HU221129B1 - Soil preparing apparatus with tracking - Google Patents

Abstract

A találmány olyan pásztás talaj-előkészítő gépre vonatkozik, amelytalaj-előkészítő gépben vontatógéphez, előnyösen traktorhoz hárompont-függesztéssel talaj-előkészítő eszköz csatlakozik. A találmánynak az alényege, hogy a talaj-előkészítő eszköz, előnyösen kétszárnyú eke(24), vagy hátraívelt csoroszlya (25) mögött talajlazító-forgatóeszköz, előnyösen ásó-kapáló eszköz van a talaj-előkészítő eszközhözcsuklósan csatlakoztatva oly módon, hogy a hárompont-függesztésfüggesztőjéből (18), a függesztőhöz (18) csuklósan csatlakozó,egymással párhuzamos párhuzamtámaszból (17) és emelőkarokból (21),valamint az emelőkarok (21) másik végéhez csuklósan csatlakozó, atalajlazító-forgató eszköz vázát képező oldallemezekből (5), továbbá apárhuzamtámasz (17) másik végéhez csuklósan csatlakozó, azoldallemezeket (5) csőszerű tengelyekkel (4) összekötő és azoldallemezekkel (5) merev egységet alkotó hajtóműházból (3) állóparalelogramma keret csuklószögei a paralelogramma keret két egymássalszemben lévő hosszabbik oldalát csuklós csatlakozással, apárhuzamtámasszal (17) szöget bezáróan összekötő rugózott szabályozó-határoló egység (22) működési hosszának változtatásávalváltoztathatók. ŕ

Description

A találmány olyan pásztás talaj-előkészítő gépre vonatkozik, amely talaj-előkészítő gépben vontatógéphez, előnyösen traktorhoz hárompont-függesztéssel talaj-előkészítő eszköz csatlakozik.

Mint ismeretes, a korábbi „leigázó természetű, durva, totális beavatkozással járó erdőfelújítási szemlélet, amely teljes talaj-előkészítéssel, totális vegyszeres gyomirtással megbontotta az erdő természetes életét, monokultúrák kialakulásához, más fajok kiszorításához vezetett. Márpedig hazánk erdőterületén az őshonos fafajok általában bizonyos arányokban együtt találhatók meg.

Ilyen monokultúrák kialakulásához vezetett az az ültetési elv, amely szerint a fák magjait barázdákba szórták, vagy faiskolákban nevelt csemetéket ültettek el megfelelő rend szerint. A nagyüzemi erdőgazdálkodás szükségessé tette mind a talaj-előkészítés, mind az ültetés gépesítését. A talaj-előkészítés célja, hogy a mag talajban való megkötéséhez, a csemeték kezdeti növekedéséhez és fejlődéséhez a legkedvezőbb feltételeket biztosítsa.

A természetnek megfelelő erdőgazdálkodás szükségességét felismerve olyan erdőfelújítási módszerek kidolgozása vált szükségszerűvé, amely nem bontja meg a természet rendjét, hanem a természet természetes fejlődését segíti elő. Az erdő fejlődése évtízezredek, évszázezredek alatt természetes módon úgy ment végbe, hogy a fák termése, például a makk, a fáról lehullott a vastag avartakaróra, és ott megfelelő időben elkezdett csírázni. A továbbélésre, a talajban való megkötésére azonban igen csekély esély mutatkozott, mert ki volt téve a penészgombák, a kiszáradás és a fagy károsító hatásának, valamint a felszínen való elhelyezkedés következtében annak, hogy az erdő vadjai megtalálják és eledelül használják. Ez a természetes fejlődés miatt nem jelentett gondot, mert amíg az ember nem kezdte a fák kivágásával az erdőt irtani, mindig maradt elegendő olyan mag, ami végül megkötött, és hosszú idő alatt kialakultak az őserdők.

Az erdőgazdálkodás egyik módja a mesterséges erdőfelújítás, amikor a régi faállomány egy részének kitermelése után új állományt telepítenek. Ilyenkor részleges talaj-előkészítés válik szükségessé. Ha a régi faállomány kitermelése például sorokban történik és a tuskók kiemelésére, illetve teljes talaj-előkészítésre nem kerül sor, akkor úgynevezett pásztás talaj-előkészítést alkalmaznak. A pásztás talaj-előkészítés feladata a gyeptakaró eltávolítása, hogy a gyomnövényzet sem az erdősítést, sem pedig a csemeték növekedését ne akadályozza. A gyeptakaró lehántásával csökken a nyers humusz káros hatása.

A pásztás talaj-előkészítés egyik ismert eszköze a kétszárnyú eke (két kormány lemezes sávhúzó eke), amely a talajon végighaladva körülbelül 140-150 cm széles gyommentes pásztát biztosít, amelyből körülbelül 70-75 cm szélességű az ásványi talajrétegig lehántott pászta. A gyakorlatban számos pásztakészítő ekét alkalmaznak. Ilyen például a hajdani Szovjetunióban gyártott PKL-70, PLS-1,2 és PLP-135, a lengyel LPz-75 és a volt NDK-ban gyártott ASzP-2 típusú két kormánylemezes sávhúzó eke. Ezek a gépek azonban csak a talaj-előkészítést végezték el, a magok vetésére, illetve csemeték ültetésére külön gépek szolgáltak, amelyeket esetleg mint kiegészítő felszerelést csatolták az ekéhez.

Ismeretes továbbá, hogy csemeték ültetéséhez 2530 cm művelési mélységre van szükség, viszont a mag megkötéséhez a feltételek körülbelül 5-10 cm mélységben, ásványi talajban a legkedvezőbbek. Ennek az a további előnye, hogy a maghoz a vadak közül legfeljebb a vaddisznó férhet hozzá. Olyan eszközre van szükség, amely a mag bejuttatását a föld alá képes elvégezni, ugyanakkor az anyaállományt nem bolygatja meg. Erre gyakorlatilag sima szántóterületen az ekék segítségével megvan a lehetőség, azonban a hullámos, tuskós, gallyas terepen a könnyű erdészeti tárcsák már nem használhatók, mert munkájuk nem egyenletes, és könnyen megsérülnek.

Csemeték ültetésére is számos gép terjedt el a gyakorlatban. Ilyen ültetőgépet ismertet például a DE OS 26 02 374 számú leírás, ahol a meghajtótengely láncmeghajtással működtet egy vízszintes tengelyt, amelyen körben ívelt kapák vannak elhelyezve, és ezek segítségével ássák meg a csemeték ültetéséhez szükséges talajszelvényt. A megmunkálás mélysége a kapálóberendezés magasságának állításával állítható be.

A mag bevitelét a földbe azonban akkor lehet megbízhatóan és egyenletesen végezni, ha előtte a talajelőkészítés, például a pásztás talaj-előkészítés megtörtént. Nincs viszont akadálya annak, hogyha erre megteremtjük a lehetőséget, hogy a mag bedolgozását közvetlenül a talaj-előkészítést követően ugyanazzal a géppel végezzük, továbbá ha a megmunkálást a mag, például a makkhullás idejére időzítjük, akkor ilyenkor lényegében a természetes erdőfejlesztést szimuláljuk és a talajba beforgatott mag még levéltakarót is kap.

A találmány célja olyan pásztakészítő gép fejlesztése, amely mostoha körülmények között részleges talajelőkészítéssel együtt, közvetlenül azt követően biztosítja a magágy kialakítását és a magnak a talajba való keverését, de az anyaállományt nem sérti.

A találmány alapja az a felismerés, hogy ha pásztás talaj-előkészítést megvalósító gépegység és a magágykészítő-bedolgozó gépegységet oly módon kapcsoljuk össze, hogy egymástól függetlenül, illetve csak csekély mértékben függően tudják a talajtól való magasságukat változtatni, akkor a két géprész külön-külön a másik géprésztől lényegében függetlenül végzi feladatát és a magoknak a lehullás helyén történő földbe juttatásával a természetes erdőmegújulást szimulálva meggyorsítja a természetes folyamatokat.

A találmánynak az a lényege, hogy a talaj-előkészítő eszköz, előnyösen kétszárnyú eke, vagy hátraívelt csoroszlya mögött talajlazító-forgató eszköz, előnyösen ásó-kapáló eszköz van a talaj-előkészítő eszközhöz csuklósán csatlakoztatva oly módon, hogy a hárompont-függesztés függesztőjéből, a függesztőhöz csuklósán csatlakozó, egymással párhuzamos párhuzamtámaszból és emelőkarokból, valamint az emelőkarok másik végéhez csuklósán csatlakozó, a talaj lazító-forgató

HU 221 129 Β1 eszköz vázát képező oldallemezekből, továbbá a párhuzamtámasz másik végéhez csuklósán csatlakozó, az oldallemezeket csőszerű tengelyekkel összekötő és az oldallemezekkel merev egységet alkotó hajtóműházból álló paralelogramma keret csuklószögei a paralelogramma keret két egymással szemben lévő hosszabbik oldalát csuklós csatlakozással, a párhuzamtámasszal szöget bezáróan összekötő rugózott szabályozó-határoló egység működési hosszának változtatásával változtathatók.

A találmányt részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismertetjük, az 1. ábra a találmány egy kiviteli példája szerinti pásztás talaj-előkészítő gépet mutatja be kétszámyú ekével felszerelt kivitelben, a 2. ábrán az 1. ábra szerinti pásztás talaj-előkészítő gép hátulnézete látható, a 3. ábra az 1. ábra szerinti pásztás talaj-előkészítő gép A-A metszetének a lánchajtás részét szemlélteti, míg a 4. ábrán a találmány egy másik kiviteli példája szerinti pásztás talaj-előkészítő gép pásztás talaj-előkészítő része látható hátraívelt csoroszlyával felszerelt kivitelben.

Az 1. ábra szerinti pásztás talaj-előkészítő gép traktorral 1 burkolatban elhelyezett 2 tengelyvégre csatlakozó kardán segítségével vontatható módon van kialakítva. Az 1 burkolat H menetiránnyal ellentétes oldalán 3 hajtóműházhoz van rögzítve. A 3 hajtóműház két oldalát vízszintes csőszerű 4 tengelyek 5 oldallemezekkel kötik össze, amelyek közül az egyik, a példa szerint H menetirányba nézve bal oldalon van a kihajtás a 4 tengelyben elhelyezve. A bal oldali 5 oldallemezhez láncvédő fedél csatlakozik, amely a kihajtást 7 kapatengellyel összekötő lánchajtást fedi le. A 7 kapatengely F forgásiránya az 1. ábra szerint az óramutató járásával ellentétes.

A H menetirányra merőleges 7 kapatengelyre három 8 kapatartó tárcsa van rögzítve, amelyek közül a középső 8 kapatartó tárcsa a pásztakészítő-makkbedolgozó gép menetirányú vertikális középsíkjában, a másik két 8 kapatartó tárcsa jobbra és balra egymással azonos távolságban van elrendezve. Egy-egy 8 kapatartó tárcsán a példa szerint négy-négy 9 kapaszár van azonos szögtávolságra, azaz egymástól 90 fokra elhelyezve úgy, hogy az egyik szélső 8 kapatartó tárcsán levő 9 kapaszárakhoz képest a középső 8 kapatartó tárcsán levő 9 kapaszárak rendre 30 fokkal el vannak fordítva, míg a középső 8 kapatartó tárcsán levő 9 kapaszárakhoz képest a másik szélső 8 kapatartó tárcsán levő 9 kapaszárak további 30 fokkal vannak elfordítva. így a kapatengely felől nézve, mint például az 1. ábrán, mind a tizenkét, egymáshoz képest 30 fokkal eltolt 9 kapaszár látható.

Egy másik kiviteli példában öt 8 kapatartótárcsa van a 7 kapatengelyre rögzítve, különösen akkor, ha a magbedolgozásra használják a gépet.

A 9 kapaszárak hátraívelt lándzsaszerű kialakításúak. Mindegyik 9 kapaszárra három, a 9 kapaszár vége felé csökkenő méretű, a 9 kapaszárból a 7 kapatengellyel párhuzamos irányba jobbra és balra kinyúló, a kapaszárak középvonalával szöget bezáró 10 szárny van előnyösen hegesztéssel rögzítve. A 10 szárnyak kinyúlási iránya oly módon van meghatározva, hogy a 7 kapatengelyen átmenő vertikális síkon áthaladó szárnyak kinyúlási iránya a vertikális síkban megközelítőleg vízszintes, előnyösen vízszintes legyen. A 9 kapaszárak, valamint a 10 szárnyak élezettek.

A kapatest eltömődésének a megakadályozására az 5 oldallemezek közé tisztítószerkezet van elhelyezve. A tisztítószerkezet 11 tartóelemből és a 11 tartóelemre rögzített, előnyösen változtatható hosszúságú 12 tisztítókésekből áll. A 12 tisztítókések a hatékonyabb munkavégzés érdekében élezetten vannak kialakítva.

Az 5 oldallemezek aljára 13 támasztólábakon keresztül a művelési mélység szabályozására és az esetleges akadályokon való áthaladás megkönnyítésére alkalmas mélységhatároló 14 csúszótalpak vannak csuklós szerkezettel, csavarkötéssel felszerelve. Az állítási lehetőséget a 13 támasztólábának furatosztása biztosítja.

A kapatest mögött az 5 oldallemezekből kinyúló 15 tartón 16 védőfüggöny van elhelyezve.

A 3 hajtóműház felső részéhez csuklósán csatlakozó 17 párhuzamtámasz másik vége ugyancsak csuklósán 18 függesztőre kapcsolódik. Az 5 oldallemezek nyúlványait 20 tartó (2. ábra) köti össze, amely tartó közvetlenül vagy a 20 tartóból felfelé, illetve lefelé kinyúló konzolok segítségével egyrészt a felülről lefelé haladva V alakban szétváló 18 függesztő két alsó pontjához 21 emelőkarok, másrészt a 18 függesztő két szárának felső részéhez rugó ellenében változtatható hosszúságú 22 szabályozó-határoló egység, előnyösen teleszkóporsó csuklós csatlakozást biztosítja. A rugózott 22 szabályozó-határoló egység csuklós csatlakozási pontjai a paralelogramma keret csuklópontjait összekötő egyeneseken belül vannak kialakítva.

A 17 párhuzamtámasz csuklós csatlakozási pontja alatt, a 18 függesztő felső részén, a vontató traktor irányába kinyúló 23 nyúlvány van kialakítva, amely 23 nyúlvány A felfüggesztési pontján, valamint a 18 függesztő és a 21 emelőkarok csatlakozásával egytengelyűén elrendezett B, C felfüggesztési pontokon van a pásztakészítő gép a traktorra hárompont-fuggesztéssel felfüggesztve.

A 18 függesztőre oldható kötéssel, előnyösen csavarokkal, önmagában véve ismert kétszámyú 24 eke van pásztakészítés céljából felerősítve. A 24 eke két, középsíkjára szimmetrikus, ívelt 25 kormánylemezből, a 25 kormánylemezek aljára csavarokkal felerősített 26 vágóélekből, valamint a 25 kormánylemezek elé csavarkötéssel rögzített 27 vezetőívből áll. A 27 vezetőív feladata, hogy a talajból kiemelkedő akadályok, például tüskök elérésekor a 24 ekét megemelje.

A 17 párhuzamtámasz, a 18 függesztő és a 21 emelőkarok úgy vannak megszerkesztve, hogy a 24 eke megemelkedésének következtében a 21 emelőkarok elfordulása esetén a 17 párhuzamtámasz mindig párhuzamos maradjon a 21 emelőkarokkal. A 18 függesztőbői, az egymással párhuzamos 17 párhuzamtámaszból és a emelőkarokból, valamint a 21 emelőkarok másik vé3

HU 221 129 Bl geinél és a 17 párhuzamtámasz másik végénél levő csuklós csatlakozások közötti, az 5 oldallemezekből, továbbá az 5 oldallemezekkel merev egységet alkotó 3 hajtóműházból, mint negyedik oldalból álló paralelogramma keret csuklószögei a paralelogramma keret két egymással szemben lévő hosszabbik oldalát csuklós csatlakozással, a 17 párhuzamtámasszal szöget bezáróan összekötő rugózott 22 szabályozó-határoló egység, előnyösen spirálrugóval körülvett teleszkóporsó hosszúságának változtatásával változtathatók.

Ez a háromkaros párhuzamos vezérlés biztosítja azt, hogy a 9 kapaszárak nem követik feltétlenül a 24 eke emelkedését, viszont ha a 9 kapaszárak ütköznek tuskóba és ennek következtében a hátsó géprész emelkedik meg, ez nem vonja maga után a 24 eke megemelkedését.

A pásztás talaj-előkészítő gép a meghajtóegység és a kihajtóegység túlterhelés elleni védelmének biztosítására alkalmas kettős biztosítással van ellátva oly módon, hogy a meghajtóegység kardántengelyén önmagában véve ismert nyomatékhatároló van, míg a kihajtóegységben az ásó-kapáló eszköz 7 kapatengelyének a végén, a 3. ábrán szemléltetett módon, 28 lánckerék 29 csapszeggel van rögzítve.

A 4. ábrán látható kiviteli példában, ahol a találmány szerinti pásztás talaj-előkészítő gépnek csak az első részét mutatjuk be, a 24 eke helyett hátrafelé ívelt kialakítású 30 csoroszlya van, amelynek elöl levő éle 31 vágóéiként van kiképezve. Amíg a 24 eke pásztát sarából, a 30 csoroszlya tiszta talajon való talajművelésre alkalmas. Feladata, hogy a gépet megvezesse, az útban levő lehullott ágakat elfordítsa, továbbá akadályba való ütközés esetén az 31 vágóéi segítségével megemelje a gépet.

Amíg a gép első részén levő 24 eke, illetve a 30 csoroszlya feladata a pászta talajfelszínének előkészítése, a vágási hulladék, a sarjak, a lágy szárú növények eltávolítása a talaj felső humuszrétegének a meghagyásával, addig a gép hátsó részét képező kapálóberendezés porhanyóssá teszi a pászta talaját, az altalajba keveri a felső humuszréteget, és ezáltal megfelelő termőtalajt alakít ki a szaporítóanyag részére.

Claims (8)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Pásztás talaj-előkészítő gép, amely talaj-előkészítő gépben vontatógéphez, előnyösen traktorhoz hárompont-függesztéssel talaj-előkészítő eszköz csatlakozik, azzal jellemezve, hogy a talaj-előkészítő eszköz, előnyösen kétszámyú eke (24), vagy hátraívelt csoroszlya (30) mögött talajlazító-forgató eszköz, előnyösen ásó-kapáló eszköz van a talaj-előkészítő eszközhöz csuklósán csatlakoztatva oly módon, hogy a hárompont-függesztés függesztőjéből (18), a fiiggesztőhöz (18) csuklósán csatlakozó, egymással párhuzamos párhuzamtámaszból (17) és emelőkarokból (21), valamint az emelőkarok (21) másik végéhez csuklósán csatlakozó, a talajlazító-forgató eszköz vázát képező oldallemezekből (5), továbbá a párhuzamtámasz (17) másik végéhez csuklósán csatlakozó, az oldallemezeket (5) csőszerű tengelyekkel (4) összekötő és az oldallemezekkel (5) merev egységet alkotó hajtóműházból (3) álló paralelogramma keret csuklószögei a paralelogramma keret két egymással szemben lévő hosszabbik oldalát csuklós csatlakozással, a párhuzamtámasszal (17) szöget bezáróan összekötő rugózott szabályozó-határoló egység (22) működési hosszának változtatásával változtathatók.

2. Az 1. igénypont szerinti pásztás talaj-előkészítő gép, azzal jellemezve, hogy az emelőkarok (21) az ásókapáló eszköz vázát képező oldallemezeknek (5) a vontató traktor irányába kinyúló nyúlványait (19) összekötő tartóhoz (20) a tartóval (20) egytengelyűén, vagy a tartóból (20) a tartó (20) tengelyére merőlegesen lefelé kinyúló konzolokhoz csuklósán csatlakoznak.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti pásztás talaj előkészítő gép, azzal jellemezve, hogy a rugózott szabályozó-határoló egység (22) csuklós csatlakozási pontjai a paralelogramma keret csuklópontjait összekötő egyeneseken belül vannak kialakítva.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti pásztás talaj-előkészítő gép, azzal jellemezve, hogy a rugózott szabályozó-határoló egység (22) spirálrugóval körülvett teleszkóporsó.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti pásztás talaj-előkészítő gép, azzal jellemezve, hogy a pásztás talaj-előkészítő gép, a meghajtóegység és a kihajtóegység túlterhelés elleni védelmének biztosítására alkalmas kettős biztosítással van ellátva oly módon, hogy a meghajtóegység kardántengelyén önmagában véve ismert nyomatékhatároló van, míg a kihajtóegységben az ásó-kapáló eszköz kapatengelyének (7) a végén a lánckerék (28) csapszeggel (29) van rögzítve.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti pásztás talaj-előkészítő gép, azzal jellemezve, hogy az oldallemezek (5) alján furatosztással ellátott, változtatható hosszúságú támasztólábakon (13) keresztül a művelési mélység szabályozására és az esetleges akadályokon való áthaladás megkönnyítésére alkalmas mélységhatároló csúszótalpak (14) vannak előnyösen csuklós szerkezettel, csavarkötéssel felszerelve.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti pásztás talaj-előkészítő gép, azzal jellemezve, hogy a kapatengelyre (7) rögzített, menetirányú vertikális középsíkú kapatartó tárcsákon (8) levő hátraívelt lándzsaszerű kialakítású olyan kapaszárak (9) vannak elrendezve, amely kapaszárakon (9) kapaszáranként (9) kettőnél több, előnyösen legalább három, a kapaszár (9) vége felé csökkenő méretű, a kapaszárból (9) a kapatengellyel (7) párhuzamos irányba jobbra és balra kinyúló szárny (10) van előnyösen hegesztéssel rögzítve.

8. Az 1. igénypont szerinti pásztás talaj-előkészítő gép, azzal jellemezve, hogy a szárnyak (10) kinyúlási iránya a kapaszárak (9) középvonalával derékszögtől eltérő szöget zár be oly módon, hogy a kapatengelyen (7) átmenő vertikális síkon áthaladó szárnyak kinyúlási iránya a vertikális síkban megközelítőleg vízszintes, előnyösen vízszintes legyen.