HU180560B - Épületszerkezet - Google Patents

Description

Épületszerkezet

A találmány épületszerkezet, főleg lakó- és kommunális épületek számára. Az épületszerkezetnek összefüggő térbeli vázat képező oszlopai, mestergerendái és födémgerendái vannak. A váz térhatároló és térosztó szerepű födémpanelokkal és falpanelokkal van társítva.

Az utóbbi évtizedben világszerte terjedő szerelő jellegű építéstechnológia fejlődésével egyre több változata látott napvilágot a különböző szendvics jellegű térhatároló és térosztó szerkezeteknek. Ezek lényege, hogy szilárd határolólapokkal rendelkeznek, amelyek között egy vagy több az elérni kívánt épületfizikai célhoz alkalmazkodó belső réteg foglal helyet. A belső rétegek többnyire hő- és/vagy hangszigetelő feladatot látnak el, külső határoló falak esetében pedig ezekhez nedvességzáró réteg szokott járulni.

A szendvics jellegű térhatároló elemeket kezdetben csak a nagyméretű és az igényes épületeknél használták. Ma egyre inkább bevonul a kisebb igényű és kisebb méretű építmények, így pl. a családi házak építési gyakorlatába is. Emellett gyakran alkalmazzák ezek legegyszerűbb formáját, a cementkötésű fahulladékból készülő térhatároló szendvicselemeket a kis szintszámú kommunális épületeknél, pl. óvodáknál, kereskedelmi létesítményeknél, szolgáltatóházaknál stb.

Az ilyen jellegű ismert megoldásoknál gyakran alkalmaznak favázakat, ezek azonban a

180 560 többszintes épületeknél — elsősorban azok többnyire jelentős födémterhei miatt — nem használhatók. A fa mellett a nagyobb tehernek kitett szerkezetek esetében ezért acélból vagy vasbetonból készülő vázakat vagy egyéb tartószerkezeteket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik könnyűszerkezetes épületeknek kis- és középméretű panelokból való kialakítását.

Az ismert megoldások közös jellegzetessége, 10 hogy előbb készül el a váz-, illetve tartószerkezet, és mikor ez már rendelkezésre áll, akkor történik a panelok elhelyezése és a csomópontok kialakítása. A megoldások egy részénél a panel maga is részt vesz a teherhordásban. Az ismert szerkezetek egy másik családjánál viszont a vázrendszer önmaga alkotja csupán a teherhordó szerkezetet, a térhatároló és térosztó elemeket pedig oly módon erősítik, pl. függesztik föl rá, hogy azok csupán önmaguk hor20 dására kényszerülnek, de a teherhordó szerkezet erőjátékában nem vesznek részt.

Ismeretes az egyszerűbb épületszerkezeteknek az a fajtája, amelyik fából készült hevederkeretvázzal rendelkezik, a födém- és fedélszer25 kezet terheit pedig beépített koszorúgerendák osztják el. Általában hiányzanak ezekből a szerkezetekből a falak erőteljesebb merevítésére szolgáló egységek, a panelok pedig egymáshoz, valamilyen nagyon egyszerű módon, pl. vendég30 csapok segítségével csatlakoznak. Kétségtelen,

180 560 hogy az ilyen kis igényű épületek gyorsan előállíthatok, és építésük különösebb gépesítettséget sem kíván. A panelok súlya ugyanis ritkán szokta az 50 kp/m²-t meghaladni. Az ilyen szerkezetből gyakorlatilag csak földszintes épületet lehet ésszerűen kialakítani.

Igényesebb épületeknél alkalmazható megoldást találunk a 2 142 724. lajstromszámú NSZK szabadalmi leírásban. Ennél a merevítő kereteket — noha elvileg különböző anyagból előállíthatok — általában vasbetonból készítik. A keretek zsaluzatait egymás mellé rakják, behelyezik az erősítő betéteket, majd a sablonteret kibetonozzák. A beton megszilárdulása után helyezik el a következő szint készítéséhez szükséges zsaluzatokat. A zsaluzat bentmaradó, összeépítésének egyszerű és szellemes módja pedig aránylag könnyen teszi lehetővé a monolit vasbeton teherhordó szerkezet kialakítását,

A kétségtelen előnyök ellenére ez a megoldás számottevő hátrányokkal is rendelkezik. A legfontosabb ezen kívül az, hogy a zsaluzati elemek súlyosak, helyszínre szállításuk nehéz és beemelésük körülményes. A szerkezetépítés voltaképpen az alagútzsaluzatos technológia egy változata, és mint ilyen, az általa készített térhatároló falak gyakorlatilag csak harántfalak lehetnek, az épület homlokzati falát ilyen módon csak igen nehézkesen lehet elkészíteni. Kedvezőtlen az is, hogy a bentmaradó zsaluzat jellege folytán alig ad lehetőséget a variálásra, a hő- és hangszigetelésről pedig teherhordó szerkezet elkészülte után külön intézkedésekkel kell gondoskodni.

Az előbbivel ellentétben acélvázas megoldást ajánl a 2 614 616. lajstromszámú NSZK közzétételi irat. Az előregyártott falpanelokat itt acélgerendák közé szerelik be. Ugyancsak acélidomokkal történik a falpanelok csatlakozó részeinek összeerősítése is. Az oszlopokkal és gerendákkal való kapcsolatkialakítás sajátságos, de sajnálatosan bonyolult. A szerkezet költséges, fölépítésénél fogva gyakorlatilag csak földszintes épületek összeállítására alkalmas, az acélszerkezeti részek pedig a korrózióvédelemről való külön gondoskodást kívánnak.

Betonfalazatok vagy előregyártott betonelemek számára szolgáló betonköpeny ismerhető meg a 2 262 526. lajstromozású NSZK közzétételi iratból. A leírás ezt is kis szintszámú, előregyártott épületszerkezethez, pl. családi házhoz ajánlja. A köpenyszerkezet I- vagy U-keresztmetszetű kiszélesítésekkel rendelkezik, amely a falazat méretének meghatározására és egyben távolságtartásra is szolgál. A köpenyszerkezet ugyancsak bentmaradó zsaluzatot képez, melynek fölállítása és merevítése után történik annak betonnal való kitöltése. Az alapgondolat nem helytelen, az így készíthető elemek azonban csak falazatot képezhetnek, födémként nem használhatók. A falszerkezet emellett csak tömör lehet, anyagfelhasználása nem gazdaságos, a köpenyelemek széleinek öszszekapcsolása pedig sajátságos és bonyolult módon valósítható csak meg.

Átgondolt és igényes megoldás található a 2 722 168. lajstromszámú NSZK szabadalmi leírásban, valamint a többé-kevésbé hasonló megoldást ismertető 2 101 380. lajstromszámú NSZK közzétételi iratban is. Ezek többszintes épületek előállítását teszik lehetővé máretegységesített és előregyártott térelemek segítségével. A térelemek önhordóak és hasznos teherrel megterhelhetők. Lehetőség van azok egymásra helyezésére, továbbá különleges függőleges vasbeton oszlopok és vízszintes vasbeton gerendák hozzájuk való társítására is. Az igényes épületszerkezet kisebb szintszámú lakó- és kommunális épületek számára valóban túlságosan bonyolult, a térelemek elkészítése pedig költséges előregyártósor kifejlesztését teszi szükségessé. Kedvezőtlen az is, hogy a térelemek alig nyújtanak lehetőséget a variálásra, maga az épületszerkezet pedig gazdaságtalan amiatt, hogy az egymás fölé kerülő térelemek között kettős födém alakul ki, amelyet nem lehet kihasználni.

A találmány célja olyan épületszerkezet kifejlesztése, amely elvileg tetszőleges szintszámú, de gyakorlatilag kis szintszámú és kis igényű lakó- és kommunális épületek számára szolgáltat a korábbiaknál egyszerűbb szerkezetet, főleg pedig azokénál számottevően egyszerűbb és olcsóbb építéstechnológiát. A találmány feladata ezen belül annak megvalósítása, hogy könynyüszerkezetként készülő kis panelokból lehessen vasbeton vázszerkezettel rendelkező épületszerkezetet — mégpedig hossz- és harántfalas szerkesztésű egy- vagy többszintes — lakó- és kommunális épületet előállítani,

A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy igen egyszerű, olcsó szerkezet, valamint építéstechnológia valósítható meg akkor, ha olyan falpanelokat és födémpanelokat alkalmazunk, amelyek az épület teherhordó vázszerkezete számára — az építés első ütemében — zsaluzatot képeznek, az általuk képzett formaterekbe juttatott monolit vasbeton gerendákkal a födémpanelok, az oszlopokkal pedig a falpanelok egységes teherhordó szerkezetet alkotnak.

A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti épületszerkezet főleg lakó- és kommunális épületek számára — melynek összefüggő térbeli vázat képező oszlopai, mestergerendái és födémgerendái vannak, a váz pedig térhatároló és térosztó szerepű födémpanelokkal és falpanelokkal van társítva — oly módon van kialakítva, hogy a födémpanelok modul szélességű, előnyösen szekrény keresztmetszetű előregyártott lapok, melyek rövidebb széleik mentén a mestergerendákra vannak ráültetve, a szomszédos födémpanelok hosszanti széleik között sűrű bordás födémszerkezetet szolgáltató, pl. monolit kialakítású födémgerendák vannak, a falpanelok előnyösen ugyancsak szekrény keresztmetszetű, előregyártott és szintmagas pallók, szélességi méretük a födémpanelok szélességi méretéhez igazodik, előnyösen azzal megegyezik, a födémgerendák végeiken a mestergerendákba vannak befogva, a mestergerendák pedig

180 560 legföljebb a födémgerendákkal azonos sűrűségben elhelyezett, a szomszédos falpanelok hoszszanti szélei által közrefogott szintmagas, pl. monolit kialakítású oszlopokkal vannak alátámasztva.

A találmány szerinti épületszerkezet további ismérve lehet, hogy a födémpanelok hosszanti szélei mentén a határoló lapok a közbenső rétegeken túlnyúlnak, a szomszédos födémpanelok egymással szembe kerülő fölső határoló lapjai és alsó határoló lapjai pedig együttesen a födémgerendák számára szolgáló kiönthető formateret alkotnak. A falpanelok hosszanti szélei mentén a határoló lapok a közbenső rétegeken túlnyúlnak, a szomszédos falpanelok egymással szembe kerülő külső határoló lapjai és belső határoló lapjai pedig együttesen az oszlopok számára szolgáló kiönthető formateret alkotnak. Az oszlopok közül egy vagy több a mesterge-? rendát alátámasztó funkciótól mentes, a falpanelok közé beiktatott illesztőbordaként van kialakítva.

A falpanelok hosszanti határoló éleik mentén a szomszédos falpanelok csatlakoztatására alkalmas élvédő idommal, pl. L-profillal rendelkeznek, a szomszédos falpanelok találkozó élvédő idomjai pedig pl. hegesztés útján egymással össze vannak erősítve. A födémpanelok fölső határoló lapja közvetlenül járófelületet alkot vagy adott esetben járófelületként kiképzett padozati lemezzel van kiegészítve. A födémpanelok alsó határoló lapjai épületgépészeti vezetékeknek és/vagy szerelvényeknek a födémpanel belső terében való elhelyezésére alkalmas áttörésekkel vannak ellátva, az áttöréstől mentes alsó határoló lapok pedig adott esetben a födémpanel alatti tér mennyezetfelületét képező réteggel, pl. ragasztott tapétával vannak bevonva. A födémpanelok és a falpanelok szekrény keresztmetszetű belső terei egy vagy több merevítőborda útján részekre vannak fölosztva. Mind a födémpalló, mind a falpanelok fahulladék alapanyagú, faként megmunkálható, célszerűen cementkötésű sík pallók.

A találmány szerinti épületszerkezet legfőbb előnye, hogy elsősorban a kis szintszámú és kis igényű lakó- és kommunális épületek számára szolgáltat nagyon egyszerű szerkezetet és építési módszert. Az a körülmény, hogy a födémpanelok és a falpanelok egyaránt fahulladékalapanyagú, cementkötésű határoló lapokkal rendelkeznek, nem csupán a szóban forgó elemek csekély súlya miatt kedvező, hanem lehetővé teszi olyan egyszerű fal- és födémpanelok üzemi előállítását, amely kis költséggel, nagy termelékenységgel és minimális élőmunkával valósítható meg.

Az elemek könnyűsége miatt a helyszíni építés is gyors és egyszerű, az elemek pedig a fához hasonló módon kezelhetők, pl. egyszerű szögezéssel erősíthetők össze. Mindenképpen az előnyök közé tartozik, hogy a nagyfokú előregyártottság ellenére a kész szerkezet rendelkezik a monolit építmények kétségtelenül meglevő előnyeivel is, hiszen a gerendákat és oszlopokat a helyszínen betonozzuk, ami az egész épületszerkezetnek nagy merevséget és statikai szempontból való nagyfokú megbízhatóságot kölcsönöz.

A monolit építéssel járó nehézségeket kiküszöböli az az intézkedés, hogy a helyszínen készülő elemek zsaluzatául maguk az előregyártott falpanelok és födémpanelok szolgálnak. Ennek köszönhetően az általunk kifejlesztett szerkezet egyesíti magában az előregyártott és a monolit épületszerkezetek előnyeit, egyúttal azonban kiküszöböli ezek hátrányait.

Az előnyök között említésre méltó, hogy a legtöbb országban igen nagy mennyiségű fahulladék keletkezik, amelyből éppen a cementkötésű egyszerű panelok segítségével lehet a leghasznosabban építőanyagot előállítani. Ezen olcsó építőanyag számára a találmány szerinti szerkezet széles körű felhasználhatóságot kínál. Ami az épületszerkezet egészét illeti, a találmány szerinti megoldás lehetővé teszi egy- és többszintes épületek létesítését, hossz- és harántfalas kivitelben egyaránt.

Kedvező, hogy a szerkezet megépítésével egyidőben végleges homlokzatok, vakolatmentes belső falak és mennyezetek alakulnak ki. Ezt pedig nem külön járulékos intézkedések eredményezik, hanem maguk a falpanelok és födémpanelok, amelyek egyúttal a vasbetonváz zsaluzatát is alkotják, tehát hármas feladatot látnak el egyidejűleg. Itt említhető meg, hogy a homlokzatot képező falpanelok végleges burkoló réteggel vannak ellátva, belülről szerelhetőek, és így az építéskor homlokzati munkaállványra nincs szükség.

Előny továbbá, hogy a födémszerkezet nagyon egyszerűen lehetővé teszi a vasbeton gerendák közé az épületgépészeti vezetékek és azok szerelvényeinek elhelyezését. Erre a célra a födémpanel egyik határoló lapjának átütésével kialakítható szerelőpanel szolgálhat.

Az előkísérletek szerint a helyszíni betonozás ellenére az építés élőmunkában gazdaságosabb a hasonló vázas épületszerkezeteknél. Kedvező az is, hogy igen egyszerűen lehet alkalmazkodni a különböző traktusméretekhez, ami a gerendák erősítő betéteinek változtatásával hajtható végre.

A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon az

1. ábra a találmány szerinti épületszerkezet egy részletének vázlatos összeállítási rajza axonometrikus ábrázolásban, a

2. ábra a födém egy részletének függőleges metszete, a

3. ábra csomópont a mestergerenda és a falpanelok találkozásánál, a

4. ábra a falpanelok vízszintes metszete, az

5. ábra csomópont a falpanelok és az oszlopok találkozásánál, a

6. ábra a födémpanelok és a födémgerenda csatlakozásának egy lehetséges módja, a

7. ábra a födémpanel vázlatos alaprajza, a

180 560

8. ábra a 7. ábrán bejelölt VIII—VIII sík mentén vett keresztmetszet.

Az 1. ábrán látható, hogy az épületszerkezetet térhatároló, illetve térosztó elemeit a 4 födémpanelok és az 5 falpanelok alkotják. Ezek egymásra merőleges találkozó élei mentén helyezkednek el — az 1. ábrán eredményvonallal jelölt — 1 mestergerendák. Ugyanezen ábrán szaggatott vonalakkal jelöltük a 4 födémpanelok között elhelyezkedő 2 födémgerendák, valamint az 5 falpanelok között elhelyezkedő 3 oszlopok helyét.

Az 5 falpanelok bármelyike nyílászárót is tartalmazhat. A 4 födémpanelok és az 5 falpanelok minden esetben előregyártottak, míg az 1 mestergerendák, a 2 födémgerendák és a 3 oszlopok többnyire monolit kialakításúak. Helyszíni elkészítésükhöz éppen az egymással találkozó előregyártott panelok szélei között alakulnak ki a formaterek, amelyekbe a helyszíni betont bejuttathatjuk és bedolgozhatjuk.

A 2. ábrán látjuk keresztmetszetben a 4 födémpanelokat a közöttük elhelyezkedő monolit födémgerendákkal együtt. A 4 födémpanel 41 fölső határolólapja és 42 alsó határolólapja között a 4 födémpanel szekrény keresztmetszetű elemet alkot, amely á 40 merevítőbordákkal van ellátva. A határoló lapok bármelyike a 43 áttöréssel kinyitható, annak érdekében, hogy a 4 födémpanel belsejébe épületgépészeti vezetékeket, szerelvényeket vagy egyéb elemeket be lehessen helyezni.

Látható a 2. ábrán az is, hogy a 4 födémpanelok adott esetben elláthatók valamilyen 6 padozat! elemmel is. Erre olyankor van szükség, ha a 4 födémpanelok 41 fölső határoló lapjai a teher jellege miatt nem alkalmasak arra, hogy közvetlenül a födém járófelületét alkossák.

X A 3 oszlopoknak a 4 födémpanelokkal való találkozását a 3. ábra, az 5 falpanelokkal való találkozását a 4. ábra szemlélteti. Az előbbin megfigyelhető, hogy a 3 oszlopok szintmagasságúak, és közöttük az őket megszakító 1 mestergerenda foglal helyet. A 4. ábra azt érzékelteti, hogy a 3 oszlopok számára az 5 falpanelok 51 külső határoló lapjainak és 52 belső határoló lapjainak a legszélső 50 merevítőbordán túlnyúló részei képezik a helyszíni betonozás számára szolgáló formateret.

Nagyobb léptékben az 5. ábrán látható, hogy az 51 külső határoló lapok és az 52 belső határoló lapok egymással szembenéző U-alakú „peremvályúi” egymást téglalap keresztmetszetű formatérre egészítik ki, amelybe könnyűszerrel behelyezhetjük a 31 hosszbetétekből és a 32 kengyelekből előnyösen előre összeállított oszlopvasalást. Ezt követően véglegesen elkészíthetjük a oszlopot a 33 betonrész beöntésével és bedolgozásával.

Megfigyelhető az 5. ábrán az is, hogy az 5 falpanel el van látva egy vagy több 54 hőszigetelő és adott esetben 55 hangszigetelő réteggel is. Az utóbbira általában akkor van szükség, ha az 5 falpanel belső térosztó funkciót lát el. Szük4 ség esetén rendelkezhet az 5 falpanel az 57 párazáró és az 53 burkoló réteggel is. Majdnem minden esetben tartalmaz viszont egy vagy több belső 56 légréteget.

Az így fölépített szendvicspanel jellegű 5 falpanelok a 7 rögzítő idomok segítségével vannak egymáshoz hozzáerősítve. A 7 rögzítő idomok legegyszerűbben L-keresztmetszetű fémprofilból (szögacélból) lehetnek, és találkozó éleik mentén hegesztéssel kapcsolhatók egymáshoz.

Az 1. és 4. ábrán egyaránt megfigyelhetjük, hogy nem feltétlenül szükséges minden egyes két szomszédos 5 falpanel között egy-egy 3 oszlopnak elhelyezkednie. A 2 födémgerendák terheit ugyanis az 1 mestergerendák átveszik, és az 1 mestergerendákat elegendő lehet adott esetben ritkábban elhelyezett oszlopokkal alátámasztani. Ilyenkor a 3 oszlopoktól mentes falpanel-találkozásoknál csupán egy-egy 8 illesztőborda helyezkedik el.

A 6. ábrán a 2 födémgerenda és a 4 födémpanelok csatlakozásának egy lehetséges megoldását mutatjuk be. A 4 födémpanel ezúttal a 43 áttörésekkel bíró 42 alsó határolólappal rendelkezik. A szélső 40 merevítőbordák külső oldalán el van helyezve egy-egy — célszerűen egyenlőtlen szárú — L keresztmetszetű 9 erősítő idom, amelyen belül helyezkedik el a monolit 2 födémgerenda számára szolgáló, később bebetonozott formatér. A 9 erősítő idomok a 4 födémpanel 40 merevítő bordájához és 42 alsó határoló lapjának pereméhez valamilyen mechanikus úton, pl. a 10 tüskék útján hozzá lehetnek erősítve.

A 7. és 8. ábrán alaprajzban és keresztmetszetben láthatjuk a 4 födémpanelt. Az alaprajz mutatja, hogy a szélső és belső 40 merevítőbordák belső kazettákra osztják föl a 41 fölső határolólap és a 42 alsó határolólap közötti belső teret. A 41 fölső és a 42 alsó határolólapok célszerűen fahulladék alapanyagú, és ennek következtében faként megmunkálható és rögzíthető sík pallók, melyek kötőanyagát előnyösen cement alkotja.

A 42 alsó határolólapoknak a szélső 40 merevítőbordán túlnyúló részei — csakúgy, mint az 5 falpanelok esetében az 51 és 52 határolólapoknak a szélső 50 merevítőbordákon túlnyúló részei — éppen a panelok fahulladékalapanyaga és faként való megmunkálhatósága és rögzíthetősége miatt alkalmasak arra, hogy pl. a 11 szögezés segítségével is lehessen kapcsolatot kialakítani.

A találmány szerinti lakó- és kommunális épületek készítésekor először fogadószintet állítunk elő, majd erre helyezzük rá az első szint 5 falpaneljait. A fogadószintet célszerű ellátni olyan bebetonozott tüskékkel, amelyekhez az első szint 3 oszlopainak vasalását alkotó 31 hosszbetétek kapcsolhatók.

Az 5 falpanelok fölállítása után célszerű azokat ideiglenes megtámasztással ellátni azért, hogy szabatosan függőleges helyzetűek legyenek. Mint láttuk, a szomszédos 5 falpanelok 7

-4180 560 rögzítő idomaik útján véglegesen összeerősíthetők egymással.

Az 5 falpanelok elhelyezését követi a 4 födémpanelok beemelése, és rögzítésükre alkalmas a már említett 11 szögezés. Ezt követően helyezzük el a 3 oszlopok és a 2 födémgerendák, valamint az 1 mestergerendák célszerűen már előre összeszerelt vasbetéteit.

A formaterek kibetonozását a 3 oszlopokkal érdemes kezdeni, az 1 mestergerendákkal folytatni és a 2 födémgerendákkal befejezni. A 2. ábrán látható 2 padozati lemezek is készíthetők helyszíni betonozással. Sok esetben ezekre nem is teherhordási, hanem tűzrendészeti okokból van szükség.

A betonozás befejezése után előnyös egy hetet várni a következő szint paneljainak elhelyezésével, hogy a monolit beton már kellő szilárdságú legyen.

A találmány szerinti épületszerkezet nagymértékben megnöveli a fahulladék alapanyagú, kis súlyú, előregyártott fal- és födémpanelok alkalmazhatósági területét. Ennek köszönhetően akár két- vagy háromszintes, rendkívül könynyű és gyorsan előállítható épületeket, raktárakat, családi házakat, szolgáltató létesítményeket stb. lehet rendkívül rövid idő alatt megvalósítani. A fogadószint elkészítése után az előregyártott panelok egyszerűen, pl. kis teherbírású autódaruk segítségével elhelyezhetők. Az épületszerkezet alkalmas korszerű, igényesen berendezhető és esztétikus önálló és csoportépületek kialakítására egyaránt.

Claims (8)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Épületszerkezet főleg lakó- és kommunális épületek számára, amelynek összefüggő térbeli vázat képező oszlopai, mestergerendái és födémgerendái vannak, a váz pedig térhatároló és térosztó szerepű födémpanelokkal és falpanelokkal van társítva, azzal jellemezve, hogy a födémpanelok (4) modul szélességű, előnyösen szekrény keresztmetszetű előregyártott lapok, melyek rövidebbik széleik mentén a mestergerendákra (1) vannak ráültetve, a szomszédos födémpanelok (4) hosszanti szélei között sűrű bordás födémszerkezetet szolgáltató, pl. monolit kialakítású födémgerendák (2) vannak, a falpanelok (5) előnyösen ugyancsak szekrény keresztmetszetű, előregyártott és szintmagas pallók, szélességi méretük a födémpanelok (4) szélességi méretéhez igazodik, előnyösen azzal megegyezik, a födémgerendák (2) végeiken a mestergerendákba (1) vannak befogva, a mestergerendák (1) pedig legföljebb a födémgerendákkal (2) azonos sűrűségben elhelyezett, a szomszédos falpanelok (5) hosszanti szélei által közrefogott szintmagas, pl. monolit kialakítású oszlopokkal (3) vannak alátámasztva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti épületszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a födémpanelok (4) hosszanti szélei mentén a határoló lapok (41, 42) a közbenső rétegeken túl5 nyúlnak, a szomszédos födémpanelok (4) egymással szembe kerülő fölső határolólapjai (41) és alsó határolólapjai (42) pedig együttesen a födémgerendák (2) számára szolgáló kiönthető formateret alkotnak.

   10
3. 3. Az 1. igénypont szerinti épületszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a falpanelok (5) hosszanti szélei mentén a határolólapok (51, 52) a közbenső rétegeken túlnyúlnak, a szomszédos falpanelok (5) egymással szembe

   15 kerülő külső határolólapjai (51) és belső határolólapjai (52) pedig együttesen az oszlopok (3) számára szolgáló, kiönthető formateret alkotnak.
4. 4. A 3. igénypont szerinti épületszerkezet ki20 viteli alakja, azzal jellemezve, hogy az oszlopok (3) közül egy vagy több a mestergerendát (1) alátámasztó funkciótól mentes, a falpanelok (
5. 5) közé beiktatott illesztőbordaként (8) van kialakítva.

   25 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti épületszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a falpanelok (5) hosszanti határoló éleik mentén a szomszédos falpanelok (5) csatlakoztatására alkalmas élvédő idommal (7), pl. L-profil3θ lal rendelkeznek, a szomszédos falpanelok (5) találkozó élvédő idomjai (7) pedig pl. hegesztés útján egymással össze vannak erősítve.
6. 6. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti épületszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a

   35 födémpanelok (4) fölső határolólapja (41) közvetlenül járófelületet alkot, vagy adott esetben járófelületként kiképzett padozati lemezzel (6) van kiegészítve.
7. 7. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti épületszer40 kezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a födémpanelok (4) alsó határoló lapjai (42) épületgépészeti vezetékeknek és/vagy szerelvényeknek a födémpanel (4) belső terében való elhelyezésére alkalmas áttörésekkel (43) vannak

   45 ellátva, az áttöréstől mentes alsó határoló lapok (42) pedig adott esetben a födémpanel (4) alatti tér mennyezetfelületét képező réteggel, pl. ragasztott tapétával vannak bevonva.
8. 8. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti

   50 épületszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a födémpanelok (4) és a falpanelok (5) szekrény keresztmetszetű belső terei egy vagy több merevítőborda (40, 50) útján részekre vannak fölosztva.

   55 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti épületszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mind a födémpanelok (4), mind a falpanelok (5) fahulladék alapanyagú, faként megmunkálható, célszerűen cementkötésű sík θθ pallók.