HU221888B1 - Léghűtésű kondenzátor - Google Patents

Abstract

A találmány léghűtésű kondenzátor, amely tartalmaz kondenzálandó gőz-halmazállapotú közeget elosztó felső kamrát (11), kondenzátumot gyűjtőalsó kamrát (13), egymáshoz képest helyközzel elhelyezett bordáscsöveket (1) külső bordákkal, amely bordás csövek (1) egymássalpárhuzamosan a felső kamra (11) és az alsó kamra (13) közé vannakcsatlakoztatva és hűtő légárammal (3) vannak hűtve, eszközt akondenzátumnak az alsó kamrából (13) való elvezetésére, valamintelszívóeszközt nem kondenzálódó gázoknak a kondenzátorból valóeltávolítására. A találmány szerinti kondenzátornak a gőz-halmazállapotú közeget a bordás csövekhez (1) elosztó alsó kamrája(13) van, és így a gőz-halmazállapotú közeg a bordás csövekbe (1) minda felső, mind az alsó kamrán (11, 13) keresztül van betáplálva,valamint az elszívóeszköz a bordás csöveknek (1) a hűtő légáram (3)érkezése felőli részéhez van csatlakoztatva. ŕ

Description

KIVONAT

A találmány léghűtésű kondenzátor, amely tartalmaz kondenzálandó gőz-halmazállapotú közeget elosztó felső kamrát (11), kondenzátumot gyűjtő alsó kamrát (13), egymáshoz képest helyközzel elhelyezett bordás csöveket (1) külső bordákkal, amely bordás csövek (1) egymással párhuzamosan a felső kamra (11) és az alsó kamra (13) közé vannak csatlakoztatva és hűtő légárammal (3) vannak hűtve, eszközt a kondenzátumnak az alsó kamrából (13) való elvezetésére, valamint elszívóeszközt nem kondenzálódó gázoknak a kondenzátorból való eltávolítására. A találmány szerinti kondenzátornak a gőz-halmazállapotú közeget a bordás csövekhez (1) elosztó alsó kamrája (13) van, és így a gőz-halmazállapotú közeg a bordás csövekbe (1) mind a felső, mind az alsó kamrán (11, 13) keresztül van betáplálva, valamint az elszívóeszköz a bordás csöveknek (1) a hűtő légáram (3) érkezése felőli részéhez van csatlakoztatva.

1. ábra

HU 221 888 B1

A leírás terjedelme 20 oldal (ezen belül 11 lap ábra)

HU 221 888 Β1

A találmány gőz-halmazállapotú közeg, célszerűen vízgőz kondenzálására szolgáló léghűtésű kondenzátorra vonatkozik, amely tartalmaz a kondenzálandó gőz-halmazállapotú közeget elosztó felső kamrát, kondenzátumot gyűjtő alsó kamrát, egymáshoz képest helyközzel elhelyezett bordás csöveket külső bordákkal, amely bordás csövek egymással párhuzamosan a felső kamra és az alsó kamra közé vannak csatlakoztatva és hűtő légárammal vannak hűtve, eszközt a kondenzátumnak az alsó kamrából való elvezetésére, valamint elszívóeszközt nem kondenzálódó gázoknak a kondenzátorból való eltávolítására.

Kondenzátorokat széles körben alkalmaznak a gyártóiparban, vegyiparban és energiaiparban. A direkt rendszerű léghűtésű kondenzátor a kondenzátorok egy speciális típusa, amely hűtőfolyadék nélkül általában vákuum alatt üzemel, vagyis a gőz-halmazállapotú közeget direkt módon hűtő légáram segítségével kondenzálja.

A léghűtésű kondenzátorok általában nagyszámú bordás csőből állnak, amelyek egy felső kamra és egy alsó kamra közé egymással párhuzamosan vannak csatlakoztatva. A bordás csövek belsejében gőz-halmazállapotú közeg, előnyösen vízgőz áramlik az alsó kamra irányába, a hűtőlevegő pedig a bordás csöveken kívül azokra lényegében merőlegesen áramlik. A bordás csövek külső oldalán, a levegő alacsony hőátadási együtthatójának kompenzálása céljából, a légoldali felület megnövelésére bordák vannak kialakítva. A bordás csövekben lévő gőzt a hűtő légáram kondenzálja, a kondenzátum a gravitáció segítségével összegyűlik az alsó kamrában, és azt általában egy szivattyú segítségével elvezetik és visszavezetik a technológiai körbe. Mivel a léghűtésű kondenzátorok vákuum alatt üzemelnek, induláskor a kondenzátorból a levegőt el kell távolítani.

A szakterületen ismert, hogy a bordás csövekbe nemcsak tiszta gőz lép be, hanem nagyon kis mennyiségben nem kondenzálódó gázok is, főként levegő. A nem kondenzálódó gázok egy részét a gőz hordozza, míg azok nagyobbik része a technológiai kör szivárgásai eredményeként kerül a rendszerbe. A lehetséges szivárgás egyik példája a gőzturbina osztósíkja. Ez a levegőmennyiség - mivel a levegő nem kondenzálódó gáz - összegyűlik a kondenzátor csöveiben, és lerontja a hőátadás hatékonyságát, vagyis adott hőmérséklet-különbség mellett kevesebb hő adódik át. Ezért a levegőt folyamatosan el kell távolítani, amit általában folyamatosan üzemelő vákuumszivattyúval oldanak meg.

Az is ismert, hogy a bordás csövekben kondenzálódó gőz folyamatosan csökkenő mennyiségben halad, és a bordás csövekben legalább egy pont van, ahol a gőz sebessége nulla. Ezt a legalább egy pontot torlópontnak nevezik. A torlópontot az jellemzi, hogy a gőz abba minden irányból áramlik, de abból nem lép ki gőz egyik irányba sem. A torlópont helye sok tényezőtől függ, elsősorban a hőcserélő geometriájától, a hűtő légáram sebességétől és hőmérséklete eloszlásától stb.

Amennyiben a gőz nagyon kis mennyiségben, például a gőz mennyiségéhez viszonyítva 0,01% mennyiségben tartalmaz nem kondenzálódó gázokat, elsősorban levegőt, a levegő pontosan a fent ismertetett torlópont felé halad. Annak biztosítására, hogy a levegő ne gyűljön össze ennél a pontnál, és így ne alakuljanak ki úgynevezett légzsákok, azt folyamatosan el kell távolítani. Amennyiben ezt nem teszik meg, az alábbi következményekkel kell számolni.

- A légzsák folyamatosan növekszik, és ezáltal csökkenti a gőzoldali hőátadási tényezőt.

- A légzsák csökkenti a bordás cső hatékony belső felületét azáltal, hogy a belső felületet elzárja a kondenzálódó gőztől.

- Hideg időben a bordás cső felületének túlhűlését eredményezi, amely annak fagyásához vezethet.

- Végül a levegő parciális nyomásának növekedésével a légzsák csökkentené a kondenzáció hőmérsékletét, és ezzel a hőcserélő két oldala közötti hőmérsékletkülönbséget, vagyis a hőcsere hajtóerejét.

A bordás csövekből a levegő eltávolítására a legalkalmasabb pont pontosan a fent említett torlópont. Ez egyszerű lenne, ha a torlópont helye a bordás csövekben állandó lenne. Sajnos nem ez a helyzet, mert ez a hely a különböző üzemállapotokban más és más lehet. Ezenkívül nemcsak az üzemállapotok változása, hanem az óhatatlanul meglévő áramlási aszimmetria is bizonytalanná teszi a torlópont helyét. Annak biztosítására, hogy minden üzemállapotban és minden bordás csőben a levegő elszívásra kerüljön, olyan geometriai kialakítást kell megvalósítani, ahol a gőz áramlási sebessége és iránya határozott és elegendően nagy a légelszívás környezetében. Nem lehet általános megoldást meghatározni, és minden egyes hőcserélő geometriához más és más megközelítést kell alkalmazni.

A fentiekből nyilvánvaló, hogy a légelszíváson keresztül nemcsak levegőt, hanem gőzt is el kell szívni, mert csak így biztosítható, hogy mindenhol megfelelő gőzsebesség legyen, vagyis sehol se alakuljon ki légzsák. Az egyik ismert megoldás szerint a gőzmennyiség viszonylag nagy részét be kell vezetni a légelszívásba. Ebben az esetben az a hátrány adódik, hogy jelentős hőmennyiséget kell eltávolítani a gőz-levegő keverékből. Ehelyett általában egy másik megoldást választanak, amely szerint az úgynevezett fő kondenzátor után utóhűtőt csatlakoztatnak.

Az utóhűtő a gőz viszonylag nagy, általában 15—25%-át kondenzálja, és ezzel biztosítja a légelszívásnál a megfelelő sebességet és a határozott áramlási irányt. Annak biztosítására, hogy a kondenzátum aláhűlése ne legyen nagy, amelyet a hatékonyság és a fagyveszély szempontjából el kell kerülni, az utóhűtőt általában ellenáramba kapcsolják, vagyis a kondenzátum az utóhűtő falán lefelé folyik a felfelé áramló, folyamatosan növekvő levegőkoncentrációjú gőzzel ellentétes irányban. Az utóhűtő végén, ahol a gőz nagyobb része már kondenzálódott, az összegyűlt levegő-gőz keveréket általában vákuumszivattyúval szívják el.

Abban az esetben, ha a hűtő légáram irányában egynél több bordás cső van, vagy csak egyetlen bordáscsősor van, de azok válaszfalakkal különálló belső csatornára vannak osztva, az első bordás cső/csatoma sor hidegebb hűtőlevegőt kap, mint a hűtő légáram irányában

HU 221 888 Β1 következő sorok, és ezért az a belépő gőzt rövidebb úton kondenzálja, mint a többi bordás cső/csatoma. Ezért abban torlópont keletkezik, amely felé a gőz más bordás csövekből/csatomákból felfelé áramlik az alsó kamrán keresztül. Ugyanez alakulhat ki a második stb. bordás cső/csatoma sorokra, ahol a felső kamra és a torlópontok közötti távolság az egymás után következő bordás cső/csatoma sorokban folyamatosan növekszik. Abban az esetben, ha levegő van a gőzben, az a torlópont(ok) irányába áramlik a fentiek szerint, és egy idő után kitölti a torlópont(ok) alatti szakasz(oka)t. Ezek a légzsákok, amint azt a fentiekben említettük, hideg időben a bordás csövek elfagyását eredményezhetik.

Ezen légzsákok eltávolítására egy ismert megoldás szerint, a torlópontokat oly módon tolják el, hogy az első bordás csőben/csatomában lévő torlópontoknak az alsó kamrába való eltolásához elegendő mennyiségű gőzt távolítanak el egy az alsó kamrához csatlakoztatott elszívócsövön keresztül. Ez úgy is felfogható, mintha a hőcserélőt az első bordás csőben/csatomában lévő torlópontnál keresztben elvágnák, és a fenti gőzmennyiséget egy utóhűtőre vezetnék. Ilyen léghűtésű kondenzátort ismertetnek a DE GM 78 12 373 számú használati mintaoltalmi leírásban, amely szerint a kondenzátorral sorba kötött különálló utóhűtő van kialakítva. Ez a megoldás számos hátránnyal rendelkezik. Először is különálló utóhűtőt kell kialakítani. Másodsorban a hűtőrendszer súrlódásos vesztesége két okból is megnövekszik. Az egyik az, hogy a gőz által megteendő út hosszabb lesz. A nagy sebességgel áramló gőz nagyobb nyomásveszteséget szenved a bordás csövekben, és ennek eredményeként a bordás csövek mentén csökken a gőz hőmérséklete, és így a gőz és a hűtőlevegő közötti hőmérséklet-különbség is, amely különbség arányos a hőcserélő hatékonyságával. A másik ok az, hogy a kondenzátorral sorbakötött utóhűtő számára fenntartott hőcserélő felület csökkenti a kondenzátor hőcserélő felületét, és ezáltal csökkenti a gőzbelépési keresztmetszetet.

Ez utóbbi hátrányt el lehet kerülni a WO 98/33028 szabadalmi leírásban ismertetett megoldással. Ezen megoldás szerint úgynevezett integrált többcsatornás bordás csövekkel rendelkező léghűtésű kondenzátor van kialakítva, amely bordás csövek például extrudálással lehetnek előállítva. A bordás csövek külső oldalán lévő bordák a csövekből megmunkálással készíthetők, illetve hegesztéssel vagy forrasztással a csövekre rögzíthetők. Az utóhűtő a többcsatornás csövekbe van integrálva vagy attól el van választva oly módon, hogy a megfelelő csatornákban a már ismertetett torlópontok mindegyikének környezetében egy záróelem van elrendezve. A záróelemek mellett a csatornák válaszfalaiban áttörések vannak kialakítva, amelyek a gőzt a szomszédos csatornákba vezetik. Az áttörések azt is biztosítják, hogy a záróelemek felett keletkezett kondenzátum az alsó kamrába ürül. Az utóhűtőt a kondenzátortól elválasztó válaszfalakon nincsenek áttörések, és ez biztosítja a gőz-levegő keveréknek a légelszívás felé való határozott áramlási irányát. Az utóhűtő és a kondenzátor válaszfalaiban további áttörések vannak a gőznek a szomszédos csatornák közötti szabad áramlása lehetővé tételére. Ezen szerkezet előnye, hogy az integrált utóhűtő nem csökkenti a bordás csövek bejövőgőz-belépési keresztmetszetét, és így csökken a gőzoldali nyomásesés. Másrészt a gőz által megteendő út viszonylag hosszú, és ez hátrányosan befolyásolja a hőátadás hatékonyságát.

A találmány fő célja olyan léghűtésű kondenzátor kialakítása, amelyben a gőz-halmazállapotú közeghez való belépési keresztmetszet a lehető legnagyobb, és amelyben még korlátozott teljes bordás cső keresztmetszet esetén is a gőzoldali nyomásesés viszonylag kicsi, ami által a léghűtésű kondenzátor hőmérséklet-különbsége és hatékonysága a lehető legnagyobb, valamint amelyből a nem kondenzálódó gázok biztonságosan eltávolíthatók.

A találmány további célja olyan léghűtésű kondenzátor kialakítása, amely egyszerű és kis költséggel előállítható, valamint amelyből a kondenzátum biztonságosan leüríthető.

A találmány tehát léghűtésű kondenzátor, amely tartalmaz kondenzálandó gőz-halmazállapotú közeget elosztó felső kamrát, kondenzátumot gyűjtő alsó kamrát, egymáshoz képest helyközzel elhelyezett bordás csöveket külső bordákkal, amely bordás csövek egymással párhuzamosan a felső kamra és az alsó kamra közé vannak csatlakoztatva és hűtő légárammal vannak hűtve, eszközt a kondenzátumnak az alsó kamrából való elvezetésére, valamint elszívóeszközt nem kondenzálódó gázoknak a kondenzátorból való eltávolítására. A találmány szerinti kondenzátornak a gőz-halmazállapotú közeget a bordás csövekhez elosztó alsó kamrája van, és így a gőz-halmazállapotú közeg a bordás csövekbe mind a felső, mind az alsó kamrán keresztül van betáplálva, valamint az elszívóeszköz a bordás csöveknek a hűtő légáram érkezése felőli részéhez van csatlakoztatva.

A gőz-halmazállapotú közeg számára rendelkezésre álló nagyobb belépési keresztmetszet, valamint a gőzhalmazállapotú közeg által megteendő rövidebb út csökkenti a bordás csövekben a nyomásesést, ezzel a hőmérséklet-különbséget, és így a hőcserélő hatékonysága a lehető legnagyobb lesz. A nagy hatékonyság lehetővé teszi kevesebb hőcserélő felülettel rendelkező kondenzátor kialakítását. Ily módon egyszerűbb és a technika állása szerinti léghűtésű kondenzátoroknál kisebb költséggel előállítható léghűtésű kondenzátorhoz jutunk.

A találmány szerinti léghűtésű kondenzátor azt is biztosítja, hogy az alsó kamrában összegyűlt kondenzátum hőmérséklete megegyezik a belépő gőz-halmazállapotú közeg nyomásához tartozó telítési hőfokkal, vagyis nincs aláhűlés. Ez előnyös, mivel a nagyobb hőmérsékletű kondenzátum előmelegítéséhez a gőzturbinából kevesebb gőzt kell elvenni, ami a technológiai kör hatékonyságának növekedését eredményezi.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakja tartalmaz olyan bordás csöveket, amelyek rendelkeznek a hűtő légárammal lényegében párhuzamosan elrendezett két lényegében sík alakú oldalfallal, a hűtő légáram érkezése felőli első zárófelülettel és azzal átellenben lévő második zárófelülettel, ahol az oldalfalak az első és második zárófelületekkel vannak egymáshoz csatlakoztatva,

HU 221 888 Bl és ahol az elszívóeszköz minden bordás csőhöz tartalmaz legalább egy elszívócsövet, amely a bordás csőhöz az első zárófelületnél van csatlakoztatva. A bordás csövek zárófelületei előnyösen íves kialakításúak. Az ilyen típusú bordás csövek előnyösen alkalmazhatók a találmány szerinti léghűtésű kondenzátorban.

Egy másik előnyös kiviteli alakban a bordás csövek rendelkeznek az oldalfalakhoz csatlakoztatott és a bordás csövek belső terét hosszanti párhuzamos csatornákra osztó legalább egy hosszanti válaszfalat, amely legalább egy hosszanti válaszfalban a közegnek az egymással szomszédos csatornák közötti áramlását lehetővé tevő áttörések vannak kialakítva. A válaszfalak növelik a bordás csövek azon képességét, hogy ellenálljanak a bordás csövek külseje és belseje közötti nyomáskülönbségnek, és hogy hordozzák a bordákat. Az áttörések előnyösen egyenletesen elosztva vannak a legalább egy válaszfalban kialakítva.

A léghűtésű kondenzátor előnyösen tartalmaz olyan bordás csöveket, amelyek egy, a hossztengelyre merőleges középsíkra nézve lényegében szimmetrikusan vannak kialakítva, ahol a bordás csövekhez egyetlen elszívócső van lényegében a középsíknál csatlakoztatva. Ily módon egyszerű és kis költséggel előállítható bordás csövekhez jutunk.

Egy másik előnyös kiviteli alakban a bordás csövek a hűtő légáram irányában első csatornában kialakított leválasztott utóhűtővel rendelkeznek, ahol az utóhűtő az első csatorna egyik végén elrendezett záróelemmel és az első csatorna válaszfalának ahhoz csatlakozó folytonos részével van a bordás cső fennmaradó részeitől elválasztva, és ahol az első csatornához egyetlen elszívócső van a záróelem közelében csatlakoztatva. A záróelem előnyösen az első csatorna felső végén van elrendezve, illetve annak alsó végén, amikor is az elszívócső és a záróelem között elvezető csővezeték van elrendezve a kondenzátumnak az utóhűtőből való elvezetésére.

Egy másik előnyös kiviteli alak szerint a léghűtésű kondenzátor tartalmaz első részt olyan bordás csövekkel, amelyek egy, a hossztengelyre merőleges középsíkra nézve lényegében szimmetrikusan vannak kialakítva, valamint második részt olyan bordás csövekkel, amelyek a hűtő légáram irányában első csatornában kialakított leválasztott utóhűtővel rendelkeznek, amely utóhűtő az első csatorna egyik végén elrendezett záróelemmel és az első csatorna válaszfalának ahhoz csatlakozó folytonos részével van a bordás cső fennmaradó részeitől elválasztva, ahol az első részben a bordás csövekhez egyetlen elszívócső van lényegében a középsíknál csatlakoztatva, a második részben pedig az első csatornákhoz egyetlen elszívócső van a záróelem közelében csatlakoztatva, és ahol az első részben lévő elszívócsövek közös továbbítóvezetéken keresztül a második részben lévő bordás csövek első csatornáihoz lényegében azok középső részeinél vannak csatlakoztatva. A bordás csövek ilyen kombinációjával nagyon hatékony légelszíváshoz jutunk.

Egy további előnyös kiviteli alak tartalmaz több válaszfallal rendelkező bordás csöveket, amelyek a csatornák egy részében kialakított záróelemekkel és a válaszfalakban a záróelemek mellett kialakított további áttörésekkel fő kondenzátorra és a közeget a fő kondenzátortól a legalább egy elszívócsőhöz vezető legalább egy utóhűtőre vannak felosztva.

A bordás csövekben előnyösen egyetlen utóhűtő és egyetlen elszívócső van, ahol a záróelemek a hűtő légáram irányában első csatornától kezdődően a bordás cső belseje felé haladva a felső kamrától rendre növekvő távolságra vannak elhelyezve, a záróelemek mellett kialakított áttörések a közeget szomszédos csatornába terelően vannak kialakítva, és az elszívócső az első csatornának saját záróeleme és az alsó kamra közötti szakaszához a záróelem közelében van csatlakoztatva. Az első csatornától befelé haladva célszerűen a csatornáknak körülbelül a fele van a záróelemekkel ellátva.

Egy másik előnyös kiviteli alakban a bordás csövekben szimmetrikusan elrendezett utóhűtőkből álló pár és azoknak megfelelő két elszívócső van, ahol záróelemekből álló párok a bordás cső hossztengelyére merőleges középsíkjára nézve szimmetrikusan, a hűtő légáram irányában első csatornától kezdődően a bordás cső belseje felé haladva a középsíktól rendre csökkenő távolságra vannak elhelyezve, a záróelemek mellett kialakított áttörések a közeget szomszédos csatornába terelően vannak kialakítva, az elszívócsövek az első csatornának a megfelelő záróelem és a középsík közötti szakaszaihoz a megfelelő záróelemek közelében vannak csatlakoztatva, valamint az alsó elszívócső és a megfelelő záróelem között elvezető csővezeték van elhelyezve a kondenzátumnak az alsó utóhűtőből való elvezetésére.

Egy másik előnyös kiviteli alakban a bordás csövek az oldalfalakhoz csatlakoztatott legalább egy válaszfallal fő kondenzátorra és legalább egy utóhűtőre vannak felosztva, amely legalább egy válaszfal az első zárófelülettől a bordás cső középső tartománya felé az első zárófelülettel hegyesszöget bezáróan helyezkedik el, ahol a legalább egy elszívócsőnek a legalább egy utóhűtőhöz való csatlakoztatása a legalább egy válaszfal és az első zárófelület közötti csatlakozás közelében van. A bordás csövekben célszerűen egyetlen utóhűtő van a felső kamra (11) felé szűkülő keresztmetszettel, amely egyetlen válaszfallal van kialakítva, illetve azokban szimmetrikusan elrendezett utóhűtőkből álló pár van a bordás csövet az oldalfalakra merőlegesen kettészelő középsíkra szimmetrikus válaszfalakból álló párral, amikor is az alsó elszívócső és a megfelelő csatlakozás között elvezető csővezeték van elhelyezve a kondenzátumnak az alsó utóhűtőből való elvezetésére.

Egy további előnyös kiviteli alak tartalmaz több válaszfallal rendelkező bordás csöveket, ahol a hűtő légáram irányában az első válaszfal áttörések nélkül van kialakítva és a fennmaradó válaszfalak áttörésekkel vannak kialakítva, ami által a bordás csövek egy első csatornára és egy fennmaradó részre vannak szétválasztva, valamint az első csatornához lényegében az első zárófelület középső részénél egy első elszívócső van csatlakoztatva, a fennmaradó részhez pedig lényegében az első válaszfal középső részénél egy második elszívócső van csatlakoztatva.

A találmány szerinti kondenzátor előnyösen tartalmaz a gőz-halmazállapotú közegnek az alsó kamrába menő áramlását szabályozó első szelepet, valamint a

HU 221 888 Bl gőz-halmazállapotú közegnek a felső kamrába menő áramlását szabályozó második szelepet. A kondenzátor továbbá előnyösen tartalmaz a hűtő légáramot a bordás csövekhez hajtó eszközt, valamint a hajtóeszköz és a bordás csövek között elrendezett zsalukat a hűtő légáram szabályozására.

A találmány példaképpeni előnyös kiviteli alakjait a továbbiakban rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra belső válaszfalakat, belső csatornákat és a válaszfalakon lévő áttöréseket tartalmazó bordás csövekkel ellátott előnyös kiviteli alak keresztmetszeti rajza, a

2. ábra az 1. ábra szerinti bordás cső A-A sík mentén vett keresztmetszeti rajza, a

3. ábra a találmány szerinti kondenzátor egy másik előnyös kiviteli alakjának keresztmetszeti rajza, a

4. ábra a találmány szerinti kondenzátor egy további előnyös kiviteli alakjának keresztmetszeti rajza, az

5. ábra a találmány szerinti kondenzátor egy másik előnyös kiviteli alakjának keresztmetszeti rajza, amely kiviteli alak két utóhűtővel ellátott bordás csövekkel rendelkezik, a

6. ábra az 5. ábra szerinti egyik záróelem nagyított térbeli rajza, a

7. ábra egy másik előnyös kiviteli alak keresztmetszeti rajza, amely kiviteli alak belső hosszanti csatornák nélküli bordás csövekkel rendelkezik, a

8. ábra egy további olyan előnyös kiviteli alak keresztmetszeti rajza, amely két utóhűtővel rendelkező bordás csövekkel van ellátva, a

9. ábra a 3. ábra szerinti bordás csövekkel ellátott léghűtésű kondenzátor oldalnézete, a

10. ábra a 9. ábra szerinti léghűtésű kondenzátor részben kitört, nagyított, A-A síkon vett keresztmetszete, a

11. ábra a 9. ábra szerinti léghűtésű kondenzátorban lévő légelszívás egy másik kiviteli alakja, a

12. ábra egymástól különböző bordás csövekkel rendelkező léghűtésű kondenzátor oldalnézete, a

13. ábra egy további előnyös kiviteli alak keresztmetszeti rajza, amely két elszívócsővel rendelkezik, a

14. ábra egy másik előnyös kiviteli alak keresztmetszeti rajza, és a

15. ábra egy további előnyös kiviteli alak keresztmetszeti ábrázolásban.

Az 1. ábrán bemutatott léghűtésű kondenzátor tartalmaz felső 11 kamrát, alsó 13 kamrát, valamint a felső 11 kamra és az alsó 13 kamra közé egymással párhuzamosan, egymáshoz képest helyközökkel csatlakoztatott 1 bordás csöveket, amelyeket hűtő 3 légáram hűt. Az alsó 13 kamrából kondenzátumot 6 elvezető csővezetéken keresztül 10 szivattyú segítségével vezetünk el.

Az 1. ábrán az 1 bordás csövek egyike van hosszanti keresztmetszetben ábrázolva. Az 1 bordás cső A-A síkon vett keresztirányú keresztmetszete a 2. ábrán van ábrázolva. Látható, hogy az 1 bordás cső két, egymással párhuzamos, lényegében sík alakú oldalfallal rendelkezik, amelyek a hűtő 3 légárammal párhuzamosan vannak elrendezve, valamint rendelkezik az oldalfalakat összekötő, egymással szemközt elhelyezett ívelt zárófelületekkel. Az 1 bordás csőnek vannak hosszanti 14 válaszfalai is, amelyek az oldalfalakhoz vannak csatlakoztatva és az 1 bordás csövek belső terét hosszanti párhuzamos 25 csatornákra osztják. A 14 válaszfalakban 16 áttörések vannak a közeg egymással szomszédos 25 csatornák közötti áramlásának lehetővé tételére. Az ábrázolt kiviteli alakban a 16 áttörések a 14 válaszfalakban lényegében egyenlő nagyságú helyközökkel vannak kialakítva. Az 1. és 2. ábrák szerinti 1 bordás cső lényegében egy az 1 bordás csövet az oldalfalakra merőlegesen kettészelő középsíkra lényegében szimmetrikusan van kialakítva. Az 1 bordás cső oldalfalain külső 4 bordák vannak elrendezve.

A korábban ismertetett ismert megoldásokhoz képest a legfontosabb különbség az, hogy az alsó 13 kamrát szintén a gőznek az 1 bordás csövekhez való elosztására használjuk, és így az 1 bordás csövekbe a gőzt mind a felső, mind az alsó 11, 13 kamrákból tápláljuk. A gőz áramlását 2 nyilak mutatják. A nem kondenzálódó gázok, főként levegő, elszívására az 1 bordás csőhöz 8 elszívócső van csatlakoztatva. A geometriai és áramlási szimmetria következtében ez a megoldás biztosítja, hogy az úgynevezett torlóterület az 1 bordás cső középsíkjánál jön létre, különösen a hűtő 3 légáram felé néző zárófelülethez közel, vagyis az első 25 csatomában/csatomákban. Ezért van a 8 elszívócső a középsíknál, a hűtő 3 légáram felé néző zárófelületnél elrendezve.

Az áramlási egyenlőtlenségek kiküszöbölésére és a levegő szabad eltávozása céljából a második, harmadik stb. 25 csatornák 16 áttörésekkel vannak egymással összekötve. Az első 25 csatorna kapja a leghidegebb hűtőlevegőt, és így a gőz legnagyobb része az első 25 csatornában kondenzálódik, aminek következményeként az első 25 csatornában lesz a legnagyobb a nyomásesés. Az 1 bordás cső belseje felé az egymást követő 25 csatornák hűtése folyamatosan csökken, mivel a hűtő 3 légáram fölmelegszik, és így azokban a nyomásesés csökken. A 25 csatornák közötti nyomáskülönbség a gőz egy részét aló áttöréseken keresztül az első 25 csatornába hajtja, amely magával viszi a levegőt. Ily módon a 8 elszívócső környezetében nagy levegőkoncentrációjú gőz-levegő 7 keverék gyűlik össze és gyakorlatilag integrált 12 utóhűtő jön létre.

A fenti, mindkét kamrából táplált bordás csövekkel rendelkező léghűtésű kondenzátor előnyei a következők.

- A gőz számára rendelkezésre álló belépési keresztmetszet kétszer olyan nagy lesz, és ugyanakkor a gőz által megteendő út a felére csökken. Mivel a bordás csövekben lévő nyomásesés négyzetesen arányos a gőz áramlási sebességével, és az fordítottan arányos a megteendő út hosszával, a bordás csövekben lévő nyomás5

HU 221 888 Bl esés az egynyolcadára esik. így a kondenzátor hőmérséklet-különbsége és ezáltal annak hatékonysága a lehető legnagyobb lesz.

- Az alsó 13 kamrában összegyűlt kondenzátum hőmérséklete azonos a belépő gőz nyomásához tartozó telítési hőmérséklettel, vagyis nincs aláhűlés. Ez azért előnyös, mert a nagyobb hőmérsékletű kondenzátum előmelegítéséhez a gőzturbinából kevesebb gőzt kell elvenni, ami növeli a hatékonyságot.

- Az alacsony belépési gőzsebesség miatt a bordás csövek belső felületén nem jelentkezik a kondenzátum visszatartás jelensége, vagyis kisebb a fagyveszély.

- Az áramlási szimmetria következtében az aszimmetriából fakadó recirkulációt megakadályozzuk, és így megakadályozzuk a torlópont eltolódását is.

A 3. ábrán egy másik lehetséges kiviteli alak látható, ahol az 1 bordás cső 19 fő kondenzátorától ellenáramú integrált 12 utóhűtőt választunk el a hűtő 3 légáram irányában első 25 csatorna felső részében. A 12 utóhűtő az első 25 csatorna felső végén elrendezett 15 záróelemmel, valamint az első 25 csatorna ahhoz csatlakozó 14A válaszfalának egy folytonos részével van elválasztva. A 8 elszívócső az első 25 csatornához a 15 záróelem közelében van csatlakoztatva.

Ezen kiviteli alak előnye, hogy a 19 fő kondenzátorból a gőz jelentős részét elszívja, és ezáltal biztosítja az elszívás irányába menő, határozott irányú és sebességű, nyilakkal ábrázolt áramlást. Az 5 kondenzátum a 12 utóhűtőben ellenáramban lefelé, az áramló gőz-levegő 7 keverékkel szemben folyik.

Olyan hideg klimatikus körülmények esetén, amelyeknél azt a fagyveszély indokolja, a 12 utóhűtőt és a 8 elszívócsövet az 1 bordás csövekben az alsó 13 kamránál lehet elhelyezni. Ezt a 14. és 15. ábrákon ábrázoltuk. Bár ily módon elveszítjük az ellenáramú utóhűtő előnyeit, nevezetesen azt, hogy a kondenzátumot előmelegíti, de elkerülhetjük azt a fagyveszélyt, amelyet a kondenzátum visszatartása okozna. Az így kialakuló 12 utóhűtő alján az 5 kondenzátum aláhűl, de ez nem jelent fagyveszélyt, mert a 14A válaszfal az 1 bordás cső második csatornája felől felmelegíti a kondenzátumot, és megakadályozza annak megfagyását. Ebben az esetben a 14A válaszfalakban aló áttörést/áttöréseket célszerű az 1 bordás cső közepénél elrendezni. Ebben a kiviteli alakban a 8 elszívócső és a 15 záróelem között egy további 6A elvezető csővezeték van az 5 kondenzátornak a 12 utóhűtőből való elvezetésére.

Hasonló megoldást mutat a 4. ábra, amelynél a 12 utóhűtő lépcsőzetes kialakítású. Az 1 bordás csőben több 14,14A válaszfal van, és az 1 bordás cső a 25 csatornákban kialakított 15 záróelemekkel, valamint a 15 záróelemek szomszédságában a 14 válaszfalakban kialakított 17, 18 áttörésekkel 19 fő kondenzátorra és 12 utóhűtőre van osztva, amely 12 utóhűtő a közeget a 19 fő kondenzátorból a 8 elszívócsőhöz vezeti. A 14A válaszfalakban nincsenek áttörések. A 15 záróelemek a felső 11 kamrától olyan távolságra vannak elhelyezve, amely az 1 bordás cső belseje felé haladva a hűtő 3 légáram irányában első 25 csatornától kezdve folyamatosan növekszik. A 8 elszívócső az első 25 csatornához annak 15 záróeleme és az alsó 13 kamra közötti részén a 15 záróelem közelében van csatlakoztatva. Az ábrázolt kiviteli alakban az első 25 csatornától befelé haladva a 25 csatornáknak körülbelül a fele van a 15 záróelemekkel ellátva.

A 12 utóhűtő lépcsőinek száma tetszőleges lehet, és így csak egy lépcső is lehet, amely esetben csak egyetlen 15 záróelem van elhelyezve az első 25 csatornában. A 12 utóhűtőt úgy is ki lehet alakítani, hogy az a második 25 csatornától kezdődően helyezkedjen el, és a 8 elszívócső a második 25 csatornához csatlakozzon.

Az 5. ábra szerinti kiviteli alak tartalmaz lépcsőzetes 12, 12A utóhűtőkből álló párt és két megfelelő 8, 8A elszívócsövet, amelyek az 1 bordás cső hossztengelyére merőleges középsíkjára nézve szimmetrikusan vannak elrendezve. Az 1 bordás csőben két pár 15 záróelem van a középsíkra nézve szimmetrikusan és ahhoz képest a hűtő 3 légáram irányában első 25 csatornától kezdődően az 1 bordás cső belseje felé fokozatosan csökkenő távolságra elrendezve. A 8, 8A elszívócsövek az első 25 csatornához annak megfelelő 15 záróeleme és a középsík közötti részein vannak csatlakoztatva a megfelelő 15 záróelem közelében, továbbá az alsó 8A elszívócső és a megfelelő 15 záróelem között 6A elvezető csővezeték van elhelyezve az alsó 12A utóhűtőből az 5 kondenzátum elvezetésére.

A 6. ábrán az 5. ábra szerinti kiviteli alakban alkalmazott egyik lehetséges 15 záróelem látható. A 15 záróelem tartalmaz kettő 15A, 15B oldalsó lemezt és egy rézsútos 15C középső lemezt, amely összeköti a 15A és 15B oldalsó lemezeket.

A 7. ábrán a léghűtésű kondenzátor egy olyan kiviteli alakja látható, amely úgynevezett egycsatornás 1 bordás csövekkel rendelkezik. Ebben a kiviteli alakban a 12 utóhűtő belépési helye az 1 bordás cső közepének környezetében helyezkedik el, hogy elegendő hely álljon rendelkezésre az alsó 13 kamrából belépő gőz kondenzációja számára. A bordás cső a 19 fő kondenzátorra és a 12 utóhűtőre egyetlen 14A válaszfallal van felosztva, amely az oldalfalakhoz van csatlakoztatva. A 14A válaszfal a hűtő 3 légáram felé néző zárófelülettől kezdődően az alsó 13 kamra felé a zárófelülettel hegyesszöget bezáróan helyezkedik el.

A 8. ábrán szintén egycsatornás 1 bordás csövekkel rendelkező léghűtésű kondenzátor van ábrázolva, amely az 5. ábrához hasonló szimmetrikus utóhűtő elrendezéssel rendelkezik. Ezen megoldás előnye, hogy mindkét 19 fő kondenzátor és mindkét 12,12A utóhűtő a gőz áramlási irányában szűkülő keresztmetszetet határoz meg, aminek eredményeként a gőz-levegő 7 keverék határozott áramlási sebességgel áramlik.

A 9. és 10. ábrák egy léghűtésű kondenzátor oldalnézetét és keresztmetszeti rajzát mutatják, ahol a léghűtésű kondenzátor 3. ábra szerinti 1 bordás csövekkel rendelkezik, amelyekből a jobb oldalon csak néhányat ábrázoltunk. A 10. ábrán a keresztmetszet ki van törve és az ábrázolt részek ki vannak nagyítva. A léghűtésű kondenzátor tartalmaz nagyszámú 1 bordás csövekből lévő két 27 köteget, ahol az 1 bordás csövek egymással párhuzamosan vannak csatlakoztatva. A két 27 köteg egymással szöget zár be, és azok egy közös felső

HU 221 888 Β1 kamrát egy-egy megfelelő alsó 13 kamrával kötnek össze. All. ábra egy olyan kiviteli alakot mutat, amelyben egy a 12 utóhűtőkhöz csatlakoztatott légelszívási 9 csővezeték a felső 11 kamrában helyezkedik el.

Mivel az 1 bordás csövekben hat 25 csatorna van, és a 12 utóhűtő az első 25 csatorna felső felében van elrendezve, a bordás csövek felső felében 1/6 rész utóhűtő és 5/6 rész fő kondenzátor van. Az 1 bordás csövek alsó felében 100% 19 fő kondenzátor található. A 9. ábrán vastag nyilak mutatják a gőz áramlási irányát, míg a gőz-levegő 7 keveréknek a 12 utóhűtőben és az elszívási 9 csővezetékben lévő áramlását vékony nyilak mutatják. Az alsó 13 kamra alsó részében az 5 kondenzátum összegyűlik, és azt a 6 elvezető csővezetéken keresztül a 10 szivattyú segítségével nem ábrázolt gőztermelő berendezéshez vezetjük el.

A 9. ábrán bemutatott 22 és 23 szelepek segítségével nagyon előnyös lehetőségek adódnak téli fagyveszély elkerülésére, amely szelepek előnyösen pillangószelepek. Hideg időben a léghűtésű kondenzátor indítása biztonságos módon úgy végezhető, hogy a gőzt csak az alsó 13 kamrákból vezetjük be, amely fokozatosan feliüti a hideg hőcserélő felületet azáltal, hogy a lefelé folyó kondenzátummal szemben áramlik, míg a kondenzátum mindig felfűtött bordás cső felülettel érintkezik. Ehhez téli indításnál a 22 szelepet nyitva tartjuk, a 23 szelepet pedig zárva tartjuk. Ebben az üzemelési állapotban a nem kondenzálódó levegőt a 8B elszívócsövön keresztül távolítjuk el.

Ez a rendszer biztosítja továbbá rendkívül hideg időben a kondenzátum-visszatartás megakadályozását, amikor is a nagy belépési keresztmetszet ellenére az alsó 13 kamrából belépő gőz sebessége a kívánatosnál nagyobb lehet, oly módon, hogy a 22 szelepet zárva tartjuk, a 23 szelepet pedig nyitva tartjuk. Ezen két 22, 23 szelep beépítése az egyik kismértékű fojtása révén azt is lehetővé teszi, hogy a korábban említett torlópont-eltolódást megakadályozzuk vagy ezen hatást csökkentsük.

A 12. ábrán az 1. és 3. ábrák szerinti kiviteli alakok kombinációja van ábrázolva, amely ábra egy találmány szerinti léghűtésű kondenzátor oldalnézete. Ezen elrendezés előnye, hogy a középen elhelyezkedő 1 bordás csövekből álló 28 köteg, amely 3. ábra szerinti, utóhűtővel ellátott bordás csövekből áll, minimálisra csökkenti az 1. ábra szerinti 1 bordás csövekből álló másik 27 kötegekből elszívott gőz-levegő 7 keverék gőztartalmát. A 27 kötegekből elszívott gőz-levegő 7 keverék egy közös 26 továbbítóvezetéken keresztül a 28 kötegben lévő 1 bordás csövek első 25 csatornáihoz, lényegében az első 25 csatornák középső részeihez továbbítódik. A középen lévő bordás cső 28 köteg a többi 27 kötegtől elválasztó 20 falakkal el lehet választva. Ily módon mindkét típusú 27, 28 köteg különálló hűtő légáram szabályozó eszközzel rendelkezhet, például 24 zsalukkal és/vagy 21 ventilátorral, ami előnyös lehet téli üzemelési körülmények esetén.

A 13. ábra több 14, 14B válaszfallal rendelkező 1 bordás csöveket tartalmazó léghűtésű kondenzátor keresztmetszeti rajzát mutatja. Ez a kiviteli alak hasonló az 1. ábra szerintihez, de a hűtő 3 légáram irányában az első 14B válaszfal áttörések nélkül van kialakítva, és a fennmaradó 14 válaszfalak vannak ellátva 16 áttörésekkel, ami által az 1 bordás csövek mindegyike egy első 25 csatornára és egy fennmaradó részre van felosztva. Az első 25 csatornához, annak lényegében középső részén első 8 elszívócső van csatlakoztatva, és a fennmaradó részhez lényegében az első 14B válaszfal középső részénél egy második 8A elszívócső van csatlakoztatva. Téli üzemelésnél a 8A elszívócső fojtásának szabályozásával a második és további 25 csatornákban légzsák hozható létre, és ily módon a hatásos hőátadási felület és ezzel a hatékonyság csökkenthető, illetve tetszőlegesen szabályozható. A 8 elszívócsövön keresztül az első 25 csatornából minden levegőt el lehet távolítani. Ennek eredményeként annak ellenére, hogy a második és következő 25 csatornákban légzsák keletkezik, nem lesz fagyveszély, mivel a második 25 csatornához felfűtött hűtő 3 légáramot továbbítunk. A kialakuló légzsák alakját kis pontokkal ábrázoltuk. Ez a kiviteli alak - ha azt a túlságosan hideg klimatikus viszonyok megkövetelik - úgy is kialakítható, hogy az első két különálló 25 csatornát közösen a 8 elszívócsőhöz csatlakoztatjuk és a többi 25 csatornát, amelyek áttörésekkel rendelkező válaszfalakkal vannak ellátva, a 8A elszívócsőhöz. Ez a megoldás különösen természetes huzatú hűtőtornyok esetén előnyös, mivel nagyon egyszerű teljesítményszabályozást tesz lehetővé anélkül, hogy költséges zsalukat kellene alkalmazni.

A fizikai folyamatok és a korábbi technika ismertetése erőművi gőzkondenzátorokra és vízgőz kondenzálására vonatkozott, de a találmány természetesen nincs ezen típusú kondenzátorokra korlátozva, hanem azok máshol, más típusú gőz-halmazállapotú közeg esetén is alkalmazhatók, ahol léghűtésű kondenzátorokra van szükség.

A szakember számára nyilvánvaló, hogy a fenti leírás csak példálózó jellegű, és a találmány igénypontok által meghatározott oltalmi körében különböző változatok, átalakítások és változtatások eszközölhetők.

Claims (20)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Léghűtésű kondenzátor, amely tartalmaz kondenzálandó gőz-halmazállapotú közeget elosztó felső kamrát, kondenzátumot gyűjtő alsó kamrát, egymáshoz képest helyközzel elhelyezett bordás csöveket külső bordákkal, amely bordás csövek egymással párhuzamosan a felső kamra és az alsó kamra közé vannak csatlakoztatva és hűtő légárammal vannak hűtve, eszközt a kondenzátumnak az alsó kamrából való elvezetésére, valamint elszívóeszközt nem kondenzálódó gázoknak a kondenzátorból való eltávolítására, azzal jellemezve, hogy a gőz-halmazállapotú közeget a bordás csövekhez (1) elosztó alsó kamrája (13) van, és így a gőz-halmazállapotú közeg a bordás csövekbe (1) mind a felső, mind az alsó kamrán (11, 13) keresztül van betáplálva, valamint az elszívóeszköz a bordás csöveknek (1) a hűtő légáram (3) érkezése felőli részéhez van csatlakoztatva.

   HU 221 888 Bl
2. 2. Az 1. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy tartalmaz olyan bordás csöveket (1), amelyek rendelkeznek a hűtő légárammal (3) lényegében párhuzamosan elrendezett két lényegében sík alakú oldalfallal, a hűtő légáram (3) érkezése felőli első zárófelülettel és azzal átellenben lévő második zárófelülettel, ahol az oldalfalak az első és második zárófelületekkel vannak egymáshoz csatlakoztatva, és ahol az elszívóeszköz minden bordás csőhöz (1) tartalmaz legalább egy elszívócsövet (8, 8A).
3. 3. A 2. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy a bordás csövek (1) zárófelületei íves kialakításúak.
4. 4. A 2. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy tartalmaz olyan bordás csöveket (1), amelyek rendelkeznek az oldalfalakhoz csatlakoztatott és a bordás csövek (1) belső terét hosszanti párhuzamos csatornákra (25) osztó legalább egy hosszanti válaszfalat (14, 14A), amely legalább egy hosszanti válaszfalban (14, 14A) a közegnek az egymással szomszédos csatornák (25) közötti áramlását lehetővé tevő áttörések (16) vannak kialakítva.
5. 5. A 4. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy az áttörések (16) lényegében egyenletes helyközökkel vannak a legalább egy hosszanti válaszfalban (14,14A) kialakítva.
6. 6. A 4. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy tartalmaz olyan bordás csöveket (1), amelyek egy, a hossztengelyre merőleges középsíkra nézve lényegében szimmetrikusan vannak kialakítva, ahol a bordás csövekhez (1) egyetlen elszívócső (8) van lényegében a középsíknál csatlakoztatva.
7. 7. A 4. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy tartalmaz olyan bordás csöveket (1), amelyek a hűtő légáram (3) irányában első csatornában (25) kialakított leválasztott utóhűtővel (12) rendelkeznek, ahol az utóhűtő (12) az első csatorna (25) egyik végén elrendezett záróelemmel (15) és az első csatorna (25) válaszfalának (14A) ahhoz csatlakozó folytonos részével van a bordás cső (1) fennmaradó részeitől elválasztva, és ahol az első csatornához (25) egyetlen elszívócső (8) van a záróelem (15) közelében csatlakoztatva.
8. 8. A 7. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy a záróelem (15) az első csatorna (25) felső végén van elrendezve.
9. 9. A 7. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy a záróelem (15) az első csatorna (25) alsó végén van elrendezve, és az elszívócső (8) és a záróelem (15) között elvezető csővezeték (6A) van elrendezve a kondenzátumnak (5) az utóhűtőből (12) való elvezetésére.
10. 10. A 4. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy tartalmaz első részt olyan bordás csövekkel (1), amelyek egy, a hossztengelyre merőleges középsíkra nézve lényegében szimmetrikusan vannak kialakítva, valamint második részt olyan bordás csövekkel (1), amelyek a hűtő légáram (3) irányában első csatornában (25) kialakított leválasztott utóhűtővel (12) rendelkeznek, amely utóhűtő (12) az első csatorna (25) egyik végén elrendezett záróelemmel (15) és az első csatorna (25) válaszfalának (14A) ahhoz csatlakozó folytonos részével van a bordás cső (1) fennmaradó részeitől elválasztva, ahol az első részben a bordás csövekhez (1) egyetlen elszívócső (8) van lényegében a középsíknál csatlakoztatva, a második részben pedig az első csatornákhoz (25) egyetlen elszívócső (8) van a záróelem (15) közelében csatlakoztatva, és ahol az első részben lévő elszívócsövek (8) közös továbbítóvezetéken (26) keresztül a második részben lévő bordás csövek (1) első csatornáihoz (25) lényegében azok középső részeinél vannak csatlakoztatva.
11. 11. A 4. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy tartalmaz több válaszfallal (14, 14A) rendelkező bordás csöveket (1), amelyek a csatornák (25) egy részében kialakított záróelemekkel (15) és a válaszfalakban (14) a záróelemek (16) mellett kialakított további áttörésekkel (17, 18) fő kondenzátorra (19) és a közeget a fő kondenzátortól (19) a legalább egy elszívócsőhöz (8, 8A) vezető legalább egy utóhűtőre (12,12A) vannak felosztva.
12. 12. A 11. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy a bordás csövekben (1) egyetlen utóhűtő (12) és egyetlen elszívócső (8) van, ahol a záróelemek (15) a hűtő légáram (3) irányában első csatornától (25) kezdődően a bordás cső (1) belseje felé haladva a felső kamrától (11) rendre növekvő távolságra vannak elhelyezve, a záróelemek (15) mellett kialakított áttörések (17,18) a közeget szomszédos csatornába (25) terelően vannak kialakítva, és az elszívócső (8) az első csatornának (25) saját záróeleme (15) és az alsó kamra (13) közötti szakaszához a záróelem (15) közelében van csatlakoztatva.
13. 13. A 12. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy az első csatornától (25) befelé haladva a csatornáknak (25) a fele van a záróelemekkel (15) ellátva.
14. 14. A 11. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy a bordás csövekben (1) szimmetrikusan elrendezett utóhűtőkből (12, 12A) álló pár és azoknak megfelelő két elszívócső (8, 8A) van, ahol záróelemekből (15) álló párok a bordás cső (1) hossztengelyére merőleges középsíkjára nézve szimmetrikusan, a hűtő légáram (3) irányában első csatornától (25) kezdődően a bordás cső (1) belseje felé haladva a középsíktól rendre csökkenő távolságra vannak elhelyezve, a záróelemek (15) mellett kialakított áttörések (17, 18) a közeget szomszédos csatornába (25) terelően vannak kialakítva, az elszívócsövek (8, 8A) az első csatornának (25) a megfelelő záróelem (15) és a középsík közötti szakaszaihoz a megfelelő záróelemek (15) közelében vannak csatlakoztatva, valamint az alsó elszívócső (8A) és a megfelelő záróelem (15) között elvezető csővezeték (6A) van elhelyezve a kondenzátumnak (5) az alsó utóhűtőből (12A) való elvezetésére.
15. 15. A 2. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy tartalmaz olyan bordás csöveket (1), amelyek az oldalfalakhoz csatlakoztatott legalább egy válaszfallal (14A) fő kondenzátorra (19) és legalább egy utóhűtőre (12, 12A) vannak felosztva, amely legalább egy válaszfal (14A) az első zárófelülettől a bordás cső (1) középső tartománya felé az első zárófelülettel he8

    HU 221 888 Bl gyesszöget bezáróan helyezkedik el, ahol a legalább egy elszívócsőnek (8, 8A) a legalább egy utóhűtőhöz (12, 12A) való csatlakoztatása a legalább egy válaszfal (14A) és az első zárófelület közötti csatlakozás közelében van.
16. 16. A 15. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy a bordás csövekben (1) egyetlen utóhűtő (12) van a felső kamra (11) szűkülő keresztmetszettel, amely egyetlen válaszfallal (14A) van kialakítva.
17. 17. A 15. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy a bordás csövekben (1) szimmetrikusan elrendezett utóhűtőkből (12,12A) álló pár van a bordás csövet (1) az oldalfalakra merőlegesen kettészelő középsíkra szimmetrikus válaszfalakból (14A) álló párral, és az alsó elszívócső (8A) és a megfelelő csatlakozás között elvezető csővezeték (6A) van elhelyezve a kondenzátumnak (5) az alsó utóhűtőből (12A) való elvezetésére.
18. 18. A 4. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy tartalmaz több válaszfallal (14, 14B) rendelkező bordás csöveket (1), ahol a hűtő légáram (3) irányában az első válaszfal (14B) áttörések nélkül van kialakítva és a fennmaradó válaszfalak (14) áttörésekkel (16) vannak kialakítva, ami által a bordás csövek (1) egy első csatornára (25) és egy fennmaradó részre vannak szétválasztva, valamint hogy az első csatornához (25) annak középső részénél egy első elszívócső (8) van csatlakoztatva, a fennmaradó részhez pedig lényegében annak középső részénél egy második elszívócső (8A) van csatlakoztatva.
19. 19. Az 1. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy tartalmaz a gőz-halmazállapotú közegnek az alsó kamrába (13) menő áramlását szabályozó első szelepet (22), valamint a gőz-halmazállapotú közegnek a felső kamrába (11) menő áramlását szabályozó második szelepet (23).
20. 20. Az 1. igénypont szerinti kondenzátor, azzal jellemezve, hogy tartalmaz továbbá a hűtő légáramot (3) a bordás csövekhez (1) hajtó eszközt, valamint zsalukat (24) a hűtő légáram (3) szabályozására.