HU228614B1 - Method and apparatus for transferring video frame in telecommunication system - Google Patents

Description

A találmány tárgya egyrészt egy eljárás videó képkockák kódolására távközlési rendszer5 ben, másrészt egy előfizetői terminál, harmadrészt egy videó kődet és negyedrészt számítógéppel olvasható program termék. A találmány általánosságban videó képkocka kódolására és dekódolására alkalmas eljárásra és berendezésre vonatkozik, ahol egy távközlési rendszerben továbbításra kerülő videó képkockát egymást követő álló képkocka füzér alkotja, ahol a továbbítandó képkockák jellemzően képkocka blokkokra vagy szegmensekre, lö például képpont csoportokra vannak felosztva, amelyek minden egyes képkockám jellemzőek, és az egyes képkocka, blokkokbt® lévő adatok jellemzően a képkocka blokk fényerősségét., színét és elhelyezkedését jelző informáci ót tartalmaznak.

Távközlési rendszerekben, például videó telefonokban, videó konferencia rendszerekben vagy Internet összeköttetésekben a videó képkockák továbbítása az ehhez szükséges nagy adatmennyiség következtében nagy igényeket támasztó feladat, mivel minél több bitre van szükség az adatok továbbításához, annál nagyobb adatátviteli sebességre van szükség. Ennek a problémának a megoldása érdekében számos eljárást dolgoztak ki. Egy képkocka továbbítása érdekében a képkockát szokásos módon olyan képkocka blokkokra osztják fel, melyek nagysága a rendszerhez illeszkedően kerül megválasztásra, A képkocka blokk in20 formáció általában a képkockán belül a képkocka blokk .fényerősségére, színem és elhelyezkedésére vonatkozó információt tartalmaz, A képkocka blokk adatokat blokkonként egy kiválasztott kódoló eljárás segítségével tömörítik. A tömörítés a kevésbé lényeges adatok eltávolításán alapul. A tömörítő eljárásokat elsődlegesen három osztályba sorolják: a spektrális redundancia csökkentésére szolgáló eljárásokra, a térbeli redundancia csökkenté25 sete szolgáló eljárásokra, valamint az időbeli redundancia csökkentő eljárásokra. Ezeknek az eljárásoknak rendszerint számos, különböző kombinációját is alkalmazzák a tömörítések során.

Az YUV színősszetevő modellt például a színképi» spektrális redundancia mértékének a csökkentésére alkalmazzák. A YÖV színösszetevő modell azt a tényt használja ki, hogy az emberi szem sokkal érzékenyebb a fényerősség változásaira, mint a krominaneia változásaira, vagyis a színváltozásokra. Az YUV' modell egy torninaneia, fényerősség összetevőt (Y) és két krominaneia összetevőt (U, V) tartalmaz, A krominaneia összetevőket ugyancsak almintavélelezik. Például a H.2Ö3 számú videó kódoló szabvány szerinti lominancia blokk lőxlö képpontból áll, és a lonúnaneia blokkal azonos területet lefedő mindkét krominaneia blokk Sx8 képpontból áll. Az egy luminaucia blokk és a két kromíoancia blokk kombinációját az említett szabványban makroblokknak nevezik,

A térbeli redundancia csökkentése céljából például diszkrét koszinusz transzformációt al5 halmaznak, amelynek során a tömöntendő blokk célszerűen 8x8 képpont méretű. A diszkrét koszinusz transzformációnál az egy képkocka blokk képpont? megjelenítést egy térfrekvencia megjelenítéssé alakítják át, Ezen túlmenően csupán az egy képkocka blokkban meglevő jelfrekvenciáknak van nagy amplitúdójú együtthatójuk, míg a képkocka blokkban fel nem lelhető jelek együtthatói nullához közelítenek. A diszkrét koszinusz transzformáció úgynevezett veszteségmentes transzformáció, és csupán a kvantálásban résztvevő jeleknél lép fel interferencia.

Áz időbeli redundanciát annak a ténynek a felhasználásával csökkenthetjük, hogy az egymást követő képkockák általában egymásból alakulnak ki, így ahelyett, hogy minden egyes képkockát külön-knlön tőtnörítenénk, a képkocka blokkok mozgásadatait állítjuk csak elő.

Ennek az- alapeive a következő; a kódolandó képkocka blokkhoz egy korábban kódolt, és amennyire csak lehetséges, jő és használható referencia blokkot keresünk, majd modellezzük e refemneia blokk és a kódolandó képkocka blokk közötti mozgást, és a kiszámított mozgásvektor együtthatókat elküldjük a vevőhöz, A kódolandó képkocka blokk és a referencia blokk közötti eltérést a képkocka becslési hiba összetevőjeként jelöljük, Á probléma általában az, hogy olyan refereítcia blokkot kell találni, amely a lehető legjobb kódolási hatékonyságot biztosítja (vagyis egy elegendően jó minőségű képet, a lehető legkisebb menynyiségő bitből felépítve), továbbá, hogy az összehasonlításhoz jelentős számítási kapacitásra, és így számítási időre van .szükség,

A találmánnyal célunk tehát egy olyan újszerű eljárás kidolgozása videó képkockák kődo25 lására, továbbá olyan javított tulajdouságokkíd rendelkező videó kőder valamint egy előnyösebb előfizetői termőéi kidolgozása, amellyel az ismert megoldások felsorolt hátrányai csökkenthetők vagy kiküszöbölhetők, Találmányunk azon alapul, hogy legalább egy, vágytöbb referencia képkocka vagy referencia blokk, valamint egy vagy több korábban kódolt szomszédos blokk képkocka helyreállítási adatait használjuk fél a képkocka helyreállítási adatainak a kódolásánál. A találmány szerinti módszerrel.,, vagy más ismert megoldással kódolt képkocka helyreállítási adatokat és mozgásadatokat attól függően választjuk ki felhasználásra, hogy miképpen tudunk kívánt kódolási hatékonyságot elérni, kielégítő képminőség mellett.

·*♦

A kitűzött feladatot egyrészt egy eljárással oldottuk meg, videó képkockák kódolására, távközlési rendszerben, amelynek során egymást követő álló képkockákból álló videó képkockát hozunk létre; legalább egy képkocka képkocka helyreállítási adatait referencia képkockaként, valamint korábban kódolt szomszédos blokkok mozgásadatait eltároljuk; egy vagy több korábban kódolt szomszédos blokk mozgásadatai alapján a kódolandó blokk mozgásadatait meghatározzuk, ahol a szomszédos blokkot az eltárolt referencia képkocka alapján alakítjuk ki; a kódolandó képkocka képkocka helyreállítási adatait meghatározzuk; a kódolandó blokkot képviselő képkocka helyreállítási adatokat és mozgásadatokat felhasználásra kiválasztjuk, amelyek egy előre meghatározott képminőség mellett előre meglő határozott kódolási hatékonyságot biztosítanak.

A kitűzött feladatot másrészt ugyancsak egy eljárással oldottuk meg videó képkockák kódolására, egy távközlési rendszerben, mely eljárás során egymást követő álló képkockákból álló videó képkocka füzért alakítunk ki; legalább egy, referencia képkockának tekintett képkocka képkocka helyreállítási adatait, és korábban kódolt szomszédos blokkok mozgási adatait eltároljuk; az éppen kódolt képkocka képkocka blokkjának mozgási adatait az éppen kódolt képkocka képkocka helyreállítási adatainak kódolása során használt referencia képkockával azonos referencia képkockával rendelkező szomszédos blokkok kizárólagos felhasználásával meghatározzuk; és a kódolandó blokkot képviselő, előre meghatározott képminőség mellett előre meghatározott kódolási hatékonyságot eredményező képkocka

2(1 helyreállítási adatokat és mozgási adatokat felhasználásra kiválasztjuk.

Mindkét találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítást módja értelmében a referencia képkockákat blokk formájában tároljuk el Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a. referencia képkockákat képkockaként tároljuk el

Á javasolt eljárások egy további előnyös foganatosítást módja értelmében az éppen kódolt blokkot csupán egyetlen szomszédos blokk segítségével kódoljuk, ha csak egy szomszédos blokk inter kódolású blokk, és ennek a blokknak azonos a referencia képkockája az éppen kódolt blokk referencia képkockájával.

Ugyancsak előnyős a javasolt eljárások olyan foganatosítási módja, amelynek során a képkocka helyreállítási adat a képkocka blokk fényerősségét, színét, elhelyezkedését, valamint becslési hiba képkockáját jelző információ legalább egyikét tartalmazza.

Előnyös továbbá a találmány érteimében, ha a képkocka blokk mozgását mozgásvektorokkal jelezzük.

4Egy további előnyös foganatosításí mód érteimében a korábban kódok szomszédos blokkok az éppen kódolt képkocka blokk közvetlenül szomszédos blokkjai.

Egy további előnyös foganatosítás! möd szerint a korábban kódolt szomszédos blokkok nem az· éppen kódolt képkocka blokk közvetlenül szomszédos blokkjai, hanem attól fávo5 labbi, a képkocka blokkok által alkotott képkockában lévő blokkok.

Mindkét találmány szerinti eljárás egy-egy előnyös foganatosításí módja értelmében egy becslési hiba képkockát az éppen kódolt képkocka blokk és a referencia képkocka összehasonlításával kapjuk.

Előnyös továbbá a találmány érteimében, ha a kódolási hatékonyságot Lagrange-függvény segítségével becsüljük meg.

A kitűzött feladatot harmadrészt egy előfizető terminállal oldottuk meg, amelynek a találmány értelmében egymást követő álló fópkockákből álló videó képkocka füzért kialakító eszközei; legalább egy, referencia képkockának tekintett képkocka képkocka helyreállítási adatait, és korábban kódolt szomszédos blokkok mozgási adatait eltároló eszközei; egy vagy több, az eltárolt referencia képkocka segítségévei létrehozott, korábban kódolt, szomszédos blokk mozgási adatainak a segítségével a kódolandó blokk mozgási adatait meghatározó eszközei; a kódolandó képkocka képkocka helyreállítási adatait meghatározó eszközei; és a kódolandó blokkot képvisedő, előre meghatározott képminőség mellett előre meghatározott kódolási hatékonyságot eredményező képkocka helyreállítási adatokat és moz20 gási adatokat felhasználásra kiválasztó eszközei vannak.

A kitűzött feladatot negyedrészt egy másik előfizetői terminállal oldottuk meg, amelynek a találmány értelmében egymást kővető álló képkockákból álló videó képkocka füzért kialakító eszközei; legalább egy , referencia képkockának tekintett képkocka képkocka helyreállítási adatait és korábban kódolt szomszédos blokkok mozgási adatait eltároló eszközei; az éppen kódolt képkocka képkocka blokkjának mozgási, adatait az éppen kódolt képkocka képkocka helyreállítási adatainak kódolása során használt referencia képkockával azonos referencia képkockával rendelkező szomszédos blokkok kizárólagos felhasználásával meghatározó eszközei; és a kódolandó blokkot képviselő, előre meghatározott képminőség mellett előre meghatározott kódolási hatékonyságot eredményező képkocka helyreállítási adatokat és mozgási adatokat felhasználásra kiválasztó eszközei vannak.

χ· *

A találmány szerinti előfizetői terminálok egy -előnyös kiviteli alakja értelmében a referencia képkockák blokk tormájában vannak eltárolva, egy további előnyös kiviteli alak értelmében pedig kőkockaként vannak eltárolva,

Előnyös továbbá a találmány szerinti előfizetői terminál olyan kiviteli .alakja, amelyben az 5 éppen kódolt blokk csupán egyetlen szomszédos blokk segítségével kódolt blokk, ha csak egy szomszédos blokk inter kódolású blokk, és ennek a blokknak azonos a referencia képkockája az éppen kódolt blokk referencia képkockájával.

A találmány szerinti előfizeti terminál egy további előnyös .kiviteli alakja értelmében a képkocka helyreállítási adat a képkocka blokk fényerősségét, színét, elhelyezkedését, va10 lamint becslési hiba képkockáját jelző információ legalább egyikét tartalmazza.

Ugyancsak előnyös a javasolt előfizetői terminál olyan kiviteli alakja, amelyben a képkocka blokk mozgását mozgás vektorok j elzik .

Egy további előnyös kiviteli alak értelmében a korábbi® kódolt szomszédos blokkok az éppen kódolt képkocka blokk közvetlenül szomszédos blokkiak

Ugyancsak előnyös a találmány szerinti előfizetői terminál olyan kiviteli alakja, amelyben a korábban kódolt szomszédos blokkok nem az éppen kódolt képkocka blokk közvetlenül szomszédos blokkjai, hanem attól távolabbi, a képkocka blokkok által alkotott képkockában lévő blokkok.

A javasolt előfizetői terminál egy további előnyös kiviteli alakja az éppen kódolt képkocka blokk és a referencia képkocka összehasonlításával kapott becslési hiba képkockát íartálElöáyös továbbá a találmány érteimben, ha a kódolási hatékonyságot Lagrange-függvény segítségével becsüljük meg.

A kitűzött feladatot ötödrészt egy videó kődénél oldottuk meg, amelynek a találmány ér25 tőimében egymást követő álló képkockákból álló videó képkocka füzért kialakító eszközei; legalább egy, referencia képkockának tekintett képkocka képkocka helyreállítási adatait, és korábban kódolt szomszédos blokkok, mozgási adatait eltároló eszközei; egy vagy több, az eltárolt .referencia képkocka segítségével létrehozott, korábban kódolt szomszédos blokk mozgási adatainak a segítségével a kódolandó blokk mozgási adatait, meghatározó eszkö3Ö zeí; a kódolandó képkocka képkocka helyreállítási adatait meghatározó eszközei; és a kódolandó blokkot képviselő, előre meghatározott képminőség mellett előre meghatározod kódolási hatékonyságot eredményező· képkocka helyreállítási adatokat és mozgási adatokat felhasználásra kiválasztó eszközei vannak.

A kitűzött feladatot hatodrészt egy további videó kódértéi oldottuk meg, amelynek a találmány értelmében egymást követő álló képkockákból álló videó képkocka füzért kialakító eszközei; legalább egy, referencia képkockának tekintett képkocka képkocka helyreállítási adatait, és korábban kódolt szomszédos blokkok mázsást adatait eltároló eszközei; az énpen kódolt képkocka képkocka blokkjának, mozgási adatait az éppen kódolt képkocka képkocka helyreállítási adatainak kódolása során használt referencia képkockával azonos referencia képkockával rendelkező szomszédos blokkok kizárólagos felhasználásával meghatá1(1 roző eszközei; és a kódolandó blokkot képviselő, előre meghatározott képminőség mellett előre meghatározott kódolási hatékonyságot eredményező képkocka helyreállítási adatokat és mozgási adatokat felhasználásra kiválasztó eszközei vannak.

A találmány szerinti videó kődet egy előnyös kiviteli alakja értelmében a referencia képkockák blokk formájában vannak eltárolva.

.15 A találmány szerinti videó kóder egy további előnyös kiviteli alakja érteimében a referencia képkockák képkockaként vannak eltárolva.

Előnyös továbbá a találmány szerinti videó kóder olyan kiviteli alakja, amelynél az éppen kódolt blokk csupán egyetlen szomszédos blokk segítségével kódolt blokk, ha csak egy szomszédos blokk inter kódolású blokk, és ennek a blokknak azonos a referencia képkoc20 kaja az éppen kódolt blokk referencia képkockájával.

Ugyancsak előnyös, ha a képkocka helyreállítási adat a képkocka blokk fényerősségét, színét, elhelyezkedését, valamint becslési hiba képkockáját jelző információ legalább egyikét tartalmazza.

Előnyös továbbá a találmány szerinti videó kóder olyan kiviteli alakja, amelynél a képkoc2.5 ka blokk mozgását mozgásvektorok jelzik.

A találmány szerinti videó kóder egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a korábban kódolt szomszédos blokkok az éppen kódolt képkocka blokk közvetlenül szomszédos blokkjai.

Előnyös még a javaslat szerint, ha a korábban kódolt szomszédos blokkok nem az éppen 30 kódolt képkocka blokk közvetlenül szomszédos blokkjai, hanem attól távolabbi, a képkocka blokkok által alkotott képkockában lévő blokkok.

, * * » * . ·♦·.l :

♦ * **

-7Ugyancsak előnyős a találmány szerinti videó kődet olyan kiviteli alakja, amelynél az éppen kódolt képkocka blokk és a referencia képkocka összehasonlításával kapott becslési hiba képkockát tartalmaz.

A találmány szerinti videó kődet egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a kódolási 5 hatékonyságot Lagrange-föggvény segítségével becsüljük meg.

A kitűzött feladatot hetedrészt egy számítógéppel olvasható program termékkel oldottuk meg, egy távközlési rendszerben videó képkockák kódolására szolgáló eljárás végrehajtására, ahol a találmány értelmében az eljárás során egymást követő álló képkockákból állő videó képkocka füzért alakítunk ki; legalább egy, referencia képkockának tekintett kép10 kocka képkocka helyreállítási adatait, és korábban kódolt szomszédos blokkok mozgási adatait eltároljuk; egy vagy több, az eltárolt referencia képkocka segítségével létrehozott, korábban kódolt szomszédos blokk mozgási adatainak a segítségével a kódolandó blokk mozgást adatait meghatározzuk: a kódolandó képkocka képkocka helyreállítási adatait meghatározzuk; és a kódolandó blokkot képviselő, előre meghatározott képminőség mellett .15 előre meghatározott kódolási hatékonyságot eredményező képkocka helyreállítási adatokat és mozgási adatokat felhasználásra kiválasztjuk.

A kitűzött feladatot nyoleadrészt egy számítógéppel olvasható program termékkel oldotok meg, egy távközlési rendszerben videó képkockák kódolására szolgáló eljárás végrehajtására, ahol újszerű módon az eljárás során egymást követő álló képkockákból álló videó képkocka füzért alakítunk ki; legalább egy, referencia képkockának tekintett képkocka képkocka helyreállítási adatait, és korábban kódolt szomszédos blokkok mozgási adatait eltároljuk; az éppen kódolt képkocka képkocka blokkjának mozgási adatait az éppen kódolt képkocka képkocka helyreállítási adatainak kódolása során használt referencia képkockával azonos referencia képkockával rendelkező szomszédos blokkok kizárólagos fel25 használásával meghatározzuk; és a kódolandó blokkot képviselő, előre megbatározott képminőség mellett előre megbatározott kódolási hatékonyságot eredményező képkocka helyreállítási adatokat és mozgási adatokat felhasználásra kiválasztjuk.

A találmány szerinti számítógéppel olvasható program tennék egy előnyös kiviteli alakja értelmében a referencia képkockák blokk formájában vannak eltárolva,

A találmány szerinti számítógéppel olvasható program tennék egv további előnyös kiviteli alakja érteimében a referencia képkockák képkockaként vannak eltárolva.

:

Ugyancsak előnyös a találmány szerinti számítógéppel olvasható program termék olyan kiviteli alakja, amelynél az éppen kódolt blokk csupán egyetlen szomszédos blokk segítségével kódolt, blokk, ha csak egy szomszédos blokk í n tér kódolású blokk, és ennek a blokknak azonos a referencia képkockája az éppen kódolt blokk referencia képkockájával,

Előnyös továbbá a számítógéppel olvasható program termék olyan kiviteli alakja, amelynél a képkocka helyreállítási adat a képkocka blokk fényerősséget, színét, elhelyezkedését, valamint becslési hiba 'képkockáját jelző információ legalább egyikét tartateazza.

Előnyös továbbá a találmány értelmében, ha a képkocka blokk mozgását mozgásvektorok jelzik.

A találmány szerinti számítógéppel olvasható program tennék egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a korábban kódolt szomszédos blokkok az éppen kódolt képkocka blokk közvetlenül szomszédos blokkjai.

Előnyös továbbá a javaslat szerint, ha a korábban kódolt szomszédos blokkok nem az éppen kódolt képkocka blokk közvetlenül szomszédos blokkjai, hanem attól távolabbi, a képkocka blokkok által alkotott képkockában lévő blokkok.

Ugyancsak előnyös a számítógéppel olvasható program termék olyan kiviteli alakja, amelyben az éppen kódolt képkocka blokk és a referencia képkocka összehasonlításával kapott becslési hiba képkockát tartalmaz.

Előnyös még a számítógéppel olvasható program termék olyan kiviteli alakja, ahol a kódo20 lási hatékonyságot Lagrangc-fnggvény segítségével becsüljük meg.

A találmány szerinti eljárással és berendezéssel a számítási időt le tudjak csökkenteni, erőforrásokat. hidunk felszabadítani, úgy, hogy eközben a kép minősége elfogadható marad.

A találmányt az alábbiakban a csatolt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a találmány szerinti eljárás illetve előfizetői terminál példaként! kiviteli alakját tüntettük fel. Részletesebben, az

1. ábra egy távközlési rendszer lehetséges felépítését mutatja, a

2a-2e ábrák vektorok referencia képkocka felhasználásával végrehajtott becslési eljárását mutatják be, a

3. ábrán egy mozgásvektor szomszédos blokkok felhasználásával végrehajtott becslési eljárását vázoltok, a

4. ábra egy referencia blokk megtalálásának és egy mozgásvektor becslésének lehetséges- végrehajtási folyamatábrája, az

5. ábrán egy referencia blokk megtalálásának és egy mozgás vektor becslésének egy példáját illusztráljuk, a

6. ábra egy kóder lehetséges felépítésének tömbvázíata, a

7. ábra egy dekóder lehetséges felépítésének a tömbvázíata, a

8. ábrán egy előfizetői terminál lehetséges felépítésére mutatunk be egy példái, és a

9. ábra egy referencia blokk megtalálásának és egy mozgásvektor becslésének egy másik lehetséges megvalósítását illusztrálja.

Az 1 ábrán némileg leegyszerűsítve egy olyan digitális adatátviteli rendszer felépítését vázoltuk, amelyben találmányunk eredményesen alkalmazható. Ez a. digitális adatátviteli rendszer egy olyan celluláris rádiórendszer részét képezi, amelynek 104 bázisállomása 1Ö8 és 110 kapcsolaton keresztül rádióösszekőttetésben áll ÍOOés 102 előfizetői terminálokkal, melyek lehetnek mozdulatlan, telepített terminálok, vagy egy járműbe telepítet terminálok, vagy egyszerűen hordozható terminálok. A 104 bázisállomásban lévő adó-vevők olyan antenna egységgel állnak kapcsolatban, amely megvalósítja a 100 és 102 előfizetői terminálokkal a rádiós 108, 1.10 kapcsolatot. Á 104 bázisállomás ezen túlmenően olyan 106 bázisállomás vezérlővel is kapcsolatban áll, amely a 1Ö0, 102 előfizetői terminálok hálózaton belüli egyéb kapcsolatairól gondoskodik. A 106 bázisállomás-vezérlő központosított módon több, vele kapcsolatban álló 104 bázisállomást vezérel. A 106 bázisállomás-vezérlőben található vezérlőegység gondoskodik és felügyeli a hívásvezérlési, -az adatforgalom vezérlést, a mozgáskezelésf, a statisztikai adatgyűjtést, valamint a jelzéseket.

A celluláris rádiórendszer a nyilvános telefonhálózattal is kapcsolatban állhat, mely esetben a celluláris rádiórendszerhez tartozó transzkóder végzi el a nyilvános telefonhálózat és a celluláris rádióhálózat között a különböző digitális beszédkódolási formátumok közötti átalakítást, hogy a két. rendszert egymás számára használhatóvá tegye, például a telepített hálózatban használt 64 khií/s formátumtól a celluláris rádióhálózatban használt formátumra (például 13 kbit/'s), és fordítva.

Szakember számára nyilvánvaló, hogy a találmány telepített távközlési rendszerekben, például az Internet esetében Is alkalmazható.

< ** *' « * ♦ « *♦· «* *

Egy videó, képkocka kódolásának az a célja,, hogy csökkenteni tudjuk a képkocka átviteléhez szükséges bitszámot A 2a-2c. ábrákon egyszerűsített módon korábbi, ismert mozgáskódolási eljárás lényegét mutatjuk be, amely egy képkocka blokk (a blokk kifejezést a szövegben ís használjuk) mozgásvektórát becsüljük meg, egy korábban a memóriában már eltárolt referencia képkocka segítségével. Ezt a típusú kódolást ínter típusó kódolásnak nevezzük, ami azt jelenti, hogy a tömörítési kódolás során az egy képkocka sorozatban lévő képkockák közötti hasonlóságokat hasznosítjuk,

A 2a-2c. ábrákon bemutatott példa esetében a 206 referencia képkockát blokkokra vagy szegmensekre osztottuk, és korábban kódoltuk, A 2b, 2c. ábrákon nem tüntettünk fel képit) kocka blokkokat, A referencia képkocka a képkocka sorozatban éppen kódolt képkocka előtt, azt megelőzően, vagy a mögött, vagyis azt követően ís elhelyezkedhet. A 2a. ábra az éppen kódolt 204 képkockát mutatja, amely szintén blokkokra van felosztva, melyek, közül az egyszerűség kedvéért csak egyetlen 200 blokkot tüntettünk fel. A blokkok métere N x M. A blokkok jellemzően négyzetek, azaz N ~ M, de lehetnek négyzettői eltérő négyszögletes alakúak ís, például téglalap alakúak, A 200 blokknak valamint a 2c ábrán látható 214 referencia blokknak nem kell feltétlenül egymással azonos alakúnak lennie, tűivel a valóságban is előfordul, hogy a filmezett, rögzített tárgyak változnak, például forognak vagy elhajlanak, A blokkok méretét és alakját úgy kell meghatározni, hogy alkalmasak legyenek minden eshetőségre, figyelembe véve például a kővetkező eseteket illetve tényeket ís; Egy kisebb blokkméret jobb képet nyújt, de csökkenti a meghatározott mozgásvektór megbízhatóságát, mert a meghatározást, definiálást csupán kevés képpont alapján végezzük el. Ha kisebb blokkokat használunk, több mozgásvektor adatot is létre kell hoznunk, mert ilyen esetben a képkockát több blokkra kell felosztanunk. Ezen túlmenően a mozgásvektorok definiálására használt gyors algoritmusok sokkal hatékonyabbak, ha a blokk méretet nagyra választjuk. Például a jelenleg használt videó kódolási szabványuk némelyike N =s M ss 16 értéket ír elő.

A mozgás megbecsüléséhez az éppen kódolt 200 blokkhoz a 206 referencia képkockában egy lehetséges referencia blokkot keli találnunk, ez a 2c ábrán a 214 referencia blokk. A referencia blokkok alkalmassága a mindenkori kiválasztási feltételektől függ. A. kiválasztási feltételek feladata általában az, hogy egy olyan blokkot találjunk, amelynek segítségével minimalizálni tudjuk az éppen kódolt 20Ö blokk átviteléhez szükséges bitek számát, oly módon, hogy a képminőség kielégítően jő maradjon. Ennek következtében a kiválasztási feltételek a mindenkori alkalmazási területtől függően változhatnak.

A keresést általában a 206 referencia képkockának egy olyan területén végezzük el, amely az éppen kódolt 204 képkockában éppen kódolt 200 blokk helyének megfelelő helyen, valamint annak közvetlen szomszédságában található, amit a 2b és 2c· ábrán 210 keresési területként jelöltünk be, Ha a 210 keresési területet kisebbre korlátozzuk, mint a teljes 206 referencia képkocka területe, a kereséshez és a szükséges számításhoz felhasznált időt csökkenteni tudjuk. A 210 keresési terület nagyságát a mindenkori alkalmazásnak megfelelően határozhatjuk meg, például a képkocka sorozat korábban kódolt képkockái alapján, arra vonatkozóan, hogy a mozgás lassú vagy gyom: és ha a mozgás lassú, akkor a 210 keresési területet kisebbre korlátozhatjuk, mintha a mozgás gyors volna. A keresést jellemző módon a beesült mozgás vektor környezetében hajtjuk végre.

A képkocka blokk elhelyezkedését a 204 képkockán belül a2a-2c. ábrákon bemutatott példában a 200 blokk bal felső sarkában (x, y) koordinátákkal jelöljük. Az x koordináta a. képpont vagy 200 blokk helyzetét jelöli vízszintes irányban, míg az y koordináta a képkocka vagy 200 blokk helyzetét jelöli függőleges irányban. A 200 blokk koordinátáit 202 ko~ ordinátákként tüntettük fel, A 2c ábrán a leginkább alkalmas 214 referencia blokkot a 210 keresési területen belül találtuk meg. A 208 koordináták ahhoz a helyhez tartozó (x, y) koordináták, álról a 200 blokk lenne, ha nem mozdult volna el, vagyis megegyeznek a már említett 202 koordinátákkal. Ezeket kizárólag illusztrációként tüntettük fel, A pontvonallal bejelölt 212 blokk jelképezi azt a 200 blokkot, amely nem mozdul t el, és ugyancsak a jobb megértés érdekében rajzol luk csak be. Áz éppen kódolt 200 blokk mozgását úgy jelölhetjük, mint a (x-t-u, y-t-v) 2lő koordináták megváltozását (x, y) 208 koordinátákká. Általánosságban a (x, y) koordinátákat origóként definiáljuk, így az éppen kódolt 200 blokk 218 mozgásvektorát <u, v) koordinátákként jelölhetjük. A 218 mozgásvektort, .mozgásvektor együtthatók és más mozgásmodeliek definícióinak felhasználásával is jelölhetjük.

A 3. ábra egyszerűsített módon olyan korábbi, ismeret mozgáskődoiásí eljárások lényegét mutatja be, amelyek egy, az éppen kódolt képkocka korábbat! kódolt szomszédos blokkjainak felhasználásával éppen kódolt képkocka blokk mozgásvektor együtthatóinak a becslésén alapul. Az éppen kódolt 304 blokk szomszédos blokkjait már korábban kódoltuk, és ezeket használjuk fel az éppen kódolt 304 blokk mozgásvekfor együtthatóinak a megbecs30 leséhez, és ezért leírásunkban ezeket becslési jelölteknek, becslési jelölt blokkoknak nevezzük. Ennek megfelelően a 3. ábrán látható esetben a 300, 302, 306 becslési jelölt blokkokat azonosítás céljából bizonyos 308, 31Ö, 312 képpont elhelyezkedéssel jelöltük meg, A 306 becslésre jelölt blokk az éppen kódolt 304 blokk bal oldalán található, és a 308 képο ·*-12 pont elhelyezkedést jelöli , a 300 becslésre jelölt blokk az éppen kódolt 304 blokk fölött található, és a 310 képpont elhelyezkedést jelöli, míg a 302 becslésre jelölt blokk -az éppen kódolt 304 blokktól jobbra, annak felső sarkánál található, és a 312 képpont elhelyezkedéssel jelöltük. Mint a 3. ábrán látható, a 308, 310, 312 képpont elhelyezkedések az őket tar5 talmazó 200, 302, 306 becslésre jelölt blokkokban fiz éppen kódolt 304 blokkok közvetlen közelében találhatók. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szomszédos blokkok, száma és elhelyezkedése az. éppen kódolt 304 blokk vonatkozásában eltérhet a 3. ábrán feltüntetett

A 3. ábrán bemutatott esetben mindhárom 3ÖÖ, 302, 396 becslésre jelölt blokkot felhaszW náljuk az éppen kódolt 304 blokk mozgásvektor összetevőinek a megbecslése során. A keresett mozgásvektor együtthatókat például megbecsülhetjük úgy, mint az említett 300, 3Ö2,

306 becslésre jelölt blokkoktól kapott mozgásvektor együtthatók középértékét. Természetesen arra is lehetőség van, hogy csupán egyetlen becslésre jelölt blokkot használjunk fel az éppen kódolt 304 blokk mozgásvektor együtthatóinak a becslése során, mely esetben az í 5 együtthatókat a 306 becslésre jelölt blokk mozgásvektor együtthatóiból, a 300 becslésre jelölt blokk mozgásvektor együtthatóiból, vagy a 302 becslésre jelölt blokk mozgásvektor együtthatóiból kapjuk meg.

Olyan, korábban kódolt szomszédos blokkokat Is felhasználhatunk, amelyek távolabb helyezkednek el az éppen kódolt 304 blokktól, de ilyen esetben figyelembe kell venni azt hogy az egyes blokkok mozgásában fellelhető különbség általában annál jobban nő, ahogy a blokkok közötti távolság is no.

Az inter típusú kódolást és az intra típusú kódolást általában blokk szinten kombináljuk videó képkockák kódolása során, hogy a lehetséges legjobb eredményi kapjuk. Annak, érdekében, hogy elkerüljük az átviteli csatorna által okozott lehetséges hibák felgyűlését az egyik képkockáról a másik képkockára, ami végül is a képkocka dekódolását lehetetleníti ei, megfelelő időközönként egy-egv Intra típusú vagy Intra kódolású képkockát is elküldheA 2a~2e, és a a ábrákon bemutatott eljárásokat mind kódolásra, mind dekódolásra felhasz30 nálhatjuk, A kóder által alkalmazott kódolási eljárást a szükséges képkocka adatokkal együtt bitáramként, brtfelyamként továbbítjuk a dekóderhez.

Megjegyezzük, hogy mint a 3. ábrán látható, az egyes biok A szegmentálás olyan helyzetekben előnyös, ahol a fcé szegmensekre oszthatjuk, különböző részei küiönbö·. ^4··♦ .<· ·<«* ♦·*'

4.

-13zőképpen mozognak, például a háttér azonos marad, míg egy különálló tárgy, például egy személy, jármű vagy hasonló a háttér előtt mozgást végez. Egy képkocka blokkot úgy szegmentálhatunk, hogy függőlegesen szegmensekre osztjuk, mint a 3ÖÖ blokknál látható, vagy vízszintesen osztjuk szegmensekre, amit a 3. ábrán nem tüntettünk fel, vagy mind függőlegesen, mind pedig vízszintesen szegmensekre osztjuk, mint a 306 becsléssel jelöli blokk esetében azt feltüntettük. A szegmentálás revén lehetőségünk nyílik arra, hogy csökkentsük az átviendő bitek számát, úgy, hogy egy másik, már kódolt képkocka megfelelő részét használjuk fel.

Ha az éppen kódolt képkocka blokk mozgásvektor együtthatóit határozzuk meg, akkor a mozgásbecsléshez különböző Ismeri modelleket használhatunk fel. Különböző mozgások definiálására különböző modellek alkalmasak, mini például a függőlege és vízszintes mozgást bemutató, vagy elfordulást bemutató modellek. Az ilyen modellek egy úgynevezett affin mozgásmodelít ís magukban foglalnak, amelynél egy képpont, képkocka szegmens vagy blokk mozgását az alábbi összefüggéssel jelöljük, amelyben Az és Ay alkotja a mozgásvektort:

Áv(x, y) ~ T u_sx + a₂y (1)

Áy(x, y) ~ ő₈ -t- &;.v + h, y és ahol az η₀,ίζ₃ ,n₂,h_s ,ő,és b₂ a mozgásvektor együtthatok, xés y a vektor összetevők, melyek közül x összetevő egy képpont vagy egy blokk helyzetét, elhelyezkedését jelzi vízszintes irányban, míg az y összetevő egy képpont vagy egy blokk elhelyezkedését jelöli függőleges irányban, vagy pedig egy olyan transzlációs modellt használhatunk, amelyben egy képpont, képkocka szegmens vagy blokk mozgását számítógép alábbi (2) összefüggéssel jelöljük, amelyben Δχ és Áy alkotja a mozgásvektort;

Adx, y j ~ y. (2)

Ay(x, y) - A és ahol ö_ö és b_ö a mozgásvektor együtthatók, és xés y a mozgásvektor Összetevők. Az alkalmazott mozgásmodelleket mind a kóder, mind a dekóder memóriájában eltároljuk. Ha a kódolás során különböző mozgásmodelleket használtunk, a kóder a modellt a mozgás alapján (például felfelé irányuló mozgás esetén egy felfelé irányadó mozgásjelző modellt használtunk a kódolás során) választ ki, és a használt modellre vonatkozó információt a mozgásvektor együtthatókkal együtt elküldi a dekőderhez.

».·'> V

-14 A 4, ábrán bemutatott folyamatába egy videó képkocka kódolására szolgáló eljárás főbb lépéseit mutatja be. 'Leírásunk most következő részében egy képkocka blokk például egy olyan blokkra, szegmensre vagy mafa-oblokkra vonatkozik, amely az YÜV modellnek felel meg és amelyet képpontok alkotnak, Az eljárás végrehajtását 400 lépésben kezdjük.

5' A 402 lépésben egymást követő álló képkockákból egy videó képkockát hozunk létre. A videó képkocka létrehozásához az álló képkockákat előnyösen olyan sebességgel küldjük, amelynél az emberi szem már nem képes az egyes képkockákat egymástól különválasztani, elkülöníteni.

A 404 lépésben a képkocka blokkok kódolt helyreállítási adatait (például a képpontok szí10 nét és fényerejét, és a mozgásvekíor együtthatók kiszámítása alapján nyert becslési hiba képkockát) eltárolják a memóriában. A képkocka helyreállítási adatokat az· alkalmazott szabványnak megfelelően, például a H.263 szabvány vagy az MPEG szabvány szedni kódoljuk. A mozgásvektor együtthatók és a becslési hiba képkocka definícióját korábban már megadtuk. A memóriában tárolt képkocka helyreállítási adatokból egy vagy több referen15 cia képkockát hozunk létre. Ezen túlmenően a korábban kódolt szomszédos blokkok mozgásadatait, vagyis .mozgásvektor együtthatóit és egy lehetségesen használt mozgásmodeílt is eltárolunk a memóriában. Áz a legcélszerűbb, ha az éppen kódolt blokkal közvetlenül szomszédos blokkokat használunk fel, de egyes esetekben arra Is lehetőség van, hogy az éppen kódolt blokkot tartalmazó képkockától távolabb lévő blokkokat használjunk a kódost) lás során.

A 406 lépésben az éppen kódolt blokk mozgásadatait, már korábban kódolt szomszédos blokkok felhasználásával határozzuk meg, előnyösen egy vagy több szomszédos blokk mozgás vektor együtthatóinak a felhasználásával.

A 408 lépésben az éppen kódolt blokk helyreállítási adatait például egy referencia képkoc25 ka felhasználásával határozzuk meg.

Az eljárást hatékonyabbá tehetjük, ba az éppen kódölt képkocka blokk mozgásadatait csak azonban a szomszédos blokkoknak a felhasználásával számítjuk ki, amelyekhez ugyanaz a referencia képkocka tartozik, amelyet az éppen kódolt blokk képkocka helvreállításí adatainak a kódolásához használtunk. Mivel az azonos képkocka sorozatban lévő képkockák 30 között, igen gyakran lelhető fel hasonlóság, így nagy valószínűséggel találni tudunk vagy az éppen kódolt blokknak megfelelő blokkot, vagy egy másik olyan blokkot, amelyet kellőképpen hasonlónak találtunk egy korábban kódolt képkockában, amelyből már korábban

15találtunk egy korábban kódolt szomszédos blokkhoz megfelelő referencia képkockát. Például egy vagy több szomszédos blokk mozgás-vektor együtthatóit használhatjuk fel, és az éppen kódolt blokk referencia blokkjának keresési területét a referencia képkockában lekorlátozzuk. arra a környezetre, amelyet a szomszédos blokk mozgásvektor együtthatói ha5 tároznak meg.

Egy olyan szituációban, amelyben csupán egy inter típusú kódolt szomszédos- blokknak ugyanaz, a referencia képkockája, mint az éppen kódolt blokknak, ennek a szomszédosblokknak a mözgásvektoráí választjuk ki mini az egyik mozgás vektor jelöltet, míg egy másik mozgásvektor jelöltként például több különböző szomszédos blokk mozgásvektoraiből számíthatok kí egy középértéket.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az a blokk, amelyet az éppen kódolt blokk kódolásához használunk fel, ugyanolyan módon került kódolásra (vagyis inter típusú kódolású), mint ahogy az éppen kódolt blokkot kívánjuk kódolni, vagyis ha a szomszédos blokk latra kódolású, akkor althoz nem tartozik referencia képkocka. Ha nincs olyan becslési jelölt, amely megfelelő referencia képkockával rendelkezik, akkor egy korábban ismert intra kódolást használhatunk fel, vagy megvizsgálhatjuk az összes, a memóriában tárolt referencia képkockát

Egy referencia blokk az a képkocka blokk, amelyet a videó kőder, vagyis az a kóder, amellyel a képkocka blokk képkocka helyreállítási adatait kódoltuk, a tömörítési kódolás során használ. Egy képkocka blokk, amely a lehető legnagyobb értékben megegyezik az éppen kódolt biokkal, és amelyet egy vagy több olyan referencia képkockából kerestünk kí.

amelyeket korábban kódoltunk és a memóriában eltároltunk, kerül referencia blokk formájában kiválasztásra, miáltal a becslési hiba képkocka a lehető legkisebb mértékű marad.

A 410 lépésben ki választjnk azt a kódoló eljárást.

az éppen kódolt képkocka blokk képkocka helyreállítási adatait és mozgásvekíor adatait a legelőnyösebb módon tudjuk kódolni, azaz egy előre meghatározott kódolási hatékonyságot érünk el előre- meghatározott képminőség mellett Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az éppen kódolt blokk kódolási eljárása vonatkozásában vagy a fent említed kódolást választjuk ki a szomszédos blokkok mozgásadatai révén, vagy bármilyen más korábban ismert eljárást, például inter típusú kódolást, amelynek során az éppen kódolt blokkot közvetlenül kódoljuk a referencia képkockában talált referencia blokk segítségévei, A kódolási eljárás kiválasztásánál célunk lehet például, hogy a bitek szómat a lehető legkisebbre csökkentsük, miközben a kép minősége megfelel a normális videó kép minőségének, vagy hogy a bitek számát a szabványnak megfelelőre állítsuk be, jóllehet kevesebb bit is elegendő lenne az. alkalmazás céljának megfelelő képminőség eléréséhez.

A kódolás hatékonyságát például olyan Lagrange-függvény segítségével becsülhetjük meg, 5 amely a leghatékonyabb szegmentálást és kódolást határozza meg, és amelyet az. alábbi

Összefüggés ír le:

£(5,)=0(8,)+^(5,) (3) ahol £>{5*} a képkocka egybeíüggővé tétel során keletkező hiba, ) a képkocka továbbításához szükséges bitek száma, és 10 Λ a Lagrange-féle állandó.

A Lagrange-függvény az átvitelre kerülő képkocka minősége és az átviteli útvonal megkívánt sávszélessége közötti összefüggést ttja le; vagyis általánosságban minél jobb a képminőség, annál nagyobb sávszélességre van szükség. A legelőnyösebb tömörítő kódolás kiválasztása tehát mindig egy kompromisszum a kívánt bitmennyíség és a képminőség kö~ zött.

A 410 lépést követően az eljárást vagy befejezzük a 414 lépésben, vagy 412 lépésben viszszatérünk a 406 lépésre, és onnan a bemutatott lépéseket ismételjük mindaddig, amíg a teljes képkocka kódolását befejezzük. Az eljárást célszerűen mindaddig ismételjük, amíg a képszekvencia összes képkockájának a kódolását be nem fejezzük.

Az 5, ábrán mozgásvektorok becslésére és egy referencia blokk megtalálására mutahtnk be példát olyan esetben, ha csupán azokat a szomszédos blokkokat használjuk, amelyekhez ugyanaz a referencia képkocka tartozik, amelyet az éppen kódolt blokk képkocka helyreállítási adatainak a kódolása során használunk fel Megjegyezzük, hogy a blokk kódolásához más, ismert eljárásokat is használhatunk. Végső soron azt a kódoló eljárást választjuk ki felhasználásra, amely bk számunkra a kívánt kódolási hatékonyságot, valamint a únöséget.

Az 5CX> képkockát blokkokra osztottuk fel, melyekből a jobb érthetőség kedvéért csupán néhányat tüntettünk fel az ábráit. Ezek közül 506 blokk az egyik éppen kódolt blokk. 502, 504, SOS és 532 képkockák referencia képkockák, amelyeket a memóriában tárolunk. A korábban kódolt és az ábrán 1-gyel jelölt szomszédos blokkok 510 és 5 .14 blokkjaihoz tartozó referencia képkocka az 502 képkocka. Megfigyelhető, hogy az 500 képkockában az éppen kódolt 506 blokk és a referencia blokkoknak tekintet 510 és 514 blokkok nem mozdultak el az 502 képkockával összehasonlítva. Áz ábrán 2-vel jelölt szomszédos 512 blokk referencia képkockája az 504· képkocka, és az ábrán 4-gyel jelölt szomszédos 5 16 blokk referencia képkockája az 508 képkocka. Ezek a blokkok az 5CK1 képkockában máshol he5 lyezkednek el, tehát elmozdultak az 504 és 508 képkockákhoz képest Az 532 képkockát nem használtak fel az éppen kódolt 506 blokk egyetlen -szomszédos blokkjának kódolása során sem, vagyis nem minősül referencia képkockaként egyetlen szomszédos blokk vonatkozásában sem, így az 532 képkockát példánkban nem is használjuk fel ara, hogy az éppen kódolt 506 blokk részére referencia blokkot találjunk, így tehát a szomszédos 510 és 514 blokkokat használjuk felbecslést jelöltként az éppen kódolt 506 blokk mozgásvekforaihoz. Ennek során ellenőrizzük, hogy az említett becslési jelöltek kódolási típusa (inter típusú kódolás) megegyezik-e. azzal, amelyet az éppen kódolt 506 blokk kódolásához kívánunk használni. Amennyiben megegyezik, úgy az 516 blokkot használjuk fel referencia blokk tonnájában, és a mozgásvektor együtthatókat úgy kapjuk meg, hogy kiszámítjuk azoknak a mozgásvektor együtthatóknak az átlagát vagy középértékét, amelyeket azon 510 és 518 blokkok elhelyezkedésének az összehasonlítás revén kaptunk meg, amelyekből a mozgásvektor együtthatókat megkaptuk a szomszédos 516 blokkhoz, és amelyet azon 514 és 520 blokkok elhelyezkedésének az összehasonlításával kaptunk, melyek alapján a mozgás vektor együtthatókat megkaptuk a szomszédos 514 blokk20 hoz. Ezen túlmenően definiálunk egy becslési hiba képkockát is, úgy, hogy összehasonlítjuk az éppen kódolt 506 blokkot a referencia 526 blokkal. Az 5. ábrán látható példában az 500 és 502 képkockákban a blokkok elhelyezkedése nem változott, így a mozgás vektor együtthatókat nem kell meghatároznunk.

Ezt követően megvizsgáljuk a szomszédos 512 blokk kódolási típusát. Ka szomszédos 512 blokk kódolási típusa megegyezik azzal, amelyet az éppen kódolt 506 blokk kódolásához használunk, úgy egy referencia blokkot keresünk meg az 504 képkockában, és az 512 és 522 blokkok összehasonlítása utján nyert mozgásvektor együtthatókat használjuk fel az 506 blokk mozgás vektor együtthatóiként, Ilyen esetben a becslési hiba képkockát a referencia 528 blokk segítségével definiáljuk.

Ezt követően megvizsgáljuk a szomszédos 516 blokk kódolási típusát. Ha szomszédos 516 blokk kódolási típusa megegyezik azzal, amelyet az éppen kódolt 506 blokk kódolásához használunk, úgy egy referencia blokkot keresünk meg az 508 képkockában, és az 516 és 524 blokkok összehasonlítása útján nyert mozgásvektor együtthatókat használjuk fel az

-18506 blokk mozgásvektor együtthatóiként. Syen esetben a becslési hiba képkockát a referencia 530 blokk .segítségével definiáljuk,.

Az 506 blokk mozgásvektor együtthatóit ügy is kiszámíthatjuk, hogy az 510, 512 és 5.1.4 blokkok mozgásvektor együtthatóinak az állagát vagy középértékéi számítjuk ki.

Ezen túlmenően ha különböző mozgásmodelleket használunk, úgy jeleznünk kell a használt mozaásmodellt is.

Az 534 blokk infra kódolású, így nem tartozik hozzá referencia képkocka, és ezért nem is használjuk fel az 506 blokk, kódolása során, ha egyébként, találunk más, előnyösebb kódolási eljárást, A szomszédos blokkok, száma és elhelyezkedése, és a tárolt, referencia képkockák száma különbözhet attól,. amit az .5, ábrán példaként feltüntettünk.

A 9. ábrán egy további példát, mutatunk .arra, miképpen lehet találmányunk segítségével a mozgás vektorokat megbecsülni és megfelelő referencia blokkol találni. Eben a példában az éppen ködolt 912 blokkot csupán egyetlen szomszédos blokk, felhasználásával kódoljuk, ha csupán egyetlen szomszédos blokk inter típusú kódolású, és ennek a szomszédos blokknak ugyanaz a referencia képkockája, mint az éppen kódolt 912 blokké.

Az éppen kódolt 900 képkockát blokkokra osztottuk fel ebben az esetben ís, melyek közül a jobb érthetőség kedvéért csupán néhányat jelöltünk be. 912 blokk az éppen kódolt blokk. A 902,904 és 906 képkockák azok a referencia képkockák, amelyeket a memóriában tárolunk, A korábban kódolt és az ábrán 1-gyel jelölt szomszédos 914 blokk referencia képkockája a 902 képkocka, és az ábrán 2-vel jelölt. 910 blokk referencia képkockája a 904

A 908 blokk íntra kódolású, így ahhoz nem tartozik egyetlen referencia ka sem .

A 9. ábrán bemutatott példa esetében megvizsgáljuk, hogy az éppen kódolt 912 blokkhoz találhalők-e a memóriában tárolt összes referencia 902,904, 906 képkockában lévő megfelelő referencia blokkok. Amikor azt ellenőrizzük, hogy a 902 képkockában található-e megfelelő referencia blokk, akkor a 914 blokk mozgásvektorát használjuk fel .mozgásvektor becslést jelöltként, mivel a 914 blokk az egyedüli olyan blokk a három szomszédos blokk közül, amelynek a referencia képkockája a 902 képkocka. Amikor azt vizsgáljuk, hogy a 904 képkockában található-e megfelelő, felhasználható referencia blokk, akkor a 910 blokk mozgásvektorát használjuk lél .mozgásvektor becslés jelöltként, mivel a 910 blokk az egyedüli a három szomszédos blokk közül, amelynek a referencia képkockája a 904 képkocka, A 906 képkocka nem .minősül referencia képkockaként egyetlen szomszé- .1.9 dós blokk részére sem, így a példában bemutatott esetben a. .mozgásvektort a 910, 914 és 908 blokkok közepéitekének a felhasználásával becsüljük meg például, mely esetben az inter kódolású 908 blokk mozgásvektorának az értékeként nullát veszünk.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az éppen kódolt blokk .mozgásvektorainak a becslése so~ rán lehetősége van arra, hogy ne csak a szomszédos blokkok és a referencia képkocka adatok mozgásadataít használjuk fel, hanem annak a makroblokknak a szegmentálást információját is, amelyhez az éppen kódolt blokk tartozik. A szomszédos blokkok száma és elhelyezkedése, valamint a tárolt referencia blokkok száma a gyakorlatban eltérhet attól, amelyet a 9. ábrán példaképpen bemutattunk.

lö A 6. ábrán egy olyan kódexre mutatunk be példát, amellyel megvalósíthatjuk a videó képkockák kódolására vonatkozó fent vázolt eljárásokat. A videó kőderek kialakításának egyik fő elve az, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkentsük a becslési hiba 600 képkockát az éppen kódolt 620 blokk és a becslési jelölt öl 2 blokk (vagyis a kiválasztott referencia blokk) között. A becslési hiba 6íM) képkockát úgy definiáljuk, mint az éppen kódolt. 620 blokk és a becslési kelölt 612 blokk közötti különbséget, melyet egy 632 Összegző fokozatban kapunk meg az alábbi összefüggés alapján:

^(x,y)=x/_e(x,.y)-P_R(x,y) (4) ahol £(, a becslési hiba képkocka

I,. az éppen kódolt képkocka és

F_K a becslési jelölt képkocka.

A becslési jelölt 612 képkockát a találmány szerinti eljárás egy olyan előnyös megvalósítása révén kaphatjuk meg, amelynek során egy kiválasztott referencia képkockát és mozgásvektorokat használunk fel, Á Áx(x,y),Ay(x,y) .mozgásvcktorok együtthatóit: a mozgásvektort kiszámító 630 fokozatban megbecsült mozgásvektorok és megtalált különbségi együtt25 hatók összegeként alakítjuk ki. A megbecsült mozgásvekíor együtthatok, a találmány egy előnyös megvalósításának megfelelően, azoknak a szomszédos blokkoknak a mozgásvektorafoafc a felhasználásával nyert együtthatók, amelyek referencia képkockája megegyezik az éppen kódolt képkocka referencia képkockájával. A mozgásvektorok megbecsléséhez más módszereket is felhasználhatnak, melyek közül az egyik egy olyan korábban ismert el30 járás, amelynek során az éppen kódolt blokkot közvetlenül egy referencia képkocka segítségével kódoljuk. Az egv képkockában lévő összes képpont mozgásvektor csoportját mozgásvekíor mezőnek nevezzük. Mivel egy képkockában nagyszámú képpont található, a «9 ♦ *** ·**

-20képkockáí a gyakorlatban blokkokra osztjuk a videó kódolás során, és a mozgás információi blokkonként továbbítjuk a 7, ábrán vázlatosan bemutatott vevő dekőderhez.

Legalább egy, a becsült mozgásvektorok közül vagy az azokból kialakított mozgásvektor mezők közül kiválasztott mozgásvektort egy mozgásvektor kódoló 628 fokozatban kődo5 lünk, A mozgásmodeilek a szakterületen jól ismertek, például a fent bemutatott példánkban használt mozgásmodelleket használhatjuk fel a kódoláshoz. A kódolt mozgásvektorokaí vagy az azokból létrehozott mozgásvektor mezőket 624 multiplexerhez továbbítjuk.

61.8 fokozatban a képkocka blokkokból, vagy szegmensenként, vagy blokkonként létrehozunk egy képkockát, A referencia blokk vagy becslési jelölt formáját az alábbi összefüggés adta meg:

? (x, y) ~ R* [x -6 Áv(a, y), v + Ay(x, y)j ahol egy vagy több £*{x, y) referencia 622 képkockát a 610 memóriában tárolunk, és x és y vektor összetevők, ahol x egy képpont, képkocka szegmens vagy blokk vízszintes irányú elhelyezkedését jelöli, y pedig egy képpont, képkocka szegmens vagy blokk függó15 leges irányú elhelyezkedését jelöli, és Ax és Ay egy képpont, képkocka szegmens vagy blokk mozgás vektorát jelöli.

A 602 fokozatban kódoljuk az £l(x, y) becslési hiba 600 képkockát, amelyet jellemző módon véges kétdimenziós soros transzformációként jelenítünk meg, például diszkrét koszinusz transzformációvá!, A diszkrét koszinusz transzformációval kapott együtthatókat kvantáljnk és kódoljuk, mielőtt továbbítanánk a 624 multiplexerhez és a 7, ábrán vázolt vevő dekódcrhez.

A kóder olyan 606 dekódcr fokozatot is tartalmaz, amelyben dekódoljuk az Ζζ(χ, y) becslési hiba képkockát. Ezt az- Ly(x,y} becslési hiba 608 képkockát, a 634 összegző fokozatban hozzáadjuk a P_B(x,y) becslési 612 blokkhoz és ennek eredményeként egy olyan

/._t(x,y) dekódolt blokkot kapunk, amelyből egy új referencia blokkot nyerhetünk, vagy ugyanahhoz a képkrxrkához tartozó blokkok kombinálásával megkapjuk a referencia 614 képkockát és azt eltároljuk a 610 memóriában. így tnind az adó videó kóder, mind a vevő videó kődet ugyanazt a referencia képkockát vagy blokkot kapja meg és használja fel.

«·**

A 624 multiplexerben a mozgásvektor információt tartalmazó információt kombináljuk a becslési hiba képkockával, és ezt a képkocka 616 információt továbbítjuk a vevő dekőderhez (lásd a 7. ábrát).

A videó kőder fent vázolt funkcióit számos- módon megvalósíthatjuk, például egy proeeszszorral futtatott szoftver révén, vagy akár hardveresen, például diszkrét áramköri elemekből felépített logikai egységgel vagy akár egy ASÍC (appheaiion-speciíic íntegrated Circuit) áramkörrel.

A 7. ábrán egy olyan dekóder felépítésének vázlata látható, amelynek révén megvalósíthatjuk a videó képkocka átvitelben az időbeli redundancia csökkentésére alkalmazott fent bírt módszert, 710 dernultiplexerben a vett 700 videojel kódolt becslési hiba 702 képkockáját és kódolt mozgásvektor 712 együtthatóit vagy mozgásvektor mező 712 együtthatóit különválasztjuk egymástól.

A dekóder 716 memóriájában legalább egy korábban kódolt szomszédos blokk és/vagy A* (x, y) referencia 622 képkocka található, amelyet blokkokra bontottunk. Ugyanezek a képkocka blokkok és/vagy referencia képkockák mind a kóder, mind a dekóder memóriájában el vannak tárolva,

A 714 fokozatban ugyanolyan módon létrehozunk egy Pjx, y) becslési 718 jelöltet, ahogy a ó. ábrán a 618 kőder fokozatban est megtettük. A 704 fokozatban dekódolt £j.(x,y) becslési hiba 706 képkockát hozunk léire.

Egy 720 összegző fokozatban összeadjuk a dekódolt £'_n(x,y) becslési hiba 706 képkockát és a P„(x,y) becslést 718 jelöltet, Ez egy olyan /„(x,y) dekódolt 708 blokkot eredményez, amelynek formátumát az alábbi összefüggés hja le.:

A, (*»?)- ^4rty}~7?^[x-Vöx(x,y),y +Ay(x,y)j-t E,,(x, y) (6) almi egy vagy több korábban kódolt szomszédos blokkot és/vagy (x, y) referencia 722 képkockát blokkokra osztva a 716 memóriában tárolunk, és ahol xésy olyan vektor együttható, melyek közül x egy képpont vagy egy blokk vízszintes irányó elhelyezkedését, y pedig egy képpont vagy egy blokk függőleges irányú elhelyezkedését jelzi, és Δχ és Ay egy képpont, képkocka szegmens vagy blokk mozgásvektorát jelentik.

♦ *

-22Á fent bemutatott videó káder funkciókat -számos módon megvalósíthatjuk, például szoftveresen, egy processzorral végrehajtva, vagy tisztán hardveresen, például diszkrét áramköri elemekből leléphet logikai egységgel, vagy akár ASIC (appíication-specific integrated Circuit) áramkörrel,

A 8, ábrán egy rádió rendszer olyan terminálját vázoltuk, amelynek segítségével megvalósítható a találmány szerinti eljárás előnyös foganatosításí módja. Egy 824 előfizető terminál adója és egv rádió rendszer hálózati elem adója részben ugyanazt a feladatot látja el. Az előfizetői 824 terminál például egy mobil felefon lehet, vagy rádió egységeket magában foglaló mikroszámítógép, vagy bármely más olyan ismert eszköz, amely alkalmas a hamuit) tatott feladat ellátására, A példában bemutatott 824 témánál 800 antennát tartalmaz, amelynek segítségével egy duplex szűrőn keresztül jeleket tudunk adni és venni, A 824 terminál ettől eltérően több antennát is tartalmazhat, vagy több aniennás rendszerrel is ellátható. A 824 terminálnak 802 adója van, amely modulált jelet erősít és továbbít a 800 antennához, továbbá 804 modulátora van, amely egy kiválasztott modulációs eljárásnak meglő felelően a vivő jelet a kívánt információt tartalmazó jellel modulálja, továbbá olyan 806 vevője van, amely erősíti a 800 antennától kapott jelet és .lekonvertálja a szükséges vagy kívánt középfrekvenciára vagy közvetlenül alapsávra, továbbá olyan 808 demodulátora van, amely a kapott jelet demodulálja, ügy, hogy az adatjelet ezután külön tudjuk választani a vivőiéitől.

Az előfizetői 824 terminál olyan 8.lő vezérlő fokozatot tartalmaz, amely a 824 terminál különböző egységeinek a működését vezérli és hangolja össze, például 820 kamera és 822 videó ködek működését, és biztosítja a szükséges lépéseket, hogy feldolgozza a felhasználói beszédet vagy a felhasználó által létrehozott adatokat, azaz digitális jelfeldolgozást, digitális-analóg átalakítást és szűrést, végez. Ezen túlmenően úgynevezett szórt spektrumú rend25 szerekben, mint amilyen a WCDMA rendszer, a jel spektrumot egy pszeudo-véletlen szórási kóddal szórják egy adóban széles sávú jellé, és ezt a szórt jelet, egy vevőben fogják össze, ily módon elősegítve a csatornakapacitás megnövelését. A Sió vezérlő fokozat mind kódolást, mind dekódolást végez, például csatorna és beszéd kódolást. Ezen túlmenően a 816 vezérlő fokozat az adásra kerülő jelet és a jelzési információt úgy alakítja át, hogy azok megfeleljenek a használt rádió rendszer légi interfész szabványainak. Az. előfizetői 824 terminál egy vagy több különböző típusú memóriát tartalmaz, amelyek, akár más fokozatok részét is alkothatják, de külön memóriaként is kialakíthatok (ezeket, az ábrán nem tüntettük fel). Á 8. ábrán bemutatott kiviteli alak esetében a Sió vezérlő fokozat a 824 tér- 23 miaál működését vezérlő programot is tartalmaz. A bemutatott esetben a 822 videó kodek az egy képkocka .helyreállítási adatait kódoló és dekódoló 822 videó kodek különállóan van kiképezve, de ugyanúgy részét képezheti a 816 vezérlő fokozatnak is.

A képkockák továbbítása során a 820 kamera egy digitális képet rögzít a 8.1.8 .memória Ιού kozatban, A 820 kamera a képet ettől eltérően közvetlenül a.822 videó ködökben is rögzítheti, A 822 videó kodéit egy kiválasztott képkockát a fenti eljárások egyike vagy több különböző eljárás kombinációja segítségével kiválaszt, A 820 kamera, a 822 videó kodek és a

818 memória kár az előfizetői 824 terminálban is elhelyezhető, vagy akár különálló 826 kamera egységben is kiképezhető, mely utóbbi esetben a 826 kamera egység 828 in tarté10 szén .keresztül kapcsolódik az előfizetői 824 terminálhoz.

Az. előfizetői 824 terminál felhasználója szükség esetén megtekintheti a képkockát a 814 kijelzőn. A kódolt képkocka helyreállítási adatot ugyanúgy továbbítjuk, mint a beszéd vagy szöveg adatot a távközlési rendszerhez, valamint például másik telefonhoz.

A fent vázolt előfizetői 824 terminál egyes funkcionális egységei, például a képkocka kó15 dolásához és dekódolásához szükséges Slő vezérlő fokozatot és a 822 videó kodeket számos módon megvalósíthatjuk, például szoftveresen, a szoftvert futtató processzorral, vagy hardveresen, például diszkrét áramkörökből felépítet logikai fokozattal, vagy akár egy

AS-ÍC (application-specifíc integrated címeit) áramkörrel. A 824 terminál ábrákon bemutatott egyes feladatait számos olyan módon összefoghatjuk egyes funkcionális egységekké, amelyek eltérnek az ábrákon bemutatott példáktól. így például a 822 videó kodeket például kettéoszthatjuk egy külön kőder és egy külön dekóder részre.

A 824 terminál felhasználói interfésze hangszórót vagy 810 fülhallgatót, 812 mikrofont, 814 kijelzőt és lehetségesen billentyűzetet tartalmaz, melyek mind a 816 vezérlő fokozattal rak összeköttetésben.

Jóllehet a találmányt a fentiekben a leíráshoz kapcsolódó rajzok segítségével ismertettük, szakember számára nyilvánvaló, hogy találmányunk nem korlátozódik a bemutatott példákra és megoldásokra, hanem szakember ezeket számos módon átalakíthatja és módosíthatja úgy, hogy megoldása nem esik ki a szabadalmi igénypontokban- megfogalmazott igényelt oltalmi körünkből. A találmány különböző videó kódoló szabványokkal, például a

H.263 vagy MPEG szabványokkal együtt Is megvalósítható.

Claims (8)

1, Eljárás videó képkockák kódolására egy távközlést rendszerben, azzal jellemezve, hogy egymást követő álló képkockákból álló videó képkocka füzért alakítónk ki; legalább egy képkocka képkocka helyreállítási adatait referencia képkockaként, valamint korábban kódolt szomszédos blokkok .mozgásadatait eltároljak; egy vagy több korábban kódolt szomszédos blokk mozgásadataí alapján a kódolandó blokk mozgásadatait meghatározzuk, ahol a szomszédos blokkot az eltárolt referencia képkocka alapján alakítjuk ki; a kódolandó képkocka képkocka helyreállítási adatait meghatározzuk; és a kódolandó blokkot képviselő, előre meghatározott képminőség mellett előre meghatározott kódolási hatékonyságot eredményező képkocka belyreállítási adatokat és mozgási adatokat felhasználásra kivá2» Eljárás videó képkockák kódolására egy távközlési .rendszerben, azzal jellemezve, hogy egymást követő álló képkockákból álló videó képkocka füzért alakítunk ki; legalább egy, referencia képkockának tekintett képkocka képkocka helyreállítási adatait, és korábban kóló dőlt szomszédos blokkok mozgási adatait eltároljuk; az éppen kódolt képkocka képkocka blokkjának mozgási adatait az éppen kódolt képkocka képkocka helyreállítási adatainak kódolása során használt referencia képkockával azonos referencia képkockával rendelkező szomszédos blokkok kizárólagos felhasználásával meghatározzuk; és a kódolandó blokkot képviselő, előre meghatározott képminőség mellett előre meghatározott kódolási hatékony20 ságot eredményező képkocka helyreállítási adatokat és mozgási adatokat felhasználásra kiválasztjuk.

3. Az L vagy 2. igénypont szerinti eljárás, ezgeí jellemezve, hogy a referencia képkocká4. Az 1. vagy 2, igénypont szerín ti eljárás, azzal jellemezve, hogy a referencia képkocká25 kai képkockaként tároljuk el.

5, Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az éppen kódolt blokkot csupán egyetlen szomszédos blokk segítségével kódoljuk, ha csak egv szomszédos blokk Inter kódolású blokk, és ennek a blokknak azonos a referencia képkockája az éppen kódolt blokk referencia képkockájával

30 6. Az .1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a képkocka helyreállítást adat a képkocka blokk fényerősségét, színét, elhelyezkedését, valamint becslési hiba képkockáját jelző információ legalább egyikét tartalmazza.

·> « * X * ·> X X

- 25 7. Az. 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azz&í/<eSemezre_f hogy a képkocka blokk mozgását mozgás vektorokkal jelezzük.

8. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, nz&s/ je&mez^ hogy a korábban kódolt szomszédos blokkok az éppen kódolt, képkocka blokk közvetlenül szomszédos blokkjai.

5 9, Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azz&Í je&mezve, hogy a korábban kódolt szomszédos blokkok nem az éppen kódolt képkocka blokk közvetlenül szomszédos blokkjai, hanem attól távolabbi, a képkocka blokkok által alkotott képkockában lévő blokkok.

10. .Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás,.msíJeSemezve, hogy egy becslési hiba képkockát az éppen kódolt képkocka blokk és a referencia képkocka összehasonlításával kap10 luk.

11, Az l. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, ®zz&f JeSemezve» hogy a kódolási hatékonyságot Lagrange-függvény segítségével becsüljük meg.

12. Előfizetői terminál, nzzrtf /«faoe, hogy egymást követő álló képkockákból álló videó képkocka füzért kialakító eszközei; legalább egy, referencia képkockának tekinted

15 képkocka képkocka helyreállítási adatait, és korábban .kódolt szomszédos blokkok mozgási adatait eltároló eszközei; egy vagy több, az eltárolt referencia képkocka segítségével létrehozott, korábban kódolt szomszédos blokk mozgási adatainak a segítségével a kódolandó blokk mozgási adatait meghatározó eszközei; a kódolandó képkocka képkocka helyreállítási adatait meghatározó eszközei; és a kódolandó blokkot képviselő, előre meghatározott

20 képminőség mellett előre meghatározott kódolási hatékonyságot, eredményező képkocka helyreállítási adatokat és mozgási adatokat felhasználásra kiválasztó eszközei vannak.

Í3, Előfizetői terminál, gymást követő álló képkockákból álló videó képkocka füzért kialakító eszközei; legalább egy, referencia képkockának tekintett képkocka képkocka helyreállítási adatait, és korábban kódolt szomszédos blokkok mozgási adatait eltároló eszközei; az éppen kódolt képkocka képkocka blokkjának mozgási adatait az éppen kódolt képkocka képkocka helyreállítási adatainak kódolása során használt referencia képkockával azonos referencia képkockával rendelkező szomszédos blokkok kizárólagos felhasználásával meghatározó eszközei; és a kódolandó blokkot, képviselő, előre meghatározott képminőség mellett előre meghatározott kódolási hatékonyságot eredményező képkocka helyreállítási adatokat és mozgási adatokat felhasználásra kiválasztó eszközei vannak.

-2614. Az 12. vagy 13, igénypont szermii előfizetői terminál, az&sf jeSemesve»· hogy a referencia képkockák blokk tormájában vannak eltárolva,

15. Az 12. vagy 13. Igénypont szerinti előfizetői terminál, osse? jeffemezvg, hogy a referencia képkockák képkockaként vannak eltárolva.

5 16. Az 12. vagy 13, igénypont szerinti előfizetői terminál, nssz/je&mezve, hogy az éppen kódolt blokk csupán egyetlen szomszédos blokk segítségével kódolt blokk, ha csak egy szomszédos blokk inter kódolású blokk, és ennek a blokknak azonos a referencia képkockája az éppen kódolt blokk referencia képkockájával.

17» Az 12. vagy 13. igénypont szerinti előfizetői terminál, őszei/elemezve, hogy a kép10 kocka helyreállítási adat a képkocka blokk fényerősségét, színét, elhelyezkedését, valamint becslési hiba képkockáját jelző i nformáció legalább egyikét tartalmazza.

'18, Az 12. vagy 13. igénypont szerinti előfizetői terminál, az&zi jdfemezw. hogy a képkocka blokk mozgását mozgásvekiorok jelzik.

19, Az .12, vagy 13. igénypont szerinti előfizetői terminál, özznlye/femezve, hogy a koráb15 bán kódolt szomszédos blokkok az éppen kódolt képkocka blokk közvetlenül szomszédos

20, Áz 12, vagy 13. Igénypont szerinti előfizetői terminál, aszafjeSemezve, hogy a korábban kódolt szomszédos blokkok nem az éppen kódolt képkocka blokk közvetlenül szomszédos blokkjai, hanem attól távolabbi, a képkocka blokkok által alkotott képkockában lé20 vő blokkok.

2.1, Az 12. vagy '13. igénypont szerinti előfizetői terminál, azxaf yeífemezve, hogy az éppen kódolt képkocka blokk és a referencia képkocka összehasonlításával kapott becslési hiba képkockát tartalmaz.

22. Az .12. vagy 13. igénypont szerinti előfizetői terminál, maijeífemesw, hogy a kódo25 lási hatékonyságot Lagrange-fitggvény segítségével becsüljük meg.

'23, Videó kóder, Jefíemesve, hogy egymást követő álló képkockákból álló videó képkocka füzért kialakító eszközei; legalább egy, referencia képkockának tekintett képkocka képkocka helyreállítási adatait, és korábban kódolt szomszédos blokkok mozgási adatait eltároló eszközei; egv vagy több, az eltárolt referencia képkocka segítségével létre.30 hozott, korábban kódolt szomszédos blokk mozgási adatainak a segítségével a kódolandó blokk mozgási adatait meghatározó eszközei; a kódolandó képkocka képkocka helyreálltX » « Χ’ΦΦΧ

- 27 (áss adatait meghatározó eszközei; és a kódolandó blokkot képviselő, előre meghatározod képminőség mellett előre meghatározott kódolási hatékonyságot eredményező képkocka helyreállítási adatokat és mozgási adatokat felhasználásra ki választó eszközei varnak

24. Videó kóder, azzal jellemezve, hogy egymást követő álló képkockákból álló videó képkocka füzért kialakító eszközei; legalább egy, referencia képkockának tekintett képkocka képkocka helyreállítási adatait, és korábban kódolt szomszédos blokkok mozgási adatait eltároló eszközei; az éppen kódolt képkocka képkocka blokkjának mozgási adatait z éppen kódolt képkocka képkocka során használt referencia képkockával azonos referencia képkockával rendelkező szomszédos blokkok kizáró10 tagos felhasználásával meghatározó eszközei; és a kódolandó blokkot képviselő, előre meghatározott képminőség mellett előre meghatározott kódolási hatékonyságot eredményező képkocka helyreállítási adatokat és mozgási adatokat felhasználásra kiválasztó eszközei vannak,

25. A 23, vagy 24. igénypont szerinti előfizetői tenornál, azzal jellemezve, hogy a reíenen15 cl a képkockákat blokk formáj ában vannak eltáro 1 va.

A 23. vagy 24. igénypont szerinti előfizetői terminál, uzzű erre, hogy a referen27. A 23, vagy 24·. igénypont szerinti előfizetői terminál, azzal jellemezve, hogy az éppen kódolt blokk csupán egyetlen szomszédos blokk segítségével kódolt blokk, ha csak egy

20· szomszédos blokk intet kódolású blokk, és ennek a blokknak azonos a referencia képkockája az éppen kódolt blokk referensi a képkockájává!,

28. A 23. vagy 24. igénypont szerinti előfizetői terminál, azzal jellemezve, hogy a képkocka helyreállítási adat a képkocka blokk fényerősségét, színét, elhelyezkedését, valamint becslési hiba képkockáját jelző információ legalább egyikét tartalmazza,

25 2SK A 23. vagy 24. igénypont szerinti előfizetői terminál, azzal jellemezve, hogy a képkocka blokk mozgását mozgásvektorok jelzik,

3(k Á 23. vagy 24, igénypont szerinti előfizetői terminál, azzal jellemezve, hogy a korábban kódolt szomszédos blokkok az éppen kódolt képkocka blokk közvetlenül szomszédos blokkjai.

30 31. A 23. vagy 24. igénypont szerinti előfizetői terminál, nwí hogy a korábban kódolt szomszédos blokkok nem az éppen kódolt képkocka blokk közvetlenül szom·*♦#

28 szédos blokkjai, hanem attól távolabbi, a képkocka blokkok által alkotott képkockában lévő blokkok.

32. A 23, vagy 24. igénypont szerinti előfizetői terminál, azzal jellemezve? hogy az éppen kódolt képkocka blokk és a referencia képkocka összehasonlításával kapott, becslési hiba

5 képkockát tartalmaz,

33. Az A 23. vagy 24, igénypont szerinti előfizetői terminál, azzal jellemezve? hogy a kódolási hatékonyságot Lagrange-függvény segítségével becsüljük meg,

34. Számítógéppel olvasható program termék, egy távközlési rendszerben videó képkockák kódolására szolgáló eljárás végrehajtására, azzal jellemezve? hogy az eljárás során

10 egymást követő álló képkockákból álló videó képkocka füzért alakítunk ki; legalább egy, referencia képkockának tekintett képkocka képkocka helyreállítási adatait, és korábban kódolt szomszédos blokkok mozgási adatait eltároljuk; egy vagy több, az eltárolt referencia képkocka segítségével létrehozott, korábban kódolt szomszédos blokk mozgási adatainak a segítségével a kódolandó blokk mozgási adatait meghatározzuk; a kódolandó képkocka

15 képkocka helyreállítási adatait meghatározzuk; és a kódolandó blokkot képviselő, előre meghatározott képminőség mellett előre meghatározott kódolási hatékonyságot eredményező képkocka helyreállítási adatokat ős mozgási adatokat felhasználásra kiválasztjuk.

35. Számítógéppel olvasható program, tennék, egy távközlési rendszerben videó képkockák kódolására szolgáló eljárás végrehajtására, azzal jellemezve? hogy az eljárás során

20 egymást követó álló képkockákból álló videó képkocka füzért alakítunk ki; legalább egy, referencia képkockának tekintett képkocka képkocka helyreállítási adatait, és korábban kódolt szomszédos blokkok mozgási adatait eltároljuk; az éppen kódolt képkocka képkocka blokkjának mozgási adatait az éppen kódolt képkocka képkocka helyreállítási adatainak kódolása során használt referencia képkockával azonos mferencia képkockával rendelkező

25 szomszédos blokkok kizárólagos felhasználásával meghatározzuk; és a kódolandó blokkot képviselő, előre megbatározott képminőség mellett élőm meghatározott kódolási hatékonyságot eredményező képkocka helyreállítási adatokat és mozgási adatokat felhasználásra kiválasztjuk, fzve, hogy a referencia

3Ó. A 34. vagy 35, igénypont szerinti program termék, ngn 30 képkockákat blokk formájában vannak eltárolva,

37. A 34. vagy 35. igénypont szerinti program termek, ₍ képkockákat képkockaként vannak eltárolva.

v a referencia

-2938« A 34. vagy 35, Igénypont szerinti program tennék, nzzuí jellemezve, hogy az éppen kódok blokk csupán egyetlen szomszédos blokk segítségével kódolt blokk, ha csak egy szomszédos blokk inter kódolású blokk, és ennek a blokknak azonos -a referencia képkockája az éppen kódolt blokk referencia, képkockájával..

5 39. Á 34. vagy 35, igénypont szerinti program tennék, azzaljellemezbe, hogy a képkocka helyreállítási adat a képkocka blokk fényerősségét, színét, elhelyezkedését, valamint becslési hiba képkockáját jelző információ legalább egyikét tartalmazza,

40. A 34. vagy .35, Igénypont szerinti program termek, azzal jellemezbe, hogy a képkocka blokk mozgását mozgás vektorok jelzi k ,

10 41. A 34. vagy 35. igénypont szerinti program termék, azzaljellemezbe. hogy a korábban kódolt szomszédos blokkok az éppen kódolt képkocka blokk közvetlenül szomszédos blokkjai,

42« A 34, vagy 33. igénypont szerinti program termék, «zzex?jeSemezve, hogy a korábban kódolt szomszédos blokkok nem az éppen kódolt képkocka blokk közvetlenül szomszédos

15 blokkjai, hanem attól távolabbi, a képkocka blokkok által alkotott képkockában lévő blokkok,

43. A 34. vagy 35 . igénypont szerinti program termék, azzal jellemezve, hogy az éppen kódolt képkocka blokk és a referencia képkocka összehasonlításával kapott becslési hiba képkockát tartalmaz.

20 44«. A 34. vagy 35. igénypont szerinti program termék, azzal jelleme&’e, hogy a kódolási hatékonyságot Lagrauge-függvény segítségévei becsüljük meg.