HU181281B - Eljárás növények növekedésének szabályozására - Google Patents
Eljárás növények növekedésének szabályozására Download PDFInfo
- Publication number
- HU181281B HU181281B HU47875A HU47875A HU181281B HU 181281 B HU181281 B HU 181281B HU 47875 A HU47875 A HU 47875A HU 47875 A HU47875 A HU 47875A HU 181281 B HU181281 B HU 181281B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- plant growth
- soil
- plants
- seeds
- weight
- Prior art date
Links
Landscapes
- Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
- Pretreatment Of Seeds And Plants (AREA)
Description
A találmány tárgya mezőgazdasági eljárás növények növekedésszabályozására.
A találmány szerinti mezőgazdasági eljárásban hatóanyagként a növények növekedésszabályozására nátriumszulfátot, káliumszulfátot, adott esetben ezek hidrátjait alkalmazzuk.
Az ismeretes növényi növekedésszabályozó anyagok két csoportba oszthatók: természetes és szintetikus vegyületekre.
A természetes növényi növekedésserkentők az auxinok, a gibberellinek és a citokininek, a természetes növényi növekedésgátlók az 1965-ben először leírt abszdzinsavak (R. Wegler: Chemie dér Pflanzenschutz- und Schadlingsbekampfungsmittel 399-429 o. Springer Verlag Berlin. Heidelberg. New York 1970).
F. W. Went 1928-ban figyelte meg az „auxinok” növényi növekedésbefolyásoló hatását [Rec. Trav. Bot. Néerl. 25, 1 (1929)], amelyet 1934-ben F. Kögl izolált először és mint /3-indolil-ecetsavat identifikált [Bér. dtsch. Ges. 1935. A,16.] Néhány évvel később jelentek meg az első irodalmi adatok a fenilés α-naftil-ecetsav, illetve nitriljeik és amidjaik növényi növekedésszabályozó hatásáról, de herbicidekről még nem esik említés [716 342 számú német szabadalmi leírás; P. W. Zimmerman és F. Wilcoxon: Contxib. Boyce Thomson Inst. 7, 209 (1935)]. 1941-1945 között válnak ismertté az angol, az amerikai és német kutatók munkássága eredményeként a fenoxi-alkán-karbonsavak és származékaik.
mint szelektív herbicidek, ettől kezdődően alkalmar zásuk a növényvédelemben rohamosan nő és jelenleg is a gyártott herbicidek legnagyobb hányadát képviselik.
Az utóbbi években vizsgálták már néhány szervetlen ső növényi növekedésserkentő hatását is. Az 1 932 198 lajstromszámú NSZK-beli nyilvánosságra hozatali irat polifoszfátokat, polifoszforsavésztereket, cériumnitrátot és egyéb ismert cérium-vegyüle0 tét, illetve azok keverékét tartalmazó növényi növekedésserkentő szert igényel. Ezzel szemben a leírás csak 0,1 g fejessaláta- és 1,81 g cukorrépa palántán mutatja be a határozatlan (indefinit) polifoszfát keverék, cériumnitrát és polifoszfát keverék-cérium5 nitrát kombináció növekedésserkentő hatását. A leírás azonban semmi további kitanítást nem ad és főleg nem ismerteti a csíranövény további fejlődése során bekövetkező változásokat, nevezetesen azt a tényt, hogy a találmány szerinti szer milyen hatással van a kifejlődött növényre. A 2 259 998 lajstromszámú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat olyan komló növekedésserkentő szert igényel, amely egyidejűleg a gomba-fertőzést csökkenti, valamint növeli a komló α-savtartalmát és javítja az aromáját. Mind; ezt alumíniumklorát és vízben emulgeáÚiató olaj alkalmazásával éri el. A leírás azonban semmi adatot nem ad az aluminiumklorátnak a komló növekedése serkentésére vonatkozóan.
A találmány célkitűzése újabb, könnyen hozzá3 férhető növényi növekedésszabályozó hatóanyagok
-1181281 kutatása, illetőleg ezen hatóanyagokat alkalmazó mezőgazdasági eljárás kidolgozása.
A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az eddig ismert természetes és szintetikus vegyületeken kívül a fentiekben ismertetett sóknak adott esetben hidrátjainak (továbbiakban növényi növekedésszabályozó sók) szignifikáns növényi növekedésszabályozó hatása van; továbbmenőleg e növényi növekedésszabályozó sók a magvak csirázásí erélyét, a növények zöldsúly- és terméshozamát jelentős mértékben növelik.
A növényi növekedésszabályozó hatás alatt elsősorban a növények növekedésének serkentését, a virágzás meggyorsítását és a termés korábbi beérését, a termés fokozódását, valamint beltartalmi értékének (karotin, fehéije, szénhidrát tartalmának, stb.) javulását értjük. A csirázásí erély növelése viszont nemcsak a gyökér és a szár gyorsabb fejlődését biztosítja, hanem a csirázásí hőmérséklet minimumának csökkentését is lehetővé teszi, azaz mód nyílik a korábbi vetésre, amely a korábbi betakarítást vonja maga után. Ezen felismerésünk igen nagy haladást jelent a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sók mezőgazdasági eljárásban való alkalmazása területén.
A mezőgazdasági eljárást találmányunkban a legszélesebben értelmezzük, amelybe a szántóföldi-, az erdészeti-, a zöldség-, a gyümölcstermesztési-, a fólia-vetési-, a magdrazsírozási, és a maggranulálási- stb. eljárások tartoznak.
A találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sók közül kiemelkedő hatást mutatnak a nátriumszulfát és a káliumszulfát.
A találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sók előnye, hogy az emlősökre csak igen kismértékben mérgezőek.
A találmány szerinti eljárásban növényi növekedésszabályozó sókat önmagukban, vagy ismert módon készítményekké történő feldolgozás után a mezőgazdaságban növényi növekedésszabályozó szerként alkalmazhatjuk.
A találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sókat a szokásos módszerekkel dolgozzuk fel készítményekké. Ezekben a készítményekben a növényi növekedésszabályozó sókat szilárd vagy folyékony inért hordozóanyagokkal vagy hígító szerekkel és adott esetben egyéb segédanyagokkal vagy vivőanyagokkal keverjük.
Ilyen segédanyagok lehetnek például a felületaktív szerek, mint amilyenek a nedvesítő, emulgeáló és diszpergáló anyagok, az összetapadást gátló anyagok, kenőanyagok, adhézív anyagok, tapadást elősegítő szerek, színezőanyagok, korróziót gátló anyagok, szuszpendáló anyagok, a kezelt területen esővel szemben mutatott ellenállást vagy behatoló képességet javító anyagok stb., illetve más, ismert biológiailag aktív anyagok és/vagy más, ismert a biológiai aktivitást fenntartó vagy fokozó vagy módosító anyagok.
A találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sókat a fentiekben említett hordozóanyagokkal, hígítószerekkel, vivőanyagokkal és segédanyagokkal különféle szilárd, folyékony vagy gáznemű 2 mezőgazdasági vagy kertészeti készítményekké láthatjuk.
Szilárd készítmények lehetnek például a porok, előnyösen a nedvesíthető porok és/vagy a diszpergálható porok, a szemcsék vagy granulátumok, a paszták, a granulált magok és mezőgazdasági elsősorban kertészeti magfóliák stb.
Folyékony készítmények lehetnek például az oldatok, a közvetlenül permetezhető oldatok, akár a vizes oldatok, akár a szerves oldószerrel készített oldatok, beleértve az olajos oldatokat és a keverhető olajokat is, a diszperziók, a szuszpenziók, előnyösen a vizes szuszpenziók, a vizes vagy az olajos emulziók, az invert emulziók stb.
Gáznemű készítmények lehetnek például az aeroszolok stb.
A porkészítményeket például úgy készíthetjük, hogy a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó só(ka)t az előzőkben említett inért szilárd hordozóanyagok közül eggyel vagy többel alaposan elkeveijük, kívánt esetben a keveréket megőröljük.
A nedvesíthető vagy diszpergálható porokat például úgy készíthetjük, hogy a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó só(ka)t az előzőkben említett, valamely inért szilárd hordozóanyagon kívül az előzőkben ismertetett nedvesítő szerek vagy diszpergáló szerek közül eggyel vagy többel is elkeveijük.
A szemcsés készítményeket például úgy állíthatjuk elő, hogy a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó só(ka)t egy oldószerben, előnyösen vízben oldjuk, az oldatot valamilyen kötőanyag jelenlétében egy szemcsés hordozóanyag, mint amilyenek a porózus szemcsék, például a habkő vagy az attaclay, ásványi nem porózus szemcsék, például homok vagy agyagos föld, vagy szerves granulák, például feketeföld vagy vágott dohányszár felületére felvisszük, adott esetben megszárítjuk. Szemcsés készítményt továbbá úgy is készíthetünk, hogy a növényi növekedésszabályozó só(ka)t porított ásványi anyagokkal, kenőanyag és kötőanyag jelenlétében összepréseljük, a préselt anyagot megaprítjuk és a kívánt szemcseméretre szitáljuk. A szemcsés készítmények előállításának egyik előnyös foganatosítási módja a száraz, illetve a nedves granulálás, mely utóbbi nedves présgranulálás vagy felépítéses granulálás egyaránt lehet.
A találmány szerinti felhasználható szilárd növényi növekedésszabályozó készítmények egy különlegesen előnyös kiviteli alakja, a vetőmag-fólia. Ismeretes, hogy a kertészetben, de egyéb.mezőgazdasági eljárásoknál is a magvak elvetésének megkönnyítésére, az egyenletes mag- és sortávolságok biztosítására a kézi-vetés (ültetés) helyett a magvakat valamely vízoldható fóliába foglalják és ezeket a fóliacsíkokat (szalagokat), amelyek adott esetben több sorban is tartalmazhatják a magvakat, helyezik a talajba. A fólia bármely, a magvakkal szemben inért, vízoldható anyag, például polivinilalkohol stb. lehet, a vele szemben támasztott igény csupán az, hogy a magvakat ne károsítsa és a talajban a nedvesség hatására szétessék, adott esetben oldódjék. A találmányunk szerinti vetőmag-fólia a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sókat a fóliába
-2181281 inkoiporálva tartalmazhatja vagy a találmányunk szerinti növekedésszabályozó sókkal kezelt magvakat inkorporáljuk a fóliába. A növényi növekedésszabályozó sókat tartalmazó vetőmag-fólia készítmény különleges előnye, hogy elsősorban azon magvak csirázási erélyét növeli, illetve elsősorban azon növények növekedését serkenti, amelyet termelni kívánunk (kultúrnövények).
Vizes oldatokat, diszperziókat, szuszpenziókat vagy emulziókat oly módon állítunk elő, hogy a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó só(ka)t vízben vagy egy oldószerben oldjuk, mely kívánt esetben egy vagy több nedvesítő, diszpergáló, szuszpendáló vagy emulgeáló szert tartalmazhat, majd a kapott elegyet vízhez adjuk, mely kívánt esetben ugyancsak egy vagy több nedvesítő, diszpergáló, vagy emulgeáló szert tartalmazhat.
Keverhető olajokat úgy állítunk elő, hogy a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó só(ka)t valamely emulgeálószer hozzáadása mellett egy alkalmas, előnyösen vízzel gyengén elegyedő oldószerben oldjuk vagy finoman eloszlatjuk.
A közvetlenül permetezhető oldatokat úgy állítjuk elő, hogy a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó só(ka)t vízben, előnyösen valamely nedvesítő anyagot tartalmazó vízben vagy valamely magas vagy közepes, előnyösen 100 °C hőmérséklet feletti forráspontú oldószerben oldjuk.
Invert emulziót úgy készíthetünk, hogy a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó só(k) szuszpenzióját a permetezés előtt vagy alatt a szórókészülékben vízzel emulgeáljuk.
Aeroszolt például úgy állítunk elő, hogy a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó só(ka)t, ha szükséges, oldott alakban, egy hajtóanyagként használt illékony folyadékkal, mint amilyenek a „Freon”-típusú vegyületek, keverjük össze.
A vizes felhasználási alakok előállítására különösen célszerűen alkalmazhatunk nagy hatóanyagtartalmú, a felhasználás előtt vízzel a kívánt töménységre hígítható emulziókoncentrátumokat, pasztákat, nedvesíthető permetporokat. Ezen koncentrátumokat úgy alakítjuk ki, hogy hosszabb időn át tárolhatók legyenek és a tárolás után vízzel hígítva kellő ideig homogén, a szokásos permetező berendezésekkel felhasználható vizes készítményeket képezzenek. A koncentrátumok hatóanyagtartalma általában 10-85 súly%, előnyösen 25—60 súly%, e hígítás után a vizes készítmény hatóanyagtartalma előnyösen 0,001-3,00 súly%, de egyes speciális felhasználási területeknél lehet ennél alacsonyabb vagy magasabb is.
A találmány szerint felhasználható készítményekben a kívánt hatás eléréséhez szükséges növényi növekedésszabályozó só(k) mennyisége széles határok között változhat az elkészítési módtól és a felhasználási módtól függően, általában 0,01-98 súly%. Az úgynevezett „igen kis térfogatú (ULV, ultra-low-volume) alkalmazási módszer esetén a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó só(ka)t egészen kis mennyiségű adalékanyagokkal is használhatjuk, előnyösen 90—95 súly%-os mennyiségben, igen finoman porlasztó berendezésekből, előnyösen repülőgépről történő szórással. Hígított szerek esetében ez a koncentráció általában 0,01 súly% és 20 súly% között, töményebb szerek esetén pedig 20 súly% és 95 súly% között változhat. A nedvesíthető porokban a koncentráció például 5-80 suly%, előnyösen 10-60 súly%, az emulgeálható koncentrátumokban 5-70 súly%, előnyösen 10—50 súly% és a porkészítményekben 0,5-10 súly%, előnyösen 1—5 súly% lehet.
A találmány szerint felhasználható készítményeket permetek, porozószerek, vagy szórószerek, bevonószerek (magdrazsírozás), vetőmag-fóliák, talajöntözőszerek, merítőfürdők stb. alakjában alkalmazhatjuk, a készítmény-típust mindenkor az adott felhasználási terület követelményeinek figyelembevételével választjuk meg.
A találmány tárgya mezőgazdasági eljárás, azzal jellemezve, hogy a növényeket és/vagy a magvakat, és/vagy a talajt nátriumszulfáttal, káliumszulfáttal és adott esetben azok hidrátjaival kezeljük, kívánt esetben egyéb, a növénytermesztésben alkalmazott ismert szerrel együtt.
A találmány szerinti mezőgazdasági eljárás értelmében a találmány szerinti készítményt ismert módon a talajba, magvakra, a növényre vagy a növény meghatározott részeire juttatjuk. A találmány szerinti növényi növekedésszabályozó só(ka)t hígítószer nélkül is felhasználhatjuk.
A találmány szerinti mezőgazdasági eljárás szerint úgy is eljárhatunk, hogy a növényi növekedésszabályozó só(ka)t tartalmazó készítményt a növények környezetébe vagy a növényekre, azok egyes részeire, például a leveleire juttatjuk, például porlasztással, porozással vagy vizespermet alakjában stb. vagy a talajba juttatjuk, például talaj öntözőszerrel, elárasztással vagy a talajba történő bedolgozással, amikor is a magvakat a kezelt talajban levő barázdákba vetjük stb.
A találmány szerint felhasználható készítményeket, mind az egyszikű, mind a kétszikű növények növekedésszabályozására alkalmazhatjuk. A kezelést a vetés előtt (presowing), kikelés előtt (preemergens), vagy kikelés utáni (posztemergens) stádiumban, vagy a talajba történő bedolgozás útján végezhetjük.
A vetés előtti (presowing) kezelésen azt értjük, hogy a találmány szerinti készítményeket a magvak vetése előtt juttatjuk a talajra, és a vetést csak ezt követően végezzük.
A kikelés előtti (preemergens) kezelésen azt értjük, hogy a találmány szerinti készítményeket a növényféleség kikelése előtt juttatjuk a talajra, például a talajt akkor permetezzük meg, amikor a benne levő magvak még nem törték át a talaj felszínét.
A kikelés utáni (posztemergens) kezelésen azt értjük, hogy a találmány szerinti készítményeket a növényféleség kikelése után juttatjuk a kezelendő területre, például a kikelt növények részeire vagy a talajra.
Azt találtuk, hogy a találmány szerint felhasználható készítmények a növényi kultúrák közül különösen a kukorica, a gabonaféleségek, a napraforgó, a lucerna, a cukorrépa, a repce, a szója, a burgonya és a rizs kultúrákban fejtik ki növényi növekedésszabályozó hatásukat.
A találmány szerint felhasználható készítmények3
-3181281 nek a kielégítő hatáshoz szükséges dózisa igen sok tényezőtől függ, így a kezelendő kultúrnövény fajtáitól, állapotától, a kezelendő növény környezetében növekedő egyéb növényektől, a felhasználás területétől, a különböző találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sóktól, az évszaktól, az éghajlati viszonyoktól, továbbá attól, hogy a kezelést a növények kikelése előtt vagy azután vagy a talajba bedolgozva végezzük, és a készítmény felhasználási módjától. Ezeknek megfelelően az optimális dózist minden esetben empirikusan állapítjuk meg. Általában azonban 0,5-50 kg, előnyösen 0,5-25 kg aktív anyagmennyiséget alkalmazunk hektáronként.
Az alkalmazott növényi növekedésszabályozó só(k) mennyiségén (dózisán) túlmenően a találmány szerinti eljárásban a felhasználási területektől (például magkezelés, lombkezelés, talajba vagy talajra juttatás, stb.) függően a találmány szerinti készítmény - koncentrátumokat különböző hígításban alkalmazzuk. így például a magkezeléshez, a csírázási erély növeléséhez, a lombkezeléshez 0,5-10,000 ppm, előnyösen 1-1000 ppm hatóanyagtartalmú hígított készítményeket, a preemergens vagy postemergens permetezéshez 0,1-5,0 előnyösen 0,3-2 súly% hatóanyagtartalmú hígított készítményeket (például permetleveket) használunk. A talajba dolgozásnál, a magvak kezelésénél vagy a fólia ültetésnél minden formálás nélkül önmagukban is felhasználhatjuk a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó só(ka)t.
A találmány szerinti mezőgazdasági eljárást az alábbi példák szemléltetik.
1. példa
Az alábbi komponensekből nedvesíthető port készítünk:
g nátriumszulfát g kaolin g Citowett (alkali-aril-poliglikoléter).
A nátriumszulfátból tömény vizes oldatot készítünk, majd keverés közben hozzáadjuk a Citowett-et. Az oldatot a kaolinra permetezzük és keverőberendezésben homogenizáljuk, ezt követően a kívánt szemcsenagyságra őröljük. Ily módon 25% hatóanyagtartalmú nedvesíthető porkészítményt kapunk, amelyet vízzel tetszés szerinti koncentrációra hígíthatunk.
2. példa
Ebben a példában emulzió-koncentrátum előállítását ismertetjük. Az alábbi komponenseket a megadott arányban összekeveqük és a keveréket a komponensek diszpergálódásáig keverjük:
| 20 g | káliumszulfát |
| Π g | Nonit (40 súly% dioktil-szulfoszukcinát-nátrium) |
| 3g | kálciumdodecilszulfonát |
| 45 g | etiléndiklorid |
| 15 g | alkilbenzol oldószer elegy |
| 4 | („AROMASOL” H). |
3. példa
Magvak kezelésére felhasználható készítményt az alábbi komponensek összekeverésével é« őrlésével állítunk elő:
| 80 g | nátriumszulfát |
| 2g | ásványolaj |
| 10 g | kaolin. |
4. példa
a) 80 g RHODOVIOL 4/125 P típusú polivinil-alkoholt (4%-os vizes oldatának viszkozitása 20 °C-on 4 cP, 89 mól%-ban hidrolizált típus) keverés közben 615 g 60 °C-os vízhez adagolunk. Oldódás után 20 g RHODOVIOL 30/20 m típusú polivinil-alkoholt (4%-os vizes oldatának viszkozitása 20°C-on 30 cP, 98 mól%-ban hidrolizált típus) és 20 g glicerint adunk az oldathoz és intenzíven keverjük, amíg homogén oldatot nem kapunk. 24 óra állás után, amelynek során az oldatban levő buborékok eltávoznak, az oldatot lehúzókéses öntözéssel 0,50 mm vastagon üveglapra kenjük és szobahőmérsékleten megszárítjuk. Az így kapott fólia leválik az üveglapról, vastagsága 0,05-0,06 mm, a fólia könynyen kezelhető, szívós (kontroll fólia).
b) Az a) pontban leírtakhoz hasonlóan eljárva azonos összetételben elkészítjük a fólia öntésére alkalmas oldatot, amelyhez 5 ml vízben oldott 0,120 g nátriumszulfátot keverünk. Buborékmentesítés után fóliát öntünk, amely száradás után az a) példa szerinti fóliához hasonló, de 1000 ppm nátriumszulfátot tartalmaz.
c) A b) pontban leírtakhoz hasonlóan eljárva az öntőoldathoz 5 ml vízben oldott 0,0120 g nátriumszulfátot keverünk. A kapott fólia 100 ppm nátriumszulfátot tartalmaz.
d) A fenti módon készíthetünk a találmány szerinti bármely sóból tetszés szerinti hatóanyagtartalmú fóliát.
5. példa
Ezen példában a csírázási készséget vizsgáljuk. A kísérleteket Szokolov módszerével háromszoros ismétlésben a következő módon végezzük: 10 cm átmérőjű Petri-csészéket színültig mosott homokkal töltünk meg, majd átlót (barázda) húzunk a homok felületén. Az átíó mentén (a barázdába) 5—5 db Brassica napus (repce) magot helyezünk el, ezt követően egy-egy Petri-csészét 30 ml 1, 10, 100, 1000 ppm vizsgálandó anyagot tartalmazó vizes oldattal nedvesítünk. A Petri-csészét lefedjük, élére állítjuk, majd 20-22 °C hőmérsékletű üvegházban helyezzük el. A vetést követő 4. napon megmérjük a gyökér és a szár hosszúságát. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglyuk össze. A számértékeket mm-ben adjuk meg. Az összehasonlító kontroll kísérleteknél a nedvesítést sóoldat helyett 30 ml vizzel végezzük.
-4181281
| Az oldat koncentrációja ppm-ben | Na2SO4 | |
| gyökér | hajtás | |
| 0 (vizes kontr.) | 9,4 | 6,4 |
| 1 | 18,9 | 11,0 |
| 10 | 18,3 | 12,1 |
| 100 | 25,2 | 13,3 |
| 1000 | 14,3 | 8,3 |
A táblázatokból kitűnik, hogy a magvak felületére felvitt anyag a növények növekedését fokozza és már a 10 ppm koncentrációjú vizes oldatok hatása is jelentős, különösen a Brassica napus (repce) 5 esetében. A különböző növényekre az egyes anyagok más-más koncentrációjú vizes oldata fejti ki a maximális hatást.
A táblázatból kitűnik, hogy a Brassica napus (repce) csírázási készségét a Na2SO4 előnyösen befolyásolja, különlegesen előnyösek az 1—100 ppm koncentrációjú oldatok.
6. példa
Ezen példában a magvak felületére felvitt Na2 SO4 hatását mutatjuk be.
Zea mays (kukorica), ghycine sója (szója), Brassi- 20 ca napus (repce) és Triticum vulgare (búza) magvakat tíz percig 10, 100, 1000 ppm nátriumszulfátot tartalmazó vízben áztatunk, majd a nedves magvakat megbántjuk. Ezt követően három ismétlésben vályogos földbe cserepenként 5-5 magot ültetünk. 25 A cserepeket 20-22 °C hőmérsékletű üvegházba helyezzük, és a szokásos módon vízzel locsoljuk. A vetés után 2., illetve 3. héten megmérjük a kikelt növények magasságát. A mérések eredményét cm· •ben adjuk meg és az alábbi táblázatokban foglaljuk 30 össze.
Zea mays (kukorica)
Az oldat 2. hét után 3. hét után 35 koncentrációja ppm-ben Na2SO4 Na2SO4
| 0 (vizes kontroll) | 16,6 | 27,5 | |
| 10 | 17,5 | 34,6 | 40 |
| 100 | 19,0 | 36,5 | |
| 1000 | 17,0 | 31,0 |
Glycine sója (szója)
| 45 | ||
| 0 (vizes kontroll) 8,3 10 io,o 100 11,5 1000 13,0 | 12,6 13,5 17,3 23,0 | 50 |
| Brassica na.pus (repce) | ||
| 0 (vizes kontroll) 4,0 10 6,3 100 7,0 1000 9,3 | 6,3 9,6 14,3 17, ö | 55 |
| Triticum vulgare (búza) | 6C | |
| 0 (vizes kont roll) 18,0 10 31,3 100 29,0 1000 30,0 | 28,6 30,3 39,0 41,6 | 65 |
'0 7. példa
Ebben a kísérletben a Na2SO4, és a K2S04 növényi növekedést serkentő hatását vizsgáljuk. Tesztnövényként kukoricát (zea mays) alkalmazunk 15 és a növényi növekedésserkentő sókat postermergensen alkalmazzuk.
Egy-egy 32 x 27 cm alapterületű műanyagtálcába 5 cm magasságban kvarchomokot terítünk, erre helyezzük el a magvakat (100 db/tálca), majd az egyenletes csírázás elérése céljából 1 cm vastag kvarchomok réteggel fedjük be. A tálcákat 20-22 8C hőmérsékletű üvegházban helyezzük el (0.1.22), majd a kukorica kikelése után, a vetést követő 20. napon, a tálcákat 1 súly% növényi növekedést serkentő sót és 0,2 súly% Nonit-ot tartalmazó vizes oldattal permetezzük. A Nonit 40 súly% dioktil-szulfoszukánát-nátrium-ot tartalmaz. A permetezést olyan mennyiségben alkalmazzuk (100ml/m2), hogy a növényi növekedést serkentő sók dózisa 10 kg/ha-nak feleljen meg. A permetezést követő 15. napon a kukorica föld feletti részét levágjuk, zöldsúlyukat megmérjük.
A kísérlet eredményeit a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva a következő táblázatban foglaljuk össze:
| Növényi növekedésserkentő só | Kukorica zöldsúlya g/tálca | Zöldsúlynövekedés a kezeletlen kontroll átlagához viszonyítva %-ban |
| Kezeletlen | ||
| kontroli | 218,5 | — |
| Na2SO4 | 225,5 | 2,9 |
| K.2 SO4 | 307,0 | 40,0 |
A táblázatból kitűnik, hogy a növényi növekedésserkentő sók hatására jelentős zöldsúly növekedés érhető el, különlegesen kitűnik a K2SO4.
A táblázat adataiból megállapítható, hogy a Na2SO4-al végzett kombinációs kezelés a só mennyiségétől függő és az 50 g/q mennyiség a legkedvezőbb, mint a csírázás serkentés, mint a vegetatív fejlődés szempontjából.
8. példa
Ebben a kísérletben burgonya kultúrában, extrém körülmények között vizsgáljuk a Na2SO4 csírázásserkentő hatását. Ismeretes, hogy a burgonya csírái csávázás közben gyakran megsérülnek, ennek következtében a kikelt növények száma (tőszám), valamint a terméshozam csökken.
Kísérleteinknél a burgonya Na2S04-al történő kezelését ferdetengelyű keverő üstben 20 ford/perc
-511 fordulatszám mellett három percig végeztük. 1 q burgonyára 3 liter vízben oldott lOOg Na2S04-ot vittünk fel a fentiekben megadott paraméterek mellett (fordulatszám = 20 ford/perc, keverési idő = 3 perc). A kontroll kísérletekhez felhasznált burgonyát hasonló módon (3 percig 20 ford/perc fordulatszám mellett) kezeltük, azzal a különbséggel, hogy só-oldat helyett 2 liter/q vízzel permeteztük a gumókat. A kezelés után a burgonya gumókat megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a csírák nagymértékben megsérültek.
A kísérletekhez Somogy gyöngye fajtájú burgonyát használtunk. A burgonyát 60 cm sortávolságban és 30 cm tőtávolságban ültettük el.
A parcellák mérete: 2,5 m x 8 m = 20 m2.
A per cellák elrendezése: véletlen blokk.
Minden kísérletet négy ismétlésben végeztünk, a táblázatban szereplő számadatok a négy ismétlés átlag értékei.
A kísérleteket jó közepes kálium-tartalmú (19,5 mg K2O/100g) vályogtalajon végeztük. Előveteményként őszi búzát termeltünk, majd a talajt a termés betakarítása után 18 cm mélyen szántottuk (VIII. 12.), ezt követően 4q/ha mennyiségben 4:14:14 súlyarányú NPK (nitrogén, foszfor, kálium) műtrágyával kezeltük (IX. 1.). Az őszi mélyszántást 23 cm mélységben X. 8-án végeztük. Tavasszal (IV. 1.) a fenti módon előkészített és műtrágyázott talajt 4 q/ha nitrogén műtrágyával (nitrogén tartalom = 34 súly%) kezeltük.
A burgonyát május 5-én ültettük el. Négy parcellát, amelyekbe Na2SO4-al kezelt burgonyát ültettünk, május 10-én preemergensen 5 kg/ha mennyiségű Na2SO4-al permeteztünk.
További négy parcellát a Na2SO4-al kezelt burgonya kikelése után 1 kg/ha mennyiségű Na2SO4-al postemergensen permeteztünk.
Még további négy parcellát, amelyekbe szintén Na2SO4-al kezelt burgonyát ültettünk preemergens módon 5 kg/ha - és postemergens módon 1 kg/ha mennyiségű Na2 S04 -al kezeltük.
A parcellákat megfigyelés alatt tartottuk és megállapítottuk, hogy a sérült csírájú burgonya lényegesen később kelt ki (mintegy 10 nap), mint a normális kelési idő.
A kikelt burgonyatöveket június 14-én megszámláltuk. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglal-
| tűk össze. | Kezelés módja Kikelt nö- vények szápreemer- postemer- ma/parcella | ||
| Kezelés jelzése | csává- zásx g/q | ||
| gens kg/ha | gens (átlag) kg/ha | ||
| 1 | _ | _ | 16,63 |
| 14 | 100 | — | 52,75 |
| 15 | — | 5 | 14,25 |
| 16 | — | — | 1 16,25 |
| 17 | 100 | 5 | 51,75 |
| 18 | 100 | — | 1 53,25 |
| 19 | 100 | 5 | 1 59,25 |
xcsávázás kifejezés alatt a Na2SO4-al történő kezelést értjük.
A táblázat adataiból kitűnik, hogy a sérült csírájú burgonya Na2SO4-al végzett kezelés hatására meglepő mértékben regenerálódik. A Na2SO4-al kezelt, illetőleg kezeletlen burgonya csírázási készsége között szignifikáns különbség mutatkozik.
9. példa
Ebben a példában a találmány szerinti növényi növekedésserkentő sóknak a cukorrépa (fajta: Poly Béta M 102) vegetatív növekedésére és a termésmennyiség alakulásaira kifejtett hatását ismertetjük. A kísérleteket 2,5 x8 m = 20 m2-es szabadföldi véletlen blokk elrendezésű parcellákon végeztük 4 ismétlésben.
A talaj jó közepes káliumtartalmú (19,5 mg K2o/100g) vályog. Előveteményként takarmányborsót termesztünk, majd 4 : 14 :14 arányú NPK (nitrogén, foszfor, kálium) műtrágyával kezeltük (XI. 5.), majd 18 cm mélyen szántottuk (IX. 16.). Tavasszal (II. 19.) további 34 kg/ha nitrogént tartalmazó műtrágyát alkalmaztunk, ezt követően (IV. 5.) a talajt boronáltuk, fogasoltuk, majd simítóztuk.
IV. 12-én 0,5 kg/ha Lenacil 80 WP és 5,5 1/ha Ro-Neet gyomirtószerrel kezeltük a talajt. A gyomirtószert talajmaróval dolgoztuk be.
A találmány szerinti növényi növekedés serkentő sókkal a cukorrépa magvakat csáváztuk, illetőleg pre- és postemergens permetezést végeztünk, az alábbi 1. számú táblázat szerint.
1. táblázat
Kezelés módja
| A kísérlet száma | Növényi növekedés serkentő' só | csávázás g/q | preemer- postemer- | |
| gens kg/ha | gens kg/ha | |||
| 1 | kezeletlen | _ | _ | |
| 14 | Na2SO4 | 100 | — | — |
| 15 | Na2 SO4 | — | 5 | — |
| 16 | Na2 SO4 | — | 1 | |
| 17 | Na2 SO4 | 100 | 5 | — |
| 18 | Na2SO4 | 100 | — | 1 |
| 19 | Na2 SO4 | 100 | 5 | 1 |
| 20 | WUXAL | — | — | 3 |
A csávázási forgódobos csávázóban 20 percig 120 ford/perc forgási sebességgel 4 nappal a vetés előtt végeztük.
A preemergens permetezést vetés után 3 nappal 2 atm. nyomással, Tee-Jet 11002 típusú szórófejjel ellátott, sűrített levegős permetező géppel végeztük.
A postemergens permetezés a vetést követő 45. napon, a preemergens permetezéssel azonos módon történik.
A cukorrépa kezelésében a vetés után 16 nappal kezelésenként különbséget észleltünk. A kelést
-613
1—3-ig terjedő értékszámmal jelöltük és az így értékelt eredményt a 2. táblázatba foglaltuk.
értékszám hiányos értékszám megfelelő értékszám egyenletes
A termés cukortartalmát meghatároztuk és kiszámítottuk a találmány szerinti növényi növekedésserkentő sók alkalmazásával elért fajlagos termést (q/ha), a fajlagos cukormennyiséget (q/ha) valamint 5 a cukortöbbletet a kontrolihoz képest (q/ha). Az eredményeket a 4. táblázatban foglaltuk össze.
2. táblázat
A kísérlet száma Kelés értékszáma
| 1 | 1,0 |
| 14 | 2,5 |
| 15 | 1,75 |
| 16 | 1,25 |
| 17 | 1,75 |
| 18 | 2,12 |
| 19 | 2,5 |
| 20 | 2,0 |
| 10 A kísérlet száma | 4. táblázat | Cukor- többlet q/ha | ||
| Termés q/ha | Cukor % | Cukor q/ha | ||
| 1 | 223,25 | 14,0 | 31,25 | _ |
| 15 14 | 316,25 | 15,60 | 49,34 | 18,08 |
| 15 | 336,25 | 16,0 | 53,80 | 22,54 |
| 16 | 328,75 | 14,2 | 46,68 | 15,42 |
| 17 | 316,25 | 14,8 | 46,80 | 15,54 |
| 18 | 293,75 | 16,0 | 47,00 | 15,74 |
| 20 19 | 342,50 | 14,5 | 49,66 | 18,4 |
| 20 | 275,0 | 15,6 | 42,90 | 11,65 |
A cukorrépa betakarítását a vetést követő 192. napon végeztük, a termésmennyiséget kg/parcella a
3. táblázatban tüntetjük fel.
3. táblázat
| sérlet száma | Termésmennyiség kg/parcella |
| 1 | 44,65 |
| 14 | 63,25 |
| 15 | 67,25 |
| 16 | 65,75 |
| 17 | 63,25 |
| 18 | 58,75 |
| 19 | 68,5 |
| 20 | 55,0 |
Szabadalmi igénypontok:
Claims (3)
- 25 Szabadalmi igénypontok:1. Eljárás növények, előnyösen cukorrépa, burgonya vagy szója növekedésének szabályozására, azzal jellemezve, hogy a növényeket és/vagy magvakat30 és/vagy a talajt nátriumszulfáttal vagy káliumszulfáttal, adott esetben azok hidrátjaival 0,5-50 kg/ha, előnyösen 0,5—25 kg/ha mennyiségben együttesen kezeljük.
- 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás burgonya35 csírázásának serkentésére, azzal jellemezve, hogy a vetőburgonyát, előnyösen a sérült csírájú vetőburgonyát, nátriumszulfáttal, adott esetben valamely hidrátjával csávázzuk.
- 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás a cukorrépa40 cukortartalmának növelésére, azzal jellemezve, hogy a talajt vagy a cukorrépa magvát vagy a növényt nátriumszulfáttal, adott esetben valamely hidrátjával 0,5-50 kg/ha mennyiségben kezeljük.
Priority Applications (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| HU47875A HU181281B (hu) | 1975-09-01 | 1975-09-01 | Eljárás növények növekedésének szabályozására |
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| HU47875A HU181281B (hu) | 1975-09-01 | 1975-09-01 | Eljárás növények növekedésének szabályozására |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU181281B true HU181281B (hu) | 1983-06-28 |
Family
ID=10949761
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU47875A HU181281B (hu) | 1975-09-01 | 1975-09-01 | Eljárás növények növekedésének szabályozására |
Country Status (1)
| Country | Link |
|---|---|
| HU (1) | HU181281B (hu) |
-
1975
- 1975-09-01 HU HU47875A patent/HU181281B/hu unknown
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| EA001470B1 (ru) | Синергетическая гербицидная композиция и способ борьбы с сорняками | |
| KR20170102948A (ko) | 식물 성장 조절인자(들) 및 극성 및/또는 반-극성 유기 용매(들)의 비-수성 용액 | |
| US4252556A (en) | Method of increasing plant yield with soil conditioners | |
| US4218234A (en) | Soil conditioners | |
| US5869424A (en) | Plant growth retardants in combination with inhibitors of ethylene biosynthesis or action | |
| KR19990008149A (ko) | 식물 성장 조절을 위한 n-아릴피라졸 또는 n-헤테로아릴피라졸의 용도 | |
| US3799757A (en) | Arylglyoxylonitrileoximes as plant regulants | |
| SU917679A3 (ru) | Средство дл регулировани роста растений | |
| HUT69610A (en) | Method of inhibiting sprout growth | |
| EP0281120B1 (en) | Plant growth regulant | |
| HU181281B (hu) | Eljárás növények növekedésének szabályozására | |
| CA1282976C (en) | Increasing the yield of cereals by means of brassinolide derivatives | |
| US5834403A (en) | Low rate application of inhibitors of ethylene biosynthesis or action | |
| EP0220514B1 (en) | Composition for increasing the quantity and quality of fruits and flowers of plants | |
| CN112425605A (zh) | 一种含有苯嘧磺草胺与增甘磷的除草组合物 | |
| CN109258654A (zh) | 一种提高水稻抗除草剂损害的安全剂组合物 | |
| FI80257B (fi) | N-substituerade aminopropanfulfonsyra -derivat. | |
| HU180962B (en) | Process for controlling growth of plants | |
| JP4212194B2 (ja) | 効力が増強された５−メチルイソオキサゾール組成物 | |
| CN108391670A (zh) | 棉花田除草组合物 | |
| CA1276076C (en) | Plant growth regulating composition | |
| US4932995A (en) | Process for increasing rice crop yield | |
| CN112088889B (zh) | 一种含有Pyridachlometyl与噻唑锌的组合物 | |
| JPS62161701A (ja) | 種子処理剤 | |
| EP0202294B1 (en) | Synergistic herbicidal compositions |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HU90 | Patent valid on 900628 |