HU226286B1 - Jogjegyrendszer termékek jogosítottságának megjelölésére és ellenõrzésére, és eljárás adott termék forgalomba hozatali jogosítottságának feltüntetésére - Google Patents

Description

a kódmező (14) első és második elkülönített tartományra (12, 13) oszlik, az első tartományban (12) lévő kód nem titkosított, és a jogosultra, valamint adott esetben a jogosultság meghatározott korlátáira jellemző adatokat tartalmaz, a második tartományban (13) pedig a jogjeggyel (10) ellátott konkrét termékre (3) jellemző egyedi kód van, amely például önmagában ismert expanziós titkosítási algoritmussal az adott termék sorszámából van generálva, és az adott kódból egyetlen más sorszám kódja sem ismerhető meg, az első és második tartomány (12, 13) kódjai közös adatbázisban (5) vannak rögzítve, az adatbázishoz (5) a jogtulajdonosok által kijelölt és jogosítottsági kóddal ellátott ellenőrök kommunikációs vonalon át egyedi lekérdezéssel férhetnek hozzá, és a hozzáféréshez szükség van a lekérdezést kezdeményező ellenőr jogosítottsági kódjára és a lekérdezett termékről (3) leolvasott mindkét tartomány (12,13) kódjának megadására.

A találmány tárgya jogjegyrendszer szerzői jogi vagy iparjogi oltalommal védett termékek jogosítottságának megjelölésére és ellenőrzésére, és eljárás az ilyen termékek forgalomba hozatali jogosultságának feltüntetésére.

A forgalomban szereplő márkás termékek jelentős része védjegyoltalom vagy szerzői jogi oltalom alatt áll. Az oltalmat megalapozó jog a fogyasztó számára garantálja a termék megfelelő minőségét és eredetiségét. A bizalom hatalmas gazdasági potenciált jelent, ami az új termékek létrehozásának gazdasági alapját képezi. A bizalom jogosulatlan kihasználása az ügyeskedők számára számottevő profitot jelent, ugyanakkor közvetlenül és közvetetten a fogyasztók érdekeit sérti. A jogvédelmi rendszerek (tehát a szerzői jogi és iparjogvédelmi rendszerek) a jogtulajdonosok részére az illetéktelen hasznosítással szemben hatékony jogi garanciát adnak, de ez a garancia csak keretként szolgál ahhoz, hogy jogsértés esetén a jogosult a jogsértővel szemben hatékonyan fel tudjon lépni. A piacon megjelenő konkrét termékek esetében azok jogosított vagy jogosulatlan voltának eldöntése sokszor nagyon nehéz, esetenként pedig lehetetlen. Hatékony jogvédelem pedig csak ott érvényesülhet, ahol a jogosított és jogosulatlan termékeket egymástól egyszerűen, gyorsan meg lehet különböztetni.

Egy adott termék jogosulatlansága adódhat abból, hogy a termék hamis, tehát nem a jogosult vagy annak szerződéses partnere állította elő, de a termék eredetisége a jogosítottságnak önmagában még nem elégséges feltétele. Ha az egyik országban jogosított terméket egy másik ország területére jogosult engedélye nélkül bevisznek, az egyértelműen jogsértésnek minősül, amennyiben a két ország között regionális egyezmény nincs. A párhuzamos import jogsértő volta mindaddig fennáll, ameddig a nemzetközi jogkimerülésről egyezmény nem születik, de ez belátható időtávon belül nem várható. Hasonlóképpen jogosulatlan az a termék is, amelyet a feljogosított licenciavevő a jogosítványban szereplő mennyiségen felül állít elő és hoz forgalomba, vagy ahol a forgalombahozatal a licenciaszerződésben rögzített feltételeket sérti.

Az eredetiség igazolására számos megoldás született, amely magában foglalta a terméknek valamely tanúsítóemblémával való ellátását. Ezek az eredetiségjelző megoldások azonban nem képesek kimutatni a jogos eredetű, de területi, darabszám vagy egyéb korlátokat sértő termékeket. Az eredetiség tanúsítására elterjedt emblémák hamisítás elleni védettsége ugyancsak nem tökéletes.

Az US 5,592,561 Isz. szabadalom olyan eredetiséget igazoló, hamisítási védelem céljára létrehozott rendszer, amely egyúttal lehetővé teszi, hogy a termékeknek a gyártástól a gyártó által történő értékesítésig terjedő útját követni lehessen, és ezáltal megakadályozza, hogy a gyártás és az értékesítési rendszer különböző állomásain a részt vevő személyek az eredeti termékek közé hamisakat is elhelyezzenek.

A megoldás elsősorban textiltermékek esetében alkalmazható, és a rendszer különböző helyeken lévő számítógépek és eszközök titkosított kapcsolatát használja ki. A vezérlő számítógép központi számítógéppel közli az adott helyen gyártandó termék jellemző gyártási paramétereit, majd a központi számítógép kapcsolatba lép a gyártás helyszínén lévő számítógéppel és speciális nyomtatóval, és a nyomtatót oly módon vezérli, hogy az a nyomtató alatt elhaladó anyag meghatározott helyére egy szabad szemmel láthatatlan festékkel egy sajátos kódolt mintázatot nyomtasson, amely mintázat tartalmazza a vezérlő számítógép által megadott gyártási információkat. A nyomtatott anyag elhalad egy speciális fénnyel sugárzó lámpa alatt, és egy videokamera érzékeli a mintázatot, majd az érzékelt mintázatot továbbítja a központi számítógéphez, és az csak akkor engedi az anyag továbbmozdítását, ha a kiolvasott kód a bevitt kóddal azonos.

A kód a felvitelt követően is ellenőrizhető, ha az ellenőrnek van saját számítógépe és kódolvasója, és titkosított kapcsolatba léphet a központi számítógéppel, valamint a vezérlő számítógéppel.

A szabadalom kifejezetten említi, hogy különböző gyártóknál használt rendszerek központi számítógépei egymástól függetlenek, közöttük sem kommunikáció, sem információcsere nem jöhet létre, az alkalmazott kódok eltérőek.

A szabadalom célja feltehetően az volt, hogy az adott gyártó vállalat érdekeltségén és a termék belső áramlási útvonalán belül kizárják a hamisítás lehetőségét, és a többszörösen titkosított kapcsolat és kódolás ezt a biztonságot segítette. A megoldás ugyanakkor nem védett a kereskedelmi forgalomba került, azaz a belső rendszert elhagyó piacon a hamis termékek megjelenése ellen, mert ha egy hamisító egy jogos eredeti termék emblémáját és a kódot lemásolja, akkor

HU 226 286 Β1 az ellenőrzés az így lemásolt emblémát jogosítottnak fogja tekinteni. Ha a kódot is sikerül visszafejteni, akkor az egyik jogosított termék adatából számos további termék adatát elő tudja állítani, mert a termékre vagy nem kerül sorszám, csak gyártási időadat, vagy ha kerül is, akkor az egyszerű számsort alkot. A megoldás az igen nagy költségekkel járó kódolás és keresztellenőrzés ellenére nem biztosít hatékony védelmet a gyártótól független külső hamisításokkal szemben, ugyanakkor számos felesleges korláttal rendelkezik, nevezetesen láthatatlan tintát alkalmazó nyomtatót, sajátos anyagmozgatást igényel, és feltételezi, hogy a nyomtatást a gyártás egy állomásaként valós időben végezzék el.

A szabadalom említést sem tesz arról, hogy a megoldást a jogosulttal csak lazább kapcsolatban álló licenciavevők milyen módon tudják alkalmazni, és nem különbözteti meg az eredeti termékeket azoktól a termékektől, melyek eredetiek ugyan, de adott célra nem jogosítottak. A megoldás nem utal arra sem, hogy csak szellemi jogvédelemben részesített termékek esetén hogyan lehetne használni. A szabadalom meg sem említi, hogy milyen eszközök védik a közt attól, hogy a szabadalom szerinti megoldást egy hamisító a hamis termékein alkalmazza, és azt a látszatot keltse, mintha termékei eredetiek lennének.

A találmány feladata olyan jogjegyrendszer létrehozása, amely nemzeti vagy akár nemzetközi méretekben is hatékonyan képes a különböző gyártók vagy jogosítottak igényei szerint a szellemi tulajdonvédelem valamely válfaja által védett termékek jogosítottságát feltüntetni, mely a termékekre vonatkozó jogosítottsági adatokat egységes adatbázisban tartalmazza, de az adatokhoz hozzáférést csak a jogosított ellenőrök részére biztosít a jogosítottságuknak megfelelő korlátokkal.

A kitűzött feladatot a csatolt igénypontokban meghatározott jogjegyrendszerrel és eljárással oldottuk meg.

A találmány szerinti megoldást a továbbiakban példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az:

1. ábra a találmány szerinti rendszer egyszerűsített tömbvázlata, a

2. ábra a jogjegy elrendezési rajza, és a

3. ábra a lekérdező alrendszer tömbvázlata.

A találmány szerinti rendszer felépítését az 1. ábra szemlélteti. A rendszer alapvetően a jogosultak érdekeinek hatékony és könnyen ellenőrizhető védelmét szolgálja. Az 1. ábrán vázolt kapcsolati rajzon 1 jogosult alatt az eredeti jogtulajdonost értjük, aki például valamely védjegy, szerzői jog vagy know-how-jog eredeti tulajdonosa. A jogjeggyel ellátandó árut általában nem közvetlenül az 1 jogosult gyártja vagy viszi piacra, hanem ezt a feladatot országonként egy vagy több erre feljogosított gyártó vagy importáló vállalat vagy vállalkozás látja el. A 2 licenciavevő az 1 jogosulttal szerződéses kapcsolatban áll, mely kapcsolat a kibocsátandó 3 termék vonatkozásában legalább a jogosultságra jellemző kikötéseket tartalmazza. A jogosultságot jellemezheti a 3 termék megnevezése, a jogosultság területi és időbeli hatálya, a darabszámmal kapcsolatos kikötések és a fizetendő jogdíj.

A 3 termék jogjeggyel való ellátásáról az 1 jogosult vagy a 2 licenciavevő megrendelésére 4 szolgáltató gondoskodik. A 4 szolgáltató nagy kapacitású 5 adatbázissal rendelkezik, amely lehetővé teszi a jogjegy kibocsátásával és kibocsáthatóságával kapcsolatos adatok és információk megfelelő tárolását és egyedi lekérdezését. A 4 szolgáltató 6 nyomdával szerződéses és üzleti kapcsolatban van. A 6 nyomda kizárólagos feladata a jogjegy meghatározott formában való elkészítése és egyedi azonosító kóddal való ellátása. A 6 nyomda a jogjegyet meghatározott, korszerű hamisítás ellen védett formában állítja elő, amely tartalmaz sajátos rajzolatot, utánozhatatlan hordozót és holografikus vagy egyéb eredetiséget bizonyító jelet. A jogjegy a 6 nyomdában valamely hordozóra felvitt formában tárolható, felhasználható jogjeggyé azonban csak az azonosító kód felvitele után válik. A 4 szolgáltató a beérkezett jogjegyigények alapján rendeli meg a jogjegyeket a 6 nyomdától, közli vele a kódmező első tartományának tartalmát, és megadja a kódmező második tartományát képező sorszámra jellemző darabszámtartományt, a sorszámok generálására használandó kódot és a kezdő sorszámot. A 4 szolgáltató számítógépes rendszere a konkrét igény alapján elkészít egy nyomtatási adatbázist, azt hordozón vagy védett adatvonalon átadja a 6 nyomdának, ahol a jogjegyek egyedi gyártása, „megszemélyesítése” megtörténik.

A 6 nyomda az elkészült jogjegyeket a 4 szolgáltatón keresztül bocsátja a végső felhasználó rendelkezésére. A jogjegyek adatai generálásuk és elkészültük után azonnal bekerülnek az 5 adatbázisba.

Az 1 jogosult és a 4 szolgáltató közötti megállapodás rögzíti a szolgáltatási díj fizetésének feltételeit. Az adott 3 termék akkor látható el jogjeggyel, ha a 2 licenciavevő jogosultsága igazolást nyert. A szolgáltatási szerződés rögzíti a jogjegy használatának díját és feltételeit.

A 2. ábra a 10 jogjegy felépítését szemlélteti. A 10 jogjegy olyan 11 hordozón helyezkedik el, amelyről könnyen, gépi úton vagy kézzel a sérülés veszélye nélkül leválasztható. A 11 hordozóról való leválasztás után a 3 termékre való felvitelt követően a 10 jogjegy már sérülés nélkül nem távolítható el. Erről egyrészt a 10 jogjegy hátoldalán kialakított tapadóréteg tapadóereje, továbbá a 10 jogjegy anyagában kialakított horonyrendszer vagy perforáció gondoskodik. Ebből a szempontból a 10 jogjegy az autópálya-matricákhoz hasonló. Amennyiben az 1 jogosultnál vagy a 2 licenciavevőnél a 3 termékre való felvitelt megelőzően a 10 jogjegyek adott csoportja megsérül, akkor azok sérült, de még azonosítható állapotban a 4 szolgáltató részére visszaszállítandók, adataik „rontott” megjelöléssel az adatbázisba bevitelre kerülnek.

A 10 jogjegy tartalmaz 12 első tartományra és 13 második tartományra osztható 14 kódmezőt, amelyen például 8-8 alfanumerikus (32 vagy 64 állapotú) karakterekből, vagy egyenként 13-16 numerikus karaktert tartalmazó vonalkódból álló kód helyezhető el.

HU 226 286 Β1

A 12 és 13 tartományok célszerűen egymástól elkülönülten, tetszőleges karakterszámmal is elhelyezhetők, és a vonalkódszabvány szerint előállítva gépi úton is olvashatók. A 14 kódmezőn kívül a 10 jogjegy tartalmaz olyan elemeket, amelyek például a bankjegyeken vagy csekkeken szerepelnek, és amelyek meghatározott rajzolatból, háttérből és hologramos azonosítóból állnak. Célszerű, ha a 10 jogjegyen szerepel egy, a szolgáltatás céljára utaló felirat, adott esetben tanúsító védjegy is, amely például a minden országban érthető „Licensed Product”, magyarul „Jogosított Termék lehet.

A találmány szerinti rendszer egyik legfontosabb sajátossága az egyedi lekérdezés lehetősége. A 3. ábrán a lekérdezéssel kapcsolatos rendszertechnikai elrendezés vázlatát szemléltettük. A rendszerben 15 ellenőr jelölheti az 1 jogtulajdonost, illetve annak kiválasztott és feljogosított személyeit, jelölheti a 2 licenciavevőt, a 4 szolgáltatót, jelölheti továbbá az említett személyek által feljogosított hatósági vagy privát ellenőrt (vám- és pénzügyi szerveket, rendőrséget, fogyasztóvédelmi szervet vagy magánnyomozó irodát). A 15 ellenőr az őt feljogosító engedéllyel együtt kap egy olyan kódot, amely jogosultságának kereteit, illetve korlátáit tartalmazza. A 15 ellenőr 16 kommunikációs vonalon, például mobiltelefonon, telefonon vagy interneten keresztül kapcsolatba lép az 5 adatbázissal, és a kapcsolat felvétele után megadja (általában automatikusan) kérdezési jogosultságának kódját és az ellenőrizendő jogjegy kódmezőjét. Az 5 adatbázis abban az esetben, ha a keresett kódmezőadatok a jogosultsági tartományban esnek, megkeresi az adott kódot, és ha talál ilyen kóddal jellemzett kibocsátott jogjegyet, akkor egy egyszerű „igen” válasszal igazolja a jogjegy és ezzel a termék legális jellegét. Az igazolási folyamat rendkívül gyors és egyszerű. Különösen előnyös a jogjegyrendszer alkalmazása szerzői jogi védelem alatt álló termékek importja esetében a vámszerveknél. Mint ismeretes, az a tény, hogy egy tárgy szerzői jogi oltalom alatt áll-e és ha igen, akkor ki a jogosult, nem állapítható meg olyan egyszerűen, mint védjegyek esetében. Erre való tekintettel a vámfelügyelet igénybevétele és a nem jogosított termékek határon való feltartóztatása nehézségekbe ütközik. A találmány szerinti jogjegyrendszer használata ezen a problémán is segít. Ha az illetékes vámszervek lekérdezési jogosultságot kapnak, akkor a jogjeggyel ellátott termékek jogszerűségét könnyen tudják ellenőrizni. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy a külföldi exportőr a küldemény indítása előtt a jogjegyeket megkapja, és azokat a termékekre felvigye. Ez a szerződött partnerek együttműködésével könnyen biztosítható.

Az 5 adatbázis lekérdezési programja olyan, hogy alapvetően csak egyedi lekérdezéseket engedélyez, tehát nem teszi lehetővé, hogy a lekérdező összetett információt kapjon az adott jogosult vagy az adott termék adatairól. Azt különösen nem teszi lehetővé, hogy a rendszer valamely jogosultja más jogosultak adatairól bárminemű információt kapjon.

A továbbiakban egy példa kapcsán a 14 kódmező felépítését és kialakítását ismertetjük. A 12 első tartomány például 64 állapotot felvevő 8 kódból áll, amely négyszer két mezőre oszlik. Az első mező azonosítja az 1 jogosultat. A második mező a 2 licenciavevő azonosítója. A harmadik mező az adott jog érvényességének földrajzi területét jelöli, amely lehet ország, országcsoport, regionális vámunió, illetve minden olyan terület, amely a szokásos nemzetközi megállapodásokban területként szerepelni szokott. A negyedik mező magát a terméket jelöli, ez a jelölés azonban döntően termékcsoportot jelöl, miután a nemzetközi szerződésekben licenciát általában hasonló termékeket magában foglaló termékcsaládokra adnak.

Amennyiben a találmány szerinti rendszer elterjedése olyan nagy lesz, hogy az eredeti mezők hossza az információk megkülönböztetésére nem elegendő, a mezőhossz értelemszerűen növelhető.

A találmány szerinti rendszer egyik előnye abban áll, hogy a 12 első tartomány adatai, illetve azok kódolása könnyen felismerhető és azok legalább a rendszer ismerői és használói számára nyilvánosak, az alfanumerikus jelölés pedig könnyű azonosíthatóságot biztosít. A termék azonosító számának rendszerbeli ellenőrzése előtt a hamis megjelölés már akkor is felderíthető, ha a 3 termék jellemzői és a könnyen felismerhető 12 első tartomány adatai nem egyeznek.

A termék egyedi azonosítására szóló 13 második tartomány nem egyszerű sorszám, azaz egy adott terméken lévő kódból egyszerű módon nem következik a soron következő (vagy megelőző) engedélyezett termékek sorszáma. A kódolást a 4 szolgáltató és a 6 nyomda közötti megállapodás, illetve a 4 szolgáltató által megrendelt kód határozza meg, amely kiterjedhet az alfanumerikus karakterek képzési algoritmusára és a karakterek sorrendjére, illetve a titkosítást meghatározó bármely egyéb paraméterre. Ez az adatkezelés a rendszert hamisítás ellen teljesen védetté teszi, mert ha valamely hamisító egy konkrét termék adatait alapján tudna egy másolatot készíteni, abból nem készíthet többet, mert az adott kód csak egyetlen termékhez használható fel. A rendszer ugyanis a lekérdezéskor azt is közli a kérdezővel, hogy ha ugyanaz a kérdező a keresett kódot másodszor is megkérdezi.

A találmány szerinti rendszer a valóságban az itt példaként bemutatott megoldásnál összetettebb. A jogosultság rendszere általában bonyolultabb az 1. ábrán vázoltnál. Az 1 eredeti jogosult és a végső felhasználó között soklépcsős viszony állhat fenn, mely magában foglalja a gyártót, a forgalmazót, az importőrt, a nagy- és kiskereskedőt. A jogjegyszerződés vonatkozásában az itt felsoroltak mindegyike licenciavevőnek minősülhet. A számítógépes rendszer a jogosultság vonatkozásában célszerűen 4-5 szintet tud kezelni és megkülönböztetni.

Amennyiben a 14 kódmezőt vonalkódból alakítjuk ki, a gépi olvashatóság előnye az, hogy a lekérdezés interneten és/vagy megfelelően programozott mobiltelefonon keresztül történhet, és ekkor a visszajelzés az egyszerű igen-nem válaszon kívül az áru adatait és a jogosultak megnevezését is tartalmazhatja.

A találmány szerinti jogjegyrendszer előnye, hogy a nemzetközi áruforgalom teljes egészére kiterjedően

HU 226 286 Β1 bővíthető, a jogosult terméket a hamisítottól és a jogosulatlan eredeti termékektől jól megkülönbözteti, az ellenőrzés lehetőségét biztosítja minden erre feljogosított fórum számára, ugyanakkor alkalmazása olcsó, és a jogosultak szerződéskötési szabadságát semmiképpen sem korlátozza, hanem a kikötéseket figyelembe veszi.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Jogjegyrendszer adott jogtulajdonosok szerzői jogi vagy iparjogi oltalommal védett termékei jogosítottságának megjelölésére és ellenőrzésére a termékekre vonatkozó jogosítottsági korlátok alapján, ahol a termék a forgalomba hozatalát megelőzően az eredetiségét tanúsító, gépi úton olvasható kóddal van ellátva, a kód adatai adatbázis memóriájában is rögzítve vannak, azzal jellemezve, hogy az eredetiséget tanúsító kód a jogosítottság igazolását követően egy, a termékkel (3) társítható jogjegy (10) kódmezőjén (14) van kialakítva, a kódmező (14) első és második elkülönített tartományra (12, 13) oszlik, az első tartományban (12) lévő kód nem titkosított, és a jogosultra, valamint adott esetben a jogosultság meghatározott korlátáira jellemző adatokat tartalmaz, a második tartományban (13) pedig a jogjeggyel (10) ellátott konkrét termékre (3) jellemző egyedi kód van, az első és második tartomány (12, 13) kódjai közös adatbázisban (5) vannak rögzítve, az adatbázishoz (5) a jogtulajdonosok által kijelölt és jogosítottsági kóddal ellátott ellenőrök (15) kommunikációs vonalon (16) át egyedi lekérdezéssel férhetnek hozzá, és a hozzáféréshez szükség van a lekérdezést kezdeményező ellenőr (15) jogosítottsági kódjára és a lekérdezett termékről leolvasott mindkét tartomány (12, 13) kódjának megadására.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a jogjegy (10) címke, amely a termékről (3) sérülésmentesen eltávolíthatatlan hordozón (11) van kiképezve, és felületének a kódmezőn (14) kívülre eső részén az utánnyomást megnehezítő struktúrák vannak.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy az első tartomány (12) a jogosultat (1) és a licenciavevőt (2) azonosító mezőt, a jog területi hatályára jellemző mezőt és a termék (3) fajtájára jellemző mezőt tartalmaz.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a jogjegyek (10) kódmezői (14) nyomtatással vannak kialakítva, a jogjegyek (10) nyomtatása adott termékekhez csoportosan történik, és az adatbázis (5) minden adott csoport nyomtatásának tényét a csoport kódmezőinek (14) adatai mellett tartalmazza.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a kódok szabványos vonalkódok.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a második tartományban (13) titkosított algoritmusnak megfelelően képzett egyedi kód van.
7. 7. Eljárás szerzői jogi vagy iparjogi oltalommal védett termékek forgalomba hozatali jogosítottságának feltüntetésére és ellenőrzésére, ahol egy jogosult a forgalomba hozatalra meghatározott korlátok mellett licenciavevő részére jogosultságot adott, amelynek során a terméket egy, az eredetiséget tanúsító és további információkat kódolt formában tartalmazó jelöléssel látjuk el, azzal jellemezve, hogy a jogosult (1) vagy a licenciavevő (2) megrendelésére a termékek (3) jogosítottságára jellemző adatokat egy számítógépes jogosultság-nyilvántartó rendszert üzemeltető szolgáltatóval (4) közöljük, a jogosítottság ellenőrzését követően a szolgáltató (4) révén termékenként egy-egy jogjegyet (10) készítünk, melyeket a megrendelő félnél a termékekre (3) vagy azok csomagolására felhelyezzük, a jogjegyeket (10) azok elkészítésekor több mezőre osztjuk, egy kódmezőn (14) első és második tartományt (12, 13) alakítunk ki, az első tartományba (12) a jogosultra (1), valamint adott esetben a jogosultság meghatározott korlátáira jellemző adatokat nem titkosított, de gépi úton olvasható kódolt alakban rögzítjük, a második tartományba (13) pedig a konkrét termékre (3) jellemző, szintén gépi úton olvasható egyedi kódot rögzítünk, az első és második tartományokban (12, 13) rögzített adatokat a szolgáltatónál (4) lévő említett számítógépes rendszer adatbázisában (5) tároljuk, majd a termék (3) jogosultságának ellenőrzése érdekében az ellenőrzésre feljogosítottak részére az adatbázishoz (5) az adott termékre (3) vonatkozó adatok lekérdezésére hozzáférést engedélyezünk, az ellenőrzéshez felhasználjuk a lekérdezett jogjegyről (3) kiolvasott kódokat.