HUT72812A - Stimulation of coalbed methane production - Google Patents

Stimulation of coalbed methane production Download PDF

Info

Publication number
HUT72812A
HUT72812A HU9503140A HU9503140A HUT72812A HU T72812 A HUT72812 A HU T72812A HU 9503140 A HU9503140 A HU 9503140A HU 9503140 A HU9503140 A HU 9503140A HU T72812 A HUT72812 A HU T72812A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
group
acid
surfactant
process according
formation
Prior art date
Application number
HU9503140A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9503140D0 (en
Inventor
Michael W Conway
James R Looney
Robert A Swenson
Dennis A Williams
Original Assignee
Exxon Chemical Patents Inc
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Exxon Chemical Patents Inc filed Critical Exxon Chemical Patents Inc
Publication of HU9503140D0 publication Critical patent/HU9503140D0/hu
Publication of HUT72812A publication Critical patent/HUT72812A/hu

Links

Classifications

    • EFIXED CONSTRUCTIONS
    • E21EARTH OR ROCK DRILLING; MINING
    • E21BEARTH OR ROCK DRILLING; OBTAINING OIL, GAS, WATER, SOLUBLE OR MELTABLE MATERIALS OR A SLURRY OF MINERALS FROM WELLS
    • E21B43/00Methods or apparatus for obtaining oil, gas, water, soluble or meltable materials or a slurry of minerals from wells
    • E21B43/006Production of coal-bed methane
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C09DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • C09KMATERIALS FOR MISCELLANEOUS APPLICATIONS, NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE
    • C09K8/00Compositions for drilling of boreholes or wells; Compositions for treating boreholes or wells, e.g. for completion or for remedial operations
    • C09K8/58Compositions for enhanced recovery methods for obtaining hydrocarbons, i.e. for improving the mobility of the oil, e.g. displacing fluids
    • C09K8/584Compositions for enhanced recovery methods for obtaining hydrocarbons, i.e. for improving the mobility of the oil, e.g. displacing fluids characterised by the use of specific surfactants
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C09DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • C09KMATERIALS FOR MISCELLANEOUS APPLICATIONS, NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE
    • C09K8/00Compositions for drilling of boreholes or wells; Compositions for treating boreholes or wells, e.g. for completion or for remedial operations
    • C09K8/60Compositions for stimulating production by acting on the underground formation

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • General Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Geology (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
  • Mining & Mineral Resources (AREA)
  • Fluid Mechanics (AREA)
  • Environmental & Geological Engineering (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Geochemistry & Mineralogy (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Emulsifying, Dispersing, Foam-Producing Or Wetting Agents (AREA)

Description

A találmány szerinti eljárást, az jellemzi, hogy a képződménybe egy savas vizes oldatot injektálunk, amely oldat hatásos mennyiségű szerves amfoter tercier-ammónium típusú felületaktív anyagot tartalmaz, amely anyag (a) egy hidrofil-részt tartalmaz, amely 1-3 tercier-ammónium-csoporttal rendelkezik, ahol valamennyi ilyen csoport N-atomja legalább egy 3-4 szénatomszámú telítetlen-karbonsav-csoporthoz kapcsolódik; és (b) egy hidrofób-részt tartalmaz, amely szénhidrogén-csoporttal jellemezhető, ahol a szénhidrogén-csoport lehet benzilcsoport vagy 4-8 szénatomszámú alkilcsoport, ami közvetlenül az N-atom-
hoz kapcsolódik a tercier-ammónium-csoportba, vagy lehet 5-19 szénatomszámú szénhidrogén-csoport, amely a hidrofil-részhez imidazolin-kapcsolódással kapcsolódik.
A találmány szerinti eljárást illetve amfoter felületaktív adalékanyagot bányászatban alkalmazzák.
Chj -n- F f *
61.458/SZE
S.B.G.&K.
Nemzetközi Szabadalmi Iroda H-1062 Budapest, Andrássy út 113. Telefon: 34-24-950, Fax: 34-24-323
KÖZZÉTÉTELI PÉLDÁNY
Szénágyas metántermelés stimulálása
Exxon Chemical Patents Inc., LINDEN, New Jersey,
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
Feltalálók: WILLIAMS Dennis A., HOUSTON, Texas,
LOONEY James R., BRADY, Texas,
CONWAY Michael W., MARLOW, Oklahoma,
SWENSON Róbert A., JANESVILLE, Wisconsin,
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
A bejelentés napja: 1994. 04. 29.
Elsőbbsége: 1993. 05. 03. (056,674)
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
A nemzetközi bejelentés száma: PCT/US94/04734
A nemzetközi közzététel száma: WO 94/25730
A találmány tárgya eljárás széntelep lerakódásból metán kinyerésre. A találmány tárgya részletesebben eljárás széntelep lerakódásból metán kinyerésére egy savas kezelés segítségével, amelyben valamely felületaktív anyagot alkalmazunk.
A széntelepet függőleges törésvonalakkal (behatolhatóság iránya) rendelkeznek, amelyek általában vízzel telítettek. A széntelepeken található gáz tömege általában a széntelepben mátrix belső felületén adszorbeált formában van jelen a telepben. A széntelepből a metángáz kinyerése általában úgy történik, hogy vízképződést idéznek elő (vízmentesítést végeznek) a szénérből és így csökkentik a tartály nyomását. A gáztartály nyomásának csökkenésével a metángáz deszorbeálódik és az érrendszeren keresztül a mélyfuratba áramlik.
A metán szénágyból történő kinyerése alapvetően eltér a szénhidrogének kinyerési eljárásától homokkő vagy mészkő ágyakból. Ezen túlmenően a metán szénhidrogén a szénágyakban adhéziós erővel kötött a szén mátrixhoz vagy a különböző törésvonal felületekhez, míg a homokkő és mészkő képződményekben a szénhidrogén a képződmény térközeit tölti ki. A termelés mechanizmusa is eltér egymástól: a szénágyakban a metántermelés úgy történik, hogy a metán deszorbeálódik a szénágyból, míg a homokkő és mészkő képződményekben a szénhidrogén kinyerés úgy történik, hogy csupán befúrnak a képződménybe, majd a képződési nyomást csökkentik, így ez azt eredményezi, hogy a nyomás alatti gáz vagy olaj a mélyfuratba áramlik.
Mint fent leírtuk a szénágyból a metán deszorbcióját úgy idézhetjük elő, hogy az egyes törésvonalakat vízmentesítjük és így csökkentjük az ott jelenlevő nyomást. A nyomás csökkentését olyan szintig kell megvalósítani, amely lehetővé teszi a metán eltávozását illetve metán kötés megszűnését a szénágyból és a metán törésvonalakhoz történő áramlását illetve a mélyfuratba történő bejutását. Mivel a törésvonalak általában kalcit vagy karbonát lerakódás vagy szén ülepedés tartalmúak, ami megakadályozza a törésvonalakon keresztül történő átáramlást, az általános gyakorlat szerint a szénágyat savas kezeléssel előkezelik, abból a célból, hogy ezeket a mész típusú anyagokat feloldják. A kinyerési gyakorlathoz tartozik továbbá általában a szénágyaknak tördelése, abból a célból, hogy függőleges törésvonalakkal az egyes törésvonalakat összekössék és így biztosítsák az áramlás útját a mélyfuratba.
A vízmentesítési lépés javítására több kísérletet tettek és pl. felületaktív anyagokat alkalmaztak a fúrólyuk kezelő folyadékban abból a célból, hogy ezt a víznedvesítési lépést stimulálják. Például az SPE 23455 számú közleményben leírták, hogy a stimulálás vagy a túlzott megmunkálási kezelés következtében a széntelep tartályok sérülnek és leírták egyben azt is, hogy az egyes felületaktív anyagok előnye az eljárásban milyen lehet. A közleményben javasolják a CBMA nevű Dowell Schlumberger, Inc. cég felületaktív anyagának adalékanyagként történő felhasználását, valamint leírták mely kereskedelemben kapható adalékanyagok használhatók. Az egyik ilyen adalékanyag, mint olajnedvesítő felületaktív jelölt és ezt szokásosan alkalmazzák a szokásos olaj- és gáztároló képződmények esetében, a másik adalékanyag egy fluor-szénhidrogén felületaktív anyag.
A Dowell Schlumberger, Inc. cég által benyújtott 0,444,760 A1 számú európai szabadalmi bejelentésben leírtak egy felületaktív anyagot a szénér vízmentesítésére illetve az ebből történő metán kinyerés javítására. A felületaktív anyag (a) etilén-oxid, butilén-oxid szubsztituált alkohol, (b) szerves polietilén-karbonát szubsztituált alkohol, (c) butoxilezett glikol és (d) etoxilezett-butoxilezett glikol tartalmú.
• *
Más eljárásokat írtak le, amelyekben szűrölepényekből víz eltávolítást felületaktív anyagokkal, mint pl. hexatol-polioxi-etilén-éterekkel és hosszú szénláncú zsírsav-észter hidridekkel távolítanak el, leírtak a 2,864,765 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentésben, ugyanilyen célra alkalmazott oxialkilezett felületaktív anyagokat írtak le a 3,194,758 számú, a 4,156,649 számú és a 4,206,063 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentésekben, továbbá dialkil-szulfoszukcinát felületaktív anyagokat írtak le erre a célra a 4,097,390 számú és a 4,146,473 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentésekben, végül fluorozott alkil-kvaterner-ammónium-jodid felületaktív anyagokat írtak le a 4,028,257 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentésben. A 4,842,065 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentésben olajnedvesítő felületaktív anyagokat írtak le, amelyek homokkő vagy karbonát képződményeket nedvesítenek olaj kinyerés során.
Az ábrák rövid ismertetése
1. ábra: Az átlagos stabilizált permeabilitás-idő függvénye injektálás esetében, amely injektálást egy szénágy tesztvizsgálati mintába végeztük és amely bemutatja a permeabilitásra kifejtett injektálás hatást mindenféle felületaktív anyag alkalmazása nélkül a folyadékban.
2. ábra: Az 1. ábrán bemutatott görbéhez hasonló függvény, amely bemutatja a szénágy metán képződmény kezelésének hatását, amennyiben ezt a kezelést a találmány szerinti eljárással végezzük.
A találmány tárgya eljárás metántartalmú széntelep képződmény kezelésére, amely vizes kezelést jelent, ahol a vizes kezelő oldat amfoter típusú felületaktív anyagot tartalmaz. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott felületaktív c ······ “ \J ~ ·· ··· ·· ···· anyag szerves amfoter tercier-ammónium vegyület (pl. só), amely 1-3 tercier-ammónium-csoportot tartalmaz, ahol valamennyi csoport legalább egy 3-4 telítetlen karbonsav-csoporthoz kötött és ahol a vegyület egy 4-8 szénatomszámú szénhidrogén-csoportot tartalmaz, amelyben a terminális csoport közvetlenül a tercier-ammónium-csoport N-atomjához kapcsolódik és terminális 5-19 szénatomszámú alkilcsoportot tartalmaz, amely az egyik tercier-ammónium-csoporthoz imidazolin-kötéssel kapcsolódik. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható előnyös amfoter felületaktív anyagok az (I) általános képletű és a (II) általános képletű vegyületek, amelyeket az alábbiakban bemutatunk, ahol az (I) általános képletben R1 jelentése benzilcsoport vagy 4-8 szénatomszámú alkilcsoport;
R2 jelentése egymástól függetlenül propanoil-csoport (C3H4OOH) vagy 2-metil-propanoil-csoport (2-CH2-C3H4OOH) és
X' jelentése egymástól függetlenül Cl' csoport, HCOO' csoport, NH2SO3' csoport vagy CH3COO' csoport.
Továbbá a (II) általános képletben n jelentése 1-3 közötti egész szám;
R., jelentése 5-19 szénatomszámú szénhidrogén alkilcsoport;
R2 jelentése C2H4 csoport vagy C3H6 csoport;
R3 jelentése egymástól függetlenül propanoil-csoport (CH3H4OOH) vagy 2-metil-propanoil-csoport (2-CH3C3H4OOH) és
X' jelentése az (I) általános képletre fent megadott.
A találmány szerinti eljárásban alkalmazható felületaktív anyag ennél fogva, azzal jellemezve, hogy egy hidrofób- (4-19 szénatomszámú szénhidrogén-csoport) -csoportot és egy hidrofil-csoportot tartalmaz, amely legalább egy tercier-ammónium-csoport tartalmú, ahol a hidrofób közvetlenül a hidrofilhez kötött [(I) ·«····· * · ·· • · · · · « ··· ··« · • · · · · · ·· »·· 4· ·*·· ·· általános képletü vegyület] vagy a hidrofób a hidrofil-részhez imidazolin-kötéssel kapcsolódik [(II) általános képletü vegyület].
Az amfoter felületaktív anyagot a találmány szerinti eljárásban vizes savas oldatban alkalmazzuk, előnyösen olyan oldatban, amelynek pH értéke 3,0 vagy ennél kisebb. Az eljárást úgy hajtjuk végre, hogy a vizes savas oldatot, amely az amfoter felületaktív anyagot tartalmazza, a szénágyba injektáljuk, előnyösen olyan injektálási sebességgel, amely kisebb annál, mint ami a képződmény repedéséhez vezetne (azaz mátrix injektálási sebességet alkalmazunk). A tesztvizsgálatok azt mutatták, hogy az amfoter felületaktív anyagot tartalmazó savas oldat alkalmazása lehetővé teszi a forma stimulálását nélkül, hogy a képződményt károsítaná. Ugyan az eljárás mechanizmusa nem tökéletesen tisztázott feltehető, hogy az oldat a kálciumtartalmú anyagot feloldja a járatokban és az amfoter felületaktív anyag megváltoztatja a szénfelület nedvesíthetőségét és így a víz és/vagy a metán számára javított permeabilitást biztosít. Az amfoter felületaktív anyag megváltoztatja a szén nedvesíthetőségét és ez erősen olajos nedves formából semleges vagy kissé olajos nedves állapotba kerül.
A széntelep képződményekből a metán kinyerése úgy történik, hogy áramlási utak állnak elő a szénágy képződményben, amelyek számos természetesen előforduló függőleges törésvonalakból (repedésekből) állnak. Az egyes repedések általában párhuzamosak egymással, ugyanakkor a képződmény néhány kereszttörésvonalat is tartalmaz és így a folyadék számára járatok alakulnak ki az egyes törésvonalak között is. Az olyan képződményekben, ahol megfelelő menynyiségű, egymással összeköttetésben álló repedés vagy járat található nincs szükség a képződmény mesterséges tördelésére, hanem elegendő csupán a képződmény savas oldattal történő kezelése, amely ezzel reakcióba lép és az • · ·
- 7 egyes járatokból a kálciumtartalmú leválásokat eltávolítja. A savas kezelés javítja a permeabilitás kialakulását a víz számára a vízmentesítő lépésben. Amikor megfelelő mennyiségű vizet képeztünk a képződményből az összekötött repedéseken vagy járatokon keresztül az előálló csökkentett nyomás lehetővé teszi, hogy a metán deszorpció megtörténjen a szénágy képződményről és a metán az egymással összekötött repedéseken vagy járatokon keresztül a mélyfuratba áramoljon. Azonban amint fönt jeleztük a savas kezelés gyakran csak kis vagy nem elegendő stimulálást eredményez és egyes esetekben a képződményt károsítja is.
Kísérleteink során felfedeztük, hogy bizonyos amfoter-tercier-ammónium-vegyületek (felületaktív anyagok) alkalmazása azt eredményezi, hogy a savas kezelés a képződményben megnövelt permeabilitást hoz létre a víz és a metán számára. A laboratóriumi tesztvizsgálatok kimutatták, hogy a találmány szerinti eljárással végzett kezelések stimulálják a vízmentesítést illetve a metántermelést.
A találmány szerinti eljárásban alkalmazható savak, mindazok a savak lehetnek, amelyeket a jelen gyakorlatban alkalmaznak szénágy kezelésére és lehetnek pl. sósav, kevert sav (HCI/HF), salétromsav, szulfaminsav és szerves savak, mint pl. hangyasav és ecetsav. Előnyösen alkalmazható savak a hangyasav és a sósav, amelyek koncentrációja vízben 5-15% lehet.
A találmány szerinti amfoter vegyület 1-4 tercier-ammónium-csoportot tartalmaz, ahol mindenegyes csoport legalább egy 3-4 telítetlen karbonsav csoporthoz kapcsolódik és a vegyület 4-8 szénatomszámú terminális csoporttal rendelkezik, amennyiben csak egy tercier-ammónium-csoport található a vegyületben és 5-19 szénatomszámú alkilcsoporttal rendelkezik, amennyiben két vagy több tercier-ammónium-csoport található a vegyületben. Ha a terminális csoportok hidrofób jellegűek a felületaktív anyagon a hidrofil-rész pedig tercier-ammónium···· · · · · ·· · · · ·· · • · · · ·*· · ·· • · * · · · • ··· ·· ···· ··
-csoportokat tartalmaz.
A találmány szerinti amfoter felületaktív anyag lehet az (I) általános képletű vegyület és a (II) általános képletű vegyület.
Előnyös találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek az alábbiak: [R1-NH-(-C2H4-COOH)2]+X' általános képletű anyag, ahol az általános képletben Rt jelentése alkilcsoport vagy benzilcsoport, amely 4-8, előnyösen 6-8 szénatomot tartalmaz.
Az (I) általános képletű találmány szerinti vegyületek pl. a [2-etil-hexil-NH-(-CH2CH2-COOH)2]+, X'(benzil-NH-(-CH2CH2-COOH)2+, X'[hexil-N-(-C2H2CH2-COOH)2]X'(butil-NH-(-CH2CH2COOH)2]+X'.
A (II) általános képletű találmány szerinti felületaktív anyagok az alábbi módon nyerhetők: 6-20 szénatomszámú zsírsavat reagáltatunk valamely poliaminnal és így imidazolint képezünk, majd az imidazolin vegyületet telítetlen karbonsavval (pl. akrilsavval) reagáltatjuk és így tercier-amint nyerünk. A tercier-amin bevezetése esetében valamely savban az aminocsoportok protonálódnak és így tercier-ammónium-sót képeznek.
A hidrofób-csoport előnyösen 12-20 szénatomszámú, előnyösebben 16-20 szénatomszámú szénhidrogén-csoport. Előnyösen Rt jelentése természetesen előforduló zsírsav szénhidrogén-csoportja, amely kívánt esetben hidrogénezett lehet, pl. kaproinsav, kaprilsav, kaprinsav, laurilsav, mirisztinsav, palmitinsav, sztearinsav, palmitoleinsav, oleinsav, linoleinsav, linolénsav maradék.
A telítetlen imidazolinnal reagált karbonsav molaránya [(II) általános képletű vegyület] úgy megválasztott, hogy a kívánt szubsztituálás mértéket biztosítja.
A találmány szerinti eljárásban alkalmazható felületaktív anyagok a kereskedelemben kapható termékekből könnyen előállíthatok.
·»·· ··« · • 9 · · · ·· « • · · · ·<« « ·« ♦ · · » · « ·
- 9 - .............
Az (I) általános képletű vegyületeket, pl. valamely monoamin, mint pl. hexilamin vagy benzilamin és akrilsav reakciójával állíthatjuk elő tercier-amin képzésével (1. reakcióvázlat).
A savban végzett protonálás után kation keletkezik.
A (II) általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy egy faggyúolaj zsírsavat, valamely poliaminnal, mint pl. dietilén-triaminnal reagáltatunk és így imidazolint képzünk (2. reakcióvázlat).
Ezt követően az imidazolint akrilsavval reagáltatjuk és így tercier-amint nyerünk [(III) általános képletű vegyület],
A találmány szerinti eljárás során a felületaktív anyagot a vizes oldatban kb. 0,1-2,0 tömeg%, előnyösen 0,2-1,0 tömeg% mennyiségben elegyítjük. Az alkalmazott savas oldat lehet HCI, HCI/HF, ecetsav, hangyasav vagy szulfaminsav oldat, előnyösen hangyasav oldat. A kezelőoldat ezen túlmenően egyéb adalékanyagokat is tartalmazhat, amelyek lehetnek pl. leváló vegyszerek, nem emulzifikáló hatóanyagok és korrózió inhibitor anyagok. A kezelésben alkalmazott térfogat széles határértékeken változhat és lehet 10-200 (jellemzően 50) gallon/láb [147,5 l/m-2.950 l/m (jellemzően 737,5 l/m)]. Ez a mennyiség általában a legtöbb kezelés esetében elegendő. Az injektálás nyomása és sebessége előnyösen annál alacsonyabb érték, amely a képződményt károsítaná.
Általában a kút kezelési eljárás az alábbi lépéseket tartalmazza új kutak esetében:
(a) a kútüreget vízzel vagy 2% KCI vizes oldattal töltjük, amennyiben a folyadékszint alacsony.
• « (b) a savas kezelést injektáljuk mátrix sebességgel és nyomással; a savas kezelő oldat vízmentesítő amfoter felületaktív anyagot, nem emulzifikáló szert (amennyiben szükséges), leváló kemikáliát és korrózió inhibitort, stb. tartalmaz. A perforációkat víz/2% KCI oldattal helyettesítjük.
(c) A kutat átfúvatjuk vagy szivattyúzzuk és a kezelő oldatot eltávolítjuk, majd a képződményben található víz eltávolítását megkezdjük.
(d) Amennyiben gazdaságos mennyiségben metán gáz képződik a víz/gáz elválasztóba áramoltatjuk és ezután a gázt a csővezetékbe vezetjük.
A már kitermelt kutat kezelése során, az eljárás lényegében megegyezik a fenti eljárással, azzal az eltéréssel, hogy a kutat savval, előnyösen 10%-os hangyasav oldattal kezeljük, amely az amfoter felületaktív anyagot tartalmazza, továbbá egyéb adalékanyagokat tartalmaz, mint pl. kicsapódás inhibitort, nem emulzifikáló szert, korrózió inhibitort, stb.
Kísérleti eljárások
Szénmaq minták:
A kitermelt szénágy képződményből a szénmintavétel reprezentatív formában igen nehéz és nehéz előállítani olyan szénmag mintát, amely a magbani áramlás vizsgálatokra felhasználható. A nem tartósított mintát, amelyek szénmag minta készletből kerülnek ki általában nem alkalmazhatók a mag áramlási tesztvizsgálatokhoz, mivel a szénminta minősége elsősorban attól függ, hogy a kinyerése után milyen módszerrel tárolták illetve kezelték. A nem tartósított szénmag az ágybani helyzethez képest kémiailag megváltozhat. Amennyiben a mintát hagyjuk kiszáradni ez sokkal nagyobb mértékben éghetővé válik, valamint a szénfelület az oxidáció következtében megváltozik.
*««· ·«*»« t« *« »» • · « 9· · * · * «·· ·«· · ··
- 1 1 - ·..· ..· .:.. ·..·
Mivel a szénmag áramlási mintákat olyan mintákon kell végrehajtani, amelyek a természetes szénágy jellemzőit mutatják igen szigorúan be kell tartani azokat az előírásokat, amelyek biztosítják, hogy a szénmag minták megfelelően tartósítottak. A különlegesen törékeny erek esetében, amelyek néhány képződményben megtalálhatók a szokásos magminta vevés igen kis sikerhez vezet csak egy megfelelő szénmag minta kicserésében. Azonban amennyiben egy megfelelő szénmag kinyerő gyűrűt alkalmazunk ez elég biztos sikert biztosít ahhoz, hogy egy 1,875 inch. (4,7 cm) átmérőjű magmintát nyerhessünk.
A minta kivétel után a magmintákat olyan PVC csőbe helyezzük, amely képződési vizet tartalmaz. Ezt követően a mintákat szárazjég hőmérsékleten fagyasztjuk. Ez az eljárás két eredményt szolgáltat: (1) biztosítja a magminta szállítás során a mechanikus stabilitást és (2) korlátozza, hogy a magminta felülete oxigénnel érintkezzen. A laboratóriumi kísérlet során ezután a szénmintát a fagyasztott állapotból úgy állítjuk normál állapotba, hogy a műanyagborítást levágjuk, majd folyékony nitrogén hűtőanyagot tartalmazva mag dugókat készítünk. Még fagyott állapotban a mag dugókat méretve faragjuk, majd ezt követően Hassler üregbe helyezzük és korlátozott nyomáson hagyjuk megolvadni.
Mivel általában a megfelelően tartósított szénmintákban hiány mutatkozott gyakran bányászott mintákat alkalmazunk a tesztvizsgálatban. A bányászott mintákat a bányász helyéhez lehető legközelebb kell vizsgálni abból a célból, hogy az oxidáció és a dehidratálás hatásokat minimálisra csökkentsük. Ezt követően a mintákat vagy a képződményt vízbe kell helyezni vagy szintetikus sóoldat készítménybe, amely hasonló a kinyert vízhez vagy 2%-os KCI oldathoz. Ez megakadályozza, hogy a mintadarab kiszáradjon. A gyakorlat azt mutatja, hogy a mintákat megfelelően szállíthatjuk, vízzel töltött tartályokban, és ennek során igen kismér···· ··· • » • ···
- 12 • 4« ·9 »» • V * · · · ··· · »· « < # · · *· tékű mechanikai és kémiai változás történik ezekben. A szénmintákat a vízbe rázódást vagy sokkot kivédő rétegek között helyezzük el, amelyek általában 1/2 inch - 1 inch (1,5-2,5 cm) vastagságú gumihabok és amelyek a minták rétegeit elválasztják.
Tesztvizsqálati berendezés:
Egy Hassler hüvely magtartót alkalmazunk úgy, hogy ez 1 inch x 1,5 inch (2,54 cm - 3,8 cm) méretű magot betudjon fogadni úgy, hogy a folyadékot axiális irányból mindkét irányba a magon át bocsáthassuk. Az alkalmazható mag külső méretei korlátozottak. Az egyik irányba történő folyadék injektálás stimulálja a folyadék injektálást a képződménybe és a másik irányból ellenkező oldali injektálás pedig stimulálja a képződményből történő folyadék kiáramlást. Megfelelő szivatytyú áramlási irányító és hőmérsékletszabályó berendezések vannak a készüléken, amelyek biztosítják a magok közötti terekbe történő injektálást, a magokból történő kiáramlást és a magok, valamint a folyadékok hőmérsékletét is szabályozzák.
Olyan csővezeték elosztást alakítunk ki, hogy a folyadék közül mindkettő injektálható a termelési irányba, az alap permeabilitás meghatározása céljából illetve a folyadékok injektálhatok az injektálási irányba (a termelési injektálás irányával ellentétesen). A mag korlátozott nyomásnak lehet kitéve, ez a nyomás kezdetben 650 psi (4.485 x 103 Pa) és a háttérnyomás 400 psi (2.760 x 103 Pa), amely így 250 psi (1.725 x 103 Pa) korlátozott nettó nyomást biztosít. A korlátozott nyomást növelni lehet abból a célból, hogy a permeabilitást kívánt permeabilitás határértékek közé állítsuk be, amennyiben a permeabilitás túl magas. A folyadékáramot Bechman kétszeres dugattyúval rendelkező kromatográfiás szivattyúval állítjuk be, amellyel olajat szivattyúzunk a helyettesítő hengerbe, amely
- 13 • · ·«· sóoldatot vagy kezelő folyadékot tartalmaz. A sóoldat áramlási sebességét egy digitális mérleggel követjük, amely folyamatosan méri a tömegét a szabályozó háttérnyomásánál kiáramló folyadéknak. A metán áramlási sebességet Nupro mérőszeleppel mérjük és az áramlási sebességet Fisher vagy Teledyne áramlásmérővel mérjük, miután ez áthaladt a sóoldat/gáz elválasztó berendezésen. A permeabilitás standard értékét az áramlás függvényében periodikusan atmoszférikus áramlási sebesség értéknél mérjük 0,098-0,3 l/perc mellett és a permeabilitást a 0,098 l/perc referencia sebességgel hasonlítva adjuk meg. 400 psi (2.760 χ 103 Pa) pórusnyomás esetében a gáz áramlási sebessége a magban 3,1-9,7 ml/perc érték közötti. A magban létrejövő nyomásesést Validyne D15 nyomás átalakítóval mérjük és a jeleket MCI-20, valamint DA 380 adatgyűjtő rendszeren dolgozzuk fel. A kapott adatokat előre meghatározott idő intervallumokon PC számítógépen rögzítjük Workbench® adatgyűjtő szoftver segítségével. Az adatokat ezt követően Quattro Pro Spreadsheet adatfeldozóba visszük és feldolgozzuk.
Összehasonlító tesztvizsgálat:
Tesztvizsgálatot végzünk abból a célból, hogy a Blue Creek bányából nyert szénminták relatív permeabilitására a savak hatását meghatározzuk.
A minta szénmagokat 2% KCI oldattal töltjük, majd a cellába adott injektálások az alábbiak:
········ ·· ·· «· ··· ··· · ·· • · · · · » · • « » A < « · ···. . ·
Lépés Injektált folyadék Iránv Átlaqos stabilizált permeabilitás
1. lépés metán termelés 0,5
2. lépés 2% KCI termelés 2,4
3. lépés metán termelés 0,3
4. lépés 2% KCI termelés 2,2
5. lépés metán termelés 0,3
Lépés Folyadék Irány Átlaqos permeabilitás
6. lépés 2% KCI termelés 2,3
7. lépés 10% hangyasav injektálás 3,2
8. lépés 2% KCI injektálás 4,0
9. lépés 2% KCI termelés 2,8
10. lépés metán termelés 0,8
11. lépés 2% KCI termelés 2,1
12. lépés metán termelés 0,4
13. lépés 2% KCI termelés 2,0
A tesztvizsgálati cellában végzett váltakozó injektálás stimulálja a szénérből a metántermelést. Az 1. ábra adataiból kitűnik, hogy a hangyasav adagolása időszakos, azonban igen nagymértékű relatív permeabilitást, növekedést biztosít a sóoldattal (2% KCI) szemben. A metán relatív permeabilitására igen kismértékű vagy egyáltalán semmilyen hatást sem tapasztaltunk. Ez a hatás még amennyiben létrejött is általában megszűnt az ismételt sóoldat és gáz injektálás során. Ebből eredően feltételezhető, hogy valószínűleg egy relatív permeabilitás hatás jön létre, nem pedig egy általános abszolút permeabilitás növekedés. Mivel a sav
- 15 az abszolút permeabilitásra, egyes példákban és mintákban, jelentős hatást fejtett ki szükséges volt, hogy a tesztvizsgálatot duplikált vagy háromszoros párhuzamos mintán elvégezzük abból a célból, hogy ezeket a következtetéseket statisztikusan megtehessük. Az 1. ábrán bemutatjuk ezeket a tesztvizsgálatokat.
Hasonló hatásokat tapasztalhatunk amennyiben a tesztvizsgálatot szulfaminsavval és ecetsavval végezzük.
További tesztvizsgálatokat végeztünk, hogy meghatározzuk a fent leírt amfoter felületaktív anyagok adagolásával a savas oldatok hatását. A tesztvizsgálatban alkalmazott felületaktív anyagokat az I. táblázatban mutatjuk be.
I. táblázat
Minta Összetétel
Általános képlet
A [2-etil-hexil-N+-(-CH2-CH2-COOH)]HCOO'
B [izodecil-N±(-CH2CH2-COOH)2]HCOO·
C [benzil-N±(-CH2CH2-COOH)2HCOO
D TOFA/TEPA imidazolin + akrilsav
E TOFA/TETA imidazolin + akrilsav
II
Az A, B és C képleteket az I. táblázatban mutatjuk be.
A D mintát úgy állítjuk elő, hogy 1 ekvivalens faggyú olaj zsírsavat (TOFA) 1 ekvivalens tetraetilén-pentaaminnal (ΤΕΡΑ) reagáltatunk és így imidazolint képezünk, amelyet ezt követően 4,5 ekvivalens akrilsavval reagáltatunk. Az aktív hatóanyag 50 tömeg% koncentrációjú szek-butilalkohol oldószerben. A kezelő savban alkalmazott vegyület képlete a (IV) képlet.
- 16 Az Ε mintát, amely ugyancsak 50%, hatóanyagot tartalmazott, oldószerben 1 ekvivalens TOFA és 1 ekvivalens TETA reakciójával állítjuk elő, így imidazolint képezünk, amelyet ezt követően 3,5 ekvivalens akrilsavval reagáltatunk. A vegyület képlete hasonló a D mintában alkalmazott vegyületével, azonban csak két tercier-ami n-csoportot tartalmaz.
I. és II. kísérletek:
Két kezelést végeztünk Blue Creek bányából származó szénmintán a fent leírt tesztvizsgálati berendezés alkalmazásával. A I. kísérletben 0,5 tömeg% A példa felületaktív anyagot adagoltunk 2% KCI vizes oldathoz (3. lépés). All. kísérletben az A minta additív anyagot 10%-os hangyasav oldathoz adagoltuk ugyanilyen koncentrációban. A kamrán keresztüli injektálás az alábbi volt:
Kezelés Lépés Injektált folyadék Irány Átlaqos permeabilitás
I 1 metán termelés 2,5
I 2 2% KCI termelés 8,5
I 3 2% KCI injektálás 9,0
I 4 metán termelés 2,0
II 5 2% KCI termelés 6,1
II 6 hangyasav injektálás 12,2
II 7 2% KCI termelés 17,0
8 metán termelés 7,0
A fenti adatokat grafikailag ábrázoltuk a 2. ábrán és azt találtuk, hogy az A minta szerinti anyag 250%-os növekedést biztosított a metán permeabilitásban,
- 17 amennyiben ezt hangyasavhoz adagoltuk. Ez a minta ugyanakkor semmilyen hatást sem fejtett ki, amennyibben KCI oldathoz adagoltuk. A tesztvizsgálati kísérleteket többször megismételtük és ugyanezt az eredményt tapasztaltuk.
Ili, kísérlet:
Az I. és II. kísérletekben végrehajtott tesztvizsgálatokhoz hasonló tesztvizsgálatot végeztünk a B minta alkálikus felületaktív anyag alkalmazásával és kísérletek során azt tapasztaltuk, hogy a hidrofób R csoport (10 szénatomszámú) nem hatásos a permeabilitás növelésében, akár a KCI oldat, akár a metán permeabilitását vizsgáljuk. Ez a tesztvizsgálat azt mutatja, hogy az (I) általános képletű vegyületben az Rt csoport kisebb, mint 10 szénatomszámú legyen (pl. 4-8 szénatomszámú).
IV. kísérlet:
A I. és II. kísérleti tesztvizsgálatokhoz hasonló eljárást végeztünk Utley szénbányából származó szénmintákon A felületaktív anyag alkalmazásával. Az eredmények azt mutatják, hogy az A felületaktív anyag hangyasavban történő alkalmazása a 2% KCI oldat permeabilitásban és sorrendben a metán permeabilitásban 70% illetve 100% növekedést eredményezett.
V. és VI kísérletek:
További tesztvizsgálatokat hajtottunk végre a fenti eljárások alkalmazásával. Ezen vizsgálatok eredményeit továbbá az alapesetek (adalékanyag nélküli esetek) eredményeit és a I., II. és III. kísérletek eredményeit a II. táblázatban foglaljuk össze (kivéve az I. kísérlet eredményét, ahol felületaktív anyag volt a savas oldatban).
II. táblázat
Kísérlet Felületaktív anyaq Sav Szénminta Permeabilitás növekedés %
KCI oldat Metán
alap hangyasav Blue Creek (-) (-)
I A hangyasav Blue Creek (-) (-)
II A hangyasav Blue Creek 100 250
III B hangyasav Blue Creek (-) (-)
IV A hangyasav Utley 70 100
V C hangyasav Blue Creek 50 50
VI D hangyasav Blue Creek 25 0
A fenti kísérletek alapján elmondhatjuk, hogy az amfoter felületaktív anyagok hatásosak mind a víz termelés, mind a metántermelés stimulálásában szénágy képződményekben. Ezen túlmenően a csatolt 962,494 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentésünkben, amelyeket 1992. október 15-én nyújtottunk be, kimutattuk, hogy a találmány szerinti vegyületek korrózió védelemmel is rendelkeznek savakkal szemben, amely savak a kút csővezetékeivel és egyéb vas típusú fémekkel érintkeznek. A 962,494 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentés adatait referenciaként adjuk meg.
- 19 SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (14)

1. Eljárás metán kinyerésére szénágy képződményekből, azzal jellemezve, hogy a képződménybe egy savas vizes oldatot injektálunk, amely oldat hatásos mennyiségű szerves amfoter tercier-ammónium típusú felületaktív anyagot tartalmaz, amely anyag (a) egy hidrofil-részt tartalmaz, amely 1-3 tercier-ammónium-csoporttal rendelkezik, ahol valamennyi ilyen csoport N-atomja legalább egy 3-4 szénatomszámú telítetlen-karbonsav-csoporthoz kapcsolódik; és (b) egy hidrofób-részt tartalmaz, amely szénhidrogén-csoporttal jellemezhető, ahol a szénhidrogén-csoport lehet benzilcsoport vagy 4-8 szénatomszámú alkilcsoport, ami közvetlenül az N-atomhoz kapcsolódik a tercier-ammónium-csoportba, vagy lehet 5-19 szénatomszámú szénhidrogén-csoport, amely a hidrofil-részhez imidazolin-kapcsolódással kapcsolódik.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazott savas oldat pH értéke 3 vagy ennél alacsonyabb.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazott amfoter felületaktív anyagban mindenegyes tercier-ammónium-csoport N-atomja két 3-4 szénatomszámú telítetlen karbonsav-csoporthoz kapcsolódik.
4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazott felületaktív anyag csak egy tercier-ammónium-csoportot tartalmaz és a hidrofób-rész a tercier-ammónium-csoport nitrogénatomjához közvetlenül kapcsolódik és lehet 4-8 szénatomszámú alkilcsoport vagy benzilcsoport.
5. A 3. vagy 4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazott savas oldat sósav vizes oldata hangyasav vagy ecetsav.
6. Az 1., 2., 3., 4. vagy 5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a felületaktív anyagot tartalmazó vizes savas oldatot a képződményben olyan nyomással injektáljuk, amely a képződményt károsító nyomás alatti érték.
7. Az 1., 2., 3., 4., 5. vagy 6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a sav koncentrációja a savas oldatban 5-15 tömeg% közötti.
8. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazott felületaktív anyag az (I) általános képletü vegyület, ahol az általános képletben
R1 jelentése benzilcsoport vagy 4-8 szénatomszámú alkilcsoport; R2 jelentése 3-4 szénatomszámú telítetlen karbonsav-csoport; és X' jelentése egymástól függetlenül CT, HCOO, NH2SO3· vagy CH3COO'.
9. Az 1., 2. vagy 3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazott felületaktív anyag a (II) általános képletü vegyület, ahol az általános képletben n jelentése 1-3 közötti egész szám;
R·! jelentése 5-19 szénatomszámú alkilcsoport;
R2 jelentése egymástól függetlenül C2H4-csoport vagy C3H6-csoport;
R3 jelentése propanoil-csoport vagy 2-metil-propanoil-csoport; és
X' jelentése egymástól függetlenül Cl·, HCOO', NH2SO3',vagy CH3COO*.
10. Eljárás földalatti szénágy képződmények kezelésére, amelyek metánt tartalmaznak, azzal jellemezve, hogy a képződményben egy savas vizes kezelő folyadékot injektálunk, amely 0,1-2,0 tömeg% felületaktív anyagot tartalmaz, amely azzal jellemezhető, hogy egy amfoter ammónium-vegyület, amely (a) (la) általános képletü vegyület, ahol az általános képletben
R! jelentése benzilcsoport vagy 4-8 szénatomszámú alkilcsoport; R2 jelentése propanoil-csoport vagy 2-metil-propanoil-csoport;
X’ jelentése Cl·, HCOO'- vagy NH2SO3‘ vagy CH3COO' és (b) (Ha) általános képletü vegyület, ahol az általános képletben n jelentése 1-3 közötti egész szám;
Rt jelentése 5-19 szénatomszámú alkilcsoport;
R2 jelentése C2H4-csoport vagy C3H6-csoport;
R3 jelentése egymástól függetlenül C3H4OOH-csoport vagy 2-CH3-C3H3OOH-csoport és
X' jelentése Cl·, HCOO', NH2SO3‘ vagy CH3COO‘.
11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a savas oldat lehet sósav vagy hangyasav oldat.
12. A 10. vagy 11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az általános képletekben R-j jelentése 6-8 szénatomszámú csoport.
13. A 10., 11. vagy 12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az injektált savas oldatot a képződménybe mátrix sebességgel illetve nyomással injektáljuk.
14. Eljárás földalatti szénágy képződmény kezelésére, amely metánt tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a készítménybe savas oldatot injektálunk, amelynek pH értéke 3 vagy ennél alacsonyabb és amely felületaktív anyagot tartalmaz, amely felületaktív anyag hidrofil- és hidrofób-résszel rendelkezik, ahol a hidrofií-rész a hidrofób-részhez közvetlen kötéssel kapcsolódik vagy imidazolin-csoporton keresztül kapcsolódik; és a hidrofób-rész 4-8 szénatomszámú szénhidrogén-
HU9503140A 1993-05-03 1994-04-29 Stimulation of coalbed methane production HUT72812A (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US08/056,674 US5470823A (en) 1993-05-03 1993-05-03 Stimulation of coalbed methane production

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HU9503140D0 HU9503140D0 (en) 1995-12-28
HUT72812A true HUT72812A (en) 1996-05-28

Family

ID=22005912

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9503140A HUT72812A (en) 1993-05-03 1994-04-29 Stimulation of coalbed methane production

Country Status (6)

Country Link
US (1) US5470823A (hu)
EP (1) EP0695392A4 (hu)
AU (1) AU6821494A (hu)
CA (1) CA2162024A1 (hu)
HU (1) HUT72812A (hu)
WO (1) WO1994025730A1 (hu)

Families Citing this family (14)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
AU775661B2 (en) * 2000-02-25 2004-08-12 Schlumberger Technology B.V. Foaming agents for use in coal seam reservoirs
US6915854B2 (en) * 2001-10-02 2005-07-12 Schlumberger Technology Corporation Foaming agents for use in coal seam reservoirs
US20050082058A1 (en) * 2003-09-23 2005-04-21 Bustin Robert M. Method for enhancing methane production from coal seams
US7005087B2 (en) * 2003-12-30 2006-02-28 Nalco Energy Services, L.P. Composition and method for preventing fouling in (meth)acrylic acid processes
CA2618838C (en) 2005-08-12 2014-02-11 University Of Wyoming Research Corporation D/B/A Western Research Institute (The) Biogenic methane production using amendment stimulation
US7696132B2 (en) * 2006-04-05 2010-04-13 Luca Technologies, Inc. Chemical amendments for the stimulation of biogenic gas generation in deposits of carbonaceous material
CA2652144C (en) * 2006-05-17 2016-07-12 Green Earth Industries, Llc Increased microbial production of methane gas from subsurface hydrocarbon containing formations
US20090306898A1 (en) * 2008-06-04 2009-12-10 Prop Tester, Inc. Testing Particulate Materials
US8469099B2 (en) * 2008-10-29 2013-06-25 ACT Operating Company Hydraulic fracturing of subterranean formations
AU2010332294C1 (en) 2009-12-18 2015-06-18 Ciris Energy, Inc. Biogasification of coal to methane and other useful products
WO2016093690A1 (en) * 2014-12-12 2016-06-16 Schlumberger Technology B.V. Method for treating coalbed methane formation
CN105604534A (zh) * 2016-01-24 2016-05-25 廊坊开发区中油化油气技术服务有限公司 用于煤层气储层增产的水力波及压裂工艺方法
CN108977185B (zh) * 2017-06-02 2021-06-01 中国石油天然气集团公司 一种用于清除煤粉的清洗液及其制备方法和应用
CN110067537A (zh) * 2019-03-04 2019-07-30 西安思源学院 用于煤层气排采的小变温吸附曲线制作方法

Family Cites Families (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3384416A (en) * 1965-03-24 1968-05-21 Ruehl Walter Method of degassing and fracturing coal seams
US3794116A (en) * 1972-05-30 1974-02-26 Atomic Energy Commission Situ coal bed gasification
US3934649A (en) * 1974-07-25 1976-01-27 The United States Of America As Represented By The United States Energy Research And Development Administration Method for removal of methane from coalbeds
US4883122A (en) * 1988-09-27 1989-11-28 Amoco Corporation Method of coalbed methane production
US4993491A (en) * 1989-04-24 1991-02-19 Amoco Corporation Fracture stimulation of coal degasification wells
US5033550A (en) * 1990-04-16 1991-07-23 Otis Engineering Corporation Well production method
US5058425A (en) * 1991-01-03 1991-10-22 Texaco Inc. Earthen core analyzing means and method for determining the methane storage capacity of the core
US5249627A (en) * 1992-03-13 1993-10-05 Halliburton Company Method for stimulating methane production from coal seams
US5322630A (en) * 1992-05-14 1994-06-21 Exxon Chemical Patents Inc. Amine derivatives as corrosion inhibitors

Also Published As

Publication number Publication date
AU6821494A (en) 1994-11-21
HU9503140D0 (en) 1995-12-28
CA2162024A1 (en) 1994-11-10
WO1994025730A1 (en) 1994-11-10
US5470823A (en) 1995-11-28
EP0695392A4 (en) 1998-01-07
EP0695392A1 (en) 1996-02-07

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US5146986A (en) Methods of reducing the water permeability of water and oil producing subterranean formations
US6875728B2 (en) Method for fracturing subterranean formations
HUT72812A (en) Stimulation of coalbed methane production
US20230058204A1 (en) Surfactants for oil and gas production
EA004514B1 (ru) Состав жидкости для обработки скважин и способ гидравлического разрыва угольного пласта
EP0566394A1 (en) Gas well treatment compositions and methods
US20040045710A1 (en) Reservoir treatment fluids
CA2978559A1 (en) Foam assisted liquid removal using alcohol ether sulfonates
KR102701635B1 (ko) 오일 및 가스 생산을 위한 계면활성제
WO2001027440A1 (en) Well treatment fluids comprising mixed aldehydes
WO1989010463A1 (en) Recovery of oil from oil reservoirs
US10494907B2 (en) Process for treating subterranean oil-bearing formations comprising carbonate rocks
WO2012154521A2 (en) Novel quaternary foamers for downhole injection
EP2480624B1 (en) Foamers for downhole injection
US5168930A (en) Desiccant for well acidizing process
CA1230960A (en) Modified waterflood technique for enhanced hydrocarbon recovery from argillaceous subterranean reservoirs
RU2247833C1 (ru) Способ кислотной обработки продуктивного пласта
RU2314332C1 (ru) Реагент для обработки призабойной зоны нефтяного пласта и способ с его использованием
US20160068736A1 (en) Reversible foamed wellbore fluids
AU2016426983B2 (en) Inhibiting corrosion in a downhole environment
US4288332A (en) Methods and compositions for treating subterranean formations
RU2698784C2 (ru) Загуститель водного раствора кислоты, способ загущения водного раствора кислоты и способ добычи нефти с применением указанного загустителя, набор компонентов для загущения водного раствора кислоты и композиция для осуществления кислотного гидравлического разрыва пласта, включающие указанный загуститель
RU2257467C1 (ru) Твердая основа состава для кислотной обработки призабойной зоны пласта
CA2360626C (en) Method for fracturing subterranean formations
RU2110679C1 (ru) Композиция для кислотной обработки призабойной зоны нагнетательных и добывающих скважин

Legal Events

Date Code Title Description
DFC4 Cancellation of temporary prot. due to refusal