HU181072B - Lágy PVC alapú társított műanyag rendszer és eljárás ennek az előállítására - Google Patents

Description

A találmány tárgya lágy PVC alapú társított műanyag rendszer, amelynek a felületén fényvisszaverő és UV sugárzást elnyelő réteg van, továbbá eljárás ennek az előállítására.

Az időjárás meleg, UV sugárzás, csapadék (eső, hó, jég), szél és fagy által fejti ki a hatását a szabadban lévő tárgyakra. Ismeretes, hogy ezek közül a meleg és az UV sugárzás a legveszélyesebb a műanyagokra, főleg ha O₂ is van jelen, ami szabadtéri felhasználásnál teljesen természetes. Ezek a műanyagok öregedését, fizikai tönkremenetelét és kémiai lebomlását okozzák. (Kunststoff Lexikon. 1975.) Ugyanez vonatkozik a PVC-re is. (Krekeler: Polyvinylchlorid, I. Bánd. 1963.)

Még rosszabb a helyzet szabadban a lágy PVC-vel. A monomer vagy kis molekulájú lágyítók, amelyek molekulatömege 250-500 és amelyek több bázisú savak egyértékű alkoholokkal, vagy egybázisú savak több értékű alkoholokkal alkotott észterei, idővel elillannak a PVC-bői, miáltal a PVC keményebb, ridegebb lesz, repedezik és zsugorodik, vagyis nem tartja a méretét. A repedésekben a csapadék eróziós hatást kelt, ami végül is csapadékvíz szempontjából áthatolhatóvá teszi a lágy PVC-t, ami különösen csapadékvíz elleni szigeteléseknél használhatatlanná teszi ezt az anyagot. Pedig a lágy PVC olcsó és könnyen alkalmazható lenne csapadékvíz elleni szigetelésekre.

A lágyító illékonysága függ annak a tenziójától, a molekulatömegétől, a polaritásától és a viszkozitásá2 tói. A hőmérséklet növelésével nő a tenzió, csökken a viszkozitás és ezért növekszik az illékonyság. Különösen jelentős ez a közhasználatú, olcsó lágyítóknál, mint amilyen a dibutilftalát, a diok5 tilftalát, a didecilftalát, dioktilszebacát stb. (Krekeler: Polyvinilchlorid. 1963. I. 439—466.)

Az említett fizikai feltételek mellett kémiai körülmények is befolyásolják a. lágyítók illékonyságát. Az említett lágyítók ugyanis hő és UV sugárzás θ hatására különösen O₂ jelenlétében elbomlanak. A bomlástermékek még kisebb molekulatömegűek, mirt az eredeti lágyító, ezért ezeknek a párolgása még gyorsabb, mint a lágyítóé. A jelenség a lágy PVC napfénynek kitett felületén intenzíven játszó5 dik le.

A felületről elpárolgott lágyító a lágy PVC belsejéből gyorsan pótlódik és így az egész folyamat felgyorsul. Bonyolítja a helyzetet még az is, hogy a lágyító bomlása kihat a PVC bomlására is, azt siet0 teti és gyorsítja az egész rendem tönkremenetelét. (Angewandte Makromolekulare Chemie. 1968. Bánd

3. 38—68. Magyar Kémikusok Lapja. 1968 . 8.

433-439.)

A PVC és a lágyító kémiai bomlásának a csök5 kentésére hő és fénystabilizátorok, valamint antioxidánsok alkalmasak. Szokásos korom adagolása is, amelynek a bekeverése a lágy PVC-be nehézkes, bonyolult technológia és a termék megkívánt színe is korlátokat támaszthat a korom megfelelő koncentrá0 dóban való alkalmazása ellen. Mindezek a lágy PVC

-1181072 tartós igénybevételű, szabadban való használatát nem oldják meg.

Néhány szabadalom megkísérelte a fent vázolt hátrányok kiküszöbölését. így a 408 374. lajstromszámú svájci szabadalom, amelynek a címe „Tekercsszerű tetőfedő anyag és alkalmazása”, szintén arról számol be, hogy az ilyen műanyag tekercs a tetőn kifektetve az időjárásnak és a napsugárzásnak van kitéve, amiért a lágyító a műanyagból elillan. Ennek következtében az anyag zsugorodik, megrepedezik és a tetőfedő funkcióját már nem tudja többé betölteni.

A találmány szerint nem lehet a problémát kevéssé illő lágyító alkalmazásával megoldani, ezért olyan mechanikus rögzítési megoldásokat javasol, ami lehetővé teszi a kiszáradásból adódó zsugorodás követését és megőrzi a termék tetőfedő funkcióját. Említést tesz még ez a leírás arról, hogy a műanyag fóliákat fényvisszaverővé lehet tenni azáltal, hogy a felületén vagy a teljes keresztmetszetében fémporrál látják el, vagy a fóliában alumínium fóliát zárnak oly módon, hogy a fólia felett átlátszó műanyag réteg helyezkedjék el.

Nyilvánvaló, hogy a fémporos megoldás nem küszöböli ki az említett hátrányokat, mert a fémszemcsék mellett a lágyító még kipárologhat. Nem megfelelő az alumínium fóliával való kasírozás sem, mert a fölötte lévő átlátszó műanyag réteg hamar tönkremegy, mert kettős napsugárzást kap. Egyszer éri a napsugárzás, amikor áthalad rajta az alumínium fóliáig, másodszor pedig, amikor visszaverődik a fém fóliáról. így mintegy gyorsított öregítésnek van kitéve ez a fólia-réteg. Azonkívül az alumínium fólián lyukak vannak, mert ezen keresztül rögzítődik a felső fólia-réteg az alsókkal és ezeken a lyukakon keresztül semmi sem állja útját a lágyító vándorlásának.

A 419 5 37 lajstromszámú svájci szabadalom, amelynek a címe „Többrétegű fóliaszerű tetőfedő anyag”, szintén fényvisszaveréssel próbálja tartósabbá tenni a műanyag fóliát. A leíró részben ez a szabadalmi leírás is beszámol arról, hogy a műanyagokban lévő lágyító UV sugárzásra elbomlik és idővel kiszáradás következik be. Igaz ugyan, hogy a fólia felülete regenerálódik, mert a lágyító a mélyen fekvő részekről és a szomszédos helyekről utána vándorol, de ez a regenerálódás átlagos minőség esetén is túlságosan rövid. A lágyító leadás következtében nem csak a tetőfedő anyag ridegedik, hanem a felület zsugorodik és repedezik, amely a tetőfedés mechanikus szétbomlásához vezet a por és a fagyhatás következtében. Megoldásnak a szabadalom azt ajánlja, hogy a műanyag fóliába fényes felületű perforált fémlemezt kell elhelyezni, amely fölött primer lágyítót tartalmazó transzparens műanyag fólia van, amely a perforációkon keresztül össze van hegesztve az alap fóliával.

Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a fényvisszaverő réteg felett átlátszó, primer lágyítót tartalmazó PVC réteg van, amelyen kétszer is átjárnak a napsugarak, először a beeséskor és másodszor a visszaverődéskor. A napsugárzás így kétszer hat kárositólag az (JV sugárzásra különösen érzékeny primer lágyítókra, amelyek ettől a behatástól még erősebben vándorolnak, elillannak és elbomlanak, mint egyébként.

Ismeretes még az 548 510. lajstromszámú svájci szabadalom tetőfedés tárgyában. Ez egy olyan tetőfedő külső takaró réteget ismertet, amely két polipropilén fóliából áll, középen acél, üveg, poliészter, poliuretán, vagy poliamid szálerősítéssel ellátva. Ez a fedőréteg UV sugarakat abszorbeáló ZnO-val vagy korommal lehet pigmentálva és el lehet látva fényreflektáló anyaggal, Al-al, csillámmal, vagy üveggel, ami akrilát vagy metakrilát polimerben van kötve. Fedőfóliaként felsorol szinte minden ismert műanyagot, így a PVC-t is. Mindezeket az optimális hőszigetelő és hővezetőképesség érdekében alkalmazzák.

A szabadalom a takaró-réteg (fólia) tartósságára vonatkozóan semmiféle utalást nem tartalmaz, holott közismert, hogy a polipropilén egyike a napfénynek legkevésbé ellenálló műanyagoknak. A PVC-ről semmit nem közöl, még azt sem, hogy kemény vagy lágy PVC-ről van-e szó és semmit nem tudunk meg a termék előállítási módjával kapcsolatban. Különösen problematikus lehet a fényreflektáló réteg kötése a polipropilén fóliára, mert a polipropilénnek rendkívül rossz a tapadása a vele kémiailag nem rokon anyagokhoz és műanyagokhoz.

Tapasztalataink teljesen egybeesnek az előzőekben leírtakkal. Lágy PVC fóliát készítettünk olcsó, általánosan alkalmazott 7—9 szénatomot tartalmazó oxoalkoholftalát lágyító felhasználásával és a keveréket Ba-Cd tartalmú hő és fénystabilízátorral láttuk el, amelynek a hatását még szerves foszfit vegyülettel és epoxi csoportokat tartalmazó növényi olajjal is fokoztuk. Antioxidánst, kevés kormot és TiO₂ -t is kevertünk a PVC-be és a kalanderezett fóliát néhány évig a szabadban tartottuk. Annak ellenére, hogy polimer lágyítók kivételével mindent alkalmaztunk, ami a szakirodalom szerint a lágy PVC szabadtéri alkalmazásához kell, mégis azt tapasztaltuk, hogy a fólia felületén repedések, üregek keletkeztek, a fólia megkeményedett, elvesztette a rugalmasságát, törékennyé vált és nagymértékben zsugorodott.

Ugyanezzel az összetétellel meglepő eredményt kaptunk, amikor a fólia felületét fényvisszaverő és UV sugárzást elnyelő lágyítómentes műanyag réteggel láttuk el, mert a fólián 6 év múlva sem lehetett semmi elváltozást észlelni különlegesen erős szabadtéri igénybevételnél sem. A szabadtéri igénybevételhez a fóliát A1 lapra helyeztük a függőleges irányhoz viszonyítva 45°-os szögben, hogy a nap sugárzása nagyrészt derékszögben érje a fóliát és a közvetlen napfény mellett még víztükörről is reflektáltattunk napsugarakat a fólia felületére. Az igénybevétel alatt az A1 lap hátulról fűtötte a fóliát. Dyen körülmények között a speciális fényvisszaverő réteg nélküli fólia 2 év alatt erősen elöregedett, míg a találmány szerinti termék háromszoros idő után sem változott.

Ennek az a magyarázata, hogy a fényvisszaverő rétegünk egyrészt lágyítózárként működik, ami megakadályozza a lágyítónak a napos felületre történő migrálását, degradálódását és elpárolgását, másrészt a fényvisszaverő képesség megakadályozza a fólia túlságos felmelegedését, ami szintén csökkenti a lágyító mozgékonyságát és kiküszöböli az egész rendszer hőöregedését.

-2181072

A fóliát azonkívül erősítéssel láttuk el, ami megnöveli a fólia szilárdságát és ezáltal ellenáll a szél szívó hatásának, azonkívül csökkenti a fólia hőmérséklet változásra bekövetkező és a technológiából adódó méretváltozásokat, aminek hosszú élettartamánál nagy jelentősége van.

A találmánnyal megoldottuk, hogy időjárásnak nem ellenálló kompozícióval, elsősorban időjárásnak nem ellenálló, olcsó, általánosan használt lágyítókkal, időjárásálló, tartós szabadtéri igénybevételre alkalmas, erősített lágy PVC alapú társított rendszert hoztunk létre. Eddig ilyen terméket csak nem migráló, drága, polimer lágyítókkal tudtak előállítani.

Ezt a hatást azáltal érjük el, hogy a fólia felületén lágyítómentes műanyagban elhelyezett fényvédő anyagokat helyezünk el. A legfelső rétegben fényvisszaverő anyag van, ami a fólia felmelegedését gátolja és ezáltal megakadályozza a hőöregítését, a degradálódását és a lágyító mozgékonyságát, migrálásra való hajlamosságát. A fényvisszaverő réteg alatt UV abszorber van, ami elnyeli az esetleg áthatoló napsugarakat. A legfelső réteg esetleges sérülése esetén még ez a réteg is teljes fényvédelmet biztosít és többszörös védelmet nyújt a tartós használatban. Jelentősen növeli a termék megbízhatóságát.

A találmány szerinti termék alkalmas nagyméretű takarók előre való gyártására azáltal, hogy a társított rendszer egyik széle meghatározott csíkban bevonat mentes, amelyre egy másik ugyanilyen társított rendszer felületvédelemmel teljesen ellátott széle duzzasztásos vagy egyéb hegesztéssel átlapolva tartósan ráerősíthető és ez az eljárás tetszés szerinti szélességben ismételhető. A fólia vége is tovább folytonosítható oly módon, hogy a fényvédő réteget megfelelő oldószerrel lemossuk és erre átlapolással kötjük a következő társított rendszer hátoldalát a már ismertertetett módszerekkel vagy pedig a hátoldalon egy társított rendszerből kivágott csíkkal zárjuk le az érintkezési éleket.

A találmány szerinti termék mechanikusan vagy ragasztással rögzíthető szilárd aljzathoz és erősítő anyagánál fogva ellenáll a szél szívó hatásának, a fényvédő réteg pedig szükségtelenné teszi az árnyékolást és a takarást. Ennélfogva alkalmas hoszszú időtartamig szabadban való használatra kavicstakarás nélküli tetőszigetelő vagy egyéb takaró anyagként.

A találmány szerinti termék előállítása is tartalmaz előnyös technológiai lépéseket. így a fényvédő réteget nagyipari módon gépi úton visszük fel a rendszerre. A felvitelnél takaró készítéséhez, az átlapoláshoz a fólia egyik szélét bevonás nélkül hagyjuk. Előbb végezzük el a felület bevonást és csak azután az erősítést, így a bevonás egyszerűbb és az erősítés nem zavarja a bevonás egyenletességét és folyamatosságát. Olyan erős bevonóréteget hozunk létre, ami kibírja az erősítés technológiai műveletét. Ez a szilárdság később a használatban is előnyös, mert ellenáll a szél eróziós hatásának. A felület bevonás természetesen kisipari módszerekkel is elvégezhető, szórással és mázolással, ami különösen a felületek utólagos javításánál jelentős, sőt ilyen módon a fólia felületek felújíthatók, amivel az élettartam meghosszabbítható és nem kell a műanyag rendszert kicserélni.

A találmány tehát megoldja a lágy PVC alapú társított műanyag rendszer hosszantartó időjárásállóságát számos olyan előnyös tulajdonsággal és hatással, ami széles körű alkalmazhatósággal jár.

Ellenáll a napfény öregedésnek és a szél szívó hatásának. A találmány tehát lágy PVC alapú társított műanyag rendszer, amelynek különös ismérve az, hogy a felületén fényvisszaverő és UV * sugárzást elnyelő réteg van és erősítő anyaggal társított.

A felhasznált lágyító több bázisú savak egyértékű alkoholokkal, vagy egy bázisú savak több értékű alkoholokkal alkotott észtere, amelynek a molekulatömege kisebb, mint 600. Lehet ilyen lágyító kombinációkat is használni. Ilyen általánosan használt lágyítók a teljességre való törekvés nélkül a dibutilftalát, a di-2-etilhexilftalát, a di-izo-nonilftalát, a di-izodecilftalát, a butilbenzilftalát, a dioktilfszebacát, a dioktiladipát, az epoxidiilt lenolaj, az epoxidált szójaolaj, az alkil-epoxi-sztearát, stb.

A társított műanyag rendszer felületén lágyítómentes műanyagba beágyazott fényvisszaverő és UV sugárzást elnyelő anyag van. Bevonó anyagnak előnyösen vinilldorid-vinilacetát és akrilgyanta kombinációja ajánlatos. A fényvisszaverő anyag alumínium pigment. Az UV sugárzást elnyelő anyag előnyösen korom. A fólia felületén célszerűen felül van a fényvisszaverő réteg és alatta az UV sugárzást elnyelő réteg. Ezek mennyisége a felületen együttesen

3—20 glm².

Az erősítő anyag háló vagy szövet a lágy PVC anyagában vagy a lágy PVC hátoldalán, de lehet vágott szál is a lágy PVC anyagában, vagy lemez a lágy PVC hátoldalán. Erősítő anyag üveg, vagy poliészter, vagy poliakrilnitril, vagy poliamid, vagy fém, vagy ezek kombinációi, amelyeknek a felülete a PVC-hez való tapadást elősegítő anyaggal, célszerűen PVC-vei, vagy polivinilacetáttal, vagy akrilgyantával, vagy ezek kombinációjával van kezelve.

A lágy PVC anyag előállítása érdekében a találmány szerint úgy járunk el, hogy ismert módon előállított lágy PVC fóliára korom diszperziót tartalmazó műanyag oldatot viszünk fel 22 raszter/cm finomságú lakkozó hengerrel és a műanyag filmet hőkezeléssel megszárítjuk. A műanyag fűm célszerűen viniUdorid-vinilacetát kopolimer alapú. Erre a rétegre alumínium pigmentet tartalmazó műanyagot viszünk fel 48 raszter/cm finomságú lakkozó hengerrel két rétegben és a film-réteget hőkezeléssel megszárítjuk. Ez a műanyag film célszerűen vinilklorid-vinilacetát kopolimer és akrilgyanta alapú.

A takarónak továbbfeldolgozásra kerülő PVC fóliáknál az egyik szélén 5-10 cmes csíkot bevonatmentesen hagyunk, amit a lakkozó henger méretének és a fólia szélességének a megválasztásával érünk el.

Az ismertetett módon bevont lágy PVC fólia hátoldalát ismert módon a társító, erősítő anyaggal egyesítjük. Takarókészítés szempontjából előnyös, ha az erősítő anyag szabadon maradt oldalára lakkozás nélküli lágy PVC fóliát laminálunk.

A lakkréteg felvihető szórással vagy mázolással az erősített fóliára is.

Vágott szállal anyagában erősített fóliánál nem szükséges külön erősítő anyagot laminálni.

-3181072

A rajz a találmány szerinti időjárásálló lágy PVC fólia kiviteli példáját ismerteti.

Az 1. ábra az időjárásálló lágy PVC fólia rétegfelépítését szemlélteti, ahol 1 a fényvisszaverő réteg, 2 az UV sugárzást elnyelő réteg, 3 lágy PVC fólia, 4 erősítő anyag.

A 2. ábra a takarókészítés kötésmódjait szemlélteti, ahol a szélek átlapolását ábrázolja, b a fólia végek illeszTését és kötését mutatja, ahol 5 a tetrahidrofurános ragasztás, 6 a folyékony PVC tömítő oldat.

A találmány szerinti lágy PVC alapú társított rendszer előállításának a foganatosítására az alábbi példákat közöljük:

1. példa

Elkészítjük az alábbi keveréket:

PVC S K=67	100.00 sr.
7—9 szénatomszámú lineáris
oxoalkoholftalát	50,00 sr.
epoxidált szójaolaj	2,00 sr.
Ba-CD komplex stabilizátor	1,50 sr.
szerves foszfit	0,50 sr.
sztearin	0,50 sr,
TiO2 rutil	1,00 sr,
gázkorom	0,05 sr,
talkum	1,00 sr.
benzofenon típusú antioxidáns	0,05 sr.

A keveréket gyorskeverőben 140 °C-ig keverjük és 35 °C-ra lehűtjük.

Az így kapott száraz keveréket (dry blendet) 140-150 °C-on extrúderben feltárjuk és 175 °C-os hengerszékre adagoljuk. A hengerszékről a masszát 4 hengeres kalanderre visszük és 180-190 °C-on, 0,60-0,65 mm vastag fóliává kalanderezzük. Elkészítjük az alábbi bevonó oldatot:

VC/VAC kopolimer (VÁC tartalom

10-20%)	15,70 sr.
gázkorom	4,99 sr.
xilol	20,45 sr.
metil-etil-keton	58,86 sr.

Az ily módon előállított oldatot 22 raszter/cm finomságú hengerrel mélynyomási eljárással felviszszük az ismertetett módon előállított lágy PVC fólia felületére.

A felvitt bevonó anyag mennyisége nedvesen 30 g/m². A szárítás 100 °C-on történik.

A bevonás csak a fólia egyik felületén történik. Elkészítjük az alábbi bevonó oldatot:

Az ily módon előállított oldatot 48 raszter/cm finomságú hengerrel két rétegben felvisszük a példa szerint készített és a kormot tartalmazó réteggel már ellátott lágy PVC fólia bevont felületére. Közbenső szárítás 100 °C-on, a végleges szárítás 110 °C-on történik. A felvitt bevonó réteg mennyisége nedvesen 30 g/m².

A három réteg felvitele közvetlenül egymás után egy lépésben is végrehajtható. Az ily módon elkészített fóliát a bevonatlan oldalával üvegszál hálóval és a háló ellentétes oldalán a példa szerinti bevonatlan lágy PVC fóliával táriátjuk 160 °C-180 °C-on kalanderen vagy lamináló gépen.

2. példa

Az 1. példa szerint járunk el, de a bevonásnál a fólia egyik szélét 10 cm-es csíkban lakkozás nélkül hagyjuk és erősítőként poliészterszál hálót alkalmazunk.

3. példa

Elkészítjük az alábbi keveréket:

PVC S K=67	100,00 sr.
7—9 szénatom számú lineáris
oxoalkoholftalát	50,00 sr.
epoxidált szójaolaj	2,00 sr.
Ba-Cd komplex stabilizátor	1,50 sr.
szerves foszfit	0,50 sr.
sztearin	0,50 sr.
TiO2 rutil	1,00 sr.
hidroxifeniltriazol	1,00 sr.
talkum	1,00 sr.
gázkorom	0,05 sr.

A keverékből az 1. példa szerint fóliát kalanderezünk. Elkészítjük az 1. példa szerinti Al-pigment tartalmú keveréket és az ily módon előállított bevonó anyagot 48 raszter/cm finomságú hengerrel két rétegben felvisszük a fólia egyik oldalára. Szárítás 100-110 °C-on. A felvitt bevonat mennyisége nedvesen 30 g/m².

A továbbiakban az 1. példa szerint bevonatlan fóliával társítunk, de erősítőként poliamid-hálót alkalmazunk.

4. példa

A 3. példa szerint járunk el, de a bevonásnál a fólia egyik szélét 10 cm-es csíkban bevonat nélkül hagyjuk és erősítőként acéldrót-hálót alkalmazunk.

VC/VAC kopolimer (VÁC tartalom:

10-20%)	3,18 sr.
akril kopolimer	3,49 sr.
Al-pigment	11,51 sr.
benzofenon típusú antioxidáns	0,076 sr
benzin	6,06 sr.
xilol	21,20 sr.
metil-etil-keton	54,51 sr.

5. összehasonlító példa

Hkészítjük az alábbi keveréket:

PVC S K=67 100,00 sr.

7-9 szénatomszámú lineáris oxoalkoholftalát 50,00 sr.

epoxidált szójaolaj 2,00 sr.

Ba-Cd komplex stabilizátor 1,50 sr.

szerves foszfit 0,50 sr.

sztearin 1,00 sr.

gázkorom 0,05 sr.

talkum 1,00 sr.

benzofenon típusú antioxidáns 0,05 sr.

A keveréket gyorskeverőben 140 °C-ig keverjük io és 35 °C-ra lehűtjük. Az így kapott száraz keveréket 140—150 °C-on extruderben feltárjuk és 175 °C-os hengerszékre adagoljuk. A hengerszékről a masszát 4 hengeres kalanderre visszük és 180-190 °C-on 0,6-0,65 mm vastag fóliává kalanderezzük. A fóliát 15 ezután üveg-, vagy poliészter-, vagy poliamid-, vagy fémhálóval társítjuk úgy, hogy a háló mindkét oldalát a fólia befedje, vagyis a hálót közbe zárja. A társítás 160 °C—180°C-on történik kalanderen vagy lamináló gépen. 2q

000 órán át Xenotest 1200-ban öregítve az 1. példa szerinti fényvédő réteggel ellátott és a 6. ellenpélda szerinti lágy PVC anyagot azt találtuk, hogy az 1. példa szerinti fényvédő réteggel ellátott lágy PVC anyag szakadási nyúlása az alapállapot 25 értékének 71—78%-ra, a 6. ellenpélda szerinti lágy PVC anyag szakadási nyúlása pedig az alapállapot értékének 57%-ra csökkent. A súlyveszteség pedig az

I. példa szerinti fényvédő réteggel bevont PVC anyagnál 6,2-6,3% volt, a 6. ellenpélda szerintinél 30

II, 0%.

A 10 000 óra Xenotest 1200-ban 3-szoros gyorsítási faktort feltételezve 30 000 napsütéses óra kitételt jelent, mely kb. 16 év időtartamra számítható át, évi 1800 napsütéses órát figyelembe véve. így az 35 öregedésre legjellemzőbb szakadási nyúlás szempontjából a találmány szerinti termék 1,3-szor jobb, a súlyveszteség szempontjából 1,8-szor jobb az összehasonlító mintánál.

Claims (3)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Lágy PVC alapú társított műanyag rendszer, amelynek a PVC rétege szokásos lágyítókat, stabilizátorokat, csúsztatókat és egyéb adalékot tartalmaz azzal jellemezve, hogy a PVC réteg egyik oldalán

   3-20 g/m² mennyiségben fényvisszáverő és fényvédő réteg van, amely - szilárd anyagra számolva - 10—20% vinilacetát tartalmú vinilklorid kopolimert 35—50%-ban, akrilgyantát 0—15%-ban, kormot 0-20%-ban és Al-pigmentet 30-50%-ban tartalmaz és a PVC réteg másik oldalán üvegszál-, vagy poliészterszál-, vagy poliamid-, vagy fém-háló erősítőt és egy bevonatlan PVC fóliát tartalmaz.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti lágy PVC alapú társított műanyag rendszer ki’dteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fólia egyik szélén egy 5-10 cm széles csík fényvédő réteg mentes.
3. 3. Eljárás lágy PVC alapú társított műanyag rendszer előállítására azzal jellemezve, hogy lágy PVC fólia egyik oldalára 3-20 g/m² szárazanyag mennyiségben fényvisszaverő réteget viszünk fel oldatban, amely szilárd anyagra számolva 10-20% vinilacetát tartalmú vinilklorid kopolimert 35-50%-ban, akrilgyantát 0—15%-ban, kormot 0-20%-ban és Al-pigmentet 30-50%-ban tartalmaz, szárítás után a PVC fólia másik oldalára üvegszál-, vagy poliészterszál-, vagy poliamid-, vagy fém-háló erősítést laminálunk ismert módon hőkezeléssel és nyomás hatására, és az így nyert rendszerhez még egy PVC fóliát társítunk szintén hőkezeléssel és nyomás liatására.