HU180300B - Csapda rágcsáló állatok, főképpen egér vagy patkány irtásához - Google Patents

Description

A találmány tárgya csapda rágcsáló állatok, főképpen egór vagy patkány írtásához.

‘kony rágcsálók, főképpen házi egér, mezei pocok_; patkülönbözó

Kár t!

:ogasara, kány stb. irtására a mérgezéses módszerek mellett csapdák használata terjedt el, amelyek a rágcsáló be: adott esetben egyidejű elpusztítására is szolgálnak.

Ismert legegyszerűbb rágcsálóbefogó csapdák a házilagosan összeállítható, általában befelé nézőén félbevágott dióval alátámasztott, sik lapra felállított harang alakú edények, különösen vírá^caerepek. További, kereskedelmi áruként forgalmazott ismert rágcsálócsapdák az üritőajtóval ellátott, általában huzalhálóból· félgömb, vagy ehhez közelálló alakban kiképzett kosaras szerkezetek* amelyek tetején a kosár belseje felé irányuló rugalmasan kitérő huzaltükkel határolt bebuvónyilás van kiképezve, és a kosár belsejében szagával a rágcsálót vonzó csalétek: szalonna, dió, sajt stb. van elhelyezve. Ugyancsak ismertek előfeszített helyzetben kioldóelemmel reteszelhető kengyelea csapdák, amelyeknél általában e,,y könnyen járó kioldóelemen van a csalétek elhelyezve, úgy, hogy a rágcsáló a csalétek megmozditásával az előfeszített kengyel reteszelését kioldja és a kengyel lecsapódva a rágcsálót elpusztítja vagy legalábbis fogva tartja. Az utóbbi szerkezetek könnyebb és robusztusabb változatai /egérfogó, un. vidravas/ egyaránt ismertek aszerint, hogy kisebb vagy nagyobb rágcsálók /egér. patkány/ adott esetben házkörüli vagy mezei ragadozók befogására, irtására szánták, illetve méretezik a konstrukciót.

A kihelyezett méreggel történő rágcsáló-, ill. háztáji ra—

-1180.300 gadozóirtás veszélyei, ezzel hátrányos tulajdonságai közismertek. A felsorolt és ismert csapdák közös hátránya és hiányossága,hogy vagy csupán egyszeri működésűek /virágcserép, kengyeles csapdaszerkezetek/ vagy csupán korlátozott számú egyed befogására alkalmasok /huzalkosaras egérfogó/. Folyamatos tartós használatuk tehát felügyeletet igényel, a csapdákat időről időre ismét élesíteni kell, a csalétek gyakori pótlása szükséges, amennyiben tartós, folyamatos, jó hatásfokú rágcsálóirtás a cél. A fentieken túlmenően a felsorolt, ismert csapdák működés biztonsága sem kellően na..y* sok az eredménytelen, üres találat, amikor a csapda működésbe lép, de a rágcsáló elmenekül.

Az 1 512 448. számú angol szabadalmi leírás tárgya állatcsapda, amely felül szabadon hozzáférhető /pl. madarak megfogására is alkalmas/ sik lapot tartalmaz, amely tengely körül elbillenthető. A billenőlap tengellyel ellentétes végéhez fémru— dacska csatlakozik, amely egy, a csalétket is tartalmazó, az első billenőlap fölött húzódó második billenőlap alsó felületéhez rögzített mágnessel áll kapcsolatban a csapda működési helyzetében. A második billenőlap alsó felületéhez egy lefelé nyúló lemez is csatlakozik, amely az első billenőlap fémrudacskájára illeszkedik. A csapda úgy működik, hogy az állat előbb az első billenőlapra megy fel vagy oda száll le, de a mágneses kapcsolat erőssége úgy van megválasztva, hogy az első billenőlap az állat súlya alatt még ne mozduljon meg. A csapda akkor lép működésbe, amikor az állat fellép, illetve felrepül a magasabban levő második billenőlapra, azt lefelé kényszeríti, miáltal az abból kinyúló fémlemez az első billenőlap fémrudacskájára nyomást gyakorol, a mágnestől eltávolítja, és az első billenőlap a mágnes kapcsolat megszakadásával - lefelé elmozdul, elbillen, és az állat a billenőlap alatti térbe, pl. víztartályba zuhan. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a két billenőlap a konstrukciót bonyolulttá te3zi, ami nemcsak gyártási- éa költs égráíorditáai szempontból problematikus, hanem elsősorban funkcionális okokból. Az állatot a szerkezet gyanakvóvá teszi, egy kinyúló peremre kell rálépnie ahhoz, hogy a csapa működésbe lépjen, emellett a lemez szabad felületű, nincs a csalétekhez vezető járat, ami miatt a csapda egér- és patkányirtáshoz történő hatékony felhasználhatósága kétségessé válik.

A találmány feladata, hogy olyan rágcsálócsapdát szolgáltasson, ‘ ·’·· ¹ ' ” l, amely fokozott működés-, ill. talalatbiztonsága mellett elvileg tetszés szerinti számú rágcsálóegyed egymást követő befogására alkalmas általában hosszabb ideig felügyelet nélkül hagyott helyiségekben, ill. felállítás! helyeken is.

A találmány szerinti csapda kialakításánál annak felismerését érvényesítettük, hogy a cél olyan szerkezeti kialakítással érhető el, amely biztosítja, hogy a csapda a rágcsáló befogását követően felügyelet, illetve beavatkozás nélkül, ismételten és minden esetben egy újabb rágcsáló fogadására kész* ürített alaphelyzetében álljon vissza. A találmány szerinti rágcsálócsapda járata a behatolt rágcsáló, pl. egér súlyának hatására az alaphelyzebébŐl kibillen, ferde helyzetbe kerül, a rágcsáló a járatból kicsúszva a járat alatti térbe esik. A megszűnt súly tér kelést követően a járat automatikusan visszatér működésen kívüli alaphelyzetébe. Ezen működésmód szempontjából igen lényeges ós meghatározó szerepe van a találmány szerinti csapda alaphelyzéttartó reteszelőszervének. A járatnék ugyanis mindaddig nyugalmi

-2180.300 helyzetében kell maradnia, amíg a rágcsáló kellő mélységig behatolt a járatba, majd ezután viszonylag gyorsan, határozott nyomat ékkai indulva kell bekövetkeznie a billenősnek, hogy a rágcsálónak egyrészt ne legyen lde^e a kihátrálásra, másfelől a járatba behatolás kezdeti szakaszában a járat még ne mozdulhasson el, mert ez a gyanakvó, óvatos rágcsálóra elriasztólag hatna.

A kitűzött feladatot e felismerés alapján a találmány értelmében olyan csapda segítségével oldottuk meg, amelynek zárt, vagy lényegében zárt tér felett tengely körül alaphelyzetből ferde helyzetbe billenthetően ágyazott, az állat számára járófelülettel rendelkező eleme, a billenthető elem feletti tartományban elhelyezett csalétektartó^a, a billenthető elemnek működésen kívüli alaphe^yzetét rögzítő, és az elemre kerülő állat súlya vagy/és izomereje habásara kioldó alaphelyzettartó szerkezete, valamint a billenthető elemet alaphelyzetébe visszatérítő szerkezete van. A csapdára az jellemző, hogy a billenthető elem minden oldalról zárt, vagy lényegében zárt, az állat számára bemenő nyílással ellátott járatként van kialakítva, vagy ilyen járat legalább egy részének a járófelületét képezi; és hogy a billenthető elemnek a zárt vagy lényegében zárt tér fölé nyúló szabad, alátámasztatlan vége van, mimellett a osalétektartó a járatban, vagy a járathoz csatlakozó, kívülről hozzá nem férhető térben van elrendezve. Egy további találmányi ismérv szerint a járat a zárt, vagy lényegében zárt tér fölött elhelyezett, sik tartománnyal is bíró alaplapban tengely körül elforgathatóan ágyazott billenőlapon vagy -kereten van elhelyezve, es a billenőlap a csapda működésen kívüli alaphelyzetében az alaplappal sikazonos helyzetben van. Célszerű továbbá, ha a csapda alaplappal és fedőlappal, valamint bebuvónyilás/ok/hos rendre felvezető felfutórampával kiképzett zártfalu térben elhelyezett legalább egy járattal rendelkezik, és ha alaphelyzettartó reteszelőszerve a járat bebuvónyilása közelében helytállóan rögzített elemmel, célszerűen kengyellel működésen kívüli alaphelysetben kapcsolódó horogvéggel ellátott, célszerűen hajlított, adott esetben gátlólemezzel is ellátott tartományával a járatba behatolt rágcsáló fejével vagy hátával érintkező reteszt képező huzalcsap körül a járatban billenő módon ágyazott huzalszerkezetből áll, továbbá, ha alaphe|yzettartó reteszelőszerve a járattal oldáskor és reteszeléskor eltérő nyomatékkai kapcsolódó előfeszített rugóelemet, előnyösen célszerően hajlított laprugót tartalmaz.

Egy további találmányi ismérv szerint az alaphelyzettartó reteszelőszerv tartós alaphelyzettartást adó elemmel, különösen biztositócsappal is el van látva. Előnyös továbbá, hogy alaphelyzetben visszatéritőszervként a járattal szervesen kapcsolt karon elrendezett ellensúlya van, illetve, hogy súlypontáthelyeződéssel változó nyomatéku visszatéritőszervként célszerűen két véghelyzet között gördülő ellensúlyt támasztó súlyvezet ékkel kiképzett vagy ellátott karja van.

A csapda egy másik kiviteli alakjára az jellemző, hogy a billenthetően ágyazott elem, például jarat alatti zárt tér célszerűen egyik oldallapjában klmenőnyllás van kiképezve, amelyhez a rágcsáló járat alatti térbe visszatérését kizáró elemmel, különösen huzalkosárral is ellátott, előnyösen emelkedő és járólappal bíró különálló tetemedényhez kapcsolódó átvezetőjárat van csatlakoztatva.

-3180.300

Egy további találmányi ismérv szerint a csapdának célszerűen fedeles tartályként, folyadékkal? előnyösen háztartási sósavval részlegesen feltöltött tetemedenye van, amelynek felső belépőtartományában az átvezetőjárathoz csatlakozó, tengely körül billenthetoen ágyazott kioldóelemmel ia ellátott, célszerűen ellensulyos, vagy rugós visszatérítősiemmel bíró járat van elrendezve.

A csapda egy további előnyös kiviteli ző, hogy a járófelülettel rendelkező elemet és alulról zárt, vagy lényegében zárt járat alsó lm tárolásaként ia szolgáló billenőlap a ső, a t ér fölé nyúló vége alátámasztat lan*, ső vége tartományában pedig mágneses zetében rögzítve; 33 hogy a visszatá a rögzítési hely között - célszerűen közelében - van elrendezve.

alakjára az jellemoldalról, felülről legalább részbeni lkotja, amelynek belezze! ellentétes kül— kapcsolattal van alaphelyeritő szerkezet a tengely és a billenőlap külső vége

Előnyösen az alaphelyzettartó szerkezet a billenőlap külső végének tartományában rögzített lágyvas elem, például lagyvaslemez, valamint rögzített helyzetű alátéthez, például a járat alsó határolását kepező padlóhoz kapcsolt mágnes, vagy pedig a billenőlaphoz rögzített mágnes és alátéthez rögzített lagyvaselem és az alaphelyzetbe visszatérítő szerkezet a tengely és az alaphelyzettartó szerkezet között a billenőlap alsó felületéhez rögzített ellensúly alkotja. Célszerűen az ellensúly a billenőlap lényegében teljes szélességében végighúzódó rúdszerű test. Egy további találmányi ismérv szerint a járatnak felfelé lejtő részé van, amelynek járófelülete érdes vagy/és rovátkolt /bordázott/. A billenőlap/ok/ alatti térben folyadékkal feltölthető, fiókszerü, betolható és kihúzható tartály van.

Különösen patkányf ogáshoz alkalmazható a találmány szerinti csapdának az a kiviteli alakja, amelynek az a lényege, hogy a csapdának a térből kitorkolló nyílásához zárt? vagy lényegeben zárt térben elrendezett, a nyilas tartományúban működésen kívüli helyzetben mágneses kapcsolattal rögzített, ás ugyanezen tartományban ellensúllyal ellátcb t billenőlapja van, amely a teret — legalább részben - alulról határolja, es a billenőlap ágyazására szolgáló tengely - az állat haladási irányát tekintve - az ellensúly után van rögzítve; a billenőlapnak az ellensúllyal ellentétes vége,tartományában kamra van kiképezve, amely elől bebuvónyilással, hátul kibuvónyilással rendelkezik; a bebuvónyilás előtt a billenőlapban lyukak vannak, amelyeken tengely körül elfordithatóan ágyazott záró huzalok vagy hasonló elemek vannak átvezetve, amelyek a billenőlap alaphelyzetében a billenőlap felületének tartományában végződnek, a billenőlap elbillentett helyzetében pedig - a billenőlap mozgása által elfordulásra kényszerítve - a kamra bebuvónyilását elzáró helyzetbe kerülnek. A billenőlap elbillent helyzetét tekintve a kamra kibuvónyilása előtti - minden oldalról zárt, vagy lényedében zárt - járatba torkolló átbuvónyilása van, amelynek tartományában az állat izomerejével elmozdítható, és az állat továbbhaladása után alaphelyzetébe visszatérő, ily módon az állatnak a térbe visszajutását meggátló szerkezet, például felső részével csuklóhoz csatlakoztatott, önsúlya hatasára alaphelyzetébe visszabillenő lemez van.

Egy további találmányi ismérv szerint e járat ferde helyzetű, felső kimenőnyilása zárt, vagy lényegében zárt térbe torkollik, ;amelyben méreg, például sósav van, amelynek szintje fe-4180.300 lett a járathoz működésen kívüli helyzetben a nyílás tartományában mágneses kapcsolattal rögzített billenőlap van, amelynek tengelye éa a mágneses kapcsolat között ellensúly van rögzítve.

A járatok, valamint a kamra belső mérete a patkány vagy hasonló rágcsáló visszafordulását meggátló módon van megválasztva.

A járat alaphelyzetbe visszatérését Is bizonyos optimális sebesség- és időfeltételeket kielégítő visszatéritoszerv kialakításával kell biztosítani, amely célszerűen a járattal mereven csatlakoztatott karon elrendezett ellensúly, adott esetben állítható nyomatékkaru, előnyösen működés /billenés/ közben a rendszer súlypontját /és ezzel visszatérítő billenőnyómatékát/ változtatható hatású, billenőskor elmozduló pl. gördülő ellensúly, vagy enyhe apirálrugó is lehet, de a gén előnyösen - mágneses kapcsolat 1,

Különösen patkányok befogására lálmány szerinti rágcsálócsapda azon zártfalu térben elhelyezett legalább egy járata vah feladat megoldásához - 1alkalmazható.

bizonyult alkalmasnak a takiviteli alakja, amelynek aholis a járat alatti zárt tér célszerűen egyik oldallapjában kimenőnyiláa van kiképezve, amelyhez a rágcsáló járat alatti térbe viszszatérését kizáró elemmel, különösen huzalkor ássál is ellátott, előnyösen emelkedő, járólappal biró, egy különálló tetemedényhez kapcsolódó átvezetőjárat is csatlakoztatva lehet, E tetemedény célszerűen valamely folyadékkal, előnyösen háztartási sósavval részlegesen feltöltött tartályként képezhető ki, amelynek felső belepőtartományában az átvezetőjárathoz csatlakozó, tengely körül billenthetően ágyazott, kioldóelemmel is ellátott, célszerűen ellensúlyoz, vagy rugós visszatéritőelemmel biró járat van elrendezve. Ez utóbbi kiviteli alak, amelynek felfutórámpás bebuvónyilásu járata célszerűen hajlított laprugós és járulékos biztositócsapos alaphelyzet tartó reteszelőszervvel, valamint gördülő /helyzetváltoztatással változó nyomatéku/ ellensulyos visszatéritőszervvel van ellátva, előnyösen úgy üzemeltethető a találmány értelmében* hogy a csapdát biztositócsapjával rögzítve kihelyezzük, csalétekkel feltöltjük, az első csalétekelviteltől számított 3-θ napon át ismételten és rendszeresen ellátjuk, majd ezen - un. szoktatás! idő után -a tartós alaphelyzet-reteszelést adó biztositócsapot oldjuk, ezzel a csapdát működőképes állapodba hozzuk, mimellett a rágcsálócsapdát a kihelyezéstől kezdve a teljes szoktatás! és működtetési idő alatt helyzetváltoztatás nélkül felállitási helyén tartjuk. A csalétket fogyása, ill. illóanyag-tartalmának csökkenése függvényében pótoljuk vagy cseréljük, és a tetemedény tartalmát időszakosan ürítjük.

A találmány szerinti rágcsálócsapda megfelelő méretezéssel kiképezhető a különböző kártékony rágcsálók* igy egér, patkány stb. befogására alkalmas módon. Előnye főkent az, hogy hoszszu időn át is felügyelet- és beavatkozásmentesen üzemeltethető már említett önürlto és alaphelyzetbe visszaálló működési elve és kialakítása következtében. Miután a rágcsáló a csalétket lényegében sohasem éri el, igy a csalétek időszakos cseréjére is csak ritkán, gyakorlatilag a járat alatti tér. illetőleg tetemédény ugyancsak Időszakonként esedékes ürítésével együtt lehet szükség. A befogási biztonság a hagyományos ismert csapdákhoz viszonyítva nagyobb, minthogy ismert a kártékony rágcsálók azon tulajdonsága, hogy előszeretettel igyekeznek viszonylag szűk, sötét lyukakba, járatokba behatolni. A találmány szerinti csap-5180300 da járata is célszerűen ennek megfelelően zártfalu csőként képezhető ki, miáltal az ürítés, eszel a befogás biztonsága tovább növelhető.

A találmány szerinti csapda lényegét és működésmódját a csatolt rajz alapján célszerű példakóppenl kiviteli alakok kapcsaán ismertetjük részletesen. A rajzon az

1. ábra egy példaképpeni találmány szerinti csapda elvi metszeti vázlata, a

2. ábra az előbbi ábra szerinti csapdát működése közben bemutató ugyancsak elvi metszeti vázlat, a

3/1. és 3/2. ábra az 1. ábra szerinti csapda járatának és kioldóelemének a III-III sik mentén vett metszete, a

4. ábra a találmány szerinti rágcsálócsapda egy másik példaképpeni /ikerelrendezésü/ kiviteli alakjának vázlatos metszete, az

5. ábra a 4. ábra szerinti kiviteli alakú rágcsálócsapda részleges felülnézeti vázlata, a

6. ábra a 4. ábra szerinti VI-VI sik mentén vett metszet, a '

7. ábra a 6. ábrq szerinti VII-VII sik szerinti metszet, mig a 3

8. ábra a 4. ábra szerinti VIII. részlet kiemelt, kinagyított metszeti vázlata; a

9. ábrán a rágcsálócsapda egy további kiviteli példája oldalnézetben látható, a

10. ábra a 9· ábra szerinti csapda felülnézete, a fedlap eltávolításával; a

11. ábra a 10. ábrán bejelölt IX-IX. vonal mentén vett függőleges metszet; a

12. ábra a 11. ábrán bejelölt XI. részletet nagyobb méretarányban szemlélteti, a

13· ábrán a 12. ábra szerintihez hasonló részletmegoldás látható függőleges metszetben.

Az 1. ábrán metszeti vázlatban tüntettük fel a találmány szerinti csapda egy célszerű példaképpeni kiviteli alakját. Sik alaplap megfelelő kivágásba illeszkedő 11 billenőlap az 1 alaplapból kibillenthetően van 12 tengely körül csapágyazva. A 11 billenőlapon célszerűen felül fényes, sima felületű csőalaku járat van rögzítve, amely az adott esetben a 12 tengely felőli végén egy fenéklappal van lezárva, és keresztirányú tűre cserélte tőén felszurt 3 csatiétket, pl. szalonnadarabot, dióbelet, sajtot stb. tartalmaz. A 2 járat másik vége nyitott 21 bebuvónyilásként van kiképezve. A 11 billenőlapon egy 5 visszatéritőszerv, az adott példaképpeni kivitel esetében 51- karral 52 ellensúly van rögzítve. Az 52 ellensúly nagysága és mérete úgy van megválasztva, hogy az a 2 járattal együtt a 11 billenőlapot rágcsáló nélküli, működésen kívüli alaphelyzetében is elbillentené a 12 tengely körül, amennyibenezt egy 4 alaphelyzettartó reteszelőszerv meg nem akadályozná. Ez utóbbinek az 1 alaplapon rögzített U-alaku 44 kengyele egyrészt a 2 járat csőfalának felütköztetésével az 1 alaplap és a 11 billenolap terheletlen alaphelyzetü sikazonosságát biztosítja, másrészt egy, a 2 járatban levő 43 huzalcaap körül célszerűen ágyazott, megfelelően hajlított 41 retesz 42 horogvégével kapcsolódva a 41 retesz működtetéséig 11 billenőlapot terheletlen sikazonos alaphelyzetben reteszelve tartja. A fentiekben ismertetett csapda /amelyet kibillentett

-6180.300 helyzetében metszeti vázlatban 2. ábrán is feltüntettünk/, működésmódja a következő: a rágcsáló - példaképpen egér - a 3 csalétek szagának Ingerlő hatására, valamint azon hajlamánál fogva, hogy viszonylag szűk, sötét járatokba behatolni szeret, bebújik a 2 járatba és igyekszik a 3 csalétek közelébe jutni. Eközben súlyánál fogva külpontosán terheli a 11 billenőlapot, amelyet azonban a 4 alaphelyzettartó reteszelőszerv működésén kívüli alaphelyzetében tart. A rágcsáló ezután - mielőtt még a 3 csalétket elérné - fejével, illetve hátával a 41 reteszt megemelve oldja a 42 horogvég es a 44 kengyel kapcsolatát, a 11 billenőlop a 2. ábra szerinti helyzetébe billen, és az egér az 1 alap-; lap alatti tartományban levő 6 térbe, pl. vizet, előnyösen mérgezett vizet tartalmazó edénybe esik. Az 5 vísszatéritőszerv 52 ellensúlya a 11 billenőlapot alaphelyzetbe viszi vissza, a 42 horogvég ismét kapcsolódik a 44 kengyellel, és a csapda önműködően az újabb rágcsáló /egér, patkány, pocok stb./ fogadására kész állapotban van. Megjegyezzük, hogy 5 vlsszatéritószervként 52 ellensúly helyett szinte minden esetben alkalmazható megfelelően méretezett rugóelem* célszerűen enyhe spirálrugó.

Annak megakadályozasára, illetve kizárasa érdekében, hogy a rágcsáló a 3 csalétket a 41 retesz feletti tartományon áthatolva /kioldás nélkül/ érje el, a 2 járat 3/1· és 3/2. ábra szerinti metszeteinek megfelelően a 41 retesz célszerűen lehet hajlítva, vagy ellátható egy 45 gátlólemezzel is.

A találmány szerinti rágcsálócsapda különösen patkányirtás céljára alkalmas másik példakeppeni kivitelének különböző metszeti, nézeti éa részlet kialakítási vázlatai a 4-8. ábrákon láthatók. Az 1 alaplappal és 10 fedőlappal, közelebbről nem jelölt oldallapokkal, valamint 21 bebuvónyilásokhoz alaphelyzetükben felvezető 13 felfutóiampákkal határolt lényegében zártfalu 6 térben 2 járatok vannak a 10 fedőlapban rögzített kengyelezerü,12 tengelyek körül 51 karok révén billenthetően ágyazva. A 2 járatok 21 buvónyilásai tartományában a 13 felfutórampákhoz rögzített, 23 fémbetétekkel kapcsolódó, célszerűen hajlított 46 laprugókból álló alaphelyzettartó reteszelőszervekkel· vannak ellátva. A 2 járat 12 tengely körüli elbillenésekor a 23 fémbetét vége a 8. ábra szerint R sugaru körív mentén mozog. A 46 laprugó, végének kialakításával és befogásának megválasztásával elerhetŐ, hogy a kioldás határozottan, hirtelen* mig az alaphelyzetbe viszszatéréskor a bekapcsolódás /reteszelodés/ lágyan történjen. A 2 járatok 21 bebuvónyilásokkal szemben fekvő, egymás fele néző végeinél levehető 31 csalétektartó van, amiben 3 csalétek van elhelyezve. Visszatéritőazervként a csapda 2 járatai az 51 karok meghosszabbításaiként kialakított 53 sulyveaetékeken egy belső és egy külső véghelyzet között gördülő 54- ellensúlyokkal van- nak ellátva. Az 54 ellensúly legördülő kialakításával elért súlypont-áthelyeződés, azaz változó nagyságú billentő-, illetveviszszatérltő-nyomaték a működésgyorsaság és -biztonság növelését szolgálja. A korábbiakban már taglalt szoktatást időt, illetve szoktatást teszi lehetővé, hogy a 2 járatok eg^ tartós alaphelyzettartást, illetve időleges rögzítést adó, előnyösen 4? biztoaitócsapként kialakított elemmel is rögzíthetők, pl. a 13 felfutói ampákhoz.

A 6 tér egyik oldallapjában 14 kimenőnyilás van kiképezve, amelyhez a rágcsáló, pl. patkány visszatérését kizáró elemként 71 huzalkosárral ellátott, 72 járólapos emelkedő 70 osőelenből

-7180.300 álló 7 átvezetőjárat van csatlakoztatva, amely felső végén egy különálló, 81 fedeles 80 tartályként kialakított 8 tetemedénybe torkollik. A 80 tartály bizonyos mennyiségű folyadékkal, pl. háztartási sósavval van feltöltve, és felső belépőtartomanyáben a 7 átvezetőjárathoz csatlakozó, 82 tengely körül billenthetően ágyazott 84 kioldóelemmel ellátott, 85 ellensulyos visszatéritoelemmel bíró 83 járat van elrendezve. A 6 térbe a 4. ábra rajz szerinti bal oldalán feltüntetett módon bekerült rágcsáló menekülési ösztöne hatására a 14 kimenőnyilásón, 71 huzalkosáron át a 7 átvezetőjáraton keresztül a billenthetően ágyazott 83 járatba jut, melynek elbillenésekor a 80 tartályban levő sósavba e-. sik. így biztosított, hogy a 6 tér is mindig üre3en várja a sorrendben következő rágcsáló befogását.

A találmány szerinti rá^csálóosapda 9-12. ábrák szerinti kiviteli példája a korábbiaktól elsősorban a reteszelési és kioldásl megoldás vonatkozásában tér el. A 2 járatokat itt alulfelül és kétoldalt zárt folyosó alkotja, amelynek 9 padlója felfelé lejt, és érdee /rovátkolt/ felületű. Működésen kívüli helyzetben a 9 padló felső végéhez csatlakozik a 15 billenőlap külső vége, belső vége pedig a 6 tér középső tartománya felett végződik. A 2 járatokat tehát a csapda e belső tartományában alul a 15 billenolap, felül pedig a 16 fedőlap határolja. Ez utóbbiban középen 17 nyílás van kiképezve, amelyre az eltávolítható 69 csalétektartó lap illeszkedik; ennek 69a tűjére erősíthető fel a 5 csalétek, pl. szalonnadarab. A 3 csalétek a két 15 billenőlap közötti 15a rés felett van.

A 15 billenőlapok a 12 tengelyek körül tudnak elfordulni, a 17 perselyekben, amelyeket a jelen esetben egy-egy ives, kihajlitott szárakkal rendelkező fémlemezcsik alkot. A 12 tengelyek két vége a 6 teret kétoldalt határoló 18 falakban mereven van rögzítve. A 15 billenőlapok külső - vagyis a 15a hézaggal ellentétes - vége a 9 padlón támaszkodik fel, a belső lapvégek viszont alátámasztás nélküliek.

Egy-egy 15 billenőlap alsó oldalán, a 12 tengely és a feltámaszkodási hely között 19 ellensúly van rögzítve. Ezeket a 15 ellensúlyokat a jelen kiviteli példa esetében hengeres vasrudak alkotják.

A 15 billenőlap és a 9 padló csatlakozási részlete nagyobb méretarányban a 12, ábrán látható. A már említett 17 persely a 20 szegekkel van a billenőlanhoz rögzítve. A 19 ellensúly 22 kengyelekkel van a 15 billenolaphoz csatlakoztatva. A 9 ^adló felső végén 24 mágnes van rögzítve, a 15 billenőlap külső végéhez pedig 25 lágyvaslemez van csatlakoztatva, azon a helyei , amely a billenőlapnak a padlóra féltámaszkodási helyzetében — legalább részben - a mágnes fölé kerül /1. a 10. és 11. ábrát is/. .

Amint a 9· és 10. ábrán látható, a 6 térbe oldalról fiókszerűen 26 fogantyúval ellátott, felül nyitott, alul és oldalt zárt 26 tartály tolható be, illetve húzható ki, amely folyadékkal, például vizzel tölthető fel.

A találmány szerinti csapda 13· ábrán látható kiviteli példáját elsősorban patkányok, illetve nagyobb termetű rágcsálók megfogásához irányoztuk elő. Az ábra jobboldalán látható 6 tér például a 9-12. ábrák szerinti csapda belső tere lehet, azonban a folyadékot tartalmazó 26 tartály nélkül, és az eg^ik 18 oldallapban 14 kibuvónyilás van kiképezve. Ez a kibuvónyiláe

-8180.300 a zárt 27 térbe torkollik, amelyet a 28, 29 oldalfalak, valamint a JÓ fedél határolnak. /Ebben az esetben a megfelelő 18 és 29 oldalfalak közösek./ A 29 oldalfalnak a 14 kibuvónyllást határoló alsó peremén 31 mágnes van rögzítve. A 27 tér szélessége /a rajz síkjára keresztirányú mérete/ úgy van megválasztva. hogy abban a megfogandó állat előre tudjon mozogni, oldalirányú mozgására azonban ne legyen lehetőség.

A 27 teret alul 32 billenőlap határolja, amely az átellenes 27 oldalfalakban rögzített 35 tengely körül tud elfordulni, a lap aljához erősített 34 persely/ek/ben. A 32 billenőlap külső - tehat a 14 kimenőnyilás felőli - végén 35 lágyvaslemez van rögzítve, amely működésen kívüli helyzetben a 35 mágnesen fekszik fel.

A 32 billenőlap külső vége közelében - a 35 tengely és e külső vég között - 36 ellensúly van rögzítve, mig a másik vége tartományában felül 37 kamra van kiképezve: ez alul, felül és oldalt zárt. elől és hátul 37θ·, 57b nyílásokat tartalmazó doboz. A 37a bebuvonyllás előtt a 32 billenőlapban 38 lyukak vannak, amelyekbe 39 záróhuzalok illeszkednek, és a lyukakban - amelyek átmérője valamivel meghaladja a huzalok átmérőjét - saját geometriai hossztengelyük irányában el tudnak csúszni. A 39 záróhuzalok alsó végükön 40 gyűrűt tartalmaznak /pl. ilyen alakúra vannak meghajlítva/, és a végeivel az átellenes 28 oldalfalakban rögzített 48 tengelyre vannak felfűzve, úgyhogy e tengely körül el tudnak fordulni. A 37 fedlapból 49 zárólemez nyúlik lefelé, amelynek szerepe annak meggátlaaá, hogy a csapdába került állat a 37 járat felett tudjon a 27 térben előrehaladni.

A 14 kimenőnyilássál átellenes 29 homlokfalban alul 50 átbuvónyilás van, amely alul-felül és mindkét oldalon zárt 55 járatba torkollik. Ennek is érdesített va^y rovátkolt járófelületü 56 padlója felfelé lejtéssel van kiképezve. Az 50 nyílásban 68 billenőlap van,amely felső végén a 69 csap körül elfordithatóan van ágyazva. Az 55 járat 57 kimenőnyilása felül a zárt 58 térbe torkollik, amelyben alul folyékony 59 méreg, pl. sósav van.

Az 58 térben is van egy 60 járat, amelyet alul 61 billenőlap határol. Kialakítása a korábban már ismertetett, mágneses rögzítésű blllenőlapokéhoz hasonló /1. a 12. ábrát is/, tehát egy rögzített 62 tengelyhez van a 62 persely/ek/ segítségével csatlakoztatva, az 57 nyílás felőli vegén 64 lágyvaslemez, e vég és a 62 tengely között pedig 65 ellensúly van. Az 56 padló felső végén 66 mágnes van, amelyre működésen kívüli helyzetben a 64 lágyvaslemez feltámaszkodik. Az 58 teret felül lezáró 67 fedél eltávolítható.

A 9-12, ábrák szerinti berendezés működése a következő: a 26 tartályt vízzel töltjük fel, amelynek felszínére célszerűen kevés olajat is öntünk. A 3 csalit a 69 csalétektartó laphoz rögzítjük, és a csapdát felállítjuk. A rágcsáló, pl. egér az a nyilakkal jelölt irányban felmegy a 2 járatban a 3 csalétek”felé, rákerül a 15 billenőlapra, és azon halad tovább. Amikor a 12 tengelyen tol jut, a saját súlya hatására a 15 billenőlap hirtelen lebillen, és az ábra jobboldali részén szaggatott vonallal jelölt helyzetbe kerül. A lebillenéspillanatazerüen megy végbe, mivel a mágneses rögzítésnek köszönhetően a 15 billenőlap mindaddig nem mozdul meg, ameddig az állat kritikus - vagyis az elbillenéat előidéző - helyzetbe nem kerül.

-9180,300

Ennek azért van jelentősége, mert ha a blllenőlap az állat alatt mozog, az gyanút foghat, és esetleg visszahátrál, mielőtt a lebillenés bekövetkeznék. A billenést követően viszont az egész a 26 tartályba csúszik, a billenőlapot pedig 19 ellensúly visszakényszeríti a 11. ábrán teljes vonalakkal kihúzott nyugalmi hely· zebébe, és a mágneses kapcsolat a 24 mágnes és a 25 lágyvaslemez között /12. ábra/ ismét visszaáll, a csapda újabb egér megfogására kész; a vízbe pottyant egér pedig rövidesen elpusztul.

Patkány vagy nagyobb rágcsáló részére a billenőlap alatti tér önmagában nem elegendő az állatok elpusztítására, illetve több állat tetem átmeneti tárolására sem, ezért ilyen csapdákat a 13» ábra szerinti járulékos szer kezetresszel célszerű kiegészíteni. A jpl. a 11. ábrával kapcsolatban leirt módon a 6 terbe került patkány - pánikban - ösztönének engedelmeskedve a 14 kimenőnyiláson keresztül menekül, a 27 járat 32 billenőlapja azonban a b nyílnak megfelelően lebillen, amikor a patkány a 37 kamrába kerül. A kamra feletti menekülés lehetőséget a 49 zárólemez gátolja meg. Itt a 35 tengely helyzete - vagyis a forgáspont úgy van megválasztva, hogy a blllenés csak akkor következzék be, amikor a patkány a 38 furatokon már túljutott, és legalább részben a 37 kamrában van. A blllenés következtében a 39 záróhuzalok a 48 tengely körül elfordulva, és a 38 furatok által kényszervezetve elzárják a lebillent 37 kamra hátsó 37a nyílását, és igy megakadályozzák, hogy a patkány farral hátrafelé, a 6 tér· be visszameneküljön. Ezt a helyzetet a 13. ábrán szaggatott vonalakkal tüntettük fel.A patkánynak nincs más választása, mint a 37b és 50 nyílásokon keresztül az 55 járatba menekülni - amit követően a 32 billenőlap visszatér nyugalmi helyzetébe, az 56 padlón felszaladni, és a 61 billenőlapra kerülni, amely a már fent leírtak szerint a b nyílnak megfelelően leblllen, és a patkány az 59 méregbe /sósavba/ pottyan. A 61 billenőlapot a 65 ellensúly visszatéríti nyugalmi helyzetébe, és a,csapda készen áll a következő patkány megfogására. Amikor a patkány az 50 nyilason áthalad, a 68 billenölapot a szaggatott vonallal jelölt helyzetbe felfelé kényszeríti, majd a billenőlapot elhagyva az önsúlya hatására visszabillen eredeti helyzetébe, és a patkány visszamenekülésének lehetőségét a 28 térbe elzárja,

A találmány természetszerűleg nem korlátozott a fentiekben csupán példaképpen bemutatott és ismertetett kiviteli alakok ra, a csatolt igénypontokkal meghatározott oltalmi körön belül számos egyéb kiviteli alak és változat valósítható meg, különös tekintettel a járatok, a csalétektartó, valamint as alaphelyzettartó reteszeloszerv ea a visszatérltőelem szerkezeti kialakításának módjaira és kombinációira.

Claims (21)

1. Szabadalmi igénypontok

   1, Csapda rágcsáló állatok, főként egér vqgy patkány irtásához, amelynek zárt, vagy lényegében zárt tér felett tengely körül alaphelyzetből ferde helyzetbe billenthetően ágyazott, az' állat számára járófelülettel rendelkező eleme; a billenthető elem tartományában elhelyezett csalétektartója; a billenthető elemnek működésen kívüli alaphelyzetét rögzítő, és az elemre kerülő állat súlya vagy/és izomereje hatására kioldó alaphelyzettartó szerkezete; valamint a billenthet) elemet alaphelyzetébe visszatérítő szerkezete van, azzal jellemezve, hogy a billent10

   -10180.300 hető ©lem minden oldalról zárt, vagy lényegében zárt, az állat számára bemenőnyllással ellátott járatként /2/ van kialakítva, vagy Ilyen járat /2/ legalább egy részének a járófelületét képezi; éa hogy a billenthető elemnek a zárt vagy lényegében zárt tér /6/ fölé nyúló szabad, alátámasztatlan vége van, mimellett a csalétektartó a Járatban /2/, vagy a járathoz csatlakozó, kívülről hozzá nem férhető térben van elrendezve. /Els.1980.08.

   05. /
2. 2. Az igénypont szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a billenthető elemet legalább az egyik végén bebuvónyilást /21/ tartalmazó, csőszerű járat /2/ alkotja /Els. 1980.08.05·/

   5. A 2. igénypont szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a járatot /2/ sima, fényes belső felületű, átlátszatlan fálu oső alkotja. /Els. 1980. 08.05·/
3. 4. Az 1-5· igénypontok bármelyike szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a járat /2/ a zárt, vagy lényegében zárt tér /5/ fölött elhelyezett, sik tartománnyal is biró alaplapban /1/ tengely /12/ körül elforgathatóan ágyazott billenolapon /11/, vagy -kereten van elhelyezve, és a billenőlap /11/ a csapda működésen kívüli alaphelyzetében az alaplappal /1/ sikazonos helyzetben van. /Els..1980. 08.05·/
4. 5· Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy alaplappal /1/ és fedőlappal /10/, valamint a bevuvónyilás/ok/hoz /21/ rendre felvezető felfut órampával /15/ kiképzett zártfalu térben /6/ elhelyezett legalább egy járata /2/ van. /Els. 1980. 08. 05·/
5. 6. Az 1-5· igénypontok bármelyike szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy alaphelyzettartó reteszelőszerve /4/ a járat /2/ bebuvómyilása /21/ közelében helytállóan rögzített elemmel, célszerűen kengyellel /44/ működésen kívüli alaphelyzetben kapcsolódó horo^véggel /42/ ellátott, célszerűen hajlított, adott esetben gátlólemezzel /45/ is ellátott tartományával a járatba /2/ behatolt rágcsáló fejével, vagy hátával érintkező reteszt /41/ képező, huzalcsap /45/ körül a járatban /2/ billenő módon ágyazott huzalszerkezetből· áll. /Els. 1980.

   08. 05·/
6. 7. Az 1-5· igénypontok bármelyike szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy alaphelyzettartó reteszelőszerve /4/ a járattal /2/ oldáskor és reteszeléskor eltérő nyomatékkai kapcsolódó előfeszített rugóelemet, előnyösen célszerűen hajlított laprugót /46/ tartalmaz. /Els· 1980. 08. 05·/
7. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az alaphelyzettartó reteszelőszerv /4/ tartós alaphelyzettartást adó elemmel, különösen biztos itócsappal /47/ is el van látva. /Els. 1980. 08. 05·/
8. 9· Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy alaphelyzetben visszatéritőszervként /5/ a járattal /2/ szervesen kapcsolt karon /51/ elrendezett ellensúlya /52/ van. /Els. 1980. 08.05·/

   -11180.300
9. 10. A 9. Igénypont szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy sulypontáthelyeződéssel változó nyomatéku viszszatéritőszervként /5/ célszerűen két véghelyzet között gördülő ellensúlyt /54/ támasztó sulyvezet ékkel /53/ kiképzett vagy ellátott karja /51/ van. /Els. 1980. 08. 03·/
10. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a billenthetően ágyazott elem, például járat /2/ alatti zárt tér /6/ célszerűen egyik oldallapjában klmenőnyllás /14/ van kiképezve, amelyhez a rágcsáló a járat /2/ alatti térbe /6/ visszatérését kizáró elemmel, különösen huzalkosárral /71/ is ellátott, előnyösen emelkedő és járólappal /72/ bíró, különálló tetemedényhez /8/ kapcsolódó atvezetőjárat /7/ van csatlakoztatva. /Els. 1980. 08. 03·/
11. 12. A 11. igénypont szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy célszerűen fedeles /81/ tartályként /80/, folyadékkal, előnyösen háztartási sósavval részlegesen feltöltött tetemedénye /8/ van, amelynek felső belépőtartományában az átvezető járat hoz /7/ csatlakozó, tengely /82/ körül billenthetően ágyazott kioldóelemmel /84/ is ellátott, célszerűen ellensúlyoa /Wjf vagy rugós visszatéritőelemmel biró járat /83/ van elrendezve. /Els. 1980. 08. 03·/
12. 13· Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a járófelülettel rendelkező elemet oldalról, felülről és alulról zárt, vagy lényegében zárt járat /2/ legalább részbeni alsó határolásaként is szolgáló billenőlap /15/ alkotja, amelynek belső, a tér /6/ fölé n^uló vége alátámasztatlan, ezzel ellentétes külső vége tartományában pedig mágneses kapcsolattal van alaphelyzetében rögzítve; és hogy a visszatérítő szerkezet a tengely /12/ és a rögzítési hely között - célszerűén a billenőlap /15/ külső vége közelében - van elrendezve. /Els. 1981. 06. 04./
13. 14. A 13· igénypont szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az alaphelyzettartó szerkezetet a billenőlap /15/ külső végének tartományában rögzített lágyvaaelem, például lágyvaslemez /25/» valamint rögzített helyezetni alátéthez, például a járat /2/ alsó határolását képező padlóhoz /9/kapcaoít mágnes /24/; vagy pedig a billenőlaphoz /15/ rögzített mágnes és alátéthez rögzített lágyvaaelem alkotja /11. és 12. ábra/· /Els. 1981. 06.04./
14. 15. A 13. vagy 14. igénypont szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az alaphelyzetbe visszatérítő szerkezetet a tengely /12/ és az alaphelyzettartó szerkezet között a billenőlap /15/ alsó felületéhez rögzített ellensúly /19/ alkotja. /Els. 1981. 06. 04./
15. 16. A 15. igénypont szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az ellensúly /19/ a billenőlap /15/ lényegében teljes szélességében végighúzódó rúdszerű test. /Els. 1981· 06. 04./

    -12180.300
16. 17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a járatnak /2/ felfelé lejtő része ven, amelynek járófelülete érdes vagy/és rovátkolt /bordázott/. /Els. 1981. 06.04./
17. 18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a billenőlap/ok/ /15/ alatti térben folyadékkal feltölthető, fiókszerü, betolható és kihúzható tartály /26/ van. /Els. 1981. 06.04./
18. 19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy - különösen patkányfogáshoz - a térből /6/ kitorkolló nyilashoz /14/ zárt, vagy lényegében zárt térben /27/ elrendezett, a nyílás /14/ tartományában működésen kívüli helyzetben mágneses kapcsolattal rögzített, és ugyanezen tartományban ellensúllyal /36/ ellátott blllenőlapja /32/ van, amely e teret - legalább részben - /27/ alulról hatá*rolja, és a billenőlap /32/ ágyazására szolgáló tengely /33/ az állat haladási irányát tekintve -az ellensúly /36/ után van rögzítve; a billenőlapnak /32/ az ellensúllyal /36/ ellentétes vége tartományában kamra /37/ van kiképezve, amely elől bebuvónyHússal /37a/, hátul kibuvónyilással /370/ rendelkezik; a bebuvónyilás /37°/ előtt a billenőlapban Γ52./ lyukak /38/ vannak, amelyeken tengely /48/ körül elfordithatóan ágyazott záró huzalok /39/ vagy hasonló elemek vannak átvezetve, amelyek a billenőlap /32/ alaphelyzetében a billenőlap felületének tartományában végződnek, A billenőlap /32/ elbillentett helyzetében pedig - a billenő lap /32/ mozgása által elfordulásra kényszerítve - a kamra /37/ bebuvónyilását /37a/ elzáró helyzetbe kerülnek /13. ábra/. /Els. 1981. 06. 04./
19. 20. A 19. igénypont szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a billenőlap /32/ elbillent helyzetét tekintve a kamra /37/ kibuvónyilása /370/ előtti, minden oldalról zárt, vagy lényegében zárt járatba /55/ torkolló átbuvónyilása /50/ van, amelynek tartományában az állat izomerjével elmozdítható, éa az állat továbbhaladása után alaphelyzet ebe visszatérő, ily módon az állatnak a térbe /27/ visszajutását meggátló szerkezet, például felső részével a csuklóhozY69/„csatlakoztatott, önsúlya hatására alaphelyzetébe visszabillenő lemez /68/ van. /^ls. 1981. 06.04./
20. 21. A 20. igénypont szerinti csapda kiviteli alakja^azzal jellemezve, hogy a járat /55/ ferde helyzetű, felső kimenő nyílása /57/ zárt, vagy lényegében zárt térbe /58/ torkollik, amelyben méreg, például sósav van, amelynek szintje felett a járathoz /55/ működésen kívüli helyzetben a nyílás /57/ tartományában mágneses kapcsolattal rögzített billenőlap /61/ van, amelynek tengelye /62/ és a mágneses kapcsolat között ellensúly /65/ van rögzítve /13· ábra./ Els. 1981. 06. 04./
21. 22. A 19-21. igénypontok bármelyike szerinti csapda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a járatok /27» 55/, valamint a kamra /37/ belső mérete a patkány vagy hasonló rágcsáló viszszaf ordulását meggátló módon van megválasztva. /Els. 1980. 08.