HU176776B - Method and apparatus for synthetizing speech - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés beszéd szintetizálására, amely a számítógépes technika területén a számítógép és az ember között kapcsolatot teremtő egységként használható.

Ismertek már eljárások és berendezések beszéd szintetizálására, amelyek teljes szavak vagy szótagok reprodukcióján alapultak, és az ilyen berendezések nagy kapacitású mágneslemezes tárakat használtak. Az ilyen berendezések szókincse a tár kapacitására való tekintet nélkül mindenképpen korlátozott volt.

Ismertek ezenkívül olyan eljárások és berendezések is beszéd szintetizálására, ahol a különböző fonémákat megfelelő amplitúdójú és frekvenciájú szinuszos rezgések összekeveréséből állítják elő. Ezek a berendezések nagyon bonyolult felépítésűek és nehézkes behangolású analóg generátorok felhasználását igénylik.

A találmány célja ezért olyan eljárás és berendezés létrehozása beszéd szintetizálására, amely csak kis kapacitású tárat használ és nem igényel nagy bonyolultságú egységeket és nehézkes behangoiást.

A kitűzött célt a találmány szerinti eljárással összhangban úgy érjük el, hogy a beszéd szintetizálását olyan fonémákra alapítjuk, amelyeket digitális elektronikus áramkörök segítségével szintetizálunk és ezt követően digitál-analóg átalakítók segítségével analóg jellé alakítunk. Egy adott szöveg fonémáinak szintézisét annak alapján végezzük el, hogy a tárban rögzítjük a különböző formáns eloszlású fonémák hangperiódusait, zajfonéma elemeket, a hangsúlyozás helyére vonatkozó információt, melyek jellemzőek a vonatkozó fonémák amplitúdó sajátosságaira, az adott fonéma szintéziséhe szükséges hang és zaj elemek sorozatát, a fonémák kvázivéletlen változásának táblázatait, valamint a mondathangsúlyozás elemzéséből kapott adatokat, a szünetek időtartamát és a fonémák között a fő átmenetek megvalósításához tartozó hang elemek időtartamát. A szintetizálandó szöveg mondatait program szerint nyelvtanilag elemezzük, hogy a szóban forgó mondat alapvető jellemzőit megállapíthassuk. Ilyen jellemző például a hangmagasságának, mint frekvencia jellemzőnek a változási jellege, a hangerőnek, mint amplitúdó jellemzőnek a változása és a beszédszünetek hossza. A fonémák sorozatát olyan szempontból is elemezzük, hogy megvizsgáljuk a szomszédos fonémák kölcsönhatását és megállapítjuk a sorozaton belül a fonémák változásának módját és helyét. A mondat alapvető tulajdonságainak vizsgálata alapján minden fonéma esetében a fonémát kapcsolatba hozzuk hangrezgési periódusok egy meghatározott típusával és a periódusok számával, ahol a hangrezgéshez jellegzetes formáns eloszlás tartozik, és minden fonémát társítjuk ezenkívül megfelelő időtartamú és ehhez tartozó spektrális eloszlású zajfonéma elemek meghatározott típusával és számával. Egy adott nyelvre jellemző hivatkozott hangrezgési periódusokat és zajfonéma elemeket digitális alakban tárban tároljuk, mint a megfelelő rezgések amplitúdó értékeinek sorozatát. A fonémák megfelelő frekvencia jellemzőinek előállításához a rezgési amplitúdó kiolvasása a periódus befejeződése előtt megszakítható, vagy a periódus befejeződését követően nullértékekkel folytatható. A be széd természetességének elérése céljából a kiolvasás során a rezgési periódusok amplitúdóit és hosszát kvázivéletlen módon változtatjuk, és abból a célból, hogy zaj és vegyes fonémák szintetizálásakor egyenletes spektrális eloszlást kapjunk, a zaj elemek kiolvasási részeinek kvázivéletlen kezdeti elmeket adunk kvázivéletlen időtartammal és kvázivéletlen kiolvasási iránnyal. Abból acélból, hogy ugyanazon tárolt elemekből különböző fonémákat állítsunk elő, a tárban rögzített amplitúdó értékek kiolvasási frekvenciáját változtatjuk, és hogy ugyanazon tárolt elemekből különböző fonémákat kapjunk, változtatjuk a fonémák amplitúdó jellemzőit, továbbá vegyes fonémák előállításához hangperiódusok és zajrészek kombinációit használjuk. A fonéma átmenetek simaságának biztosítása céljából olyan periódusokat használunk, melyek formáns eloszlása a fonémák közötti átmenetnek felel meg, és a fonéma átmenetek simaságának elérése céljából ezenkívül a vonatkozó átmenet tartományában az amplitúdókat lecsökkentjük. Azokat a digitális adatokat, amelyeket az adott nyelv fonéma tartalma és alapvető jellemzői elemzése alapján kaptunk, felhasználjuk a tárban rögzített beszédelemek visszaadásának vezérlésére. A fonémák amplitúdó jellemzőit úgy alakítjuk ki, hogy a digitális értékekből átalakítással kapott szintetizált fonémák analóg jelének az erősítését olyan analóg jellel befolyásoljuk, amely a fonéma amplitúdó jellemzői digitális értékének felel meg.

A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezés számítógépet tartalmaz, amelynek kimenete fixtár címregiszter számlálójához csatlakozik. A számítógép másik kimenete a számlálási irányt meghatározó regiszterhez csatlakozik, és ennek kimenete a címregiszter számlálóval van összekötve. A számítógép két másik kimenete a számlálási frekvenciát meghatározó regiszterhez és a kiolvasandó címek számát meghatározó regiszterhez csatlakozik és ezen regiszterek kimenete előírt számú és frekvenciájú impulzust keltő impulzusgenerátorral van összekötve. Az impulzusgenerátor kimenete a címregiszter számláló számlálási bemenetével van összekötve. A számítógép egy további kimenete digitál-analóg átalakítóhoz csatlakozik, amelynek kimenete erősítő-modulátor erősítést változtató bemenetéhez csatlakozik. A fixtár kimenete második digitál-analóg átalakítóhoz csatlakozik, és ennek kimenete az erősítő-modulátor bemenetével van összekötve. Az erősítő-modulátor kimenete hangszóróhoz és távközlő vonalhoz csatlakozik. A vezérlőegység kimenete a számítógép bemenetéhez, ennek egy másik kimenete pedig a vezérlőegység bemenetéhez csatlakozik.

A találmány szerinti eljárás egy foganatosítási módjánál a periódusok hosszának változtatását ± 40%-os határokon belül végezzük el, és a periódusok hosszának, valamint kiolvasás során a rezgési amplitúdóknak a kvázivéletlen változtatásait ±3%-os határokon belül tartjuk. A beszéd természetességének elérése céljából ezenkívül a hangrezgések periódushosszát és amplitúdóját kvázivéletlen módon változtatjuk, és vegyes fonémák létrehozása céljából kvázivéletlen módon változtatjuk a modulált amplitúdójú zajrezgések periódushosszát és az „R” fonéma létrehozása céljából az amplitúdómodulált hangrezgések periódushosszát.

A találmány szerinti megoldás előnye, hogy mechanikai mozgó elemeket nem tartalmazó viszonylag kis kapacitású tárat igényel, a szintézishez nincs szüksége bo nyolult hangolást igénylő analóg jelleggörbéjű generátorok alkalmazására, a mondat sajátos követelményeitől függő fonémák szintézisénél nagymértékű flexibilitást tesz lehetővé, a fonémák alakjának változtatását a tár tartalmának egyszerű megváltoztatásával lehetővé teszi, lehetőséget biztosít a hangrezgések és amplitúdójuk periodicitásának kvázivéletlen változásai utánzására, amely a beszéd hűségéhez nagymértékben hozzájárul, biztosítja a szöveg szükséges hangsúlyának és hanglejtésének elérését, nem igényli a számítógépben gyors hozzáférésű memória alkalmazását, elősegíti a gyártást, mert a behangolási műveletekre nincs szükség, ugyanakkor helyt ad nagymértékben integrált úi elektronikus elemek, például tárak, mikroszámítógépek alkalmazására, amelyek kis méretek, súly és alacsony ár mellett a berendezést megbízhatóvá teszik.

A találmányt a továbbiakban egy kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben.

A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés tömbvázlata, a 2. ábra emberi hangon kiejtett ,,ΠΉΗΑ” szó felvett amplitúdó görbéje, a 3. ábra a találmány szerint szintetizált „RUHA” szó felvett amplitúdó görbéje, a 4. ábra emberi hangon kiejtett „MIMMI” szó felvett amplitúdó görbéje, az 5, ábra a találmány szerinti szintetizált „MIMMI” szó amplitúdó görbéje, a 6. ábra az emberi hangon kiejtett „MIMMI” szó szonogrammja, és a 7. ábra a találmány szerint szintetizált „MIMMI” szó szonogrammja.

Az 1. ábrán a találmány szerinti berendezés tömbvázlatát tüntettük fel, amelyen látható, hogy a berendezés 1 számítógépet tartalmaz, amelynek 2 kimenete 4 fixtár 3 címregiszter számlálójához csatlakozik. Az 1 számítógép 5 kimenete a számlálási irányt meghatározó 6 regiszterhez csatlakozik, amelynek kimenete a 3 címregiszter számlálóval van összekötve. Az 1 számítógép 7 és 8 kimenetei a számlálás frekvenciáját meghatározó 9 regiszterhez, illetve a kiolvasási címek számát tartalmazó 10 regiszterhez csatlakoznak. A 9 és 10 regiszterek kimenetei 11 impulzusgenerátorral vannak összekötve. All impulzusgenerátor kimenete a 3 címregiszter számláló számláló bemenetével is össze van kötve. Az 1 számítógép 12 kimenete amplitúdó szabályozó 13 regiszteren keresztül 14 digitál-analóg átalakítóhoz csatlakozik, amelynek kimenete 15 erősítő-modulátor erősítést változtató bemenetével van összekötve. A 4 fixtár kimenete olyan 16 digitál-analóg átalakítóhoz csatlakozik, amelynek kimenete a 15 erősítő-modulátor bemenetével van összekötve. A 15 erősítő-modulátor kimenete 17 hangszóróhoz és 18 távközlő vonalhoz csatlakozik. A 19 vezérlőegység kimenete az 1 számítógép 21 bemenetével, az 1 számítógép 20 kimenete pedig a 19 vezérlőegység bemenetével van összekötve.

A leírás egységes értelmezése céljából az alábbiakban néhány fontosabb kifejezés kiegészítő magyarázatát adjuk meg:

„beszédszintézis” — valamilyen berendezés által kiadott akusztikus kimeneti jel észlelését jelenti, amelyben valamilyen nyelvű, nem feltétlenül bulgár nyelvű emberi beszéd felismerhető;

„formáns eloszlás” — egy meghatározott beszédhanghoz (fonémához) tartozó frekvenciaeloszlás;

„beszédelemek” — a beszédet, mint akusztikus függvényt jellemző görbék részei;

„beszédet kísérő hangok” — egy kifejezés kezdetén vagy végén, vagy például írásjeleknél a be- vagy kilégzés által keltett hangok;

„hangperiódusok” — ezek képezik a beszédhangot (fonémát) alkotó periódusokat.

A továbbiakban a fonémák alábbi csoportjait vizsgáljuk meg, ahol a csoportosítás a szintézis módszerével is összefüggő néhány jellemző tulajdonságtól függ. Ilyen fonéma csoportok a hangfonémák, zajfonémák és vegyes fonémák. Mindezen csoportokban léteznek rövid és hosszú ideig tartó fonémák. A hangfonémákat úgy kapjuk meg, hogy egy memóriában tárolt hangperiódusok sorozatát szekvenciálisán reprodukáljuk. A hangperiódusokat egy adott formáns eloszlásra jellemző valós beszédről készült felvétel vagy szintézis segítségével előre beírjuk a memóriába. Az adott hangfonéma szintéziséhez tartozó periódusok számát és típusát a választott nyelv fonémájának a jellege, a szomszédos fonémák jellege és típusa, a hangsúly helye, a mondat hangsúlyozása stb. határozzák meg. Ilyen módon a nyelvtani fonéma egység a szintézis szempontjából különböző periódusú sorozatok sokaságának felel meg.

A konkrétan szükséges hangperiódus kombinációkat, ezek számát, időtartamát és amplitúdóját meghatározott algoritmus szerint valós idejű (reál time) program segítségével számítjuk ki, majd ezeket olyan lejátszó egységhez továbbítjuk, amely alkalmas ezek reprodukálására. A szintetizált beszéd természetes jellegét a különböző periódusok időtartamának és amplitúdójának a kvázi véletlen módosításával érjük el.

A zajfonémákat úgy szintetizáljuk, hogy egy megfelelő zajfonéma tárolt szektorának kiválasztott részeiből kvázivéletlen szekvenciális reprodukciót képezünk, vagy a tárból az erre vonatkozó fonémaszektorokat amplitúdó modulációval olvassuk ki, és az amplitúdó modulációt és az időtartamokat a szintézis algoritmusával összhangban határozzuk meg.

A vegyes fonémákat részben a hangfonémákhoz, részben pedig a zajfonémákhoz hasonlóan szintetizáljuk ahol a zajrészeken a hangrészek periódusával járulékos amplitúdó modulációt végzünk.

Példák:

A cirill „P” (azaz a latin „R”) fonéma esetében a szintetizált hangot a nyelv rezgésének frekvenciájával amplitúdó moduláljuk.

A bulgár nyelv esetét választva (cirill ábc mellett) az „A”, „E”, „H”, „O”, „B”, „Y”, „W”, „Π”, „M”, „H” és „P” fonémákat hangfonémaként lehet szintetizálni: a „Φ”, „C”, „m”, „X”, „II”, <r, „K”, „Π” és „T” fonémák szintetizálása zajfonémákból, és a „B”, „3”, „X”. „B”, „3”, „Γ”, „33” és „3X” fonémáké vegyes fonémaként oldható meg.

A fonémák közötti kapcsolatot úgy valósítjuk meg, hogy utólag meghatározott hangperiódusokat vezetünk be, amelyre a formáns eloszlás egyenletes átmeneteinek megvalósítása céljából van szükség.

A beszédszintézishez alkalmazható berendezés alapegységét képezi a 4 fixtár, mert a beszédszintézis vázolt módszerével összhangban a szükséges információk ebben vannak rögzítve. Ezek az információk a hang- és zaj fonémák, és a beszédet kísérő hangok részei amplitúdóira vonatkozó digitális értékeket jelölnek. A 4 fixtárban rögzített különböző beszédelemek amplitúdóinak értékeit képező sorozatok hossza és kezdeti címe képezi a tárból való kiolvasást vezérlő információt, amelyet az 1 számítógép memóriája tárol. Egy adott nyelven a szintézis megvalósításához a 4 fixtárban rögzítendő beszédelemek választékát a szóban forgó nyelv fonetikai sajátosságaival összhangban úgy kell kialakítani, hogy a választott elemek a nyelv fonetikája tekintetében teljes rendszert alkossanak. Az 1 számítógép memóriájában az ismertetett eljárást megvalósító program van rögzítve, amely összhangban van a választott nyelv hangsúlyozásával és hanglejtésével.

A program bemeneti információját olyan állandó szöveg képezi, amely szükség esetén fonetikai jeleket is tartalmaz, és ez a szöveg a választott nyelven egy rögzített mondatot képvisel. Az 1 számítógép a mondatot nyelvtani és fonetikai elemzésnek veti alá az adott nyelv szabályaival összhangban, hogy feltárja ennek frekvencia és amplitúdó jellemzőit, valamint a szünetek helyét és időtartamát, és a beszédet kísérő hangokat. Ezt követően ezen tulajdonságoktól és a mondatban levő szomszédos fonémák kölcsönhatásától függően meghatározzuk minden fonéma összetételét (az öt alkotó periódusok típusát), amplitúdó jellemzőit és időtartamát. A szintetizált mondat minden beszédeleme esetében ezenkívül meghatározzuk a beszédelem amplitúdóját, időtartamát, a 4 fixtárban elfoglalt kezdeti címét és a kiolvasás irányát. A mondat ilyen módon a felsorolt értékekkel jellemzett beszédelemek és szünetek sorozatára van felosztva. A beszédelemek sorozatára jellemző minden ilyen értéket az 1 számítógép valós idejű program alapján vesz és ezeket felkérésre egymás után a beszédszintézist vezérlő berendezés megfelelő egységeihez továbbítja. Ezen adatok segítségével a 4 fixtárból a 3 címregiszter számláló által jelzett kezdeti címen a számlálási irányt meghatározó 6 regiszter által kijelölt kiolvasási irányban egy beszédelemet hozunk ki. A 4 fixtárból való kiolvasás sebességét a kiolvasási frekvencia 9 regiszter értéke határozza meg, és a kiolvasási adatok számát a kiolvasási címek számához tartozó 10 regiszter értéke jelöli ki. A 9 és 10 regiszterek információja vezérli a 11 impulzusgenerátor működését, amely időben változtatja a 3 címregiszter számláló tartalmát.

Az így meghatározott beszédelem amplitúdója értékét szekvenciálisán a 16 digitál-analóg átalakítóhoz vezetjük, a 9 regiszterben tárolt előre meghatározott kiolvasási sebességgel. A 16 digitál-analóg átalakító kimenete a 15 erősítő-modulátor bemenetéhez csatlakozik, amelynek erősítését az a 14 digitál-analóg átalakító kimenete vezérli, amelyet a szintetizált beszéd ezen időpontra vonatkozó amplitúdója reprodukálásához szükséges digitális adatok átalakításához használunk. Ezeket a digitális adatokat az 1 számítógép határozza meg és az amplitúdó vezérlő 13 regiszteren keresztül adja ki. A 15 erősítő-modulátor által felerősített jelet hanggá való átalakítás céljából a 17 hangszóróhoz és a 18 távközlő vonalhoz vezetjük. A beszédelem reprodukciójának befejező dése után a 19 vezérlőegység a szintézis folytatásához szükséges újabb adatok előállítására vonatkozó utasítást küld az 1 számítógép részére. A 4 fixtárból való kiolvasás és az ezt követő beszedetem reprodukció ideje alatt az 1 számítógép szabaddá válik, és eközben a szintézis vezérléséhez szükséges új adatok előkészítéséhez tartozó elemzéseket végez.

Ha az 1 számítógépet megfelelően gyors működésű számítógép képezi, akkor egyetlen számítógép több szintetizáló berendezés vezérlését is elláthatja. Az 1 számítógép általános rendeltetésű számítógéppel, kis számítógéppel vagy mikroprocesszorral egyaránt megvalósítható.

A 2. ábrán „Π” fonéma kiejtéséhez tartozó rövid beütést, az ezt követő „H” fonémák több periódusát, és az „A” fonémák hosszabb sorozatát tüntettük fel. Ezt követi két olyan hangperiódus csoport, amelyek a „H”és „A” fonémáknak felelnek meg. Ez a rögzített amplitúdó karakterisztika természetes módon kiejtett szóra vonatkozik, melynek simasága és formáns átmenetei természetesen hangzanak.

A 3. ábrán vázolt szintetizált szóban egymást követően az alábbi hangperiódusok követik egymást: „Π”, két periódus „W”, olyan „E” periódusok, melyek az „M” és az ezt követő „A” között a formáns átmenet simaságát biztosítják, majd „A”, „H” és „A” fonémák periódusai, melyek hosszát úgy választottuk meg, hogy az alaptónus sima változását eredményezzék.

A 4. és 5. ábrák közötti kapcsolat ezzel analóg, amikor is az első „M” és az első „I” fonémák közé az alap formáns átmenet kisimítása céljából „Ü” fonémát iktattunk közbe.

A 4. és az 5. ábrákon vázolt szavak szonogram megfelelőit a 6. és 7.ábrákon tüntettük fel. A 6. ábrán vázolt természetes beszéd egy szavának szonogramja formánsokban sokkal gazdagabb, de erre való tekintet nélkül a fül a szintetizált szót helyesen érzékeli.

Claims (7)

1. Eljárás beszéd szintetizálására, azzal jellemezve, hogy minden fonémát memóriában tárolt fonéma elemekből hozunk létre, ezeket egymás után a memóriából kiolvassuk, ahol a kiolvasási sebességet, irányt és az elemek számát az egyes fonémák típusával és hosszával, valamint a mondat jellegzetességeivel és a szomszédos fonémák típusával összhangban választjuk meg, a szintetizálandó szöveget a nyelv szabályai szerint mondatról mondatra nyelvtanilag és fonetikailag elemezzük, és ezzel sorjában meghatározzuk a mondat alapvető jellemzőit, és ezen értékeket állandó szövegként rögzítjük, melyek szükség esetén fonetikai jeleket, mint például a hangmagasság változásait frekvencia jellemzőként, a hangerő változásait amplitúdó jellemzőként és a szünetek időtartamát tartalmazzák, majd a fonémákból alkotott sorozatot elemezzük és figyelembe vesszük a szomszédos fonémák között fennálló kölcsönhatást, meghatározzuk a sorozaton belül a fonémák változásának helyeit és módját, ezt követően minden fonéma tekintetében a mondat alapvető tulajdonságainak figyelembevételével hangrezgések adott számú periódusát és típusát valóságos beszédből és/vagy mesterségesen előállított beszédből létrehozott jellegzetes formáns eloszlással hasonlítjuk össze, és az összehasonlítást meghatározott időtartamú, amplitúdójú és spektrális eloszlású zajfonémák meghatározott típusaira és adott számú idöszektorára elvégezzük, és a nyelvre előre kijelölt hivatkozott hangrezgési periódusokat és zajfonéma elemeket digitális alakban memóriában olyan módon tároljuk, hogy ezek a megfelelő rezgés amplitúdó értékeinek sorozatát képezik, és a fonémák megfelelő frekvencia tulajdonsága eléréséhez a rezgési amplitúdók értékeinek a sorozatát a frekvencia növekedési periódus befejeződése előtt megszakítjuk, és a periódusok befejezését követően nullértékekkel folytatjuk, és a frekvencia csökkentése és a beszéd természetességének biztosítása miatt kiolvasáskor a rezgési amplitúdók periódusainak hosszát kvázivéletlen módon változtatjuk, és zaj és vegyes fonémák szintetizálásakor egységes spektrális eloszlás biztosítására a zajelemek kiolvasási részeit kvázivéletlen kezdeti címekkel indítjuk, a kiolvasást kvázivéletlen időtartamra és irányra végezzük el, és ugyanazon tárolt zajelemekből különböző fonémák létrehozására az elemek tárolt értékeinek a kiolvasási frekvenciáját változtatjuk, vagy ugyanezért a fonémák amplitúdó jellemzőit változtatjuk, és a vegyes fonémákat úgy hozzuk létre, hogy hangperiódusokat és zajrészeket egymással összekapcsolunk, és a fonéma átmenetek simaságának biztosítására a fonémák közötti átmenet jellegének megfelelő formáns eloszlású periódusokat alkalmazunk, és a rezgési amplitúdókat a megfelelő átmeneti tartományban lecsökkentjük, továbbá a memóriában rögzített beszédelemek reprodukcióját a mondat fonéma összetételének és alapjellemzőinek elemzésekor előkészített digitális adatok alapján vezéreljük, és a fonémák amplitúdó jellemzőit a digitális értékek átalakításával kapott szintetizált fonémák analóg jelének az erősítésével vezéreljük, és a vezérlést a fonémák amplitúdó jellemzői digitális értékeinek megfelelő analóg jel segítségével végezzük el.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosításának módja, azzal jellemezve, hogy a periódusok hosszát ± 40%-os határokon belül változtatjuk.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosításának módja, azzal jellemezve, hogy a rezgési amplitúdók periódushosszának a kvázivéletlen változtatásait a kiolvasáskor ± 3%-os határokon belül tartjuk.

4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosításának módja, azzal jellemezve, hogy a beszéd természetességének biztosításához a hangrezgési periódusokat és ezek amplitúdóit kvázivéletlen módon változtatjuk, vegyes fonémák előállításához a modulált amplitúdó-zaj rezgések periódusát, végül az „R” fonéma előállításához a modulált hangrezgések periódusát kvázivéletlen módon változtatjuk.

5. Berendezés beszéd szintetizálására, amely számítógépet tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a számítógép (1) kimenete címregiszter számlálón (3) keresztül fixtárhoz (4) csatlakozik, a számítógép (1) második kimenete számlálási irányt meghatározó regiszterrel (

6) van összekötve, amelynek kimenete a címregiszter számlálóval (3) van összekötve, a számítógép (1) harmadik és negyedik kimenete (7, 8) a számlálási frekvenciát meghatározó regiszterhez (9) illetve a kiolvasási címek számát meghatározó regiszterhez (10) csatlakozik, és ezen regiszterek (9, 10) előírt számú és frekvenciájú impulzust előállító impulzusgenerátorral (11) vannak összekötve, az impulzusgenerátor (11) kimenete a címregiszter számláló (3) számláló bemenetéhez csatlakozik, a számítógép (1) ötödik kimenete (12) amplitúdó szabályozó regiszteren (13) keresztül digitál-analóg átalakítóval (14) van összekötve, kimenete pedig erősítő-modulátor (15) erősítést változtató bemenetével van összekötve, a fixtár (4) kimenete második digitál-analóg átalakítóhoz (16) csatlakozik, és ennek kimenete az erősítő-modulátor (15) bemenetével van összekötve, az erősítő-modulátor (15) kimenete hangszóróhoz (17) és távközlő vonalhoz (18) csatlakozik; a vezérlőegység (19) a számítógép bemenetével (21) van összekötve, és a számítógép (1) hatodik kimenete (20) a vezérlőegység (19) bemenetéhez csatlako5 zik.

7 rajz, 7 ábra

A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadd igazgatója

81.1423.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő Irtván igazgató

Nemzetközi osztályozás:

G 10 L 1 00

176776 Nemzetközi osztályozás:

Nemzetközi osztályozás: G 10 L 1/00 t

G ÍO L 1/00

Nemzetközi osztályozás:

G 10 L 1/00