HU222327B1 - Eljárás térhatású képinformációval ellátott kártya előállítására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás térhatású képinformációval ellátott kártyaelőállítására, amelynek során előre meghatározott jelzést hoznaklétre. A jelzést legalább egy darab műanyag lapra fölviszik, ezeketegymásra helyezik, elmozdulásmentesen összeerősítik, és így jelölésselrendelkező alaptestet (30) készítenek. Az eljárás jellegzetessége,hogy a jelzéssel ellátott műanyag lap (31, 32, 33, 34, 35) előállításaelőtt az előre meghatározott jelzést részjelzésekre (40, 50…) bontjákfel. Az egyes részjelzésekhez (40, 50…) kapcsolópontokat (41, 51, 61,71, 81) rendelnek hozzá, majd az egyes részjelzések (40, 50…) legalábbegy részét más-más műanyag lapra viszik fel. A jelzésekkel ellátottműanyag lapokat (31, 32, 33, 34, 35) sorrendbe szedik, akapcsolópontoknak (41, 51, 61, 71, 81) megfelelően egymás föléillesztik, az alaptestet (30) pedig csak ezt követően készítik el. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás térhatású képinformációval ellátott kártya előállítására, amelynek során előre meghatározottjelzést hozunk létre, a jelzést legalább egy darab műanyag lapra fölvisszük, és így jelzéssel ellátott műanyag lapot állítunk elő, majd a jelzéssel ellátott műanyag lapot egy vagy több további műanyag lappal társítjuk, a műanyag lapokat egymásra helyezzük, elmozdulásmentesen összeerősítjük, és így jelöléssel rendelkező alaptestet készítünk.

Az utóbbi években egyre szélesebb körben terjedtek el a különböző célra használt azonosító kártyák. Ilyen kártyákat alkalmaznak többek között beléptetőrendszerekhez a személyek azonosítására, bankkártyákhoz a számla feletti rendelkezés ellenőrzésére, de hatósági igazolványként is a személyek jogosultságának igazolására. A kártyák előállításának lényege, hogy a használó személy részére átadandó kártya hordozótagján célszerűen valamilyen nyomdatechnikai eljárás segítségével elhelyezik a célnak megfelelő adatokat, információkat, például nevet, azonosító számot, érvényességi időpontot, majd a hordozótagot vékony műanyag fóliával fedik be, annak érdekében, hogy a rajta szereplő jelzéseket megóvják a sérülésektől. A hordozótest külső felületeire - általában - laminálással rögzítik a műanyag fóliát.

Ilyen kártyák előállítására vonatkozó eljárás ismerhető meg többek között az EP 86.282 számú és az EP 938.412 számú szabadalmi leírásból, valamint a WO 0012308 számú közzétételi iratból.

Az ismert eljárások hiányossága azonban, hogy a kártyák kialakításánál a kártya síkján belül található felületek kizárólag kétdimenziós, síkbeli képinformációkat, illetőleg egyéb adatokat tartalmaznak, mivel az eddig használatos eljárások csak erre alkalmas módon képesek rögzítem a képinformációkat a hordozótesten.

A találmány szerinti kialakítással célunk az ismert eljárások hiányosságának kiküszöbölése, és olyan változat kidolgozása volt, amely lehetővé teszi, hogy a hagyományos kártyaméretek változatlanul hagyása mellett a kártya képi információit térben lehessen megjeleníteni.

A találmány szerinti kialakításhoz az a felismerés vezetett, hogy ha a kártyát úgy állítjuk össze megfelelő mennyiségű és fizikai jellemzőjű átlátszó műanyag fóliából, hogy az összetevő fóliákra a megjeleníteni kívánt képinformáció sajátosan elrendezett részleteit hordjuk föl, akkor még a kártya által határolt kis vastagságú térfogatban is megfelelő térhatású látvány alakítható ki, és így a feladat megoldható.

A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás térhatású képinformációval ellátott kártya előállítására - amelynek során előre meghatározott jelzést hozunk létre, a jelzést legalább egy darab műanyag lapra fölvisszük, és így jelzéssel ellátott műanyag lapot állítunk elő, majd a jelzéssel ellátott műanyag lapot egy vagy több további műanyag lappal társítjuk, a műanyag lapokat egymásra helyezzük, elmozdulásmentesen összeerősítjük, és így jelöléssel rendelkező alaptestet készítünk - azon alapszik, hogy a jelzéssel ellátott műanyag lap előállítása előtt az előre meghatározott jelzést részjelzésekre bontjuk föl, az egyes részjelzésekhez kapcsolópontokat rendelünk hozzá, majd az egyes részjelzések legalább egy részét más-más műanyag lapra visszük föl, ahol a műanyag lapok legalább egyike átlátszó, és a jelzésekkel ellátott műanyag lapokat így készítjük el, majd a jelzésekkel ellátott műanyag lapokat önmagukban vagy további műanyag lapokkal együtt sorrendbe szedjük, a kapcsolópontoknak megfelelően egymás fölé illesztjük, az alaptestet pedig csak ezt követően készítjük el.

A találmány szerinti eljárás további ismérve lehet, hogy a jelzéssel ellátott műanyag lapokat laminálással egyesítjük alaptestté.

Az eljárás egy foganatosításánál előre meghatározott jelzésként egyetlen leképzési síkban elhelyezkedő képpontok halmazát használjuk.

Az eljárás egy másik megvalósításánál az előre meghatározottjelzés részjelzésekre bontása során a leképzési síkot választósíkokkal fölszeleteljük, és az egyes részjelzéseket a képpontok halmazának az adott választósíkban elhelyezkedő részhalmazából képezzük.

Az eljárás szempontjából kedvező, ha a képpontoknak a részjelzéseket képező részhalmazát nyomdai úton visszük föl a műanyag lap felületére.

Egy további eljárásváltozatnál egy műanyag lap egyik felületére csak egyetlen részjelzést viszünk föl.

A találmány szerinti eljárás előnye, hogy az összetevő lapok részinformációkkal történő ellátása, és az ismertektől eltérő összeillesztése révén a síkbeli részinformációk egyesítésekor a képinformáció térbeli látványt nyújt, ami jelentősen eltér a hagyományos bankés egyéb azonosító kártyák megjelenési formájától.

Előnynek kell tekinteni, hogy az ismertektől eltérő eljárással a sík képek térbeli formában is megjelentethetők, ami eddig hasonló módon kialakított, több rétegből összeállított kártyák esetében nem volt lehetséges.

Kedvező továbbá, hogy a kártyák elkészítése nem igényel sajátos, új gyártóeszközöket és ismeretlen technológiákat, így a hagyományos berendezésekkel és a szokványos gyártási eljárásokkal alakítható ki egy teljesen új képi információt hordozó kártya.

A találmányt a továbbiakban példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az

1. ábra az eljárás alapját képező előre meghatározottjelölés, a

2. ábra egy választósíkban elhelyezkedő részjelzés képe, a

3. ábra az eljárás szerint elkészített különböző részjelzésekkel ellátott műanyag lapok képe, a

4. ábra az eljárás szerint összeállított alaplap képe, az alkotó műanyag lapok egyes részeinek eltávolításával, az

5. ábra a kész kártya elölnézeti képe.

Az 1. ábrán a találmány szerinti eljáráshoz felhasznált 20 előre meghatározott jelzés látható, amely esetünkben egy elefánt képe. A 20 előre meghatározott jelzést a 22 leképzési síkban elhelyezkedő 21 képpontok teljes halmaza alkotja. Az 1. ábrán megfigyelhető továbbá egy 23 választósík is, amely itt lényegében párhuzamos a 22 leképzési síkkal.

HU 222 327 Bl

A 2. ábra a 21 képpontok 23 választósíkban elhelyezkedő azon részhalmazát mutatja, amely 21 képpontok együttese a 80 részjelzést alkotja.

A 3. ábra egyfelől azt a 36 műanyag lapot mutatja meg, amelynek 36a felületén elhelyezhetők a különböző részjelzések. Másfelől ezen a 3. ábrán szemlélhető a részjelzéssel és a 40 részjelzés illesztésére szolgáló kapcsolóponttal, valamint a 42 kapcsolóponttal rendelkező 31 jelzéssel ellátott műanyag lap, továbbá az 50 részjelzéssel, az 51 kapcsolóponttal és az 52 kapcsolóponttal bíró 32 jelzéssel ellátott műanyag lap, a 60 részjelzéssel, a 61 kapcsolóponttal és a 62 kapcsolóponttal kiegészített 33 jelzéssel ellátott műanyag lap, a 70 részjelzést, a 71 kapcsolópontot és a 72 kapcsolópontot tartalmazó 34 jelzéssel ellátott műanyag lap, valamint a 80 részjelzést, a 81 kapcsolópontot és a 82 kapcsolópontot hordozó 35 jelzéssel ellátott műanyag lap.

A 4. ábra a 31, 32,33,34 és 35 jelzéssel ellátott műanyag lapokból összeállított 30 alaptestet mutatja, amelyen az is megfigyelhető, hogy az egyes 41, 51, 61, 71, kapcsolópontok illesztésével hogyan alakul ki a 40 részjelzést, az 50 részjelzést és a többit is összegző kép.

Az 5. ábra pedig a végső formájában kialakított 30 alaptestet tartalmazó 10 kártyát szemlélteti.

A következőkben a találmány szerinti eljárást eljárási példák alapján mutatjuk be részletesebben.

1. példa

A 10 kártya elkészítéséhez elsőként a 21 képpontok halmazából álló és egyetlen 22 leképzési síkban elhelyezkedő 20 előre meghatározott jelzést hoztunk létre, amely - amint az az 1. ábrán látható - esetünkben egy elefánt fényképe. A 20 előre meghatározott jelzést ezt követően úgy bontottuk föl részjelzésekre, hogy a 22 leképzési síkkal párhuzamos 23 választósíkokba a 20 előre meghatározott jelzés egy-egy részletét másoltuk át és az így kialakított 40, 50, 60, 70, és 80 részjelzésekről nyomdatechnikai eljárásban alkalmazható sokszorosító nyomósablont készítettünk. A nyomósablonon a 40 részjelzéshez a 41 és a 42 kapcsolópontokat, az 50 részjelzéshez az 51, 52 kapcsolópontokat, a 60 részjelzéshez a 61,62 kapcsolópontokat, a 70 részjelzéshez a 71, 72 kapcsolópontokat, míg a 80 részjelzéshez a 81, kapcsolópontokat is hozzárendeltük.

A nyomósablon elkészítése után átlátszó anyagból készült, vékony 36 műanyag lapok egy-egy 36a felületére vittük föl a különböző 40,50,60,70 és 80 részjelzéseket, és így a - 3. ábrán szemlélhető - 31,32,33, 34, és 35 jelzéssel ellátott műanyag lapokhoz jutottunk. A 31, 32,33, 34, és 35 jelzéssel ellátott műanyag lapokat ezután megfelelő sorrendben egymás fölé soroltuk be, és a 41, 51, 61, 71, 81, valamint a 42, 52, 62, 72, 82 kapcsolópontok segítségével úgy illesztettük egymásra, hogy a 40, 50, 60, 70, és 80 részjelzések elölnézetének merőleges vetülete, amint az a 4. ábra egy részén is megfigyelhető, lényegében a 20 előre meghatározottjelzés teljes 21 képponthalmazát tartalmazza.

A 31,32, 33,34, és 35 jelzéssel ellátott műanyag lapokat összeállításuk után laminálás! eljárással rögzítettük egymáshoz, és ezzel elkészítettük a 30 alaptestet, amely a 20 előre meghatározott jelzést a 22 leképzési síkban megvalósító teljes 21 képponthalmazt egymás fölött elhelyezkedő, és így térben egymáshoz viszonyítva eltérő 23 választósíkokban lévő részhalmazokban tartalmazza. Az egymással párhuzamos helyzetű különböző 23 választósíkok eltérése a jelen eljárási példa szerint gyártott 10 kártyánál éppen a 36 műanyag lap vastagságával egyezik meg. Ebből következően a 10 kártyán kialakított kép térhatásának fokozása a 30 alaptestben alkalmazott kártyák számának növekedésével érhető el.

A 31,32,33, 34, és 35 jelzéssel ellátott műanyag lapok összeerősítése után a 30 alaptest a megfelelő méretre vágható, és így állítható elő a 10 kártya végső formájában.

2. példa

Ennél az eljárásváltozatnál lényegében az előzőekben ismertetetthez hasonlóan jártunk el. A különbség csak annyi volt, hogy a 30 alaptestet létrehozó 36 műanyag lapok egy részénél, annak mindkét 36a felületén elhelyeztünk egy-egy 40 részjelzést és 50 részjelzést, valamint olyan megjelölést is, amely nem a 20 előre meghatározott jelzés része volt, hanem a 10 kártya kibocsátójának azonosítására szolgált.

3. példa

Az eljárás ezen megvalósításánál a legalsó 36 műanyag lapként fényzáró anyagból készült lapot használtunk föl, és a 40 részjelzést tartalmazó 31 jelzéssel ellátott műanyag lapnak a 40 részjelzéssel ellentétes oldalára is felvittünk valamilyen jelölést. Ebben az esetben az átlátszatlan 36 műanyag lap megakadályozta, hogy a két eltérő jelölés miatt, valamelyik kevésbé legyen felismerhető, olvasható. Természetesen ez az eljárásváltozat úgy is kivitelezhető, hogy nem szélső, hanem közbenső 36 műanyag lapot, például a 33 jelzéssel ellátott műanyag lapot készítjük el átlátszatlan anyagból.

4. példa

Az eljárás ezen példa szerinti foganatosításánál az egyes 40, 50, 60, 70 és 80 részjelzések mellett a 36 műanyag lapokat a térhatást javító kiegészítő nyomdatechnikai eljárásnak vetettük alá, esetünkben rácsozattal láttuk el, és a 31, 32, 33, 34 és 35 jelzéssel ellátott műanyag lapokat így készítettük el. Ebben az esetben ugyanis a térhatás még abban az esetben is jól érvényesíthető, ha a 31,32, 33,34 és a 35 jelzéssel ellátott műanyag lapok valamelyike átlátszatlan anyagból van.

A találmány szerinti eljárás jól alkalmazható olyan kártyák gyártására, amelyben térbeli megjelölést kívánnak létrehozni.

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás térhatású képinformációval ellátott kártya előállítására, amelynek során előre meghatározott jelzést hozunk létre, a jelzést legalább egy darab mű3

   HU 222 327 Bl anyag lapra fölvisszük, és így jelzéssel ellátott műanyag lapot állítunk elő, majd a jelzéssel ellátott műanyag lapot egy vagy több további műanyag lappal társítjuk, a műanyag lapokat egymásra helyezzük, elmozdulásmentesen összeerősítjük, és így jelöléssel rendelkező alaptestet készítünk, azzal jellemezve, hogy a jelzéssel ellátott műanyag lap (31, 32,33,34,35) előállítása előtt az előre meghatározott jelzést (20) részjelzésekre (40, 50, 60, 70, 80) bontjuk föl, az egyes részjelzésekhez (40, 50, 60, 70, 80) kapcsolópontokat (41, 42, 51, 52, 61, 62, 71, 72, 81, 82) rendelünk hozzá, majd az egyes részjelzések (40) legalább egy részét más-más műanyag lapra (36) visszük föl, ahol a műanyag lapok (36) legalább egyike átlátszó, és a jelzésekkel ellátott műanyag lapokat (31, 32, 33, 34, 35) így készítjük el, majd a jelzésekkel ellátott műanyag lapokat (31, 32, 33, 34, 35) önmagukban vagy további műanyag lapokkal (36) együtt sorrendbe szedjük, a kapcsolópontoknak (41, 42, 51, 52, 61, 62, 71, 72, 81, 82) megfelelően egymás fölé illesztjük, az alaptestet (30) pedig csak ezt követően készítjük el.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a jelzéssel ellátott műanyag lapokat (31, 32, 33, 34, 35) laminálással egyesítjük alaptestté (30).
3. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy előre meghatározott jelzésként (20) egyetlen leképzési síkban (22) elhelyezkedő képpontok (21) halmazát használjuk.
4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az előre meghatározott jelzés (20) részjelzésekre (40, 50, 60, 70, 80) bontása során a leképzési síkot (22) választósíkokkal (23) fölszeleteljük, és az egyes részjelzéseket (40, 50, 60, 70, 80) a képpontok (21) halmazának az adott választósíkban (23) elhelyezkedő részhalmazából képezzük.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a képpontoknak (21) a részjelzéseket (40,50,60,70,80) képező részhalmazát nyomdai úton visszük föl a műanyag lap (36) felületére.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy műanyag lap (36) egyik felületére (36a) csak egyetlen rés Jelzést (40) viszünk föl.