HU177200B - Eljárás 1-(szubsztituált benzoil)-3-szubsztituált-karbamidok előállítására és az azokat hatóanyagként tartalmazó rovarölő készítmények - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás új 1-(szubsztituált benzoil)-3-szubsztituált-karbamidok előállítására és az azokat hatóanyagként tartalmazó rovarölő szerek.

A találmány szerint (I) általános képletű vegyületeket állítunk elő, ahol

A és B azonos vagy különböző és jelentése halogénatom, metil- vagy trifluormetil-csoport;

R¹ hidrogén-, halogénatomot, 1—6 szénatomszá- 1 mú alkil-, halogén-(l—4 szénatomszámú)-alkil-, cianocsoportot, a általános képletű csoportot vagy naftilcsoportot;

R² hidrogén-, halogénatomot, metil-, etil-, cianovagy halogén-(l—2 szénatomszámú)-alkil-cso- 1 portot jelent, azzal a megszorítással, hogy R' és R² egyidejűleg nem jelenthet hidrogénatomot;

R’ jelentése halogénatom, halogén-/1—4 szénatomszámű)-alkil-, 1—6 szénatomszámú alkil- 2i vagy 1—4 szénatomszámú alkoxi-csoport;

m 0, 1 vagy 2;

R¹ és R² együtt a pirazin-gyűrűvel d általános képletű benzopirazinil-csoportot képez, ahol

R⁵ és R⁶ azonos vagy különböző és jelentése hidrogén-, 2 halogénatom, I—6 szénatomszámú alkil-, nitrovagy halogén-/1—4 szénatomszámú)-alkil-csoport;

E vegyületeket úgy .állítjuk elő, hogy egy R⁹ —N—C—O általános képletű izocianát-vegyületet vala- 3 mely R^!0 —NH, általános képletű amin-vegyillettel reagáltatunk, ahol

R⁹ és R‘°h vagy i általános képletű csoportot jelent, azzal a kikötéssel, hogy ha R⁹ és R¹⁰ nem azo5 nos, a reakciót közömbös oldószerben hajtjuk végre.

A rovarok elleni védekezés életfontosságú a mai egyre népesedő világban. Ismeretes, hogy a Lepidoptera, Cole0 optera, Diptera, Homoptera, Hemiptera és Orthoptera rendekbe tartozó rovarok lárvaállapotban erősen károsítják a gabonatermést és a szálas terményeket. Az élelmiszerrel és a ruhagyártáshoz használt rostanyagokkal való ellátottság fokozása révén az ilyen rovarok pusztítása hoz5 zájárul az emberiség jólétének előmozdításához.

Korábban Wellinga és munkatársai (3.748.356 számú amerikai szabadalmi leírás, 1973. július 24.) egy sor szubsztituált benzoil-karbamidot írtak le hatásos rovarirtószerek hatóanyagaként. E hatóanyagok általában 1-(2,63 -diklórbenzoil)-3-(szubsztituált fenil)-karbamidok, de több l-(2,6-diklór-benzoil)-3-(szubsztituált piridil)-karbamid is közéjük tartozik.

Számos korábbi közleményben leírják az l-(2,6-diklór-benzoil)-3-{3,4-diklór-fenil)-karbamid rovarölő hatását, j így például Van Daalen és munkatársai [Naturwissenschaften 59, 312—313 (1972)], Post és munkatársai [Naturwissenschaften 60,431—432 (1973)], Mulder és munkatársai [Pestíc. Sci. 4, 737—745 (1973)].

Jákob [J. Med. Ént. 10,452-^55 (1973)] és Neal, Jr. [J. 3 Econ. Ént. 67, 300—301 (1974)] !-(4-klór-fenii)-3-(2,ó-di177200 fíuor-benzoil)-karbaniidot ír le moszkitó és házilégy fejlődésének gátlására, illetve lucernazsizsik irtására.

Előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, ahol

A és B azonos és halogénatomot vagy metilcsoportot jelent;

R¹ hidrogén-, halogénatom, 1—6 szénatomszámú alkil-, ciano-, vagy a általános képletű csoport;

R hidrogén-, halogénatom, metil-, etil- vagy ciano-csoport;

azzal a korlátozással, hogy R' és R^: egyidejűleg nem lehet hidrogénatom;

R⁵ halogénatom, 1—6 szénatomszámú alkil-, 1—4 szénatomszámú alkoxi- vagy halogén-(I—4 szénatomszámú)-aikil-csoport;

m 0, 1 vagy 2;

X oxigénatom;

R¹ és R^; — együtt a pirazin-gyűrűvel d általános képletű benzo-pirazinil-csoportot (kinoxalint) képez, ahol

R⁵ és R^fi azonos vagy különböző és jelentésük hidrogén-, halogénatom, vagy halogén-d—4 szénatomszámú)-alkil-csoport.

Leginkább azokat az (I) általános képletű vegyületeket részesítjük előnyben, ahol

A és B azonos és halogénatomot jelentenek;

R bróm-, klóratom vagy a általános képletű csoport;

R hidrogénatom, metil- vagy etilcsoport:

R’ halogénatom, I—6 szénatomszámú alkil- vagy halogén-( 1 —4 szénatomszámú)-;,lkil-csoport; m 0, 1 vagy 2.

A fenti (I) általános képletben a halogénatom fluor-, klór- és brómatom lehet.

Az 1 —6 szénatomszámú alkilcsoport egyenes vagy elágazó telített alkilcsoport, mint metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, η-butil-, szek-butii-, terc-butil-, izobutil-, namil-, izoamil-, szek-amil-, terc-amil-, η-hexil-, izohexil-, terc-hexilcsoport és hasonlók.

A halogén-! 1 —4 szénatomszámú)-alkil-csoport trifluor-metil-. 1,1-difluor-etil-, pentafluor-etil-, 1,1,2,2-tetrafluor-etil-, klór-difluor-metil-, triklór-metil-, 2-bróm-etil-, 3-bróm-propil-, 4-bróm-butil-, 3-klór-propil-, 3-klór-butil-csoport és hasonló lehet.

A ha!ogén-( 1 - 2 szénatomszámú)-alkil-csoport trifluor-metil-, I.I-difluor-elil-, pentafluor-etil-, 1,1,2,2-tetrafluor-etil-, klór-difluor-metil-, triklór-metil-, 2-bróm-etil-csoportot és hasonlót jelent.

Az 1—4 szénatomszámű alkoxicsoport metoxi-, etoxi-. propoxi-, izopropoxi-, η-butoxi-, szek-butoxi- és terc-butoxi-csoport lehet.

Az új (I) általános képletű vegyületek jellemző képviselői a következők:

I-(2,6-dinietil-benzoil )-3-( 6-etil-2-pirazinil)-karbamid,

-í 5-ciano-2-kinoxalinil)-3-(2,6-dimetil-benzoil)-karbamid,

-(6-terc-bufil-2.-kinoxaliniI)-3-( 2,6-dimetil-bertzoil)-karbamid, I -(5-kIór-2-pirazinil)-3-(2,6-dibróm-benzoiI)karbamid.

l-(5-kló!-2-pirazinil)-3-[2.6-bisz(trifluormetiI)-benzoi!]-karbamid.

I-(2.6-dibróm-benzoil)-3-(5,6-dimetií-2-pirazinil)-karbamid,

-(6,7-dibróm-2-kinoxalinil)-3-(2,6-diklór-benzoil )-karbamid, l-(2,6-diklór-benzoil(-3-[(5-n-propil-6-metiI)-2-pirazinil]-karbamid. l-(2.6-difluor-benzoil)-3-(6-etil-2-pirazi nib-karbamid, l-(2.6-diklór-benzoil )-3-( 6-metil-2-pirazinil)-karbamid, l-(2,6-difluor-benzoil)-3-(5-naftil-2-pirazinil)-karbamid.

I-(2,6-dibróm-benzoil)-3-(6-etil-2-pirazinil)-karbamid,

-(2,6-diflucr-benzoil )-3-( 5-izopropil-2-pirazinil)-karbamid, l-(6-ciano-2-pirazinil)-3-(2,6-difluor-benzoil)-karbamid, l-(5-ciano-2-pirazinil )-3-(2,6-dibróm-benzoil)-karbamid,

I -(5-bróm-2-pirazinil)-3-(2,6-diklór-benzoil)-karbamid, l-(2,6-dik!ór-benzoil)-3-[5-(2-trifluormetil-fenil)-2-pirazinilj-karbamid,

I-(2,6-dibróm-benzoil)-3-[6-metil-5-(4-trifluormetil-fenil)-2-pirazinil]-karbamid, l-[5-(2-bróm-etiI)-2-pirazinil]-3-(2,6-diklór-benzoil)-karbamid, l-(2,6-diklór-benzoil)-3-(6-trifluormetil)-2-kinoxaiinil)-karbamid,

-(2,6-difluor-benzoil)-3-( 7-etil-2-kinoxalinil)-karbamid,

-[5-( 2-klór-etil)-2-pirazmil]-3-( 2,6-dibróm-benzoil )-karbamid.

-(2,6-dimetil-benzoil)-3-( 5-naftil-2-pirazinil)-karbamid.

]-(2,6difluor-benzoil)-3-[5-(2,4-xiliI)-6-metil-2-pirazinil]-karbamid,

-(6-etil-2-kinoxalinil)-3-(2.6-dimetil-benzoil j-karbamid.

-(7-etii-2-kinoxaiiniÍ)-3-[2,6-bisz( trifluormetii)-benzoil]-karbamid, l-(5-ciano-2 pirazinii)-3-(2,6-diklór-benzoil)-karbamid, l-(6-bróm-2-pirazinii)-3-(2,6-diklór-benzoil)-karbamid, l-(2,6-difluor-benzoil)-3-(6-hexil-2-kinoxalinil)-karbamid.

l-(2,6-diklór-benzoil)-3-(6-etil-2-kinoxalinil)-karbamid.

A fenti vegyületeket tartalmazó rovarölőszerek a rovarok növekedését olyan módon gátolják, hogy a rovarok megeszik a hatóanyagokkal kezelt levélzetet, vagy szokásos tartózkodási helyük valamely más részét, pl. vizet, trágyát stb. Tulajdonságuk következtében a vegyületek lárvaalakú rovarok új módszerrel való irtására használhatók.

A vegyületeket a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy

2,6-diszubsztituált-benzoil-izocianátot amino-pirazinnal vagy amino-kinoxalinnal, vagy pedig 2,6-diszubsztituált-benzamidot pirazinil-izocianáttal vagy kinoxalin-izpeianáttal reagáltatunk, és iiy módon a kívánt i-(2,6-diszubsztituált benzoil)-3-(szubsztituált-2-pirazinil)-karbamidhoz jutunk.

A kiindulási anyagok közül egyesek kereskedelmi forgalomban vannak, míg mások ismert módszerekkel előállíthatok.

A 2,6-diszubsztituált-benzoil-izocianátok könnyen előállíthatok pl. 2,6-diszubsztituált-benzamidokbói, Speziale és mtsai (J. Org, Chem. 27, 3742 [1962]) általános eljárásával.

Az amino-pirazin közbenső termékek számos módszer szerint előállíthatok. Az egyik közbenső terméket, a 2-amino-5-klór-pirazint Palamidessi és Bemardi (J. Org. Chem, 29, 2491 [1964]) általános eljárása szerint állítjuk elő.

Egy másik közbenső termék, a 2-amino-5,6-diklór-pirazin úgy állítható elő, hogy 2-amino-6-klór-pirazint N-klór-szukcinimiddel reagáltatunk kloroformban és 2-amino-5,6-diklór-pirazin, 2-amino-3,6-diklór-pirazin és

2-amino-3,5,6-triklór-pirazin keverékét kapjuk. A keveréket oszlopkromatográfiával elválasztva a kívánt 2-amino-5,6-diklór-pirazint állítjuk elő.

A 2-amino-5-fenil-pirazint Lont és munkatársai szerint állítjuk elő (Rec. Trav. Chim. 92, 455 [1973]).

A kívánt végtermékek előállításához használható egyéb 2-amino-5 (vagy 6)-szubsztituált pirazinokat ketonok oximszármazékaiból állítjuk elő. 2-Oxo-propanal-l-oximot és 2-oxo-butanal-l-oximot etil-acetoacetátból illetve etil-propioacetátból állítunk elő Meyer és munkatársai (Chem. Bér. 11, 695 [1878]) eljárása szerint. Más oxim közbenső termékeket olyan ketonokból állítunk elő, mint acetofenon, 2,4-dimetil-acetofenon, p-klór-acetofenon és benzil-metil-keton, Claisen és munkatársai általános módszerével (Chem. Bér. 20, 2194 [1887]). Egyéb oxim közbenső termékeket olyan ketonokból állítunk elő, mint p-metoxi-propiofenon, p-bróm-butirofenon, p-bróm-propiofenon és metil-neopentil-keton, Hartung és munkatársai általános eljárása szerint (J. Am. Chem. Soc. 51, 2262 [1929]).

Más oxim közbenső terméket terc-butil-metil-ketonból állítunk elő, mely utóbbit először terc-butil-glioxállá alakítunk át Fuson és munkatársai módszerével (J. Am. Chem. Soc. 61, 1938 [1939]).

A közbenső 2-amino-5-metÍl-pirazint lépésenként, 2-oxo-propanal-l-oximból kiindulva állítjuk elő. Az oximot amino-malononitril-toziláttal reagáltatjuk (az utóbbit Ferris és munkatársai, J. Am. Chem. Soc. 88, 3829 [1966] szerint állítjuk elő) és 2-amino-3-ciano-5-metil-pirazin-1-oxidot kapunk. A pirazin-1-oxidot foszfor-trikloriddal reagáltatva 2-amino-3-ciano-5-metil-pirazmt állítunk elő. A 2-amino-3-ciano-5-metil-pirazint vizes nátrium-hidroxiddal hidrolizálva 2-amino-3-karboxi-5-metil-pirazint kapunk, mely tetrahidronaftalinban melegítve dekarboxileződik és a kívánt 2-amino-5-metil-pirazinná alakul át.

2-Oxo-butanalból kiindulva a fenti általános eljárással 2-amino-5-etil-pirazint állítunk elő.

Egy másik közbenső pirazinvegyületet, a 2-amino-5-(4-bróm-fenil)-6-metil-pirazint l-(4-bróm-fenil)-l ,2-propándion-2-oximból kiindulva szintetizáljuk; az oximot Hartung és munkatársai fent idézett eljárásával állítjuk elő. Az oximot amino-malononitril-toziláttal reagáltatjuk és a szubsztituált pirazin-1-oxid terméket tetrahidrofuránban foszfor-trikloriddal reagáltatva Taylor és munkatársai szerint (J. Org. Chem. 38, 2817 [1973]) 2-amino-3-ciano-5-(4-bróm-fenil)-6-metií-pirazint kapunk. Ezt a terméket nátrium-hidroxidban és etilénglikolban hidrolizáljuk és a kapott 2-amino-3-karboxi-5-(4-bróm-feniI)-6-metil-pirazint tetrahidronaftalinban való melegítéssel dekarboxilezve 2-amino-5-(4-bróm-fenil)-6-metil-pirazint állítunk elő.

Egy másik közbenső 2-amino-5,6-dimetil-pirazmt 2-klór-5,6-dimetil-pirazinból állítunk elő, mely utóbbit viszont Karmas és munkatársai eljárása szerint (J. Am. Chem. Soc. 74, 1580—1584 [1952]) állítunk elő.

A 2-amino-kinoxalinokat (vagy egyszerűbben benzo-pírazinokat) ugyancsak jól ismert módszerekkel állítjuk elő. Például 2-amino-kinoxalin előállítása céljából kereskedelmileg beszerezhető 2-klór-kinoxalint ammóniával reagáltatunk alkalmas oldószerben, mint etanolban, gőzfürdő hőmérsékletén.

Más közbenső kinoxalinokat alkalmas o-fenilén-diaminokból állítunk elő. melyek kereskedelmileg vagy hozzáférhetők, avagy nem.

A kereskedelmi forgalomban nem lévő o-fenilén-diaminok közül egyesek könnyen előállíthatok a megfelelő dinitro-anilinok hidrogénezése útján. A hidrogénezést vízmentes hidrazinnal, 5% Ru/C (Engelhard Industries) jelenlétében hajtjuk végre alkalmas oldószerben, mint abszolút alkoholban, 55— 70 C-on. így például 5-trifluormetil-3-nitro-o-fenilén-diamint könnyen előállíthatunk 4-trifluormetil-2,6-dinitro-aniIin szelektív hidrogénezésével 5% Ru/C jelenlétében, etanol oldószerben, vízmentes hidrazint használva.

Kinoxalin közbenső termékek előállításához használható más o-fenilén-diaminokat kereskedelmileg kapható o-nitro-anilinok redukciójával állítunk elő. A redukciót 5°„ Pd/C katalizátorral kis nyomású hidrogénező készülékben hajtjuk végre. Például 2-nitro-4-trifluormetil-anilint ilyen módon redukálunk 4-trifluormetil-o-fenilén-diaminná.

A 2-amino-6-klór-kinoxalint és 2-amino-7-klór-kinoxalint jól ismert eljárásokkal állítjuk elő (J. C. E. Simpson, The Chemistry of Heterocyclic Compounds, Condensed Pyridazine and Pyrazine Rings, III. rész, Quinoxalines. XXIV. fejezet, 203. oldal; Arnold Weissberger, Consulting Editor, Interscience Publishers, Inc., New York [1953]).

A közbenső 2-piridazinil-izocianátokat és 2-kinoxalinil-izocianátokat a megfelelő 2-amino-pirazinokból és 2-amino-kinoxalinokból ismert módszerekkel állítjuk elő.

A találmány szerinti vegyületek előállítása céljából 2-amino-pirazin vagy 2-amino-kinoxalin közbenső vegyületet 2,6-diszubsztituált-benzoil-izocianáttal reagáltatunk és így megfelelő 1-(szubsztituált benzoil)-3-(szubsztituált pírazinil)-karbamidot kapunk. Az előállítást a következő példán mutatjuk be: 2,6-diklór-benzoil-izocianátot 2-amino-5-klór-pirazinnal reagáltatunk hideg etil-acetátban. A reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. A termék izolálása céljából az etil-acetát oldószert lepároljuk és a maradékhoz éter/hexán elegyet adunk. A kivált csapadékot alkalmas oldószerből, mint etanolból való átkristályosítással tisztítjuk. 201—204 ⁿC olvadáspontú terméket kapunk, melyet elemi analízis, NMR (mágneses magrezonancia) és IR (infravörös) spektrum alapján mint l-(5-klór-2-pirazinil)-3-(2,6-diklór-benzoil)-karbamidot azonosítunk.

A találmány szerinti vegyületek úgy is előállíthatók, hogy 2,6-diszubsztituált-benzamidot 2-pirazinil-izocianáttal vagy 2-kinoxalinil-izocianáttal reagáltatunk. Például

2,6-diklór-benzamidot 5-klór-pirazin-2-il-izocianáttal reagáltatva 1 -(5-klór-2-pirazinil)-3-(2,6-diklór-benzoil )-karbamidot kapunk, melyet a fentiek szerint azonosítunk.

A találmány szerinti készítmények különböző rendekbe tartozó rovarok, mint Coleopterák, például mexikói bükkönyzsizsik, gyapotmagfúró bogár, gabonagyökér- és levélféreg, földi bolha, szúró rovar, kolorádóbogár, múzeumbogár, lisztbogár, drótféreg, rózsabogár, ormányosbogár stb.; Dípterák, például istállólégy, marhabögöly, húslégy, káposztalégy, répalégy stb.; Lepidopterák, például amerikai sereghernyó, almamoly, bagolypille, ruhamoly, sodrólepke, kukoricamoly, káposztalepke hernyója, gyapotmag-bagolylepke, zsákhordólepke lárvája, gyűrűs szö3 vőpille stb.; Orthopterák, mint német csótány és amerikai csótány irtására alkalmasak.

Azt találtuk, hogy e készítmények a rovarok alakváltozási mechanizmusát gátolják és ezáltal vezetnek a rovarok pusztulásához.

A vegyületeket rovarölő készítményekké dolgozzuk fel szilárd hordozóanyaggal elkeverve vagy folyékony hordozóban feloldva vagy diszpergálva. Az ilyen keverékek szükség esetén adjuvánsokat, mint felületaktív anyagokat és stabilizálókat is tartalmazhatnak.

E készítményeket vizes oldatok és diszperziók, olajos oldatok és diszperziók, paszták, porok, nedvesíthető porok, elegyíthető olajok, szemcsék, aeroszolok alakjában állítjuk elő, melyek általában 1—50 súly% hatóanyagot tartalmaznak.

A nedvesíthető porok, paszták és elegyíthető olajok tömény készítmények, melyeket használat előtt vízzel hígítunk.

Szemcsés készítmények előállítása céljából a vegyületet oldószerben felvesszük, majd az oldattal szemcsés hordozóanyagot, mint porózus szemcséket, például habkövet vagy attapulgitot, ásványi, nem-porózus szemcséket, mint homokot vagy őrölt márgát, és szerves szemcséket impregnálunk, előnyösen kötőanyag jelenlétében. Az ilyen készítmények körülbelül 1—15 súly%, előnyösen 5% hatóanyagot tartalmaznak.

Poralakú készítmények előállításához a hatóanyagot alaposan elkeverjük szilárd hordozóanyaggal, például 1—50 súly% koncentrációban. Alkalmas szilárd hordozóanyag a zsírkő, kaolin, diatómaföld, dolomit, gipsz, mészkő, bentonit, attapulgit, vagy ezek és hasonló anyagok keverékei. Szerves hordozóanyagok, mint például őrölt dióhéj és hasonlók is használhatók.

Nedvesíthető por-készítmények előállítása céljából körülbelül 10—80 súlyrész szilárd hordozót — például a fent felsoroltak egyikét — 10—80 súlyrész hatóanyaggal és körülbelül 1—5 súlyrész diszpergálószerrel, mint például ligninszulfonátokkal vagy alkil-naftalinszulfonátokkal. és előnyösen körülbelül 0,5—5 súlyrész nedvesítőszerrel, például zsíralkoholszulfáttal, alkil-aril-szulfonáttal, vagy zsírsav kondenzációs termékkel elegyítjük.

Elegyíthető olaj-készítmények előállításához a hatóanyagot feloldjuk vagy szuszpendáljuk vízzel előnyösen nem elegyedő oldószerben, majd a készítményhez emulgeálószert adunk. Alkalmas oldószer a xilol, toluol, magas forráspontú aromás petróleumpárlatok, például lakkbenzin, desztillált kátrányolaj és ezek keverékei. Az elegyíthető olajok a hatóanyagot körülbelül 2—50 súly% koncentrációban tartalmazzák.

Aeroszol-készítményeket szokásos módon úgy állítunk elő, hogy a hatóanyagot hajtóanyagként használható illékony folyadékban oldjuk, például kereskedelmileg beszerezhető fluorokarbonban. Lehetséges készítmény-összetételek például a következők:

Poralakú készítmény:

30% 1 -(2,6-dimetil-benzoil)-3-(6-etil-2-pirazinil)-karbamid

70% őrölt attapulgit.

Nedvesíthető por:

80% 1 -(6,7-dibróm-2-kinoxalinil)-3-(2,6-diklór-benzoilj-karbamid

15% kaolin

3% nátrium-ligninsznlfonát

2% zsíralkoholszulfát.

Elegyíthető olaj-készítmény:

10% l-(2,6-difluor-benzoil)-3-(5-naftil-2-pirazinil)-karbamid

85,, xilol

5% nátrium-ligninszulfonát.

Aeroszol:

2”,; 1 ~(6-ciano-2-pirazinil )-3-(2,6-dibróm-benzoil)-karbamid

98%, fluorokarbon.

Oldat:

7%, l-(5-bróm-2-pirazinil)-3-(2,6-diklór-benzoiI)-karbamid

35% aceton

35%, etanol

15%, Toximul R*

8%, Toximul S* * lásd 1. kísérlet.

A hatóanyagot tartalmazó készítmények más ismert rovarölő vegyületet is tartalmazhatnak. Ez természetesen szélesíti a készítmény hatásspektrumát. A növények felületére felvitt 1-(szubsztituált benzoil)-3-(szubsztituált pirazinil)-karbamid hatóanyag mennyisége természetesen számos tényezőtől függ, mint például a kezelendő növényfelszín kiteijedése, a rovarfertőzés súlyossága, a kezelendő levélzet állapota, a hőmérséklet, nedvesség stb. Mégis általában 0,1—1000 ppm hatóanyagot alkalmazunk.

A készítmény rovarölő hatásosságát mexikói bükkönyzsizsik- (Epilachna varivestia) és amerikai sereghernyó(Spodoptera eridania) lárvákkal szemben próbáljuk ki. E rovarok a Coleoptera, illetve a Lepidoptera rovarrend tagjai. A készítményeket több próbában vizsgáljuk a fenti rovarokkal szemben, körülbelül 1000 ppm-től lefelé egészen 1 ppm koncentrációig.

A készítményeket a fent említett lárvák táplálékául szolgáló növények leveleire visszük fel.

1. kísérlet

A következő eljárást alkalmazzuk a készítmények rovarirtó hatásának értékelése céljából:

Babnövényeket nevelünk 10 cm-es kocka alakú cserepekben, cserepenként 6—10 növényt. A növényeket 10 napos korukban alkalmazzuk a kísérlet céljaira.

A vizsgálandó készítmények előállítására a hatóanyagok 10—10 mg-ját feloldjuk 1 ml oldószerben [1:1 térfogatarányú abszolút alkohol/aceton és 23 g Toximul R + 13 g Toximul S/liter], és 9 ml vízzel elkeverve a vizsgált vegyület koncentrációja az oldatban 1000 ppm. (A Toximul R és Toximul S szulfonát/nem-ionos detergens keverék, előállítja Stepan Chemical Company, Northfield, Illinois.) Ezzel az oldattal bepermetezzük a fenti cserepekben lévő

6—10 növényt. A növényeket száradni hagyjuk, majd 12 levelet eltávolítunk róluk, melyeknek vágott szélét vízzel átitatott papírvattával borítjuk be. A leveleket szétosztjuk 6 darab 2 x 10 cm nagyságú plasztik Petri-csészébe. 5 darab második-lárvaállapotú mexikói bükkönyzsízsiklárvát (Epilachna varivestis) és 5 darab második- és harmadíklárvaállapotú amerikai sereghernyólárvát (Spodoptera eridania) helyezünk mindhárom csészébe. A csészéket ezután 78 C hőmérsékletű és 51% páratartalmú kamrába helyezzük 4 napra, majd elvégezzük a vizsgált készítmények hatásának első értékelését. Az értékelés után az eredeti kezelt cserepekből két új levelet helyezünk a csészékbe. A csészé4 két ismét a fenti kamrába tesszük újabb 3 napra, majd elvégezzük a végső 7 napos értékelést.

A pusztulási százalékot a csészénkénti élő lárvák számának megállapítása útján határozzuk meg. Összehasonlításképpen oldószeres kontrollokat és kezeletlen kontrollokat is beállítunk. A használt értékelési skála (pusztulási °₍₎) a következő:

= 0% , ₌ 1—50% = 51—99% = 100% pusztulás.

A próba eredményeit a következő I. táblázatban ismertetjük. A táblázat 1. oszlopában a hatóanyagokat a preparatív példa száma alapján azonosítjuk; a 2—5. oszlop a két vizsgált rovar pusztulási %-ának megfelelő skálaértékeket tartalmazza a 4 és a 7 napos értékelés alapján. A vizsgált hatóanyagokat 1000 ppm koncentrációban alkalmazzuk.

I. táblázat Értékelési skála

Hatóanyag	Epilachna varivestis	Spodoptera eridania
4 nap	7 nap	4 nap	7 nap
1	0	1	3	3
1A	0	0	3	3
1B	0	1,5	0	1
IC	0	0	3	3
ID	0	0	2	2,5
1E	0	0	2	3
1F	0	0	0	2
1G	0	3	3	3
IH	0	0	1	2
ÍJ	0	2	0	3
IK	0	0	2	3
IL	2	2	2	2
1M	—	0	—	3
IN	—-	0	—	3
1O	—	1	0	3
IP	0	1	2	2<
iQ	1	1	3	3
ÍR	0	1	2	3
IS	0	l	2	3
1T	0	0	1	3
1U	I	2	3	3
IV	0	0	3	3
1Y	1	1	3	3
íz	3	3	0	0
IAA	0	1	3	3

2. kísérlet

Az előző kísérletben kipróbált hatóanyagok némelyikét újravizsgáíjuk, ezúttal kisebb koncentrációkban. A babnövények előkészítése azonos módon történik. A vegyületeket a következőképpen vizsgáljuk:

mg hatóanyagot feloldunk 1 ml oldószerben és 9 ml vízzel hígítva 1000 ppm koncentrációjú oldatot kapunk.

Ebből az oldatból hígítást sort készítve állítjuk elő a kísérlethez szükséges koncentrációkat.

A használt oldószer összetétele; 1:1 térfogatarányú alkohol/aceton + 25 g Toximul R és 13 g Toximul S/Iiter.

A pusztulási százalékot az edényben található élő lárvák száma alapján állapítjuk meg az Abbott-képlet segítségével (W. W. Abbott, „A method of computing the effectiveness of an insecticide”, J. Econ. Entomol. 18, 265 -267 [1925]);

pusztulási % = (túlélők száma a kontroliban - túlélők száma a kezekben) x 100 túlélők száma a kontroliban

Az eredményeket a következő II. táblázatban közöljük. Ahol egynél több kísérletet végeztünk, az eredményeket átlagoltuk.

II. táblázat

Hatóanyag	Alkalmazott koncentráció PPm	Spodoptera eridania Pusztulási
4 nap	7 nap
1	100	100	100
	50	100	100
	25	76	100
	12,5	50	96
1A	1000	100	100
	100	92	100
	10	30	84
IC	100	86	100
	50	74,5	96,5
	25	26.5	58,5
	12,5	7	27
1G	100	___*	100
	25	—	100
	10		46
	5	—	46
ÍJ	100	__	100
	50	-	100
	25	—	100
	10	—	100
	5	-	74
1M	100		100
	50	—	100
	25		100
	10		84
	5	—	28
IN	100	__	100
	50	—	100
	25		100
	10	—	36
ÍO	100	__	100
	50	—	100
	25		92
IQ	100	—	100
	50	—	ΙΘ0
	25	100	100

11. táblázat (folytatás)

Hatóanyag	Alkalmazott koncentráció Ppm	Spodoptera eridania
Pusztulási 4 nap	() . t) 7 nap
	20	100	100
	10	100	100
	5	67	100
	2,5	—	93
	1	20	23
ÍR	100	0	99
1U	100	___	100
	50	—	100
	25	—	100
	10	—	100
	5	—	91,7
	2,5	—	71
	1	—	3
IV	100	100	100
	50	100	100
	25	100	100
	10	32	73
	5	3	4
	1	0	0
1AA	50	60	100
	25	0	38
	10	0	38
1AB	100	__	75

* nem történt értékelés.

3. kísérlet

Megvizsgáljuk néhány készítménynek a rovarok fejlődési mechanizmusára kifejtett hatását. A próbában a mexikói bükkönyzsizsik kifejlődésére gyakorolt gátlást vizsgáljuk.

napos babnövényeket és késői harmadik lárvaállapotú bükkönyzsizsiklárvákat használunk.

Babnövényeket nevelünk 10 cm-es kocka alakú cserepekben, cserepenként 6—10 növényt. A hatóanyagból az

1. és 2. kísérletnél alkalmazott oldószerrel különböző töménységű oldatokat készítünk, mindegyik koncentrációt két cserépben próbáljuk ki. Hasonlóképpen két-két cserepet használunk a kontroll vizsgálatokhoz is (oldószeres kontroll és kezeletlen növények). A növényeket bepermetezés után száradni hagyjuk. Mindegyik cserépből 6 levelet eltávolítunk, és a levelek vágott széleit vízzel átitatott papírvattával burkoljuk be. A leveleket szétosztjuk 3 darab 10x2 cm nagyságú plasztik Petri-csészében. Mindegyik csészébe 3 darab harmadik lárva-alakú mexikói bükkönyzsizsiklárvát teszünk. A csészéket ellenőrzött hőmérsékletű és nedvességtartalmú kamrába helyezzük (az 1. példa leírása szerint) és naponta megfigyeljük őket. Szükség esetén az eredeti kezelt és kezeletlen növényekről újabb leveleket teszünk a csészékbe. A lárvák a kezelt és a kezeletlen levelekkel táplálkoznak mindaddig, amíg bábbá alakulnak át (3- 5 nap). A bábokat kivesszük a csészékből és tiszta, 10x2 cm-es Petri-csészékbe helyezzük őket.

—10 nap múlva a bábokból kikelt érett bükkönyzsizsikeket (Epilachna varivestis) megszámoljuk es a pusztulási százalékot a következő képlet^ alapján határozzuk meg: Kifejlett rovarok pusztulási = = (túlélők száma a kezeletlen kontroliban — túlélők száma a kezeltben) x’l 00 túlélők száma a kezeletlen kontroliban

111. táblázat

Kifejlett Epilachna varivestis pusztulása

Hatóanyag	Alkalmazott koncentráció ppm	Pusztulási %
1	100	100
	50	46
	25	37
1G	100	100
	50	50
	25	0
ÍJ	100	100
	50	100
	25	100
•	20	100
	10	55
	5	0
1M	100	36
	50	28
	25	36
IN	100	55
	50	36
	25	55
1O	100	100
	50	100
	25	100
	10	14
	5	25
	1	0
IQ	100	100
	50	100
	25	100
1U	100	100
	50	100
	25	100
IV	1000	87
	100	0
1Y	100	25
	50	0
	25	0

4. kísérlet

Megvizsgáljuk néhány készítménynek a Diptera rendbe tartozó kék húslégy (Phormia regina) elleni rovarölő hatásosságát.

A hatóanyagok 4 mg-ját 0,4 ml acetonban oldjuk és 40 g homogenizált marhamájat hozzáadva a keverék hatóanyagtartalma 100 ppm. A májat előzőleg megszabadítjuk a külső zsír- és kötőszövettől, és homogenizátorban felaprítjuk.

Kisebb hatóanyag-koncentrációjú keverékeket hasonlóan állítunk elő. így 1 mg vegyületet 0,4 ml acetonban oldunk, 40 g homogenizált marhamájat hozzáadva a keverék koncentrációja 25 ppm. Még kisebb koncentrációkat a következőképpen kapunk: 5 mg vizsgált vegyületet 0,5 ml acetonban oldunk (A oldat). Az oldat 0,1 ml-ét acetonnal 1 ml-re hígítjuk (B oldat). A kapott B oldat 0,4 ml-éhez 40 g homogenizált marhamájat adva 10 ppm koncentrációjú elegyet kapunk. A B oldat 0,1 ml-ét acetonnal 1,0 ml-re hígítva C oldatot kapunk. Á C oldat 0,4 ml-ét 40 g homogenizált marhamájjal elegyítve a keverék hatóanyagtartalma 1 ppm.

225 g-os csészéket ^l/₃ részig megtöltünk „ab-sorb-dri”védjeggyel forgalomba hozott kis állatok számára szolgáló alommal. A kezelt, hatóanyagot tartalmazó májat szétosztjuk 2 csészébe és hozzáadunk 20 db 2 napos húslégylárvát, majd a fertőzött májra még „ab-sorb-dri”-t rétegzünk és a csészét perforált fedővel lezárjuk. Oldószeres kontrollt és kezeletlen kontrollt a következőképpen készítünk:

Májat tartalmazó csészéhez oldószert, vagyis acetont adunk és egy másik, májat tartalmazó csészéhez sem oldószert, sem vizsgálandó hatóanyagot nem adunk. Mindkét .csésze tartalmához 20 darab 2 napos húslégy-lárvát teszünk. A megfertőzött májra „ab-sorb-dri”-t rétegzünk és a csészéket perforált tetővel lefedjük. Az összes csészét ellenőrzött hőmérsékletű és nedvességtartalmú kamrába helyezzük (az 1. kísérletben leírtak szerint), amíg a kontroll lárvák bábbá alakulnak át. Az összes lárvát kivesszük és 10x2 cm-es plasztik Petri-csészébe helyezzük és ott tartjuk, amíg az érett legyek kikelnek.

A csészénkénti bábok számát feljegyezzük, amikor a bábokat a Petri-csészékbe tesszük. Ugyancsak feljegyezzük a kikelt érett legyek csészénkénti számát, és az érett rovarok pusztulási százalékát a 3. kísérletben használt képlet segítségével adjuk meg.

A kísérleti eredményeket a következő IV. táblázatban közöljük. Az 1. oszlopban a vizsgált hatóanyagot tüntetjük fel; a 2—5. oszlop az érett rovarok pusztulását mutatja. A hatóanyagot a jelzett koncentrációkban alkalmazzuk.

IV. táblázat

Húslégy-lárvaölési próba Kifejlett rovarok pusztulási %-a

Hatóanyag 100 ppm 25 ppm	10 ppm	5 ppm
1	100 -*	0	—
1A	26 —	0	—
1G	97 —	’—'	—
ÍJ	100 100	25	0
1O	50 —	0	—
IQ	50 —	—	—
*	azt jelenti, hogy leolvasást nem végeztünk.

5. kísérlet

Megvizsgáljuk néhány készítménynek a Diptera-rendbe tartozó sárgaláz-moszkitóval (Aedesaegypti) szembeni rovarirtó hatékonyságát.

Minden vizsgált vegyület 10 mg-ját feloldjuk 1 ml acetonban és 99 ml vizet hozzáadva a vegyület töménysége az oldatban 100 ppm. Kisebb koncentrációjú oldatokat a 100 ppm töménységű oldatból vízzel történő sorozat-hígítással állítunk elő. Az oldatok 40—40 ml-ét 100 ml-es üvegpoharakba vagy 170 g-os plasztik tartályokba töltjük; minden koncentrációhoz két poharat vagy tartályt használunk. 20—30 db 24 órás moszkitó-lárvát helyezünk minden pohárba. A lárvákat 7 napon át 10—20 mg elporított „Purina” védjegyű laboratóriumi jellegű állateleséggel tápláljuk. Ezen idő alatt a poharakat vagy tartályokat folyamatosan ellenőrzött hőmérsékletű és nedvességtartalmú kamrában tartjuk, az 1. kísérlet leírása szerint.

A moszkitó-lárvák halandósági %-át 7 nap múlva vizuálisan határozzuk meg az élő lárvák száma alapján. A kezelt próbákat összehasonlítjuk az oldószeres és kezeletlen kontrollokkal. Az eredményeket a következő V. táblázatban közöljük.

A táblázatban az 1. oszlop a használt hatóanyagot tünteti fel a preparatív példa száma szerint; a 2. oszlopban a hatóanyag koncentrációja szerepel ppm-ben megadva; a

3. oszlopban a pusztulási % látható a jelzett koncentrációnál.

V. táblázat

Sárgaláz-moszkitó lárvaölési próba

Hatóanyag	Alkalmazott töménység ppm	Pusztulási,
1	100	100
	50	100
	1	97,5
	0,1	0
1A	20	0
	10	100
	1	0
1G	10	100
	1	100
	0.1	20
ÍJ	25	100
	1	75
	0,i	0
1M	10	100
	1	0
IN	10	95
	1	0
lü	10	100
	1	40
	0,1	0
IP	10	50
	1	0
	0.1	0
IQ	10	100
	1	100
	0.1	80

V. Táblázat (folytatás)

1 laioanyag	Alkalmazott töménység ppm	Pusztulási
1U	10	100
	1	100
	0.1	50
IV	10	90
	1	90
	0,1	0
Oldószer	—	0
Kezeletlen	—	0

A kísérlet eredménye azt mutatja, hogy a készítmények számos lárvaáliapotű rovarral szemben hatásosak, amikor a rovarok elfogyasztják az aktív vegyületekkel kezelt leveleket, vagy normális környezetük valamely más részét, például vizet, trágyát ét hasonlókat.

Λ közbenső szubsztituált benzoil-izocianátok. pirazinok és benzo-pirazinok (kinoxalinok) előállítását a következő tiöáílkási példákban mulatjuk be,

1. előállítás

2,6- Dik (ór-benzoil-izocianát

E vegyületet Speziale és munkatársai [1. Org. Chem. 27, 3742 (1962)1 eljárásával állítjuk elő.

47,5 g kereskedelmi forgalomban levő 2,6-diklör-benzamidot l’eíoldur.k 150 ml metilén-dikloridban és lassan 28 ml oxahl-kloridot adunk az oldalhoz. Az elegyet éjszakán át visszatolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük. szüljük és e szűrletből a metilén-dikiorid oldószert lepároljuk, A:·, olajos maradékot desztillálva 69—72 C/33,33 Pa torráspontű terméket kapunk, A 20 g súlyú terméket 2,6-;hkíor-henzoii-izociaíáíként azonosítjuk,

A fenti eljárást követve és 2.6-dimetiI-benzamidből (kereskedelmileg hozzáférhető 2.ó-di neíil-benzolsavból előállítva) kiindulva olajos formájú 2,6-dimetH-benzoií-izocianá-ot szintetizálunk.

2. előállítás ?- Amino-S klór-pirazin

E vegy ületet több lépésben állítjuk elő. Az első lépést Dalíavker és munkatársai [Ann. 660, 98—103 (1962)] eljárásával hajtjuk végre. Eszerint 7,5 g 2-amino-3-karboxi-pirazin, 8,9 g I-metíl-3-p-tolií-triazin és 250 ml tetrahidrofurán elegyét körülbelül 4 óráig visszafoíyatás közben forraljuk. Λ reakcióelegyet lehűtjük, szüljük és a szűrőn maradt csapadékot eldobjuk. A szűríetet vákuumban szárazra pároljuk és a maradékhoz kevés etil-étert adunk. A kivált szilárd anyagot összegyűjtjük; ennek súlya 7 g, olvadáspontja 166--169 C. infravörös spektruma alapján meíil-2-ainino-3-pir.iziiiil-karboxilátként azonosítjuk.

A következő lépésben 2.8 g meíii-2-amino-3-pirazinil-karbvxilát, lob ml víz és 23 ml jégecet elegyét körülbelül 40 C on keveijük és az elegyen körülbelül 25 percig száraz klórgázt buborékoltatunk át. miközben a hőmérsékletet 35-40 C-on tartjuk. A reakcióelegyet lehűtjük és szűrjük. A kapott szilárd anyagot felvesszük 30 ml víz és

4,6 g nátrium-szulfit elegyében, 1 óráig keveijük, majd leszűrjük. Az összegyűjtött csapadékot jég/víz keverékében keverjük és szűrjük. A szilárd anyagot NMR spektruma alapján metiI-2-amino-5-klór-3-pirazinil-karboxilátként azonosítjuk. Az anyagot további tisztítás nélkül használjuk.

Palamidessi és Bernardi [J. Org. Chem. 29, 2491 (1964)] eljárása szerint a inetil-2-amino-5-klór-3-pirazinil-karboxilátot először hídrolizáljuk, majd dekarboxilezzük.

1,6 g metil-2-amino-5-klór-3-pirazinil-karboxilát és 50 ml 2N vizes nátrium-hidroxid-oldat elegyét körülbelül 1,5 óráig visszafoíyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük és szűrjük. Az összegyűjtött csapadékot feloldjuk 25 ml forró vízben, az oldatot szűrjük és a szűrletet tömény vizes sósavoldattal niegsavanyitjuk. A kivált szilárd anyagot leszűijük és szárítjuk; súlya 1,3 g, olvadáspontja körülbelül 177 C (bomlás), és infravörös színképe alapján 2-amino-3-karboxi-5-klór-pirazinként azonosítjuk. További tisztítás nélkül használjuk.

500 mg 2-amino-3-karboxi-5-klór-pirazin és 9 ml tetrahidronaftalin elegyét visszafoíyatás közben körülbelül 1 óráig forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük és szüljük. Az összegyűjtött szilárd anyagot hexánnal mossuk; az anyag olvadáspontja mintegy 121—123 C (bomlás) és NMR színképe alapján 2-amino-5-klór-pirazinként azonosítjuk.

3. előállítás

2-Amino-5,6-diklór-pirazin g kereskedelm&g kapható 2-amino-6-klór-pirazin,

10,3 g N-któr-szukcinimid és 100 ml kloroform elegyét körülbelül 1,5 óráig visszafoíyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük és szűrjük, a szűrőn maradt csapadékot eldobjuk. A szűríetet bepároljuk és a maradékot vízzel és forró vizes nátrium-biszulfit oldattal mossuk, majd e kezelés folyamán képződött szilárd anyagot szűrőn összegyűjtjük. A szilárd anyagot Ali cm-cs, sztirol/divinil-benzol kopolimcr gyöngyökből álló oszlopon kromatografáljuk. eluensként kloroformé* használva. Kromatografálás után 3 vegyűle’et kapunk:

1.2-aminc-3 6-dtkáór-pirazin; olvadáspont 132- 135' C

2. 2-aminn-3,5,6-trik!ór-pirarin; olvadáspont 132 134 C

3. 2-amino-5,6-diklór-pirazin; olvadáspont 143—144 C.

Ez utóbbi az előállítani kívánt vegyület.

4. előállítás

2-Amino-kinoxa'in g kereskedelmileg kapható 2-klór-kinoxalint feloldunk 50 ml dime.il-szulfoxidban és gőzfürdőn melegítve vízmentes ammóniát buborékoltatunk át az clegyen. Az elegyet éjszakán át gőzfürdőn melegítjük és keveijük. 150 ml jég/víz keverékbe öntjük, a kivált csapadékot szűréssel összegyűjtjük és eldobjuk. A szűríetet jeges fürdőben lehűtjük és a kivált csapadékot leszűijük. E csapadékot IR spektruma alapján a kívánt 2-amino-kinoxalinként azonosítjuk és további tisztítás nélkül használjuk

5. előállítás

2-Amino-6-klór-kinoxalin és 2-amino-7-klór-kinoxalin keveréke

E közbenső terméket két lépésben állítjuk elő.

g 3,4-diamino-klór-benzol, 17,5 gglíoxilsav és 150 mi etanol elegyet visszafolyatás közben körülbelül 2 óráig forraljuk, majd környezeti hőmérsékleten mintegy 48 óráig keverjük. A reakcióelegyből az etanoít vákuumban lepároljuk és a visszamaradt szilárd anyagot 6-klór-2-hidroxi-kinoxalin és 7-klór-2-hidroxi-kinoxalin keverékeként azonosítjuk, melyet a preparálás következő lépésében tisztítás nélkül használunk.

A fenti klór-hidroxi-kinoxalin-keverék 10 g-ját 80 ml foszforil-(tri)-kloriddal 1 óráig visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet vákuumban szárazra pároljuk és a maradékhoz tetrahidrofurán/víz elegyet adunk. A kivált csapadékot leszűrjük és etanolból átkristályosítjuk. A kapott kristályos termék NMR színképe alapján két izomerből, 2,6-diklór-kinoxalinból és 2,7-diklór-kinoxalinból áll. Az izomerkeveréket a preparálás következő lépésében további tisztítás nélkül használjuk.

2,6-Diklór-kinoxalin és 2,7-diklór-kinoxalin fent előállított keverékéhez 75 ml dimetil-szulfoxidot adunk. Az elegyen vízmentes ammóniát buborékoltatunk át és közben az elegyet éjszakán át gőzfürdőn melegítjük. A reakcióelegyet lehűtjük szobahőmérsékletre és keverés közben jég/víz keverékbe öntjük, majd a keverést még 1 óráig folytatjuk, Ezután a vizes elegyet leszüljük és a kivált csapadékot elválasztjuk. A csapadékot rétegkromatogramja és IR spektruma alapján 2-amino-7-klór-kinoxalinként azonosítjuk.

6. előállítás

2-Amino-5,6-dimetil-pirazin

E közbenső terméket 2-klór-5,6-dimetil-pirazmból szintetizáljuk [az utóbbi vegyületet Karmas és munkatársai, J. Am. Chem. Soc. 74,1580—1584(1952) leírása szerint állítjuk elő],

5,1 g 2-klór-5,6-dimetil-pirazint 200 ml koncentrált ammónium-hidroxiddal reagáltatunk 200 °C-on 10 óráig, rozsdamentes acél nagynyomású reaktorban. A reaktort és tartalmát lehűtjük. A reaktort kinyitjuk és vízzel kimossuk. A vizes reakcióelegyet vákuumban körülbelül 50—100 ml térfogatra bepároljuk. A maradék oldatot nátrium-hidroxid szemcsékkel telítjük és 2 x 200 ml dietiléterrel extraháljuk. Az egyesített éteres kivonatokat vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk. A magnéziumszulfát leszűrése után a szűrletet vákuumban szárazra pároljuk. A kapott szilárd maradékot metanolból átkristályosítva a termék olvadáspontja 144—147 ’ C. A terméket NMR- és IR-spektruma alpján 2-amino-5,6-dimetil-pirazinként azonosítjuk.

7. előállítás

2-Amino-5-metil-pirazin

E közbenső pirazin-terméket több lépésben állítjuk elő.

Az első lépésben 5,0g2-oxo-propanal-l-oxim [előállítva Meyerés munkatársai szerint, Chem. Bér. 11, 695 (1878)] és 14,5 g amino-malononitril-tozilát [előállítva Ferris és munkatársai szerint, J. Am. Chem. Soc. 88, 3829 (1966)] elegyet 85 ml izopropanolban éjszakán át szobahőmérsékleten keveijük. A reakcióelegyet leszűijük. Az összegyűjtött sárga csapadék súlya 6,4 g, melyet NMR- és IR-spektlurna alapján 2-amino-3-ciano-5-metil-pirazin-l-oxidként azonosítunk. A terméket tisztítás nélkül használjuk a következő lépésben.

A fent előállított 6,4 g pirazin-l-oxidot 200 ml tetrahidrofuránban oldjuk és hozzáadunk 35 ml foszfor-trikioridot. A reakcióelegyet körülbelül 2,5 óráig keveijük és közben szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni. Ezután a reakcióelegyet vákuumban körülbelül 10 ml térfogatra bepároljuk és 500 ml jég/víz keverékbe öntjük. A kivált csapadékot leszűijük és az NMR- és IR-spektrum alapján 2-amino-3-ciano-5-metil-pirazinként azonosítjuk. Súlya körülbelül 4 g.

A következő lépésben 4 g 2-amino-3-ciano-5-metil-pirazin, 75 ml víz és 4 g nátrium-hidroxid keverékét körülbelül 2 óráig visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük és szűrjük. Az összegyűjtött szilárd anyagot kevés forró vízben oldjuk és az oldatot pH 5-ig megsavanyítjuk. Az elegyet lehűtjük és a csapadékot leszűrjük. A csapadékot IR-spektruma alapján 2-amino-3-karboxi-5-metil-pirazinként azonosítjuk. A következő lépésben további tisztítás nélkül használjuk.

Az utolsó lépésben 2 g fent előállított karboxi-pirazint 10 ml tetrahidronaftalinnal mintegy 2 óráig visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük és szüljük. Az összegyűjtött csapadékot IR-spektruma alapján 2-amino-5-metil-pirazinként azonosítjuk.

8. előállítás

2-Amino-5-fenil-6-metil-pirazin

E közbenső pirazin-terméket lépcsőzetesen állítjuk elő.

Az első lépésben 6,5 g kereskedelmileg hozzáférhető -fenil-l,2-propándion-2-oxim és 10,1 g amino-malononitril-tozilát keverékét 60 ml izopropil-alkoholban éjszakán át szobahőmérsékleten keveijük. A reakcióelegyet leszűrjük. A kivált csapadék súlya körülbelül 7 g. A csapadékot NMR-spektruma alapján 2-amino-3-ciano-5-fenil-6-metil-pirazin-l-oxidként azonosítjuk.

g fent előállított pirazin-l-oxid és 250 ml tetrahidrof urán elegyét lehűtjük körülbelül 0 C-ra és lassan hozzáadunk 40 ml foszfor-trikloridot. A hozzáadás befejezése után a reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyet vákuumban körülbelül 50 ml térfogatra bepároljuk és 1 liter jég/víz keverékbe öntjük. A kivált csapadékot szűrőn összegyűjtjük. A csapadék súlya körülbelül 1 g és 2-amino-3-ciano-5-fenil-6-metil-pirazinként azonosítjuk.

A következő lépésben 1 g fent előállított 2-amino-3-ciano-5-fenil-6-metil-pirazin, 50 ml etilénglikol és 500 mg nátrium-hidroxid elegyét körülbelül 3 óráig 150 C-on melegítjük. A reakcióelegyet lehűtjük, vizet adunk hozzá és pH 5—7-ig semlegesítjük, A kivált csapadékot összegyűjtjük és IR-spektruma alapján 2-amino-3-karboxi-5-fenil-6-metil-pirazinként azonosítjuk. E terméket tisztítás nélkül használjuk az előállítás következő lépésében.

A fent előállított mintegy 500 mg karboxi-pirazint 5 ml tetrahidronaftalinban körülbelül 2 óráig visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük és hexánt adunk hozzá. A kivált csapadékot leszüljük. Súlya 470 mg és NMR- és IR-spektruma alapján 2-amino-5-fenil-6-metil-pirazinként azonosítjuk.

A 8, előállításban leírt általános módszerrel a feltüntetett és Hartunk és munkatársai [J. Am. Chem, Soc. 51, 2262 (1929)] eljárásával előállított oximokból kiindulva további pirazin közbenső termékeket állítunk elő, E vegyületeket NMR-és IR-spektrumok alapján azonosítjuk:

9. 2-Amino-5-(4-metoxi-fenil)-6-metil-pirazin. 1-(-4-metoxi-fenil)-l,2-propándion-2-oxitnból.

10. 2-Amino-5-(4-klór-fenil)-6-metil-pirazin. 1-(4-klór-fenil)-1.2-propándion-2-oximból. 11. 2-Amino-5-(4-bróm-fenil)-ó-metil-pirazin, 1 -(4bróm-fenil)-1,2-propándion-2-oximból.

A 8, előállításban leírt általános eljárással és Calisen és munkatársai [Chem. Bér. 20, 2194 (1887)] szerint előállított oximokból kiindulva a következő további pirazin közbenső termékeket állítjuk elő, melyeket NMR- és IRspektrumok alapján azonosítunk:

12. 2-Amino-5-(2,4-xiIil)-pirazin, 2,4-xilil-glioxáI-oximból.

13. 2-Amino-5-(3,4-diklór-fenil)-pirazin, 3.4-diklór-fenil-glioxál-oximból.

14. 2-Amino-5-(3-trifluormetil-fenil)-pirazin, 3-trifluormetil-fenil-glioxál-oximból.

15. 2-Amino-5-(p-tolil)-pirazin, p-tolil-glioxáí-oximból.

16. 2-Amino-5-(4-klór-fenil)-pirazin, 4-klór-fenil-glioxál-oximból.

A 8. előállítás általános módszerével és Meyer és munkatársai [Chem. Bér. II, 695 (1878)] szerint előállított oximbóí kiindulva a további pirazin közbenső terméket állítjuk elő. Az azonosítást az NMR- és az IR-spektrum alapján végezzük el:

17. 2-Amino-5-etil-pirazin, 2-oxo-butanal-oximból.

18. előállítás

2-Amino-5-( terc-butil)-pirazin

E közbenső pirazin-terméket terc-butil-glioxálból szintetizáljuk [az utóbbi vegyületet Fuson és munkatársai, J. Ara. Chem. Soc. 61, 1938 (1939)] szerint állítjuk elő. A terc-butil-glioxál-oximot a következőképpen állítjuk elő:

10.23 g terc-butil-glioxál-hemihidrátot 150 ml vízben oldunk és a pH-t 4—5-re állítjuk be ammónium-hidroxid segítségével. Az elegyhez 6,3 g aceton-oximot adunk és az elegyet szobahőmérsékleten 2 napig keverjük. A reakcióelegyet 3 x 100 ml éterrel extraháljuk. Az éteres kivonatokat egyesítjük és vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk . A magnézium-szulfát leszűrése után a szűrletet szárazra pároljuk. A maradékot petroléíerből (forráspont 60— 71 C) átkristályosítva 48—52 C olvadáspontú tűkristályokat kapunk, melyeknek súlya 1,9 g. A terméket terc-butil-glioxál-oximként azonosítjuk.

A 8. előállítás általános módszerét követve a fenti tercbutil-glioxál-oximot izopropil-alkoholban amino-malononitril-toziláttal reagáltatva

2-amino-3-ciano-5-terc-butil-pirazin-oxidot kapunk.

A fenti pirazin-l-oxidot foszfor-trik lóriddal reagáltatva 2-amino-3-ciano-5-terc-butil-pirazint kapunk. Ebből hidrolízis és dekarboxilezés útján 2-amino-5-(terc-butil)-pirazint állítunk elő, melyet IR-spektruma alapján azonosítunk.

19. előállítás

2-Amino-5-neopentil-pirazin

E pirazin közbenső tennék oxim-kiindulóanyagát Hartung és munkatársai szerint [J. Am. Chem. Soc. 51, 2262 (1929)] állítjuk elő metil-neopentil-ketonból és IR- és NMR-spektruma alapján neopentil-glioxál-oximként azonosítjuk.

A 7. előállításban leírt általános eljárás szerint a neopentil-glioxál-oximot amino-malononitril-toziláttal reagáltatva 2-amino-3-ciano-5-neopentil-pirazin-l-oxidot kapunk,

A fenti 1 -oxidot a 7. eljárásban leírtak szerint a kívánt 2-amino-5-neopeníil-pirazinná alakítjuk át, melyet IRspektruma alapján azonosítunk.

20. előállítás

2-Ammo-5-(4-bróm-fenil)-6-etiI-pirazin

E pirazin közbenső terméket lépésenként állítjuk elő.

Kiindulóanyagként p-bróm-butirofenont használva és Hartung és munkatársai fentebb idézett eljárását követve l-(4-bróm-fenil)-l,2-butándion-2-oximot kapunk, melyet IR- és NMR-spektruma alapján azonosítunk.

A 7. előállítás általános módszerével az l-(4-bróm-fenil)-l ,2-butándion-2-oximból 2-amino-5-(4-bróm-fenil)-6-etil-pirazint állítunk elő, melyet IR- és NMR-spektruma alapján azonosítunk.

21. előállítás

2- Amino-6-ciano-pirazin

E közbenső terméket többlépcsős eljárással állítjuk elő.

g pirazin-2-karboxamid, 85 ml jégecet és 75 ml 30/,-os hidrogén-peroxid elegyét körülbelül 55 C-on 35 óráig melegítjük. A reakcióelegyet lehűtjük és szűrjük. Az összegyűjtött csapadékot n-butanollal extraháljuk és a kivonatokat elöntjük. A n-butanolban oldhatatlan csapadékot forró vízből átkristályosítva 302—305 °C olvadáspontú fehér szilárd anyagot kapunk, melyet elemi analízis útján pirazin-2-karboxamid-4-oxidként azonosítunk.

A fenti pirazin-oxid és 40 ml dímetil-formamid elegyét jeges fürdőben lehűtjük, majd gyorsan hozzáadunk 12 ml foszforil-(tri)kloridot. A reakcióelegyet vízbe öntjük és a vizes elegyet etil-acetáttal extraháljuk. A kivonatokat megőrizzük A vizes fázishoz további vizet adunk és a vizes elegyet hexán/éterrel extraháljuk. Az etil-acetátos és hexán/éteres kivonatokat egyesítjük és vákuumban bepároljuk. A maradékot elemi analízis és IR-spektrum alapján 2-klór-6-ciano-pirazinként azonosítjuk és további tisztítás nélkül használjuk a következő reakciólépésben.

A fenti klór-ciano-pirazin 1 g-ját 25 ml dimetil-szulfoxiddal elegyítjük és vízmentes ammóniát vezetünk bele. A reakcióelegyet éjszakán át keverjük, majd vízbe öntjük. A vizes elegyet etil-acetáttal extraháljuk és a kivonatokat megszárítjuk. A szárítószert leszűrjük és az oldószert vákuumban lepárolva szilárd anyagot kapunk, melyet IRspektruma alapján 2-amino-6-ciano-pirazinként azonosítunk. További tisztítás nélkül használjuk a találmány szerinti végtermékek előállításához.

22. előállítás

3- Nitro-5-trifluormetil-o-fenilén-diamin kg 2,6-dinitro-4-trifluormetil-anilint (3,99 M), 25 g 5% Ru/C katalizátort és 12 liter etanolt keverővei, két tág futam kondenzátorral, hőmérővel és csepegtető tölcsérrel felszerelt 22 literes 5-nyakú gömblombikban keverünk. Az elegyet 55—60 °C-ra melegítjük, majd a vízfürdőt eltávolítjuk. A meleg keverékhez gyorsan 370 g 85%-os hidrazinhidrátot (6,29 M, 5% felesleg) csepegtetünk. A reakcióhőmérsékletet a visszafolyási hőmérsékletig emeljük és az elegyet 1 óráig forraljuk. A forró oldatot szűrőkorongon (Hyflo-Super Cél diatomaföld, Johns-Manville Products Corp.) átszűrjük, melyet forró metanollal átmosunk. Az egyesített szűrleteket vákuumban bepároljuk és hirtelen lehűtjük. A kivált szilárd anyagot leszűrjük, hideg etanollal mossuk és szárítjuk. 657 g nyersterméket kapunk, melyet 2 liter metanol és 2 liter víz elegyéből átkristályosítunk és gyorsan lehűtünk. 600 g (68% kitermelés) 125 C olvadáspontú piros csapadékot kapunk. A terméket 3-nitro-5-trifluormetil-o-fenilén-diaminként azonosítjuk.

23. előállítás

2-Amino-6-trifluormetil-kinoxalin és 2-amino-7-trifluormetil-kinoxalin

Ezt a közbenső vegyületet is lépésenként állítjuk elő.

g kereskedésbeli 4-amino-3-nitro-benzo-trifluoridot 200 ml etanolban oldva 5% Pd/C jelenlétében hidrogénezünk.

A fenti redukcióból származó termék, 9,7 g glioxálsav és 250 ml etanol elegyét keverés és visszafolyatás közben 2 óráig forraljuk. Ezután a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 2 napig keverjük, majd leszűrjük. A kapott csapadékot etanolból átkristályosítjuk és leszűqük. A szűrletet tartalmazó edényt (A) jelzésű címkével látjuk el és félretesszük, majd a később leírtak szerint feldolgozzuk. A csapadékból éter-eluenssel készített rétegkromatogram 1 foltot mutat. A csapadék olvadáspontja 254—255 °C és NMR-spektruma alpján 6-trifluormetií-kinoxalin-2-onként azonosítjuk.

A fenti 3 g 6-trifluormetil-kinoxalin-2-ont 25 ml foszforil-(tri)kloridban 2 óráig visszafolyatás közben forraljuk. A foszforil-(tri)kloridot vákuumban eltávolítjuk és a maradékhoz vizet adunk. A vizes elegyet leszűrjük és a kapott szilárd anyagot etanolból átkristályosítjuk. A termék olvadáspontja 117—119 °C és súlya körülbelül 1,6 g. NMR- és IR-spektruma alapján 2-kIór-6-trifluormetil-kinoxalinként azonosítjuk, és a következő műveletben tisztítás nélkül használjuk.

A fenti 1,6 g 2-klór-6-trifluormetil-kinoxalin és 35 ml dimetilszulfoxid elegyébe ammóniagázt vezetünk. Az elegyet gőzfürdőn körülbelül 1 óráig melegítjük és jég/víz keverékébe öntjük. A vizes elegyet szűrjük. Az összegyűjtött csapadék olvadáspontja 169—172 C és súlya mintegy 1,2 g.

A csapadékot IR-spektruma alapján 2-amino-6-trifluormetil-kinoxalinként azonosítjuk.

A fenti (A) jelzésű etanolos szűrletet vákuumban szárazra pároljuk és a maradékot benzolból átkristályositjuk. A szilárd anyagból vett mintából éterrel rétegkromatogramot készítünk. Az eredmények azt mutatják, hogy az (A) szűrletből kapott anyag Rf-értéke nagyobb az előzőleg izolált anyagénál (amelyet 6-trifluormetil-kinoxalin-2-onként azonosítottunk). Az (A) szűrletből származó anyagot etilacetátból átkristályosítjuk. A kapott termék olvadáspontja 204—206 °C és 7-trifluormetil-kinoxalin-2-onként azonosítjuk.

A fenti 7-trifluormetil-kinoxalin-2-ont foszforil-(tri)kloriddal reagáltatva (a 6-trifhiormetil-kinoxalin-2-onra leírtak szerint) 119—120 C olvadáspontú közbenső 2-klór-7-trifluormetil-kinoxalint kapunk. E vegyületet a fentebb leírtak szerint ammóniával reagáltatva 192—194 C olvadáspontú 2-amino-7-trifluormetil-kinoxalint kapunk, melyet IR-spektruma alapján azonosítunk.

A találmány szerinti új vegyületek szintézisét a következő példákon mutatjuk be, anélkül, hogy a találmány e vegyületek előállítására korlátozódna.

1. példa

3-(5-KIór-2-pirazinil)-1 -(2,6-diklór-benzoiI)-karbamid

250 mg 2-amino-5-klór-pirazin és 50 ml hideg etil-acetát elegyéhez 450 mg 2,6-diklór-benzoil-izocianátot adunk és az elegyet éjszakán át keverjük. A reakcióelegyből az etilacetátot vákuumban lepároljuk és a maradékhoz éter/hexán elegyet adunk. A kivált csapadékot leszűqük. A szilárd anyagot etanolból átkristályosítva 201—204 C olvadáspontú terméket kapunk. A terméket elemi analízis, NMR- és IR-spektrum alapján 3-(5-klór-2-pirazinil)-1 -(2,6-diklór-benzoil)-karbamidként azonosítjuk.

Az 1. példa általános módszerével a jelzett megfelelő ki^indulóanyagokat használva a következő további vegyületeket állítjuk elő, melyeket elemi analízis, NMR- és IRspektrumok alapján azonosítunk.

I. táblázat

Példa száma	Előállított vegyület	Kiindulóanyagok*	Olvadáspont C
1A	1 -(2,6-diklór-benzoil)-3-(5-fenil-2-pirazinil)-karbamid	2-amino-5-fenil-pirazin	216—219
1B	1 -(2,6-diklór-benzoil)-3-(5,6-diklór-2-pirazinil)-karbamid	2-amino-5,6-diklór-pirazin	210—213
IC	1 -(6-klór-2-pirazinil)-3-(2,6-dikíór-benzoil)-karbamid	2-amino-6-klór-pirazin	234—235
1D	1 -(2,6diklór-benzoil)-3-(2-kinoxalinil)-karbamid	2-amino-kinoxalin	230—233
1E	1 -(6-klór-2-kinoxalinil)-3-(2,6-dik!ór-benzoiI)-karbamid és l-(7-klór-2-kínoxalinil)-3-(2,6-diklór-benzoil)-karbamid keveréke	2-amino-6-klór-kinoxalin és 2-amino-7-klór-kinoxalin	154—161

17721)0

I. táblázat (folytatás)

Példa száma	Előállított vegyület	Kiindulóanyagok*	Olvadáspont C
1F	l-(2,ő-diklór-benzoil)-3- -<5,6-dimetil-2-piraziniI)-karbamid	2-amino-5,6-dimetil-pirazin	214215
1G	3-(5-bróm-2-pirazinil)-1 -(2,6-diklór-benzoil)-karbamid	2-amino-5-bróm-pirazin	208—210
1H	1 -(2,6-dimetil-benzoil)-3-(5-fenil-2-pirazinil)-karbamid	2-amino-5-fenil-pirazin	201—204
1J	1 -(2,6-diklór-benzoil)-3-(6-metil-5-fenil-2-pirazinil) -karbamid	2-amino-6-metil-pirazin	211—212
1K	1 -(6-ciano-2-pirazinil)-3-(2,6-diklór-benzoil)-karbamid	2-amino-6-ciano-pirazin	192—197
1L	1 -(2,6-diklór-benzoil)-3-(5-metil-2-pirazinil)-karbamid	2-amino-5-metil-pirazin	233—234
1M	1 -(2,6-diklór-benzoil)-3- -[5-(4-klór-fenil)-2-pirazinil]- -karbamid	2-amino-5-(4-klór-fenil)- -pirazin	245—248
IN	1 -(2,6-diklór-benzoil>3-[5-(p-toliI)-2-pirazinil]-karbamid	2-amino-5-(p-tolil)-pirazin	227—229
10	1 -(2,6-díklór-benzoil)-3- -[5-(3-trifluormetil-fenil)-2- -pirazinil]-karbamid	2-amino-5-( 3-trifluormetil-fenilFpirazin	188—Í93
IP	1 -(2,6-diklór-benzoil)-3-(5-etil-2-pirazinil)-karbamid	2-amino-5-etil-pirazin	211—213
iQ	1 -(2,6-diklór-benzoil)-3-[6- -metii-5-(4-brÓTn-fenil)-2- -pirazinil]-karbamid	2-amino-6-metil-5-(4- -bróm-fenil)-pirazin	225—227
ÍR	1 -(2,6-diklór-benzoil)-3-(5-neopentil-2-pirazinil>karbamid	2-amino-5-neopentil-pirazm	218—221
IS	1 -(2,6-diklór-benzoil)-3-(5-terc-butil-2-piraziniI)-karbamid	2-amino-5-terc-butil- -pirazin	207—209
1T	1 -(2,6-diklór-benzoil)-3-[5- -{3,4-diklór-feniI)-2-pirazinilJ- -karbamid	2-amino-5-( 3,4-diklór-feniI)-pirazin	222—223
1U	1 -(2,6-diklór-benzoil)-3-[6-metil-5-(4-klór-fenil)-2-pirazinil]-karbamid	2-amino-6-metil-5-(4- -klór-fenil)-pirazin	221—223
IV	1 -(2,6-dikíór-benzoil)-3-[5-( 2,4-xiIil)-2-pirazinil]-karbamid	2-amino-5-(2,4-xilil)- -pirazin	221—223
IX	1 -(2,6-diklór-benzoil)-3-(8-mtro-6-trifluormetil-2-kinoxalinil)-karbamid	2-amino-8-nitro-6-tri- fluor-metil-kinoxalin	kb. 223

I. táblázat (folytatás)

Példa száma	Előállított vegyület	Kiindulóanyagok*	Olvadáspont C
1Y	1 -(2,6-diklór-benzoil)-3-(6-ίΓΪΑι1οπηείί1-2-kinoxalinilj-karbamid	2-amino-6-trifluor- -metil-kinoxalin	kb. 223 (bomlás)
íz	1 -(2,6-diklór-benzoil)-3- 47-trifluormetil-2- -kinoxalinilj-karbamid	2-amino-7-trifluor- -metil-kinoxalin	222—225
1AA	1 -[5-(4-bróm-fenii)-6- -etil-2-pirazinilJ-3-(2,ó- -diklór-benzoil)-karbamid	2-amino-5-(4-bróm- -fenil)-6-etil-pirazin	213—215
1AB	1 -(2,6-diklór-benzoil)-3-[5(2-naftil)-2-pirazinil]-karbamid	2-amino-5-(2-naftil) -pirazin	220—222

*Mínden esetben az izocianát-rész 2,6-dikIór-benzoil-izoeianát, kivéve az 1H példát, ahol az izocianát-rész 2,6-dimetil-benzoil-izocianát.

Claims (5)

Szabadalmi igénypontok

1 -(2,6-diklór-benzoil)-3-[5-(2-naftil)-2-pirazinil]-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izocianátot és 2-amino-5-(2-naftil)-pirazint reagáltatunk hideg etil-acetátban.

5 29. Rovarölő készítmény azzal jellemezve, hogy

0,1—80% mennyiségben valamely 1. igénypontban megadott (!) általános képletű l-(szubsztituáít benzoiI)-3szubsztituált karbamid-származékot, ahol A, B, R¹ és R² az 1. igénypontban megadott és 20—99,9% mennyiségben

0 szilárd vagy folyékony hordozóanyagot, így porózus vagy nem-porózus szemcséket, kötő-, nedvesítő-, tapadást elősegítő anyagokat, szerves oldószereket, olajokat, diszpergáló-, emulgeálóanyagokat, felületaktív szereket, adott esetben csalétket és/vagy stabilizátorokat tartalmaz.

? 30. A 29. igénypont szerinti rovarölő készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (1) általános képletű vegyületet tartalmaz, ahol az A és B szubsztituens azonos és halogénatomot jelent, R¹ bróm-, klóratomot vagy fenilcsoportot, és R² hidrogénatomot,

0 metil- vagy etilcsoportot jelent, és a készítményben a hatóanyag 1—50 súly% mennyiségben van jelen.

31. A 29. igénypont szerinti rovarölő készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a poralakú készítményben a hatóanyag 1—30 súly% mennyiségben van jelen.

1 -(2.6-diklór-benzoil)-3-[5-(3,4-diklór-fenil)-2-pirazinil]~

-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izocianátot és 2-amino-5-(3,4-diklór-fenil)-pirazint reagáltatunk hideg etil-acetátban.

22. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja l-(2,6-diklór-benzoil)-3-(6-metil-5-(4-klór-fenil)-2-pirazjnil]-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izocianátot és 2-amino-5-(4-klór-fenil)-pirazint reagáltatunk hideg etil-acetátban.

23. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja

5 l-(2,6-dikIór-benzoíl)-3-[5-(2,4-xiIiI)-2-pirazinil]-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izocianátot és 2-amino-5-(2,4-xilil)-pirazint reagáltatunk hideg etil-acetátban.

24. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja

0 1 -(2,6-diklór-benzoil)-3-( 8-nitro-6-trifluormetil-2-kinoxalinil)-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izocianátot és 2-amino-8-nitro-6-trifluormetil-kinoxalint reagáltatunk hideg etil-acetátban.

25. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja

5 1 -<2,6-diklór-benzoil)-3-(6-trifluormetil-2-kinoxalinil)-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izocianátot és 2-amino-6-trifluormetíl-kínoxalint reagáltatunk hideg etil-acetátban.

0 26. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja l-(2,6-diklór-benzoíl)-3-(7-trífluormetil-2-kinoxalinil)-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izocianátot és 2-amino-7-trifluormetil-kinoxalint reagáltatunk hideg etil-acetátban.

5 27. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja

1 -(2.6-diklór-benzoil)-3-(5-neopentil-2-pirazinil)-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izocianátot és 2-amino-5-neopentil-pirazint reagáltatunk hideg etil-acetátban.

20. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja l-(2,6-díklór-benzoil)-3-(5-terc-butil-2-pirazinil)-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izocianátot és 2-amino-5-terc-butil-pirazint reagáltatunk hideg etil-acetátban.

21. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja

1 -(2,6-diklór-benzoil)-3-( 5-metil-2-pirazinil)-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izocianátot és 2-amino-5-metil-pirazint reagáltatunk hideg etil-acetátban.

14. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja 1 -(2,6-diklór-benzoil)-3-[5-(4-klór-fenil)-2-pirazinil]-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izocianátot és 2-amino-5-(4-kIór-fenil)-pirazint reagáltatunk hideg etil-acetátban.

15. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja l-(2,6-diklór-benzoil)-3-[5-(p-tolil)-2-pirazinil]-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoiI-izocianátot és 2,6-diklór-benzoil-izocianátot reagáltatunk hideg etil-acetátban.

16. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja 1 -(2,6-díklór-benzoíl)-3-[5-( 3-trifluormetil-feníl)-2-pirazinil]-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izocianátot és 2-amino-5-(3-trifluor-metil-fenil)-pirazint reagáltatunk hideg etil-acetátban.

17. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja l-(2,6-diklór-benzoil)-3-(5-etil-2-pirazinil)-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izocianátot és 2-amino*5-etil-pirazint reagáltatunk hideg etilacetátban.

18. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja l-(2.6-diklór-benzoil)-3-[6-metil-5-(4-bróm-fenil)-2-pirazinilj-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izocíanátot és 2-amíno-6-metíl-5-(4-brórn-fenil)-pirazint reagáltatunk hideg etil-acetátban.

19. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja

1. Eljárás (I) általános képletű 1-(szubsztituált benzoil)-3-szubsztituált karbamid-származékok előállítására, ahol

A és B azonos vagy különböző és jelentése halogénatom, metil- vagy trifluormetil-csoport;

R' hidrogén-, halogénatomot. 1—6 szénatomszámú alkil-, halogén-(l—4 szénatomszámú)-alkií-, cianocsoportot, a általános képletű csoportot vagy naftilcsoportot;

R² hidrogén-, halogénatomot, metil-, etil-, ciano- vagy halogén-(l—2 szénatomszámú)-alkil-csoportot jelent, azzal a megszorítással, hogy R¹ és R² egyidejűleg nem jelenthet hidrogénatomot;

R’ jelentése halogénatom, falogén-(l—4 szénatomszámú)-alkil-, 1—6 szénatomszámú alkil- vagy 1—4 szénatomszámú alkoxi-csoport;

m 0. 1 vagy 2;

R' és R^{2 *} együtt a pirazin-gyűrűvel d általános képletű benzopirazinil-csoportot képez, ahol

R⁵ és R⁶ azonos vagy különböző és jelentése hidrogén-, halogénatom, 1—6 szénatomszámú alkil-, nitro- vagy halogén-íl—4 szénatomszám ú)-a Ikil -csoport;

azzal jellemezve, hogy egy R⁹ — NL-=G=£) általános képletű izocianát-vegyületet valamely R’— NH, általános képletű aminvegyülettei reagáltatunk, ahol

R^lJ és Rⁱⁿ h vagy i általános képletű csoportot jelent, azzal a kikötéssel, hogy ha R⁹ és R'° eltérő, a reakciót közömbös szerves oldószerben hajtjuk végre.

2,6-dikIór-benzoíI-ízocianáttal reagáltatunk hideg etil-acetátban.

6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módj;1 -(2.6-dikIór-benzoil)-3-(2-kinoxalinil)-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoiI-izocianátot 2-amino-kinoxalinnal reagáltatunk hideg etil-acetátban.

7. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja

I-(6-klór-2-kinoxalinil)-3-(2,6-diklór-benzoil)-karbamid és l-(7-klór-2-kinoxalinil)-3-(2,6-diklór-benzoil)-karbamid keverékének előállítására, azzal jellemezve, hogy 2.6-diklór-benzoil-izocianátot 2-amino-7-klór-kinoxalin és 2-amino-6-klór-kinoxalin keverékéből álló kinoxalinvegyiilettel reagáltatunk hideg etil-acetátban.

8. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja l-(2,6-diklór-benzoil)-3-(5,6-dimetil-2-pirazinil)-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-dikIór-benzoil-izocianátot 2-amino-5,6-dimetil-pirazinnal reagáltatunk hideg etil-aeetátban.

9. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja

34 5-bróm-2-piraziniI)-1 -(2,6-diklór-benzoil)-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izocíanátot és 2-amino-5-bróm-pirazint reagáltatunk hideg etil-acetátban.

10. Az I. igénypont szerinti eljárást foganatosítási módja l-(2,6-dimetiI-benzoil)-3-(5-fenil-2-pirazinii)-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-dimetil-benzoil13

-izocianátot és 2-amino-5-fenil-pirazint reagáltatunk hideg etil-acetátban.

11. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja l-(2,6-diklór-benzoil)-3-(6-metil-5-fenil-2-pirazinil)-karbamid előállítására. azzal jellemezve, hogy 2,6-dikIór-benzoil-izocianátot és 2-amino-6-metil-fenil-pirazint reagáltatunk hideg etil-acetátban.

12. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja l-(6-ciano-2-pirazinil)-3-(2,6-dikIór-benzoil)-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2-amino-6-ciano-pirazint és 2,6-dikór-benzoil-izocianátot reagáltatunk hideg etil-acetátban.

13. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja

2. Az 1, igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja

3-(2,6-diklór-benzoil)-l -[5-(4-bróm-fenil)-6-etil-2-pirazinilj-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izocianátot és 2-amino-5-(4-bróm-fenil)-6-etil-pírazínt reagáltatunk hideg etil-acetátban.

0 28. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja l-(2,6-diklór-benzoil)-3-(5-fenil-2-pirazinil)-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izo-cianátot 2-amino-5-fenil-pirazinnal reagáltatunk hideg etil-acetátban.

3-(5-klőr-2-piraziniI)-1 -{2,6-diklór-benzoil)-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoiI-izocianátot 2-amino-5-kIór-pirazinnal hideg etil-acetátban reagáltatunk.

4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja l-(2,6-diklór-benzoil)-3-(5,6-dik]ór-2-pirazinil)-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,6-diklór-benzoil-izocianátot 2-amino-5,6-dikIór-pirazinnal reagáltatunk hideg etil-acetátban.

5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja l-( 6-klór-2-pirazinil )-3-(2,6-diklór-benzoil)-karbamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 2-amino-6-klór-pirazint

5 32. A 29. igénypont szerinti rovarölő készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nedvesíthető porban a hatóanyag 1—50 súly% mennyiségben van jelen, közömbös hordozóval, diszpergálószerrel és nedvesítőszerrel kombinálva.