HUT51803A - Compensating circuit for electric generators - Google Patents
Compensating circuit for electric generators Download PDFInfo
- Publication number
- HUT51803A HUT51803A HU127189A HU127189A HUT51803A HU T51803 A HUT51803 A HU T51803A HU 127189 A HU127189 A HU 127189A HU 127189 A HU127189 A HU 127189A HU T51803 A HUT51803 A HU T51803A
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- conductor
- current
- compensating
- flux
- flux path
- Prior art date
Links
Landscapes
- Synchronous Machinery (AREA)
- Iron Core Of Rotating Electric Machines (AREA)
- Control Of Eletrric Generators (AREA)
- Diaphragms For Electromechanical Transducers (AREA)
Description
Uniós elsőbbségei: 1988.03.18. (561 915) Kanada 1989.02.08.(89 102 144.6) Európa Szabadalmi Hivatal
Villamos generátor kompenzáló áramkörét ismerteti a leírás· Egy váltakozóáramú generátor armatúratekercselésében indukált áram mágneses fluxust gerjeszt a generátor fluxuspályájában· A találmány szerinti kompenzáló áramkörben van egy vezető, amely körülveszi a generátor fluxuspályájának agy részét· Ezt a vezetőt, amelyet kompenzáló [3o] (Ic^ tekercselésnek neveznek, kompenzáló áram táplálja, amelynek meddő összetevője van· A kompenzáló áram szekunder fluxust gerjeszt, amelynek van olyan összetevője, amely (In) (Fs) az armatúraáram által gerjesztett fluxussal ellentétes irányú· A találmánynak egy további kiviteli alakjában iker generátor-generátort vagy iker generátor-motort alkalmaznak· A kompenzáló tekercselés körülveszi a két generátor egyikének fluxuspályáját és a másik generátort vagy motort használják áramforrásként a kompenzáló tekercselés táplálására kompenzáló árammal·
49.267/GÖ
BUDAPESTI NEMZETKÖZI
ÜGYVÉDI MUNKAKÖZÖSSÉG
SZABADALMI IRODA
DALSZÍNHÁZU 10 <533-73
51803közzétételi |W HOZK WjoO
PÉLDÁNY
ELECTRO ERG LIMITED, NASSAU, BAHAMA OZIGBTBK gj
Feltaláló: SZABÓ, Lesíie I., BUDAPEST, MAQ¥ARORDBÁG- [4 (Λ
| Bejelentés napja: | 1989·03.17. |
| Uniós elsőbbsége: | 1988.03.18· 361 913 Kanada 1989.02.08. 89 102 1^4.6 Európai |
Szabadalmi Hivatal
A találmány háttere
A találmány olyan eljárásra és készülékre vonatkozik, amely alkalmas villamos generátorok hatásfokának javítására·
Korábban a villamos generátorok hátrányos tulajdonsága volt az a hatásfokromlás, amelynek oka a mágneses tér torzu• · lása a generátor terhelőáramának következtében·
Egy tipikus generátorban · mágneses fluxus pályája egy állórészen és egy forgórészen halad át· ámint a primer mágneses fluxus váltakozik a fluxus pályája mentén, feszültség indukálódik, és ha az áramkör zárt, áram folyik a vezetőben, amely körülveszi a fluxus pályájának egy részét, vagy köréje van tekercselve· Ezt a vezetőt általában armatáratekercselésnek nevezik, a benne folyó áramot pedig armatúraáraxnnak vagy terhelőáramnak· Amikor áram folyik az armatúratekercselésben, ez az áram egy második mágneses fluxust gerjeszt a fluxuspályában· Ezt a második mágneses fluxust armatúraf luxusnak, armatúrareakciónak vagy armatúravisszahatásnak nevezik· Az armatúravisszahatás eltorzítja a primer mágneses fluxust, ha a terhelőáramnak ohmos összetevője van·
He az armatúratekerőselésben nem folyik áram, vagy ha az armatúratekercselés rövidre van zárva, vagy ha az armatúratekercselés terhelése tiszta meddő terhelés, a primer mágneses fluxus szimmetrikus az állórész és forgórész pólusai között a pólusok középvonalához képest· így az állórész és a forgórész pólusai közötti mágneses vonzóerő is szimmetrikus a pólusok középvonalához képest· Ezáltal az az energia, amely fölszabadul, amikor a forgórész pólusfelülete az állórész pólusfelületéhez közeledik mindaddig, amíg vele teljesen szembe kerül, ugyanakkora, mint az az energia, amelyet föl kell használni, amikor a forgórész pólusfelülete kimozdulva az állórész pólusfelületével pontosan szemben elfoglalt helyzetéből eltávolodik tőle·
Ezért a súrlódási, ventilációs és vasveszteségen kívül semmi félt energiára nincs szükség a forgórész forgatásához, ha a fluxuspálya mentén csak a primer fluxus van jelen vagy ha a mágneses fluxus eloszlását szimmetrikussá tesszük a pólus keresztmetszetében·
Ha azonban a mágneses fluxust az armatúravisszahatás eltorzítja, a fluxus eloszlása többé nem szimmetrikus az állórész és forgórész között a pólusfelülethez képest· így az az energia, amely tárolódik , amikor a forgórész pólusfelülete az állórész pólusfelülete felé közeledik és a pólusok középvonala egy egyenesbe kerül, többé nem lesz ugyanakkora, mint az az energia, amelyet föl kell használni, amikor a forgórész pólusfelülete kimozdul az állórész pólusfelület középvonalából és eltávolodik tőle· így további energiára van szükség a forgórész forgatásához, ha olyan armatúraáram folyik, amelynek ohmos összetevője van· Azt a többlet teljesítményt, amelyre a forgórész forgatásához szükség van, ha áram folyik az armatúratekercselésben, ahhoz a teljesítményhez viszonyítva, amikor nem folyik áram az armatúratekeroselésben9 torzított fluxusú bemeneti teljesítményigénynek nevezik·
A találmány .kinyílvánleása
Annak érdekében, hogy csökkenthessük a forgórész forgatásához szükséges energiát és ezen keresztül csökkenthessük a villamos energia termeléséhez szükséges energiát, meg kell szüntetni vagy legalábbis csökkenteni kell a mágnese^ fluxus torzítását a mágneses pólusok felülete mentén·
- 4 A találmány szerint a mágneses fluxus eltorzulása megszüntethető vagy legalább csökkenthető azáltal, hogy kompenzáló vezetőt vagy tekercselést alkalmazunk, amely körülveszi a fluxus pályájának egy részét vagy köréje van tekercselve· Kompenzáló áramot bocsátunk át a kompenzáló tekercselésen úgy, hogy a kompenzáló tekercsen átfolyó áram egy mágneses fluxust gerjeszt, amelyet kompenzáló fluxusnak nevezünk. A kompenzáló fluxusnak van egy olyan összetevője, amely ellentétes irányú az armatúravisszahatáasal, amelyet az armatúraáram hoz létre· Annak érdekében, hogy az armatúra visszahatás által okozott fluxustorzitást megszüntethessük, a kompenzáló fluxusnak az armatúravisszahatással ellentétes irányú összetevője azonos nagyságú kell legyen az armatúravisszahatással· Ha a kompenzáló fluxusnak az armatúravisszahatással ellentétes irányú összetevője kisebb, mint az armatúravisszahatás, a fluxus torzítása csökken ugyan, de nem szűnik meg teljesen·
Ha a kompenzáló tekercselés teljesen megszünteti a fluxus torzítását, a forgórész bemenő teljesítményigénye zérusra csökken /kivéve a súrlódási, ventilációs és vasveszteséget/, és a kompenzáció 100 %-os· Ha azonban a fluxus torzítás nem szűnik meg teljesen a kompenzáló tekercselés hatására, a forgórész bemenő teljesítményigénye a zérusnál valamivel nagyobb értékre csökken, és ez a részleges kompenzáció·
Amikor az armatúravisszahatás a kompenzáló tekercselés működése révén csökken, akár teljes, akár részleges a
- 5 kompenzáció, · forgórész forgatásához szükséges bemenő teljesítményt ahhoz a bemenő teljesítményhez viszonyítva, amikor sem az armatúratekerceelésben, sem a kompenzáló tekercselésben nem folyik áram, kompenzált bemenő teljesítményigénynek nevezzük· A kompenzáció eredményeként észlelhető bemenő teljesítményigény csökkenés a torzított fluxusú bemenő teljesítményigény és a kompenzált bemenő teljesítményigény különbsége· Ezt a bemenő teljesítményigény csökkenést, amely a kompenzáció eredményeként jön létre, a bemenő teljesítményigény csökkenésének nevezzük·
Teljes kompenzáció esetén a bemenő teljesítményigény csökkenés ugyanakkora, mint a torzitott fluxusú bemenő teljesítményigény· Részleges kompenzáció esetén a csökkenés mértéke zérustól a torzitott fluxusú bemenő teljesítményigényig változhat·
Azért, hogy kompenzáló áram folyhassék a kompenzáló tekercselésen át, villamos teljesítményt kell betáplálni a kompenzáló tekercselésbe és feszültség lép föl a kompenzáló tekercselés kapcsai között· Ennek a villamos teljesítménynek lesz egy meddő összetevője és lehet· vagynem lehet wattos összetevője·
Annak biztosítására, hogy a fent ismertetett kompenzáció kifizetődő legyen gazdasági vagy energiatakarékossági szempontból, a kompenzáló tekercselésbe bevezetett wattos teljesítménynek kisebbnek kell lennie, mint a kompenzáló tekercselés hatásaként elérhető bemenő teljesítményigény csökkenés· Más szóval a kompenzáló tekercselésbe — 6 — bevezetett wattos teljesítmény kisebb, mint az a teljesítmény, amennyivel a forgórész bemenő teljesítménye csökken a torzított fluxusú bemenő teljesítményigényhez képest, amikor van armatdraáram, de nincs kompenzáló áram, abban a helyzetben, amikor van armatúraáram és kompenzáló áram is· Ezen cél elérésének egyik útja, hogy olyan áramot vezetünk a kompenzáló tekercselésen át, amelynek meddő összetevője van a kompenzáló tekercselés kapcsai között mérhető feszültséghez képest·
A találmány további szempontjai világossá válnak a következő részletes leírás elolvasása és a rajzok alapján, amelyek bemutatják a találmányt és annak kiviteli alakjait·
A rajzok rövid leírása
A rajzokban az
1· ábra a találmány szerinti kompenzáló áramkör egy kiviteli alakjának perspektivikus vázlatai a
2· ábra a találmánnyal kapcsolatos különböző összefüggések vázlatos ábrázolása; a
3· ábra a találmány szerinti kompenzáló áramkör egy másik kiviteli alakjának vázlatos keresztmetszeti rajzaj a 4· ábra a találány szerinti iker generátor, vagy iker motor-generátor együttes egy kiviteli alakjának perspektivikus vázlata; az
5· és a 6· ábra egy-egy vektorábra, amelyek a találmány egy kiviteli alakja különböző jellemzői közötti öszszefüggéseket ábrázolják; a
7· ábra a találmány szerinti kompenzáló áramkör és egy iker generátor — generátor/motor együttes egy további kiviteli alakjának kapcsolási vázlata·
A találmány előnyös kiviteli alakjainak részletes ismertetése
Az 1· ábra egy tipikus váltakozóáramú generátort mutat be, amely a találmány szerinti kompenzáló áramkör egy kiviteli alakját tartalmazza. A 10 generátorban 12 fluxuspálya van, amely mágneses fluxust vezethet· A 12 fluxuspályába beletartozik egy 14 forgórész és egy 16 állórész, amelyek ferromágneses anyagból, pl· vasból vannak·
Az Fp primer fluxust bármilyen megfelelő áramforrás létrehozhatja és áthajthatja a 12 fluxuspályán· Az 1. ábrán bemutatott esetben az Fp primer fluxust egy 18 gerjeszt őt ekercs gerjeszti, amelynek áramkörében 20 gerjesztő áramforrás van· Lehetséges az is, hogy az Fp primer fluxust állandó mágnes hozza létre.
Egy 22 armatúratekercselés van a 12 fluxuspálya egy része köré tekercselve, vagy más módon körülveszi azt· Ha az Fp primer fluxust a 12 fluxuspályán, a 22 armatúratekercselésen belül változtatjuk, akkor egy 7a armatúrafeszültség indukálódik a 22 armatúratekercselésben· Az 1· ábrában bemutatott generátorban az Fp primer fluxus váltakozását a 14 forgórész forgása okozza· Amint a 14 forgórész forog, a 12 fluxuspálya záródik, amikor a 14 forgórész 14A, 14B, 140 vagy 14D pólusai szemben állnak a 16 állórész 16A és 16B pólusaival. A 12 fluxuspálya azonban megszakad, pontosabban mágneses ellenállása jelentősen meg... 14D — 8 — növekszik, ha « 14 forgórész és a forgórész 14A pólusai nem állnak szemben a 16 állórész 16a és 16B pólusai val.
Ha a 12 fluxuspálya megszakad, az Fp primer fluxus megváltozik a 12 fluxuspálya mentén és ezáltal Va armatúrafeszültség indukálódik a 22 armatúratekercselésben·
Ha egy R ohmos terhelést vagy más, akár kapacitiv, akár induktív terhelést kapcsolunk a 22 armatúratekercse lésre, Ta armatúraáram indul a 22 armatúratekercselésben és az R ohmos terhelésben vagy más terhelésben.
Ha Ta armatúraáram folyik a 22 armatúratekercselésben, akkor a Lenz-törvény szerint Fs szekunder fluxust /armatúrareakciót/ gerjeszt a 12 fluxuspályában· Az Ts szekunder fluxusnak van egy olyan összetevője, amely az Fp primer fluxussal ellentétes irányú.
Ha nem folyik Ta armatúraáram a 22 armatúratekercselésben, vagy ha a 22 armatúratekeroselés rövidre van zárva, vagy ha a terhelés tiszta meddő terhelés, akkor az Tp
G primer fluxus eloszlása a 1% állórész és a 14 forgórész között a pólusokon, pl. a 16 állórész 16a pólusa és a 14 forgórész 14A pólusa között szimmetrikus. így a forgórész pólusai és az állórész pólusai közötti mágneses húzóerő is szimmetrikus a pólusfelületekhez viszonyítva. így az az energia, amely fölszabadul, amikor a 14 forgórésznek pl· a 14A pólusa a 16 állórésznek pl· a 16a pólusa felé mozog mindaddig, amig vele teljesen szembe kerül, egyenlő nagyságú azzal az energiával, amely fölhasználódik, amikor a 14 forgórésznek pl. a 14A pólusa kimozdulva a 16 állórész* ·
- 9 nek pl· a 16a pólusával pontosan szemben elfoglalt helyzetéből távolodik tőle· Ezért a súrlódási, szellőzési és vasveBzteségtől eltekintve a 14 forgórész forgatásához szükséges energia zérus, ha a 12 fluxuspálya mentén egyedül az Fp primer fluxus van jelen, vagy ha a 12 fluxuspálya fluxusa szimmetrikus eloszlású a pólusfelületek között.
Ha azonban olyan Ta armatúraáram folyik a 22 armatúratekercselésben, amelynek ohmos összetevője van, az Fa szekunder fluxus a pólusok között áthaladó fluxus eloszlását eltorzítja· Ennek megfelelően a mágneses fluxus eloszlása többé nem szimmetrikus az állórész és a forgórész között a pólusfelülethez képest· így az az energia, amely fölszabadul, amikor a 14 forgórésznek pl· a 14A pólusa a 16 állórésznek pl· a 16a pólusa felé mozog mindaddig, amíg vele teljesen szembe kerül, többé nem egyenlő nagyságú azzal az energiával, amely fölhasználódik, amikor a 14 forgórésznek pl. a 14A pólusa kimozdulva a 16 állórésznek pl· a 16a pólusával pontosan szemben elfoglalt helyzetéből távolodik tőle· Ezért többlet energia szükséges a 14 forgórész forgatásához, ha olyan Ta armatúraáram folyik a 22 armatúratekercsben, amelynek ohmos összetevője van· Azt a Pd teljesítményt, amely a 14 forgórész forgatásához szükséges, amikor Ta armatúraáram folyik a 22 armatúratekercsben /és ha a találmányt nem alkalmazzák/,torzított bemeneti teljesítményigénynek nevezzük·
Az 1· ábrán látható egy 30 kompenzáló tekercselés· A 30 kompenzáló tekercselés és 12 fluxuspálya egy része köré van tekercselve vagy másképpen körülfogja azt· A 30 kompenzáló tekercselés egy 32 áramforrásra van kapcsolva, amely Ve kompenzáló feszültséget hoz létre a 30 kompenzáló tekercselés kapcsain·
Ha Ic kompenzáló áram folyik a 30 kompenzáló tekercselésben, az egy Ve kompenzáló fluxust gerjeszt, amelynek van egy az Fs szekunder fluxussal /armatúravisszahatással/ ellentétes irányú összetevője, amely Ps szekunder fluxust a 22 armatúratekercselésben folyó Ta armatúraáram gerjeszti·
A 32 áramforrás táplálja be az Te kompenzáló áramot a 30 kompenzáló tekercselésbe· Az Te kompenzáló áramnak van egy meddő összetevője a Ve kompenzáló feszültségre vonatkoztatva·
Annak érdekében, hogy megszüntessük a fluxus torzítását, amelynek oka az Fs szekunder fluxus, az Te kompenzáló fluxusnak az az összetevője, amely ellentétes irányú az Fs szekunder fluxussal, egyenlő nagyságú kell legyen az Fs szekunder fluxussal. Ha az Fc kompenzáló fluxusnak az ellentétes irányú összetevője kisebb az Fs szekunder fluxusnál, akkor a fluxus torzítása a 12 fluxuspályán csökken ugyan, de nem szűnik meg teljesen·
A 30 kompenzáló tekercselés által gerjesztett Fc kompenzáló fluxus hatásaként csökken az a bemenő teljesítményigény, amely a 14 forgórész forgatásához szükséges·
Amint a 2« ábrán vázlatosan látható, egy Pd torzított bemeneti teljesítményigényre van szükség a 10 gene-
rátör 14 forgórészének forgatásához, ha előirt Tp nagyságú Ta armatúraáram folyik a 22 armatúratekeroselésben és nem folyik Te kompenzáló áram a 30 kompenzáló tekercselésben· Egy Pc kompenzált bemeneti teljesítményigény is meghatározható, mint a 10 generátor 14 forgórészének forgatásához szükséges bemeneti teljesítményigény, ha az előirt Tp nagyságú Ta armatúraáram folyik a 22 armatúratekercselésben és ugyanakkor Te kompenzáló áram folyik a 30 kompenzáló tekercselésben· A Pd torzitott bemeneti teljesitményigény és a Pc kompenzált bemeneti teljesitményigény különbsége a Pred bemeneti teljesítményigény csökkenés· így az összefüggés a következőt Pred » Pd - Pc·
Azért, hogy a 30 kompenzáló tekercselés segítségével végrehajtott kompenzálás gazdasági vagy energiamegtakaritási szempontból a lehető leghatékonyabb legyen, a 30 kompenzáló tekercselésbe betáplált Pcc kompenzáló teljesítmény valós összetevője kisebb kell legyen, mint a Pred bemeneti teljesítményigény csökkenés, amelyet úgy érünk el, hogy a 30 kompenzáló tekercset alkalmazzuk· így Pcc valós összetevője Pred * Pd - Pc·
Előnyös, ha a 30 kompenzáló tekercsbe betáplált Pcc villamos teljesítmény valós összetevője olyan közel áll a zérushoz, amennyire csak lehet·
Egy váltakozóáramú generátornak egy másik előnyös kiviteli alakja a 3· ábrán látható· A 3· ábrán látható váltakozóáramú 40 generátornak 42 fluxuspályája van, amely mágneses fluxust vezethet· Egy tipikus 42 fluxuspálya egy 44 forgórészt és egy 46 állórész^tartalmaz· • ··· · ··· • · · · · · · ······· · · ·· ··
- 12 Bármilyen alkalmas forrás Fp primer fluxust hoz létre a 42 fluxuspálya mentén· A 3· ábrán látható, hogy az Fp primer fluxust egy 43 gerjeeztőtekercs gerjeszti, amelyet 50 gerjesztő áramforrás táplál·
Egy 52 armatúratekercselés a 42 fluxuspálya egy része köré van tekercselve vagy más módon körülveszi azt· Az 52 armatúratekercselés az ábrán látható 52a, 52b és 52c különálló tekercsekből áll·
Az 1· ábrán bemutatott kiviteli ablakhoz hasonlóan amikor az Fp primer fluxust változtatják az 52 armatúratekercselés tekercsein belül, Fa indukált feszültség indukálódik az 52 armatúratekercselésben·
Ha egy R ohmos terhelést vagy bármilyen más terhelést kapcsolunk az 52 armatúratekercaelés kapcsaira, Ta armatúraáram indul az 52 armatúratekercselésben az R ohmos terhelésen vagy bármilyen más terhelésen keresztül·
Ha az Ta armatúraáram átfolyik az 52 armatúratekercselésen, a Lenz-törvénynek megfelelően ez az áram egy Fs szekunder fluxust /armatúrareakciót/ gerjeszt a 42 fluxuspálya mentén, amelynek van egy olyan összetevője, amely az Fp primer fluxussal ellentétes irányú· Amint a váltakozóáramú generátornak az 1· ábrán bemutatott kiviteli alakjával kapcsolatosan ismertettük, az Fs szekunder fluxus, ha az őt gerjesztő Ta armatúraáramnak van ohmos összetevője, eltorzítja a mágneses tér eloszlásának szimmetriáját a pólusfelületek között, aminek eredménye a Pd torzított bemeneti teljesítményigény·
A 3· ábrán látható egy 60 kompenzáló tekercselés.
- 13 A 60 kompenzáló tekercselés a 42 fluxuspálya köré van tekercselve vagy más módon körülveszi azt· A 60 kompenzáló tekercselés a 60a, 60b és 60c különálló tekercsekből áll· A 60 kompenzáló tekercselés egy 62 áramforrás kapcsaira van kötve·
Ha Te kompenzáló áram folyik a 60 kompenzáló tekercselésben, akkor ez az áram egy Te kompenzáló fluxust gerjeszt, amelynek van egy olyan összetevője, amely ellentétes irányú azzal az Ps szekunder fluxussal, amelyet az 52 armatúratekercselésben folyó Ta armatúraáram gerjeszt·
Ugyanúgy, mint a találmánynak az 1· ábrán bemutatott kiviteli alakjában, a 62 áramforrás szolgáltatja az To kompenzáló áramot a 60 kompenzáló tekercselésnek, amely áramnak meddő összetevője van·
A találmánynak a 3· ábra szerinti kiviteli alakja ugyanazon elv alapján működik, mint amit az 1· ábra szerinti kiviteli alakkal kapcsolatban elemeztünk·
Ha most a két ismertetett kiviteli alak bármelyikét vesszük figyelembe, a 32 vagy a 62 áramforrás által a 30 vagy a 60 kompenzáló tekercselésbe betáplált teljesítménynek van meddő összetevője és van vagy nincs valós összetevője· Ha az Te kompenzáló áramnak van valós összetevője, a meddő összetevő előnyösen nagyobb, mint a valós összetevő· Még előnyösebb, ha az Te kompenzáló áramnak lényegében csak meddő összetevője van és lényegében nincs valós összetevője·
Ha Va indukált feszültség indukálódik a 22 vagy 52 armatúratekercselésben és Ta armatúraáram folyik 22 vagy • · · ·
armatúratekercseléaben, · 10 vagy 40 váltakozóáramú generátor Pa kimenő teljesítményt szolgáltat az R ohmos terhelésnek vagy bármilyen más terhelésnek· Előnyös, ha a Pa kimenő teljesítmény velős összetevője, amelyet a 22 vagy 52 armatúratekercselés szolgáltat, nagyobb mint a Pcc kompenzáló teljesítmény valós összetevője, amelyet a 30 vagy 60 kompenzáló tekercselésbe kell betáplálni·
A találmánynak különleges alkalmazása van olyan generátorokban, amelyekben lényegénem nem lép föl Lorentz-erő. Lorentz-erő nélküli generátorokban a 22 vagy 52 armatúratekercselésben folyó Ta armatúraáram nem metszi a 12 vagy 42 fluxuspályát· Sőt előnyösen a 30 vagy 60 kompenzáló tekercselésen folyó Te kompenzáló áram sem metszi a 12 vagy 42 fluxuspályát·
A találmánynak egy előnyös kiviteli alakjában a villamos Pa kimenő teljesítménynek, amely az armatúrában keletkezik, van egy meddő és egy valós összetevője· Előnyösen a 22 vagy 52 armatúratekercseléeben létrehozott Pa kimenő teljesítmény valós összetevője nagyobb, mint a 30 vagy 60 kompenzáló tekercselésbe betáplált Pcc kompenzáló teljesítmény valós összetevője·
A találmánynak egy előnyös kiviteli alakjában a 10 vagy 40 generátornak van egy valós Pi bemenő teljesítménye, amely ahhoz szükséges, hogy a generátor létrehozhassa a 22 vagy 52 armatúratekercseléBben az előirt nagyságú ι
Pa kimenő teljesítményt· A valós Pi bemenő teljesítményigény magába foglalja a 14 vagy 44 forgórész forgatásához szükséges bemenő teljesítményt, azaz vagy a Pd torzított • · • · »··« ······ « · · • · « · · ··· • · · · · · · ······· ·· ·· ··
- 15 bemeneti teljesítményigényt, vagy a Pc kompenzált bemeneti teljesítményigényt, ezenkívül pedig a 30 vagy 60 kompenzáló tekercselésbe betáplált villamos Pcc kompenzáló teljesítményt· Előnyösen a 10 vagy 40 generátor valós Pl bemenő teljesítményigény kisebb akkor, ha Te kompenzáló áram folyik a 30 vagy 60 kompenzáló tekercselésben, mint ha nem folyik Te kompenzáló áram a 30 vagy 60 kompenzáló tekercselésben·
A találmány leírható a 10 vagy 40 generátor működésével kapcsolatos különböző fizikai jellemzők segítségével, a 30 vagy 60 kompenzáló tekercselés figyelembevételével a következők szerint:
Va a 22 vagy 52 armatúratekercselésben indukált feszültség;
Ve a kompenzáló feszültség, amelyet a 30 vagy 60 kompenzáló tekercselésen hoztak létre;
Ta a 22 vagy 52 armatúratekercselésben folyó armatúraáram;
Te a 30 vagy 60 kompenzáló tekercselésben folyó kompenzáló áram;
AV a villamos fázisszög a Va indukált feszültség és a Ve kompenzáló feszültség között;
AA a villamos fázisszög a Va indukált feszültség és a 22 vagy 52 armatúratekercselésben folyó Ta armatúraáram között;
AC a villamos fázisszög a Ve kompenzáló feszültség és a 30 vagy 60 kompenzáló tekercselésben folyó Te kompenzáló áram között· ······ ··· • · · · · ··· • · · · · · . · ··· ···· ·« ·· ··
- 16 Ha a Ve kompenzáló feszültség 0° és 90° közötti szöggel siet a Va indukált feszültséghez képest, a megfelelő Te kompenzáló áram és Ta armatúraáram viszonylagos szöghelyzete vázlatosan az 5· ábrán látható· Azaz a Ve kompenzáló feszültség siet az Te kompenzáló áramhoz képest, és igy a közöttük lévő AC fázisszög negatív· Másrészt az Ta armatúraáram siet a Va indukált feszültséghez képest, és igy a közöttük lévő AA fázisszög pozitív·
Ebben a helyzetben, amikor a Ve kompenzáló feszültség 0° és 90° közötti AV fázisszöggel siet a Va indukált feszültséghez képest, a Ve kompenzáló feszültség és az Te kompenzáló áram közötti AC fázisszög - 315° és 45° között lehet· Ugyanakkor a Va armatúrafeszültség és az Ta armatúraáram közötti AA fázisszög 90° és 270° között lehet·
Ha a 30 vagy 60 kompenzáló tekercselést meddő Te kompenzáló árammal működtetik, amikor a Ve kompenzáló feszültség 0° és 90° közötti fázisszöggel siet a Va indukált feszültséghez képest, az Te kompenzáló áram - 225° és - 135° közötti vagy - 45° és + 45° közötti fázisszöggel késik a Ve kompenzáló feszültséghez képest·
Az Ta armatúraáram is 135° és 225° közötti fázisszöggel siet a Va indukált feszültséghez képest·
Ha a Ve kompenzáló feszültség 0° és 90° közötti fázisszöggel késik a Va indukált feszültséghez képest, a megfelelő Te kompenzáló áram és Ta armatúraáram viszonylagos helyzete a 6· ábrán látható vázlatosan·· Itt a Ve kompenzáló feszültség késik az Te kompenzáló áramhoz képest és igy a közöttük lévő AC fázisszög pozitív·
- 17 Ebben az állapotban, amikor a Ve kompenzáló feszültség késik a Va indukált feszültséghez képest egy 0° és 90° közötti AV fázisszöggel, a Ve kompenzáló feszültség és az Te kompenzáló áram közötti AC fázisszög - 45° és 315° között lehet· Ugyanakkor a Va indukált feszültség és az Ta armatáraáram közötti AA fáziaezög 90° és 270° között lehet·
Ha a 30 vagy 60 kompenzáló tekercselést meddő Ic kompenzáló árammal működtetik, amikor a Ve kompenzáló feszültség 0° és 90° közötti fázisszöggel késik a Va indukált feszültséghez képest, az Te kompenzáló áram - 45° és + 45° közötti, vagy 135° és 225° közötti fázisszöggel késik a Ve kompenzáló feszültséghez képest·
Az Ta armatdraáram is 135° és 225° közötti fázisszöggel siet a Va indukált feszültséghez képest· így kompenzációs üzemmódban, amikor a 30 vagy 60 kompenzáló tekercselésben áram folyik, a következő öszszefüggéseket kell kielégíteni:
ha 0° « AV « + 90°, akkor
-45° » AC » + 45° vagy -225° = AC = -135° és +135° í AA » + 225°, és ha -90° » AV » 0°, akkor
-45° 1 AC » + 45° vagy +135° » AC = +225° és +135° í AA +225°.
A találmánynak egy másik célkitűzése abban van, hogy alkalmas eszközt hoz létre arra, hogy olyan Ic kompenzáló áramot tápláljon be a 30 vagy 60 kompenzáló tekercselésbe, amelynek meddő összetevője van· ···»·· ··· • · · · · ··· • · e e e e · ··· ···· ·· 4· ··
- 18 Előnyösen a találmánynak iker generátora van olyan módon, hogy az az eszköz, amely az lo kompenzáló áramot táplálja be pl. az 1· ábrán látható 10 generátorba, egy másik hasonló 10* generátor, amint a 4· ábrán látható·
Az 1· ábra szerinti 10 generátor egy iker 10 és 10* generátorokból álló egység egyik generátora a 4· ábra szerint· A 10* generátor hasonló fölépitésíl, mint azt korábban a 10 generátorra vonatkozóan ismertettük· A 10* generátorra vonatkozó vesszővel jelzett számok a 10* generátor olyan jellemző részeire vonatkoznak, amelyek megegyeznek a 10 generátorral kapcsolatban bemutatott és ismertetett részekkel, vagy legalábbis azokhoz nagyon hasonlók· így a 10* generátor 18* gerjesztő tekercselése Fp primer fluxust gerjeszt a 12* fluxuspályában, amely primer fluxus Va armatúrafeszültséget indukál a 22* armatúrátekercselésben, amely a 12* fluxuspálya köré van tekercselve vagy más módon körülveszi azt·
A 10* generátor 22* armatúratekercselésének kimeneti kapcsai a 10 generátor 30 kompenzáló tekercselésének kapcsaival vannak összekötve· így a 10* generátor úgy működik, mint a 32 áramforrás az 1· ábrán· A 10* generátor által termelt Ta armatúraáram is olyan hatású, mint az Te kompenzáló áram az 1· ábrán· A 4· ábrán a 10* generátor la armatúraárama a 30 kompenzáló tekercselésbe betáplált Ic kompenzáló áram-.
Minthogy a 10 generátor a 10* generátor Ti armatúra- 19 áramán keresztül villamosán össze van kötve a 10* generátorral, a 10* generátor 14* forgórészének fizikai orientációja a 10* generátor 16* állórészének 16a*, 16B* állórész pólusaihoz képest a 10 generátor 16 állórészének 16a, 16b állórész pólusaihoz viszonyított fizikai orientációjával összehasonlítva befolyásolja a kompenzáció hatékonyságát· Ez azért van, mert a 10* generátor 14* forgórésze a 10 generátor 14 forgórészhez képest siethet vagy késhe^ és igy a megfelelő Va és Va indukált feszültségek eltérő fázishelyzet Uek. így a megfelelő 7a és la armatúraáramok is eltérő fázishelyzetüek. Minthogy pedig az ii armatúraáram azonos az Te kompenzáló árammal /Ta s Ic/, az Es szekunder fluxus, amelyet az la armatúraáram gerjeszt, az Ic « la kompenzáló áram által gerjesztett Fc kompenzáló fluxustól eltérő fázishelyzetU·
Ha egy adott állórész pólusfelUleteinek középpontját összekötő egyenest tekintjük referencia egyenesnek, a 10 generátor 14 forgórésze bármely adott időpontban A szöget zár be a 16a és 16B állórész pólusok közötti referenciaegyenessel· Hasonlóképpen a 10* generátor 14* forgórésze bármely adott időpontban B szöget zár be a 16A* és 16B* állórész pólusok közötti referenoiae^yenessel. így a 14 forgórész és a 14’ forgórész közötti C szög az A szög és a B szög különbsége· így a 4« ábrán a 14* forgórész C « szöggel siet a 14 forgórészhez képest·
Úgy találtuk, hogy ha változtatjuk a megfelelő 14 és 14* forgórészek közötti C szöget, a 30 kompenzáló tekercselés hatás© javítható· így a 10 és 10* generátorok adott
- 20 villamos és mechanikai paraméterei és adott R terhelésre a két forgórész közötti C szög javíthatja a 30 vagy 60 kompenzáló tekercs hatékonyságát· így egy adott nagyságú le kompenzáló áramra a 14 forgórész forgatásához szükséges bemenő teljesítmény bizonyos meghatározott C szög esetén nagyobb mértékben csökkenthető, mint más 0 szögek esetén·
A találmány egy további előnyös kiviteli alakjában a találmány iker generátor-motor együttest tartalmaz· Ebben a kiviteli alakban a motor ugyanaz, mint a 4· ábrán látható 10 generátor. A 10* generátort azonban úgy működtetik, hogy szinkron motorként működjék, amely meddő teljesítményt és áramot szolgáltat a 30 kompenzáló tekercselés részére·
A találmánynak egy további előnyös kiviteli alakjában, mint a 7· ábrán látható, a 70 generátor, amely a 10 vagy 40 generátorhoz hasonló, háromfázisú szinkron generátor. Mégpedig a 70 generátor egyik 72 fázisa az armatúratekercselés, egy másik 74 fázis kompenzáló tekercselésként működik· Előnyösen a harmadik 76 fázis is a kompenzáló tekercselés részeként működik· A 74 és a 76 fázis sorba van kapcsolva·
A találmánynak egy még további kiviteli alakjában, mint a 7· ábrán látható, 80 generátor/motor a 70 generátorral van összekapcsolva és a 80 generátor/motor kompenzáló áramot táplál a 70 generátor 74 és 76 fázisába. Mégpedig a 80 generátor/motor 84 és 86 fázisa kompenzáló áramot táplál a 70 generátor’ 74 és 76 fázisába. A 80 gene• · · ·
-21rátor/motor 82 fázisa Ureaen sarad·
A találmány további kiviteli alakjaiban a találmány lényegében ugyanolyan, mint amilyet a fentiekben ismertettünk, azzal a kivétellel, hogy azon felül egynél több armatúratekercselése, vagy egynél több kompenzáló tekercselése, vagy egynél több armatúratekercselése és egynél több kompenzáló tekercselés· van·
Ha M jelenti az első vezetők /vagy armatúratekercselések/ számát, és T jelenti a második vezetők /vagy kompenzáló tekercselések/ számát, akkor M egy vagy egynél nagyobb éa T egy vagy egynél nagyobb· Előnyösen M « 1 vagy 2 vagy 3 vagy 4 vagy 5 éa T 1 vagy 2 vagy 3 vagy 4 vagy 5·
Bár a leiráa a találmány bizonyos előnyös kiviteli •Lakjait ismerteti és illusztrálja, meg kell érteni, hogy • találmány nem korlátozódik ezekre a speciális kiviteli •lakokra· A találmány kiterjed mindazon kiviteli alakokra, amely funkcionálisan, mechanikailag vagy villamosán egyenértékűk a leirt és illasztrált kiviteli alakokkal·
- 22 Szabadalmi igénypontok
Claims (13)
1· Váltakozóáramú generátor, amelynek mágneses fluxuspályája és a fluxuspálya agy részét körülvevő első vezetője van, amely első vezetőben hatásos összetevőt is tartalmazó villamos áram indukálódik, ha a mágneses fluxus változik a fluxuspályában, ás emellett az első vezetőben indukálódó áram mágneses fluxust gerjeszt a fluxuspályában, továbbá amelynek kompenzáló áramköre van, azzal jellemezve, hogy a kompenzáló áramkörnek a fluxuspályája /12, 42/ egy részét körülvevő második vezetője /30, 60/ van, amely második vezető /30, 60/ benne folyó áram hatására kompenzáló fluxus gerjesztésére alkalmas, amely kompenzáló fluxus az első vezetőben /22, 52/ indukált áram által gerjesztett fluxussal ellentétes irányúi továbbá hogy eszköze van kompenzáló fluxus gerjesztésére alkalmas kompenzáló áram betáplálására a második vezetőbe /30, 60/, amely kompenzáló áramnak meddő összetevője van·
2· Az 1· igénypont szerinti generátor, azzal jellemezve, hogy a fluxuspálya /12, 42/ egy forgórészen /14, 44/ halad át; továbbá hogy a második vezetőbe /30, 60/ betáplált villamos teljesítmény hatásos összetevője kisebb, mint a forgórész /14» 44/ forgatásához szükséges bemeneti teljesítményigény csökkenése, ahol a/ a forgórész /14» 44/ forgatásához egy torzított bemeneti teljesítményigény szükséges, ha előirt áram folyik az első vezetőben /22, 52/ és nem folyik áram a második vezetőben /30, 60/;
23 b/ a forgórész /14, 44/ forgatásához egy kompenzált bemeneti teljesítményigény szükséges, ha az előirt áram folyik az első vezetőben /22, 52/ és kompenzáló áram folyik a második vezetőben /30, 60/;
c/ a bemeneti teljesítményigény csökkenése a torzított bemeneti teljesítményigény és a kompenzált bemeneti teljesítményigény különbsége·
3· A 2· igénypont szerinti generátor, azzal jellemezve, hogy a kompenzáló áramnak hatásos összetevője van, és hogy a kompenzáló áram meddő összetevője nagyobb, mint a kompenzáló áram hatásos összetevője·
4· A 3« igénypont szerinti generátor, azzal jellemezve, hogy a kompenzáló áramnak lényegében csak meddő összetevője van és lényegében nincs hatásos összetevője·
5· Az 1· igénypont szerinti generátor, azzal jellemez ve, hogy a második vezetőt /30,60/ olyan villjúmos teljesítmény táplálja, amelynek meddő összetevője és hatásos összetevője van, és hogy olyan villamos teljesítmény generálódik az első vezetőben /22, 22*, 52/, amelynek meddő összetevője és hatásos összetevője van, továbbá hogy az első vezetőben /22, 52/ létrejött teljesítmény hatásos összetevője nagyobb, mint a második vezetőbe /30, 60/ betáplált teljesítmény hatásos összetevője·
6· Az 1« igénypont szerinti generátor, azzal jellemezve, hogy az első vezetőben /22, 52/ folyó áram által a fluxuspályában gerjesztett fluxus a generátor hatásos bemeneti teljesítményigényének növekedését okozza, ha nem folyik áram a második vezetőben /30, 60/; továbbá hogy a
24 második vezetőben /30, 60/ folyó áram a generátor hatásos bemeneti teljesítményigényének csökkenését okozzaj továbbá hogy a második vezetőt /30, 60/ tápláló teljesítmény hatásos összetevője kisebb, mint a második vezetőben /30, 60/ folyó áram által okozott bemeneti teljesítményigény csökkenés a generátor bemeneti teljesítményében·
7* Az 1, ... 3· igénypontok bármelyike szerinti generátor, azzal jellemezve, hogy az első vezető /22, 52/ nem metszi a fluxuspályát; továbbá hogy a második vezető /30, 60/ nem metezi a fluxuspályát·
8· A 4* .·· 6. igénypontok bármelyike szerinti generátor azzal jellemezve, hogy az első vezető /22, 52/ nem metszi a fluxuspályát; továbbá hogy a második vezető /30, 60/ nem metszi a fluxuspályát·
9· Az 1· igénypont szerinti generátor, azzal jellemezve, hogy a generátornak hatásos bemenő teljesítményigénye van előirt hatásos kimenő teljesítmény létrehozásához, továbbá hogy a generátornak ez a hatásos bemenő teljesítményigénye kisebb, ha a kompenzáló áram folyik a második vezetőben /30, 60/, mint ha nem folyik áram a második vezetőben /30, 60/·
10· Készülék, amelynek mágnesezhető anyagból készült mágneses fluxuspályája van egy primer mágneses fluxus vezetésére, továbbá egy első villamos áramköre, amely körülveszi a fluxuspályát úgy, hogy a fluxus változása a fluxuspályában villamos áramot indukál az első villamos áramkörben; és hogy az első villamos áramkörben folyó áram nem • ·· ·· ···· · · ··· · · · · · · • · · · · ··· ······· ·· ·· · ·
- 25 metszi * fluxuspályát, valamint az elaő villamos áramkörben folyó villamos áram szekunder fluxust gerjeszt a fluxuspályában, azzal jellemezve, hogy a készüléknek van egy második villamos áramköre /30, 60/, amely körülveszi a fluxuspálya /12, 42/ egy részét, továbbá hogy villamos áramforrása /32, 62/ van villamos teljesítmény táplálására a második villamos áramkörbe /30, 60/, amely villamos teljesítménynek kicsi vagy zérus hatásos összetevője van és részben vagy teljesen meddő összetevőből áll·
11· Váltakozóáramú generátor, amelynek mágneses fluxuspályája van;
a fluxuspálya egy részét körülvevő első vezetője van, amelyben villamos áram indukálódik, ha a fluxus változik a fluxuspályában, mig az első vezetőben indukált áram mágneses fluxust gerjeszt a fluxuspályában;
a fluxuspálya egy részét körülvevő második vezetője van, amely kompenzáló fluxust gerjeszt a fluxuspályában, ha villamos áram folyik a második vezetőben, amely kompenzáló fluxus az első vezetőben indukált áram által gerjesztett fluxussal ellentétes irányú;
kompenzáló áram betáplálására alkalmas áramforrása van a második vezetőbe, amely kompenzáló áram kompenzáló fluxust gerjeszt és amelynek meddő összetevője van, azzal jellemezve, hogy a kompenzáló áram betáplálására alkalmaz áramforrás egy második váltakozóáramú generátor /10·/, amelynek második fluxuspályája /12*/ van, továbbá a második fluxuspálya /12*/ egy részét körülvevő • · ··* ·
- 26 harmadik vezetője /22*/ van, amelyben villamos áram indukálódik, ha a fluxus változik a második fluxuspályában /12*/, és amelyben a harmadik vezető /22*/ villamosán össze van kötve a második vezetővel /30/ úgy, hogy a harmadik vezetőben /22*/ indukált áram táplálja a második vezetőt /30/.
12. A 9. vagy a 11. igénypont szerinti generátor, azzal jellemezve, hogy az első vezető /22, 52/ nem metszi az első fluxuspályát /12/, és a második vezető /30/ sem metszi az első fluxuspályát·
13. Az 1. igénypont szerinti generátor, azzal jellemezve, hogy az első vezetőben /22, 52/ létrehozott áramot armatúraáramnak /la/ nevezzük;
az első vezetőben /22, 52/ indukált, az armatúraáramot /fa/ létrehozó feszültséget armatúrafeszültségnek /Va/ nevezzük;
a második vezetőben /30, 60/ folyó áramot kompenzáló áramnak /lo/ nevezzük;
a második vezető /30, 60/ kapcsain mérhető, a kompenzáló áramot /Te/ létrehozó feszültséget kompenzáló feszültségnek /Ve/ nevezzük; és hogy
AV az armatúrafeszültség /Va/ és a kompenzáló feszültség /Ve/ közötti villamos fázisszög;
AA az armatúrafeszülteég /Va/ és az armatúraáram /fa/ közötti villamos fázisszög;
AC a kompenzáló feszültség /Ve/ és a kompenzáló áram
- 27 /Te/ közötti villamos fázisszög; amelyek kielégítik a következő összefüggéseket:
mezve, hogy az első vezetőben /22, 52/ létrehozott áramot armatúraáramnak /Ια/ nevezzük;
az első vezetőben /22, 52/ indukált, az armatúraáramot /la/ létrehozó feszültséget armatúrafeszültségnek /Ta/ nevezzük;
Applications Claiming Priority (2)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| CA561915 | 1988-03-18 | ||
| EP89102144A EP0332843A3 (en) | 1988-03-18 | 1989-02-08 | Compensation circuit for electrical generators |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HUT51803A true HUT51803A (en) | 1990-05-28 |
Family
ID=25671785
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU127189A HUT51803A (en) | 1988-03-18 | 1989-03-17 | Compensating circuit for electric generators |
Country Status (11)
| Country | Link |
|---|---|
| JP (1) | JPH03164051A (hu) |
| CN (1) | CN1036671A (hu) |
| AU (1) | AU3106989A (hu) |
| BR (1) | BR8901236A (hu) |
| DK (1) | DK130789A (hu) |
| FI (1) | FI891277A (hu) |
| HU (1) | HUT51803A (hu) |
| IL (1) | IL89575A0 (hu) |
| NO (1) | NO891185L (hu) |
| NZ (1) | NZ228146A (hu) |
| PL (1) | PL278317A1 (hu) |
Families Citing this family (1)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| WO2007037020A1 (ja) * | 2005-09-29 | 2007-04-05 | Hideo Nakata | 単相交流複合発電機 |
-
1989
- 1989-02-27 NZ NZ22814689A patent/NZ228146A/xx unknown
- 1989-03-07 JP JP5305089A patent/JPH03164051A/ja active Pending
- 1989-03-07 AU AU31069/89A patent/AU3106989A/en not_active Abandoned
- 1989-03-10 IL IL89575A patent/IL89575A0/xx unknown
- 1989-03-17 DK DK130789A patent/DK130789A/da unknown
- 1989-03-17 FI FI891277A patent/FI891277A/fi not_active Application Discontinuation
- 1989-03-17 HU HU127189A patent/HUT51803A/hu unknown
- 1989-03-17 CN CN 89101471 patent/CN1036671A/zh active Pending
- 1989-03-17 BR BR8901236A patent/BR8901236A/pt unknown
- 1989-03-17 PL PL27831789A patent/PL278317A1/xx unknown
- 1989-03-17 NO NO89891185A patent/NO891185L/no unknown
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| AU3106989A (en) | 1989-09-21 |
| PL278317A1 (en) | 1989-11-13 |
| NO891185D0 (no) | 1989-03-17 |
| NO891185L (no) | 1989-09-19 |
| DK130789A (da) | 1989-09-19 |
| CN1036671A (zh) | 1989-10-25 |
| IL89575A0 (en) | 1989-09-10 |
| JPH03164051A (ja) | 1991-07-16 |
| BR8901236A (pt) | 1989-11-07 |
| NZ228146A (en) | 1990-10-26 |
| FI891277A0 (fi) | 1989-03-17 |
| DK130789D0 (da) | 1989-03-17 |
| FI891277A (fi) | 1989-09-19 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| Amara et al. | A new topology of hybrid synchronous machine | |
| US7301310B2 (en) | Excitation controlled synchronous permanent magnet machine | |
| Comanescu et al. | Design and analysis of 42-V permanent-magnet generator for automotive applications | |
| EP0332843A2 (en) | Compensation circuit for electrical generators | |
| JP3489106B2 (ja) | ブラシレス三相同期発電機 | |
| Morimoto et al. | Design and control system of inverter-driven permanent magnet synchronous motors for high torque operation | |
| JP3473178B2 (ja) | 回転電機の制御装置 | |
| CN110739891B (zh) | 一种电励磁同步磁阻无刷发电系统 | |
| WO2001050588A1 (en) | Hybrid-secondary uncluttered induction machine | |
| HUT51803A (en) | Compensating circuit for electric generators | |
| JPH0421439B2 (hu) | ||
| Levran et al. | Design of polyphase motors with PM excitation | |
| Pratap et al. | Compensation in pulsed alternators | |
| Noguchi et al. | 1.5-kW, 150,000-r/min ultra high-speed PM motor fed by 12-V power supply for automotive supercharger | |
| Jibin et al. | Influence of the axial-length ratio of permanent magnet to homopolar induction on the performance of hybrid excitation synchronous generator | |
| Sourabh et al. | Design of a novel U shaped dual stator brushless doubly fed induction machine | |
| Verma et al. | Design and Analysis of Interior PMSM for Low Power EV Applications in Hilly Terrain | |
| Nasr et al. | Hybrid-excited flux-switching machine for DC alternator applications. New design for fault short-circuit current limitation | |
| US1366545A (en) | Dynamo-electric machine | |
| US20200067398A1 (en) | Magnet generator having superconductor simulators | |
| JPH0879912A (ja) | ハイブリッド方式駆動装置 | |
| US1697362A (en) | Synchronous motor | |
| Cassat et al. | Approach to decrease rotor iron losses of high speed or torque BLDC motors | |
| KR20230161602A (ko) | 모터 및 이의 제어방법 | |
| Epifanov et al. | Characteristic features of designing a unipolar inductor torque motor with transverse flux of permanent magnets |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| DFD9 | Temporary prot. cancelled due to non-payment of fee |