HUT51924A - Method and apparatus for removing the hydrocarbons and their derivatives from gas mixtures - Google Patents

Description

A találmány lényege, hogy a tisztító csoport (5) a szerves és rákkeltő vegyületek leválasztására egy porlasztó leválasztóból (5a) áll, mely összekötő vezeték (3) segítségével az előtisztító egységre (4) van csatlakoztatva, és amelyben porlasztó fúvókák (5c) vannak beépítve, melyek kéntelenítő és/vagy nitrátmentesítő eszközök esetleges diszperziójának a szénhidrogén diszperzióinak porlasztására vagy más módon történő szétszórására szolgál, továbbá egy áramoltató le választóból (5b) áll, mely az összekötő vezeték (3) egy további szakaszán keresztül a porlasztó leválasztóval (5a) van összekötve, és amelyben hordozó elemek (5g) vannak elrendezve, melyek ferdén vagy függőlegesen elrendezett illetve kilyukasztott lamellákkal vannak ellátva vagy más módon úgy vannak kialakítva, hogy a felületük a lehető legnagyobb legyen, a hordozó elemek (5g) felett elosztó elemek (5h) vannak a hordozó elemek (5g) egyenletes benedvesítéséhez elhelyezve, a tisztító csoportból (5) az összekötő vezeték (3) egy további szakasza a leválasztó egységbe (6) vezet, mely a diszperziók folyékony részecskéinek szétporlasztására szolgál, onnan tovább pedig a tisztított gázok melegítésére szolgáló melegítő egységbe (7), mely a tisztított gázok számára szolgáló kivezető vezetékkel (9) van összekötve, mely kéményhez (10) vagy további feldolgozó egységekhez vezet.(1. ábra).

---1 37 fi

Képviselő :

ι

DANUBIA Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft.

Budapest

/

S3,/c>S

T> W°°

ELJÁRÁS ÉS BERENDEZÉS GÁZKEVERÉKEKNEK NEHÉZ SZÉNHIDROGÉNEKTŐL

ÉS AZOK SZÁRMAZÉKAITÓL VALÓ MEGTISZTÍTÁSÁRA

Jednotné Zemedelské

Druzstvo Podháji, Gottwaldow CSEHSZLOVÁKIA

Feltaláló:

SMELY Zdenek, Prága	CSEHSZLOVÁKIA
A bejelentés napja:	1989. 05. 26.
Elsőbbsége :	1988. 05. 26. (PV 3593-88) CSEHSZLOVÁKIA

67065-412 SOV/kov

A találmány tárgya eljárás és berendezés gázkeverékeknek nehéz szénhidrogénektől és azok származékaitól való megtisztítására, mely különösen hulladékégető berendezések füstgázainak tisztítására alkalmas, mellyel mindenekelőtt a dioxin-csoportba tartozó szerves toxikus és rákkeltő vegyületektől való megtisztítás hajtható végre.

Ismeretes több gáztisztító eljárás és berendezés, mindenekelőtt kazánok, energetikai és hőerőművi berendezések égéstermékeinek tisztítására, melyek a különböző káros anyagokból álló tartalom szinte teljes leválasztására vagy legalább jelentős mértékű csökkentésére szolgálnak, és amelyeket a környezetvédelem érdekében és a levegőtisztaság kezelésére növekvő mértékben alkalmaznak. Mindenekelőtt a máris világproblémává váló kéndioxid, kén-trioxid, nitrogén-oxid, klór-hidrogén, klór és azok oxidjainak levegőbe történő kiengedésének elkerülésére és megakadályozására szolgáló megoldásról van szó. A vegyiparban, az acélművekben és egy sor más területre vonatkozó iparágban keletkeznek azonban más káros anyagok is, például kénhidrogén, ammóniák, szén-diszulfid, kismolekulájű szénhidrogének és azok származékai, például aldehidek, ketonok, halogenidek, stb. Még az olyan esetekben is, ahol a gázmennyiség nagyságrendileg kisebb szokott lenni a nagy füstgáz forrásoknál, számos eljárás ismert a káros anyagok leválasztására és kiküszöbölésére vagy kihasználására.

Az utóbbi években két új mérgezőanyag-csoport lépett előtérbe: különböző veszélyességi fokú rákkeltő anyagokról van mindenekelőtt szó. Ezeket a káros anyagokat legtöbbször nehét aromatikus szénhidrogének képviselik, amelyek kumulált aromatikus gyűrűkkel rendelkeznek, amelyekhez a legkülönböző oldalláncok kapcsolód nak, heteroatomikus karakterű csoportokkal, melyek az aromatikus és az alifatikus molekularészekkel is össze vannak kötve. A többi különösen veszélyes csoportot a dioxin típusú anyagok képezik, melyeknek erősen telítetlen, kumulált termikusán nagyon ellenállóképes aromatikus magjuk van, és kötött klór vagy más halogén elem atomokat tartalmaznak. Ezeknek az anyagoknak a toxicitása olyan értékeket ér el, ahol már az 1 : 1 x 10^-^ arány is egészségre veszélyes lehet. Ezen káros anyagoknak az előfordulását és veszélyességét a modern analitikai technika kifejlesztésével és azok biológiai aktivitása megállapítására szolgáló különösen érzékeny eljárások kifejlesztésével fedezték fel.

A fent említett aromatikus szénhidrogén anyagok mindkét osztálya nagyon alacsony gőznyomással rendelkezik, és különösen ellenállóképesek a kémiai részecskék és a természeti folyamatok behatásaival szemben, úgyhogy mérgező hatásukat hosszú időn keresztül megtartják. Az aromatikus rákkeltő anyagok és a dioxin típusú anyagok is rendszerint igen ellenállóképesek, nemcsak kémiai, hanem termikus behatásokkal szemben is. Ezt a körülményt például a káros anyagok nagy hőmérsékleten, oxidációs közegben történő _kfigyelembe veszik^, megsemmisítésére vonatkozó eljárásokban isTClásd a DE 3.504.810 számú közzétételi iratot). A DE 3.426.059 számú közzétételi iratban leírt eljárás abban áll, hogy szerves káros anyagokat, különösen poliklórozott dibenzol-dioxidokat a fent említett anyagoknak 1000 °C feletti hőmérsékleten történő termikus bontásával választják le és küszöbölik ki a füstgázokból.

A szerves anyagok bonyolult keverékeinek elégetése és pirolízise során kis mennyiségű, de veszélyes és az egészségre káros mennyiségű, túlnyomó részt aromás toxinok keletkeznek igen váltó4 zatos összetételben. A leggyakoribb forrásai ezeknek a hulladékégetőművek, melyek ipari és háztartási hulladékok elégetésére szolgálnak, a krematóriumok, a fűtő erőművek és az energetikai berendezések, amelyekben a szokásos tüzelőanyag egy részét úgynevezett gazdaságos tüzelőanyaggal, vagy akár válogatás nélküli, változó összetételű hulladékkal helyettesítik. A leggyakoribb műanyagok elégetésével, melyekhez a polivinil-klorid tartozik, különösen más szerves hordozókkal keverve nagyon könnyen keletkeznek nem csak szénhidrogének, klórok és klóroxidok, hanem számos egyszerű és bonyolult szerves vegyület is, beleértve a dioxin típusú anyagot. Ezek az anyagok a füstgázok csekély súlymennyiségű alkotórészeit képezik, és legtöbbször finom aerosol-részecskékhez kötődnek. A füstgázokkal együtt azok forrásának, különösen a hulladékégetőművek közelében és azoktól távolabbi környezetbe is szétszóródnak ezek, megmérgezik a környezetet, a levegőt, a vizet és a talajt is; a talajban összegyűlnek, és a nehézfém vegyületekhez hasonlóan ezen égetőművek devasztációjához és egészségkárosító állapotához hozzájárulhatnak, és ezek környezetében a mezőgazdasági termékek is tönkremehetnek.

A fent említett eljárásokkal dioxinokat és azok származékait, éppúgy mint a rákkeltő anyagokat meg lehet semmisíteni és ártalmatlanná lehet tenni. Az eddig felsorolt eljárásoknak azonban lényeges hiányosságai vannak. Például a hulladék 1200 °C feletti hőmérsékleten történő nagyhőmérsékletű elégetése a káros anyag tartalom jelentős csökkentéséhez vezet, rendszerint a megengedett higiénikai szabvány alatt sokkal kisebb értékekhez, azonban a káros anyagok ilyen módon történő megsemmisítése jelentős mennyiségű nagy értékű energetikai nyersanyag (gáz, fűtőolajak) felhasználását követeli meg, és a kisebb, higiéniai szempontból különösen hátrányos hulladékokat használják fel, melyek különösen vegyi berendezésekből, kórházakból, stb. származnak. A bonyolult összetételű hulladékok nagyhőmérsékletű vagy akár plazmaégetése olyan probléma marad, különösen azok tömeges előfordulásakor, ami különösen a nagyvárosi agglomeráció problémája. Az aromás mérgező anyagoknak szilikagél, koksz, stb. típusú felületaktív anyagokon történő abszorpciója lehetővé teszi ezen vegyülejnérhetőy teknek a tisztított gázokban (Koncentrációjának lényeges csökkentését, de a tisztításnak alávetett gázokban lévő más káros anyagok jelenléte, az abszorpciós eszközöknek pernyével való szennyeződése és egyéb hátrányok nem teszik lehetővé az egyszerű és megbízható tisztítást.

A fent említett hiányosságokat a találmány szerinti, gázkeverékek tisztítására vonatkozó eljárás és az ahhoz tartozó berendezés segítségével lehet kiküszöbölni, melynek elve abban van, hogy a természetes és/vagy szintetikus szénhidrogének, különösen ásványolajok és azok származékainak, oligomereknek, plasztoknak és elasztomereknek, éspedig függetlenül attól, hogy azok egy elemet tartalmaznak vagy különböző elemek kombinációit, a diszperzióit permetezéssel vagy a hordozó felületeken történő lecsurgatással gázkeverékek áramával érintkezésbe hozzuk, különösen a hulladékégetők gáz alakú égéstermékeivel, melyek nehéz szénhidrogéneket és azok származékait tartalmazzák, mindenekelőtt szerves mérgező és rákkeltő vegyületek a dioxinok csoportjából, majd ezután egy esetleges lehűtést követően a szilárd diszpergált részecskéket és a szokásos káros anyagokat, például kéndioxidot, kén-trioxidot, nitrogén-oxidokat, klór-hidrogéneket és más egyszerű halogén elem ve · «·«· ·· gyületeket lehűtünk és/vagy előleválasztunk.

Mivel a tisztításnak alávetett gázkeverékekben a szerves mérgező és rákkeltő vegyületek fizikai-kémiai affinitást mutatnak a szerves alifatikus és aromatikus vegyületekkel és más az említett szénhidrogén diszperziók rokon elemeinek vegyületeivel, a mérgező és kancerogén vegyületek ezen diszperziók szétpermetezett részecskéin elnyelődnek, és ezáltal létrejön a tisztításnak alávetett gázkeverékekből a fent említett káros anyagok leválasztása. Ilyen módon a gázkeverékek detoxikálását azoknak a légkörbe való kibocsátása vagy felhasználása előtt elérjük. Ekkor azonban arra van szükség, hogy a szénhidrogének felhasznált diszperzióiban a szerves vegyületeket a koagulálás és leülepedés ellen stabilizáljuk; ezen szerves vegyületek rendszerint telítetlen molekuláris struktúrákat tartalmaznak, különösen aromás magokkal és/vagy klóratomokkal, vagy más funkciócsoportokat, melyek a funkciócsoportokhoz hasonlóan mérgező és rákkeltő vegyületekben vannak, például polisztirén alapon és annak kopolimerei, polifenil-oxid, nitril elasztomer, kloropren kaucsuk, polivinil-klorid, aszfaltok vagy más funkciócsoportokba tartozó alapon, melyek a funkciócsoportokhoz hasonlóan mérgező és rákkeltő dioxinos és aromás vegyületekben vannak.

A megoldás hatékonysága a találmány szerint javítható, ha a gázkeveréket 20-60 °C-ra, vagy legalább 100 °C-ra előhűtjük, továbbá ha a szénhidrogének diszperziója szétpermetezésének módját a konkrét eseteknek megfelelően választjuk meg, vagyis vagy szétpermetezzük vagy szétoszlatjuk a leválasztásnak alávetett gázkeverék áramában, vagy a hordozó, háló vagy más alakú elemek különböző módon tagolt felületeire rácsurgatjuk vagy azzal benedvesít• · • ·

- 7 jük. A diszperziós részecskék abszorpciós közegeként szolgálhatnak ásványolajokat, oligomereket vagy polimereket, poliolefineket, poliésztereket, poliamidokat, polikondenzátumokat tartalmazó aromás magok, halogenizált illetve más kémiai úton adaptált magok, polisztirének, kaucsukok (butadién-, butadién-sztirén, természetes-, kloroprén-, akrilo-nitrilkaucsukok, stb.), éspedig vagy egyedi vagy különböző molekulasúlyú keverékekben, lineáris vagy elágazó struktúrákkal, elasztomerekkel, melyek plasztokon vulkanizált formájúak lehetnek kémiai vagy sugárzás útján létrehozott hálóstruktúrákkal, stb.

Egy különleges esetben a találmány szerint olyan eljárást alkalmazhatunk, melyet a gáz alakú égéstermékek kéntelenítésére szolgáló mészköves, meszes, magnezites vagy valamilyen más nedves módszerrel kombinálunk, ahol a finomra őrölt mészkőrészecskék diszperziójához, például olaj emulziókat vagy valamilyen más emulziót adunk hozzá. Ebben az esetben a makromolekuláris polimerek diszperzióihoz emulziókat lehet előnyben részesíteni, mivel ezek meghatározott körülmények között koagulációra hajlamosak, ami a gázkeverék leválasztás folytonosságát befolyásolhatja. Az aromás mérgező anyagok gázainak tisztításánál az elpárolgott vizet az emulzióból vagy a diszperzióból egészítjük ki, és ekkor az emulziót vagy a diszperziót magát, melyet a találmány szerint alkalmaztunk, periodikusan vagy folyamatosan cseréljük, éspedig a befogott dioxinok tartalmától függően. Mivel a találmány szerint az aromás rákkeltő anyagoknak és a dioxin típusú anyagoknak a fizikai-kémiai affinitása a szerves vegyületekhez nagy, és ezen mérgező anyagok abszolút koncentrációja a tisztításnak alávetett gázokban egészen a kivezető egységekig rész per trillión nagyságrendet tesz ki, • t · · · · ·· a használt diszperziókat néhány havonta lehet kicserélni, vagy akár ritkábban is. A használt diszperziók szerves alkotórészeit legjobban pH-változtatással ejtjük ki, és a koagulált tömeget ökológiailag biztos helyen lehet tárolni vagy nagy hőmérsékletű illetve plazmaégető berendezésben égetéssel lehet megsemmisíteni.

A találmány szerinti berendezést az alábbiakban kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajz alapján ismertetjük részletesen, ahol az

1. ábrán a találmány szerinti berendezés teljes összetételének egy kiviteli példája, a

2. ábrán pedig egy tisztítócsoport és annak elrendezésének kivi- telére mutatunk be példát egy konkrét esetben:

A gázkeverék 1 beszívó vezetéken keresztül lép be egy 2 szeparátorba (például egy elektroszűrőbe), mely ebből a gázkeverékből a szilárd részecskéket leválasztja, innen egy 3 összekötő vezeték vezet tovább, mely egy 4 előtisztító egységbe torkollik, amelyben a szokásos káros anyagoknak, különösen a kéndioxidnak, nitrogén-oxidoknak, fluor- és klór-hidrogéneknek a befogása történik, innen tovább egy 5 tisztítócsoportba kerül, ahol a szerves mérgező és rákkeltő vegyületeket kötjük meg; a 3 összekötő vezeték ezután az 5 tisztító csoportból kijövő és magával vitt részecskéknek a befogására szolgáló 6 leválasztó egységbe vezet, majd tovább a tisztított gázkeverék melegítésére szolgáló 7 melegítő egységbe, majd onnan egy 8 befűvató berendezésbe, ahonnan egy 9 kivezető vezetéken halad keresztül a gázkeverék, mely 9 kivezető vezeték egy 10 kéménybe torkollik.

Maga az 5 tisztító csoport egy 5a porlasztó leválasztóból és egy 5b áramoltató leválasztóból áll, ahol az 5a porlasztó leválaztóban 5c porlasztó fűvókák vannak elrendezve, melyek a szénhidrogén diszperziók, illetve a kéntelenítő- vagy nitrátmentesítő eszközök diszperziójának permetezésére szolgálnak, míg a 3 összekötő vezeték az előtisztított gázkeverékeknek az 5a porlasztó leválasztó belsejében lévő térben a szénhidrogén 5d diszperziós folyadékának szintje fölött történő bevezetésére szolgál; ezen diszperzió cirkuláltatásának biztosítására egy beépített 5f szivattyúval ellátott 5e cirkuláltató vezetéket alkalmazunk, mely az 5a porlasztó leválasztó alsó részéből indul ki és az 5a porlasztó leválasztó felső részében az 5c porlasztó fúvókáknál csatlakozik. Ebből az 5a porlasztó leválasztóból a 3 összekötő vezeték egy további része az 5b áramoltató leválasztó felső részébe vezet, melyben 5g hordozó elemek vannak behelyezve, amelyek ferde vagy függőleges lamellákkal vannak ellátva, melyek ki vannak lyukasztva vagy más módon vannak alkalmassá téve arra, hogy egy különösen nagy felületet kapjunk, és ezen 5g hordozó elemek felett az 5g hordozó elemek egyenletes nedvesítéséhez 5h elosztó elemek vannak behelyezve; a szénhidrogének diszperziójának cirkuláltatását az 5b áramoltató leválasztó alsó részéből egy 5ch cirkuláltató vezeték biztosítja, melybe 5i szivattyú elem van beépítve, és az 5ch cirkuláltató vezeték az 5h elosztó elemekhez vezet. Az 5 tisztító csoportból a 3 összekötő vezeték egy további része a finoman eloszlatott folyékony diszperzió részecskékhez való 6 leválasztó egységbe vezet, onnan pedig a tisztított gázkeveréket előállító 7 melegítő egységhez, mely a tisztított gázkeverékek 9 kivezető vezetékéhez van csatlakoztatva, ahonnan egy 10 kéménybe vagy további feldolgozó egységekhez vezet tovább.

- 10 Amikor a konkrét körülmények megkívánják, az 5 tisztító csoportot leegyszerűsített feltételekkel lehet alkalmazni, azaz vagy egyszerűen egy 5a porlasztó leválasztó formájában, vagy pedig csupán egy 5b áramoltató leválasztó formájában.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás gázkeveréksknek nehéz szénhidrogénektől és azok származékaitól való megtisztítására, mindenekelőtt a dioxin csoportba tartozó szerves mérgező és rákkeltő vegyületektől való megtisztításra, egy esetleges lehűtés és/vagy a szilárd diszpergált részecskéktől és egyéb káros anyagoktól, mint például kéndioxidtól, kén-trioxidtól, nitrogén-oxidoktól, klór-hidrogéntől és más a halogénelemek egyszerű vegyületeitől való előleválasztás után, azzal jellemezve, hogy a természetes és/vagy mesterséges szénhidrogének diszperzióit, különösen ásványolajok, oligomerek, plasztok és elasztomerek diszperzióit, függetlenül attól, hogy egy vagy több elemet tartalmaznak kölcsönös kombinációban, érintkeztetünk a tisztításnak alávetett gázkeverékek áramával oly módon, hogy porlasztjuk vagy hordozókon lecsurgatjuk, illetve keresztülbuborékoltatjuk, ezáltal a szerves mérgező és rákkeltő vegyületeket a fenti gázkeverékekből azoknak a szénhidrogén bevezetett diszperzióinak elemeihez való affinitása révén leválasztjuk .
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a szénhidrogén alkalmazott diszperzióiban a szerves vegyületeket koagulálás és leülepedés ellen stabilizáljuk és telítetlen molekuláris struktúrákat képezünk azokból, különösen aromás magokkal és/vagy klóratomokkal és más halogén elemekkel polisztirén bázison és annak kopolimereinek, a polifenil-oxidnak, a nitril elasztomereknek, a klóroprén kaucsukoknak, a polivinil-kloridnak, az aszfaltoknak, illetve további polimereknek kémiailag helyettesített funkciós csoportjainak bázisán, melyek a mérgező és rákkeltő dioxinos és aromás vegyül etekben lévő funkciócsoportokkal analógok.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy az alkalmazott diszperziókat a tisztításnak alávetett gázkeverékek áramában porlasztjuk és/vagy szétszórjuk vagy lefelé csurgatjuk és különböző módon tagolt hordozó felületeken, hálókon vagy más módon kialakított elemeken nedvesítjük, éspedig azonos irányba áramoltatva vagy ellenáramban.
4. 4. az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a természetes és/vagy mesterséges szénhidrogének diszperzióit a tisztításnak alávetett gázkeverékek áramával érintkeztetjük és ezzel egyidejűleg a kéntelenítő- és/vagy nitrátmentesítő eszközzel érintkeztetjük, melyek például kalcium-karbonátot, magnézium-hidroxidot, magnézium-karbonátot és/vagy kalcium-hidroxidot tartalmaznak.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a funkcionálisan kimerült diszperziókat a befogott mérgező és rákkeltő vegyületekkel periodikusan vagy folyamatosan új, a diszpergált fázisoktól megtisztított diszperziókkal cseréljük ki, és a kimerült diszperziókat ökológiailag veszélytelen helyeken mérgező hulladékok formájában tároljuk vagy nagy hőmérsékleten vagy plazmaégetéssel megsemmisítjük.
6. 6. Berendezés az 1-4. igénypontok szerinti, gázkeverékeknek nehéz szénhidrogénektől és azok származékaitól való megtisztítására vonatkozó eljárás végrehajtásához, mely egy gázkeverékek számára szolgáló beszívó vezetékből áll, mely egy szeparátorhoz csatlakozik, amelyben a gáz alakú keverékből a szilárd részecskék leválasztása történik, továbbá egy a többi káros anyag leválasztására • ·· «· ·* «· ·· · · · ♦ · · szolgáló előtisztító egységből és egy tisztító csoportból áll, azzal jellemezve, hogy a tisztító csoport (5) a szerves és rákkeltő vegyületek leválasztására egy porlasztó leválasztóból (5a) áll, mely összekötő vezeték (3) segítségével az előtisztító egységre (4) van csatlakoztatva, és amelyben porlasztó fúvókák (5c) vannak beépítve, melyek kéntelenítő és/vagy nitrátmentesítő eszközök esetleges diszperziójának a szénhidrogén diszperzióinak porlasztására vagy más módon történő szétszórására szolgálnak ,továbbá egy áramoltató leválasztóból (5b) áll, mely az összekötő vezeték (3) egy további szakaszán keresztül a porlasztó le választóval (5a) van összekötve, és amelyben hordozó elemek (5g) vannak elrendezve, melyek ferdén vagy függőlegesen elrendezett illetve kilyukasztott lamellákkal vannak ellátva vagy más módon úgy vannak kialakítva, hogy a felületük a lehető legnagyobb legyen, a hordozó elemek (5g) felett elosztó elemek (5h) vannak a hordozó elemek (5g) egyenletes benedvesítéséhez elhelyezve, a tisztító csoportból (5) az összekötő vezeték (3) egy további szakasza a leválasztó egységbe (6) vezet, mely a diszperziók folyékony részecskéinek szétporlasztására szolgál, onnan tovább pedig a tisztított gázok melegítésére szolgáló melegítő egységbe (7), mely a tisztított gázok számára szolgáló kivezető vezetékkel (9) van összekötve, mely kéményhez (10) vagy további feldolgozó egységekhez vezet.
7. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tisztító csoport (5) csupán egy tisztító egységből áll, mely vagy a porlasztó leválasztóból (5a) vagy az áramoltató leválasztóból (5b) van kialakítva, a tisztítandó gáz adott összetételétől függően, és a porlasztó leválasztó (5a) alsó részéből egy beépített szivattyúval (5f) ellátott cirkuláltató vezeték *· » • · (5e) van a porlasztó leválasztó (5a) felső részében a porlasztó fúvókákhoz (5c) vezetve, mely a diszperziók cirkuláltatásának biztosítására szolgál, vagy egy cirkuláltató vezeték (5ch) van az áramoltató leválasztó (5b) felső részében az elosztó elemekhez (5h) csatlakoztatva, mely cirkuláltató vezeték (5ch) egy beépített szivattyú elemmel (5i) van ellátva.

   ---2- 'TCf | V

   A meghatalmazott:

   OANUBIA lakni és Védjegy Iroda Kft.

   • ·* · · »

   - 15 Hivatkozási számok jegyzéke