HU180897B - Pneumatic spreading device for spreading granular materials onto soil - Google Patents

Description

A találmány tárgya pneumatikus szóróberendezés szemcsés anyagok talajra szórására, amely révén főként a mezőgazdaságban alkalmazott talajkezelő anyagok, például műtrágyák, gyomirtószerek, rovarirtószerek, továbbá magvak téríthetők szét egyenletesen a termőtalajon.

I i Az ismert szóróberendezések nagy részénél a szemcsés i anyagokat egy tartályból csöveken keresztül, pneumatikus > úton juttatják a csövek mentén egymástól meghatározott 1 távolságokra levő szórási pontok felé. E szórási pontokon : szórófejek vannak elhelyezve, amelyek a szemcsés anyagot

I sugáralakban bocsátják ki. A szórófejekben osztó, illetve : irányító felületek vannak, amelyek a csőszerű alakban hoz zájuk érkező szemcsés anyagáramot szétszórják, az anyag! szemcsék e felületeken lőlütközve visszapattannak és parabolikus pályán haladva hullanak a főidre.

Az ilyen típusú szórófejek alkalmazása esetén nem lehet egyenletes elterítést elérni. A szemcsés anyagok fizikai tulajdonságai különbözők és e különböző fizikai tulajdonságú anyagok ugyanolyan helyzetű és alakú felületről általában különbözőképpen szóródnak szét.

Az ismert szóróberendezések szórófejei nem alkalmasak arra, hogy az anyagszemcséket akkor is ugyanolyan parabolikus esési pályára irányítsák, ha a szóróberendezés a talajon haladva annak egyenetlensége miatt leng. A parabolikus eséspályáknál a szemcse szórófejtől való földreérésének távolsága függ attól, hogy a szórófej elhagyása pillanatában a szórófej milyen magasan van a talaj felülettől. A szóróberendezés lengése közben ez a magasság állandóan változik. Mindez azt eredményezi, hogy egyes felület-egységekre az átlagosnál több, más felület-egységekre az átlagosnál kevesebb anyagszemcse jut.

Az ismert szóróberendezések szórófejeiből kiáramló anyagszemcsék ki vannak téve a szél, illetve légmozgás eltérítő hatásának is. Az ismert szóróberendezéseknél az anyagszemcsék aránylag hosszú út megtétele után úgy ütköznek neki a szóró felületnek, hogy kinetikai energiájuk túlnyomó részé' elvesztik. Sebességük lecsökken és áz aránylag hosszú parabolikus pályán eléggé lassan haladnak a szórófej és talaj között ahhoz, hogy a szél, illetve légmozgás eltérítő hatása nagymértékben érvényesüljön. Az is előfordulhat, hogy — bizonyos idejű használat után vagy károsító mechanikai igénybevétel hatására — a szóró felületek deformálódnak, minél eredményeként az anyagszemcsék a szórófej elhagyása után egészen más röppályán haladnak, mint amit az egyen’etes szétterítés érdekében be kellene futniuk.

A felsorolt jelenségek azzal a hátrányos következménnyel járna!, hogy a beszórt felületen az elosztás, szétterítés egyenlőtlenné válik, főként a szórás szélessége irányában.

Az ismert szóróberendezések hibái közé tartozik az is, hogy a szomszédos szórófejek által beszórt talaj-felületen két szomszédos szórási sáv nem megfelelően csatlakozik egymáshoz. Az ismert szóróberendezések a kiszórni kívánt anyagot haladásuk közben az 1. és 2. ábrákon szemléltetett szórási görbéknek megfelelő módon terítik szét. Az 1. ábrán látható szétterítési módnál az egy-egy szórófejből kiáramló szemcsés anyag mennyisége a beszórt sáv keresztmetszetének szélein hirtelen lecsökken. A kiszórt anyag mennyisége a középrészen levő közepes, 100%-osnak tekinthető értékről egy nagyon keskeny „a” távolságon belül csökken nullára.

-1180897

A jelenleg alkalmazott nagy szélességű, 12 méteres vagy ennél is szélesebb szóróberendezéseknéj nagyon nehéz a szórófejeket úgy beállítani, hogy a szomszédos szórási sávok a kis „a” távolságon belül érintkezzenek egymással, minek eredményeként az egyes szórófejek által létrehozott, szomszédos szórási sávok szélein a felűletegységre kiszórt szemcsés anyag mennyiség nulla és 200% között ingadozik. Nulla akkor, ha a két szomszédos szórási sáv középvonala közötti távolság a szórási sáv szélességével egyenlő vagy ennél nagyobb, amely esetben az 1. ábrán látható szórási keresztmetszetet kapjuk. A szomszédos szórási sávok egymás felé levő szélein a felületegységre eső szemcsés anyag mennyisége 200% is lehet, ami akkor áll elő, ha a szomszédos szórási sávok szélei egymást teljesen fedik, amint a 2. ábrán látható.

A találmány feladata szemcsés anyagok talajra szórására olyan pneumatikus szóróberendezés létrehozása, amely révén szemcsés anyagok egyenletesen juttathatók a talajra, a szórási sávok szélein, illetve találkozásánál is ugyanaz az anyagmennyiség jut minden felületegységre és az egyenletesség mindig megmarad függetlenül attól, hogy a kiszórt szeri- 20 esés anyag tulajdonságai, jellemzői milyenek.

A találmány a kitűzött feladatot olyan pneumatikus szóróberendezés létrehozása révén oldja meg, amelyben keverőgépet tartalmazó tartály és a szemcsés anyagot a tartályból az egyidejűleg beszórni kívánt felület nagyságához alkalmazkodóan elhelyezett elosztási pontokhoz tápláló csövek vannak, a csöveken szórófejek és ezekben legalább két elkülönített, a szemcsés anyagot a csövek kiömlőnyilásainál vezető felület van, és amelynek jellemzője, hogy a szórófejekben a végeiken talaj felé hajlított, az elosztó csővezeték tengelyének két oldalán és egymáshoz viszonyítva eltoltan kialakító t vezető felületei vannak.

A találmány szerinti pneumatikus szóróberendezés további jellemzője, hogy a szórófejeknek kötőhüvelye és ennek meghosszabbítását képező legalább két, egymás mellett és t kötőhüvely tengelyének két oldalán, egymáshoz viszonyítvi eltoltan kialakított terelőidoma és szóróidoma van, és hogy a terelőidomok és szóróidomok csatornaként vannak kialakítva és a talaj felé irányított könyökrészben végződnek.

A találmány szerinti pneumatikus szóróberendezés további jellemzője, hogy a pneumatikusan szállító, elosztó csővezetékek mindegyik szórófeje azonos kialakítású és mindegyi ken a talajra merőleges végű könyökrésszel kiképzett vezető felület van.

A találmány szerinti pneumatikus szóróberendezés további jellemzője, hogy a szélső elosztási pontokhoz szemcsés anyagot tápláló elosztó csővezetékek szórófejei vezető felületeinek végein a talajhoz viszonyítva ferdén hajló kőnyökrés2 van.

A találmány szerinti pneumatikus szóróberendezés további jellemzője, hogy a szélső elosztási pontokhoz szemcsés anyagot tápláló elosztó csővezetékek szórófejei vezető felületeinek végein az anyagsugarat kihajtó legalább két különböző, könyökszerű hajlata van.

A találmány szerinti pneumatikus szóróberendezés jellemzője az is, hogy az elosztó csővezetékek végein levő szórófejek egymás után következő két vezető felületének kiömlő végei közötti távolság azonos és előnyösen 30 cm-nél kisebb.

A találmány szerinti pneumatikus szóróberendezést részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük.

Az 1. ábra ismert kivitelű pneumatikus szóróberendezések alkalmazásával elérhető két szomszédos szórási sáv vázlatos keresztmetszete, amely ábra fölső részén egy szórási sáv keresztmetszete, alsó részén pedig két szomszédos szórási sáv 65 keresztmetszete van föltüntetve. Az ábrán az az eset van föltüntetve, amelynél a szomszédos szórási sávok szélei még éppen érintkeznek egymással.

A 2. ábra az 1. ábrához hasonlóan a szórási sáv kereszt5 metszetét mutatja, az ábra alsó részén azonban az az eset van föltüntetve, amelynél a szomszédos szórási sávok szélei egymást teljesen átfedik.

A 3. ábra a találmány szerinti pneumatikus szóróberendezés egy példaképpeni kiviteli alakjának elölnézeti vázlata.

A 4. ábra az elosztó csővezeték végén levő, találmány szerinti szórófejek egy példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos oldalnézete, részben metszete.

Az 5. ábra a 4. ábrán látható szórófejek fölülnézeti vázlata.

A 6. ábra egy terelőidom vázlatos oldalnézete.

A 7. ábra a 6. ábrán látható terelőidom alulnézeti vázlata.

A 8. ábra a találmány szerinti pneumatikus szóróberendezéssel létrehozható szórási sáv vázlatos keresztmetszete.

A 9. ábra a találmány szerinti pneumatikus szóróberendezés egyik kiviteli alakjával előállítható szórási sávok széleit szemléltető vázlat.

A 10. ábra a 9. ábrán látható alakú széllel készített szórási sáv előállítására alkalmas szóróberendezés kivitel szórófejeit oldalnézetben szemléltető vázlat.

A 3. ábrán föltüntetett, találmány szerinti pneumatikus szóróberendezésnek 1 tengelyen ágyazott 2 kerekeken nyugvó 3 kerete van. A 3 keret 4 tartályt és 5 tartóvázat tart, amely tartóvázak a 4 tartály két oldalán helyezkednek el. Az 5 tartóvázak a végeiken 6 kerekekre támaszkodnak. Az 5 30 tartóvázak különböző hosszúságú, egyenes 7 elosztó csővezetékeket tartanak, amelyek a szórni kívánt szemcsés anyagot a 4 tartályból az elosztási pontokhoz, illetve az ezeken levő 8 szórófejekhez vezetik. A szemcsés anyagot a 8 szórófejek bocsátják ki a 7 elosztó csővezetékekből. A 8 szórófejek35 bői a szemcsés anyag sugár, illetve permet alakjában áramlik ki a földre, illetve a beszórni kívánt talajra.

A pneumatikus szóróberendezés közvetlenül a vontató járműre, traktorra is szerelhető. Ekkor természetesen az 1 tengely, valamint a 2 és 6 kerekek fölöslegessé válnak. A szó40 róberendezés előnyösen a vontató járművek hátsó részére erősíthető.

A 7 elosztó csővezetékek végeire a 4. ábrán látható módon 10 szórófejek vannak erősítve. Ezek oldhatóan vagy nem oldhatóan lehetnek fölerősítve, a 10 szórófejek közül a 45 külsőnek a végét 16 kötőidom tartja, amely az 5 tartóvázhoz erősített 19 szőgidomhoz csatlakozik azáltal, hogy a 16 kötőidomon levő nyúlvány benyúlik a 19 szögidomban levő 18 nyílásba és e helyzetében 17 csap révén van rögzítve.

A 10 szórófejek 7 elosztó csővezeték felőli végén 11 kötő50 hüvely van, amely rá van tolva a 7 elosztó csővezeték végére és ezen szorítógyűrű révén rögzíthető, amely az ábrán nincs föltüntetve: A 11 kötőhüvelyhez két egymás mellett kialakított 12 és 13 terelőidom csatlakozik, amelyek különböző hosszúságúak. A 12 és 13 terelőidomok csatorna alakúak és 55 végeik a földre merőleges végű 14 és 15 szóróidomokként vannak kialakítva. A csatorna keresztmetszetű 12 és 13 terelöidomok U-keresztmetszetűek és a könnyebb tisztíthatóság érdekében alul nyitottak.

A 14 és 15 szóróidomok úgy csatlakoznak a 12 és 13 60 terelőidomokhoz, valamint olyan görbületi sugarúak, hogy a 7 elosztó csővezetékből ide érkező szemcsés anyag ezek mentén törések nélkül áramlik. A 7 elosztó csővezetéken át érkező anyagáram a 7 elosztó csővezeték végén két egyenlő részre válik szét. A szétválás geometriai viszonyait főként az 5. és 7. ábra szemlélteti és a szétválasztást elsősorban a 7.

-2180897 ábrán föltüntetett 23 válaszfal végzi. A 14 és 15 szóróidomokból kiáramló szemcsés anyag szóráskúp alakjában hull a földre.

A szórási sávok szélein a találmány szerinti szórófejek alkalmazása révén kevesebb szemcsés anyag jut a földre, mint a szórási sávok középrészén. Ez a mennyiség csökkenés vagy azáltal érhető el, hogy a szórási sávok széleihez már eleve kevesebb szemcsés anyagot irányítunk, vagy azáltal, hogy a szélső szórófejek közötti távolságot növeljük és a szórási sávok széleire a szemcsés anyagot a 6. és 7. ábrákon látható módon kiképzett 20 terelőidom 21 és 22 hajlataival irányítjuk. Lehetséges az is, hogy a szemcsés anyag szórófejet - elhagyó sugarait a szórási sáv széle irányában fokozatosan változó szögben, ferdén irányítjuk a talajra, ahogyan a 10. ábra mutatja.

A 10. ábrán vázolt szórófej elrendezésénél a középső 10 szórófejek a 4. ábrán vázolt kivitelűek, az 5 tartóváz végein levő 24 szórófejen azonban más kialakítású 25 és 26 szóróidomok vannak. A 25 és 26 szóróidomok a 4. ábrán látható 14 és 15 szóróidomoktól eltérnek annyiban, hogy a talaj felé levő végük nem merőleges a talajra, hanem a függőlegessel szöget zár be. Ezáltal a 25 és 26 szóróidomok a függőlegeshez képest ferde tengelyű szóráskúp alakjában bocsátják a szemcsés anyagot a talajra, és így a talajon kissé kiszélesített szórási sávot hoznak létre. A 25 és 26 szóróidomok a 6. és

7. ábrán látható 20 terelőidomhoz hasonló kialakításúak.

A 25 és 26 szóróidomok alkalmazásával a 9. ábrán látható szélű szórási sávokat lehet létrehozni. A szemcsés anyag egyenletes elosztása és a szórási sávok közötti üres szakaszok kiküszöbölése érdekében a szórófejek kiömlőnyílásainak eléggé közel, 30 cm-nél kisebb távolságra, előnyösen 25 cmre kell lenni egymástól.

A találmány szerinti pneumatikus szóróberendezés előnyös tulajdonsága, hogy bármilyen alakú, méretű, fajsúlyú és egyéb alaktani vagy kristályszerkezeti tulajdonságú szemcsés anyagot egyenletesen lehet segítségével a talajon szétteríteni, függetlenül a szétterítés idején uralkodó szél erősségétől és a szóróberendezés talajon való haladása közbeni lengésétől.

A találmány nem korlátozódik az ismertetett példaképpeni kiviteli alakokra. Az ismertetett kiviteli alakok különbözőképpen változtathatók, módosíthatók anélkül, hogy az igénypontokban meghatározott, találmány lényegét képező alapgondolatoktól eltérnénk.

Claims (6)

Szabadalmi igénypontok

1. Pneumatikus szóróberendezés szemcsés anyagok talajra szórására, amelyhez tartály és a szemcsés anyagot a tartályból az egyidejűleg beszórni kívánt felület nagyságához alkalmazkodóan elhelyezett elosztási pontokhoz tápláló csövek csatlakoznak, a csöveken szórófejek és ezekben legalább két elkülönített, a szemcsés anyagot a csövek kiömlőnyilásainál vezető felület van, azzal jellemezve, hogy mindegyik szórófej (10,...,24) említett vezetőfelületeinek vége (21,22) talaj felé hajlított, és az elosztó csővezeték (7) tengelyével párhuzamosan egymáshoz viszonyítva eltolt helyzetű.

2. Az 1. igénypontban meghatározott pneumatikus szóróberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szórófejeknek (10,24) kötőhüvelye(l 1) és ennek meghosszabbítását képező legalább két, egymás mellett és a kötőhüvely (11) tengelye mentén egymáshoz viszonyítva eltoltan kialakított terelőidoma (12, 13) és szóróidoma (25, 26) van, és hogy a terelőidomok és szóróidomok csatornaként vannak kialakítva és a talcj felé irányított könyökrészben végződnek.

3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott pneumatikus szóróbf rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a pneumatikusan szállító, elosztó csővezetékek (7) mindegyik szórófeje (10) azonos kialakítású és mindegyiken a talajra merőleges végű könyökrésszel kiképzett vezető felület van.

4. Az 1. úgy 2. igénypontban meghatározott pneumatikus szóróberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szélső elosztási pontokhoz szemcsés anyagot tápláló elosztó csővezetékek (7) szórófejei (24) vezető felületeinek végein a talajhoz viszonyítva ferdén hajló könyökrész van.

5. Az 1. ' agy 2. igénypontban meghatározott pneumatikus szóróberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szélső elosztási pontokhoz szemcsés anyagot tápláló elosztó csővezetékek (7) szórófejei (24) vezető felületeinek végein az anyagsugarut kibocsátó legalább két különböző, könyökszerü hajlata (31, 22) van.

6. Az 1—5. igénypontok bármelyikében meghatározott pneumatikus szóróberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elosztó csővezetékek (7) végein levő szórófejek (10,24) egymás után következő két vezető felületének kiömlő végei közötti távolság azonos és 30 cm-nél kisebb.