HU181556B - Szabadalmi leírás szolgálati találmány - Google Patents

Description

A találmány nedves szemestermény tárolására vonatkozik.

Ismeretes, hogy betakarításkor a termények nedvességtartalma általában nagy, így a szemeskukoricánál 25—35 súlyszázalék között változik. Ilyen nagy nedvességtartalom mel- 5 lett a termény közönséges körülmények között nem tárolható, ezért általában tárolás előtt szárítani szokták. A szántás azonban igen sok energiát igényel. Egy tonna kukorica szárításához (20% nedvesség elvonás esetén) 1,6—1,8 -10’J energia szükséges, ami meglehetősen nagy költséget jelent.

Ez a termelés önköltségének 15—18%-a is lehet.

A magas hőfokon történő szárításnál emellett a szemestermény beltartalmi értéke jelentősen, mintegy 10—15%-kal csökken. Különösen nagy veszteség, hogy a legértékesebb aminosavak és vitaminok károsodnak szárítás közben. Ezért 15 a szemestermény nedves állapotban tartósított tárolására törekednek. A szemestermények közül különösen a kukori(ί cának van nagy szerepe, mivel — a legnagyobb takarmány₍ fogyasztó ágazatban — a sertéstenyésztésben igen nagy ! mennyiségű kukorica etetésére van szükség. Emellett a ned: vés állapotban való tárolás szempontjából ez a legigényesebb j szemestermény.

A szemestermény s így elsősorban a kukorica nedves állapotban történő tartósított tárolására a legtökéletesebb megoldásnak az inért gázban való tárolás mutatkozik. Ehhez 25 nemcsak légmentes silókra, hanem ezenkívül a benne levő oxigén eltávolítására és nitrogén bejuttatására is szükség van, ezért ez a költséges eljárás a gyakorlatban általában nem kerül szóba.

Sokkal inkább járható utat képez a légmentes tárolóban 30 való tartósítás. A légmentes tárolás során ugyanis a halomban levő O₂ a termény légzése és a beinduló fermentáció során felhasználódik. Az erjedés során CO₂ képződik, mely elősegíti a további erjedés lezárását. Az oxigén hiánya meggátolja az aerob penészgombák élettevékenységét. Ezáltal a termény hosszú ideig — akár egy évig is — károsodás nélkül tárolható.

A nedves szemestermények légmentes térben történő tárolását, illetve feletetés során való tartósítását ezideig csak a 10 légmentesen záró torony silókban sikerült megoldani, amelyekbe levegő a részleges kitárolás során sem jut be. Ilyen ismert berendezéseket mutat be pl. a 3 908 839 és a 4 099 632 sz. USA szabadalmi leírás is. Ezeknek a légmentes toronysilóknak azonban nagy hátrányuk az igen nagy beruházási költségük, amely használatuk lehetőségét nagymértékben korlátozza, illetve gazdaságtalanná teszi.

A tartósított tárolás gazdaságosabbá tételére történtek már kísérletek. Erre szolgálnak olcsó fóliával takart tárolók, amelyeknek közös hátrányuk, hogy légzárásúk nem tökéle20 tes, és ezért a terményt elsősorban csak a tejsavas eijedés tartósítja. Ilyen tárolók a fóliával bélelt és fedett árok- vagy halomsilók. Ezek fejlettebb formája már a fóliával bélelt és fedett falközi tároló, amelybe a terményt szemes vagy zúzott állapotban rakják bele. Bennük a szemes, illetve zúzott termény jól tárolható mindaddig, amíg a tárolót meg nem bontják. Megbontás után az oxigén jelenlétében a penész- és élesztőgombák a tartósító tejsavat elbontják, ezért a kitárolt terményt 48 órán túl nem lehet tartani. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szükséges mennyiséget naponta ki kell tárolni. A folyamatos kitárolás miatt — a fólia felhajtása következ181556

-1181556 tében — a terményhalom nagy felülete érintkezik levegővel, ezért a tárolási mód megbízhatónak nem tekinthető. A nagyüzem számára is nehézkes a naponta történő ki- és betárolás. A takarmány nagy veszteségén túl, az aerob mikroorganizmusok által termelt toxinok az állatok megbetegedését is előidézhatik.

Ezen az sem segít, hogy a szemesterményt betárolás előtt zúzzák, Toppantják és tömörítik. Ez kétségtelenül csökkenti a halmaz légáteresztő képességét, de biztonságos megoldást nem jelent.

Mindebből megállapítható, hogy a nedves szemestermény olcsó, de emellett megbízható tárolását mind ez ideig nem sikerült megvalósítani. Ezt a feladatot jelen találmány kívánja megoldani.

A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a nedves szemestermény gazdaságos tárolását meg lehet oldani, ha olcsó, légmentesen zárt falközi tárolókat használunk fel a nagy tömeg tárolására, de a napi takarmányozásra (kitárolásra) légmentesen záró toronysilót alkalmazunk. A toronysiló tranzit tárolásra szolgál és lehetővé teszi, hogy feletetés közben — amely egy-két hónap is lehet — a tárolási veszteség minimális legyen, a tároló telephez csatlakozó takarmánykeverő folyamatosan legyen kiszolgálható.

Ehhez a falközi tárolóknak az eddiginél megbízhatóbb légzárását is biztosítani kell, ezért a találmány egyben a falközi tárolók szerkezetét is tökéletesíti.

Mindezeknek megfelelően a találmány szerinti eljárás lényege, hogy a termény nagy tömegét előbb légmentesen záró fóliaborítású falközi tárolókban tároljuk, majd rendre egyegy (vagy több) falközi tároló teljes mennyiségét—a felhasználásra kerülő kisebb mennyiségek kitárolásáig — légmentesen záró toronysilóba rakjuk át. Előnyős, ha az átrakás alkalmával a terményhez kalciumkarbonátot adagolunk.

Az eljárás foganatosítására szolgáló találmány szerinti berendezés lényege, hogy egy vagy több légmentesen záró toronysilója és célszerűen a toronysiló többszörösének megfelelő összesített tárolóterű több fóliatakarású falközi tárolója van. Az alkalmazott falközi tárolónak a találmány szerint a terményt körülburkoló szokásos fólián kívül ezt elfedő, PVC-vel bekent ipari műbőr borítása is van.

A találmány szerinti eljárás során alkalmazott átrakással egyszerre a méretüktől függően rendre egy-egy vagy több falközi· tároló teljes raktárállományát kell toronysilóba átrakni. Ezzel a műszaki intézkedéssel egyszerre két előnyös hatást érünk el. Az egyik az, hogy a szemestermény csak az átrakás során érintkezik rövid ideig a levegővel és ezalatt a tejsav nem bomlik el, tehát a termény gyakorlatilag változatlan marad, sőt állagát még tovább javíthatjuk, ha az átrakáskor kalciumkarbonátot (takarmánymeszet) adagolunk hozzá. Ekkor ugyanis a termény oxigénmentes környezetbe kerül és nem indulhat meg a másodlagos erjedés. A kukoricában levő tejsav egyrésze és a kalciumkarbonát ekkor kalciumlaktáttá egyesül, miközben széndioxid és víz keletkezik: CH₃—CHOH—COOH + CaCOj = = (CH₃CHOHCO0)₂Ca+CO₂ + H₂O Ily módon az áttárolás után rövid időn belül CO₂ fejlődik, amely lezárja az aerob fermentációt és lehetővé teszi a károsodás nélküli tárolást.

A másik előny, hogy az eddig egyedül bevált, de költséges légmentesen záró toronysilót nem kell a teljes tárolandó mennyiséget, hanem annak csak egy kisebb részét befogadó számban építeni, míg a termény zömét olcsó falközi tárolókban tárolhatjuk. Tehetjük ezt annál inkább, mert ezek légzárását is megbízhatóbbá teszi a találmány szerinti szerkezet: a PVC-vel bekent műbőr, mint második borítóelem egyrészt maga is légzáró elemként működik, és így megkettőzi a légzárás biztonságát, másrészt mint a külső hatásoknak ellenállóbb réteg, meg is védi a belső fóliát.

A napi terményszükséglet kitárolása a toronysilóból tör5 ténvén, az itt bevált kitárolási mozzanat nem érinti a belső térben tárolt, folyóban levő termény állagát.

A találmány szerinti eljárás és berendezés tehát a tisztán légmentesen záró toronysilókból álló tárolási rendszerrel egyenértékű, de sokkal gazdaságosabb megoldást szolgáltat.

A következőkben találmányunkat a berendezés egy példaképpeni kiviteli alakján részletesebben is megmagyarázzuk.

Az 1. ábra a berendezés általános alaprajzi elrendezését, a 2. ábra a falközi tároló metszetét ábrázolja.

Az 1. ábrán láthatjuk az 5 db légmentesen záró 1 falközi tárolót, amelyek 2 fala célszerűen előregyártott elemekből készült, a két db légmentesen záró 3 toronysilót, az adalékokat tartalmazó 5 előtárolókkal ellátott 4 keverőt és végül ezek kiszolgálására létesített útburkolattal ellátott 6 előteret.

Az eljárás során a termény nagy részét hosszabb időre (pl.

a következő terménybetakarításig) az 1 falközi tárolókban, míg a 3 toronysilóban csak az azokban elférő kis részét tároljuk. A napi etetéshez az adagolás a 3 toronysilókból történik, innen kerül a 4 keverőhöz, ahol az 5 előtárolók megfelelőivel összekeverve készítjük el a kívánt takarmány25 keveréket. Példánkban a két 3 toronysiló tárolótere együttvéve akkora, mint egy 1 falközi tárolóé. Amint a két 3 toronysiló kiürült, az első 1 falközi tároló terménytartalmát átrakjuk a megfelelő mechanikus és/vagy pneumatikus áttárolók alkalmazásával a két 3 toronysilóba; mivel az 1 falközi tároló teljes tartalma egyszerre kerül a 3 toronysilókba, az 1 falközi tárolóban nem marad szemestermény, amelyet a levegő hatására károsodás érhetne. Az átrakás alkalmával minden 1 tonna kukoricához 1,5 kg takarmánymeszet adagolunk. Ezután a napi adagolás ismét a 3 toronysilókból történhetik, majd kiürülésük után a következő 1 falközi siló tartalmát rakjuk át a 3 toronysilókba stb.

A felhasználás során a terményt alsó kitároló maró termeli ki a kívánt ütemben. A halom hőmérsékletének megfigyelése érdekében célszerű cellánként egy-két hőérzékelőt elhelyezni.

A 2. ábrán az 1 falközi tárolónak a találmány szerinti egy példaképpeni kiviteli alakját láthatjuk metszetben, mégpedig a baloldalon a terménybehordáshoz előkészített üres, a jobboldalon pedig már terménnyel megtöltött állapotban.

A megfelelően előkészített pl. 16 kavicsra fektetett 7 betonaljzatra vannak az előregyártott szőgtámfal beton 2 elemek behelyezve, amelyek között a 8 betonburkolat van. A 8 betonburkolatra a 2 elemekhez simulóan fekszik keresztirányban átfedésekkel a széles műanyag például polietilén 9 fólia, erre kerül jobb oldali ábrarészen látható módon a nedves 10 szemestermény, amit áthaj tással lefed a 9 fólia. A 9 fólia két vége az egyik 2 fal tetején a 11 tekerccsé összetekerve van lezárva. Ezt az egészet a PVC-vel bekent ipari 12 műbőrrel borítja, amelynek egyik vége pl. a 2 falba erősített kampókba bán beakasztva, míg a másik vége. a másik 2 falba erősített 13 kampókhoz van a 14 zsinegek segítségével lefeszítve. Ezáltal a biztonságos légzárás és csapadékvíz elvezetés is biztosítva van. E műveletekhez segítséget nyújt a mozgatható 15 állvány. Ha időközben a termény megroskad, akkor a 12 műbőr a 14 zsinegek meghúzásával utánfeszít60 hető.

Claims (4)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás nedves szemestermény tárolására, amely eljárás

   65 során a terménynek egy-egy alkalommal szükséges mennyi-2181556 segít légmentesen záró toronysilóból tároljuk ki, azzal jellemezve, hogy a termény nagy tömegét előbb légmentesen záró falközi tárolókban tároljuk, majd rendre egy-egy (vagy több) falközi tároló teljes mennyiségét — a felhasználásra kerülő kisebb mennyiségek kitárolásáig — légmentesen záró toronysilóba rakjuk át.
2. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a légmentesen záró toronysilóba történő átrakás alkalmával a terményhez kalciumkarbonátot adagolunk. (Elsőbbsége: 1981.04. 20.)
3. 3. Berendezés az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítására azzal jellemezve, hogy egy vagy több légmentesen záró toronysilója (3) és—célszerűen a toronysiló többszörösének megfelelő összesített tárolóterű — több

   5 fóliatakarású falközi tárolója (1) van.
4. 4. Falközi tároló szerkezet a 3. igénypontban meghatározott berendezéshez azzal jellemezve, hogy a terményt körűlburkoló szokásos fólián (9) kívül ezt lefedő, PVC-vel bekent

   10 ipari műbőr (12) borítása is van.

   2 rajz, 2 ábra

   A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója S4.540S.66-4 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató