HU221777B1 - Csap-horony kapcsolású építőelem, azzal felépített falszerkezet, valamint födémszerkezet és épületszerkezet - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya csap-horony kialakítású építőelem, azzal felépítettfalszerkezet, valamint födém- és épületszerkezet. A találmány csap-horony kapcsolású építőelem, épületszerkezetekben, elsősorbanfalszerkezetek képzésében való alkalmazásra, amely építőelem alsó,felső, továbbá oldalsó csatlakozófelülettel és a falszerkezet külsőfelületét alkotó felületrésszel rendelkezik, valamint az építőelemekegymáshoz kapcsolását biztosító hornyokkal és csapokkal van ellátva.Az építőelem (1) jellemzője, hogy egy vagy több oldalsócsatlakozófelületén (8) legalább két, egymással párhuzamos, azépítőelemek (1) oldalirányú egymáshoz kapcsolását biztosító, azoldalsó csatlakozófelület (8) egy részében vagy egészében végigfutó,álló horony (3) van kiképezve, az építőelem (1) felsőcsatlakozófelületén (6) legalább két, egymással párhuzamos, a felsőcsatlakozófelület (6) egy részében vagy egészében végigfutó, azépítőelemek függőleges irányú egymáshoz kapcsolását biztosító fekvőhorony (2) van kiképezve, amely fekvő hornyok (2) az építőelem (1) egyvagy mindkét élénél előnyösen az álló hornyokhoz (3) kapcsolódnak,továbbá az építőelem (1) alsó csatlakozófelületén (7) két sorban, afekvő hornyok (2) tengelytávolságával megegyező négyzetes rácshálóban,az építőelem (1) felső csatlakozófelületén (6) kiképzett hornyokba (2)illeszkedő csapok (4) vannak kiképezve. A találmány továbbáfalszerkezet elsősorban a találmány szerinti csap-horony kapcsolásúépítőelem alkalmazásával, amely falszerkezet egymás mellé helyezettépítőelemek alkotta fekvő sorokból áll oly módon, hogy az egymásfölötti sorokban az építőelemek előnyösen kötésben helyezkednek el. Afalszerkezet jellemzője, hogy az építőelemek (1) az oldalsócsatlakozófelületükkel (8) vannak egymás mellé helyezve, és afalszerkezet külső felületét az építőelemek (1) külső felületealkotja, az építőelemek (1) fekvő hornyai (2) továbbá álló hornyai (3)betonnal és/vagy ragasztóhabarccsal vannak kitöltve, továbbá azépítőelemek fekvő hornyaiban (2) a fekvő hornyokba (2) illeszkedőcsapok (4) mellett előnyösen fekvő vasalás (11) van végigvezetve. Atalálmány ezen túlmenően födémszerkezet amely födém épületszerkezetrehelyezett, a födém főirányában elhelyezett, rácsvázzal kialakítottfödémgerendákból és a födémgerenda talpára támaszkodó födémelemekbőláll. A födém jellemzője, hogy a födémelem (13) talpból (14) valamint atalp (14) felett levő fejből (15) áll, és oly módon van kiképezve,hogy a fej (15) felül keresztirányban túlnyúlik a talpon (14), továbbáa talp (14) hosszirányban alul szélesebb a fejnél (15), és afödémgerendák (22) irányában a födémelemek (13) közötti részekfőbordákat (22) alkotnak, a födémgerendák (22) irányára merőlegesirányokban a födémelemek (13) közötti részek pedig mellékbordákat (23)alkotnak, és a főbordák (22) és mellékbordák (23)

Description

A leírás terjedelme 32 oldal (ezen belül 20 lap ábra)

HU 221 777 Bl gelytávolságával megegyező négyzetes rácshálóban, az építőelem (1) felső csatlakozófelületén (6) kiképzett hornyokba (2) illeszkedő csapok (4) vannak kiképezve.

A találmány továbbá falszerkezet elsősorban a találmány szerinti csap-horony kapcsolású építőelem alkalmazásával, amely falszerkezet egymás mellé helyezett építőelemek alkotta fekvő sorokból áll oly módon, hogy az egymás fölötti sorokban az építőelemek előnyösen kötésben helyezkednek el.

A falszerkezet jellemzője, hogy az építőelemek (1) az oldalsó csatlakozófelületükkel (8) vannak egymás mellé helyezve, és a falszerkezet külső felületét az építőelemek (1) külső felülete alkotja, az építőelemek (1) fekvő hornyai (2) továbbá álló hornyai (3) betonnal és/vagy ragasztóhabarccsal vannak kitöltve, továbbá az építőelemek fekvő hornyaiban (2) a fekvő hornyokba (2) illeszkedő csapok (4) mellett előnyösen fekvő vasalás (11) van végigvezetve.

A találmány ezen túlmenően födémszerkezet amely födém épületszerkezetre helyezett, a födém főirányában elhelyezett, rácsvázzal kialakított födémgerendákból és a födémgerenda talpára támaszkodó födémelemekből áll.

A födém jellemzője, hogy a födémelem (13) talpból (14) valamint a talp (14) felett levő fejből (15) áll, és oly módon van kiképezve, hogy a fej (15) felül keresztirányban túlnyúlik a talpon (14), továbbá a talp (14) hosszirányban alul szélesebb a fejnél (15), és a födémgerendák (22) irányában a födémelemek (13) közötti részek főbordákat (22) alkotnak, a födémgerendák (22) irányára merőleges irányokban a födémelemek (13) közötti részek pedig mellékbordákat (23) alkotnak, és a főbordák (22) és mellékbordák (23) utólagosan kibetonozással vannak kitöltve.

A találmány továbbá épületszerkezet a találmány szerinti építőelem, falszerkezet, valamint födém alkalmazásával. Jellemzője, hogy az épületszerkezet elemei azonos anyagból készülnek, amely az épületszerkezet egészének kedvező épületfizikái és tartószerkezeti jellemzőket, valamint homogenitást biztosít, továbbá az előnyösen beépíthető vasalások segítségével földrengésálló szerkezet létesül.

A találmány tárgya csap-horony kialakítású építőelem, azzal felépített falszerkezet, valamint födém- és épületszerkezet.

A korszerű építészeti rendszerek között egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az előregyártott építőelemekből a helyszínen összeállítható és a felhasználói igényekhez széles körben illeszthető megoldások. Az ilyen rendszerekkel szemben elvárás, hogy a tervezői igényeknek megfelelően rugalmasan alkalmazhatóak legyenek, ugyanakkor előregyártott módon elkészítve az építőelemekkel a helyszíni összeállítási, szerelési munkálatok minél egyszerűbbek és kevésbé munkaigényesek legyenek.

A technika állása szerint építőelemek kialakítására különböző megoldások ismeretesek. A HU 202 613 lajstromszámú szabadalmi leírás építőelemet, annak előállítására szolgáló eljárást, valamint az eljárás foganatosítására alkalmas berendezést ismertet. A nehézbetonból, könnyűbetonból vagy égetett agyagból kialakított üreges falazóelemnek legalább egy határoló része van, és belseje szigetelőmasszával van kitöltve, amely szervetlen anyagból áll, az építőelem illesztési oldalaiban megszakítás van kiképezve. Az építőelem továbbá belső tartószerkezettel van ellátva, amely a találmány szerint legalább egy részén járattal van ellátva. Az üreges falazóelem belső felületének és a tartószerkezet felületének mikroporózus felületszerkezete van.

Az ebben ismertetett eljárás lényege, hogy a határoló szerkezetet a megszakítást létrehozó helyzetbe hozzuk, a megszakítást kívülről lefedjük vagy szigetelőanyaggal, vagy maggal kitöltjük, majd a folyékony szigetelőmassza szintjét érzékelővel megállapítjuk, majd amikor a szigetelőmassza az üreges falazóelem felső élét eléri, az adagolást befejezzük, és végül a szigetelőmassza kikeményedése után a lemezt, illetve a magot eltávolítjuk. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek olyan tartálya van, amely tartály alsó részében legalább egy adagolószivattyúval és adagolócsonkkal ellátott, adagolónyílás van elrendezve. A berendezés továbbá az adagolószivattyú meghajtóáramkörét működtető vezérlőáramkörrel összekötött érzékelővel van ellátva.

A HU 213 138 lajstromszámú szabadalmi leírás könnyű falazatokhoz vagy külső falburkolatokhoz alkalmazható kézi építőelemet, valamint annak előállításához alkalmazható gyártósablont ismertet. Az építőelemnek hő- és/vagy hangszigetelő anyagú magja, valamint teherhordó része van, amely utószilárduló anyagból van kialakítva. A megoldás lényege, hogy a lapszerű kézi építőelem magját az utószilárduló anyag minden oldalról körülveszi, továbbá az építőelem homlokfelületei középső körzetében a kerület mentén körbemenő csatornával van ellátva, amely a teherviselő részt képező utószilárduló anyagot két teherviselő héjrészre osztja. Az építőelem olyan gyártósablonban gyártható, amelynek sablonoldalai szétnyitható sablonkeretet képeznek, és a szemben fekvő sablonoldalpárok egyrészt csuklósán, másrészt oldható rögzítőelemen keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

A meglevő rendszerek egyik hiányossága, hogy nem biztosítanak kellően nagy tervezői szabadságot, a falszerkezetek, épületszerkezetek különféle kialakításai a megrendelői igény szerint egyazon rendszerrel gyakran nem elégíthetőek ki.

A találmány szerinti megoldás kidolgozásával a célunk egy olyan építőelem-család kialakítása, amely a meglevő rendszerek hiányosságait kiküszöbölve kellően nagy tervezői szabadságot biztosít, és lehetővé teszi, hogy a falszerkezetek, épületszerkezetek különféle kialakításai egyazon építési rendszer keretében megva2

HU 221 777 Bl lósíthatóak legyenek. Célunk volt továbbá az építőelemek olyan kialakítása, amely az építőelemeknek az építkezés helyszínén történő alakítását szükségtelenné, vagy legalábbis minimálissá teszi, továbbá olyan építőelemek kialakítása, amelyek a munkaközi összekapcsolás és a végleges kapcsolat kialakítása során, az építés minden fázisában megbízhatóan teljesítik a méretpontosságot, a kisebb beszabályozás lehetőségét, a tervezett szerkezet alakjának előírt követését.

A találmány szerinti építőelem létrehozásakor felismertük, hogy amennyiben egy csaphorony-kapcsolású építőelemet úgy alakítunk ki, hogy az építőelem egy vagy több oldalsó csatlakozófelületén legalább két, egymással párhuzamos, az építőelemek oldalirányú egymáshoz kapcsolását biztosító, az oldalsó csatlakozófelület egy részében vagy egészében végigfutó, álló horony van kiképezve, és az építőelem felső csatlakozófelületén legalább két, egymással párhuzamos, a felső csatlakozófelület egy részében vagy egészében végigfutó, az építőelemek álló irányú egymáshoz kapcsolását biztosító fekvő horony van kiképezve, továbbá az építőelem alsó csatlakozófelületén két sorban, a fekvő hornyok tengelytávolságával megegyező négyzetes rácshálóban, az építőelem felső csatlakozófelületén kiképzett hornyokba illeszkedő csapok vannak kiképezve, akkor a kitűzött cél elérhető.

A találmány szerinti falszerkezet létrehozásakor felismertük, hogy amennyiben az építőelemek az oldalsó csatlakozófelületükkel úgy vannak egymás mellé helyezve, hogy a falszerkezet külső felületét az építőelemek külső felülete alkotja, és az építőelemek fekvő hornyai továbbá álló hornyai betonnal és/vagy ragasztóhabarccsal vannak kitöltve, továbbá az építőelemek fekvő hornyaiban a fekvő hornyokba illeszkedő csapok mellett előnyösen fekvő vasalás van végigvezetve, akkor a kitűzött cél elérhető.

A találmány szerinti födém létrehozásakor felismertük, hogy amennyiben a födémelemet talpból valamint a talp felett levő fejből oly módon alakítjuk ki, hogy a fej felül keresztirányban túlnyúlik a talpon, továbbá a talp alul szélesebb a fejnél, és a födémgerendák irányában a födémelemek közötti részek főbordákat, a födémgerendák irányára merőleges irányokban a födémelemek közötti részek pedig mellékbordákat alkotnak, és a főbordák és mellékbordák utólagosan kibetonozással vannak kitöltve, akkor a kitűzött cél elérhető.

A találmány szerinti épületszerkezeti rendszer létrehozásakor felismertük, hogy amennyiben elsősorban a találmány szerinti építőelem, valamint az azzal kialakított falszerkezet, továbbá a találmány szerinti födém alkalmazásával olyan épületszerkezetet alakítunk ki, amely épületszerkezeti rendszer elemei azonos anyagból készülnek, akkor az az épületszerkezet egészének kedvező épületfizikai és tartószerkezeti jellemzőket valamint homogenitást biztosít.

A találmány tehát csap-horony kapcsolású építőelem, épületszerkezetekben, elsősorban falszerkezetek képzésében való alkalmazásra, amely építőelem alsó, felső, továbbá oldalsó csatlakozófelülettel és a falszerkezet külső felületét alkotó felületrésszel rendelkezik, valamint az építőelemek egymáshoz kapcsolását biztosító hornyokkal és csapokkal van ellátva. Jellemzője, hogy az építőelem egy vagy több oldalsó csatlakozófelületén legalább két, egymással párhuzamos, az építőelemek oldalirányú egymáshoz kapcsolását biztosító, az oldalsó csatlakozófelület egy részében vagy egészében végigfutó, álló horony van kiképezve. Az építőelem felső csatlakozófelületén legalább két, egymással párhuzamos, a felső csatlakozófelület egy részében vagy egészében végigfutó, az építőelemek föggőleges irányú egymáshoz kapcsolását biztosító fekvő horony van kiképezve, amely fekvő hornyok az építőelem egy vagy mindkét élénél előnyösen az álló hornyokhoz kapcsolódnak, továbbá az építőelem alsó csatlakozófelületén két sorban, a fekvő hornyok tengelytávolságával megegyező négyzetes rácshálóban, az építőelem felső csatlakozófelületén kiképzett hornyokba illeszkedő csapok vannak kiképezve.

A találmány továbbá falszerkezet, elsősorban a találmány szerinti csap-horony kapcsolású építőelem alkalmazásával, amely falszerkezet egymás mellé helyezett építőelemek alkotta fekvő sorokból áll oly módon, hogy az egymás fölötti sorokban az építőelemek előnyösen kötésben helyezkednek el. Jellemzője, hogy az építőelemek az oldalsó csatlakozófelületükkel vannak egymás mellé helyezve, és a falszerkezet külső felületét az építőelemek külső felülete alkotja. Az építőelemek fekvő hornyai továbbá álló hornyai betonnal és/vagy ragasztóhabarccsal vannak kitöltve, továbbá az építőelemek fekvő hornyaiban a fekvő hornyokba illeszkedő csapok mellett előnyösen fekvő vasalás van végigvezetve.

A találmány továbbáfödém épületszerkezeti rendszerben történő alkalmazásra, amely födém épületszerkezetre helyezett, a födém főirányában elhelyezett, rácsvázzal kialakított födémgerendákból és a födémgerenda talpára támaszkodó födémelemekből áll. Jellemzője, hogy a födémelem talpból valamint a talp felett levő fejből áll, és oly módon van kiképezve, hogy a fej felül keresztirányban túlnyúlik a talpon, továbbá a talp alul szélesebb a fejnél, és a födémgerendák irányában a födémelemek közötti részek főbordákat alkotnak, a födémgerendák irányára merőleges irányokban a födémelemek közötti részek pedig mellékbordákat alkotnak, és a főbordák és mellékbordák utólagosan kibetonozással vannak kitöltve.

A találmány ezeken túlmenően épületszerkezeti rendszer, elsősorban a találmány szerinti építőelem, valamint az azzal felépített találmány szerinti falszerkezet, valamint a találmány szerinti födém alkalmazásával. Jellemzője, hogy épületszerkezeti rendszer elemei azonos anyagból készülnek, amely az épületszerkezet egészének kedvező épületfizikai és tartószerkezeti jellemzőket valamint homogenitást biztosít.

A találmány szerinti építőelem célszerű kialakítása esetében az egymáshoz illeszkedő alsó és felső csatlakozófelületek, továbbá az egymáshoz illeszkedő alsó csatlakozófelületek előnyösen sík felületűek. Kéményüreg vagy belső pillér kialakítása céljából az építőelem belsejében előnyösen henger vagy hasáb alakú belső üreg van kiképezve. További célszerű kialakítás esetében az építőelem egyik oldala sík végfallal, vagy ne3

HU 221 777 Bl gyedíves sarokvégfallal, vagy félköríves végfallal vagy belső íves végfallal van lezárva.

A találmány szerinti építőelem további előnyös kialakítása esetén az építőelem oldalsó csatlakozófelületén egymással párhuzamosan két, a felület teljes hosszában végigfutó álló horony van kiképezve, amely álló hornyok fala az oldalsó csatlakozófelülettel adott a szöget zár be, ahol célszerűen a=60°...90°...120°, a hornyok alja pedig párhuzamos az oldalsó csatlakozófelülettel. Az építőelem felső csatlakozófelületén - előnyösen az álló hornyok folytatásában - egymással párhuzamosan két, a felület teljes hosszában végigfutó fekvő horony van kiképezve. A hornyok fala a felső csatlakozófelülettel a szöget zár be, ahol a=60°.. .90°... 120° fok, a hornyok alja pedig párhuzamos az oldalsó csatlakozófelülettel. Az építőelem alsó csatlakozófelületén kiképzett csapok adott β szögben kúposak, ahol β=30°...60°. A csapok az építőelem hossztengelyére szimmetrikusan párosán vannak elhelyezve oly módon, hogy az egymásra helyezett építőelemek alján levő csapok az alattuk levő építőelemek felső részén kiképzett hornyokba illeszkednek.

A találmány szerinti építőelem egy további előnyös kialakításánál az álló hornyok és/vagy a fekvő hornyok külső vájatpereme (K) és alsó vájatfeneke (L) esetén teknő alakú horonynál: K>L, azaz a felső vájatperem (K) szélesebb, mint a vájatfenék (L), fecskefarok alakú horonynál: K<L, azaz a felső vájatperem (K) keskenyebb, mint a vájatfenék (L).

Az építőelem anyaga célszerűen beton, könnyűbeton, adalékolt beton, ahol az adalék: polisztirol, stabilizált mezőgazdasági hulladék, műanyaghulladék, műanyaghab, vagy szilikát, porózus szilikát, gázszilikát, szintetikus vagy szerves habképző, habgipsz, vagy habcementkompozit.

A találmány szerinti falszerkezet célszerű kialakításánál az építőelemek üregei betonnal és/vagy ragasztóhabarccsal vannak kitöltve, és az üregben adott esetben álló vasalás van elhelyezve. A falszerkezet előnyösen sík végfallal és/vagy íves végfallal és/vagy félköríves végfallal és/vagy belső íves végfallal ellátott építőelemekkel van lezárva. A falnyílások képzésénél a falnyílások fölötti áthidalások teherviselő eleme előnyösen az építőelemek fekvő hornyaiban végigfutó fekvő vasalat. A falnyílások álló peremeinél és/vagy a szabad falvégeknél a teherbírás növelésére az építőelemek függőleges üregeiben előnyösen elhelyezett függőleges vasalás szolgál. A találmány szerinti falszerkezet célszerű megvalósítása esetén a fal vastagsága előnyösen

100...600 mm, magassága előnyösen legfeljebb a falvastagság ötvenszerese.

A találmány szerinti födém célszerű megvalósítása esetében sarokerkély, loggia vagy födémnyílás, vagy perem kialakításához a mellékbordákban további járulékos vasalat van elhelyezve. A födémelem anyaga célszerűen beton, könnyűbeton, vagy adalékolt beton, ahol az adalék: polisztirol, stabilizált mezőgazdasági hulladék, műanyaghulladék, műanyaghab, vagy szilikát, porózus szilikát, gázszilikát, szintetikus vagy szerves habképzővel készült habcement, habgipsz vagy habcementkompozit. A födémelemekkel felépített födém előnyösen vízszintes, vagy ferde síkokból álló, és/vagy görbült felületű pozitív vagy negatív irányszöggel vagy görbülettel, és a födém kereszt- és hosszirányú bordázatainak egyike vagy mindegyike egyenes vagy görbült tengelyű.

A találmány szerinti elemekből, falszerkezetből és födémszerkezetből készült épületszerkezet esetén az épületszerkezet elemeinek mindegyikén, előnyösen összefüggően, vasalás van végigvezetve, amely így földrengésálló, illetve süllyedéskülönbségekre érzéketlen épületszerkezetet képez. Az épületszerkezet további előnyös megvalósítása esetén az épületszerkezet elemei megfelelően kiválasztott, előnyösen cementkötésű anyagkompozitból készülnek, amely így vízérzéketlen épületszerkezetet képez.

A találmány szerinti megoldást a továbbiakban a mellékelt ábrák segítségével ismertetjük:

Az 1-4. ábrák a találmány szerinti épületszerkezeti rendszer építőelemének alapkialakítását mutatják négy nézetben.

Az 5-6. ábrákon a találmány szerinti építőelem alapkialakításának axonometrikus képe látható, alsó és felső nézetben.

A 7-8. ábra az építőelemből kiképzett oszlopkéményelem kialakítását mutatja alsófelső nézetben.

A 9-10. ábrák az építőelem sík végfallal ellátott falvéglezáró elemként való kialakítását ábrázolják alsó-felső axonometrikus nézetben.

All. ábra az építőelem íves sarokvégfallal való kialakítását mutatja.

A 12. ábra az építőelem félköríves végfallal való kialakításának nézeti képét ábrázolja.

A 13. ábra a belső íves végfallal ellátott építőelem perspektivikus képét ábrázolja.

A 14-15. ábrákon a kúpos csap és trapéz alakú fekvő horony illeszkedését, továbbá a fekvő vasalás elhelyezkedését ábrázoltuk oldal-, illetve felülnézetben.

A 16. ábrán a fecskefarok alakú fekvő horony kiképzését, a kúpos csappal való illeszkedését, továbbá a fekvő vasalás elhelyezkedését ábrázoltuk oldalnézetben, részben metszetben.

A 17. ábrán a találmány szerinti építőelemekből történő falösszeállítást ábrázoltuk keresztirányú metszetben, illetve nézetben.

A 18. ábrán a 17. ábrán látható falkialakítás oldalnézetét ábrázoltuk.

A 19. ábrán a falvég-összeállítás látható kétfajta hosszúságú építőelem segítségével.

A 20-21. ábrák derékszögben megtört falsarokkialakítást mutatnak oldalnézetben, illetve metszetben, sík végfallal kiképzett építőelemek felhasználásával.

HU 221 777 Bl

A 22. ábra egy derékszögű íves sarokkiképzést és a hosszirányú falba egy további falrész merőlegesen történő bekötését mutatja.

A 23. ábrán a találmány szerinti építőelemmel kiképzett tetszőleges szögűre választható falrész-csatlakozási megoldást mutatunk be.

A 24. ábrán a találmány szerinti építőelem különböző célszerű kialakításaiból kiképzett összetett falszerkezet kialakítása látható.

A 25-27. ábrákon a találmány szerinti födémben alkalmazott födémelem képe látható három nézetből.

A 28. ábra a födémelem axonometrikus képét mutatja.

A 29. ábra a találmány szerinti födémben alkalmazott födémgerenda kialakítását mutatja nézetben.

A 30. ábrán a találmány szerinti födémszerkezet keresztmetszete látható.

A 31. ábra a találmány szerinti födémszerkezetet ábrázolja hosszmetszetben.

A 32. ábrán a födémszerkezet nézeti képe látható a födémgerenda helyszíni kibetonozása előtt.

A 33. ábrán födém-párkány-koszorú kialakítás látható a falon egyik irányban túlnyúló födém esetében.

A 34. ábra a gerendairány-váltás megoldását mutatja a falon mindkét irányban túlnyúló födém esetében.

A 35. ábra a találmány szerinti födém egy lehetséges kialakítását mutatja többszörös teherbírási irányváltoztatásokkal.

Az 1-4. ábrák a találmány szerinti épületszerkezeti rendszer 1 építőelemének alapkialakítását mutatják négy nézetben. Az 1. ábrán az alapkialakítású 1 építőelemet a 9 külső felületet alkotó oldala felől, a 2. ábrán a 8 oldalsó csatlakozófelülete felől, a 3. ábrán a 6 felső csatlakozófelülete felől, a 4. ábrán a 7 oldalsó csatlakozófelülete felől ábrázoltuk.

Az 1 építőelem 6 felső csatlakozófelületén az egymással párhuzamos fekvő 2 hornyok, a 8 oldalsó csatlakozófelületén az egymással párhuzamos álló 3 hornyok vannak kiképezve. A fekvő 2 hornyok és az álló 3 hornyok az 1 építőelem teljes felületén végigfutnak, és az 1 építőelem oldaléléinél egymáshoz folytatólagosan csatlakoznak. A 6 felső csatlakozófelületen végigfutó fekvő 2 hornyok iránya párhuzamos az 1 építőelem 9 külső felületet alkotó lapjával.

Az 1 építőelem 7 alsó csatlakozófelületén vannak kiképezve a csonka kúp alakú 4 csapok, melyek úgy vannak elhelyezve, hogy az 1 építőelemekből épített falszerkezetben az alul levő 1 építőelemek fekvő 2 hornyaiba illeszkednek. A fekvő 2 horony geometriai kialakítása olyan, hogy a 4 csapok befogadása mellett lehetőséget biztosít arra, hogy a fekvő 2 horony ferde fala valamint a 4 csapok közé betonvas szálakat helyezhessünk el, a szálak kötésének biztosítása mellett. A fekvő 2 hornyok, a 4 csapok, és az álló 3 hornyok kialakítása lehetővé teszik az 1 építőelemek hézagmentes pontos egymáshoz illesztését, mivel az alkalmazott kötőanyag a hornyokban helyezkedik el, és így biztosítja az 1 építőelemek összekötését, de az 1 építőelemek között nem jelenik meg. így az ezen 1 építőelemek segítségével épített falak adott esetben nem igényelnek külön vakolást, nincs szükség az 1 építőelemek közötti kötőanyag eltakarására.

Az 1. ábrán méretkottával jelöltük az 1 építőelem hosszát. Az 1 építőelem alapkialakításának Y hossza adott esetben megnövelhető egy további X hosszúsággal, amely a 9 külső felületet alkotó hosszúság megnövelését jelenti. Ekkor a fekvő 2 hornyok hosszúsága is megnövekszik, és a 4 csapok száma is arányosan megnő.

Az 5-6. ábrán a találmány szerinti 1 építőelem alapkialakításának axonometrikus képe látható, alsó és felső nézetben. Az 5 ábrán az 1 építőelem 6 felső csatlakozófelülete látható az egymással párhuzamos fekvő 2 hornyokkal és az 1 építőelem élénél azokhoz csatlakozó álló 3 hornyokkal. Az 5 ábrán szaggatottan jelöltük az 1 építőelem adott esetben lehetséges X meghosszabbítását is. Az 1 falelem Y hosszanti mérete igény szerint egy X mérettel növelhető oly módon, hogy X=Y/2 legyen, ezzel biztosítva az 1 építőelemek kötését. A 6. ábrán az 1 építőelem 7 alsó csatlakozófelületén kiképzett csonka kúp alakú 4 csapok elhelyezkedését ábrázoltuk.

A 7-8. ábra az 1 építőelemből kiképzett oszlopkéményelem kialakítását mutatja alsó-felső nézetben. Az 1 építőelem oszlopkémény-kialakitása hasonló az alapkialakításhoz, az 1 építőelem egymással párhuzamos kiképzésű fekvő 2 hornyokkal és álló 3 hornyokkal, valamint 4 csapokkal van ellátva. Az oszlopkéményelemben a belső vasbetonoszlop kiképzése, illetve a kéménynyílás céljából a 4 csapok között egy 5 üreg került kialakításra. Az 5 üreg alakja a 7-8. ábrán látható módon előnyösen hengeres, de szögletes, például négyszög vagy sokszög alapú hasáb is lehet. Az 5 üreg alkalmas füstelvezető béléscső elhelyezésére, valamint az épület egyes pontjain statikailag indokolt esetben, az 5 üreg kibetonozásával biztosíthatjuk az épület kellő stabilitását. Amint a 7. ábrán látható, az oszlopkéményelem Y hosszanti mérete igény szerint X értékkel szintén meghosszabbítható oly módon, hogy az X=Y/2 legyen, amely így biztosítja az elemek kötését.

A 9-10. ábra az 1 építőelem 26 sík végfallal ellátott falvéglezáró elemként való kialakítását ábrázolják alsófelső axonometrikus nézetben. Az 1 építőelem falvéglezáró elemként való kialakításánál 1 építőelemnél az alapelemhez hasonlóan egyik oldalán az álló 3 horonnyal ellátott 8 oldalsó csatlakozófelület van kiképezve, míg az 1 építőelem ezzel párhuzamos oldala a 26 sík végfal. Ez lehetővé teszi például sík falvégek, ablak-, ajtóhelyek kialakítását vakolás, vagy egyéb fedési módszer nélkül. A falvéglezáró elemként kialakított 1 építőelem a 6 felső csatlakozófelületén szintén rendelkezik a 4 csapok befogadására szolgáló fekvő 2 hornyokkal, amelyek ebben az esetben nem futnak végig a

HU 221 777 BI felső csatlakozófelület teljes hosszában, hanem a 26 sík végfal előtt véget érnek. A 9. ábrán látható módon az 1 építőelem ezen kialakítása is meghosszabbítható egy X hosszúsággal, amelynél előnyösen szintén X=Y/2.

Az 1 építőelem falvéglezáró elemeként történő kialakításánál az 1 építőelem belsejében a 9-10. ábra szerint előnyösen az 5 üreg van kiképezve, mely lehetővé teszi a vasalat elhelyezését, majd ezután az 5 üreg kibetonozásával a végfalak megfelelő statikai szilárdságát.

All. ábra az 1 építőelem 27 íves sarokvégfallal való kialakítását mutatja, amely lehetővé teszi az épületszerkezetben esztétikus lekerekített sarkok kialakítását. Az 1 építőelem belsejében kiképzett 5 üreg a vasalatok elhelyezésén kívül kábelek, vezetékek elhelyezését is szolgálhatja. A vasalatok elhelyezése után az 5 üreg kibetonozásával statikailag megfelelő állékonyságú falvégek kialakítása válik lehetővé. Az 1 építőelem szintén tartalmazza az 1 építőelemek összekötését biztosító fekvő 2 hornyokat, továbbá az álló 3 hornyot, valamint a 4 csapokat. Az 5 üregben adott esetben az előző példák szerint kémény is kiképezhető.

A 12. ábra az 1 építőelem 28 félköríves végfallal való kialakításának nézeti képét ábrázolja. Az 1 építőelem kialakítása ekkor lehetővé teszi a falvégek esztétikus, sarokmentes íves lezárását. Az 1 építőelem szintén el van látva a fekvő 2 hornyokkal és az álló 3 hornyokkal, valamint a 7 alsó csatlakozófelületén a 4 csapokkal. A fekvő 2 horony kialakítása az alapkialakításnak megfelelően szintén olyan, hogy lehetővé teszi a felette lévő 1 építőelem elem- 4 csapjainak a befogadását, de az 1 építőelemen nem fiit teljesen végig. Ez biztosítja, hogy a 28 félköríves végfal felszíne vakolásmentesen is kiképezhető.

Az 1 építőelemben kialakított 5 üreg lehetővé teszi kábelek, vezetékek elhelyezését is, vagy vasalat elhelyezése után az 5 üreg kibetonozásával statikailag megfelelő állékonyságú falvégek kialakítását.

A 13. ábra a 29 belső íves végfallal ellátott 1 építőelem perspektivikus képét ábrázolja. Az 1 építőelem az álló 3 hornyot magában foglaló oldallapjával szemközti oldala homorú kialakítású. Ez a 9 belső íves végfalelem-kialakítás lehetővé teszi a 12. ábrán bemutatott teljes íves falelem segítségével, hogy 60°-300° szöget bezáró falakat csatlakoztassunk egymáshoz. A 29 belső íves végfalelem szintén rendelkezik a 4 csapok befogadására kiképzett fekvő 2 horonnyal valamint álló 3 horonnyal. A 29 belső íves végfallal ellátott 1 építőelem és a 28 félköríves építőelem alkalmazása faltöréspontok kialakítását teszi lehetővé az egyes falszakaszok egymáshoz kapcsolása mellett.

A 14-15. ábrán a kúpos 4 csap és a trapéz alakú fekvő 2 horony illeszkedését, továbbá a fekvő 11 vasalás elhelyezkedését ábrázoltuk oldal-, illetve felülnézetben, teknő alakú vájat esetében. Amint az ábrán látható, az 1 építőelemek 6 felső csatlakozófelületén kiképzett fekvő 2 hornyok kialakítása olyan, hogy az 1 építőelemek 7 alsó csatlakozófelületén elhelyezkedő kúpos 4 csapok és a 21 ragasztóhabarcs befogadása mellett adott esetben a fekvő 11 vasalás elhelyezésére is alkalmas. A fekvő 2 horony és a 4 csap méretarányait az ábrán jelöltük.

A 14. ábra jelölései: a - a horony oldalának szöge β - csap palástjának szöge K - a horony felső vájatperemének szélessége L - a horony vájatfenekének szélessége D - vasátmérő

H - horony mélysége

S - csap és a horony szélének távolsága

A trapéz alakú fekvő 2 horony vájatkiképzése szempontjából kétféle megvalósítás lehetséges. Teknővájat, vagy fecskefarokvájat képezhető ki.

A teknővájatnál: K>L, azaz a felső vájatperem szélesebb, mint a vájatfenék (határesetben azonos szélességű), ebben az esetben 180°>a>90°.

A fecskefarokvájatnál: K<L, azaz a felső vájatperem keskenyebb, mint a vájatfenék, ebben az esetben 90°>a>0°.

A 14. ábrán teknővájat kiképzése látható, ahol tehát K>L. Az ábra jelöléseit figyelembe véve adott D vasátmérőhöz a 4 csap és a fekvő 2 horony méretei a következők:

H>1,5 D azaz a horony mélysége legalább 1,5 D.

S>D/2

180°>a>90° és (180°-α)>β<90°, de amennyiben (180°-α)=β, akkor S>D. Amennyiben D/2<S<D, a és β egymáshoz való viszonyánál figyelembe kell venni, hogy a D+1 mm átmérőjű szerkesztett kör az ábra értelmezésében elhelyezhető legyen a 2 horony és a 4 csap felületei között.

A 15. ábrán felülnézetben látható a 4 csap továbbá a fekvő 11 vasalás elhelyezkedése a fekvő 2 hornyokhoz képest. Amint az ábrán látható, a fekvő 11 vasalás a fekvő 2 hornyokban hosszanti irányban fiit, és a 4 csapok a fekvő 11 vasalás szálai közé illeszkednek be.

A 16. ábrán a fecskefarok alakú fekvő 2 horony kiképzését, a kúpos 4 csappal való illeszkedését, továbbá a fekvő 11 vasalás elhelyezkedését ábrázoltuk oldalnézetben, részben metszetben. Amint az ábrán látható a D átmérőjű fekvő 11 vasalás a fekvő 2 horony két szélén a 4 csap két oldalán helyezkedik el.

A 16. ábra jelöléseivel: a - a horony oldalának szöge β - csap palástjának szöge K - a horony felső vájatperemének szélessége L - a horony vájatfenekének szélessége D - vasátmérő

H - horony mélysége

S - csap és a horony szélének távolsága

A 16. ábrán látható fecskefarokvájatnál: K<L, azaz a felső vájatperem keskenyebb, mint a vájatfenék. A 16 ábra jelöléseit figyelembe véve adott D vasátmérőhöz a 4 csap és a fekvő 2 horony méretei a következők:

H>1,5 D, azaz a horony mélysége legalább 1,5 D.

S>D/2

K+2S<L

90°>a>0° és α<90°, β<90°, amennyiben S>D, a és β között nincs kötelező korreláció.

HU 221 777 Bl

Amennyiben D/2<S<D, α és β egymáshoz való viszonyánál figyelembe kell venni, hogy a D+1 mm átmérőjű szerkesztett kör az ábra értelmezésében elhelyezhető legyen a 2 horony és a 4 csap felületei között.

A fekvő 2 horony alul szélesedő, fecskefarok alakú kialakításából adódóan a 4 csap szélső esetben derékszögű is lehet, mert a 2 horony alul még mindig biztosítja a 11 vasalás elhelyezkedését.

A 17. ábrán a találmány szerinti 1 építőelemekből történő falösszeállítást ábrázoltuk keresztirányú metszetben, illetve nézetben. Az ábrán a 18. ábrán vett metszősíkban minden második egymás fölötti sort metszetben jelöltünk, ezek között nézetben láthatóak közbenső sorok. A 18. ábrán láthatóak az 1 falelemek egymás fölötti pontos elhelyezkedésekor az 1 falelem első részén elhelyezkedő fekvő 2 hornyokba geometrikusán illeszkedő 4 csapok. A fekvő 2 horony és a 4 csapok alaktartóan záródnak, a közöttük elhelyezett 11 vasalás kötésének biztosítása mellett.

A 18. ábrán a 17. ábrán látható falkialakítás oldalnézetét ábrázoltuk. Az egymás felett elhelyezkedő 1 építőelemek a szokásos téglakötés szerint vannak elhelyezve. A 18. ábrán nyíllal jelöltük a 17. ábrán vett metszősík helyét.

A 19. ábrán a falvég összeállítása látható kétfajta hosszúságú 1 építőelem segítségével. Az 1 falelemek által kialakított falat a 26 sík végfallal kiképzett 1 falelemek segítségével tudjuk lezárni úgy, hogy adott esetben vakolást ne igényeljen. A 26 sík végfal elemei célszerűen az 5 üreggel vannak kiképezve, melyekbe az álló 10 vasalat helyezhető el. Az így megvasalt 5 üregek kibetonozásával biztosítható a magában álló 26 sík végfal statikai szilárdsága, stabilitása.

A 20-21. ábrák derékszögben megtört falsarokkialakítást mutatnak oldalnézetben, illetve metszetben, 26 sík végfallal kiképzett 1 építőelemek felhasználásával.

A 21. ábra a 20. ábra A-A metszetében mutatja a sarokkiképzés módját, a fekvő és függőleges vasalások térbeli kapcsolódásának rendszerét mutatja a falban. A falvégelemek kialakítása lehetővé teszi álló 10 vasalatok elhelyezését, valamint a fekvő 11 vasalás és az álló 10 vasalatok összekötését, ezzel biztosítva a vasalás térbeli összekötését, valamint 12 kibetonozás után a falak együtt dolgozását.

A 26 sík végfallal rendelkező 1 építőelemek a saroknál soronként váltott irányban vannak rakva, a bennük kiképzett 5 üregben van az álló 10 vasalat, amelyhez váltott soronként vannak bekötve az 1 építőelemek fekvő 2 hornyaiban végigfutó fekvő 11 vasalatok. A fekvő 2 hornyok és az azokban levő vasalat azokban a sorokban, amelyekben a 26 sík végfallal rendelkező falvégzáró 1 építőelem keresztben helyezkedik el, csak annak oldalfaláig futnak. Azokban a sorokban, amelyekben a 26 sík végfallal rendelkező falvégzáró 1 építőelem hosszában helyezkedik el, a fekvő 11 vasalat az 5 üregben elhelyezkedő álló 10 vasalatig végigült és ahhoz hozzá van kötve.

A 22. ábra egy derékszögű íves sarokkiképzést és a hosszirányú falba egy további falrész merőlegesen történő bekötését mutatja. Az ábrán látható sarokkialakítás a 27 negyedíves sarokvégfallal és 5 üreggel rendelkező 1 építőelemmel történik. Ennél a sarokkialakításnál a fekvő 2 hornyok és fekvő 11 vasalatok a 27 negyedíves sarokvégfallal rendelkező 1 építőelem kiképzéséből adódóan nem futnak végig a fal teljes hosszában, hanem a sarokkiképzés a stabilitás biztosítása érdekében az 1 építőelem az 5 üregben egy 12 kibetonozást kap. Az ilyen derékszögű sarokkialakítás megoldható a 26 sík végfallal rendelkező 1 építőelem alkalmazásával is.

Az ábrán látható falrész T alakú merőleges bekötése a téglakötés biztosítása mellett az 1 építőelem segítségével célszerűen úgy lehetséges, hogy a hosszanti falba csatlakozáshoz a bekötött fal esetében minden második sorban y=x/2-vel megnövelt hosszúságú 26 sík végfallal rendelkező 1 falelemeket használunk fel. A hosszanti falban a fekvő 2 hornyok és az abban futó fekvő 11 vasalás minden második sorban végigfut, míg a merőlegesen bekötött falrészben a fekvő 2 hornyok felváltva szintén minden második sorban futnak végig.

A 23. ábrán a találmány szerinti 1 építőelemmel kiképzett tetszőleges Θ szögűre választható falrészcsatlakozási megoldást mutatunk be. A külső 28 félköríves és 29 belső íves végfallal kiképzett 1 építőelemek segítségével adott falszakaszok tetszőleges θ szögben, csuklószerűen, hegyesszöggel-tompaszöggel csatlakoztathatók. A hegyesszögű-tompaszögű falcsatlakozást a már ismertetett 28 félköríves végfallal, valamint a 29 belső íves végfallal kiképzett 1 építőelemek segítségével az ábrán bemutatott módon tudjuk kialakítani oly módon, hogy a 28 félköríves sarokvégfal beleilleszkedik a 9 belső íves végfalba. A falszakaszok egymással bezárt szögének növelése érdekében a 9 belső íves végfalból egy kis sarokrész helyszínen történő eltávolításával ez a szögtartomány növelhető, kb. 60°-300°-ig. Az így kiképzett sarok stabilitásának biztosítása érdekében az 5 üreg 12 kibetonozással van ellátva, adott esetben álló 10 vasalás kerül bele.

A 24. ábrán a találmány szerinti 1 építőelem különböző célszerű kialakításaiból kiképzett összetett falszerkezet kialakítása látható. Az ábrán együtt mutatunk példát a 26 sík végfallal, a 27 íves sarokvégfallal, továbbá a 28 félköríves végfallal valamint 29 belső íves végfallal kiképzett 1 építőelem alkalmazására. Az 24. ábra segítségével szemléletes módon mutatjuk be a 26 sík végfal segítségével kialakított falvég, ajtó, és ablak helyének kialakítását. A 27 íves sarokvégfal segítségével létrehozott lekerekített sarokkialakítást, a 28 félköríves végfal és a 29 belső íves végfal segítségével kialakított hegyesszögű-tompaszögű sarokkialakítást.

A 25-27. ábrán a találmány szerinti födémben alkalmazott 13 födémelem képe látható három nézetből. A 28. ábra a 13 födémelem axonometrikus képét mutatja. A 13 födémidom a 14 talpból, valamint a felette elhelyezkedő 15 fejből áll. Mint a 27. ábra felülnézeti rajzán jól kitűnik, a 15 fej keresztirányban túlnyúlik a 14 talpon, ami lehetővé teszi a 13 födémelem felfekvését a gerendára, a 14 talp túlnyúlása a 15 fejhez képest pedig a vasalás elhelyezését teszi lehetővé a 13 födémelemek között.

HU 221 777 Bl

A 29. ábra a találmány szerinti födémben alkalmazott 16 födémgerenda kialakítását mutatja nézetben. A 16 födémgerendát az ábrán látható módon a 18 rácsváz, valamint az előregyártott, betonból vagy habcementből kiképzett 17 gerendatalp alkotja.

A 30. ábrán a találmány szerinti födémszerkezet keresztmetszete látható. A födémszerkezet kialakításánál a 13 födémelem 15 feje a 17 gerendatalpra ráfekszik, és a 17 gerendatalp a 13 födémelem 14 talpához záródik. A 18 rács vázat magában foglaló a 13 födémelemek 15 feje közötti részbe utólagosan kerül a 19 kibetonozásra, amely ezzel kialakítja a födém 22 főbordáját.

A 31. ábra a találmány szerinti födémszerkezetet ábrázolja hosszmetszetben. Az egymás mellett elhelyezkedő 13 födémelemek a 14 talpak segítségével hézagmentesen zárnak, a 15 fejei között keletkező részt utólagosan 19 fejkibetonozással töltjük ki, ezzel kialakítva a 23 mellékbordát.

A 32. ábrán a födémszerkezet nézeti képe látható a födémgerenda helyszíni kibetonozása előtt. Az ábrán jól látható a 13 födémelemek adta keresztirányú rácsozat, amely betonnal kitöltésre kerül. Ez a rácsozat adja meg a födém tetszőleges, mindkét irányú kibővítésének lehetőségét. A 13 födémelemek 15 feje közötti részben elhelyezkedő 18 rácsvázak utólagosan kapják meg a 19 fejkibetonozást, amely ezzel kialakítja a födém főbordáit. A 13 födémelemek 15 fejei közötti erre merőleges részek betonnal való kitöltésével pedig a födém- 23 mellékbordákat alakítjuk ki. A 16 rácsos gerendák 17 gerendatalpaira felfekvő 13 födémelemek 15 fejei, valamint a 17 gerendatalp alul hézagmentes zárást biztosítanak, így a födém külön alázsaluzást nem igényel.

Ez az ábra különböző íves födémek esetében mint az adott födém vetületi hálózati ábrája szerepel.

A 33. ábrán födém-párkány-koszorú kialakítás látható a falon egyik irányban túlnyúló födém esetében. A födém 18 rácsváza az alatta levő 20 falra fekszik fel. A 17 gerendatalp, a 18 rácsváz, valamint az erre felfekvő 13 födémelemek kilógnak az épület síkjából. Ez a kialakítás megfelel az erkély-, loggiakialakítás konzolszerkezetének is.

A 34. ábra a gerendairány-váltás megoldását mutatja a falon mindkét irányban túlnyúló födém esetében. A találmány szerinti rendszer kétirányú bordázat kialakítására ad lehetőséget a béléselemes födémek esetében, így a kitett helyeken lehetőség van sarok kialakítására is teherhordó elemek irányváltásával. A födém- 22 főborda iránya a 20 falon kívül 90°-ban megfordul. A 20 falon kívül a 23 mellékbordákban elhelyezett 31 járulékos vasalat segítségével a 22 főbordák irányára merőleges mellékbordák lesznek a fő teherhordó irányok.

Ezzel a megoldással kiváltható a falon túlnyúló födémszerkezeteknél, erkélyeknél, loggiáknál a monolit betonszerkezet, és az ezzel együtt járó hőhíd és annak problémái.

A 35. ábra a találmány szerinti födém egy lehetséges kialakítását mutatja többszörös teherbírási irányváltoztatásokkal. A találmány szerinti födém esetében a 13 fodémelemből és a rácsos 16 födémgerendából egy olyan födémet hozunk létre, amelyben keresztirányú 22 főbordák és 23 mellékbordák vannak kialakítva. Ezáltal egy olyan bordahálózat jön létre, amely a tartószerkezeti teherviselésnek egy széles körű kialakítását teszi lehetővé. Ez a kialakítás például lépcsőnél, 25 erkélynél, konzolpárkánynál alkalmazható, vagy 24 lépcsőfeljáratnál alkalmazható abban az esetben, amikor szükség van a bordairány váltására. Ezt a bordaszerkezetet a 13 födémelemek és a rácsos 16 födémgerendák szerkezeti kialakítása teszi lehetővé, mert lehetővé teszi további teherviselő szerkezetek hozzákapcsolását és az irányváltást.

A találmány szerinti építőelem lehetséges konkrét kiviteli alakja esetében az 1 építőelemek 6 felső csatlakozófelületén kiképzett fekvő 2 horony kiképzése teknővájat vagy fecskefarokvájat. K vájatperem-szélesség és L vájatfenék-szélesség esetén teknővájatnál: K>L, azaz a felső vájatperem szélesebb, mint a vájatfenék. Fecskefarokvájatnál: K<L, azaz a felső vájatperem keskenyebb, mint a vájatfenék.

A teknővájatnál: K>L, azaz a felső vájatperem szélesebb, mint a vájatfenék (határesetben azonos szélességű), ebben az esetben 180°>a>90° a - a horony oldalának szöge, célszerűen

120°...90°, β - csap palástjának szöge célszerűen 30°... 60°,

K - a horony felső vájatperemének szélessége

50.. .80 mm

L - a horony vájatfenekének szélessége

40.. .70 mm

D - vasátmérő 5...8 mm,

H - horony mélysége 10...30 mm,

S - csap és a horony szélének távolsága

5.. .10 mm

A fecskefarokvájatnál: K<L, azaz a felső vájatperem keskenyebb, mint a vájatfenék (határesetben azonos szélességű), ebben az esetben 90°>a>0° a - a horony oldalának szöge, célszerűen

60°...90°, β - csap palástjának szöge célszerűen 30°.. .60°,

K. - a horony felső vájatperemének szélessége

50.. .80 mm

L - a horony vájatfenekének szélessége

70.. .115 mm

D - vasátmérő 5...8 mm,

H - horony mélysége 10.. .30 mm,

S - csap és a horony szélének távolsága

5.. .10 mm

A falszerkezet konkrét kivitelezése esetén az 1 építőelemek 6 felső csatlakozófelületében kiképzett fekvő 2 horonyban, a falhosszirányban a felül levő sorban elhelyezkedő 1 építőelemek aljából lelógó 4 csapok hosszirányban vagy keresztirányban bárhol becsatlakozhatnak, és hosszirányban vagy keresztirányban bárhol megfelelő pozíciót és kötést adnak, tehát a hosszirányú falba igény szerinti helyen lehetséges keresztirányban fal becsatlakoztatása. Ez azt jelenti, hogy a 4 csapok elosztása négyzethálós, és a 4 csapok mindkét irányban

HU 221 777 Bl vett távolsága megegyezik a fekvő 2 hornyok tengelytávolságával, ekkor teljesül a beforgatási kritérium.

A találmány szerinti 1 építőelemmel megépített falszerkezet esetén habarccsal vagy kötőanyaggal csak a fekvő 2 hornyokat és az álló 3 hornyokat töltjük ki. Egyéb építési technológiáknál a valóban szükséges habarcsmennyiség pontos kiadagolása, felületre hordása gyakorlatilag nem lehetséges. A találmány szerinti 1 építőelemmel megépített falszerkezet esetén a gyártáskor kellő pontossággal elkészített 1 építőelemek egymás mellé és egymás fölé pontosan illeszkednek, tehát a habarcs nem hézagkitöltő és felületkiegyenlítő anyagként szerepel, hanem csak az 1 építőelemek közötti kötőanyagként. A fekvő 2 hornyok és az álló 3 hornyok alakja, kiképzése a habarcs vagy kötőanyag kedvező elhelyezkedésében, kitöltésében segít. így a habarcsigény nagyon pontosan beállítható, akár 95%-os pontossággal. Az falszerkezet konkrét megvalósításánál az 1 építőelemek érintkező felületei ugyanakkor egymáshoz ragasztással is kapcsolhatók. Az 1 építőelemek ragasztásánál nagyon fontos a vékony ragasztóanyagfelhordás, mert akkor nagyobb a kötési szilárdság. Ezen túlmenően anyagtakarékos megoldás és a drága ragasztóhabarcs-felhasználást csökkenti.

A konkrétan alkalmazott ragasztóhabarcs szilárdsága, sűrűsége általában sokkal nagyobb, mint a hőszigetelt kivitelű 1 építőelemé, ezért a hőszigetelés megtartása miatt tényleg fontos, hogy minél vékonyabb legyen a habarcs, hogy ez ne rontsa a fal hőtechnikai tulajdonságait, és ne legyen hőhíd.

A fekvő 2 hornyok és a 4 csapok geometriája egyben lehetővé teszi, hogy a falban szükség esetén erősítő húzóerőt felvevő szálakat, fekvő 11 vasalatot lehessen elhelyezni, például acélszálat, műanyag szálat stb. Ezeket 4 csapok alakja a helyén tartja a habarcs vagy a ragasztóanyag megszilárdulásáig.

Az 1 építőelemek különféle kialakításai egy olyan építőelem-családot alkotnak, amelyek a horony-csap elrendezésük és egyéb kialakításuk folytán a gyakorlatban előforduló falalakzatokat könnyen megépíthetővé teszik.

Az elemek élein a fekvő és álló síkok találkozási éleinek a fekvő hornyok álló síkra való átvezetése lehetőséget nyújt arra, hogy elemek teljes száraz ütköztetése mellett az álló hornyok találkozása által kialakuló függőleges csatornákba a habarcs felhordásakor bekerüljön a záróhabarcs, amely így az elemeket függőleges síkjukban is összeragasztja és egyben ki is záija az álló hézagot.

Az előbbiek lehetővé teszik, hogy a nagy alakpontosság miatt a találmány szerinti 1 építőelemekkel megépített fal mindkét oldalán elhagyható legyen a vakolás, ugyanakkor a fal zárt legyen, tehát egyben mind a fekvő, mind az álló fugák ténylegesen és teljes keresztmetszetükben habarcskitöltéssel bújának. Ez lehetőséget ad arra is, hogy az elem bármelyik oldalán az épület igényes külalakjához szükséges felületmintázat készüljön.

A találmány szerinti építőelem anyaga beton, könnyűbeton, adalékolt beton, vagy különféle adalékokkal ellátott adalékolt beton. Az adalék adott esetben lehet polisztirol, stabilizált mezőgazdasági hulladék, műanyaghulladék, műanyaghab, vagy szilikát, porózus szilikát, gázszilikát, szintetikus vagy szerves habképző, habcement. Azonban csak olyan anyagot alkalmazhatunk, amelynél biztosított az 1 építőelemek esetében a mérettartás és a pontosság. Ez adott esetben biztosítható a beton és habarcsképzési technológiáknál, az adott formára habosított műanyaghab-készítési technológiáknál, tehát ezen technológiák bármelyikével lehetséges az 1 építőelem kialakítása. A13 födémelem anyagaként ugyanazon anyagokat alkalmazhatjuk, mint az 1 építőelem esetében.

Az 1 építőelemeket összekapcsoló ragasztóhabarcs anyagának megválasztásakor az 1 építőelemek felületi kötésére a saját anyagukhoz illeszkedő ragasztóanyag alkalmazható. Például szilikátanyagok esetén, cement, mész, gipsz, és ezek műgyantával módosított változatai, a födémelemeknél a kiöntőanyag beton, vagy teherbíró szerkezeti könnyűbeton, liaporbeton.

A találmány szerinti 13 födémelemekkel felépített födém konkrét kialakítás esetében lehet vízszintes, vagy ferde síkokból álló, és/vagy görbült felületek tetszőleges kombinációja. Minden olyan felület létesíthető, amelyet a szokásos alátámasztó szerkezetekkel meg lehet támasztani. Ennek megfelelően a födém keresztés hosszirányú bordázatainak egyike vagy mindegyike lehet egyenes vagy görbült tengelyű. Az adott ívű borda készülhet az üzemben vagy a helyszínen.

A találmány szerinti 1 építőelemekkel felépített faszerkezet konkrét kialakítás esetében lehet függőleges falazat, vagy döntött, részleteiben vagy egészében ferde, a függőlegessel szöget bezáró fal.

A találmány szerinti építőelem vakolatmentes felületet ad, amely lehet sík vagy mintázott. Az 1 építőelemekkel épített fal kialakításának három fő lehetősége van:

- A fal száraz kapcsolású, alak- és súlyzáró, az építőelemek ekkor statikai erő átadására is képesek.

- Az építőelemek kötőanyaggal, például habarccsal vannak egymáshoz kapcsolva, amely habarcs nagy tűrésű, az építőelemek összekapcsolására, rugalmas ágyazást is biztosít.

- A nagy pontosságú építőelemek erős ragasztóval vannak egymáshoz kapcsolva.

A csap, homyos rendszerben egymáshoz kapcsolt építőelemek közé a csap és a horony összekapcsolásánál 5-8 mm-es vasakból álló vasalást lehet elhelyezni. A falban soronként a horony megy végig, a csapok csak pontonként illeszkednek a horonyba. Az így kialakított modulrendszer az egész rendszer illeszkedését meghatározza. A sarokelemek és a további speciális kiképzésű elemek segítségével a modulsorban függőleges és vízszintes üregszerkezetet is meg tudunk jeleníteni, és teherhordó szerkezeteket is el lehet helyezni.

Az 1 építőelem alapmoduljának mérete megegyezik az építőiparban szokásosan alkalmazott méretekkel, Y hosszúsága 300 mm, ebből van származtatva az összes méret, ebből egyszeres falazóelem készíthető. Ehhez a mérethez illeszkedik az X hosszúsággal megnövelt méret, amely adott esetben X=Y/2, tehát 450 mm-es

HU 221 777 Bl falazóblokk-hosszméretet jelent. Ez a megnövelt hosszúság biztosítja a falvégeknél, falrészek bekötéseinél az 1 építőelemek kötését, a sorok átlapolását.

Az 1 építőelemen kiképzett 4 csapok és a 2, 3 hornyok az összekapcsolás mellett a könnyebb megfoghatóságot is biztosítják. A falvégblokk többféle méretben készül, a sarokelem 90°-os, a két tagból álló sokszög sarokblokk 90°-180°-ig ad ívesen vagy hajtott összekapcsolást. Az 1 építőelemből konkrét kialakításban továbbá kéményelem-szellőző, csatorna, fele vastagságú válaszfalelem alakítható ki.

A födém változó teherbírású áthidalással készíthető, fogadnia kell tudni a födémelemeket. Az áthidalás lehet feszített gerenda, lágy vasalású, rácsos vasalású, gerenda, amelynek a talpa alkalmasan van kiképezve a betéteknek a fogadására, így kialakítható erkélyhez, loggiához alkalmazható konzolos rendszer. A találmány szerinti födémrendszer a gerendakiosztás főirányának igény szerinti megváltoztatását is lehetővé teszi.

A találmány szerinti építőelem előnye, hogy az építőelemek fekvő hornyai és a felül levő sorban az építőelemek aljából lelógó csapok hosszirányban vagy keresztirányban bárhol elhelyezkedhetnek, és bárhol hosszirányban vagy keresztirányban megfelelő pozíciót és kötést adnak. Ez adja azt az előnyt, hogy a hosszirányban fütó falba keresztirányból bárhol becsatlakozhatunk.

A hornyok kiképzése lehetővé teszi a habarcs vagy ragasztóanyag kedvező elhelyezkedését, kitöltését. így a habarcsigény nagyon pontosan beállítható, akár 95%-os pontossággal. A ragasztásnál a vékony ragasztóanyagfelhordás, a nagyobb a kötési szilárdságot segíti. Ezen túlmenően anyagtakarékos megoldás, és a drága ragasztóhabarcs-felhasználást csökkenti. A horony és a csap geometriája lehetővé teszi, hogy a falban szükség esetén erősítő húzóerőt felvevő szálakat lehessen elhelyezni például acélszálat, műanyag szálat.

A találmány szerinti építőelemek alakilag egy olyan családot alkotnak, amelyek a horony-csap elrendezésük és egyéb kialakításuk folytán a gyakorlatban előforduló falalakzatokat könnyen megépíthetővé teszik. Az építőelemek álló csatlakozósíkjain a fekvő hornyok álló síkra való átvezetése lehetőséget nyújt arra, hogy elemek teljes száraz ütköztetése mellett az ezen hornyokban kialakuló álló csatornákba a habarcs felhordásakor bekerüljön a záróhabarcs. Ezzel az elemeket álló síkjukban is összeragasztja, és egyben zárja is az álló hézagot.

Az előbbiek lehetővé teszik, hogy a nagy alakpontosság miatt a fal mindkét oldalán elhagyható legyen a vakolás, és egyben mind a fekvő, mind az álló fugák ténylegesen és teljes keresztmetszetükben habarcskitöltéssel bírjanak, ami a fal zártságának alapfeltétele. Az előbbiek adnak lehetőséget arra is, hogy az építőelem bármelyik oldalán felületmintázat készüljön, ami az épület igényes külalakjához szükséges. A találmány szerinti építőelemekkel készített fal olcsóbb, mint a téglafal, mivel felületképzése egyszerűbb. A kész fal ára kisebb, mint az ugyanezt az igényességet előállító fugázás, vakolás, felületképzés-technológia ára.

A találmány szerinti födém esetében a födémelem konkrét kiképzése és a födém ebből adódó keresztirányú bordázata lehetőséget ad arra, hogy a főirányú gerendázat bárhol megszakítható legyen, és keresztirányban a helyszínen kiváltható legyen. A helyszínen lehetőség nyílik arra, hogy a főirány átálljon mellékirányra, egymáson átfíízve. Ez különösen kedvező a födémnyílásoknál, például lépcső, légakna, liftakna, valamint a födémszegélyeknél, például galéria, párkányok, erkélyek, loggiák. A találmány szerinti födém lehetővé teszi a födém és a tetőszerkezet találkozásánál a tetőszerkezet fióktartós fogadásának megoldását. A találmány szerinti épületrendszerrel előnyösen építhetők kis közösségi rendszerű épületek 1—2—3 szintig, melyeknek födémvastagsága a fesztávhoz igazítható.

Claims (19)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Csap-horony kapcsolású építőelem, épületszerkezetekben, elsősorban falszerkezetek képzésében való alkalmazásra, amely építőelem alsó, felső, továbbá oldalsó csatlakozófelülettel és a falszerkezet külső felületét alkotó felületrésszel rendelkezik, valamint az építőelemek egymáshoz kapcsolását biztosító hornyokkal és csapokkal van ellátva, azzal jellemezve, hogy az építőelem (1) egy vagy több oldalsó csatlakozófelületén (8) legalább két, egymással párhuzamos, az építőelemek (1) oldalirányú egymáshoz kapcsolását biztosító, az oldalsó csatlakozófelület (8) egy részében vagy egészében végigfutó, álló horony (3) van kiképezve, az építőelem (1) felső csatlakozófelületén (6) legalább két, egymással párhuzamos, a felső csatlakozófelület (6) egy részében vagy egészében végigfutó, az építőelemek (1) függőleges irányú egymáshoz kapcsolását biztosító fekvő horony (2) van kiképezve, amely fekvő hornyok (2) az építőelem (1) egy vagy mindkét élénél előnyösen álló hornyokhoz (3) kapcsolódnak, továbbá az építőelem alsó csatlakozófelületén (7) két sorban, a fekvő hornyok (2) tengelytávolságával megegyező négyzetes rácshálóban, az építőelem (1) felső csatlakozófelületén (6) kiképzett hornyokba (2) illeszkedő csapok (4) vannak kiképezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy az egymáshoz illeszkedő alsó és felső csatlakozófelületek (6, 7), továbbá az egymáshoz illeszkedő oldalsó csatlakozófelületek (8) előnyösen sík felületűek.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy kéményüreg vagy belső pillér kialakítása céljából az építőelem (1) belsejében előnyösen henger vagy hasáb alakú belső üreg (5) van kiképezve.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy az építőelem (1) egyik oldalsó csatlakozófelülete (8) sík végfallal (26), vagy negyedíves sarokvégfallal (27), vagy félköríves végfallal (28) vagy belsőíves végfallal (29) van lezárva.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy az építőelem (1) oldalsó csatlakozófelületén (8) egymással párhuzamosan két, a felület teljes hosszában végigfutó álló horony (3) van

   HU 221 777 Bl kiképezve, amely álló hornyok (3) fala az oldalsó csatlakozófelülettel (8) adott szöget (a) zár be, ahol célszerűen a=60°...90°...120°, a hornyok (3) alja pedig párhuzamos az oldalsó csatlakozófelülettel (8).
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy az építőelem (1) felső csatlakozófelületén (6) - előnyösen az álló hornyok (3) folytatásában - egymással párhuzamosan két, a felület teljes hosszában végigfutó fekvő horony (2) van kiképezve, a hornyok (2) fala a felső csatlakozófelülettel (6) α szöget zár be, ahol a=60°...90°...120°, a hornyok (2) alja pedig párhuzamos az oldalsó csatlakozófelülettel (8), továbbá az építőelem (1) alsó csatlakozófelületén kiképzett csapok (4) adott szögben (β) kúposak, ahol β=30°...60°, és a csapok (4) az építőelem (1) hossztengelyére szimmetrikusan párosán vannak elhelyezve oly módon, hogy az egymásra helyezett építőelemek (1) alján levő csapok (4) az alattuk levő építőelemek (1) felső részén kiképzett hornyokba (2) illeszkednek.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy az álló hornyok (3) és/vagy a fekvő hornyok (2) külső vájatpereme (K.) és alsó vájatfeneke (L) teknő alakú horonynál: K>L, azaz a felső vájatperem (K) szélesebb, mint a vájatfenék (L), vagy fecskefarok alakú horonynál: K<L, azaz a felső vájatperem (K) keskenyebb, mint a vájatfenék (L).
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy az építőelem anyaga beton, könnyűbeton, adalékolt beton, ahol az adalék: polisztirol, stabilizált mezőgazdasági hulladék, műanyaghulladék, műanyaghab, vagy szilikát, porózus szilikát, gázszilikát, szintetikus vagy szerves habképző, habgipsz, vagy habcementkompozit.
9. 9. Falszerkezet elsősorban az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti csap-horony kapcsolású építőelem alkalmazásával, amely falszerkezet egymás mellé helyezett építőelemek alkotta fekvő sorokból áll oly módon, hogy az egymás fölötti sorokban az építőelemek előnyösen kötésben helyezkednek el, azzal jellemezve, hogy az építőelemek (1) az oldalsó csatlakozófelületekkel (8) vannak egymás mellé helyezve, és a falszerkezet külső felületét az építőelemek (1) külső felülete (9) alkotja, az építőelemek (1) fekvő hornyai (2) továbbá álló hornyai (3) betonnal (12) és/vagy ragasztóhabarccsal (21) vannak kitöltve, továbbá az építőelemek (1) fekvő hornyaiban (2) a fekvő hornyokba (2) illeszkedő csapok (4) mellett előnyösen fekvő vasalás (11) van végigvezetve.
10. 10. A 9. igénypont szerinti falszerkezet, azzal jellemezve, hogy az építőelemek (1) üregei (5) betonnal (12) és/vagy ragasztóhabarccsal (21) vannak kitöltve, és az üregben (5) adott esetben álló vasalás (10) van elhelyezve.
11. 11. A 9. vagy 10. igénypont bármelyike szerinti falszerkezet, azzal jellemezve, hogy a fal sík végfallal (26) és/vagy íves végfallal (27) és/vagy félköríves végfallal (28) és/vagy belsőíves végfallal (29) ellátott építőelemekkel (1) van lezárva.
12. 12. A 9-11. igénypontok bármelyike szerinti falszerkezet, azzal jellemezve, hogy a falnyílások képzésénél a falnyílások fölötti áthidalások teherviselő eleme az építőelemek (1) fekvő hornyaiban (2) végigfútó fekvő vasalat (11).
13. 13. A 9-12. igénypontok bármelyike szerinti falszerkezet, azzal jellemezve, hogy a falnyílások függőleges peremeinél és/vagy a szabad falvégeknél a teherbírás növelésére az építőelemek (1) függőleges üregeiben (5) előnyösen elhelyezett függőleges vasalás (12) szolgál.
14. 14. A 9-13. igénypontok bármelyike szerinti falszerkezet, azzal jellemezve, hogy a fal vastagsága előnyösen 100...600 mm, magassága előnyösen legfeljebb a falvastagság ötvenszerese.
15. 15. Födémszerkezet, amely födém épületszerkezetre helyezett, a födém főirányában elhelyezett, rácsvázzal kialakított födémgerendákból és a födémgerenda talpára támaszkodó födémelemekből áll, azzal jellemezve, hogy a födémelem (13) talpból (14) valamint a talp (14) felett levő fejből (15) áll, és oly módon van kiképezve, hogy a fej (15) felül keresztirányban túlnyúlik a talpon (14), továbbá a talp (14) hosszirányban alul szélesebb a fejnél (15), és a födémgerendák (22) irányában a födémelemek (13) közötti részek főbordákat (22) alkotnak, a födémgerendák (22) irányára merőleges irányokban a födémelemek (13) közötti részek pedig mellékbordákat (23) alkotnak, és a főbordák (22) és mellékbordák (23) utólagosan kibetonozással (19) vannak kitöltve.
16. 16. A 15. igénypont szerinti födémszerkezet, azzal jellemezve, hogy sarokerkély (25), loggia vagy födémnyílás vagy perem kialakításához a mellékbordákban (23) további járulékos vasalat (31) van elhelyezve.
17. 17. A 15. vagy 16. igénypont szerinti födémszerkezet, azzal jellemezve, hogy a födémelem anyaga beton, könnyűbeton, vagy adalékolt beton, ahol az adalék: polisztirol, stabilizált mezőgazdasági hulladék, műanyaghulladék, műanyaghab, vagy szilikát, porózus szilikát, gázszilikát, szintetikus vagy szerves habképzővel készült habcement, habgipsz vagy habcementkompozit.
18. 18. A 15-17. igénypontok bármelyike szerinti födémszerkezet, azzal jellemezve, hogy a födémelemekkel (13) felépített födém előnyösen vízszintes, vagy ferde síkokból álló, és/vagy görbült felületű pozitív vagy negatív irányszöggel, vagy görbülettel, és a födém kereszt- és hosszirányú bordázatainak egyike vagy mindegyike egyenes vagy görbült tengelyű.
19. 19. Épületszerkezet, azzal jellemezve, hogy az 1-8. igénypont szerinti építőelem, valamint az azzal felépített 9-14. igénypont szerinti falszerkezet, valamint a 15-18. igénypont szerinti födém alkalmazásával van kialakítva.