HU219903B - Ügyességi játék - Google Patents

Abstract

A találmány ügyességi játék több, azőnős átmérőjű, gömb alakújátékelemmel, amelyet az jellemez, hőgy egy, a használathőz bármilyen,de az adőtt kialakításban állandó jellegű sík alakzatba rendezett,egymással érintkező játékelemek (1) csőpőrtját körbevevő zárt kalődája(2) van, amelynek legalább a játékelemek (1) alakzatának síkjáralényegében merőleges őldala (3) van, és van egy főgókészüléke (4), kétkarral (5), amelyeknek az egyik végükön egy-egy főgókősár (6) vankialakítva, a másik végükön vagy a középtájűkőn csűklószerkezettel (7)vannak egymáshőz kapcsőlva, a főgókősarak (6) úgy vannak kialakítva,hőgy zárt állapőtban a külső végükön van legalább egy-egy pőnt,amelyeknek a távőlsága kisebb, mint a játékelemek (1) átmérője, ezzela két pőnt a karők (5) mőzgási irányával párhűzamős egyetlen közössíkba esik, és a főgókészülékben (4) a főgókősarak (6) mögött zártállapőtban legalább a játékelemhez (1) illeszkedő, vagy ennél nagyőbbtér van. ŕ

Description

A találmány olyan ügyességi játékra vonatkozik, amelyet több, olyan gömb alakú játékelemmel kell játszani, amelyeknek az átmérője azonos.

Ismeretesek az olyan típusú ügyességi játékok, ahol a játékelemek csoportjából úgy kell egy játékelemet elvenni vagy áthelyezni, hogy közben a többit nem szabad megmozdítani. A legismertebb ezek közül az a (leginkább „MAROKKÓ” néven emlegetett) játék, amelynek a játékelemei arasznyi hosszúságú, mindkét végükön kihegyezett pálcák. Ezek véletlenszerűen helyezkednek el egymáson, és így kell egyenként, a többi elmozdítása nélkül felszedni őket.

A másik ilyen ügyességi játéknál, amely „JENGA” néven mostanában vált közismertté, egyforma hasáb alakú játékelemek vannak egy oszlopba máglyaszerűen egymásra rakva, és az alsó sorokban lévőket kell kihúzni és az oszlop tetejére áthelyezni az oszlop feldöntése nélkül.

Mindkét játék nagy kézügyességet, biztos kezet igényel, mert a „MAROKKÓ” játéknál a játékelemek rendkívül labilisán helyezkednek el egymáson, a ,JENGA” játéknál pedig a játékelemekből összeállított oszlop nagyon labilis. Emiatt a nagyon kis gyerekek (a 3-6 éves korúak) ezekkel a játékokkal nemigen tudnak játszani, illetve ha meg is próbálják, sok a kudarcélményük. Ugyanakkor ennek a korosztálynak lenne a legnagyobb szüksége az ilyen típusú ügyességi játékokra.

A találmány célja tehát egy olyan ügyességi játék kialakítása, amelynek kevésbé labilisak a játékelemei, és így a legfiatalabb korosztály is játszhat velük, ugyanakkor az elv alapján ki lehessen alakítani az ügyesebb játékosok részére megfelelő nehézségű játékot is.

A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha gömb alakú játékelemeket egy sík lapra úgy öntünk ki, hogy ezek véletlenszerűen, többé-kevésbé közel egymáshoz, részben egymást is érintve helyezkedjenek el, ezeknek az elvétele éppúgy kézügyességet igényel, mint az ismert játékoknál, de a gömbök elhelyezkedésénél és viszonylag kisebb labilitásánál fogva lényegesen kisebbet. A labilitás a játékelemek fajlagos tömegének, felületi minőségének, illetve a játékhoz használt sík felület felületi minőségének megválasztásával szinte korlátlan mértékben csökkenthető, így attól a pillanattól kezdve, amikor a kisgyerek már elég értelmes ahhoz, hogy a játék mibenlétét megértse, a játékkal úgy tud játszani, hogy az örömet, sikerélményt szerezzen neki. A játékelemek megfelelő elhelyezkedése úgy biztosítható, hogy a játékelemeket egy eszközből, célszerűen egy kalodából borítjuk ki. Mivel a játékelemek olyan szorosan helyezkedhetnek el, hogy kézzel nem lehet elvenni, egy fogókészüléket kell alkalmazni.

A felismerés része az is, hogy különböző megjelöléssel ellátva a játékelemeket, a játékban a kockázatvállalás szerepe megnövelhető, amelynek személyiségfejlesztő hatása is van.

A találmány tehát ügyességi játék több, azonos átmérőjű gömb alakú játékelemmel, amelyet az jellemez, hogy egy, a használathoz bármilyen, de az adott kialakításban állandó jellegű sík alakzatba rendezett, egymással érintkező játékelemek csoportját körbevevő zárt kalodája van, amelynek legalább a játékelemek alakzatának síkjára lényegében merőleges oldala van, és van egy fogókészüléke, két karral, amelyeknek az egyik végükön egy-egy fogókosár van kialakítva, a másik végükön vagy a középtájukon csuklószerkezettel vannak egymáshoz kapcsolva, a fogókosarak úgy vannak kialakítva, hogy zárt állapotban a külső végükön van legalább egy-egy pont, amelyeknek a távolsága kisebb, mint a játékelemek átmérője, ez a két pont a karok mozgási irányával párhuzamos egyetlen közös síkba esik, és a fogókészülékben a fogókosarak mögött zárt állapotban legalább a játékelemhez illeszkedő vagy ennél nagyobb tér van.

A találmány szerinti játék egyik előnyös kiviteli alakjánál a kalodának az oldala egy fenékelemre van építve.

A találmány szerinti játék másik előnyös kiviteli alakja az, ahol a kaloda oldalát a játékelemek síkjára merőleges csapok alkotják, amelyeknek a palástjuk közötti távolsága kisebb, mint a játékelem átmérője, és legalább az egyik végük egy koszorúba vagy a fenékelembe van rögzítve.

A találmány szerinti játék harmadik előnyös kiviteli alakja olyan, hogy a kaloda oldalát alkotó csapok egyik vége egy koszorúba, a másik vége a fenékelembe van rögzítve.

A találmány szerinti játék negyedik előnyös kiviteli alakjánál a kaloda oldalát egy koszorú alkotja, amely legalább két csapon keresztül egy másik koszorúhoz vagy egy fenékelemhez van rögzítve, és a csapok rövidebbek, mint a játékelemek átmérője.

A találmány szerinti játék ötödik előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a kaloda és a fogókészülék egyetlen darabként van kialakítva oly módon, hogy a kaloda oldalának van legalább egy olyan szakasza, ahol a mellé elhelyezett három szomszédos játékelemből a középső játékelem középpontjától a mellette lévő másik két játékelem középpontjához húzható egyenesek 180°-nál kisebb, célszerűen hegyesszöget zárnak be, és a kaloda oldala két részre van osztva, ahol az osztósík átmegy az előbbi szög elméleti csúcsán, míg az osztósíknak a kaloda oldalával alkotott másik metszésvonalában csuklószerkezet van kialakítva.

A találmány szerinti játék hatodik előnyös kiviteli alakja olyan, hogy az egyetlen darabban kialakított kaloda és fogókészüléknek osztott fenékeleme van, ahol a fogókosarak környezetében az osztósík irányában, a fenékelem alsó síkja felé lejtő rézsű van kiképezve.

A találmány szerinti játék hetedik előnyös kiviteli alakjánál a fogókészülék csuklószerkezete egy rugózó elem.

A találmány szerinti játék nyolcadik előnyös kiviteli alakjánál a játékelemek megkülönböztető jelekkel vannak ellátva.

A találmány szerinti játék kilencedik előnyös kiviteli alakjánál a játékelemek megkülönböztető jelekként különböző színekkel vannak ellátva.

A találmány szerinti játék tizedik előnyös kiviteli alakja olyan, hogy a játékelemeken csak kétféle megkülönböztető jel van elhelyezve, az összes darabszám

HU 219 903 Β egyik felén az egyik, a másik felén a másik megkülönböztető jel.

A találmány szerinti játék tizenegyedik előnyös kiviteli alakja az, ahol egyetlen játékelemen az összes többi játékelemen alkalmazott megkülönböztető jeltől - célszerűen feltűnően - eltérő megkülönböztető jel van.

Végül a találmány szerinti játék előnyös kiviteli alakja az is, ahol a játékelemeken a megkülönböztető jelek számjegyek.

A találmány részletesebben néhány kiviteli példa alapján, a mellékelt rajzok segítségével ismerhető meg, ahol az

1. ábra a találmány szerinti játék egyik kiviteli alakját felülnézetben, a

2. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alakot az 1. ábrán jelölt I. metszetben, a

3. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alakot az 1. ábrán jelölt II. metszetben, a

4. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alakot az 1. ábrán jelölt III. részoldalnézetben, az

A. és 5B. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak játékelemeinek két lehetséges elrendezését, a

6. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak fogókosara egyik változatát felülnézetben, a

7. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak fogókosara egy másik változatát oldalnézetben, a

8. ábra a találmány szerinti játék másik kiviteli alakját felülnézetben, a

9. ábra a 8. ábra szerinti kiviteli alakot a 8. ábrán jelölt IV. metszetben, a

10. ábra a találmány szerinti játék harmadik kiviteli alakját felülnézetben, a

11. ábra a 10. ábra szerinti kiviteli alakot a 10. ábrán jelölt V. metszetben mutatja be.

A találmányt először egy ténylegesen megvalósított játékon keresztül mutatom be, és a találmányban rejlő egyéb, esetenként általánosabb kiviteli alakokra ezután kívánok kitérni.

Az 1. ábrán egy olyan játék látható felülnézetben, amely tizenöt darab gömb alakú 1 játékelem felhasználásával készült. A 1 játékelemeket egy 2 kaloda veszi körül. A 2 kalodában az 1 játékelemek egy síkban vannak elrendezve úgy, hogy egy olyan egyenlő oldalú háromszöget alkotnak, amelynek minden oldalában öt-öt 1 játékelem helyezkedik el, más szóval öt sorban, soronként eggyel csökkentve, öt, négy, három, kettő és egy darab. A szomszédos 1 játékelemek érintik egymást.

A megfogalmazásból érzékelhető, hogy érdemes az egyértelmű szóhasználat érdekében néhány megjegyzést tenni, így a játékelemek síkja alatt a továbbiakban a középpontjuk közös síkja értendő. Az általuk alkotott háromszöget, illetve a bármilyen egyéb sík alakzatot a csoportban kívül elhelyezkedő 1 játékelemek középpontjait összekötő egyenesek határozzák meg. A játékelemek csoportjának körvonala a csoportban kívül elhelyezkedő játékelemeknek a két szomszédos, kívül elhelyezkedő 1 játékelemmel alkotott érintési pontja közötti külső ívekből álló önmagába visszatérő görbe. Az érintőidom a játékelemek csoportjában kívül elhelyezkedő szomszédos 1 játékelemek közös érintői által alkotott síkidom. Az érintőgörbe az előbbi síkidomból kapható meg úgy, hogy a csúcsai a játékelem sugarával azonos sugarú ívekkel le vannak kerekítve.

A játékelemek darabszáma egyébként, és az a sík alakzat is, amelybe el vannak rendezve, szabadon választható meg. Minél több 1 játékelemet alkalmazunk, annál érdekesebb a játék. A darabszám megválasztásánál természetesen ügyelni kell arra, hogy ez összhangban legyen a kiválasztott sík alakzattal, azaz a játékelemek együttesen valamilyen szabályos sík alakzatot (négyzetet, szabályos hatszöget stb.) adjanak ki. A játék későbbi ismertetése alapján érthető lesz, hogy a szabályos sík alakzatok biztosítják a játékosok egyenlő esélyét. A sík alakzat megválasztásának szabadsága azonban csak a kaloda megtervezéséig tart, egy megvalósított játéknál már nem változtatható meg, mivel a kaloda egy merev eszköz. (Változtatható alakú kaloda kialakításának nincs értelme, mert egyrészt az azonos kerületű, de különböző alakú síkidomok területe nem egyforma, azaz az azonos kerületű, különböző sík alakzatokba különböző darabszámú játékelemek helyezhetők el, másrészt a játék kimenetelét a kaloda alakja úgyszólván egyáltalán nem befolyásolja.

Visszatérve az ismertetendő kiviteli alakra, és az

1. ábra mellett a 2. ábrát is figyelembe véve, látható, hogy az 1 kalodának két alapvető alkatrésze van, mégpedig a 8 koszorú és a 10 fenékelem. A 8 koszorú egy téglalap keresztmetszetű anyagból van hajlítva olyan alakúra, hogy a belső körvonala lényegében megegyezik az 1 játékelemek csoportjának az érintőgörbéjével. A 10 fenékelem egy vékony lemezből készült, alakja a 8 koszorú külső körvonalával egyezik meg. A lemez anyagának a találmány szempontjából nincs jelentősége. Ennél a megvalósított kiviteli alaknál két plexirétegből készült, amelyek közé dekorációs anyag, a gyártóra vonatkozó tájékoztatás vagy a játékszabály helyezhető.

A 8 koszorút és a 10 fenékelemet a 9 csapok fogják össze. A 9 csapok merőlegesek a 8 koszorú, illetve a 10 fenékelem síkjára, ami azt jelenti, hogy az 1 játékelemek közös síkjára is. A 9 csapok és a 8 koszorú együttesen alkotják a 2 kaloda 3 oldalát. A 9 csapok egyébként rövidebbek, mint az 1 játékelemek átmérője, így az 1 játékelemek 2 kalodában tartásában csak a 8 koszorúnak van szerepe, a 9 csapok ebben nem vesznek részt. Ezért elegendő oldalanként csak néhány, jelen esetben négynégy 9 csapot elhelyezni.

Meg kell jegyezni, hogy a 8 koszorú belső körvonala azért csak „lényegében” azonos az 1 játékelemek érintőgörbéjével, mert valójában kissé szűkebb ennél, amit az tesz lehetővé, hogy a 9 csapok rövidebbek ugyan, mint az 1 játékelemek átmérője, de az átmérő felénél hosszabbak. így a 8 koszorú az 1 játékelemeket nem a középpontjukon átmenő síkban érinti, hanem egy ezzel párhuzamos másik síkban, ahol természetesen az 1 játékelemek gömbfelületének a metszéke egy kisebb átmérőjű kör. Ennek a méretbeli eltérésnek az előnyéről később lesz szó.

Természetesen alkalmazhatók a játékelemek átmérőjénél hosszabb 9 csapok is. Ebben az esetben azonban a 9 csapoknak kell a játékelemeket a 2 kalodában

HU 219 903 Β tartani, ezért néhány darabbal több 9 csapra lenne szükség, és a helyüket is másképp kellene megválasztani. Egy másik kiviteli alak ismertetéséből ez jobban látható lesz.

A 9 csapok rögzítésének módja közömbös, az alkalmazott anyagokhoz megfelelő kiválasztása szakember számára rutinfeladat. A rögzítés módjával szemben egyetlen követelmény van, mégpedig az, hogy a 10 fenékelemnek az alsó - a csapokkal ellentétes - síkjából ne emelkedjen ki. A 8 koszorú és a 9 csapok alkotják a 2 kaloda 3 oldalát.

A 2 kaloda félbe van vágva egy S osztósíkkal egy 2B és 2J kalodafélre. Az S osztósík merőleges az 1 játékelemek síkjára, és az 1 játékelemek által alkotott egyenlő oldalú háromszög egyik szögfelezőjén fekszik. Az S osztósík mentén értelemszerűen át van vágva a 10 fenékelem is és a 8 koszorú is, mégpedig a háromszög adott csúcsánál is és a csúccsal szembeni oldalon is. A 2B és 2J kalodafelet egy 7 csuklószerkezet fogja össze, amely az átvágott oldalon van elhelyezve. Kialakítását tekintve egy csuklópánt, amely a két szomszédos 9 csaphoz van rögzítve.

A háromszög félbevágott csúcsánál a 2B és 2J kalodafél egy 11 zárszerkezettel oldhatóan össze van kapcsolva. All zárszerkezet a 3. ábrán látható módon, lényegében egy mágneszár. A 8 koszorú két fele itt átfedi egymást úgy, hogy az egyik fele felülről, a másik fele alulról van el vékonyítva a 8 koszorú síkjával párhuzamos síkban. A két, egymást átfedő elvékonyított rész közé van behelyezve a mágneslap, amely az egyik részhez hozzá van rögzítve, míg a másik rész vagy maga van olyan anyagból készítve, vagy egy olyan lap van hozzárögzítve, amelyet a mágnes vonz. A rögzítés módja a 11 zárszerkezet mindkét része esetében bármilyen ismert megoldás lehet, a legelőnyösebb a ragasztás.

Ugyancsak a háromszög félbevágott csúcsánál a 2B és 2J kalodafélre fel van szerelve egy-egy 6 fogókosár. Ezek, a 3. és 4. ábrán jobban látható, 6 fogókosarak huzalból hajlított U alakú ívek, amelyek úgy vannak a 8 koszorúhoz és a 10 fenékelemhez rögzítve, hogy lényegében mintegy a 8 koszorú két egyenes részének a meghosszabbításai, és annyira túlnyúlnak a 8 koszorún, hogy a legkisebb távolságuk mindössze két-három milliméter. A 10 fenékelem két felén a 6 fogókosár környezetében 12 rézsűk vannak kialakítva, amelyek az S osztósík irányában a 10 fenékelem alsó síkja felé lejtenek. A 12 rézsűk a 10 fenékelem szélétől hozzávetőleg egy játékelem-átmérőnyi hosszon vannak lemunkálva.

Az 1 játékelemek az asztaliteniszhez használatos kaucsuklabdák, amelyek megkülönböztető jellel vannak ellátva. A megkülönböztető jelek különböző színek, mégpedig a tizenöt 1 játékelemből egy darab fekete, hét darab fehér, hét darab pedig piros.

A találmány most bemutatott kiviteli alakja szerinti játék használata a következőképpen történik.

A játékot ebben a kiviteli alakban két játékos játszsza. Először elhelyezik az 1 játékelemeket az összezárt állapotban lévő 2 kalodába. A piros, fehér és fekete játékelemek különböző módon rendezhetők el, a lényeg az, hogy egyik játékos se kerüljön lényegesen hátrányosabb helyzetbe. Az 5A. és az 5B. ábra két példakénti elrendezést mutat be, ahol a sűrűbben vonalkázott a fekete, a ritkábban vonalkázott a piros, míg a vonalkázás nélküli értelemszerűen a fehér 1 játékelem. Mindkét elrendezésben a fehér és piros 1 játékelemek felcserélhetők.

Ezután a 2 kalodába elhelyezett 1 játékelemeket az egyik játékos kiborítja egy sík felületre, például az asztal lapjára. Az 1 játékelemek kibonrítását könnyíti meg az, hogy a 8 koszorú szűkebb, mint az 1 játékelemek csoportjának az érintőgörbéje, így ugyanis csak a középső három 1 játékelemet kell az egyik kézzel megtartani a 2 kaloda átfordítása és lehelyezése alatt. Ez a kialakítás a játék szempontjából is előnyös, mert a kiborítás kissé szétzilálja az 1 játékelemeket. A 2 kalodából az 1 játékelemeket a játékos úgy is kihelyezheti, hogy azokat a 2 kaloda szétnyílásával és megbillentésével óvatosan kigurítja. A lényeg az, hogy az 1 játékelemek a kiborítás után egy laza csoportban helyezkednek el, és a szomszédos 1 játékelemek többé-kevésbé érintik egymást. Ekkor kezdődik el a tulajdonképpeni játék a következő játékszabályok szerint.

a) A játékosok sorsolással vagy választással eldöntik, hogy melyik játékos színe a fehér és kié a piros.

b) Ezután a „fehér” játékos a 2 kalodát, a 10 fenékelemét lefelé tartva az asztal lapjára helyezi, és a 6 fogókosarakat szétnyitja annyira, hogy egy 1 játékelem közéjük férjen, majd megpróbálja valamelyik fehér színű 1 játékelemet úgy megfogni a 6 fogókosarakkal, hogy a többi 1 játékelem mozdulatlan maradjon. (A célszerűség is azt diktálja, hogy az 1 játékelemek befogásánál a 2 kaloda folyamatosan az asztallapon legyen, de a játékszabályokban kifejezetten elő is lehet ími.) Ennél a műveletnél kis segítséget nyújt all zárszerkezet kialakítása, ugyanis az átlapolt részek olyan hosszúak, hogy az 1 játékelemek befogásához elegendően szétnyitott állapotban sem csúsznak szét teljesen, így az összezáráskor bizonyos vezetést adnak a 2A és 2B kalodafélnek.

c) Ha sikerült valamelyik fehér színű 1 játékelemet befogni, a játékos kiveszi a 6 fogókosárból vagy a 2 kalodából (általában a befogott játékelem bepattan a kalodába), és folytathatja a fehér színű 1 játékelemek összegyűjtését. Egyszerre csak egy 1 játékelemet szabad befogni.

d) Ha a játékos megmozdít egy másik 1 játékelemet is, a „piros” játékos gyűjtheti be a piros színű 1 játékelemeket.

e) Amelyik játékos előbb összegyűjtötte saját 1 játékelemeit, felszedheti a feketét is. Az nyeri a játszmát, akinek előbb sikerül a fekete színű 1 játékelemet is begyűjteni.

f) A játék akkor igazán korrekt, ha a játékosok egy teljes partiban a játszmákat több elrendezésben is, mégpedig az adott elrendezésben is és a színeket felcserélve is lejátsszák. (Ha a játékelemek darabszáma vagy a kaloda alakja miatt a játékelemek azonos esélyt biztosító elhelyezésére nincs lehetőség, a partinak mindenképpen páros számú játszmából kell állnia, és minden elrendezést a színeket felcserélve is le kell játszani. Természetesen ha egy parti több

HU 219 903 Β elrendezésben és felcserélt színekkel is lejátszandó

- például 2x2 - játszmából áll, és az egyik játékos az első három játszmát már megnyerte, megnyerte a partit is, és a negyedik játszmát már nem kell lejátszani.)

A most bemutatott játék ismertetése után könnyen megérthetőek a következő megjegyzések.

Bár az 1 játékelemek asztaliteniszhez használatos labdákból vannak kialakítva, ettől mind az anyagban, mind a méretben természetesen el lehet térni. Az anyag is és a méret is a játék nehézségét befolyásolja. A nagyobb tömegű vagy nagyobb súrlódási együtthatójú játékelemek kiborításkor kevésbé gurulnak szét, de nehezebb is őket elmozdítani, így kisebb a veszélye, hogy a játékos a befogni kívánt játékelemet egy másik játékelemhez lökje. A könnyebb vagy kisebb súrlódási együtthatójú játékelemeket könnyebb ellökni, így nehezebb őket befogni a másik megmozdítása nélkül. A kisebb átmérőjű játékelemek megfogásához biztosabb kéz kell, mint a nagyobb átmérőjűéhez. így különböző nehézségi fokozatú játékok készíthetők a különböző korosztályba tartozó gyermekek számára.

Bár a találmány oltalmi körén kívül eső kérdés, itt érdemes megemlíteni azt is, hogy a játék nehézségét annak a felületnek a minősége is befolyásolja, amelyen a játékot játsszák. A nagyobb súrlódási együtthatójú felület (textilanyagú asztalterítő, padlószőnyeg stb.) fékezi a játékelemek mozgását, így ez is megkönnyíti a játékelemek befogását.

Ugyancsak az 1 játékelemek befogása könnyíthető meg a 6 fogókosarak csekély változtatásával is. Ha a 6 fogókosarak a csúcsuk felé egymással szemben meg vannak hajlítva, ahogy ez a 6. ábrán látható, ezzel az játékelemre a 2 kaloda belseje felé mutató erőt fejtenek ki, amely elősegíti az 1 játékelemek bepattanását a kaloda belsejébe. így kisebb a valószínűsége, hogy a játékos az adott 1 játékelemet a többi 1 játékelem felé lökje el. Ugyanilyen céllal alkalmazható a 7. ábrán látható kialakítás is, ahol a 6 fogókosár egy kis sugarú csúcsban végződik. Természetesen a két megoldás együtt is alkalmazható.

Az ismertetésből érzékelhető az is, hogy a 6 fogókosarak nem alakíthatók ki akárhol a 2 kaloda oldalában, azaz az S osztósík nem helyezhető el akárhogy. Kézenfekvő például, hogy aligha lehetne akár egy játékelemet is befogni olyan kialakítással, ahol a 6 fogókosarak a most bemutatott kiviteli alaknál a 7 csuklószerkezet helyén lennének. Nyilvánvaló tehát, hogy a 6 fogókosarak elhelyezésére olyan részt érdemes választani, ahol - az 1. ábrán látható módon - a 2 kaloda 3 oldalának olyan szakasza van, amelyről elmondható, hogy a mellette lévő három szomszédos, 1B, IK és IJ játékelemből a középső IK játékelem középpontjától a mellette lévő másik két, 1B, illetve IJ játékelem középpontjába húzható e, és e₂ egyenes által bezárt α-szög 180°-nál kisebb. Minél kisebb az α-szög, annál könnyebb a 2 kalodával az 1 játékelemek megfogása, ezért előnyös, ha az α-szög hegyesszög.

Az előbbi kiviteli alak megalkotásánál eleve két játékos által játszható játék kialakítása volt a cél. Ennek megfelelően lettek a játékelemek a megkülönböztető jelekkel ellátva. Valójában a játék leegyszerűsíthető úgy is, hogy az a játékos nyer, aki több játékelemet tud begyűjteni. Ebben az esetben nincs szükség a megkülönböztetőjelekre. Más megkülönböztető jelekkel, például értéket kifejező jelekkel (különböző színekkel, számokkal), érdekesebbé tehető a játék, ilyenkor ugyanis nyilván a minél magasabb pontszám elérése lehet a cél, ahol a nagyobb értékű játékelemek begyűjtéséért érdemes kockázatot is vállalni.

Az előbbiekből érzékelhető, hogy a játék kettőnél több játékos részére is kialakítható. Ilyen lehetőséget ad például a megkülönböztető jel nélküli vagy az értéket kifejező megkülönböztető jelekkel ellátott játékelemek alkalmazása, de a részletesen bemutatott kiviteli alak analógiájára lehet a játékelemeket három játékos részére háromféle színnel, négy játékos részére négyféle színnel ellátni. Természetesen, ha kettőnél többjátékos részére készül a játék, érdemes a játékelemek darabszámát megnövelni. Készülhet a játék tizenötnél kevesebb játékelemmel is, kisgyerekek részére esetleg elegendő néhány darab is, mert az ő esetükben fontosabb lehet a játéknak az ügyességet fejlesztő szerepe, mint a verseny fúnkciój a.

A találmány szerinti játék legegyszerűbb kiviteli alakja látható a 8. és 9. ábrán. Ennél az 1 játékelemek egy olyan 2 kalodába vannak elhelyezve, amelynek a 3 oldala merev sík lapokból van összeállítva. A 2 kaloda alakja a 8. ábra szerinti kivitelében megegyezik az játékelemek érintőidomával, de összeállítható olyan ívekből is, amelyek pontosan követik az 1 játékelemek körvonalát. Az előző kiviteli alaktól eltérően ennek a kalodának nincs feneke, és nem nyitható szét, ezért a játékelemek befogásához egy külön 4 fogókészülék van kialakítva.

A 4 fogókészüléknek két egyenes 5 karja van, amelyek az egyik végüknél egy 7 csuklószerkezettel vannak egymáshoz erősítve. A 7 csuklószerkezet egy U alakú rugalmas lemez, amely a két 5 karhoz van rögzítve. Az 5 karok másik végén vannak a 6 fogókosarak, amelyek az 5 karok egyszerű behajlításával vannak kialakítva. Tekintettel arra, hogy a 4 fogókészüléket is az asztallapon tolva célszerű használni, előnyös, ha a magassága nagyjából akkora, mint az 1 játékelemek átmérője. A használat már említett módjából következik, hogy a 6 fogókosarak élben is végződhetnek, ahogy a 9. ábrán látható, és csúcsszerűek is lehetnek, ahogy a 7. ábrán látható.

A most bemutatott kiviteli alak használata egyébként megegyezik az előbb bemutatottéval, értelemszerűen azzal az eltéréssel, hogy a kezdéshez a 2 kalodát nem kell kiborítani, csak fel kell emelni, és az 1 játékelemeket a 4 fogókészülékkel kell összegyűjteni.

A 4 fogókészülék használata nem igényel különösebb magyarázatot, az 5 karokat a 7 csuklószerkezet rugóereje ellenében a szaggatott vonallal jelzett állapotba összenyomva a 6 fogókosarakkal az 1 játékelem megfogható.

Az eddig bemutatott két kiviteli alak egybevetéséből különösebb indoklás nélkül látható, hogy a fogóké5

HU 219 903 Β szülékeknek két konstrukciós kívánalomnak kell megfelelniük. Egyrészt a fogókosarakat úgy kell kialakítani, hogy zárt állapotban a külső végük vagy legalább ezek egy-egy pontja között kisebb legyen a távolság, mint a játékelemek átmérője, másrészt ugyancsak zárt állapotban a fogókosarak mögött a fogókészülékben legalább akkora szabad tér legyen, amely a játékelemhez lazán illeszkedik. Kézenfekvő, hogy az említett két pont a karok mozgási irányával párhuzamos egyetlen közös síkba esik. Meg kell jegyezni, hogy fogókészülék ollószerűen is kialakítható, azaz a csuklószerkezet a karok közepe táján is kialakítható.

A két kiviteli alak egybevetéséből megállapítható az is, hogy a kaloda és a fogókészülék két önálló eszközként is elkészíthető, és kialakítható egyetlen darabként is.

A 2 kaloda egy harmadik kiviteli változata látható a 10. és 11. ábrán. A 2 kaloda 3 oldalát egy felső 14 koszorú és egy alsó 15 koszorú, valamint a közéjük rögzített 13 csapok alkotják. A 14 és 15 koszorú alakja azonos, a 13 csapok hosszabbak, mint az 1 játékelemek átmérője. A 13 csapok osztása megegyezik az 1 játékelemek átmérőjével, és úgy vannak elhelyezve, hogy a 3 oldal mellett lévő minden egyes 1 játékelemet legalább két 13 csap fog közre. Ez a 2 kaloda a 8-9. ábrán látható kiviteli alak 2 kalodája helyett, azzal azonos módon használható.

A kiviteli példák ismertetéséből látható, hogy a találmány alkalmazásával a játékok olyan különböző változatai készíthetők el, amelyekkel minden korosztály az értelmi szintjének és kézügyességének megfelelően tud játszani.

Claims (13)

1. Ügyességi játék több, azonos átmérőjű, gömb alakú játékelemmel, azzal jellemezve, hogy egy, a használathoz bármilyen, de az adott kialakításban állandó jellegű sík alakzatba rendezett, egymással érintkező játékelemek (1) csoportját körbevevő zárt kalodája (2) van, amelynek a játékelemek (1) alakzatának síkjára lényegében merőleges oldala (3) van, és van egy fogókészüléke (4), két karral (5), amelyeknek az egyik végükön egy-egy fogókosár (6) van kialakítva, a másik végükön vagy a középtájukon csuklószerkezettel (7) vannak egymáshoz kapcsolva, a fogókosarak (6) úgy vannak kialakítva, hogy zárt állapotban a külső végükön van legalább egy-egy pont, amelyeknek a távolsága kisebb, mint a játékelemek (1) átmérője, ez a két pont egy, a karok (5) mozgási irányával párhuzamos közös síkba esik, és a fogókészülékben (4) a fogókosarak (6) mögött zárt állapotban legalább egy játékelemhez (1) illeszkedő vagy ennél nagyobb tér van.

2. Az 1. igénypont szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a kalodának (2) az oldala (3) egy fenékelemre (10) van építve.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a kaloda (2) oldalát (3) a játékelemek síkjára merőleges csapok (9) alkotják, amelyeknek a palástjuk közötti távolsága kisebb, mint a játékelem (1) átmérője, és legalább az egyik végük egy koszorúba (8) vagy a fenékelembe (10) van rögzítve.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti játék azzal jellemezve, hogy a kaloda (2) oldalát (3) alkotó csapok (9) egyik vége egy koszorúba (8), a másik vége a fenékelembe (10) van rögzítve.

5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a kaloda (2) oldalát (3) egy koszorú (8,14) alkotja, amely legalább két csapon (9,13) keresztül egy másik koszorúhoz (15) vagy egy fenékelemhez (10) van rögzítve, és a csapok (9,13) rövidebbek, mint a játékelemek (1) átmérője.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a kaloda (2) és a fogókészülék (4) egyetlen darabként van kialakítva oly módon, hogy a kaloda (2) oldalának (3) van legalább egy olyan szakasza, ahol a mellé elhelyezett három szomszédos játékelemből (IB, 1K, 1J) a középső játékelem (1K) középpontjától a mellette lévő másik két játékelem (IB, 1J) középpontjához húzható egyenesek (e_b e₂) 180°-nál kisebb, célszerűen hegyesszöget (a) zárnak be, és a kaloda (2) oldala (3) két részre van osztva, ahol az osztósík (S) átmegy az előbbi szög (a) elméleti csúcsán, míg az osztósíknak (S) a kaloda (2) oldalával (3) alkotott másik metszésvonalában csuklószerkezet (7) van kialakítva.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti játék, azzal jellemezve, hogy az egyetlen darabban kialakított kaloda (2) és fogókészüléknek (4) osztott fenékeleme (10) van, ahol a fogókosarak (6) környezetében az osztósík (S) irányában, a fenékelem (10) alsó síkja felé lejtő rézsű (12) van kiképezve.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a fogókészülék (4) csuklószerkezete (7) egy rugózó elem.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a játékelemek (1) megkülönböztetőjelekkel vannak ellátva.

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a játékelemek (1) megkülönböztetőjelekként különböző színekkel vannak ellátva.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a játékelemeken (1) csak kétféle megkülönböztető jel van elhelyezve, az összes darabszám egyik felén az egyik, a másik felén a másik megkülönböztető jel.

12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti játék, azzal jellemezve, hogy egyetlen játékelemen (1) az összes többi játékelemen (1) alkalmazott megkülönböztető jeltől - célszerűen feltűnően - eltérő megkülönböztető jel van.

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti játék, azzal jellemezve, hogy játékelemeken (1) a megkülönböztetőjelek számjegyek.