilperoxid polimerizációs iniciátort és trimellitsavanhidrid fúvatásmódosítót egyaránt tartalmaznak, míg mások nem tartalmaznak polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot vagy valamilyen fúvatásmódosítót vagy inhibitort, a géle sített koptató réteg külső felületének a területein alkalmazunk a kívánt rajz vagy minta szerint. Ezután a nyomdafesték-kompozíciót megszárítjuk.

'A nyomdafesték-kompozíciókra 0,075 mm vastag védőbevonatot viszünk fel és ragasztunk rá, majd 160 °C-on melegítjük elég hosszú ideig avégett, hogy ne csak a gyantaszerű védőbevonat gélesedjék, hanem aktiválja és elbontsa a védőrétegben levő dikumilperoxidot is és ezzel polimerizálja és/vagy térhálósítsa az ugyanazon vertikális zónákban levő reaktív polimerizálható monomereket és emelje a gyanták olvadékviszkozitását az ilyen vertikális zónákban.

Egy alapréteget vagy hordozót, amely egy belső lehetőség szerint habosítható műanyagkompozíciót és egy szálas azbesztlemezből álló ráragasztott szálas réteges anyagot tartalmaz, rárétegezünk a gélesített védőbevonatra oly módon, hogy egy rétegelő eszközön visszük át légkörinél nagyobb nyomáson és emelt hőmérsékleten. A keletkező rétegelt termék egységes és osztatlan szerkezetű.

Az érdes szerkezetű pergament típusú laza papírt ezután lehúzzuk a koptató rétegről, amelynek a felülete így előtűnik. A felület megfelelően érdes szerkezetű és pergamentpapírhoz hasonló megjelenésű és az egész felületén lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítésű.

Ezt a rétegelt terméket ezután egy fűtött olvasztókemencén visszük keresztül körülbelül 201,5 °C hőmérsékleten, miközben a gyanta összeolvad és ezzel együtt a fúvatási és habosítási folyamat is végbemegy, amelynek során a fúvató és habosító szer, valamint a fúvatásmódosító vagy inhibitor kifejti az előzőekben leírt kémiai domborító tevékenységét.

A keletkező fúvatott termék általában hasonló az

5. példa szerinti termékhez. A koptató rétegnek azok a részei, ahol a reaktív polimerizálható monomerek polimerizálódtak és/vagy térhálósodtak, továbbá nagyobb olvadékviszkozitással rendelkeznek, megtartják érdes szerkezetű pergament típusú, lapos, sötét vagy homályos matt szerkezetüket és megjelenésüket. A koptató réteg más részeiben, ahol a reaktív polimerizálható monomerek lényegében nem polimerizálódtak és/vagy nem térhálósodtak és ahol az olvadékviszkozitás még viszonylag változatlan és alacsony, a felületek megolvadnak és selymesfényű, sima, fényes vagy ragyogó kikészítéseket adnak a fúvatási és habosítási művelet során. A térhálósodon részek hőkeményítettek, míg azok a részek, amelyek nem térhálósodtak, termoplasztikusak.

50. példa

Lényegében az 5. példában leírt módon járunk el azzal az eltéréssel, hogy kumolperoxidot, amely egy polimerizációs iniciátor vagy csak viszonylag magas hőmérsékleten aktiválható és elbontható szerves peroxidot viszünk még be a gyantaszerű koptató rétegbe, amely azt lényegében egyenletesen és körülbelül 7 rész mennyiségben tartalmazza 100 súlyrész gyantára számítva.

A kumolhidroperoxid nem aktiválódik vagy nem bomlik el a gélesítési művelet alatt vagy a mechanikus domborítás során, amikor is a dikumilperoxid aktiválódik és elbomlik a nyomdafesték-kompozícióban, mimellett bizonyos kiválasztott koptatóréteg részek polimerizálódnak és/vagy térhálósodnak, továbbá viszonylag megnő az olvadékviszkozitásuk, 5 ahogy azt részletesebben leírtuk az 5. példában.

A kumilhidroperoxid azonban magasabb hőmérsékleten aktiválódik és bomlik el, amely a megolvasztási, fúvatási vagy habosítási ciklusban keletkezik, mimellett a reaktív polimerizálható mono10 merek a fennmaradó selymesfényű, sima, fényes vagy csillogó kikészítésű felületeken polimerizálódnak és/vagy térhálósodnak és ezzel együtt növekszik az olvadékviszkozitás ilyen selymesfényű, sima, fényes vagy csillogó részekben. Nyilvánvalóan a 15 lágyulás, olvadás és a fúvatás az ilyen területeken megelőzi a polimerizációt és/vagy a térhálósodást, továbbá az olvadékviszkozitás is megnő az ilyen területeken.

Nincs lényeges változás a lapos, sötét vagy homá20 lyos kikészítésű területeken, amelyek polimerizálódtak és/vagy térhálósodtak és nagy olvadékviszkozitással rendelkeznek. Ily módon az egész felület polimerizálódott és/vagy térhálósodott és viszonylag nagy az olvadékviszkozitása.

51. példa

Fényszintméréseket végzünk különböző polivinil30 klorid gyantaszerű réteges anyag koptató rétegének a felületeire (közti és habarcsszerű területekre) vonatkozóan, amelyeket kézzel, ellenőrzött laboratóriumi módszerekkel 60°-nál készíthetünk, egy Gardner Laboratories-féle fénymérővel, amely 60°-mé35 ter-re megfelelő fénylemezhez van hitelesítve. Ezek nem bonyolult vagy kifinomult módszerek, amelyeket a gyártásnál alkalmaznak és alkalmanként előforduló buborékok vagy rendellenességek rosszabb fényiedvasást okoznak. Az 1. példában általánosan 40 leírt módszerekkel vagy ezek kis változtatásával előállított különböző polivinilklorid gyantaszerű réteges anyagokat vizsgáltunk.

Fénymé rések

Az 1. példa változatai ------------------közti habarcsszerű

50 1. példa nem változik	16	4
25% trimellitsavanhidrid inhibitor	28	8
25% trimellitsavanhidrid inhibitor	25	4
55 25% trimellitsavanhidrid inhibitor	33	6
28 rész 1,6-hexándioldimetakrilát monomer	44	11
28 rész 1,6-hexándioldimet- 60 akrilát monomer	29	7
20 rész pentaeritritol-triakrilát	20	7
20 rész pentaeritritol•triakrilát	37	13
65 20% benzotriazol inhibitor;

-2959

Fénymérések

Az 1. példa változatai	közti	habarcsszerű	5
dikumilperoxid 10%-ra növelve	15	4
peroxidot nem tartalmaz (kontroll)	20	19	10
peroxidot nem tartalmaz (kontroll)	22	18
52. példa			15

Fényszintméréseket végzünk különböző polivinilklorid gyantaszerű réteges anyagok koptató rétegének a felületeire (közti és habarcsszerű területekre) vonatkozóan, amelyeket egy automata, elektroniku- 20 san ellenőrzött módszerrel készíthetünk, 60°-nál egy Gardner Laboratories-féle fénymérővel, amely 60° méter-re megfelelő fénylemezhez van hitelesítve. Ezek bonyolult és nagyon kifinomult üzemi termelő módszerek és a fényszintmérés eredményei nagyob- 25 bak, mint a laboratóriumi módszerekkel kapott eredmények. Az 1. példában általánosan leírt vagy kissé módosított módszerekkel előállított különböző polivinilklorid gyantaszerű réteges anyagokat vizsgáltunk. 30

Az 1. példa változatai	Fénymérések	35
közti	habarcsszerű
1. példa nem változik	72	20
25% trimellitsavanhidrid inhibitor	78	19	40
25% trimellitsavanhidrid inhibitor	79	18
25% trimellitsavanhidrid inhibitor	72	17
28 rész 1,6-hexándioldimetakrilát monomer 28 rész 1,6-hexándioldimet-	80	27	45
akrilát monomer	71	21
20 rész pentaeritritoltriakrilát	67	16	50
20 rész pentaeritritoltriakrilát 20% benzotriazol inhibitor; dikumilperoxid 10%-ra	72	20
növelve	63	14	55
53. példa
A meleg olvadékviszkozitásokat különböző poli	60
vinilklorid műanyagpasztákra	egy C.W.	Brabender-
-féle „Plasticorder”-rel kapjuk,	amelynél a falhőmér·
séklet 150 C és a tizenöt perc alatt elért egyensúlyi hőmérséklet között van; a nyírósebesség 30 fordu-	65
lat/perc; a minta súlya 53 g. 30

A következő táblázatszerű felsorolásban a polimerizálható reaktív monomer anyagokat és a szerves peroxidokat vagy a szabadgyökös polimerizációs iniciátorokat adjuk meg. Az „A” monomer trimetilolpropán-trimetakrilát, a „B” monomer 1,6-hexándioldimetakrilát és a „C” monomer pentaeritritoltriakrilát. A szerves peroxid vagy szabadgyökös polimerizációs iniciátor 40% aktív dikumilperoxid kicsapott kalciumkarbonát hordozón. A gyanta az első két kontrolihoz 100 rész Firestone polivinilklorid 605. A gyanta a második két kontrolihoz 89,5 rész Geon polivinilklorid-gyanta 120x271 és 10,5 rész Tenneco 501. A gyanta a második táblázathoz 100 rész Firestone-féle polivinilklorid-gyanta 605. A kontrollokhoz 53,3 rész/100 rész gyanta plasztifikáló elegyet használunk.

54. példa

Lényegében az 1. példában megadott módon járunk el azzal az eltéréssel, hogy védőbevonatot vagy réteget használunk, ahogy a 9. ábra mutatja és a nyomdafesték-kompozíció minden különböző része és területe, amelyet a gélesített és hűtött polimer műanyagpaszta kompozícióhoz használt kívánt mintában vagy rajzban alkalmazunk, a következő összetételű és ugyanolyan koncentrációjú és mennyiségű dikumilperoxid polimerizációs iniciátort vagy katalizátort tartalmaz.

Részek oldható vinilklorid (90 rész), valamint vinilacetát (10 rész) kopolimer 15 metiletilketon 83 dikumilperoxid 2 pigment vagy színező anyag, kívánság vagy szükség szerint, a különleges mintában vagy rajzban.

A terméket, közvetlenül a melegítés és az összeolvadás, valamint a fúvatás vagy habosítás előtt, a 9. ábra szemlélteti.

Amennyiben az azodikarbonamid fúvató vagy habosító szert (1,1 rész) elhagyjuk az 1. példa szerinti gyantaszerű polimer műanyagpaszta kompozícióból, egy fúvatlan vagy habosítatlan végterméket kapunk, ahogy a 9. ábra mutatja, ahol a mechanikus domborítás lényegében teljesen megmarad a melegítés és olvasztás, fúvatás vagy habosítás alatt. Olyan esetben, ahol fúvatás vagy habosítás nem történik a védőbevonatot vagy réteget elhagyjuk.

( az 53. példa táblázatszerű felsorolásai:)

Kontroll	Meleg olvadékviszkozitás méter-gram
nincs monomer	600
nincs monomer	600
nincs monomer	840
nincs monomer	820

-30Sí

Gyanta	Plasztifikáló elegy súlyrész	Peroxid súlyrész	„A” - monomer súlyrész	„B” monomer súlyrész	C” ,»v monomer súlyrész	Meleg olvadékviszkozitás méter-gram
100	23,3	1,59	30			3180
100	23,3	1,59	30			3210
100	23,2	7,95	30			3210
100	23,2	7,95	30			3130
100	38,3	1,59	15			1510
100	38,3	1,59	15			1470
100	38,3	7,95	15			1250
100	38,3	7,95	15			1250
100	25,3	1,59		28		2160
100	25,3	1,59		28		2100
100	25,3	7,95		28		2070
100	25,3	7,95		28		2050
100	39,3	1,59		14		1120
100	39,3	1,59		14		1090
100	39,3	7,95		14		1150
100	39,3	7,95		14		1150
100	23,3	1,59			30	3430
100	23,3	1,59			30	3400
100	23,3	7,95			30	3210
100	23,3				30	3380
100	38,3	1,59			15	1460
100	38,3	1,59			15	1440
100	38,3	7,95			15	1470
100	38,3	7,95			15	1460

Amennyiben az azodikarbonamid fúvató vagy habosító szert (1,1 rész) bevisszük az 1. példa szerinti gyantaszerű polimer műanyagpaszta kompozícióba, akkor egy fúvatott végterméket kapunk, amilyet a 10. ábra szemléltet, ahol a mechanikus domborítás lényegében teljesen megmarad a melegítés és olvasztás, a fúvatás vagy habosítás alatt. Ilyen esetben védőbevonatot vagy réteget használhatunk.

Amennyiben olyan fenti példában bemutatott bizonyos kiválasztott nyomdafesték-kompozíciókat, amelyek nem tartalmaznak fúvatásmódosítót vagy habosításmódosítót vagy inhibitort, olyan e példában alább bemutatásra kerülő más kiválasztott nyomdafesték-kompozícióval helyettesítünk, amely trimellitsavanhidrid fúvatás vagy habosításmódosítót vagy inhibitort tartalmaz, a fúvatott vagy habosított végterméknél domborított hatású felületet kapunk.

Részek oldható vinilklorid (90 rész), valamint vinilacetát (10 rész) kopolimer12 metiletilketon66 dikumilpsroxid2 trimellitsavanhidrid20 pigment vagy színezék, kívánság vagy szükséglet szerint, a különleges mintában vagy rajzban

A fúvatott vagy habosított, kémiailag domborított felületű végterméket a 11. ábra mutatja. A mechanikus domborítás a koptató réteg felületén lényegében teljesen megmarad a melegítés és olvasztás, fúvatás vagy habosítás során a példa ez utóbbi formájánál, valamint más e példa szerinti formáknál.

55. példa

Lényegében az 1. példában leírt módon járunk el azzal az eltéréssel, hogy egyetlen egy nyomdafesték35 -kompozíció sem tartalmaz polimerizációs iniciátort, katalizátort vagy szerves peroxidot és a következő összetételű;

Részek oldható vinilklorid (90 rész), valamint vinilacetát (10 rész) kopolimer 15 metiletilketon 85 pigment vagy színező anyag, kívánság vagy szük⁴⁵ séglet szerint a különleges minta vagy rajz szerint.

Egy külön réteget vagy bevonatot, így valamely átlátszó nyomdafesték-kompozíciót, amely dikumil50 peroxid polimerizációs iniciátort vagy katalizátort tartalmaz, azonban alkalmazhatunk mindenhol, ahogy a 12. ábra szerinti tennék szerkezete mutatja. Ilyen átlátszó nyomdafesték-kompozíció összetétele a következő:

55	Részek
oldható vinilklorid (90 rész)
valamint vinilacetát (10 rész)
kopolimer	15
metiletilketon	83
60 dikumilperoxid	2

A termék szerkezetét közvetlenül a melegítés és az olvadás és a fúvatás vagy habosítás előtt a 12. ábra mutatja. A termek erkezetét a melegítés és 65 olvasztás, fúvatás vagy habosítás után nem mutatjuk,

' de a mechanikus domborítás lényegében teljesen megmarad a koptató réteg felületén a melegítés és olvasztás, fúvatás vagy habosítás során is, ahogy más ábrákon látható.

56. példa

Lényegében az 1. példában leírt módon dolgozunk azzal az eltéréssel, hogy védőbevonatot vagy réteget használunk és a nyomdafesték-kompozíciók egyike sem tartalmaz polimerizációs iniciátort, katalizátort vagy szerves peroxidot. Ilyen nyomdafesték-kompozíciók a következő összetételűek:

Ezenkívül külön réteg vagy bevonat, így átlátszó nyomdafesték-kompozíció, amely polimerizációs iniciátort, katalizátort vagy szerves peroxidot tartalmaz, ahogy az 55. példa esetén, nincs a termékben.

Ezenkívül ilyen polimerizációs iniciátor, katalizátor vagy szerves peroxid közvetlenül és egységesen be van ágyazva a védőbevonatba, amelynek az összetétele a következő:

Részek

Részek oldható vinilklorid (90 rész), valamint vinilacetát (10 rész) kopolimer 15 metiletilketon 85 pigment : vagy színező anyag, kívánság vagy szükséglet szerint, ahogy a különleges minta vagy rajz kívánja.

Ezenkívül külön réteg vagy bevonat, így átlátszó ²⁵ nyomdafesték-kompozíció, amely polimerizációs iniciátort, katalizátort vagy szerves peroxidot tartalmaz, ahogy az 55. példánál, nincs a termékben.

Ilyen polimerizációs iniciátor, katalizátor vagy szerves peroxid azonban közvetlenül és egységesen ³θ be van ágyazva a koptató rétegbe, amelynek az összetételét a következőkben adjuk meg:

polivinilklorid, nagy molekulasúly, diszperziós fokú, sajátviszkozitás 1,489 polivinilklorid, nagy molekulasúly, keverékgyanta, sajátviszkozitás 0,911 epoxidált szójaolaj5

2,2,4- trime tíl-1 -1,3-pentándiol-diizobutirát6,9 butilbenzilftalát29 polidodecilbenzol8,5

Ba-Zn-foszfit stabilizátor7,25 □V-abszorber0,32 gyorsító0,01 dikumilperoxid polimerizációs iniciátor0,5 polivinilklorid, diszperziós fokú, belső (saját) viszkozitás 0,8 trimetilolpropán-trimetakrilát (90 ppm hidrokinon) butilbenzilftalát

Részek

100

plasztifikátor	13,8
2,4,4-trimetilpentil-3,5-
-diizobutirát	3,3
alkilbenzilftalát alacsony
forráspontú plasztifikátor	4,1
Ba-Zn-foszfit hőstabilizátor	6,4
epoxidált tallolaj	2,4
dikumilperoxid polimerizációs
iniciátor	0,3

A termék közvetlenül a melegítés és olvasztás, fúvatás vagy habosítás előtt általában hasonló az 1. ábra szerinti termékhez. A koptató réteg felületén a mechanikus domborítás lényegében megmarad teljesen a melegítés, olvasztás és fúvatás vagy habosítás után.

57. példa

Lényegében az 1. példában leírt módon járunk el 60 azzal az eltéréssel, hogy védőbevonatot vagy réteget alkalmazunk és a nyomdafesték kompozíciók egyike sem tartalmaz polimerizációs iniciátort, katalizátort vagy szerves peroxidot. Ilyen nyomdafesték-kompozíciók összetételét az 56. példában megadtuk. 65

A tennék közvetlenül a melegítés, olvasztás, fúvatás vagy habosítás előtt általában hasonló a 9. ábrán bemutatott termékhez azzal az eltéréssel, hogy a nyomdafesték-kompozíció nem tartalmaz polimerizációs iniciátort, katalizátort vagy szerves peroxidot. A koptató réteg felületén a mechanikus domborítás lényegében megmarad teljes egészében a melegítés, olvasztás, a fúvatás vagy habosítás folyamán.

A találmányt számos kiviteli példán mutattuk be. amelyek a találmány jellegzetes és előnyös kiviteli alakjai és a találmány oltalmi köre nem korlátozódik a példákon bemutatott kiviteli alakokra. A speciális anyagok, vegyszerek, minták, rajzok csupán tájékoztató jellegűek és a találmány körét nem korlátozzák.

Szabadalmi igénypontok:

Claims (1)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Eljárás szelektív, felületdíszítő gyantaszerű polimer réteges anyag előállítására, amelynek során valamely, hőre bomló habosító anyagot tartalmazó gyantaszerű készítményből, alapréteget vagy hordozót képezünk, az alaprétegre vagy hordozóra valamely mintát vagy rajzot kialakító nyomókészítményből álló réteget viszünk fel, a nyomókészítményből álló rétegre olyan gyantaszerű polimer koptató réteget viszünk rá, amely egyenletesen eloszlatott, reaktív, polimerizálható és térhálósítható monomereket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a gyantaszerű polimer réteg egyes területein a polimerizáció és a térhálósodási reakció megindítására képes polimerizációs iniciátort oszlatunk el, a gyantaszerű polimer koptató réteg felületének melegítésével a polimerizációs iniciátorral ellátott helyeken megindítjuk a reaktív, polimerizálható és térhálósítható monomer anyagok polimerizációját és térhálósodását, és a lemezt tovább melegítjük, így a habosítószert elbontjuk és a gyantaszerű polimer koptató réteget

   -3265 tjük a polimerizációtól és térelhálósítástól fületeken. (Elsőbbsége: 1978. ÍX. 14.)

   1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási zal jellemezve, hogy a koptató réteg felült hőmérsékleten mechanikusan domborítreaktív polimerizálható és térhálósítható polimerizáljuk és térhálósítjuk. (ElsőbbI. II. 21.)

   1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganalódja, azzal jellemezve, hogy a polimerizátort a nyomótinta készítménnyel juttatjuk ;gre. (Elsőbbsége; 1978. II. 21.)

   I. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganaródja, azzal jellemezve, hogy a nyomóyt tartalmazó rétegre polimerizációs iniciámazó gyantaszerű polimer koptató réteget 1. (Elsőbbsége: 1978. Π. 21.)

   5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a polimerizációs iniciátort egy, a hyomókészítmény-réteggel érintkező védőbevonat-réteggel visszük fel a lemezre. (Elsőbbsége: 1978. II. 21.)

   6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nyomókészítményt tartalmazó rétegbe habosítóanyag-módosítót is adagolunk. (Elsőbbsége: 1978. II. 21.)

   7. A megelőző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy polimerizációs iniciátorként valamely szerves peroxidot használunk. (Elsőbbsége: 1978. II. 21.)

   4 rajzlap 15 ábrával ű n ó > ay51 eket 11a rier ’.áa ser a ellet

   A kiadásért felél: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója

   84.4452 - Zrínyi Nyomda, Budapest