HU177449B - Light-passing device particularly opening closing one - Google Patents

Description

A találmány tárgya fényáteresztő szerkezetre, különösen nyílászáró szerkezetre vonatkozik, amelynek két olyan üveglapja van, amelyek között fólia helyezkedik el, amely fólia mindkét üveglaphoz hozzá van erősítve.

Az építészetben, a járműiparban és más iparágakban egyre nő a fényáteresztő szerkezetek szerepe. A modem épületek külső felületének mind nagyobb részét alakítják ki ilyen — elsősorban üvegből készült — elemekből. Ezek az elemek ol- io csók, esztétikusak, bőséges természetes megvilágítást biztosítanak az épületen belül, viszonylag kis súlyúak, könnyen tisztíthatok vagy cserélhetők, és adott esetben feleslegessé teszik a hagyományos külső vakolást vagy burkolást.· 15

A fényáteresztő építési szerkezetek nagymértékű alkalmazása azonban a fenti előnyök mellett hátrányokkal is jár. Nyáron ezek az elemek nem nyújtanak védelmet a napsugárzás ellen, ezért klímaberendezésekkel kell biztosítani az épületen 20 belüli normális hőmérsékletet. Télen viszont nem biztosítanak :megfelelő hőszigetelést,, ezért csak viszonylag nagy fűtőteljesítménnyel tartható fenn a kívánt belső hőmérséklet.

A téli hónapokban szükséges hőszigetelés bizto- 25 sítására ismert megoldás a két- vagy többrétegű üveges fényátbocsátó szerkezetek alkalmazása. Ezek a szerkezetek jól beváltak, hiányosságuk azonban, hogy nem nyújtanak védelmet a napsugárzás ellen és hőtartásuk sem megfelelő. 30

Ismeretesek ugyanakkor különféle fényáteresztő szerkezetek, amelyek a napsugárzásból a hősugarak nagy részét képesek visszaverni. Ezen elemek üveglapját ötvözéssel, utólagos termikus, vegyszeres, gal5 vanikus kezeléssel vagy fémszórással hősugárzást visszaverővé teszik. Ezek az úgynevezett reflexiós üvegek igen költségesek, mivel speciális technológiával készülnek, és egyenletes, esztétikus kivitelben igen nehezen állíthatók elő, ugyanakkor nem adnak megfelelő hőszigetelést. Ilyen megoldást ismertet pl. az 1 696 066. sz. NSZK szabadalmi leírás.

A reflexiós üvegek nagy részénél a reflektáló bevonat a levegő hatására elbomlik és idővel elveszti reflektáló képességét.

Újabban a reflexiós üvegeket úgy készítik, hogy normál üvegre utólag hő- és fényvédő fóliát visznek fel. Ezek a reflexiós üvegek jó védelmet biztosítanak a napsugárzás ellen, de télen nem nyújtanak megfelelő hőszigetelést. Az üvegre felvitt fólia ugyanakkor erősen sérülékeny, tisztítása nagy óvatosságot igényel, és a fóliára nem lehet címkét ragasztani vagy feliratokat tenni, ami például kirakati alkalmazás esetén hátrány. Ismeretes olyan nyílászáró szerkezet is, amelyben egymástól távközzel elhelyezkedő két üvegtábla közül az egyiknek a belső felületére erősítik a hő- és fényvédő fóliát, amely ily módon tartósabb védelmet nyer az üvegtáblák közötti zárt térben, mint a szabad felületre felragasztott fólia.

Az ablakokkal és az ajtókkal azonban ma már a járműiparban is számos vonatkozásban magas követelményeket támasztunk. E szerkezeteknek is tartósan reflexiós tulajdonságúaknak kell lenniök, és esetleges karambol esetén minimális üvegcserépsé- 5 rülés-veszélyt szabad jelenteniök. Gyakran támasztanak a járműnyílászárókkal szemben is magas követelményeket a hang- és hőszigetelés szempontjából, sőt bizonyos alkalmazási területeken maguknak az ablaktábláknak is fűthetőeknek kell len-10 niük. Mind a járművek, mind bizonyos épületek nyílászáróinak gyakran golyóállóknak kell lenniük, és olyan szerkezeteket kell tartalmazniok amelyek a nyílászáró eltérésekor riasztóberendezést hoznak működésbe, 15

A 325 794. sz. osztrák szabadalmi leírásból megismerhető olyan fényáteresztő szerkezet, amelynél két üveglap között fóliaréteg van. Itt polivimilbutirál-fóliát alkalmaznak, amelyet meleg úton, 50 C hőmérsékleten, nyomóhengerrel visznek fel az üveg- 20 lapra. E megoldás hátránya, hogy az üvegben feszültségek keletkezhetnek, amelyek üveghiba esetén a tábla töréséhez vezethetnek, a technológiához speciális berendezések szükségesek, a légbuborékok kiűzéséhez a hengerlésre feltétlenül szükség van, 25 fémszálak az üvegtáblák között nem helyezhetők el.

A találmány feladata, hogy olyan fényáteresztő szerkezetet, különösen építőipari vagy járműipari célokra használható nyílászáró szerkezeteket szol- 30 gáltasson, amelyek hő- és hangszigetelő, valamint fényvédő tulajdonságai a jelenleg ismert, hasonló célú szerkezetek ilyen tulajdonságainál lényegesen jobbak, e tulajdonságaikat tartósan megőrzik, emellett gyártásuk egyszerű, és minden nehézség nélkül 35 speciális tulajdonságok (pl. biztonsági üveg-funkció, golyóállóság) biztosíthatók a számukra.

A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy két, egymással közvetlenül (hézag nélkül), a teljes, érintkező felületeken összeragasztott üvegtábla hő- 4( és hangszigetelő tulajdonsága lényegesen jobb, mint egy azonos vastagságú, egyrétegű üvegtábláé, másrészt két ilyen közvetlenül összeragasztott üvegtábla között elhelyezett, ragasztóréteggel érintkezésben álló hő- és fényvédő fólia van a legjobban megvédve a káros környezeti hatásoktól, amelyek a fólia használati tulajdonságainak értékét az idő múlásával csökkentenék. A találmány alapja továbbá az a felismerés, hogy a hidegen felvitt ragasztóréteg olyan vastagságú lehet, hogy abba - fűtési és/vagy riasztási célokat szolgáló fémszálak beágyazhatok.

E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan fényáteresztő szerkezettel oldottuk meg, amelynek két olyan üveglapja van, ame ₅₅ lyek között fólia helyezkedik el, amely fólia mindkét üveglaphoz hozzá van erősítve, és amelyre az jellemző, hogy legalább az egyik üveglap hő- és fényvédő fóliához hideg úton felhordott metil-πκtakrilát, vagy polikarbonát bázisú színtelen ragasz- ₆₀ tó-réteg segítségével van hozzáragasztva, és a ragasztórétegbe riasztóberendezéshez csatlakoztatható fémhuzal, és/vagy fűtőhuzal van beágyazva. A fényátbocsátó szerkezetnek harmadik üveglapja van, amely a fólia közbeiktatásával egymáshoz illeszke- 55 dő üveglapoktól távközzel van elhelyezve. A harmadik üveglap valamint a fólia közbeiktatásával egymáshoz illeszkedő üveglapok közötti zárt térben levegő, vagy más gáz, vagy gázkeverék van. Célszerűen a zárt térben higroszkópos (pársadszorbans) tulajdonságú anyag van, vagy a zárt tér ilyen anyaggal áll kapcsolatban. Egy további találmányi ismérv szerint a higroszkópos anyag a szerkezet peremmenti tartományában húzódó üreges távtartóban van elhelyezve, amely távtartó nyíláson vagy nyílásokon át kapcsolatban áll a zárt tárral. Előnyös továbbá, ha a távtartó kétoldalt az őt közrefogó üvegtáblákon van ragasztva, és/vagy tömítő-ragasztóanyag van a távtartó és az üvegtáblák, valamint adott esetben a keret között. A szerkezet egy további kiviteli példájára az jellemző, hogy golyóálló üvegszerkezetként való kialakítása esetén legalább három, egymással összeragasztott üvegtáblát tartalmaz. A szerkezet hőszigetelőképességét fokozza, ha több egymástól külön álló zárt- tere van. Végül előnyös, ha a riasztóberendezéshez csatlakoztatható fémhuzalt célszerűen mintegy 0,1 mm vastagságú rész- vagy ezüsthuzal alkotja, amely — előnyösen meander-alakzatban - befeszítéssel van az üvegtáblák között elhelyezve.

A találmány a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a fényáteresztő szerkezet néhány előnyös kiviteli példáját mutatják. A rajzokon az 1. ábra keresztmetszetben mutatja egy olyan találmány szerinti fényáteresztő szerkezet egy részletét, amely elsősorban járműablakként kerülhet felhasználásra, a 2. ábra ugyancsak keresztmetszetben mutatja egy olyan fényáteresztő szerkezet egy részletét, amely elsősorban építési nyílászáró szerkezetként kerülhet felhasználásra, a 3. ábra elölnézetben mutatja egy találmány szerinti biztonsági üveg-szerkezet egy részletét, a 4. ábrán egy találmány szerinti golyóálló fényáteresztő szerkezet egy részletét tüntettük fel keresztmetszetben.

Amint az 1. ábrán látható, két 1 és 2 üvegtábla (síküveg tábla) oly módon van fényátbocsátó szerkezetté egyesítve, hogy az egyik az 1 üvegtábla egyik felületére hő- és fényvédő (fényvisszaverő) 3 fólia van (pl. gépi, száraz eljárással) felhordva, és a másik 2 üvegtábla 4 színtelen ragasztó-réteggel van a 3 fólia felőli felületen az 1 üvegtáblához erősítve. Színtelen ragasztóként például metil-metakrilát, vagy polikarbonát-anyagú ragasztó alkalmazható. Az 1. ábra szerinti fényátbocsátó szerkezet kiválóan alkalmazható járművek, például autóbuszok üvegezésére.

A 2. ábrán a találmány szerinti fény átbocsátó szerkezet egy hőszigetelt kiviteli alakja látható. Az 1 és 2 üvegtáblák között itt is hő- és fényvédő 3 fólia, valamint 4 színtelen ragasztó-réteg van, ezenkívül azonban egy harmadik 5 üveglap is része a szerkezetnek, amely a 2 üveglappal párhuzamos, és attól a távközzel húzódik. A 2 és 5. üveglapok közötti levegőt, vagy valamilyen más gázt, illetve gázkeveréket tartalmazó teret 6 hivatkozási számmal jelöltük. A 2 és 5 üveglapok között, azok peremmenti tartományában körben futó 7 távtartó van elhelyezve. Ez üreges profilú, célszerűen alumíniumból .. készült! léc, amely a 6 térbe torkolló 8 nyílásokat tartalmaz. A 7 távtartó ürege 9 ⁵ higroszkópos (páraadszorbens) anyaggal van kitöltve, amely a 6 térben képződő párát a 8 nyílásokon keresztül magába szítja. A 7 távtartó oldalt 11 primer ragasztóval (pl. butilkaucsuk), alul 10 szekunder ragasztóval (pl. Thiokoll, Terosztat)10 van a 2 és 11 üvegtáblákhoz erősítve. A 10 szekunder ragasztó tömítési funkcióit is betölt. A

2. ábra szerinti fényátbocsátó szerkezet fokozott hő- és hangszigetelő képességgel rendelkezik, és akár épület-nyílászáró részeként, akár - extra igé-15 nyék esetén — jármű üvegezéshez felhasználható.

A találmány szerinti fényátbocsátó szerkezet biztonsági üvegszerkezetként is kialakítható oly módon, hogy pl. az 1. ábra szerinti 1 és 2 üveglapok közötti 4 ragasztórétegbe a 3. ábrán 20 látható 12 fémhuzal van elhelyezve (befeszítve). A 12 fémhuzal vastagsága pl. 0,1 mm, anyaga célszerűen ezüst vagy réz. A 12 fémhuzal az üvegszerkezetben folytonos hullámvonal, vagy a 3. ábrán látható meander-alakú, és riasztóberendezéshez van 25 csatlakoztatva. A meander-alakzat hosszabb szakaszai közötti b távolság (3. ábra) pl. 35—45 mm között lehet. Ha az üveg betörik, a 12 fémhuzal elszakad, ami működésbe hozza a riasztóberendezést. Ezzel a módszerrel helyettesíthető az az 30 ismert megoldás, amely szerint az üvegbe alumíniumfóliát öntöttek, vagy az üveg bizonyos pontjaira alumíniumfóliát ragasztottak fel. A- találmány szerinti biztonsági üveg gyártása a jelenleginél lényegesen egyszerűbb, emellett a szerkezet hő- és 35 hangszigetelő tulajdonságai az ismertnél lényegesen jobbak.

A találmány szerinti fényátbocsátó szerkezet fűthető kivitelben is kialakítható oly módon, hogy a 3. ábra szerinti 12 ezüst- vagy réz-szál helyett 40 az 1 és 2 üveglapok (3. ábra) közé nagy ellenállású fűtőszálat feszítünk.

A találmány értelmében golyóálló biztonsági üvegszerkezet is kialakítható. Ilyen látható a 4. ábrán. Eszerint három 1, 2 és 5 üveglapot erősí- 45 tünk össze egymással a 4 színtelen ragasztó-rétegek segítségével. Mind a 3 hő- és fényvisszaverő fólia, mind a 12 fémhuzal (réz vagy ezüst huzal) a külső oldalon, az 1 és 2 üvegtáblák közötti 4 ragasztórétegben húzódik. Amennyiben erre igény van, 50 ilyen háromrétegű, golyóálló biztonsági szerkezet a

2. ábra szerinti módon hőszigetelő kivitelben is kialakítható. Ez esetben a belső oldalon távközzel és távolságtartóval az 5 üveglaptól elválasztva további (nem ábrázolt) üveglapot kell elhelyezni. 55

A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze:

a közvetlenül egymáshoz ragasztott, közöttük hő- és fényvédő fóliát tartalmazó üvegszerkezetek előnye, hogy mind a hő-, mind a hangszigetelő 60 képességük lényegesen meghaladja a hagyományos nyílászáró szerkezetek ilyen tulajdonságait. Ennek az a magyarázata, hogy egyrészt minden felületről visszaverődik a ráeső sugárzás, másrészt a visszaverődés mértéke függ azoknak a közegeknek az 65 anyagától, amelyeken a sugárzás áthalad. A találmány szerinti szerkezetben legalább négy visszaverő felület van: két üveglap, egy fólia, valamint egy ragasztóréteg, ami már eleve jelentősen növeli a teljes szerkezet hő- és hangszigetelő képességét, és e tulajdonságok mértékét még tovább fokozza az a tény, hogy a ragasztóanyag az üvegnél lágyabb, és fizikai paraméterei attól eltérőek. Ezen okok miatt egyrészt az üvegszerkezet hőszigetelő képessége — minden járulékos beavatkozás nélkül —

10-14%-kal növekszik, másrészt a ragasztóréteg(ek) oly mértékben módosítja, illetve módosítják, hogy a rezonancia frekvencia jelentős változása következhet be. így valamely hőszigetelt üvegszerkezet 25—35 dB-es zajgátlása 40 dB-re növelhető a találmány segítségével. Még további hanggátlást eredményez, hogy — amennyiben a szerkezet hőszigetelési célból zárt teret tartalmaz - az egész üvegszerkezet asszimmetrikussá válik. A hidegen felvitt ragasztóréteg gyakorlatilag tetszőleges — pl.

3—4 mm-es — vastagságban alakítható ki, így a fémszálakat nem az üvegbe kell beépíteni, hanem a ragasztórétegbe ágyazható.

Igen előnyös a találmány biztonsági, illetve biztonsági és golyóálló üvegszerkezetként való alkalmazása. Gyártása a korábbiakénál lényegesen egyszerűbb. Ugyanez vonatkozik a fűtött kivitelű szerkezetre is.

Hő- és fényvédő fóliaként például a kereskedelmi forgalomban „Fassolar PS—80’ „Fassolar PS—70’ „Scetchint A 33—P—33”, „Rezothers 125”, „DuPont Sun-x P66” stb. néven kapható fóliaféleségek alkalmazhatók.

A találmány szerinti fényátbocsátó szerkezet előnyösen alkalmazható kórházak, főleg ezek intenzív osztályai, repülőtéri helyiségek, kutatóintézetek és járművek, például autóbuszok üvegezésére, de ezenkívül minden olyan helyen, ahol a nagy ablakfelületek miatt fokozott hang- és hőszigetelésre, valamint közvetlen napfény-elleni védelemre van szükség.

A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben ismertetett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos formában megvalósítható. Az egymáshoz ragasztott üveglapok például keretbe foglalhatók. A keret például U-profilú műanyag védőszalagból alakítható ki, és ragasztással erősíthető fel, de készülhet fémből vagy más anyagból is, és adott esetben ablakkeretként vagy ajtókeretként funkcionálhat.

Claims (7)

1. Fényátbocsátó szerkezet, különösen nyílászáró szerkezet, amelynek két olyan üveglapja van. amelyek között fólia helyezkedik, el, amely fólia mindkét üveglaphoz hozzá van erősítve, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik üveglap (2) hőés fényvédő fóliához (3) hideg úton felhordott metil-metakrilát, vagy polikarbonát bázisú színtelen ragasztó-réteg (4) segítségévei van hozzáragasztva, és a ragasztórétegbe (4) riasztóberendezéshez csatlakoztatható fémhuzal (12), és/vagy fűtőhuzal van beágyazva, és hogy a fényátbocsátó szerkezetnek harmadik üveglapja (5) van, amely a fólia (3) közbeiktatásával egymáshoz illeszkedő üveglapoktól (1, 2) távközzel (a) van elhelyezve, és a harmadik üveglap (5), valamint a fólia (3) közbeiktatásával egymáshoz illeszkedő üveglapok közötti zárt térben (6) levegő, vagy más gáz, vagy gázkeverék van. (2, ábra). (Elsőbbség: 1980. V. 13.)

2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a zárt térben (6) higroszkópos (páraadszorbens) tulajdonságú anyag van, vagy a zárt tér ilyen anyaggal áll kapcsolatban. (Elsőbbség: 1978. IV. 17.)

3. A 2. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a higroszkópos anyag a szerkezet peremmenti tartományában húzódó üreges távtartóban (7) van elhelyezve, amely távtartó nyíláson vagy nyílásokon (8) át kapcsolatban áll a zárt térrel. (6). (Elsőbbség: 1978. IV. 17.)

4. A 3. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a távtartó (7) kétoldalt az őt közrefogó üvegtáblákhoz (2, 5) van ragasztva, és/vagy tömítő-ragasztóanyag (10) van a távtartó (7) és az üvegtáblák (2, 5), valamint adott esetben a keret között. (Elsőbbség: 1978. IV. 17.)

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti 5 szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy golyóálló üvegszerkezetként való kialakítása esetén legalább három, egymással összeragasztott üvegtáblát (1, 2, 5) tartalmaz. (4. ábra). (Elsőbbsége: 1980. V. 13.)

0

6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy több, egymástól különálló zárt tere (6) van. (Elsőbbsége: 1978. IV. 17.)

7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti 5 szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a riasztóberendezéshez csatlakoztatható fémhuzalt (12) célszerűen mintegy 0,1 mm vastagságú rézvagy ezüsthuzal alkotja, amely — előnyösen meander-alakzatban — befeszítéssel van az üvegtáb0 Iák (1, 2) között elhelyezve. (Elsőbbséget 1980.