HU180891B - Nem fehérje jellegű nitrogént (NPN) tartalmazó száraz nyalókeverék és eljárás annak előállítására - Google Patents

Description

Szabadalmas:

Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszprém és Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara, Keszthely

Nem fehérje jellegű nitrogént (NPN) tartalmazó száraz nyalókeverék és eljárás annak előállítására

2

A találmány tárgya nem fehérje jellegű nitrogént (NPN) tartalmazó, nagy nyersfehérje-tartalmú száraz nyalókeverék főleg kérődzők számára, valamint eljárás a nem fehérje jellegű nitrogént (NPN) tartalmazó száraz nyalókeverék előállítására.

A nem fehérje jellegű nitrogén (non protein nitrogén, a továbbiakban: NPN) vegyületeket a kérődzők takarmányozására nagyüzemi állattartó telepeken egyre nagyobb mértékben alkalmazzák. Ismert, hogy a fenti vegyületek felhasználásával a kérődzők nitrogén szükségletének 30—50%-a is kielégíthető. így jelentős mennyiségű valódi fehérjét és aminosavakat takaríthatunk meg. A kérődzők takarmányában fehéijepótlásra felhasznált fontosabb NPN-vegyületek lehetnek: karbamid, formamid, acetamid, butiramid, propionamid, dimetilkarbamid, karbamidfoszfát, biuret, ureidek, 15 purinok, ammónium-hidroxid, -bikarbónát, -foszfát, -szulfát, -acetát, -laktát, -butirát stb.

A termelési környezetben a karbamid- és ammóniumszármazékok alkalmazásának gátat szab az, hogy az említett vegyületek — főként a bendőben — rövid időn belül ammó- 20 niára és további összetevőkre bomlanak. A vegyületek hidrolízise — az eddig ismert takarmányozási körülmények között — mindig nagyobb ütemű, mint ahogy a felszabadult ammóniát a bendő mikroorganizmusai fehérjeszintézisre hasznosítani képesek. A feleslegben levő ammónia a szöveti 25 folyadékrendszerekbe szívódik fel, ahol ismert módon sejtméregként hat. Ilyen körülmények között a nitrogén hasznosulás mértéke is jóval kisebb, mint amikor a bendőben az ammóniakoncentráció az élettani maximumot nem haladja meg.

Igen régóta vizsgálják az NPN-t tartalmazó vegyületek gyakorlatilag kivitelezhető és gazdaságos felhasználásának módját az állatok takarmányozásában, és ugyanakkor a mérgezési hajlamának csökkentését (Maksakov V., Alimov 5 T., Zamulin F., Zincsenko J.; „Foszfor és nem fehérje eredetű nitrogén tartalmú folyékony takarmány adalékanyag szarvasmarhák számára”. Znivotnovodstvo 1976.6; 59-%2. old.) Az ammónia mérgezés megelőzésének és az NPN vegyületek előnyös értékesülésének feltétele, hogy a bendőben 10 állandó jelleggel csak annyi ammónia legyen, amit a mikroorganizmusok folyamatosan hasznosítani tudnak. Az NPNvegyületekből felszabaduló ammónia értékesülésének fokozására, a szabad ammónia mennyiségének csökkentésére több módszert dolgoztak ki, amelyek lényegében négy csoportra oszthatók.

Az első csoportba tartozó módszer szerint az NPN vegyületeket takarmánykeverékekben vagy szálas takarmányokon eloszlatják. Az így készített takarmányokat kötött és kötetlen takarmányozási körülmények között adagoltan vagy ad libtum etetik. (3 490 912. ljsz. USA, 157 259. és 170 293. ljsz. magyar, 2 187 236. és 2 197 527. ljsz. francia, 1 181 285. ljsz. angol, 3 635 725. ljsz. USA szabadalmi leírások.) Az eljárások hátránya, hogy az NPN tartalmú takarmányok csak korlátozott mértékben és módon adhatók az állatoknak, mivel ha túl nagy a takarmány NPN-vegyület tartalma, vagy ha az említett kiegészítő anyagokat nem keverik el tökéletesen, illetve ha átmenet nélkül etetik, akkor emésztési és anyagcsereforgalmi zavarok jelentkeznek, sőt súlyosabb esetekben az állatok megbetegednek és elhullanak. Különösen 30 nagy az ammónia toxikózis veszélye adagolt etetési körülmé180891

-1180891 nyék között, amikor egy-egy alkalommal a napi takarmányadag felét is elfogyaszthatják az állatok.

A másik ismert módszer szerint az NPN vegyületeket fizikokémiai módszerekkel keményítőhöz, zsírsavakhoz, nyersrosthoz kötik (167159. Ijsz, magyar, 146469. Ijsz. csehszlovák és 2 195224. Ijsz. francia szabadalmi leírások.) A préselt vagy extrudált takarmányokból az ammónia valóban késleltetve szívódik fel. Az ammónia koncentrációja a bendőben azonban ez esetben még mindig a felvett takarmány függvénye. Ezen kívül mindegyik eljárás igen költséges, nagy gépi beruházást igényel.

A harmadik ismert módszer szerint a karbamid szemcséket diatoma-földdel (3 617 298. Ijsz. USA szabadalmi leírás) vagy műanyaggal vonják be. Az így készült mikrokapszulákból a karbamid elhúzódottan oldódik és hidrolizálódik. A kapszulázás költsége azonban nincs arányban a karbamid fehérjepótló értékével.

Végül a negyedik ismert módszer szerint a karbamid hidrolízisének gátlására a takarmányokhoz enzimgátlókat, pl. propionsavat, vagy szerves savakat, pl. ecetsavat, tejsavat adnak. Ezek az eljárások nem terjedtek el, mert specifikus enzimgátlókat ezideig nem találtak. A szerves savak raktározásának és felhasználásának a mezőgazdasági üzemekben technikai és egészségügyi akadályai vannak (166 910. Ijsz. magyar, 2 087 402., 2199 943. és 2 263 709 Ijsz. francia szabadalmi leírások).

Alekszijev és társai megvizsgálták, hogy — egy meg nem nevezett összetételű — karbamid és ásványi anyag keverékből készített nyalótömb alkalmazása esetén az állatok a karbamid nitrogén tartalmát miként tudják hasznosítani [Zsivotnovni Nauk, Szófia, 1975., 12, (4) 34—42., (5) 69—76., (6) 107—114.; 1976., 13 (3) 31—36.]. E szerint az állatok a nitrogént mindössze 41,28—100%-kal használták ki jobban, mint a különféle használatos karbamid koncentrátumokból. A nyalótömb anyagát képező keverék összetételére, a nyalótömb előállításának módjára, az alkalmazott ásványi anyagokra, valamint a toxicitási mutatók alakulására a közlemények adatokat nem közölnek.

A hagyományos (NPN-vegyületeket nem tartalmazó) nyalósó előállítása kötőanyag — rendszerint mészhidrát — bekeverésével és 8—24 MPa (80—240 at) nyomás alatti sajtolással történik. Ebbe a nyalósóba NPN-vegyületeket nem lehet bekeverni, mert a mészhidrát azokat nyomás alatt elbontja és hidrolizálja; az NPN-vegyületek higroszkópossága miatt azonban az így előállított nyalótömb egyébként sem lenne eléggé szilárd. Az ilyen irányú próbálkozások azért nem vezettek eredményre, mert a kompozíciók fizikai és kémiai stabilitását nem sikerült megoldani. A higroszkópos, szétfolyó, por vagy tömb alakú készítmények ammónia toxikózist váltanak ki, ezért a karbamid és nyalósó egyszerű keverékének takarmányozási célra való alkalmazását az illetékes hatóság nem engedélyezi.

A találmány célja olyan NPN vegyületeket, főként karbamid-, ill. ammónium-származékokat tartalmazó nyalókeverék előállítása, amely az NPN tartalmú vegyületek etetésével járó valamennyi hátrány kiküszöbölése mellett nagy hatékonysággal és a mérgezés veszélye nélkül, biztonságosan használható fel takarmány-kiegészítőként a fehérje szükséglet 30—50%-ának fedezésére.

A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a kitűzött cél elérhető az NPN tartalmú vegyületek, takarmánysó és kristályvízmentes kalciumszulfát, ill. nátriumszulfát keverékéből víz hozzáadása után 24—120 MPa (240—1200 at) nyomással sajtolt nyalótömb alkalmazásával. Ez a nyalótömb ugyanis a víz hozzáadását követő kristályosodás és a sajtolás eredményeként, fogyasztás közben is szilárd tömb marad; az NPN vegyületek higroszkóposságát a kristályvízmentes kalciumszulfát, ill. nátriumszulfát hozzáadása ellensúlyozza. A kristályosodás megakadályozza az NPN-vegyületek és egyes anunóniumsók bomlását etetés közben, pl. lúgos környezet hatására. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a találmány szerinti nyalótömb alkalmazása esetén a nitrogén 300%-kal jobban értékesül, mint az NPN-vegyületek eddig ismert alkalmazási módjainál, vagyis a nitrogén értékesülése négyszeres.

A kérődzők a karbamid- és ammóniumszármazékokat tartalmazó szilárd, préselt, száraz nyalókeveréket ad libitum, természetes válogatóképességük alapján egész nap folyamatosan fogyasztják. A száraz nyalókeverékből az állatok az enteroceptív (belső) reflexük alapján csak annyi NPN-vegyületet vesznek fel, hogy a vér ammónia, ill. karbamid tartalma az élettani maximumot ne haladja meg. A túlzott NPNvegyület felvételt bizonyos mértékben korlátozza a keverék nátriumklorid-tartalma is. Ilyen körülmények között ammóniamérgezés nem jöhet létre, a glutaminsav-oxál-ecetsavtranszamináz (GOT), a glutaminsav-piruvát-transzamináz (GPT) és a serum-alkalikus-foszfatáz (SAP) aktivitása az élettani határértékeken belül marad.

A találmány szerinti nyalókeverék lényege tehát, hogy 20—70% NPN-vegyületet, előnyösen karbamidot, karbamid-származékot, ill. ammónium-származékot, továbbá 20 —70% nátriumkloridot, előnyösen takarmánysót, valamint — szükség szerinti mennyiségben — kalcium-, ill. nátriumvegyületeket, fémion-tartalmú és egyéb biológiai hatású nyomelempremixeket, ill. vitaminokat tartalmaz. A keverék nátriumklorid tartalmának egy részét is, előnyösen az egyötödét kristályvízmentes nátriumszulfát helyettesítheti.

A keverék összesen legfeljebb 50% kristályvízmentes kalciumszulfátot, kristályvízmentes nátriumszulfátot, kalciumkarbonátot, kalciumfoszfátot, nátriumfoszfátot, vagy ezek szükség szerinti keverékét tartalmazhatja.

A találmány szerinti eljárás lényege, hogy 20—70% NPNvegyület, előnyösen karbamid, karbamid-származék, ill. ammónium-származék, 20—70% nátriumklorid, előnyösen takarmánysó, továbbá összesen legfeljebb 50% kalciumsó — amely lehet kristályvízmentes kalciumszulfát, kalciumkarbonát, ill. kalciumfoszfát — ill. nátriumsó — amely lehet kristályvízmentes nátriumszulfát, ill. nátriumfoszfát — valamint összesen legfeljebb 5% mennyiségben nyomelemeket, vitaminokat és antioxidánst tartalmazó adalék keverékét legfeljebb 5% víz hozzáadásával homogenizáljuk és a keverékből 24—120 MPa nyomáson nyalótőmböt sajtolunk.

A találmány szerinti nyalókeverék néhány példaképpeni kiviteli alakját az eljárás néhány példaképpeni foganatosítási módjával kapcsolatban ismertetjük.

1. példa

20% takarmánykarbamidot, 70% takarmánysót, 5% kristályvízmentes kalciumszulfátot összekeverünk és 5% vizet adunk hozzá. A keveréket 24 MPa nyomáson szilárd tömbbé sajtoljuk és a tömböt 2—3 napon át, a teljes kristályosodás bekövetkeztéig pihentetjük. Az így nyert szilárd, nem porladó és nem rágható terméket 5 kg súlyú nyalótömbök alakjában fóliába csomagolva hozzuk forgalomba és kérődzőkkel takarmánykiegészítőként fogyasztatjuk.

-2180891

2. példa

70% NPN-vegyületet, amely karbamid, biuret, ammónium-foszfát és ammóniumszulfát egyenlő arányú keveréke, 20% takarmánysóval és 5% kristályvízmentes kalciumszulfáttal összekeverünk, majd 5% vizet adunk hozzá. Ezt a keveréket 120 MPa nyomáson tömbökké sajtoljuk. A továbbiakban az 1. példa szerint járunk el.

3. példa

Nyomelem keveréket készítünk a következő összetétellel:

6. példa

Az 1. példa szerinti nyalókeveréket hízóbárányoknak adjuk ad libitum takarmány-adalékként való fogyasztásra a következő összetételű takarmánykeverék etetése mellett:

Kukoricadara 66,5%

Búzadara 6,00%

Lucemaliszt ΙΠ. o. 25,00%

AP-18 1,1%

Takarmánymész 0,90%

Nátriumszulfát 0,45%

Premix (ásv.anyag és vitaminok) 0,50%

Cinkszulfát, 21% Zn tartalommal 288,40 g

Kalciumjodát, 25,8%-os előkeverék 0,63 g

Na-szelenit, 5%-os előkeverék 4,48 g

Mn-szulfát, 34% Mn tartalommal 178,20 g

Co-szulfát, 80%-os előkeverék 0,60 g

Cu-szulfát, 34% Cu tartalommal 29,69 g

Iliit 73,00 g

Nyomelem keverék 575,00 g

100,00%

A keverék táplálóanyag tartalma:

Szárazanyag 86,00%

Nyersfehérje 10,00%

Keményítő-érték kg/100 kg 66 %

Kalcium 0,90%

Foszfor 0,50%

A fenti nyomelem keveréket 425 g legalább 19% Fe tartalmú vasszulfát granulátummal összekeverve 1000 g nyomelem premixet készítünk.

47,52% NPN-vegyületet, amely lehet a 2. példa szerinti keverék, 40% takarmánysót és 5% kristályvízmentes kalciumszulfátot összekeverünk és hozzáadjuk a fenti nyomelem premixet 2,48%-ban, majd 5% vizet. A keveréket homogenizáljuk és 80 MPa nyomáson tömbökké sajtoljuk. A továbbiakban az 1. példa szerint járunk el.

Az etetési kísérletet 19,5—29,6 kg tömegű jerkékkel végezzük. Napi átlagos élőtömeg-gyarapodás 175,8 g. Az állatok 1 kg tömeggyarapodásra 542 g nyersfehérjét és 2,98 kg/ 100 kg keményítőértéket használnak fel. A juhok a száraz,' préselt nyalókeverékből naponta élőtömeg kg-onként 0,223 g karbamidot vesznek fel. A szérum karbamid tartalma 32,21—58,46 mg%, ammóniatartalma 1,35—1,63 mg%, húgysavtartalma 1,15—4,02 mg%. A szérum GPT, GOT és SAP aktivitása 8—11, 7—12, ill. 3—7 U/I. Toxikózis, megbetegedés nem volt.

4. példa

Az előző példa szerint járunk el azzal a különbséggel, hogy a 40% takarmánysó helyett 32% takarmánysót és 8% kristályvízmentes nátriumszulfátot alkalmazunk.

5. példa

A következő keveréket állítjuk össze:

NPN-vegyület ill. vegyületek keveréke 30,00 kg

Takarmánysó 20,00 kg

Kalcium-karbonát 23,00 kg

Kalcium-, ill. nátrium-foszfátok 14,00 kg

Kristályvízmentes kalciumszulfát 5,00 kg

Nyomelem premix (a 3. példa szerint) 2,48 kg

BHT vagy EMQ antioxidáns 0,02 kg

A vitamin (100 millió NE) 0,20 kg

D₃ vitamin (10 millió NE) 0,20 kg

E vitamin (500 ezer NE) 0,10 kg

Víz 5,00 kg

100,00 kg

A homogenizált keveréket 35 MPa nyomáson tömbökké sajtoljuk. A továbbiakban az 1. példa szerint járunk el.

7. példa

A 3. példa szerinti nyalókeveréket a 6. példa szerinti takarmánykeverék mellett takarmány adalékként adjuk. Az etetési kísérletet 18,8—29,7 kg· tömegű jerkékkel végezzük. Napi átlagos tömeggyarapodás 181,6 g. Az állatok 1 kg élőtömeg előállítására 628 g nyersfehérjét, 2,84 kg/100 kg keményítőértéket használnak fel. A jerkék naponta élőtömeg kgonként 0,5 g karbamidot vesznek fel a préselt nyalókeverékből. A szérum 31,97—59,80 mg% karbamidot, 1,30—

1,78 mg% ammóniumot és 1,22—3,67 mg% húgysavat tartalmaz. A szérum GPT, GOT és SAP aktivitása 8—9,8—12, ill. 2—7 U/I. Toxikózisí, megbetegedést a kísérletek során nem tapasztaltunk.

8. példa

A 4. példa szerinti nyalókeveréket hízómarháknak adjuk takarmány adalékként ad libitum fogyasztásra a következő összetételű takarmány keverék etetése mellett:

Kukoricadara 70%

Lucernaliszt III. o. 25%

Takarmányzsír 5%

100%

-3180891

A keverék táplálóanyag tartalma:

Szárazanyag 86,00%

Nyersfehérje 10,00%

Keményítő-érték kg/100 kg 76 %

Kalcium 1,10%

Foszfor 0,60%

A nyersrostot ad libitum etetett szénával biztosítjuk. A takarmányt és száraz nyalókeveréket 250—550 kg élőtömegü hízómarhákkal etetjük. A hízómarhák átlagos napi élőtömeg növekedése 950—1150g; 1 kg élőtőmeg előállítására

5,5—6,5 kg szárazanyagot használnak fel. Az állatok a száraz nyalókeverékből naponta, egyedenként 80—90 g-ot vesznek fel. A szérum 25,0—30,0mg% karbamidot,

1,2—l,4mg% ammóniumgyököt és 1,02—l,40mg% húgysavat tartalmaz. A szérum GPT, GOT és SAP aktivitása 9—11, 8—11, ill. 2—6U/I. Toxikózis sem a félüzemi, sem az üzemi kísérletek során nem fordult elő.

9. példa

Az 5. példa szerinti nyalókeveréket hízómarháknak adjuk takarmány adalékként ad libitum fogyasztásra a kővetkező összetételű takarmány keverék etetése mellett:

Kukoricadara Búzadara Lucernaliszt III. o.	50% 30% 20%
A keverék táplálóanyag tartalma:	100%
Szárazanyag	86,0%
Nyersfehérje	10,3%
Keményítő-érték kg/100 kg	62 %

A nyersrostot ad libitum etetett szénával biztosítjuk. A takarmányt és száraz nyalókeveréket 160—550 kg élőtömegü hízómarhákkal etetjük. A hízómarhák átlagos napi élőtömeg növekedése 950—1250g; 1 kg élőtömeg előállítására

5,6-6,7 kg szárazanyagot használnak fel. Az állatok a száraz nyalókeverékből naponta, egyedenként 100—150 g-ot vesznek fel. A szérum 25,0—30,0 mg% karbamidot,

1,1—1,3 mg% ammóniát és 1,2—1,3 mg% húgysavat tartalmaz. A szérum GPT, GOT és SAP aktivitása 9—10, 7—9, ill. 2—Ί U/L Toxikózist sem a félüzemi, sem az üzemi kísérletek során nem tapasztaltunk.

10. példa

Egy közepes mennyiségben NPN-vegyületet vagy annak keverékét tartalmazó, 3. példa szerinti fizikailag és kémiailag stabil száraz nyalókeverékkel értékesülési vizsgálatokat végzünk, egy kísérleti és egy ellenőrző csoportban.

A hízómarhák mindkét csoportban a következő összetéte-

lü alapkeveréket fogvasztiák:
Kukoricadara	47%
Búzadara	30%
Lucemaliszt III. o.	20%
Kalciumkarbonát	2%
Monokalciumfoszfát	1%
Nyersfehérje tartalom az alapkeverékben	10%

Kiegészítésül a kísérleti csoport ad libitum a 3. példa szerinti nyalókeveréket kapja, míg az ellenőrző csoport alapkeverékét a 100%-on felül 0,5% takarmánysóval és 2% NPN vegyülettel egészítjük ki. Az állatok rostszükségletét naponta egyedenként 3 kg szénával elégítjük ki. Az értékesülési vizsgálatot 150—550 kg élőtömegű hízómarhákkal végezzük. A termelési eredményeket és az NPN vegyületek értékesülését az alábbi táblázatban szemléltetjük:

	Kísérleti	Ellenőrző
	csoport
Etetett takarmány	alapkeverék	alapkeverék
NPN kiegészítés	száraz nyaló-	0,5% tak. só
	keverék	2,0% NPN
Napi élőtömeg gyarapodás	1250 g	vegy. 1250 g
Szárazanyag 1 kg élőtömeg	6,7 kg	6,8 kg
előállítására
NPN vegyület 1 kg élőtö-	33 g	136 g
meg előállítására
NPN értékesülés	412%	100%

A vizsgálat szerint tehát az NPN vegyületek értékesülése az ad libitum takarmányozással a 3. példa szerinti készítményből 4,12 szer (312%-kal) jobb, mint az ugyanazzal a takarmány keverékkel, kényszerpályán etetett ugyanazon NPN vegyületeké.

A találmány szerinti nyalókeverék és eljárás legfontosabb előnyei a kővetkezőkben foglalhatók össze:

Az NPN vegyületek a szilárd, préselt, száraz nyalókeverékek alakjában, száraz helyen való termelési és tartási körülmények között kérődzőkkel etethetők. A száraz nyalókeveréket az állatok természetes válogatóképességük alapján fogyasztják.

A kérődzők a keverékből csak annyit vesznek fel, hogy a vér ammónia, karbamid, húgysav tartalma az élettani határértékeken belül maradjon. A glutaminsav-oxál-ecetsav-transzamináz (GOT), a glutaminsav-piruvát-transzamináz (GPT) aktivitás és a serum-alkalikus-foszfatáz (SAP) az élettani határértékeket nem haladja meg. Ezzel az NPN vegyületek értékesülése növekszik a keveréktakarmánnyal, kényszerítő körülmények között etetett NPN vegyületekhez viszonyítva, és az NPN vegyületek eddig tapasztalt toxikózis jellegű ártalmait csökkenteni lehet. így lehetőség nyílik arra, hogy a száraz nyalókeverékben 8%-nál több nitrogént etessünk mérgezés nélkül a kérődzőkkel és ezzel az állatok nyersfehéije szükségletének 30—50%-át kielégítsük. A találmány szerinti nyalótömb alkalmazásával a nitrogén értékesülése az NPN-vegyületek eddig ismert alkalmazási módjaihoz képest a négyszeresére növekedett.

Claims (5)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Nem fehérje jellegű nitrogént (NPN) tartalmazó száraz nyalókeverék főleg kérődzők számára, azzal jellemezve, hogy 20—70% NPN-vegyületet, előnyösen karbamidot és/vagy karbamid-származékot és/vagy ammónium-származékot, továbbá 20—70% nátriumkloridot, előnyösen takarmánysót, valamint kalcium- és/vagy nátrium-vegyületeket, nyomelempremixeket, ill. vitaminokat tartalmaz.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti nyalókeverék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a keverékben a nátriumklorid egy

   -4180891 része előnyösen az egyötöde helyett kristályvízmentes nátriumszulfát van. *
3. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti nyalókeverék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy összesen legfeljebb 50% kristályvízmentes kalciumszulfátot, kristályvízmentes nátriumszulfátot, kalcium karbonátot, kalciumfoszfátot, nátriumfoszfátot, vagy ezek szükség szerinti keverékét tartalmazza.
4. 4. Eljárás az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti nem fehéije jellegű nitrogént (NPN) tartalmazó száraz nyalókeverék előállítására, azzal jellemezve, hogy 20—70% NPNvegyületet, előnyösen karbamid és/vagy karbamid-származék és/vagy ammónium-származék, 20—70% nátriumklorid, előnyösen takarmánysó, továbbá összesen legfeljebb 50% kalciumsó — amely lehet kristályvízmentes kalciumszulfát,
5. 5 kalciumkarbonát, ill. kalciumfoszfát — és/vagy nátriumsó —amely lehet kristályvízmentes nátriumszulfát, ill. nátriumfoszfát — valamint összesen legfeljebb 5% nyomelemeket, vitaminokat és antioxidánst tartalmazó adalék keverékét legfeljebb 5% víz hozzáadásával homogenizáljuk és a keve10 rékből 24—120 MPa nyomáson nyalótömböt sajtolunk.