HUT62283A

HUT62283A - Process for producing arylazoxycyanide derivatives and for destroying fungik as well as fungicidal compositions comprising such compounds as active ingredient

Info

Publication number: HUT62283A
Application number: HU9201954A
Authority: HU
Inventors: Thomas Webster Naisby; William Wakefield Wood; Werner Emil Josef Simon
Original assignee: Shell Int Research
Priority date: 1991-06-13
Filing date: 1992-06-11
Publication date: 1993-04-28
Also published as: BR9202221A; CN1067650A; US5273997A; ZA924268B; TW212797B; EP0518436A1; AU1818292A; JPH05208970A; AU653821B2; GB9112697D0; HU9201954D0; NZ243107A; KR930000497A

Description

A találmány tárgyát bizonyos aril-azoxi-cianid-származékok, ezek előállítása, valamint ezeket tartalmazó készítmények, és ezek biocidokként, különösen fungicidekként való alkalmazása képezi.

A 371 560 számú európai szabadalmi leírásban (Shell) olyan eljárást ismertetnek, amely gombák és/vagy baktériumok és/vagy élesztők és/vagy nematódák adott helyen való elpusztítására szolgálnak egy (1) általános képletű vegyülettel történő kezelés útján - a képletben R² és R³ együtt vagy R³ és R⁴együtt egy adott esetben helyettesített szénhidrogén-oxi-láncot jelentenek, a gyűrű adott esetben a megmaradó R⁵, R⁶ és R²vagy R⁴ helyek bármelyikén helyettesített; n értéke 0 vagy 1;

X jelentése cianocsoport, -C00H csoport vagy sója, észtere vagy amidos z árma z éka.

A szénhidrogén-oxi-lánc megjelölésen a leírásban olyan szénatomokból álló láncot értenek, amelyet egy vagy több (de előnyösen csak egy) oxigénatom szakít meg. A példák mindegyikében olyan szénhidrogén-oxi-láncot ismertetnek, amelyben a szénláncot csak egy oxigénatom szakítja meg.

A találmány bizonyos új vegyületek felismerésén alapszik, és azon a további felismerésen, hogy ezek gombák pusztítására alkalmasak.

A találmány egyrészt az (I) általános képletű vegyületekre vonatkozik - a képletben m értéke 0 vagy 1; R¹ és R², és R³ és R⁴ - ha jelen van - jelentése egymástól függetlenül hidrogénvagy halogénatom vagy egy adott esetben helyettesített alkil-, cikloalkil- vagy arilcsoport, vagy R¹ és R² együtt vagy R³ és R⁴ együtt egy adott esetben helyettesített alkilénláncot jelen tenek; X jelentése cianocsoport, -COOH vagy sója, észtere vagy amidoszármazéka; Y jelentése alkilcsoport vagy halogénatom, és n értéke 0, 1, 2 vagy 3.

Ha a találmány szerinti vegyületek egy alkilcsoportot tartalmaznak helyettesítőként, ez lehet lineáris vagy elágazó láncú, és legfeljebb 12, előnyösen 6, még előnyösebben 4 szénatomot tartalmazhat. A cikloalkilcsoportok 3-8, előnyösen

3-6 szénatomosak lehetnek. Az arilcsoportok aromás szénhidrogéncsoportok lehetnek, különösen fenil- vagy naftilcsoportok.

Ha más megjelölés nem szerepel a leírásban, és ha az előbbi csoportok bármelyikét adott esetben helyettesített csoportként jelöljük meg, ezek az adott esetben helyettesített csoportok egyet vagy többet tartalmazhatnak bármely olyan helyettesítőbői, amelyeket biocid vegyületek kialakításánál és/vagy az ilyen vegyületek szerkezetének, aktivitásának, perzisztenciájának, behatolóképességének vagy más tulajdonságainak módosítására szokásosan használnak. Az ilyen helyettesítőkre példaként említjük a halogénatomokat, különösen a fluor-, klórvagy brómatomot, a nitro-, ciano-, hidroxi-, alkil-, halogénezett alkil- (különösen CF₃), alkoxi-, halogénezett alkoxi-, amino-, alkil-amino-, dialkil-amino-, formil-, alkoxi-karbonil-, fenoxi-karbonil-, benzil-oxi-karbonil-, karboxil-, alkanoil-, alkil-tio-, alkil-szulfinil-, alkil-szulfonil-, karbamoil- és alkil-amido-csoportokat. Ha az előzőekben említett helyettesítők alkilcsoport jelentésetek vagy alkilcsoportot tartalmaznak, ez az alkilcsoport egyenes vagy elágazó láncú és legfeljebb 12, előnyösen 6, még előnyösebben 4 szénatomos. Jellemzően 0-3 szubsztituens lehet jelen, még szokásosabban • ·

- 4 1 vagy 1.

Előnyösen R¹ és R² mindegyike egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport, 3-6 szénatomos cikloalkilesöpört, fenil- vagy naftilcsoport, vagy R¹ és R²együtt egy 4-6 szénatomos alkilénláncot alkot, minden csoport vagy lánc adott esetben egy vagy több helyettesítőt hordozhat, amelyek lehetnek halogénatomok, nitro-, ciano-, hidroxi-, 1-4 szénatomos alkil-, halogénezett 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, halogénezett 1-4 szénatomos alkoxi-, 1-4 szénatomos alkil-amino-, di(l-4 szénatomos alkil)-amino-, (1-4 szénatomos alkoxi)-karbonil- és benzil-oxi-karbonil-csoportok.

Még előnyösebben R¹ és R² jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos alkil-, 3-6 szénatomos cikloalkil-, fenil- vagy naftilcsoport, amelyek mindegyike adott esetben egy vagy több helyettesítőt hordozhat, ahol a helyettesítők halogénatomok, halogénezett 1-4 szénatomos alkilcsoport, 1-4 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport vagy benzil-oxi-karbonil-csoport, vagy R¹ és R² együtt egy helyettesítő nélküli 4-6 szénatomos alkilénláncot alkot.

Különösen előnyös, ha R¹ és R² egyikének jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, különösen metilcsoport, és közülük a másik jelentése hidrogénatom vagy adott esetben 1-4 szénatomos alkoxi-karbonil-csoporttal helyettesített 1-6 szénatomos alkilcsoport vagy benzil-oxi-karbonil-csoport, 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport, adott esetben egy halogénatommal helyettesített fenilcsoport, vagy halogénezett 1 - 4 szénatomos alkilcsoport vagy naftilcsoport, vagy R¹ és R² t

együtt egy helyettesítő nélküli 4-6 szénatomos alkilénláncot alkot.

Ha R¹ és R² jelentése egymástól függetlenül halogénatom, a halogénatom előnyösen fluor- vagy klóratom.

Előnyös, ha R³ és R⁴ - amennyiben jelen vannak - egymástól független jelentése hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos alkil-,

3-6 szénatomos cikloalkil-, fenil- vagy naftilcsoport, vagy R³ és R⁴ együtt egy 4-6 szénatomos alkilénláncot alkot, ahol minden csoport vagy lánc adott esetben egy vagy több helyettesítőt hordozhat, a helyettesítők halogénatomok, nitro-, ciano-, hidroxil-, 1-4 szénatomos alkil-, halogénezett 1- 4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, halogénezett 1-4 szénatomos alkoxi-, 1-4 szénatomos alkil-amino-, di(l-4 szénatomos alkil)-amino-, (1-4 szénatomos alkoxi)-karbonil- vagy benzil-oxi-karbonil-csoport. Legelőnyösebben mind R³, mind R⁴jelentése hidrogénatom.

Előnyösen m értéke 0.

Előnyösen X jelentése cianocsoport, -COOH csoport vagy -COOZ csoport, ahol Z jelentése 1-4 szénatomos alkil-, 2-4 szénatomos alkenil- vagy 2-4 szénatomos alkinilcsoport, például metil-, etil-, allil- vagy propargil-csoport. Legelőnyösebben X jelentése cianocsoport.

Előnyösen Y jelentése fluor- vagy klóratom vagy metilcsoport. Előnyösen n értéke 1 vagy még előnyösebben 0.

Az (I) általános képletű vegyületeknek egy különösen előnyös alcsoportját képezik azok a vegyületek, amelyekben m értéke 0 vagy 1; R¹ és R² mindegyike egymástól függetlenül hidrogénatom vagy metil-, etil-, propil-, pentil-, etoxi-karbonil-metil-, benzil-oxi-karbonil-metil-, ciklopropil-, fenil-, fluor-fenil-, trifluor-metil-fenil- vagy naftilcsoport, vagy R¹és R² együtt tetrametilén-, pentametilén- vagy hexametilénláncot alkotnak; R³ és R⁴ - amennyiben jelen vannak - hidrogénatom jelentéssel bírnak; X jelentése cianocsoport; és n értéke 0.

Megjegyezzük, hogy az (I) általános képletű vegyület az alábbi izoelektronikus formák bármelyikében előfordulhat: Ar-N=N-X; Ar-N=N-X; R-N-N-X;

I I V

O 0 0

A találmány oltalmi kör ezekre a formákra is kiterjed.

A találmány egy további szempontja szerint gombák pusztítására is vonatkozik egy adott helyen, amelyet úgy végzünk, hogy az adott helyet az (I) általános képletű vegyület előzőekben megjelölt bármely formájával kezeljük.

A találmány szerinti eljárás során a kezelendő helyek lehetnek mezőgazdasági vagy kertészeti területek, például a gombás fertőzésnek kitett vagy gombával fertőzött növények, ilyen növények magjai, illetve az a tápközeg, amelyen az ilyen növényeket termeszteni kívánjuk vagy termesztjük. A találmány szerinti vegyületek a jelentős gombák körében széleskörűen hatásosak, ezek közé a gombák közé tartozik például a szőlő peronoszpóra, a szőlő szürkepenész és a paradicsom korai száradás. Az előzőekben leírt helyek célszerűen az (I) általános képletű vegyülettel 0,05 - 4 kg/ha, előnyösen 0,1-1 kg/ha alkalmazási arányban kezelhetők.

A találmány tárgyát képezi az (I) általános képletű vegyületek fungicidekként való alkalmazása is.

A találmány tárgyát képezik továbbá az olyan fungicid • · · ·· • · . . *··· •, · ··· ··· * • ..· ·..· ·..· ·..· kompozíciók, amelyek hordozóanyagot és hatóanyagként egy (I) általános képletű vegyületet tartalmaznak - a képletben a helyettesítők jelentése az előzőekben megadott.

A találmány kiterjed továbbá az olyan fungicid kompozíciókra is, amelyek legalább két hordozóanyagot és egy (I) általános képletű hatóanyagot tartalmaznak.

A találmány szerinti kompozíciókban a hatóanyag bármely olyan anyag lehet, amely a hatóanyaggal formálva megkönnyíti annak a kezelendő helyen való alkalmazását vagy tárolását vagy szállítását vagy kezelését. A hordozóanyag lehet szilárd vagy folyékony, ezek közé tartoznak a szokásos állapotban gáznemű, de komprimálva folyadékká alakítható hordozóanyagok is, és bármely olyan hordozóanyag, amelyet szokásosan biocid kompozíciók formálásánál használnak. Előnyösen a találmány szerinti kompozíciók 0,5 - 95 tömeg % hatóanyagot tartalmaznak.

A találmány szempontjából megfelelő hordozóanyagok közé tartoznak a természetes és szintetikus agyagok és szilikátok, például a természetes szilicium-dioxidok, így a kovaföld, a magnézium-szilikátok, például a talkumok; a magnézium-alumínium-szilikátok, például az attapulgitok és vermikulitek; az alumínium-szilikátok, például a kaolinitek, montmorillonitek és csillámok; a kalcium-karbonát; a kalcium-szulfát; az ammónium-szulfát; a szintetikus hidratált szilicium-oxidok és szintetikus kalcium- vagy alumínium-szilikátok; elemek, például szén és kén; természetes és szintetikus gyanták, például kumarongyanták, poli(vinil-klorid) és sztirol polimerek és kopolimerek; szilárd poli(klór-fenol)-ok; bitumen, viaszok és szilárd műtrágyák, például szuperfoszfátok.

• Λ

- 8 A megfelelő folyékony hordozóanyagok körébe tartoznak a víz; az alkoholok, például az izopropanol és a glikolok; ketonok, például aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton és ciklohexanon; éterek; aromás vagy arallfás szénhidrogének, például benzol, toluol és xilol; petróleum frakciók, például kerozin és könnyű ásványolajok, klórozott szénhidrogének, például szén-tetraklorid, perklór-etilén vagy triklór-etán. Gyakran alkalmasak a különféle folyadékok elegyei is.

A kompozíciókat gyakran koncentrált formában formáljuk és szállítjuk, és a felhasználó hígítja meg alkalmazás előtt. A hígítás folyamatát megkönnyíti kis mennyiségű olyan hordozóanyag, amely felületaktív hatással bír. így előnyösen a kompozíció hordozóanyagai közül legalább az egyik egy felületaktív szer. Például a kompozíció legalább két hordozóanyagot tartalmaz, amelyek közül legalább egy egy felületaktív szer.

A felületaktív szerek lehetnek emulgeálószerek, diszpergálószerek vagy nedvesítőszerek; lehetnek nemionosak vagy ionosak. A megfelelő felületaktív szerek közé tartoznak például a poliakrilsavak és a ligninszulfonsavak nátrium- vagy kalciumsói; a legalább 12 szénatomos zsírsavak vagy alifás aminok vagy amidok etilén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal alkotott kondenzációs termékei; glicerin, szorbit, szacharóz vagy pentaeritrit zsírsavészterei; ezek etilén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal alkotott kondenzációs termékei; zsíralkoholok vagy alkil-fenolok, például p-oktil-fenol vagy p-oktil-krezol etilén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal alkotott kondenzációs termékei; ezen kondenzációs termékek szulfátjai vagy szulfonátjai; legalább 10 szénatomos kénsav- vagy szulfonsav-észterek alkálifém- vagy alkáliföldfém-sói, előnyösen nátriumsói, például nátrium-lauril-szulfát, nátrium-(szekunder alkil)-szulfátok, szulfonált ricinusolaj nátriumsói és nátrium-alkil-aril-szulfonátok, például dodecil-benzol-szulfonát, továbbá etilén-oxid polimerek és etilén-oxid és propilén-oxid kopolimerjei.

A találmány szerinti kompozíciók formálhatók például nedvesíthető porokká, porokká, granulumokká, oldatokká, emulgeálható koncentrátumokká, emulziókká, szuszpenzió koncentrátumokká és aeroszolokká. A nedvesíthető porok általában 25, 50 vagy 75 tömeg % hatóanyagot tartalmaznak, és emellett általában a szilárd hordozóanyag mellett 3-10 tömeg % diszpergálószert és kívánt esetben 0-10 tömeg % stabilizálószer(eke)t és/vagy behatolást elősegítő vagy tapadást elősegítő adalékokat tartalmaznak. A porokat általában por-koncentrátumokká formáljuk, amelyek összetétele a nedvesíthető porokéhoz hasonló, de nem tartalmaznak diszpergálószereket, ezeket a készítményeket a felhasználás előtt további szilárd hordozóanyaggal hígítják, általában 0,5 - 10 tömeg % hatóanyagot tartalmazó kompozíciókká. A granulumokat általában 0,152 - 1,676 mm méretűre készítjük, agglomerációs vagy impregnációs eljárásokkal állíthatók elő. A granulumok általában 0,5 - 75 tömeg % hatóanyagot és 0 - 10 tömeg % adalékot, például stabilizálószert, felületaktív anyagot, lassú felszabadulást elődéző módosítóanyagot és kötőanyagot tartalmaznak. Az úgynevezett szárazon folyó porok viszonylag kis granulumokból állnak, amelyek viszonylag nagy hatóanyagtartalmúak. Az emulgeálható koncentrátumok általában az oldószeren és kívánt esetben segédoldószeren kívül 10 - 50 tömeg/térfogat% hatóanyagot, 2-20 tömeg/térfogat% emulgeáló• * ·

- 10 f szert és 0 - 20 tömeg/térfogat% egyéb adalékot, például stabilizálószert, behatolást elősegítő szert és korróziógátlót tartalmaznak. A szuszpenzió-koncentrátumok általában olyan összetételetek, hogy stabil, nem ülepedő folyékony terméket alkossanak, általában 10-75 tömeg % hatóanyagot, 0,5 - 15 tömeg % diszpergálószert, 0,1 - 10 tömeg % szuszpendálószert, például védőkolloidot és tixotróp anyagot, 0-10 tömeg % egyéb adalékot, például habzásgátlót, korrózió inhibitort, stabilizálószert, behatolást és tapadást elősegítő szert, valamint vizet vagy szerves oldószert tartalmaznak, amelyben a hatóanyag lényegében oldható; a készítményben lehetnek még oldva bizonyos szerves szilárd anyagok vagy szervetlen sók, hogy hozzásegítsenek annak megakadályozásához, hogy a készítmény kiülepedjen, továbbá a víz fagyását gátló fagyásgátlók.

A vizes diszperziók és emulziók, például a találmány szerinti nedvesíthető porok vagy koncentrátumok hígításával nyert kompozíciók ugyancsak a találmány oltalmi körén belül esnek. AZ említett emulziók lehetnek víz-az-olajban vagy olaj-a-vízben típusúak, és lehetnek sűrű ^,,majonéz-szerű állagúak.

A találmány szerinti kompozíciók tartalmazhatnak egyéb összetevőket is, például egyéb herbicid, inszekticid vagy fungicid hatással bíró vegyületeket.

A találmány további tárgyát képezi az (I) általános képletű vegyületek előállítása - a helyettesítők jelentése az előzőekben megadott -, amelyet úgy hajtunk végre, hogy egy (II) általános képletű vegyületet ciánamiddal reagáltatunk, és kívánt esetben a kapott, az X helyettesítő helyén cianocsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet más új (I) ···: · ·: .♦* .......

. · · ·«· ··· · ·· ..· ·..· ·..· ·..·

- 11 általános képletű vegyületté alakítjuk.

Célszerűen a reagáItatást szerves oldószer, előnyösen halogénezett szénhidrogén, például diklór-metán jelenlétében és jód-benzol-diacetát vagy dibróm-izocianursav jelenlétében végezzük. A reagáltatást előnyösen -20 ’C és 50 °C között hajtjuk végre.

Az (I) általános képletű vegyületekböl származékokat képezhetünk például szokásos hidrolízissel erős sav vagy erős bázis jelenlétében, ezzel a cianocsoportot karboxilcsoporttá alakítjuk, vagy a reakciót egy köztes állapotban leállítva amidocsoportot hozunk létre.

Észterek standard észterezési eljárásokkal állíthatók elő a kapott karbonsavakból, vagy savas alkoholízissei a cianovegyületből előállítható az imidát-észter-sav sója, amely célszerűen szobahőmérsékleten vízzel reagáltatva az észtert eredményezi. Alternatív módon az észterek előállíthatók más eljárással is, amely részletesen a 4 558 040 és 4 550 121 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban van leírva (Ar jelentése arilcsoport) :

Ar-NO₂---> Ar-NH₂---> Ar-N=NS0₃Na---> Ar-N=N-SO₃K í

Ar-N=N-észter <--- Ar-NH-NH-észter <--- Ar-NH-NH₂

Ar-N(O)=N-észter

Az utóbbi két vegyület más (I) általános képletű vegyületekké alakítható, például amidokká, savakká és nitrilekké, ezek az átalakítási eljárások standard módszerekkel hajthatók végre.

• ·

- 12 A (II) általános képletű vegyületek a következő módon állíthatók elő - a képletekben Ar jelentése arilcsoport -:

(A) (B)

Ar-NO₂----> Ar-NHOH----> Ar-N=O

IV III II (C)

Az A reakciót például végrehajthajtűk a nitrovegyületnek hidrazin-hidráttal való reagáltatásával hidrogén-transzfer-kata lizátor jelenlétében, például szénhordozós ródium jelenlétében, célszerűen egy inért, poláros szerves oldószer, például tetrahidrofurán jelenlétében, előnyösen hűtéssel; vagy elvégezhetjük víz alkalmazásával, ón(II)-klorid redukálószer alkalmazásával inért, poláris szerves oldószerben, például tetrahidrofuránban, inertgáz atmoszférában, például nitrogéngáz atmoszférában, nátrium-acetát jelenlétében, célszerűen szobahőmérsékleten.

A B reakciót célszerűen a hidroxil-amin-származéknak egy oxidálószerrel, például Fe³⁺ vegyülettel, célszerűen vas(III) kloriddal való kezelésével hajtjuk végre. A reagáltatást kevert víz/poláris szerves oldószer közegben, előnyösen hűtés mellett hajtjuk végre.

A C reakció végrehajtható a nitrovegyület besugárzásával, amely vegyületet előnyösen egy inért szerves oldószerben, például benzolban oldunk. A besugárzás megvalósítható közepes nyomású higanylámpával.

A (II), (III) és (IV) általános képletű vegyületeket kivéve azt a (IV) általános képletű vegyületet, ahol m értéke 0, R¹ és R² jelentése hidrogénatom és n értéke 0 - újnak tart···· « ». ·· .» ,...

, . . · ··· ··. ·

- 13 juk, ezek, valamint ezek előállítása ugyancsak a találmány körébe tartozik.

A (IV) általános képletű új vegyületek előállíthatók az

086 497 számú japán szabadalmi leírásban ismertetett eljárással. Más olyan eljárások, amelyek alkalmasak az (I) általános képletű vegyületek előállítására, valamint további módszerek leírása a The Journal of Antibiotics, 1975. (jan.), 87-90. és 1986. (jún.), 864-868; Eur. J. Med. Chem.-Chim. Ther., 1982, 17, (5), 482-484 (1982), és 15 (5), 475-478 (1980) és 12. (1), 59-62 (1977); J. Chem. Soc. Chem. Commun., 1984. 323-324; Chem. Ind. (Milán), 52, (5) 385 (1977); Gazetta Chimica Italiana, 106. 1107-1110 (1976); Tetrahedron Letters, No. 38, 1974, 3431-3432 szakirodalmi helyeken és a 4 558 040 és 4 550 121 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban találhatók.

A következőkben a találmányt példákban mutatjuk be.

1A. Példa l,2-metilén-dioxi-4-azoxi-ciano-benzol előállítása [m = 0; R¹ = R² = Η; n = 0; X = -CN]

i) 1,2-metilén-dioxi-4-nitrózo-benzol előállítása

8,3 g, 0,05 mól 1,2-metiléndioxi-4-nitro-benzolt 150 ml tetrahidrofuránban oldunk 0,2 g szénhordozós ródium katalizátorral együtt 0 ’C hőmérsékleten, majd az elegyhez cseppenként hozzáadunk 2,8 g, 0,055 mól hidrazin-hidrátot. Az adagolás befejezése után az elegyet 1 órán át keverjük, majd HYFLÓ& szűrősegédanyagon szűrjük. A kapott oldatot cseppenként hozzáadjuk 27,5 g, 0,1 mól vas (III)-klór id-hexahidrát 150 ml vízben készült kevert, lehűtött oldatához. Az adagolás befejezése után • . . .·* ···· , ·. · ·*· ··· .

·· ·** *..* · · ·· ·· ··

220 ml vizet adunk az elegybe, és a kapott zöld csapadékot kiszűrjük, vízzel mossuk, és éjszakán át nagy vákuumban szárítjuk. Szilicium-dioxidon végzett oszlopkromatográfiás tisztítás után, amelyhez eluálészerként diklór-metánt alkalmazunk, 50 %-os hozammal 3,7 g 1,2-metilén-dioxi-4-nitrózo-benzolt nyerünk zöld, szilárd anyag formájában. Op.: 90-92 °C. M⁺ (Cl): 152 (M⁺+H). Elemzési eredmények: számított: C % = 55,6, H % = 3,3, N % = 9,3;

talált: C % = 55,0, H % = 3,9, N % = 10,5.

ii) 1,2-metilén-dioxi-4-azoxi-ciano-benzol előállítása

1,5 g, 0,01 mól, az i) lépés szerint nyert 1,2-metilén-dioxi-4-nitrózo-benzol, 50 ml diklór-metán és 0,65 g ciánamid elegyéhez 0 °C hőmérsékleten, nitrogéngáz atmoszférában 3,6 g jód-benzoldiacetát 100 ml diklór-metánban készült oldatát csepegtetjük. A reakcióelegyet 1 órán át 0 °C hőmérsékleten keverjük, majd az elegyet szárazra pároljuk, így 80 %-os hozammal « 1,7 g 1,2-metilén-dioxi-4-azoxi-ciano-benzolt nyerünk sárga, szilárd anyag formájában.

Op. : 145-147 °C. M⁺ (Cl): 192 (M⁺+H).

Elemzési eredmények: számított: C % = 50,3, H % = 2,6, N % = 22,0; talált: C % = 50,1, H % = 2,8, N % = 21,9.

IB. Példa

1,2-Metilén-dioxi-4-azoxi-ciano-benzol előállítása (m = o; R¹ = R² = Η; n = 0; X = -CN)

0,6 g, 0,004 mól az 1A példa i) lépése szerint előállított

1,2-metilén-dioxi-4-nitrózo-benzolt 20 ml diklór-metánban oldunk, és 0,17 g ciánamidot adunk hozzá. AZ elegyhez 0 °C hőmérsékleten dibróm-izocianursavat adunk nitrogéngáz atmoszféra alatt néhány részletben. Az elegyet ezután 0 ^eC hőmérsékleten 1/2 órán át, majd szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük. A kapott sárga szuszpenziót szűrjük, majd szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot oszlopkromatográfiásan tisztítjuk szilicium-dioxidon, eluensként toluolt alkalmazunk. így 79 l-os hozammal 0,6 g 1,2-metilén-dioxi-4-azoxi-ciano-benzolt nyerünk sárga por formájában.

2-17. példák

Az előzőekben, az 1. és 2. példákban leírt módon további találmány szerinti vegyületeket állítunk elő, amelyeket az I. táblázatban ismertetünk. Ebben a táblázatban a vegyületeket az (I) általános képletre való hivatkozással azonosítjuk. Az I. táblázatban felsorolt vegyületek olvadáspontját, tömegspektroszkópiás adatait (m/e), C, Η, N elemzési adatait és NMR adatait az IA. táblázatban ismertetjük.

c

X

OH m

OH

I I I 1 I I I I I I I I o o o o o o

Ilii

Táblásat

CM

OH

H OH

1

in X ni O

rH •H a 0 h

rH -rH c Φ

rH •H c

1 CM X o CM

rH •H

CM

O

r*

rH

a

1

Φ

Γ'

x

CM

X

U

X

rH

X

0

co

X

ö

1

u

CM

1

•H

co

X

co

rH

fa

I

co

CM

+>

CM

X

CM

c

X

υ

u

U

X

u

fa

U

X

4H

X

υ

X

Φ

U

c

•H

•rH

1

I

C

u

U

1

u

1

u

co

1

CM

C

CM *T<

CM *T*

5

δ

CM

X

u

CM

r-

x

X

in

u

CO

u

CO

co

X

I

CO

1

X

1

X

U

£

U

X

CM

X

U

c

Ö

•H

u

U

X

u

O

1

-ch₃ -ch₂cooc₆h₅ - - -CN

<0 *>

Μ

	X η	X CM	1 Μ φ	κ X
					Ρ	Μ
e					Ν	>~·
	0		<0	Ο	(0
			X	ο	*Φ	C0
X	r-		ο			0
ο			1	<*»	*	*>
rH			Μ		σ	Γ
	10		Φ
	10		•Ρ	X—.		κ
η	κ		Ν	ω	X	rH
0			<0	X	CM	0
			ιφ	U		κ
rH						Γ*
	C0				CM
	Γ'		Ρ	(0	rH	Η
10						Ο
Γ	0		X		,*	0
			X	X		κ
rH			η	η	V	0
				'-Τ
«.	η»				CM	Η Ζ^-
0»	X	X	ο	CM	X	S
10	υ	1	Μ	0	υ	CM 1
	X	Μ	*.		ο	X ί
rH	0	<	rH	rH	υ	υ λ
CM	Ί·			ιη

0	0		Μ*	*1·
rH	rH		r4	rH
rH	CM		ιη	Γ'

10	10		Μ·	Μ·
CM	σι		0	σι
*.
Ο	σι		Π	ω
<0	10		10	10
σι			rH
ιη			01
CM			CM
νο

Γ>	0

							*
0							>

		0	X
		η	\|	0			n
<Ν			Μ	kD			0
X			<			6	%
ο				0
X	Ζ»Η
10	X		X		X	X
	I	0	0		1	rH	0
	ρ	*>	>—*,	n	P	·—
β	<	0		X	<
			CM	U		o	0
	κ		σι	X		σι
X	X		*.	CM	X		·.
0	ΓΊ	Γ»			m	H
	S-*	X			'·—*		n
		U		w			X
CM			o			0	o
rH	0		r-			•M·	X
		X		X			CM
CM	t	η		0	r*	rH
							K
					*1		CM
10	0	ιη	m	cn	0	CM	X
0	10	ο	0		0	σι	u
							X
«Η		CM	Γ*	rH	Γ'	o
rH	ο	σι	rH	CM	Γ»	C9	rH
γ·~	Γ'		in	σι	σι	0	0
τΗ	ι-Η	rH	rH	rH	rH	rH	rH
10		σι	CM	rH	n	CM	•M·
•Μ*	’ί·	Ο		•M·	M·	0	0
0	0	rH		0	r-	r4	CM
0	0			•d·	<·	rH	rH
10	10	0	0	0	0	0	0
10		rH		σ		0
		0		rH		r*
CM		CM		CM		CM
0		10
xf		ιη				•ΓΊ
1		\|				<c
Μ·		CM		0		rH
		0		0		0

(3Η, Ar-H) <β

Ό Λ β

Ό> MÖ Λ Ν (0 <

• ·

IA. Táblázat (folytatás)

•	C0
r*	01
rH		X		CO
	ri	co		Cl
<0 M		r·		X
Φ	x	X		Cl
φ N		IO
> (0			Z-X	X
Vll Ό	X	*	X	z—x
> Ό	rH	«**4	I	n
•H rH		co	M	X
* °	x	X		u
	Cl	u		X
B* N	vf	X		xf
CU co (B		ci	X
&rH	rH		co	X
U <-1		X	><	Ό
II Q O		Cl
U XI	o	X	co	X
«Ο II <e	CO	U	00
Μ co	X	X	X	ni
<D *Q	H	Ί·		H
Cd NPU
£ w ve O		X	X
2 Ό Ό U		X	co	co
1 Ό <-l co	co		in	öx
X rH χφ Q	X	rH	X	x
- Ο ΛΟ	o	>.»		o
<M> -U
• rH	co	Ci		Cí
Λ4 S ve	x	x		X
Φ VB rH	in			in
>iZ N <0	rH	rH		rH
c ω +>
w
β -p
Ό · rH
Φ fi VB	nj	CM		Cl
Ρ X VB H	X	x		X
φ N (0	XO	xo		XO
(0 4J
•H
ω x>
V» · rH
n g ve	rH	O		rH
fi O VB rH	x	X		x
φ n <e	rH	rH		rH
rH W X>	IO	10		10
W
Φ	in			in

fi	CN			Cl

	•H dl	t Γ*	co M·
rH		0	X		*
CO			10
		a
r>		0	*
		rH			Cl
*			co		C0
o		•rH	X	Z—4	*
in		0	U	X	10
				1
r*		X	X	P	*
		fi	ω		·
					CO
o		X	X	X	X
[·		X	X	X	υ
X		tn	co	co
10			«w*	<x
				(0
*	Z<*-X	o	CM	c·
	X		r*	co	X
X		X	X	X	X
u		rH	rH	c·	co
X	<3		x
CM		x	x-x	*
	X	00	in	Ί·	CO
	X	in	X	in	01
ε	co	x	co		X
X4		o	U		rH
m*		rH	rH		o
X		*	x		%
Xf			X0		Cl
rH		rH	rH		rH
CM		in	00		Ol
x		x	*		*
XO		xr			Cl
co		00	rH		o
x		x	X		X
o		co	0>		in
xo		in	in		in
		in			01
					Ί·
		<N			co

	X X	co
	X	10		X	X
X	X	'-r		U	1
1	rH			·*Χ
	\x	CO		CM	<
<		Ol		X
	rH	X		o	X
X	CM	Γ'			X
X	X			X	co
Γ»		X		e
		o
	X			X	co
10	z-X	X		X	in
co	X			Cl	X
*	1			rH	Γ
Γ»		X		—
	<	o			X
		tn		O	co
in		X		ox	in
10	X	Γ-		X	X
	rH			rH	c·

1			X-X.	X	X
o	o	X	X	in	10
in	01	1	1	σχ	Γ*
X		ÍH	Jh	X	X
	10	<		o	X£>
CM		co		rH	C0
X		X		X	X
rH	<r	Ί·		\0	in
rH	rH	rH		rH	rH
xf	CO	CO		co	Ol
X	·»	X		X	X
co	Cl	Cl		in	in
in	o	o		co	01
X	·.	X		X	X
in	01	Ol		σ>	01
in	in	in		in	in
	in			rH
	co			IO
	Cl			Cl

<0 rH o co co <0 rH o <c rH 0 co σι •r~i Λ rH o

co

- 19 IA. Táblázat (folytatás)

	92
•
r*	%					«0
H		X
	<Ν	1				ζ—
<0 M	X	Η				(Ν
Φ	υ					X
<U N	X					ϋ
> n	φ					X	ζ—χ
Ό Ό		X				(Ν	X
> Ό		<η					1
•H rH	g						Ρ
X 0					g	<
z—0. 'ο·*·’		00
g N	X	00				%	%
o, na	οι					X	X
PjrH	rH					Ί·	η
U e-l II Q 0
Ο Λ	(Ν					ο	ιη
«ο II <β	rH	ιη				Μ	>
'-'M <n
Φ -Q α ν ν ο	OJ					Μ·
S w νβ ο							*
2 Ο Ό υ	ιη	ιη				(Ν	CO
1 Ό rH <*>	<£	Γ-				η	(Ν
X <-Η Ό Q	*					*.	V
- ο au	rH	*0					>
* +J
• r-1		ΐ“Η		ο		ιη	Μ
X gVÖ		*	*			κ	κ
φ Μθ rH	ιη	ιη	CN	(Ν		ο	Ο
>ιΧ Ν <0 C Μ -Ρ		r-1	Η	rH		CM	(Ν
Ό
g Ρ Ό · ι-Ι
Φ g Μβ	ιη		Ο	Ο		<·	Ί·
Ρ X <Λ rH
φ Ν (β	ιη	ιη				η	ω
(0 -Ρ
•Η
ω Ρ MD · ι-Ι Ν g 'Λ	ιη	ιη	σι	η		r*
fiUMUH				κ		*	V
φ Ν Λ	γ-1	ι—1	C0	φ		CM	(Ν
r-i η -Ρ Μ	10	10	*0	V0		ιη	ιη
φ			rH		τΗ	ιη
	r*		ο		ιη	ο
g	na		CO		<η	(Μ
• a
•	Γ*					η
ο	ιη					γΗ
Λ Ό <tí
-Η g Ό νβ	•		•		•	•
a ν			ιη		\0	1^
η	rM		Η		«Ή	r4
<

1. Vizsgálati példa

A találmány szerinti vegyületek fungicid aktivitását az alábbi módokon vizsgáltuk:

a) Spórázásgátló aktivitás szőlő peronoszpóra ellen (Plasmopara viticola; PVA)

A vizsgálat közvetlen spórázásgátlás levélpermet alkalmazásával. A teljes szőlőnövény (Cabernet Sauvignon) levélzetének alsó felületét 2,5 x 10⁴ zoosporangium/ml tartalmú vizes szuszpenzióval bepermetezve fertőzzük be 2 nappal a vizsgálandó vegyülettel történő kezelést megelőzően. A befertőzött növényeket 24 órán át nagy nedvességtartalmú térben, majd 24 órán át melegházban, környezeti hőmérsékleten és nedvesség mellett tartjuk. A befertőzött leveleket alsó felületükön a hatóanyag 1:1 arányú víz:acetonos oldatával permetezzük be, amely oldat 0,04 % TWEEN 20-t (egy polioxi-etilén-szorbitán-észter felületaktív szer márkaneve) tartalmaz. A növényeket automata permetezővonal alkalmazásával kezeljük porlasztó fúvókával. A vizsgálandó vegyület koncentrációja 1000 ppm, a permet térfogata 700 liter/ha. A permetezést követően a növényeket normális üvegházi körülmények között tartjuk 96 órán át, majd a nedves térbe visszük 24 órára az értékelést megelőzően a spórázás megindítására. Az értékelést a levél spórával borított felületének aránya szerint végezzük a kontroll levelekéhez képest.

b) Közvetlen védőhatás paradicsom késői foltosodás ellen (Phytophthora infestans; PIP)

A vizsgálatban a közvetlen védőhatást mérjük levélpermet alkalmazásával. Paradicsom növények levélzetének felső felületét • ··

- 21 a növény két kiterjesztett leveles kifejlettségű állapotában (első a mezőn) a vizsgálandó vegyület 1000 ppm dózisát tartalmazó oldattal permetezzük be, amint azt az a) pontban leírtuk. A növényeket 24 órán át szokásos üvegházi körülmények között tartjuk, majd a levelek felső felületét befertőzzük 2 x 10^ zoospora/ml tartalmú vizes szuszpenzióval való bepermetezéssel. A befertőzött növényeket 24 órán át nagy nedvességtartalmú térben, majd 5 napon át szobai körülmények között tenyésztjük. Az értékelést a fertőzött levélfelületnek a kontroll levelekhez való százalékos viszonyításával végezzük.

c) Közvetlen védőhatás vizsgálata disznóbab szürkepenészszel szemben (Botrytis cinerea; BCB)

A vizsgálat közvetlenül a védőhatás mérése a levélzet permetezése után. A disznóbab növények (The Sutton) felső felületét a vizsgálandó vegyület 1000 ppm dózisú oldatával permetezzük be automata permetezővonal alkalmazásával, amint azt az

a) példában leírtuk. A leveleket a bepermetezést követően 24 óra múlva 10^ konidium/ml tartalmú vizes spóraszuszpenzióval fertőzzük be. 4 napon át a növényeket 21 °C hőmérsékletű nedves légterű helységben inokuláljuk. A betegséget a 4 napos inokulálás után értékeljük, az értékelés alapja a sérülésekkel fedett levélfelület százalékos aránya.

d) Búza levélfoltosság elleni aktivitás (Leptosphaeria nodorum; LN.)

A vizsgálat közvetlen terápiás vizsgálat levélpermet alkalmazásával. Búza növény leveleit (Norman fajta) egyetlen leveles fejlettségi állapotban lxlO⁶ spóra/ml tartalmú vizes szuszpenzióval történő bepermetezéssel fertőzzük be. A befer-

tőzött növényeket 24 órán át nagy nedvességtartalmú térben inokuláljuk a kezelést megelőzően. Ezután a növényeket a vizsgálandó vegyület 1000 ppm dózisú oldatával permetezzük be automata permetezővonal alkalmazásával az a) példában leírt módon. Száradás után a növényeket 6-8 napon át 22 ^eC hőmérsékleten, enyhe nedvességtartalom mellett tartjuk majd elvégezzük az értékelést. Az értékelés alapja a levelek sérülésének sűrűsége a kontroll növények leveleiéhez képest.

e) Akvititás árpa lisztharmattal szemben (Erysiphe graminis f.sp. hordei; EG)

A vizsgálat közvetlen terápiás vizsgálat a levélzet permetezésével. Árpa palánta növény leveleit (Golden Promise) a vizsgálandó vegyülettel való kezelést megelőzően 1 nappal penész konidiumokkal való beporzással fertőzzük be. A befertőzött növényeket éjszakán át szobahőmérsékleten, nedves üvegházban tartjuk, ezután kezeljük. A növényeket a vizsgálandó vegyület 1000 ppm dózisú oldatával permetezzük be az a) példában leírt permetezővonal alkalmazásával. Száradás után a növényeket visszahelyezzük az előbbi térbe 20 - 25 °C hőmérsékletre mérsékelt nedvességtartalom mellett, és 7 napon át tároljuk ebben a térben, ezt követően végezzük el a vizsgálatot. A vizsgálat alapja a kezelt növények és a kontroll növények levélzetének spórákkal borított területének százalékos összehasonlítása.

f) Aktivitás búza barnaüszög ellen (Puccinia recondita;

PR)

A vizsgálat közvetlenül a védőhatásra irányul a levélzet permetezésével. Búza palánta növényeket (Avalon fajta) 1-1,5 leveles állapotig növesztünk. A növényeket ezután a vizsgálandó vegyület 1000 ppm dózisú oldatával vagy szuszpenziójával permetezzük be az a) példában leírt automata permetezővonal alkalmazásával. Az alkalmazott vegyületek oldatai vagy szuszpenziói aceton és víz 50:50 térfogatarányú elegyében készülnek, amely elegy 0,04 % felületaktív szert (TWEEN 20^R) tartalmaz. A kezelést követően 18 - 24 órával a palántákat befertőzzük oly módon, hogy a növényeket minden oldalról bepermetezzük egy mintegy 10⁵spóra/ml-t tartalmazó vizes spóraszuszpenzióval. A befertőzés után a növényeket nedves térben tartjuk 20 -22 °C hőmérsékleten 18 órán át. Ezt követően a növényeket normál körülmények között üvegházban tartjuk, azaz mérsékelt relatív nedvességtartalom mellett, 20 °C hőmérsékleten. A megbetegedést a befertőzést követően 10 nap múlva értékeljük, az értékelés alapja a befertőzött növényeknek a kontroll növényekhez hasonlított spórázó tüszőkkel borított felületének százalékos aránya.

g) Aktivitás paradicsom korai foltosodással szemben (Alternaria solani; AS)

Ebben a vizsgálatban a vizsgálandó vegyületnek levélpermetként alkalmazott kontakt profilaktikus aktivitását mérjük. Paradicsompalánta növényeket (Outdoor Girl fajta) olyan állapotig növesztünk, amelynél a második valódi levél kiterjed. A növényeket automata permetezővonal alkalmazásával az a) példában leírt módon kezeljük. A vizsgálandó vegyületeket aceton és víz 50:50 térfogatarányú elegyének, amely 0,04 % felületaktív szert tartalmaz (TWEEN 20®) alkalmazásával készült oldatok vagy szuszpenziók formájában használjuk fel. A kezelés után 1 nappal a palántanövényeket befertőzzük levélzetük felső felületének 10^ a. Solani konidium spóra/ml tartalmú szuszpenzióval való beperme• ·· ···

- 24 tezésével. A befertőzés után 4 napig a növényeket nedves, 21 ’C hőmérsékletű térben tároljuk. A betegség kifejlődését a befertőzés után 4 nappal értékeljük, a sérülésekkel borított levélfelület területének százalékos meghatározásával.

h) Búza foltosodás elleni in vitro aktivitás (Pseudocercosporella herpotrichoides; PHI)

Ez a vizsgálat a találmány szerinti vegyületek in vitro aktivitását méri a búza foltosodását okozó gomba ellen. A vizsgálandó vegyületet acetonban oldjuk vagy szuszpendáljuk, és 4 ml-es alikvot részeit hozzáadjuk egy 25-rekeszes Petricsészében elosztott fél-erősségű burgonya-dextróz-tápközeghez, így a vegyületre nézve 50 ppm, az acetonra nézve 2,5 %-os végső koncentrációt kapunk. Minden egyes rekeszt befertőzünk egy 6 mm átmérőjű agar/micélium dugóval, amelyet egy 14 napos P. herpotrichoides tenyészetből nyerünk.

A lemezeket 20 °C hőmérsékleten 12 napon át inkubáljuk, ekkor értékeljük a micéliumok fejlődését.

k) In vitro aktivitás fusarium-mal szemben (Fusarium culmorum; FSI)

Ezzel a vizsgálattal a találmány szerinti vegyületek in vitro aktivitását vizsgáljuk egy olyan fusarium fajjal szemben, amely a növény szárának és gyökerének rothadását okozza. A vizsgálandó vegyületet acetonban oldjuk vagy szuszpendáljuk, és olvasztott fél-erősségű burgonya-dextróz agárhoz adjuk, hogy a vegyületre nézve 100 ppm és acetonra nézve 3,5 %-os koncentrációt nyerjünk. Ezután az agart megszilárdítjuk, a lemezeket 7 napos Fusarium sp. tenyészetből nyert agar/micélium 6 mm átmérőjű dugójával fertőzzük be. A lemezeket 20 °C hőmérsékleten napon át inkubáljuk, és a dugóból kiinduló sugárirányú növekedést mérjük.

j) In vitro aktivitás vizsgálata Rhizoctonia ellen (Rhizoctonia solani: RSI)

A vizsgálatban a találmány szerinti vegyületek in vitro aktivitását mérjük Rhizoctonia solani-val szemben, amely a szár és a gyökér rothadását okozza. A vizsgálandó vegyületet acetonban oldjuk vagy szuszpendáljuk, és 4 ml-es alikvot részekben egy 25 rekeszes Petri-csészében elosztott fél-erejű burgonya-dextróz tápközeghez adjuk úgy, hogy a vegyületre nézve a végső koncentráció 50 ppm, az acetonra nézve 2,5 % legyen. A gomba oltóanyag R. solani micélium fragmenteket tartalmaz, amelyek rázott lombiktenyészetből származnak, és az oltóanyagot a tápközeghez olyan mennyiségben adjuk, hogy 2 x 10³ fragment/ml tápközeg koncentrációt biztosítsunk. A lemezeket 20 °C hőmérsékleten 10 napon át inkubáljuk, ezután értékeljük a micéliumok növekedését.

A kór megakadályozásának mértékét az előbbi vizsgálatok mindegyikében az alábbiakban szereplő értékelési rend szerint fejezzük ki vagy kezeletlen kontrolihoz, vagy egy hígítóanyaggal bepermetezett kontrolihoz hasonlítva a körülményeknek megfelelően:

= a kórnak 50 %-ál kisebb mértékű gátlása = a kórnak 50-80 % körüli gátlása = a kórnak 80 %-nál nagyobb mértékű gátlása.

Vizsgálataink eredményét az alábbi II. táblázatban ismer tetjük.

II. Táblázat

Példa Fungicid aktivitás szerinti

vegyület	PVA	PIP	BCB	LN	EG	PR	AS	PHI	FSI	RSI
1.			2	2	1	2	2	2	2
2.	2			1		2		2	2
3.		1		2		2		2
4.	2	2		1		2		2	2
5.				2		2		2	2
6.		2		1			1	2	2
7.	2		1			2		2	2
8.	2					1		2	1
9.	2							1	2
10.	2	2	1							2
11.			2			2		1	1
12.				1			2			2
13.				1	1			2		2
14.								2		2
15.			1					1
16.	1
17.	2	2		2	2	2		2	2

t··

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Egy (I) általános képletű vegyület - a képletben m értéke 0 vagy 1; R¹ és R², és R³ és R⁴ - ha jelen van - jelentése egymástól függetlenül hidrogén- vagy halogénatom vagy egy adott esetben helyettesített alkil-, cikloalkil- vagy árilesöpört, vagy R¹ és R² együtt vagy R³ és R⁴ együtt egy adott esetben helyettesített alkilénláncot jelentenek; X jelentése cianocsoport, -COOH vagy sója, észtere vagy amidoszármazéka; Y jelentése alkilcsoport vagy halogénatom, és n értéke 0, 1, 2 vagy 3.
2. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy R²· és R² mindegyike egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport, 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport, fenil- vagy naftilesöpört, vagy R¹ és R² együtt egy 4-6 szénatomos alkilénláncot alkot, minden csoport vagy lánc adott esetben egy vagy több helyettesítőt hordozhat, amelyek lehetnek halogénatomok, nitro-, ciano-, hidroxi-, 1-4 szénatomos alkil-, halogénezett 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, halogénezett 1-4 szénatomos alkoxi-, 1-4 szénatomos alkil-amino-, di(l-4 szénatomos alkil)-amino-, (1-4 szénatomos alkoxi)-karbonil- és benzil-oxi-karbonil-csoportok.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy R³ és R⁴ - amennyiben jelen vannak - egymástól független jelentése hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos alkil-,

3-6 szénatomos cikloalkil-, fenil- vagy naftilesöpört, vagy R³ és R⁴ együtt egy 4-6 szénatomos alkilénláncot alkot, ahol minden csoport vagy lánc adott esetben egy vagy több helyette sítőt hordozhat, a helyettesítők halogénatomok, nitro-, ciano-, hidroxil-, 1-4 szénatomos alkil-, halogénezett 1- 4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, halogénezett 1-4 szénatomos alkoxi-, 1-4 szénatomos alkil-amino-, di(l-4 szénatomos alkil)-amino-, (1-4 szénatomos alkoxi)-karbonil- vagy benzil-oxi-karbonil-csoport.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletében m értéke 0.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletében X jelentése cianocsoport.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletében n értéke 0.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletében m értéke 0 vagy 1; R¹és R² mindegyike egymástól függetlenül hidrogénatom vagy metil-, etil-, propil-, pentil-, etoxi-karbonil-metil-, benzil-oxi-karbonil-metil-, ciklopropil-, fenil-, fluor-fenil-, trifluor-metil-fenil- vagy naftilcsoport, vagy R¹ és R² együtt tetrametilén-, pentametilén- vagy hexametilénláncot alkotnak; R³ és R⁴ amennyiben jelen vannak - hidrogénatom jelentéssel bírnak; X jelentése cianocsoport; és n értéke 0.
8. Eljárás az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti (I) általános képletű vegyület előállítására - a képletben a helyettesítők jelentése az 1-7. igénypontokban megadott -, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű vegyületet - a képletben m, R¹, R² R³, R⁴, Y és n jelentése az 1-7. igénypontok bármelyikében megadott - ciánamiddal reagáltatunk, és az olyan ··«· « «4 ·« kapott (I) általános képletű vegyületet, ahol X jelentése cianocsoport, kívánt esetben egy további új (I) általános képletű származékká alakítjuk.
9. Fungicid kompozíciók, azzal jellemezve, hogy az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti (I) általános képletű hatóanyagot és emellett hordozóanyagot tartalmaznak.
10. Eljárás gombák pusztítására egy adott helyen, azzal jellemezve, hogy az adott helyet az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti (I) általános képletű vegyülettel vagy a 9. igénypont szerinti valamely kompozícióval kezeljük.
11. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti (I) általános képletű vegyület vagy a 9. igénypont szerinti kompozíció alkalmazása fungicidként.