HU217740B - Berendezés és eljárás újrahasznosítható olaj kinyerésére fáradt olajból - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya berendezés és eljárás újrahasznosítható olajkinyerésére fáradt olajból. A berendezés fáradt olajat szállítófőbevezetéssel és a fáradt olajból elpárologtatással nyert közegetelvezető kiömléssel ellátott párologtatókamrát (22), apárologtatókamrához (22) kapcsolódó, a fáradt olajat a benne levő olajforráspontja fölé hevítő melegítőegységet, a párologtatókamra (22)főbevezetéséhez kapcsolódó és a fáradt olajat betápláló szivattyút(318, 322, 326) tartalmaz, és a berendezésben, a párologtatókamrában(22) lévő fáradt olaj szintjét ellenőrző, kapcsolóval ellátottszintérzékelő elrendezés, valamint a párologtatókamrában (22) lévőfáradt olaj szintjét megfelelő értéken tartó szivattyú (318, 322,326), továbbá a szivattyúval (318, 322, 326) összeköttetésben lévőkapcsoló van, továbbá a kapcsoló a melegítőegységhez és a szivattyúhoz(318, 322, 326) kapcsolt és azokat szabályozó, a párologtatókamrában(22) lévő olaj megfelelőnél alacsonyabb szintje esetén a szivattyút(318, 322, 326) bekapcsoló és a melegítőegységet kikapcsolóvezérlőáramkörhöz van csatlakoztatva, és a berendezésben aszintérzékelő elrendezés jeleit külső vezérlésre figyelmen kívül hagyóés a melegítőegység folyamatos működését a fáradt olaj egy adott szintalatti mennyisége esetén a hevítés folytatása céljából fenntartó,ezzel a párologtató- kamrában (22) levő fáradt olajból a benne levőújrahasznosítható olaj teljes mennyiségének elpárologtatását biztosítókrakkolásiüzemmód-kapcsoló van. A légköri nyomáson lejátszódó eljárásújrahasznosítható olaj kinyerésére szolgál fáradt olajból, amikor isfáradt olajat melegítenek és a benne levő elpárologtathatóösszetevőkből gáz halmazállapotú közeget képeznek oly módon, hogy afáradt olajat párologtatókamrában (22) he- vítik, elpárologtathatóösszetevőit gáz halmazállapotú közegként elvezetik és hasznosíthatótermékként kinyerik, a párologtatókamrába (22) a fáradt olajatfolyamatosan bejuttatják, ezzel az elpárologtatható összetevőkeltávolításával nyert szilárd anyag koncentrációját üledék képződéséigemelik, a párologtatókamrába (22) a fáradt olaj betáplálását egy adottidő után megszüntetik, és az üledéket megemelt hőmérséklet mellettkrakkolási üzemmódban hevítik, ezzel a fáradt olajból lényegében azösszes elpárologtatható összetevőt kihajtják és a szilárd összetevőketkinyerik, majd a szilárd maradékból az elpárologtatható összetevőkteljes kihajtása után a szilárd maradékot kinyerik. ŕ

Description

A leírás terjedelme 54 oldal (ezen belül 23 lap ábra)

HU 217 740 Β szintje esetén a szivattyút (318, 322, 326) bekapcsoló és a melegítőegységet kikapcsoló vezérlőáramkörhöz van csatlakoztatva, és a berendezésben a szintérzékelő elrendezés jeleit külső vezérlésre figyelmen kívül hagyó és a melegítőegység folyamatos működését a fáradt olaj egy adott szint alatti mennyisége esetén a hevítés folytatása céljából fenntartó, ezzel a párologtatókamrában (22) levő fáradt olajból a benne levő újrahasznosítható olaj teljes mennyiségének elpárologtatását biztosító krakkolásiüzemmód-kapcsoló van. A légköri nyomáson lejátszódó eljárás újrahasznosítható olaj kinyerésére szolgál fáradt olajból, amikor is fáradt olajat melegítenek és a benne levő elpárologtatható összetevőkből gáz halmazállapotú közeget képeznek oly módon, hogy a fáradt olajat párologtatókamrában (22) hevítik, elpárologtatható összetevőit gáz halmazállapotú közegként elvezetik és hasznosítható termékként kinyerik, a párologtatókamrába (22) a fáradt olajat folyamatosan bejuttatják, ezzel az elpárologtatható összetevők eltávolításával nyert szilárd anyag koncentrációját üledék képződéséig emelik, a párologtatókamrába (22) a fáradt olaj betáplálását egy adott idő után megszüntetik, és az üledéket megemelt hőmérséklet mellett krakkolási üzemmódban hevítik, ezzel a fáradt olajból lényegében az összes elpárologtatható összetevőt kihajtják és a szilárd összetevőket kinyerik, majd a szilárd maradékból az elpárologtatható összetevők teljes kihajtása után a szilárd maradékot kinyerik.

A találmány tárgya berendezés és eljárás újrahasznosítható olaj kinyerésére fáradt olajból, mégpedig alapvetően iszapos, illetve iszapszerű anyagokból, tehát olyan hulladékokból, amelyekre a viszkozitás nagy értéke mellett a szennyezők és a szilárd részecskék jelentős részaránya jellemző. A találmány szerinti berendezés újrahasznosítható olaj kinyerésére szolgál fáradt olajból, és fáradt olajat szállító főbevezetéssel, valamint a fáradt olajból elpárologtatással nyert közeget elvezető kiömléssel ellátott párologtatókamrát, a párologtatókamrához kapcsolódó, a fáradt olajat a benne levő olaj forráspontja fölé hevítő melegítőegységet, a párologtatókamra főbevezetéséhez kapcsolódó és a fáradt olajat betápláló szivattyút tartalmaz. A találmány szerinti, fáradt olajból újrahasznosítható olaj kinyerésére szolgáló, légköri nyomáson lejátszódó eljárás során fáradt olajat melegítünk és a benne levő elpárologtatható összetevőkből gáz halmazállapotú közeget képezünk, majd a fáradt olajat párologtatókamrában hevítjük, elpárologtatható összetevőit gáz halmazállapotú közegként elvezetjük és hasznosítható termékként kinyerjük, a párologtatókamrába a fáradt olajat folyamatosan bejuttatjuk, ezzel az elpárologtatható összetevők eltávolításával nyert szilárd anyag koncentrációját üledék képződéséig emeljük.

A továbbiakban fáradt olajként minden olyan, tisztításra alkalmas olajat, például ásványolajat tekintünk, amelyet ipari vagy egyéb célokra hasznosítottak. Idesoroljuk a motorolajokat, a kenőolajokat, a hidraulikus berendezésekben és hasonlókban elfáradt olajokat. Feltételezzük, hogy általában ásványolajból készített származékokkal van dolgunk, de az eljárás állati vagy növényi eredetű olajoknál ugyancsak hasznosítható, például halból kinyert olajoknál vagy éttermek elfáradt olajainál stb. Az ásványolaj lehet nyersolaj is.

Az iparban és a közlekedésben felhasznált, zárt térben keringetett kenőolajokat időszakonként cserélni kell. A leszívott és visszanyert fáradt olaj kezelést igényel, amikor gondosan ügyelni kell arra, hogy ezek a hulladékok önmagukban véve is veszélyesek lehetnek, de ezt fokozza, hogy szennyezőket, különösen port, fémrészecskéket (ideértve a molibdén, króm, kadmium, vanádium, réz és hasonló, nehézfémekből származó szemcséket), az oxidokat, a különböző sókat, a benzint és a benzinadalékokat, mint az ólom-tetraetilt, továbbá a detergenseket és a teljesítményjavító adalékokat általában jelentős mennyiségben tartalmaznak. A szennyezések mellett a víz ugyancsak az összetevők között lehet. A fáradt olaj ezért, különös tekintettel nagy mennyiségére. minden fejlett ipari államban komoly gondokat okoz. Éppen ezért több eljárást és berendezést dolgoztak ki a fáradt olaj ártalmatlanítására, belőle újrahasznosítható készítmények előállítására. Ezek egyik alaptípusát az EP-A 0,360,500 számon közzétett szabadalmi bejelentés, illetve az US-A 1,709,230 lajstromszámú szabadalmi leírás ismerteti.

Az említett európai szabadalmi bejelentés szerint a fáradt olajban levő könnyebb szénhidrogéneket illékony állapotba hozzák, elpárologtatásuk után kondenzálják. Miután az ezt megvalósító berendezés működésének alapmechanizmusa nincs teljesen feltárva, a hoszszabb vagy rövidebb molekulaláncú szénhidrogének krakkolása feltételezhető volt. Az is lehetséges, hogy a fáradt olajban levő szennyezések egy része katalizátorként működik. A megállapítások szerint a szennyezett fáradt olaj mennyiségének mintegy 90%-át a továbbiakban dízelüzemanyagként hasznosítható könnyebb olajjá lehetett átalakítani.

Az említett európai szabadalmi leírásból megismerhető berendezésben, illetve az annak alapját jelentő eljárásban a szennyezéseket a kiindulási fáradt olaj visszamaradó részében vagy frakciójában jelentős mértékben fel lehetett dúsítani, hiszen a szennyezéseket az eredeti térfogat mintegy 10%-át kitevő anyag vitte tovább. A berendezés kimenetén tehát olyan zagyot kapunk, amely az eredetileg jelen levő szennyezéseket megnövelt koncentrációban tartalmazza, vagyis az anyag a környezetre rendkívül ártalmas lehet, hulladéktemetőben csak gondos előzetes vizsgálat eredményei alapján helyezhető el. Arra is gondolni kell, hogy vannak olyan iparágak, amelyek végtermékeként eleve nagymértékben szennyezett, zagy alakú vagy ahhoz hasonló halmazállapotú olajos hulladékok keletkeznek. Ezekben a hulladékokban az olaj a térfogat túlnyomó részét kitevő

HU 217 740 Β komponenst jelent, míg a szennyezések többsége szilárd szemcseként van jelen, és ezért olyan nagy mértékben viszkózus anyagot kell kezelni, amely az említett európai szabadalmi leírásban meghatározott berendezéssel nem dolgozható fel, abban ugyanis áramlásba nem hozható.

Miután tehát egyes zagyok a szennyezéseket nagy koncentrációban tartalmazzák, továbbra is igény van olyan eljárások és berendezések kidolgozására, amelynek segítségével a fentiekben vázolt viszkózus fáradt olajok is hatékonyan kezelhetők, a környezetre az eddigieknél kisebb veszélyt jelentő alakra hozhatók. Találmányunk célja ennek az igénynek a kielégítése.

A találmány alapja az a felismerés, hogy a szennyezéseket elpárologtató kamrában megemelt (krakkolási) hőmérséklet fenntartásával kell az elpárologtatható, közöttük az illékony összetevőkkel elválasztani.

Találmányunk elé azt a feladatot tűztük ki, hogy olyan eljárást és berendezést dolgozzunk ki, amelyek segítségével az iparban és más gazdasági területeken keletkező, szennyező összetevőket nagy mennyiségben tartalmazó fáradt olajos anyagok egyrészt újrahasznosítható könnyebb olajjá, másrészt a környezetre nem ártalmas, esetleg újrahasznosítható szilárd összetevővé alakíthatók. Ennek célszerű megvalósítását úgy képzeljük el, hogy a szennyező anyagokat a kiindulási térfogat töredékére sűrítjük be, a fáradt olajból adott esetben újbóli feldolgozásra alkalmas vagy a környezetre ártalmatlan, szilárd halmazállapotú terméket szintén készítünk.

A kitűzött feladat megoldására egyrészt berendezést, másrészt eljárást dolgoztunk ki, amelyek újrahasznosítható olaj kinyerésére és szilárd maradék előállítására szolgálnak, mégpedig folyékony vagy erősen viszkózus fáradt olajból kiindulva.

A javasolt berendezésnek, amely fáradt olajat szállító főbevezetéssel és a fáradt olajból elpárologtatóssal nyert közeget elvezető kiömléssel ellátott párologtatókamrát, a párologtatókamrához kapcsolódó, a fáradt olajat a benne levő olaj forráspontja fölé hevítő melegítőegységet, a párologtatókamrában levő fáradt olaj szintjét követő szintérzékelő elrendezést és a szintérzékelő elrendezéssel csatlakozó működtetőeszközöket, a párologtatókamra főbevezetéséhez és a szintérzékelő elrendezéssel kapcsolódó és a fáradt olajat betápláló szivattyút, továbbá a melegítőegységhez és a szivattyúhoz kapcsolódó vezérlőáramkört tartalmaz, az a lényege, hogy a szintérzékelő elrendezéshez a szivattyú vezérlőáramkörében a melegítőegységet a fáradt olajnak a párologtatókamrában levő nem kielégítő mennyisége esetében kikapcsoló tápmegszakító kapcsoló van rendelve, továbbá a vezérlőáramkör a szintérzékelő elrendezés jeleit külső vezérlésre figyelmen kívül hagyó és a melegítőegység folyamatos működését a fáradt olaj egy adott szint alatti mennyisége esetén a hevítés folytatása céljából fenntartó, ezzel a párologtatókamrában levő fáradt olajból a benne levő újrahasznosítható olaj teljes mennyiségének elpárologtatósát biztosító krakkolásiüzemmód-kapcsolóval van ellátva.

A találmány szerinti berendezés működését különösen környezetbaráttá teszi, ha előnyösen a melegítőegység tüzelőanyag levegő jelenlétében történő elégetésére, ezzel hő és füstgáz előállítására alkalmasan van kiképezve, a párologtatókamra és a melegítőegység elpárologtatóegységet meghatározó házban van elrendezve, továbbá a ház a melegítőegységben keletkező füstgázokat elvezető kiömléssel van kiképezve. Ugyanezt a célt szolgálja a javasolt berendezésnek az az előnyös kiviteli alakja, amelynél a párologtatókamra az elpárologtatóegység házán belül elrendezett belső zárt térként van kialakítva, amely a háztól a forró füstgázok szabad áramlását megengedő távolságon van elrendezve.

A találmány szerinti berendezés kezelését könnyíti meg, ha a párologtatókamra a ház falaitól térközzel elválasztottan van elrendezve, továbbá a háznak bemenőajtót befogadó zárófala van, ahol a bemenőajtó a párologtatókamra belső terébe nyílóan, szilárd anyag eltávolításának biztosítására van kiképezve, továbbá célszerűen a melegítőegység a párologtatókamra alatt elhelyezett két égővel van ellátva, ahol az égők egymással szemben vannak elrendezve, és a házhoz a vezérlőáramkörhöz tartozó, az égőfejek működését a párologtatókamrán belül egy adott hőmérséklet fenntartása irányában befolyásoló hőszabályozó egység van elrendezve.

A találmány szerinti berendezésben keletkező folyékony anyag hőtartalmának hasznosítását teszi lehetővé az a különösen célszerű megvalósítása a találmánynak, amelynél a párologtatókamra kiömléséhez kondenzálóegység kapcsolódik, amely kondenzált visszanyert olajat továbbító kiömléssel és a kiömléshez kapcsolódó, a visszanyert olajat gyűjtő tartállyal van ellátva. Ugyancsak a hőtartalom kinyerését segíti elő és a működés biztonságát javítja, ha a találmány szerinti berendezést célszerűen úgy hozzuk létre, hogy a kondenzálóegység több rétegben elrendezett, az elpárologtatott olajat továbbító és megnövelt hőátadó felületet biztosító hőcserélő vezetékekkel van kialakítva, ahol a hőcserélő vezetékek legalább egy része házban van elrendezve, és a házhoz rajta az elpárologtatott olaj hőtartalmát csökkentő és kondenzációját biztosító levegőt áthajtó, legalább egy ventilátor van csatlakoztatva, amely a hőcserélő vezetékek fölött, és közülük előnyösen legalább egy, a ház felső szintjében van elrendezve. A hőátadási viszonyokat javítja, ha a találmány szerinti berendezésben adott esetben a hőcserélő vezetékek négyszögletes keresztmetszettel vannak kialakítva, és ferde rétegekben egymással párhuzamosan vannak elrendezve, és kiömléseikhez közöttük cikcakk alakban kapcsolatot biztosító csatlakozóvezeték van rendelve.

A megemelt hőmérséklet miatt szükséges biztonsági intézkedések megvalósítása egyszerűsödik, ha a találmány szerinti berendezésben célszerűen a szintérzékelő elrendezés a párologtatókamra falába beépített, a párologtatókamrában a fáradt olaj egy minimális szintjét érzékelő biztonsági úszókapcsolót, továbbá a gyűjtőtartályon elhelyezett biztonsági úszóelemes kapcsolót tartalmaz, ahol a biztonsági úszókapcsolók az olajszint hiánya esetén a fűtést kikapcsoló, a gyűjtőtartály túltöltését megakadályozó vezérlőáramkörbe vannak iktatva. Ennek egy különösen előnyös megvalósítási módját az jelenti, ha a javasolt berendezésben a szintérzékelő el3

HU 217 740 Β rendezéshez a szivattyúkat vezérlő alsó, biztonsági, közbenső és felső úszókapcsolók vannak rendelve, ahol a szintérzékelő elrendezés a párologtató kamrában levő olaj szintjének ellenőrzésére és a szintnek egy adott felső és alsó határérték között való tartására szolgáló szivattyú működtetésére alkalmasan van kiképezve.

Egy további lehetőség szerint különösen előnyös, ha a találmány szerinti berendezésnek az alsó, biztonsági, közbenső és felső úszókapcsolókkal ellátott úsztatótartálya van és az úsztatótartály, valamint a párologtató egység között kiszolgálótartály van beiktatva, ahol a kiszolgálótartály szivattyúhoz van csatlakoztatva, ahol adott esetben a kiszolgálótartály első csatlakozócsővel az úsztatótartályba és második csatlakozócsővel a párologtató kamrába van vezetve, továbbá az első és második csatlakozócsőben a fáradt olaj konvektív áramát kiküszöbölő, valamint a kiszolgálótartály, az úsztatótartály és a párologtató kamra közötti hőcserét csökkentő terelőlemezek vannak elrendezve.

A találmány szerinti berendezés működtetését teszi hatékonyabbá, ha célszerűen az több egyedi szivattyút tartalmaz, a szivattyúkhoz az úsztatótartályban az alsó, közbenső és felső úszókapcsolók vannak rendelve és az egyes szivattyúkhoz rendelt úszókapcsolók egymás fölött a szivattyúk teljesítményének csökkenő mértéke szerint vannak elrendezve, ahol előnyösen a szivattyúk közül a legkisebb teljesítményű a kiszolgálótartályhoz van tápvezetékkel csatlakoztatva, a tápvezeték a kiszolgálótartályon van meghosszabbításon keresztül a párologtatókamrába vezetve.

Az előzőekben vázolt működtetés egy másik előnyös lehetőségét az a célszerű megoldás adja, amelynél a találmány szerinti berendezés több szivattyút tartalmaz, amelyek között a párologtatókamrába közvetlenül csatlakoztatott, a betáplálás kezdetén működő szivattyú van, és a szintérzékelő elrendezés az úsztatótartályban elrendezett alsó biztonsági úszókapcsolót tartalmaz, amely az alsó helyzetet foglalja el, és az alsó biztonsági úszókapcsoló a fáradt olajnak a párologtatókamrában levő szintje által egy adott érték elérésekor a szivattyú kikapcsolására és a melegítőegységnek a fáradt olaj egy adott szint alatti szintje mellett levő kikapcsolására alkalmasan van kiképezve.

A működtetés során szükséges ellenőrzési feladatok ellátását teszi egyszerűbbé a találmány szerinti berendezésnek az a célszerű kiviteli alakja, amely a párologtatókamrával összekapcsolt, a párologtatókamrában összegyűlt anyagból mintavételt engedélyező elszívótartályt tartalmaz.

A megemelt hőmérséklet biztosításában hasznos a találmány szerinti berendezésnek az a kiviteli alakja, amelynél a melegítőegység legalább egy, a házon belül a párologtatókamra szintje alatt elrendezett égőfejjel van ellátva, ahol az égőfejhez égéshez levegőt továbbító ventilátor van rendelve, továbbá a vezérlőáramkör az egyes égőfejekhez rendelt vezérlő részegységekkel van kialakítva, valamint a vezérlőegységben a párologtatókamrában előírt hőmérsékletet tartó égőfejek vezérlésére alkalmas hőmérséklet-szabályozó van. Ennek célszerű továbbfejlesztését jelenti az a kiviteli alak, amelynél a találmány szerinti berendezésben az úszókapcsoló egységhez az úsztatótartályon és az égőfej vezérlőáramkörén elrendezett, a párologtatókamrában a fáradt olaj egy alsó és egy felső szintjéhez rendelten, továbbá előre meghatározott hőmérséklet elérésekor az égőfej vezérlőáramkörét nyitó és záró biztonsági úszókapcsoló, valamint nyomásérzékelő van rendelve, ahol a nyomásérzékelő a párologtatókamra belsejében uralkodó nyomás mérésére alkalmasan van kialakítva, és túlfolyás esetén az égőfej vezérlőáramkörének nyitására szolgálóan van kiképezve, továbbá a krakkolásiüzemmód-kapcsoló a biztonsági úszókapcsolónál a krakkolási üzemmód indításakor az alacsony biztonsági fokozatú álláshoz tartozó jelzés átértékelésére alkalmasan van kiképezve.

Ugyancsak a biztonsági szempontok hatékony érvényesítését teszi lehetővé a találmány szerinti berendezésnél az a célszerű kiviteli alak, amelyben a kondenzálóegységen áramlást befolyásoló, egy adott határnál erősebb áramlást érzékelő vezérlő úszóelemes kapcsolók vannak elrendezve, a vezérlő úszóelemes kapcsolók az égőknek a párologtatókamra kimenetén továbbított anyagmennyiséget korlátozó és ezzel a kondenzálóegységben az intenzív áramlással tisztítást biztosító vezérlőáramkörére vannak csatlakoztatva. A működtetés során szükséges időbeni változásokat biztosítja a találmány szerinti berendezésnek az a kiviteli alakja, amelynél célszerűen a kondenzálóegységen első és második időtartamot egymással váltakozóan beállító, az első időtartamban a melegítőegység működését engedélyező, a másodikban kizáróidőzítőkkel kapcsolódó vezérlő úszóelemes kapcsolók vannak elrendezve.

Az alkalmazás szempontjából különösen előnyös a találmány szerinti berendezésnek az a kiviteli alakja, amely szivattyúval van ellátva, ahol a szintellenőrzés kapcsolórendszerében a párologtatókamrában levő fáradt olaj szintjét érzékelő, minimális szint esetén a vezérlőáramkömek és a szivattyú tápellátási rendszerének jelt adó alsó úszókapcsoló van elrendezve, a szivattyú működését szükség szerint leállító, az égők vezérlését minimális szint elérésekor működtető tápmegszakító kapcsolóval van ellátva, amely az alsó úszókapcsolóra van csatlakoztatva, továbbá a berendezés a párologtatókamrában levő anyag szintjét tartó, legalább két, egymástól eltérő teljesítményű és egy-egy, a párologtatókamrában kijelölt alsó és felső szint között a fáradt olaj mennyiségét érzékelő közbenső úszókapcsolóra vezetett szivattyút tartalmaz, ahol a szivattyúk közül a kisebb teljesítményűhöz tartozó közbenső úszókapcsoló a nagyobb teljesítményűhöz tartozó közbenső úszókapcsoló fölött van elrendezve.

A működtetés automatizálása szempontjából célszerű, ha a találmány szerinti berendezésben a krakkolásiüzemmód-kapcsoló a vezérlőáramkörben a párologtatókamrába fáradt olajat vezető cső lezárására és ezzel az égők folyamatos krakkolási üzemmódjának engedélyezésére alkalmasan van kiképezve. Ezt előnyösen egészíti ki a találmány szerinti berendezésnek az a megvalósítási módja, amelynél a krakkolásiüzemmód-kapcsoló mellett krakkolást beállító időzítőkapcsolóval az utóbbi4

HU 217 740 Β hoz kapcsolódó, az elpárologtatóegységen elrendezett hőmérséklet-szabályozót is alkalmazunk, ahol a krakkolásiüzemmód-kapcsoló a hőcserélőként is működő kondenzálóegység hőmérsékletének a párologtatókamrában levő anyag illékony összetevőinek lényegében teljes eltávozását jelző emelkedésekor aktiválódó, az égetés vezérlését megszakító és az égőhöz tartozó ventilátor működését adott időn keresztül fenntartó, ezzel a párologtatókamra hőmérsékletének csökkentését biztosító időzítőkapcsolóval csatlakozik.

A találmány szerinti berendezés egy további, igen célszerű kiviteli alakja a gyűjtőtartályban levő tiszta olaj szintjét érzékelő külön úszókapcsolóval van ellátva, a párologtatókamrához a fáradt olaj felső szintjét követő felső úszókapcsoló van rendelve, továbbá a berendezésen vagy annak környezetében legalább egy, hőmérsékletet követő érzékelő van elrendezve, a hőmérsékletet követő érzékelő és a felső úszókapcsoló a berendezés működését megszakító és a hőmérséklet, illetve az anyag mennyiségének egy adott értéket túllépő szintje mellett hibajelzést adó megszakítóegységhez van csatlakoztatva.

Ugyancsak a környezetvédelmi szempontok betartását, a véggázok összetételének befolyásolását segíti elő a találmány szerinti berendezésnek az a kiviteli alakja, amelynek az elpárologtatóegység kiömlésével kapcsolódó, az elpárologtatóegységet elhagyó éghető gőzöket elégető fáklyatomya, továbbá a fáklyatoronyban gyújtást fenntartó és ezzel az éghető gőzök elégetését biztosító forrása van, ahol a fáklyatorony éghető gázokat továbbító kiömléssel van ellátva.

A vezérlést könnyíti meg a találmány szerinti berendezésnek az a célszerű kiviteli alakja, amelynél a krakkoláshoz tartozó időzítőkapcsoló a párologtatókamra illékonyanyag-tartalmának eltávozásakor működésbe lépő és az égők ventilátorainak működését a párologtatókamra lehűtéséig fenntartó érintkezőpárral van ellátva.

Az üzem felügyeletét segíti elő, ha a találmány szerinti berendezés a párologtatókamrához kapcsolódó, a párologtatókamrából anyagminta kivételét engedélyező gyűjtő tartállyal van ellátva.

Szintén előnyös a találmány szerinti berendezésnek az a kiviteli alakja, amelynek a párologtatókamrában levő fáradt olaj szintjét követő alsó, biztonsági, közbenső és felső úszókapcsolókkal ellátott úsztatótartálya van, továbbá az úsztatótartály első és második csatlakozó csövön keresztül kiszolgálótartályhoz kapcsolódik, ahol az első és második csatlakozócső a fáradt olaj áramlásának konvektív jellegét jelentős mértékben csökkentő terelőlemezekkel van ellátva.

Ugyancsak a találmány elé kitűzött feladat megoldását szolgálja az az eljárás, amelynek megvalósítása során fáradt olajat melegítünk és a benne levő elpárologtatható összetevőkből gáz halmazállapotú közeget képezünk, ahol a találmány értelmében a fáradt olajat párologtatókamrában hevítjük, elpárologtatható összetevőit gáz halmazállapotú közegként elvezetjük és hasznosítható termékként kinyerjük, ezt követően a párologtatókamrába a fáradt olajat folyamatosan bejuttatjuk, ezzel az elpárologtatható összetevők eltávolításával nyert szilárd anyag koncentrációját emeljük, ezután a párologtatókamrába a fáradt olaj betáplálását egy adott idő után megszüntetjük, a párologtatókamrát megemelt hőmérséklet mellett krakkolási üzemmódban kezeljük, ezzel a fáradt olajból az elpárologtatható összetevőket kihajtjuk és a szilárd összetevőket kinyerjük, továbbá a szilárd maradékból az elpárologtatható összetevők teljes kihajtása után a szilárd maradékot a párologtatókamrából kinyerjük. Az üzemeltetés szempontjából célszerű, ha a találmány szerinti eljárásban a hőmérsékletet a párologtatókamrán belül szabályozva azt meghatározott szinten tartjuk.

Különösen előnyös a találmány szerinti eljárásnak az a megvalósítási módja, amelynél a krakkolási üzemmód beindítása előtt az elpárologtatható összetevőket újrahasznosítható olajként kondenzáljuk.

A fáradt olaj ártalmatlanítását segíti elő a találmány szerinti eljárásnak az a megvalósítási módja, amikor is célszerűen a fáradt olajat teljes mértékben, hermetikusan lezárt párologtatókamrában melegítjük, majd zárt kondenzálóegység mellett az újrahasznosítható olajat kinyerjük, amikor is a párologtatókamrát a szilárd maradék kinyeréséhez szükséges hozzáférést biztosító ajtóval látjuk el.

Az ártalmatlanítási folyamatban keletkező hő újrahasznosítását előnyösen úgy biztosíthatjuk a találmány szerinti eljárásban, hogy az újrahasznosítható olajat megnövelt hőcserélő felületet biztosító keresztirányú vezetékeken való áthajtással kondenzáljuk, és a keresztirányú vezetékeket ventilátorral áramlásba hozott levegővel hűtjük, amikor is célszerűen a keresztirányú vezetékeken az olajat és a ventilátorral a levegőt egymással párhuzamos irányban áramoltatjuk, majd az újrahasznosítható olajat külön tartályban gyűjtjük össze.

Az elpárologtatható és a szilárd összetevők elválasztásának hatékonyságát javíthatjuk a találmány szerinti eljárásnak azzal a célszerű megvalósítási módjával, amikor is a párologtatókamrában levő fáradt olaj és a külön tartályban levő újrahasznosítható olaj szintjét követjük, a fáradt olaj szintjének egy meghatározott felső határ fölé való emelkedésekor vagy egy meghatározott alsó határ alá süllyedésekor, illetve a külön tartályban levő olaj szintjének egy felső határ fölé való emelkedésekor a követést megszüntetjük. Ennek egy további célszerű megvalósítási módja az, amikor a találmány szerinti eljárásban a párologtatókamrában levő olaj szintjét ellenőrizzük, az újrahasznosítható olajat külön tartályban összegyűjtjük, a külön tartályban az újrahasznosítható olaj mennyiségét követjük és a fáradt olajnak egy meghatározott alsó és felső szinttel kijelölt tartományból való eltávozása vagy a visszanyerhető olajnak egy adott szintet való túllépése esetén a követést megszüntetjük, továbbá a párologtatókamrában a hőmérsékletet a hevítés során ellenőrizzük és a párologtatókamra melegítését egy meghatározott értékű hőmérséklet elérése után megszüntetjük, a párologtatókamrába torkolló vezetékek hőmérsékletét követjük és a ventilátort a hőmérséklet egy adott szintjének elérésekor működésbe hozzuk.

Az elpárologtatható összetevők hatékony eltávolítását, illetve a szilárd összetevőktől való, lényegében tel5

HU 217 740 Β jes elválasztását teszi lehetővé, ha a találmány szerinti eljárásban előnyösen a párologtatókamrát a fáradt olaj melegítése során először egy első értékű hőmérsékletre hevítjük, majd krakkolási üzemmódnál egy második, az elsőnél magasabb értékű hőmérsékletre hevítjük, és ezzel a párologtatókamrából az elpárologtatható anyagokat lényegében teljes mennyiségben kihajtjuk.

Sűrűbb anyagok esetében célszerűen a találmány szerinti eljárást úgy is megvalósíthatjuk, hogy a fáradt olaj kezeléséhez belőle először zagyot képezünk, majd a fáradt olajat a szénhidrogének elpárologtatásához szükséges hőmérsékletre hevítjük, amivel a nehezebb szénhidrogéneket és a szilárd szennyezőket a zagyba visszük át.

A találmány szerinti eljárás és berendezés kiválóan alkalmas az EP-A 0,360,500 számú európai közzétételi iratban bemutatott eljárással, illetve berendezéssel nyert viszonylag sűrű zagy továbbfeldolgozására. Ez utóbbinál a kiindulási fáradt olaj térfogatának mintegy 90%-át lehetett újrahasznosításra alkalmas anyaggá alakítani, míg mintegy 10% zagyként maradt vissza, amely jelentős mennyiségben, nagy koncentrációban tartalmazott szennyezőket, hulladékokat és szilárd összetevőket. A jelen találmány szerinti eljárással és berendezéssel viszont a szilárd anyagok könnyen eltávolíthatók, térfogatuk a kiindulási anyaghoz képest rendkívül kicsi, és egy záró-, nagy hőmérsékletű kiégetési lépés után koksz alakú termékké alakulnak át. Ez utóbbi pedig az elpárologtatókamrából könnyen elszállítható.

A fáradt olajat először a jelen találmány szerinti eljárást megvalósító berendezésen hajtjuk át, majd ezt követően kerül az EP-A 0,360,500 számú közzétételi irat szerinti eljárással, illetve berendezéssel feldolgozásra, amelyben az olaj krakkolásával könnyű tüzelőolaj nyerhető. Ezzel a találmány elé kitűzött cél elérése mellett az ismertté vált berendezés hatékonysága is javítható.

A koksz alakú szilárd maradékban, amelyet a találmány szerinti eljárásban a megemelt hőmérséklet szükség szerinti hosszú idejű fenntartásával (krakkolással) nyerünk, a különböző fémek jelentős koncentrációban lehetnek jelen, koncentrációjuk legalábbis a kiindulási fáradt olajhoz képest megemelkedik, és ezért gazdaságos lehet ennek a magas fémtartalmú koksznak a további feldolgozása, hogy abból az esetlegesen értékes fémeket kinyerjük. A szilárd halmazállapotú maradék térfogata kicsi, bár jelentős mennyiségű fáradt olajat dolgozhatunk fel ennek előállítására. A találmány szerinti eljárás és berendezés üzemfeltételeit megfelelően beállítva elérhető, hogy a továbbfeldolgozásra alkalmas kokszot lényegében folyamatos üzemben gyártsuk.

A fáradt olaj feldolgozása révén nyert elpárologtatott anyag vagy kondenzálható, vagy szükség szerint egyéb alkalmazáshoz gáz halmazállapotban hasznosítható. így ez az olaj szerű termék például gőz halmazállapotban, égetőberendezésben tüzelőanyagként hasznosítható.

Kitűzött célunkat olyan berendezés kialakításával értük el, amely fáradt olajat szállító főbevezetéssel és a fáradt olajból elpárologtatással nyert közeget elvezető kiömléssel ellátott párologtatókamrát, a párologtatókamrához kapcsolódó, a fáradt olajat a benne levő olaj forráspontja fölé hevítő melegítőegységet, a párologtatókamra főbevezetéséhez kapcsolódó és a fáradt olajat betápláló szivattyút tartalmaz, és a berendezésben, a párologtatókamrában (22) lévő fáradt olaj szintjét ellenőrző, kapcsolóval (119) ellátott szintérzékelő elrendezés, valamint a kamrában (22) lévő fáradt olaj szintjét megfelelő értéken tartó szivattyú (318, 322, 326), továbbá a szivattyúval (318, 322, 326) összeköttetésben lévő kapcsoló (119) van, továbbá a kapcsoló (119) a melegítőegységhez és a szivattyúhoz (318, 322, 326) kapcsolt és azokat szabályozó, a párologtatókamrában (22) lévő olaj megfelelőnél alacsonyabb szintje estén a szivattyút (318,322, 326) bekapcsoló és a melegítőegységet kikapcsoló vezérlőáramkörhöz van csatlakoztatva, és a berendezésben a szintérzékelő elrendezés jeleit külső vezérlésre figyelmen kívül hagyó és a melegítőegység folyamatos működését a fáradt olaj egy adott szint alatti mennyisége esetén a hevítés folytatása céljából fenntartó, ezzel a párologtatókamrában (22) levő fáradt olajból a benne levő újrahasznosítható olaj teljes mennyiségének elpárologtatósát biztosító krakkolásiüzemmód-kapcsoló (250) van.

Célunkat továbbá olyan, fáradt olajból újrahasznosítható olaj kinyerésére szolgáló, légköri nyomáson lejátszódó eljárás kidolgozásával valósítottuk meg, amelynek során fáradt olajat melegítünk és a benne levő elpárologtatható összetevőkből gáz halmazállapotú közeget képezünk oly módon, hogy a fáradt olajat párologtatókamrában hevítjük, elpárologtatható összetevőit gáz halmazállapotú közegként elvezetjük és hasznosítható termékként kinyerjük, a párologtatókamrába a fáradt olajat folyamatosan bejuttatjuk, ezzel az elpárologtatható összetevők eltávolításával nyert szilárd anyag koncentrációját üledék képződéséig emeljük, a párologtatókamrába a fáradt olaj betáplálását egy adott idő után megszüntetjük, és az üledéket megemelt hőmérséklet mellett krakkolási üzemmódban hevítjük, ezzel a fáradt olajból lényegében az összes elpárologtatható összetevőt kihajtjuk és a szilárd összetevőket kinyerjük, majd a szilárd maradékból az elpárologtatható összetevők teljes kihajtása után a szilárd maradékot kinyerjük.

A találmány szerinti eljárást és berendezést a továbbiakban példakénti kiviteli alakok alapján, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az 1. ábra: a találmány szerinti berendezés oldalnézete, a 2a. ábra: a találmány szerinti berendezés egy részletének kinagyított oldalnézete az 1. ábra szerinti kiviteli alakban szereplő hőcserélő bemutatásával, a

2b. ábra: a 2a, ábra szerinti berendezésben látható hőcserélőben alkalmazott vezetékek egy rétegének vázlatos bemutatása, a

3. ábra: a találmány szerinti berendezés elölnézete, a

4. ábra: a találmány szerinti berendezés jobb oldali oldalnézete, az

5. ábra: a találmány szerinti berendezés bal oldali oldalnézete, a

6. ábra: a találmány szerinti berendezésben alkalmazott úsztató- és kiszolgálótartályok elrendezése perspektivikus nézetben, a

HU 217 740 Β

7a. ábra: a találmány szerinti berendezésben zagy továbbítására szolgáló rendszerben alkalmazott terelőfal egy lehetséges kiviteli alakja, a

7b. ábra: a találmány szerinti berendezésben zagy továbbítására szolgáló rendszerben alkalmazott terelőfal egy további lehetséges kiviteli alakja, a

7c. ábra: a találmány szerinti berendezésben zagy továbbítására szolgáló rendszerben alkalmazott terelőfal egy még további lehetséges kiviteli alakja, a

7d. ábra: a találmány szerinti berendezésben zagy továbbítására szolgáló rendszerben alkalmazott terelőfal egy másik lehetséges kiviteli alakja, a

8. ábra: a találmány szerinti berendezésbe zagyot továbbító csőhálózat egy lehetséges megvalósítási módja, a

9a. ábra: a találmány szerinti berendezésben elégetett gáz áramának irányítására szolgáló terelőfal egy lehetséges kiviteli alakja, a

9b. ábra: a találmány szerinti berendezésben elégetett gáz áramának irányítására szolgáló terelőfal egy másik lehetséges kiviteli alakja, a

9c. ábra: a találmány szerinti berendezésben elégetett gáz áramának irányítására szolgáló terelőfal egy további lehetséges kiviteli alakja, a

10. ábra: a találmány szerinti berendezés párologtatóegységének helyzetét biztosító megtámasztóelrendezés vázlata, a lla. ábra: a találmány szerinti berendezés vezérlésére szolgáló áramkör egy célszerű elrendezésének vázlata, a llb. ábra: a találmány szerinti berendezés vezérlésére szolgáló áramkör egy másik célszerű elrendezésének vázlata, a llc. ábra: a találmány szerinti berendezés vezérlésére szolgáló áramkör egy további célszerű elrendezésének vázlata, a

12a. ábra: a találmány szerinti berendezésben alkalmazott kiegészítő vezérlőáramkör egy lehetséges megvalósításának áramköri rajza, a

12b. ábra: a találmány szerinti berendezésben alkalmazott kiegészítő vezérlőáramkör egy másik lehetséges megvalósításának áramköri rajza, a

12c. ábra: a találmány szerinti berendezésben alkalmazott kiegészítő vezérlőáramkör egy további lehetséges megvalósításának áramköri rajza, a

12d. ábra: a találmány szerinti berendezésben alkalmazott kiegészítő vezérlőáramkör egy még további lehetséges megvalósításának áramköri rajza, a

13a. ábra: a 12a., 12b. és 12c. ábra szerinti kiegészítő vezérlőáramkör működtetésének egy lehetséges logikai menete, a

13b. ábra: a 12a., 12b. és 12c. ábra szerinti kiegészítő vezérlőáramkör működtetésének egy további lehetséges logikai menete, a

13c. ábra: a 12a., 12b. és 12c. ábra szerinti kiegészítő vezérlőáramkör működtetésének egy még további lehetséges logikai menete, a

13d. ábra: a 12a., 12b. és 12c. ábra szerinti kiegészítő vezérlőáramkör működtetésének egy másik lehetséges logikai menete, a

13e. ábra: a 12a., 12b. és 12c. ábra szerinti kiegészítő vezérlőáramkör működtetésének egy újabb lehetséges logikai menete, míg a

13f. ábra: a 12a., 12b. és 12c. ábra szerinti kiegészítő vezérlőáramkör működtetésének egy még újabb, lehetséges logikai menete.

A találmány értelmében fáradt olaj feldolgozására szolgáló 1 berendezést alakítottunk ki, amely lényegében két alapegységből áll, mint azt az 1. ábra mutatja be. A javasolt 1 berendezés alapegységei az 1. ábrával összhangban 2 elpárologtatóegységet és 4 kondenzálóegységet alkotnak, ahol az utóbbi egyidejűleg hőcserélő részegység funkcióját is elláthatja. A két alapegységet a továbbiakban részletesen ismertetjük.

Mint a 3. ábrán látható, a 2 elpárologtatóegység különösen célszerűen olyan felépítésben valósul meg, hogy házát téglalap keresztmetszetű edény képezi, amelynek mélységi mérete mind a hosszúsági, mind a szélességi mérete alatt marad. Előnyösen azonban a mélységnek a hosszhoz, illetve szélességhez viszonyított eltérése kicsi. A 2 elpárologtatóegység két 10 hosszirányú támaszhoz csatlakozik, amelyek azt alátámasztják és adott esetben szállítását megkönnyítik. A 2 elpárologtatóegység edényét 11 ház veszi körbe, amelyet 12 külső oldalfal, 14 és 16 zárófal, 18 fenékfal és 20 felső zárólemez határoz meg. A 2 elpárologtatóegységen belül 22 párologtatókamra van kiképezve, amelyben feldolgozandó fáradt olajat desztillálunk. A 22 párologtatókamra a 2 elpárologtatóegység 11 házának oldalfalaitól meghatározott távolságra van elrendezve, megtámasztására 23 támasztóhengerek szolgálnak, amelyeket a 10. ábrán mutatunk be. A 23 megtámasztóhengerek elrendezése révén a 22 párologtatókamra körül a forró gázok szabadon áramolhatnak, és hőtartalmukat a 12 külső oldalfallal, a 14 és 16 zárófallal, a 18 fenékfallal, valamint a 20 felső zárólemezzel kijelölt térben leadhatják. A 23 megtámasztóhengerekhez 23a felső zárólemezek kapcsolódnak, míg a 22 párologtatókamra a 23 megtámasztóhengerek felső végéhez erősített 23a felső zárólemezeken van elhelyezve. Az elhelyezés olyan, hogy nincs szükség a 22 párologtatókamra megfogására, az a hő hatására méreteit szabadon változtatva elmozdulhat. A 22 párologtatókamra 24 sík fenéklappal van kialakítva, ennek, a falaknak, illetve a 20 felső zárólemeznek az anyaga célszerűen rozsdamentes acél. A 24 sík fenéklapból 26 oldalfalak indulnak ki, amelyek 28 felső zárófalnál végződnek. A 24 sík fenéklap, a 26 oldalfal és a 28 felső zárófal a 22 párologtatókamrát határoló 29 zárófalakkal kapcsolódik. A 29 zárófalak egyikében a 22 párologtatókamrába utat nyitó 34 bemenőajtó van kialakítva, amely mögött a 14 zárófalon áthaladó nyílás is van. A továbbiakban még bemutatott módon a 34 bemenőajtó alkalmas a találmány szerinti berendezés 22 párologtatókamrájában keletkezett szilárd, koksz alakú anyag eltávolítására, amire a további felhasználás előtt lehet szükség. Az égéstérbe hasonló módon szintén megfelelő ajtók biztosítanak hozzáférést. A 22 párologtatókamrát ismert módon longi7

HU 217 740 Β tudinális és transzverzális irányban merevítő- vagy tartórudakkal egészítjük ki, aminek célja az, hogy a fáradt olajjal való teljes feltöltés után megnövekedő belső nyomásnak a szerkezet ellen tudjon állni.

A 20 felső zárólemezben 36 elvezetőnyílás van kiképezve, amelyet az ábrán nem bemutatott módon elszívóberendezéshez kapcsolhatunk. A 22 párologtatókamra 38 kiömléssel van kialakítva, amely 40 csatlakozóvezetékre kapcsolódik.

A 2 elpárologtatóegység mindkét oldalán és a 12 külső oldalfal mindkét felületével érintkezésben 42 befüvó van minden égőfejhez rendelve, a 42 befüvók a 32 égéstéren belül helyezkednek el. A 42 befüvókhoz az ábrán nem bemutatott módon üzemanyagot továbbító vezeték van csatlakoztatva. Az üzemanyag, amely az égőfejeket táplálja a jelen találmány szerinti eljárással előállított folyadék lehet, de annak forrásaként más egyéb berendezés ugyancsak szóba jöhet, közöttük a már említett EP-A 0,360,500 számon közzétett európai bejelentésben bemutatott berendezés.

A 3. ábra elölnézetben mutatja a 10 hosszirányú támaszok elrendezését, az ábrából kitűnően a 10 hosszirányú támaszok a 2 elpárologtatóegység egyik oldalán nagyobb mértékben nyúlnak ki, mint a másik oldalon. Ennek az a célja, hogy itt a fáradt olaj továbbítására alkalmas szállítóegységet helyezzünk el, amely a fáradt olajat továbbító beömlést képez. A 6., 7. és 8. ábra ezt a szállító egységet mutatja be, és ott a vele kapcsolódó csővezetéki rendszer ugyancsak látható.

A 3., 6., 7. és 8. ábra szerint a fáradt olajat befogadó tartálynak 300 beömlése van, amely két részre oszlik, mindegyik részben egy-egy, mintegy 76 mm átmérőjű 302 szűrő van. A két áramlás mintegy 51 mm átmérőjű acélból készült 304 golyós szelepeken áthaladva egyesül, és az egyesített áramlás 306 főbevezetésbe jut. A 306 főbevezetést alkotó vezeték 307 első és 308 második elágazásra bomlik fel, ahol a 307 első elágazás közvetlenül a 22 párologtatókamrába van vezetve, míg a 308 második elágazás a folyadékot továbbító szivattyúk sorozatába vezeti.

A 306 főbevezetéssel párhuzamosan az adott esetben mintegy 1 kW teljesítményű motorral ellátott 2,24 kW teljesítményű I/₂ TEEL 310 szivattyú van beiktatva, amely az anyagszállítás kezdőeszköze. A 310 szivattyúhoz 312 vezérlőszelepek csatlakoznak, amelyek segítségével a szivattyú az anyagáramlás útjából kiiktatható. Ennek megfelelően a 306 főbevezetésben 314 szelep van beiktatva, amelynek segítségével a 306 főbevezetés lezárható, ha az anyagot a 310 szivattyú segítségével továbbítjuk.

A 308 második elágazásban mintegy 50 mm átmérőjű 316 ellenőrző szelep van, amely f g. p. m. teljesítményű 318 szivattyúhoz, ezen keresztül 9,5 -10 ⁵ m³/sec (IJ2 g- P- m.) teljesítményű 322 szivattyúhoz és 1,26-10^-4 m³/sec (2 g. p. m.) teljesítményű 326 szivattyúhoz kapcsolódik. A 318, 322 és 326 szivattyú előtt egy-egy, mintegy 25 mm átmérőjű 319, 323 és 327 acélgolyós szelep, továbbá egy-egy, mintegy 38 mm átmérőjű 320, 324 és 328 szűrő van elrendezve. A 318, 322 és 326 szivattyúk kiömlése egy-egy, mintegy 25 mm átmérőjű 321, 325 és 329 acélgolyós szelepre van vezetve, amelyek után 332 kiszolgálótartály következik (3. és 6. ábra), ez utóbbi bemenetét 347, 348 és 349 tápvezetékek képezik, amelyek a megfelelő szivattyúkra kapcsolódnak.

A 332 kiszolgálótartály 334 első csatlakozócsövön keresztül 336 úsztatótartályba van vezetve. A 334 első csatlakozócső mintegy 76 mm átmérőjű, benne a rajzon nem látható, acélanyagú zárószelep van elrendezve. A 332 kiszolgálótartályhoz 338 második csatlakozócső is kapcsolódik, amely mintegy 152 mm átmérőjű vezetéket alkot, és ennek révén a 332 kiszolgálótartály a 22 párologtatókamrába van vezetve.

A 336 úsztatótartály hat úszókapcsolóval van ellátva, amelyek szerepét és elrendezését az elektronikus vezérlés kapcsán a következőkben részletesen is bemutatjuk. Az úsztatótartályban legalul 340 alsó úszókapcsoló helyezkedik el, amely fölött 342, 343 és 344 közbenső úszókapcsolók biztosítják az 1,26-10 ⁴ m³/sec (2 g. p. m.) teljesítményű 326 szivattyú, a 9,5· 10~⁵ m³/sec g. p. m.) teljesítményű 322 szivattyú és az y₂ g. p. m. teljesítményű 318 szivattyú üzemeltetését. Az égéstérkiszolgáló áramkörhöz 341 biztonsági úszókapcsoló csatlakozik, amely a 342,343 és 344 közbenső úszókapcsolók szintje fölött helyezkedik el. A biztonsági rendszerhez tartozóan legfelül 345 felső úszókapcsoló van elrendezve.

A fáradt olaj betáplálásának és betáplálás közben az eltömődés megakadályozása céljából a 332 kiszolgálótartály, a 336 úsztatótartály és a 22 párologtatókamra között számos terelőfal van elrendezve. Ezeket a 7. ábra kapcsán ismertetjük. A különböző alakú terelőfalak elrendezésével és kialakításával az a célunk, hogy a különböző hőmérsékletű olajtartományok közötti konvektív hőátadást kizárjuk, vagy legalábbis jelentősen korlátozzuk. A 22 párologtatókamrában viszonylag nagy hőmérsékletű olaj van, míg a 338 második csatlakozócsőben viszonylag hűvös olaj van, ezért például 351 első terelőlemezzel biztosítjuk a konvektív hőátadás korlátozását.

A 7a. ábra szerint terelőfalként 351 első terelőlemezt használunk, amely a 22 párologtatókamra beömlésénél helyezkedik el, míg a 338 második csatlakozócsőnél a 332 kiszolgálótartályból áramló anyag útjában 352 második terelőlemezt rendezünk el. Ugyanígy 353 harmadik és 354 negyedik terelőlemezt használunk a 334 első csatlakozócső mindkét végénél, vagyis a 332 kiszolgálótartály és a 336 úsztatótartály környezetében.

A 7a. ábrán a 351 első terelőlemez olyan kialakítása látható, amely szerint az 151 mm körüli átmérőjű, kör alakú terelőlapot képez. Ebben tengelyszimmetrikusan mintegy 16 mm átmérőjű 355 nyílások vannak kiképezve, a tengelyhez képest eltoltan pedig 356 nyílás van. A 356 nyílás a 347 tápvezeték 347a meghosszabbításában helyezkedik el, amely a 332 kiszolgálótartályban folytatódik, majd a 338 második csatlakozó csövön keresztül a 22 párologtatókamrába van vezetve.

A 352 második terelőlemez (7b. ábra) a 332 kiszolgálótartály felső falánál van beépítve. A 352 második terelőlemez felső és alsó részében folyadékot eltávolító, mintegy 13 mm átmérőjű 357 elszívónyílás és vele

HU 217 740 Β célszerűen azonos méretű, gőzöket eltávolító 358 szellőzőlyuk van kiképezve. A 357 elszívónyilás fölött

359 furat van kialakítva, amely a 347a meghosszabbításhoz kapcsolódik. Ez utóbbi fölött 360 átfolyónyílás van kiképezve, amelynek szélessége mintegy 76 mm, magassága mintegy 25 mm.

A 353 harmadik terelőlemez a 332 kiszolgálótartályba vezető úton van beépítve, mégpedig a 334 első csatlakozócsőben. Ezt az elemet a 7c. ábra mutatja be, abban mintegy 13 mm átmérőjű 361 elszívónyílás és 362 átfolyónyílás van kiképezve. A 362 átfolyónyílás a

360 átfolyónyíláshoz hasonló alakú, magassága szintén mintegy 25 mm, de szélessége célszerűen csak 51 mm körül van. A fáradt olaj áramlásának intenzitását és szintjét alapvetően a 362 átfolyónyílás határozza meg, ebben a vonatkozásban a további hasonló nyílások alárendelt szerepet játszanak.

A 7d. ábrán a 354 negyedik terelőlemez látható, amelyben 363 átfolyónyílás van a 362 átfolyónyílással azonos méretekkel kialakítva. Ez utóbbi fölött 364 szellőzőlyuk van, amelynek átmérője mintegy 13 mm.

A 318,322 és 326 szivattyú a 347,348 és 349 tápvezetékek révén a 332 kiszolgálótartályba van vezetve. A 348 és 349 tápvezetékek kiömlése közvetlenül a 332 kiszolgáló tartállyal közlekedik, míg a 347 tápvezeték a későbbiekben bemutatandó módon 347a meghosszabbítás révén a 22 párologtatókamrával közlekedő csőben folytatódik. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a hideg fáradt olaj a 22 párologtatókamrába való betáplálás előtt egyenletes sebességgel áramlik, a forró olaj nem juthat vissza a 347, 348, 349 tápvezetékekbe, illetve a 332 kiszolgálótartályba, továbbá az ezekkel kapcsolódó egységekbe.

A 9a., 9b., 9c. ábrán a 14 zárófal tartományában kialakított terelőlapos elrendezés látható. Ennél 371 nyílásokkal ellátott 370 mellső alsó terelőfal biztosítja, hogy a forró kipufogógázok, illetve más, gáz alakú égéstermékek mindkét vég irányában távozhassanak. A kipufogógázokat oldalirányban 372 mellső középső terelőfal irányítja, míg 373 mellső felső terelőfal teszi lehetővé, hogy 374 középponti nyíláson át az égéstermékek távozzanak.

A 12 külső oldalfal szerkezetét tekintve a 9c. ábrán bemutatotthoz hasonló. Itt 376 alsó oldalsó terelőfal folytonos záróelemet képez, míg a felület középső részén 378 középső oldalsó terelőfalak vannak, amelyek 379 középponti nyílással vannak kiképezve. Ez utóbbiak fölött folytonos záróelemet képező 380 felső oldalsó terelőfal van elrendezve.

A 9b. ábra szerint a hátul elhelyezkedő 16 zárófalban is van terelőlapos elrendezés, amely a 14 zárófalnak megfelelő kialakítású. Itt 382 alsó terelőfalat alkalmazunk, amely mindkét végénél 383 nyílással van ellátva, és ez utóbbiak a 371 nyílásnak megfelelő elrendezésűek. A felületen folytonos 384 középső terelőfal van beépítve, e fölött 387 középponti nyílással ellátott 386 felső terelőfal helyezkedik el.

A találmány szerinti berendezés működése során keletkező kipufogógázok, illetve gáz alakú égéstermékek az égőfejektől kiindulva a 371 és 383 nyíláson át elöl és hátul áramolnak, mégpedig az alsó terelőfalak által meghatározott térbe. A gázok áramlását ezután a mellső és hátsó oldalon a 22 párologtatókamrában oldalirányban, illetve felfelé a 379 középponti nyílás határozza meg, ahonnan azok a középső és felső elhelyezkedésű terelőfalak közötti térbe jutnak. A gázok ezt követően a 22 párologtatókamra mellső és hátsó oldalfalai környezetében áramolnak tovább, majd a 374 és 387 középponti nyílásokon keresztül távoznak. A terelőfalaknak és a bennük kialakított nyílásoknak ez a rendszere azt biztosítja, hogy a kipufogógázok viszonylag hosszú utat tesznek meg távozásuk előtt, és egyidejűleg kiváló hőátadási feltételek jönnek létre, a forró égéstermékek hőtartalma a 22 párologtatókamrában levő anyagnak adódik át. A kipufogógázok ezután a 22 párologtatókamra felső részét keresztezve jutnak a 36 elvezetőnyílásba.

A 22 párologtatókamra tartalmának állapotát a javasolt berendezés működése során ellenőrizni kell. Ebből a célból a 22 párologtatókamrához mintegy 51 mm átmérőjű 392 tolózárral ellátott csővezetéken át 390 elszívótartály kapcsolódik. A 307 első elágazásba a 390 elszívótartály szintén kapcsolódik, mégpedig 396 szelepet tartalmazó 394 szellőzővonalon keresztül. A 390 elszívótartálynak 398 kimenőszelepe van, működését a következőkben ismertetjük.

A 4 kondenzálóegység a 2 elpárologtatóegységhez hasonlóan van 70 támaszokon elrendezve, amelyekből általában kettőt alkalmazunk, és segítségükkel a 4 kondenzálóegység szállítását könnyűjük meg. A 70 támaszokhoz 72 keret tartozik, amely 74 hőcserélő vezetékek sorozatát fogja meg. A 74 hőcserélő vezetékek egyúttal kondenzációs vezetékként is szolgálnak.

A 74 hőcserélő vezetékek felépítését lehetőség szerint egyszerűre választjuk, a cél a viszonylag nagy hőátadó felület biztosítása, és egyúttal annak elkerülése, hogy a komplex, bonyolult alakzatok miatt esetleg keletkező problémákat megelőzzük. Célszerűen a 74 hőcserélő vezetékek 76 keresztirányú vezetékekből állnak, amelyeket 78 és 82 ferde rétegekben rendezünk el. A 78 és 82 ferde rétegek felépítése általában azonos, a bennük levő 76 keresztirányú vezetékek méretei azonban eltérőek lehetnek. A 78 ferde réteg 79 első szakaszt tartalmaz, amely nagyobb átmérőjű vezetékekből áll, hozzá kisebb átmérőjű vezetékekből álló 80 második szakasz kapcsolódik. A 82 ferde réteg hasonló módon van kialakítva. Az eltérő méretek alkalmazását az indokolja, hogy a 79 első szakaszban nagyobb gőztartalmú anyag jelenik meg, ami értelemszerűen nagyobb térfogatot igényel. A különböző ferde rétegek felépítése általában azonos, itt a 78 ferde réteggel kapcsolatban elmondottakra utalunk.

A 78 ferde réteg felül helyezkedik el, a 79 első szakaszban a 76 keresztirányú vezetékek nagyobbak, ezekhez a 80 második szakaszban 77 kis átmérőjű vezetékek kapcsolódnak. A 76 keresztirányú és a 77 kis átmérőjű vezetékek egymással párhuzamosak, azaz elrendezésük a 2a. ábra síkjára merőlegesnek tekinthető. A 76 keresztirányú és a 77 kis átmérőjű vezetékekhez 75 hozzáférési lemezen át juthatunk el, amelyet a vezetékek valamelyik oldalán alakítunk ki. A 2a. ábrán csak egy 75 hozzá9

HU 217 740 Β férési lemezt mutatunk be, amely egy oldalról kapcsolódik a 76 keresztirányú és a 77 kis átmérőjű vezetékekhez, és ez utóbbiak másik végei meanderszerűen vagy cikcakkos úton vannak egymáshoz csatlakoztatva. A 40 csatlakozóvezetékhez kapcsolódóan a 76 keresztirányú vezetékek közül a felsőbe belépő gőz ennek a vezetéknek a végén a megfelelő kapcsolódáson át jut a következő 76 keresztirányú vezetékbe. Ezután ez utóbbin áthaladva jut el a kapcsolódó végig, ahol a következő 76 keresztirányú vezetékbejut, és így halad át a rendszeren. A 78 és 82 ferde rétegek között 81 csatlakozóvezeték biztosít kapcsolatot. Ennek megfelelően a gőzt tartalmazó közeg a cikcakkos, a meanderszerű vagy esetleg szinuszos úton összekapcsolt 76 keresztirányú és 77 kis átmérőjű vezetékeken átjárja végig a felül elhelyezkedő 78 ferde réteget, majd a 81 csatlakozóvezetékbe jut, és ezen át a 82 ferde rétegbe annak felső végénél kerül. A 82 ferde réteg célszerűen csak a 77 kis átmérőjű vezetékekből áll, amelyek sorozatának végén 84 kiömlés van kiképezve. Az ezen át távozó visszanyert tiszta olajat 86 gyűjtőtartályban lehet felfogni. A 86 gyűjtőtartályban úszós szintkapcsoló van, aminek révén az olaj felgyülemlő mennyisége követhető, és egy adott szint túllépésénél jelzés generálható.

A 2a. ábra szerinti kialakításnál a 74 hőcserélő vezetékek keresztirányúak, de ez nem az egyetlen lehetőség. Szükség szerint a 74 hőcserélő vezetékek longitudinális irányban ugyancsak elhelyezhetők. Az igényelt hőcserélő-kapacitás alapján a szakember köteles tudásához tartozik annak meghatározása, hogy a keresztirányú vagy a longitudinális irányú elrendezés a kedvezőbb-e. Növekvő igény esetén a 74 hőcserélő vezetékek teljes hosszát kell növelni, a ferde rétegek hajlásszögeit a feltételeknek megfelelően kell változtatni. A 2b. ábra a hőcserélő elrendezés felső részében elhelyezett nagy átmérőjű vezetékek egy példakénti elrendezését mutatja. Itt is a 76 keresztirányú vezetékek előtt 75 hozzáférési lemez helyezkedik el, amelyet tisztításkor, a lerakódó szén felhalmozódásának megakadályozása céljából lehet felhasználni. A 76 keresztirányú vezetékek szomszédos párjai között csőszerű rövid 94 átvezetés, valamint 96 támaszok vannak, ez utóbbiak a csöveket összefogva a szerkezet szilárdságát növelik. Ezek a megoldások a 74 hőcserélő vezetékek minden rétegénél felhasználhatóak, az ábrán azonban egyedül a 2b. ábrán mutatunk rá erre a lehetőségre.

A 78 ferde réteg az 1. ábra szerint 90 házban helyezkedik el. A 90 ház felső szintjén hat egyedi 92 ventilátor helyezkedik el, amelyek segítségével a környezetből levegő szívható be, és az a 74 hőcserélő vezetékeket tartalmazó 78 és 82 ferde rétegekbe továbbítható. Ez a levegő hűtőszerepet játszik, és a gőz lecsapódását megkönnyítendő célszerű, ha azt a gőzt tartalmazó közeggel azonos irányban tápláljuk be.

A 74 hőcserélő vezetékek alkalmasak a bevitt gáz halmazállapotú közegben levő vízgőz lecsapatására. A vízgőzt kisméretű elszívóelemeken át gyűjtjük össze, amelyek elszívócsatomákba csatlakoznak, és az elszívócsatomák kiömlése vízgyűjtő tartállyal közlekedik. Ezt a megoldást, miután szokásos felépítést igényel, a rajzon nem mutatjuk. Ha nagy mennyiségű víz lecsapódása várható, a szükséges helyeken vizet eltávolító szivattyúkat építünk be, a vízzel együtt távozó olajat szeparátorban választjuk le.

A találmány szerinti berendezés elektronikus vezérlését a 1 la., 1 lb. és 1 le. ábra szerint felépített elektromos kapcsolások biztosítják. Az elektromos kapcsolások 100, 101, 102 tápvezetékekből álló háromfázisú hálózatra kapcsolódnak. A 1 la., 1 lb. és 1 le. ábra az 1., 2. és 3. ábrán nem bemutatott elektromos elemeket mutatják be, így a két ábrasorozat egymást egészíti ki, a leírás ennek megfelelően utal mindkettőre. A különböző elemek együttműködésével jön létre a kívánt vezérlőhatás.

A vezérlés első vonalában a 4 kondenzálóegységen vagy hőcserélőn elrendezett 104 hőmérséklet-szabályozót alkotó kapcsolók vannak, amelyek egymással párhuzamosan vannak elrendezve és áramutat biztosítanak 105, 106, 107a és 107b vezérlőrelék számára. Ha a hőmérséklet egy előre meghatározott értéket, adott esetben 55 °C-ot elér, a 104 hőmérséklet-szabályozó kapcsolói zárnak, és ennél a hőmérsékletnél legalább egyikük biztosítja a 105, 106, 107a, 107b vezérlőrelék működtetését és ezek révén az alábbiakban leírt módon ventilátorok bekapcsolását. A 105, 106, 107a, 107b vezérlőrelék egymással párhuzamosan vannak kapcsolva.

A 105 vezérlőrelé az égőfej számára biztosítja a vezérlést, és feladata a hűtőlevegő áramának fenntartása a hőcserélőkön. A 106 vezérlőrelé az időzítőegységek számára biztosít tápellátást oly módon, hogy a hűtőventilátorok bekapcsolása adott késleltetéssel történjen. A 107a vezérlőrelé szintén hűtő ventilátorok motorjait vezérli, míg a 107b vezérlőrelé szivattyúk és krakkolási áramkör részére biztosítja a tápellátást.

Az égetés áramkörébe 110 feldolgozási vonal tartozik, és ez a vonal számos áramköri elemet tartalmaz. Itt van a 105 vezérlőrelé 111 és 112 kontaktusa elrendezve, amelyek két pár érintkezőt alkotnak. Alii kontaktus alapállapotban zárva van, míg a 112 kontaktus alapállapotát a nyitottság jellemzi. A 112 kontaktus 113 lebegőelemes kapcsolóval van sorban elrendezve, ez utóbbi a 4 kondenzálóegységben, illetve hőcserélőben levő levegő áramlását érzékeli. A ventilátorok kikapcsolása után a 113 lebegőelemes kapcsoló kiiktatódik, mivel az áram a ventilátorok működése során a 113 lebegőelemes kapcsolón át folyik. Ha a levegő árama elegendően intenzív, a 113 lebegőelemes kapcsolók lezárnak. Ha tehát a 105 vezérlőrelé működik, a 111 kontaktus nyitott állapotban van, a 112 kontaktus viszont a 113 lebegőelemes kapcsolón át az áramot az égetés áramkörébe vezeti. Éppen ezért az áramellátás csak akkor biztosított, ha a 113 lebegőelemes kapcsoló zárt helyzete fennáll, vagyis a levegő megfelelő intenzitású áramlásban van.

A 340 alsó úszókapcsoló a folyékony közeg alsó szintjéhez tartozik, az az égetés áramkörével sorosan van elrendezve, a 22 párologtatókamrában a fáradt olaj szintjét érzékeli. Ennek beiktatásával az égetést csak akkor engedélyezzük, ha a 340 alsó úszókapcsoló a fáradt olaj egy minimális 340a alsó szintjét érzékeli. A szint érzékelésekor a 340 alsó úszókapcsoló 340b érzékelési

HU 217 740 Β szintje lép érvénybe, amelynél 234 relé működtetése biztosított, és ez a 310 szivattyú tápellátását lehetővé tevő áramnak ad utat.

A 340a alsó szinthez tartozó érzékelő a 341 biztonsági úszókapcsolóval kapcsolódik, és ez teszi lehetővé, hogy a fáradt olaj szintje egy adott mértéket ne léphessen túl, vagyis az égőfejek megfelelő biztonsággal működhessenek. Használat közben a folyékony közegben levő víz forrása vagy esetleg más folyadékok hirtelen mozgása következtében az úszókapcsolókban és a biztonsági tartályokban az olaj visszaáramolhat. Ez a 341 biztonsági úszókapcsoló ez esetben az égőfejek tápellátását megszünteti, a rendszer kivárja, amíg ez a hullámosság lecsitul.

A 340 alsó úszókapcsoló működtetése során fontos lehet az, hogy hozzá 251 kapcsoló csatlakozik, amelyet krakkoló- vagy átértékelőkapcsolónak nevezhetünk. Itt 119 tápmegszakító kapcsoló is helyet kap, amely ellátószivattyú kikapcsolására szolgál, és így az égőfej működtetéséhez szükséges tüzelőanyag áramát tudja megszakítani. A 119 tápmegszakító kapcsoló működtetésekor 119a áramkör az égőfejet látja el árammal, és 119b vezérlőáramkör működtetésével szükség szerint azt kikapcsolja.

A 310 szivattyú segítségével a találmány szerinti berendezés gyorsan feltölthető, az égőfejek működtetési biztonsága javul, működtetése azonban szükségtelenné válik, és meg is szűnik, ha az anyag utánpótlását a kisebb kapacitású szivattyúk végzik.

A hőcserélő alsó 82 ferde rétegéhez 114, 115 vezérlő úszóelemes kapcsolók csatlakoznak, mégpedig az átmeneti úsztatási zónában. Mind a 114, mind a 115 vezérlő úszóelemes kapcsoló feladata a kondenzált anyag hirtelen meggyorsuló áramlásának, feltorlódásának észlelése, ami általában akkor fordul elő, ha a kezdeti műveletek során a 22 párologtatókamrából az illékony anyag túlságosan gyorsan távozik. A közbenső úsztató kamrában meghatározott nagyságú áramlást engedélyező nyílás van kiképezve. Ha az áramlási intenzitás a kitűzött határértéket túllépi, a kamrában a folyadék szintje emelkedik, és ez a 114 és a 115 vezérlő úszóelemes kapcsolók közül legalább egy zárását okozza. Ilyenkor 122 időzítőt befogadó 123 soros kapcsolás a 114 és/vagy 115 vezérlő úszóelemes kapcsolót 102 tápvezetékre csatlakoztatja. Ilyenkor a 122 időzítő 122a érintkezőkön át biztosít kívánt működést. A 114 és 115 vezérlő úszóelemes kapcsolókhoz a 110 feldolgozási vonalban 114a és 115a érintkezőpár tartozik, amelyek nyitott állapota az égőfej működésének lehetetlenségét jelenti. A 114a és 115a érintkezőpárok zárt helyzetében a 114 és/vagy 115 vezérlő úszóelemes kapcsoló biztosítja, hogy az égőfejhez kapcsolódó áramkör az alábbiakban még bemutatandó hőmérséklet-vezérlési rendszer hatása alá kerüljön. Ha a 114 és/vagy 115 vezérlő úszóelemes kapcsoló anyagtorlódást észlel, az égőfejek vezérlése a 122 időzítőre adódik át.

A hőcserélő rendszerben elhelyezett 77 kis átmérőjű vezetékek, 116 és 117 hőmérséklet-érzékelő kapcsolók biztosítják, hogy a hőmérsékletet követő egységek megfelelően működjenek. A 116 és 117 hőmérséklet-érzékelő kapcsolók bármelyikének nyitott állapotában az égőfej nem képes működni. Ha a hőmérséklet egy adott határ, például 55 °C alatt marad, a hőcserélés hőmérsékletét a megfelelő vezérlőkapcsolás segítségével lehet tartani.

A 117 hőmérséklet-érzékelő kapcsoló égőfej 120 vezérlőreléjének áramkörébe van beiktatva. A 120 vezérlőrelé az égőfejre vezetett 124 érintkezőkre kapcsolódik. Ha áram alá kerül, a 120 vezérlőrelé az érintkezők közötti áramutat létrehozza, az égőfejek működését engedélyezi.

A 114 és 115 vezérlő úszóelemes kapcsoló működésének lényege tehát az, hogy az égőfej normál üzemét megszakítsák, amikor a rendszerben a folyékony vagy kondenzált közeg szintje túl magas. A 114a és/vagy 115a érintkezőpár zárásakor a vezérlés a 122 időzítőnek adódik át. Ilyenkor a 122 időzítő működése révén az égőfejeket szakaszosan előre meghatározott időtartamokra leállítjuk. Ennek következtében a folyadék feleslege a 4 kondenzálóegységből leszívható, egyúttal viszont nincs szükség a 2 elpárologtatóegység működésének megszüntetésére, ami egy adott idő után már a hőmérséklet olyan jelentős csökkentését okozná, hogy újból a rendszer viszonylag lassú újraindítását kellene elvégezni.

Az égőfej áramkörében 144 kézi vezérlésű kapcsoló van, amelynek 144a és 144b érintkezőpárjai a szükséges áramutakat teszik lehetővé. A 144a érintkezőpár az égőfej áramkörét nyitja, míg a 144b érintkezőpár allé. ábrán láthatóan befúvót ellenőrző relé működtetését befolyásolja. A 144 kézi vezérlésű kapcsolót a személyzet működteti, alapállásában a 144a érintkezőpár zárt, a 144b érintkezőpár nyitott helyzetben van.

Az áramkör az égőfejekhez kapcsolódóan 128 hőmérséklet-szabályozót tartalmaz, amely 130 és 132 vezérlőrelére van csatlakoztatva. A 120 vezérlőrelé 124 érintkezővel van ellátva, hozzá 278 krakkolási időzítőkapcsoló tartozik, és az említett elemek a 128 hőmérséklet-szabályozóval sorosan vannak elrendezve.

A 42 befüvóhoz tartozó első és második égőfejek mindegyikéhez egy-egy vezérlőáramkör, mégpedig 134 és 136 vezérlőáramkör tartozik. A 134 vezérlőáramkörben a 130 vezérlőrelé 135 érintkezőpárja van beiktatva, míg a 136 vezérlő áram körben a 132 vezérlőrelé 137 érintkezőpárja működtethető. A 134 és 136 vezérlőáramkörök 138 és 139 lángdetektorokkal vannak ellátva, amelyek 148 relé 140 és 141 érintkezőire kapcsolódnak. A 140 és 141 érintkezők alapállapotban zárt áramutakat biztosítanak. A 138 és 139 lángdetektorok kimenetei 236 és 237 késleltetett működésű szelepekre vannak vezetve, amelyek feladata az olaj átfolyásának lassítása, illetve késleltetése, amíg a szivattyú és a 42 befüvó nyomás alatt áll.

A 140 és 141 érintkezők a 42 befúvók 146 és 147 meghajtómotorjaira vannak vezetve, és rajtuk keresztül az utóbbiak tápellátását teszik lehetővé.

Szokásos, zavarmentes üzem esetén a 120 vezérlőrelét tartalmazó vezérlőáramkör működik, az égőfejhez tartozó 124 érintkező zárt helyzete miatt a 130 és 132 vezérlőrelék aktiválódnak, miközben a 128 hőmérséklet11

HU 217 740 Β szabályozó az előírt feladatokat látja el. A 130 és 132 vezérlőrelék a 135 és 137 érintkezőpárok zárásával a 146 és 147 meghajtómotorok tápellátását biztosítják, vagyis a 42 befuvókat működtetik.

A 42 befüvóhoz kézi vezérlésű áramkör is tartozik, amit a 1 le. ábra mutat be. Ez az áramkör a 144 kézi vezérlésű kapcsoló 144b érintkezőpárját, továbbá a 148 relét tartalmazza. A 148 relé 140 és 141 érintkezőkkel, továbbá kiegészítőleg 142 és 143 érintkezőpárral van ellátva. A javasolt berendezés normál működése közben a 144 kézi vezérlésű kapcsoló zárva van, a 148 relé aktivált állapotot vesz fel, ezért a 142 és 143 érintkezőpárok zárva vannak, míg a 140 és 141 érintkezők nyitott helyzetűek, és ezért az áram útja közvetlenül a 146 és 147 meghajtómotorokhoz vezet, az egyéb vezérlőelemek ebbe nem tudnak beavatkozni.

Az anyag továbbítását biztosító szivattyú vezérlését 234 relét tartalmazó vezérlőáramkör biztosítja. A tápellátáshoz a mintegy 1,1 kW teljesítményű 310 szivattyú tartozik, amelyet a 234 relé 234a és 234b érintkezőpárokon keresztül vezérel. Ilyenkor a 119b vezérlőáramkör zárt állapotban van, a találmány szerinti berendezés a feldolgozandó fáradt olajjal feltölthető. Ezután a 234 relét aktiváljuk, és így a 152 beadagolószivattyút működtetjük. Amikor az anyag a szükséges minimális szintet eléri, a 340 alsó úszókapcsolónál a 340b érzékelési szinthez tartozó érintkezők nyírnak, míg a 340a alsó szinten levő érintkezők zárnak. Ilyenkor a 310 szivattyú tápellátása megszűnik és azt kiegészítő szivatytyús egységek vehetik át, amikor a 119a áramkör zárt állapotban van.

A további szivattyúk motorjainak tápellátását 228 vezérlőrelé irányítja, amelyhez 228a érintkezőpár tartozik. A 228a érintkezőpár alaphelyzetben zárt 252a érintkezőpárra kapcsolódik. A 252a érintkezőpár működését 252 relé vezérli, amelyet a 250 krakkolásiüzemmód-kapcsoló indíthat. Ezért normál működés közben a 252 relé nincs aktivált állapotban, a 252a érintkezőpár zárva van. Krakkolási üzemmód esetén a 252 relét működésbe léptetjük, a 252 érintkezőpárt nyitjuk, és ezzel az anyagtovábbító szivattyúk áramellátását megszüntetjük.

A 252a érintkezőpár 255 riasztóra kapcsolódik, amelynek az a feladata, hogy az y₂ g. p. m. teljesítményű szivattyúmotort indítsa, ha a hőmérséklet egy előre meghatározott értéket, adott esetben 94 °C, túllép. A tapasztalat szerint, ha a fáradt olaj egy kezdeti adagjában a víz mennyisége viszonylag nagy, elég sokáig, adott esetben akár több óráig eltarthat, amíg a vizet sikerül elpárologtam!. Ezen időtartam alatt a forró olajnak a visszaáramlását a tápellátás rendszerében ki kell küszöbölni, ezért szükség van az említett 3,16 10^-5 m³/sec (jj g. p. m.) teljesítményű szivattyú működtetésére, miközben a hőmérséklet a víz forráspontja alatt marad. Az ezen időben összegyűjtött kondenzátum a későbbiekben összegyűlő anyagtól szétválasztható. A 255 riasztót a 344 közbenső úszókapcsolóra csatlakoztatjuk, amely percenként y_ gallon intenzitású áramlást biztosító szivattyúhoz tartozik, és ezzel kerülhetjük el a 22 párologtatókamra túltöltését. A 255 riasztó 164 relére van vezetve, pontosabban annak 167 érintkezőpárjára kapcsolódik, és így a 170 szivattyú előírt teljesítményét biztosító tápellátó rendszer kialakítható.

A találmány szerinti berendezés alaphelyzetében zárt 252a érintkezőpár a 107b vezérlőrelé 167 érintkezőpárjára van csatlakoztatva, és így biztosított a 3.16· 10 ⁵ m³/sec (g. p. m.) teljesítményű 170 szivattyú tápellátása.

A 343 közbenső úszókapcsoló 343a és 343b második érintkezőpárral van kialakítva, amelyek közvetlenül 165 relére kapcsolódnak. A 343b második érintkezőpár 268 hőmérséklet-érzékelő kapcsolóra van vezetve és viszonylag magas szinten nyit. Ha a 268 hőmérséklet-érzékelő kapcsoló a megengedettnél magasabb hőmérsékletet állapít meg, akkor a 171 szivattyúmotort működésbe hozza, és ezzel a kiszolgálótartály tartalma a kívánt hőmérsékleten tartható.

A 342 közbenső úszókapcsoló 166 relén keresztül kap áramellátást, és ezzel válik lehetővé, hogy az 1.26-10^-4 m³/sec (2 g. p. m.) teljesítményű légáram fennállhasson.

A 165 relé 168 érintkezőpárra, a 166 relé pedig 169 érintkezőpárra van vezetve. A 168 és 169 érintkezőpárokon keresztül az 9,5 · 10 ⁴ m³/sec (iy₂ g. p. m.) teljesítményű 322 szivattyú 171 szivattyúmotorja és az 1,26· 10 ⁴ m³/sec (2 g. p. m.) teljesítményű 326 szivattyú 172 szivattyúmotorja helyezhető feszültség alá.

A 343 közbenső úszókapcsoló 343a első és 343b második érintkezőpárral van ellátva, amelyek egymással közvetlenül 165 relén keresztül kapcsolódnak. A 343b második érintkezőpár 268 hőmérséklet-érzékelő kapcsolóra van vezetve, ezért nyitása magasabb szinten biztosított. Ha a 268 hőmérséklet-érzékelő kapcsoló magasabb hőmérsékletet érzékel, 171 szivattyúmotort indít, amellyel a 332 kiszolgálótartály hidegen tartható.

Az utóbbihoz 1,26-10^-4 m³/sec (2 g. p. m.) teljesítményszivattyú tartozik, amelynek vezérlőáramköre a 342 közbenső úszókapcsolóból és ehhez csatlakozó 166 reléből áll.

A 165 relé 168 érintkezőpárt vezérel, míg a 166 reléhez 169 érintkezőpár kapcsolódik. A 168 és 169 érintkezőpárok a 171 és 172 szivattyúmotor vezérlésére szolgálnak, ahol az első 9,5 · 10^-5 m³/sec (1/ g. p. m.) teljesítményű 322 szivattyút, míg a második 1,26 · 10 ⁴ m³/sec (2 g. p. m.) teljesítményű 326 szivattyút működtet.

A 106 vezérlőreléhez 174 és 175 érintkezőpárok vannak rendelve, amelyek zárásával 177 és 178 időzítőkapcsolók működése indítható. A 177 időzítőkapcsoló négy másodpercre, a 178 időzítőkapcsoló nyolc másodpercre van beállítva. A 177 és a 178 időzítőkapcsolók segítségével a 92 ventilátorok, továbbá a hőcserélésre is alkalmas 4 kondenzálóegység indításában késleltetés biztosítható. A 177 és 178 időzítőkapcsolókhoz 180 és 181 vezérelt relék tartoznak.

A 86 gyűjtőtartályra 184 úszóelemes kapcsoló van felszerelve, amely 186 vezérlőrelére kapcsolódik, mégpedig 185 késleltetett időzítőkapcsolón keresztül, aminek célja a kapcsolódó 190 szivattyú túl gyakori működtetésének megakadályozása. A 86 gyűjtőtartály, mint említettük, a tisztított anyagot fogadja be. A 186 vezér12

HU 217 740 Β lőreléhez 188 érintkezőpár kapcsolódik, amelyen át a tisztított anyagot továbbító 190 szivattyú áram alá helyezhető, a 86 gyűjtőtartály ürítése céljából. A 190 szivattyút akkor hozzuk működésbe, amikor a 86 gyűjtőtartályban a kinyert tiszta anyag egy adott szintet elér.

A 86 gyűjtőtartály biztonsági szintkapcsolóval is el van látva, amelyhez 192 első és 193 második érintkezőpár van rendelve. A 192 első érintkezőpár 194 kisegítőrelét vezérel, amelyhez kisegítőszivattyú csatlakozik. A 194 kisegítőrelé 196 érintkezőpáron át biztosítja 198 kisegítőszivattyú-motor tápellátását, míg a 193 második érintkezőpár működésének ismertetésére a későbbiekben még visszatérünk.

A találmány szerinti berendezésben használt égőfejek tápellátásába 201 melegítőelrendezés van beiktatva, amely fúvókák előmelegítését teszi lehetővé.

A 107a vezérlőreléhez 202 érintkezőpár tartozik, amely a 92 ventilátorok 204 motorjainak tápellátását teszi lehetővé. A rajz kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a 204 motorok mindegyike a 100 és 101 tápvezeték között van beiktatva.

További négy ventilátormotorra van szükség, amelyeket a 177 és 178 időzítőkapcsolók hoznak szükség szerinti időpontokban működésbe. Mindezen intézkedések eredményeként a találmány szerinti berendezés bekapcsolásakor a 204 motorok közül kettő indul, így két 92 ventilátor lép azonnal működésbe, majd ezt követően négy másodperces időközönként páronként a 92 ventilátorok motorjai indulnak. Ennek az intézkedésnek az az alapja, hogy ily módon elkerülhető a tápáramkor túlterhelése.

A 180 vezérelt relének összesen négy 206 érintkezőpárja van, amelyek segítségével 208 szivattyúmotorok tápellátása kapcsolható be, míg a 181 vezérelt relé 210 érintkezőpárjai 212 motorokkal hajtott ventilátorok vezérlését szolgálják.

Az áramkörben 218 soros kapcsolást alkalmazunk, amelynek elején 240 kulccsal működtethető kapcsoló van, és ez a 22 párologtatókamra nyitott állapotakor nyitott állapotban van, vagyis ha a 22 párologtatókamrába szabad belépés van, például tisztítás céljából, az égőfejek nem indíthatók. A találmány szerinti berendezés gyors indítását, illetve lekapcsolását 242 vészmegszakító biztosítja.

A 218 soros kapcsolás két részre oszlik. Egyik ága 222 motorindító kapcsolóra van vezetve, és ezen át 224 motorvezérlőrelére csatlakozik. Egy másik ágban 246 biztonsági hőmérséklet-érzékelő kapcsolót rendezünk el, amely mintegy 55 °C hőmérsékletig zárva van, majd ennek átlépésekor nyit, és amely a 336 úsztatótartály falán van elrendezve. A felső szinthez tartozó 345 felső úszókapcsoló a 336 úsztatótartályban van elrendezve, a 86 gyűjtőtartály 193 biztonsági kapcsolóval van ellátva, és ez a két kapcsoló egymással sorosan van elrendezve. A 193 biztonsági kapcsolóhoz 192 kapcsoló tartozik, amelynek aktiválása esetén a találmány szerinti berendezést kézi úton újra kell indítani. A 192 kapcsolóval és a 193 biztonsági kapcsolóval azt érjük el, hogy az égőfejek csak akkor indíthatók, ha az említett szintek egy előre meghatározott felső biztonsági szint alatt maradnak. A biztonság követelményeit az előzőeknél még jobban teljesíteni lehet, ha a berendezés további biztonsági kapcsolókat tartalmaz, például fedőlapon hőmérséklet-érzékelőket építünk be. A 224 motorvezérlőrelé 226 érintkezőpárt zár, aminek eredményeként 228 vezérlőrelé lép működésbe. Ezzel a 224 motorvezérlőrelé működőképes állapotba kerül, aminek feltétele azonban az, hogy az egyéb kapcsolók zárt helyzetben vannak.

A szekunder szerepet eljátszó 228 vezérlőreléhez 229 érintkezőpár tartozik, amely 220 soros kapcsolás részét képezi. Itt 228a érintkezőpár 110a kapcsolónál 110 feldolgozási vonalba kapcsolódik, így az égőfej működtetésében vesz részt.

A 228 vezérlőrelé 220 soros kapcsolásban elrendezett 229 érintkezőpárral van ellátva, továbbá 220a kapcsa 110a kapcsolón keresztül az égőt vezérlő 110 feldolgozási vonalba van iktatva.

A 250 krakkolásiüzemmód-kapcsoló 107b vezérlőrelé 254 érintkezőire van vezetve, ahol a 254 érintkezők a berendezés normál állapotában zárva vannak. Más szavakkal ez annyit jelent, hogy a 92 ventilátorok működésekor a 254 érintkezők áramútja megszakad. A 254 érintkezők a krakkoláshoz tartozó 270 időzítőkapcsolóra vannak vezetve.

Krakkolási üzemmód esetén a 228 vezérlőrelé 274 érintkezőpárt zár, mégpedig 276 időzítőkapcsolót tartalmazó vonalon belül. A 276 időzítőkapcsoló szintén a krakkolási üzemmódhoz tartozik, normál állapotban nyitva van, zárása akkor következik be, ha a 270 időzítőkapcsoló állása szerint a krakkolási üzemmód befejeződött.

A 276 időzítőkapcsoló és a 144b érintkezőpárral ellátott 144 kézi vezérlésű kapcsoló a 148 relére van vezetve, amely a 140 és 141 érintkezőket, illetve a 142 és 143 érintkezőpárokat kapcsolja. A 148 relé aktiválásakor a 146 és 147 meghajtómotorok működésbe lépnek, a behívás megindul és egyúttal a 138 és 139 lángdetektorok részéről a 146 és 147 meghajtómotorra gyakorolt vezérlőhatás megszűnik.

A 130 és 132 vezérlőreléket tartalmazó vonalakra az égők befüvómotorjait szabályozó 278 időzítőkapcsoló van vezetve. A 278 időzítőkapcsoló normál állapotában zárva van, nyitása a 270 időzítőkapcsoló működésekor következik be. A 228 vezérlőrelé 228a érintkezőpárral van ellátva, amelyen át a 310 szivattyúk motorjainak tápellátását biztosítja. Egyidejűleg 280 érintkezőpárra is kapcsolódik, amelyeken át a 282 kijelző tápellátása biztosított. A 282 kijelző a hőmérséklet-szabályozást követi.

A kipufogógázok eltávolítása céljából a kipufogógázok elvezetésébe 290’ elszívószivattyú van beiktatva.

A találmány szerinti berendezés működtetése során a működtetés kezdetének menetében a fáradt olajban levő víz és a viszonylag nagy mennyiségű illékony összetevő gyorsan elpárolog. Ennek eredményeként a 4 kondenzálóegységben az anyag felhalmozódhat. Ezt a 114 és 115 vezérlő úszóelemes kapcsolók, valamint a 122 időzítő dolgozza fel. Ha a 114 és 115 vezérlő úszóelemes kapcsoló az anyag feleslegét észleli, a 122 időzítőn keresztül az égők vezérlőáramkörében levő 120 ve13

HU 217 740 Β zérlőrelé feszültség alá kerül. A 122 időzítő meghatározott időtartamú be- és kikapcsolási időszakokat tart. Egy adott megvalósításnál 10 másodperces bekapcsolást 40 kikapcsolási időszak követett. Ennek eredményeként a 22 párologtatókamrában a hőmérséklet megfelelő szinten marad, a kimeneten megjelenő anyagmennyiség redukálható, és ezért a 4 kondenzálóegységből, amely hőcserélőként is működik, a kondenzálódott anyag feleslege kifolyhat. A gyakorlatban kitűnt, hogy a berendezés működtetésének kezdeténél számos olyan időszak van, amikor a 114 és 115 vezérlő úszóelemes kapcsolók az égőket egyre növekvő időtartamú időközökre lezárják, ami addig tart, amíg az illékony összetevők eltávoznak, és ezután az égők működtetésénél nincs szükség a 122 időzítő alkalmazására, a működtetés folyamatos lehet.

A találmány szerinti berendezés működtetése során a melegítést meghatározott időtartamon keresztül tartjuk fenn, miközben a fáradt olajat például folyamatosan juttatjuk a 22 párologtatókamrába. A 86 gyűjtőtartályt szintén időszakonként ürítjük, mégpedig a feltöltésének ütemétől függő időszakonként. Ennek eredményeként a 22 párologtatókamrában a szilárd anyag mennyisége növekszik, szintje folyamatosan emelkedik. Az emelkedés időtartama alatt a 128 hőmérsékletszabályozót úgy állítjuk be, hogy egy adott hőmérsékletet tartani lehessen. A gyakorlat azt bizonyította, hogy a találmány szerinti berendezés lényegében állandó hőmérsékleten üzemeltethető, ennek értéke a betáplált fáradt olaj minőségétől függ, és a 128 hőmérséklet-szabályozó ezért a jól megállapítható üzemeltetési hőmérsékletet valamivel túllépő értékre állítható be.

A 22 párologtatókamrában lerakódó szilárd anyag mennyisége folyamatosan növekszik. Ezért a találmány szerinti berendezést időszakonként le kell állítani. A szilárd anyag szintjének ellenőrzésénél a 290 elszívó tartály játszik fontos szerepet. Ennek működtetéséhez 292 és 296 szelepet nyitunk, amikor is a 22 párologtatókamrából a 290 elszívótartályba minta folyik be. A 296 szelep nyitása miatt a 290 elszívótartályban és a 22 párologtatókamrában levő nyomás kiegyenlíthető. Ha a 294 elszívótartályt feltöltjük, a 292 szelepet lezárjuk, míg a 298 szelepet kinyitjuk, a mérendő anyagmennyiség kis acéledénybe szívható le. Ezt kemencében felhevítjük, és belőle a gázokat és folyadékokat teljes mértékben kihajtjuk. Ezután súlyméréssel állapítjuk meg a szilárd anyag mennyiségét. Mivel a minta kiindulási térfogatának nagyságát ismerjük, a szilárd anyag részaránya jól meghatározható. Ezen az úton a szilárd anyagból álló halmaz növekedése követhető, és amikor szintje egy meghatározott értéket elér, a berendezést először ki kell kapcsolni, majd belső terét meg kell tisztítani. A szilárd anyagok elfogadható mennyiségét a 22 párologtatókamra felépítése alapján, a betáplált hő mennyiségének ismeretében lehet meghatározni. A szilárd anyagok felhalmozódása esetén ugyanis a hőátadási folyamatok késleltetésével kell számolni, hiszen a szilárd anyag a 22 párologtatókamra környékén áramló forró gázokkal szemben hőszigetelést képez, késlelteti a belső térben levő folyadék felmelegítését. Javaslat született arra is, hogy a 22 párologtatókamrán olyan csöveket kell átvezetni, amelyekben forró gázokat engedünk ki. Ennek eredményeként a hőátadási folyamatok hatékonysága javul, a 22 párologtatókamrán belül a felhalmozható szilárd anyag mennyisége emelkedik.

Ha a berendezésben megállapítható, hogy a szilárd anyagok elérték a megengedhető felső határt, a fáradt olaj utánpótlását megszüntetjük és a krakkolási üzemmódot kapcsoljuk, amelynek céljából a 250 krakkolásiüzemmód-kapcsolót és a hozzá tartozó 251 kapcsolót működtetjük. Ezzel 252 relét aktiválunk, amely 252a érintkezőpárt nyit, és ezért a 318,322 és 326 szivattyúk tápellátása megszakad. A 254 érintkezők ekkor kinyitnak, és a 270 időzítőkapcsolók részére az időzítés beindítását lehetetlenné teszik.

Az előbbiekben vázolt feltételek mellett az égők folyamatosan működnek. A kis áramlási intenzitást jelző 340 alsó úszókapcsoló jelei hatástalanok, ezért a fáradt olaj szintje a szokásosan megengedett alá süllyedhet. A 92 ventilátorok továbbra is működésben maradnak, mivel a 104 hőmérséklet-érzékelő kapcsolók a hőmérsékleti feltételek betartása mellett ezt engedélyezik.

Amikor a hőcserélőként is aktív 4 kondenzálóegység megfelelő mértékben lehűlt, vagyis az olaj termelése lényegében befejeződött, a 104 hőmérséklet-érzékelő kapcsoló nyit, a 107b vezérlőrelé aktiválása megszűnik, és ezért a 254 érintkezők zárnak, aminek következményeként a krakkoláshoz tartozó 270 időzítőkapcsoló indít. A 22 párologtatókamrában a hőmérséklet ekkor lényegében a maximális, krakkoláshoz szükséges értéket éri el, és ennek következményeként a benne levő illékony és elpárologtatható összetevők eltávoznak, legalábbis túlnyomó részben. A krakkoláshoz beálló hőmérsékletet a 128 hőmérséklet-szabályozó tartja, mégpedig az előzetesen beállított értéken. Egy célszerűnek bizonyult krakkolásihőmérséklet-érték 480 °C volt. Ez lényegében kiindulási hőmérsékletet jelent, a krakkolás folyamatában, annak menetében a zagy betáplálásának megszüntetése után a hőmérsékletet a 128 hőmérséklet-szabályozó segítségével 700 °C körüli értékre lehet emelni és tartani.

A krakkolás eredményeként a 22 párologtatókamrában szilárd kokszra emlékeztető anyag marad, amely onnan könnyen eltávolítható. A krakkolás során biztosítjuk, hogy a fáradt olajból az összes elpárologtatható összetevő eltávozzék, az a 4 kondenzálóegységben folyadék formájában gyűljék össze. A krakkolás időtartamát a 270 időzítőkapcsoló jelöli ki.

Miután a találmány szerinti berendezés 22 párologtatókamrája a kívánt mértékben lehűl, a 34 bemenőajtót nyithatjuk, és ezután a belső térből a szilárd maradék eltávolítható. Ezután a 34 bemenőajtóval a 30 égésteret lezárjuk, és a találmány szerinti eljárást a zagy egy újabb adagjának folyamatos bevezetése mellett újraindíthatjuk.

A krakkolás időtartamának lejárta után a 276 időzítőkapcsoló zár le és a 278 időzítőkapcsoló indít. Ennek eredményeként a 42 behívók 146 és 147 meghajtómotorjainak tápellátása megkezdődik, ezért a 22 párologtatókamra intenzív hűtése megkezdődik. A 128 hőmérséklet-szabályozó kiiktatódik, és így az égők nem tudnak működésbe lépni.

HU 217 740 Β

Ezután a 276 időzítőkapcsolóval zárható 148 relé aktiválódik. Ennek hatására 142 és 143 érintkezőpáron keresztül a motoros befuvók tápellátása bekapcsolódik, a 22 párologtatókamra további hűtése biztosított.

A 12. és a 13. ábrán programozható logikai vezérlőegység felhasználásával működő vezérlőáramkör egy lehetséges célszerű megvalósítását mutatjuk be. A programozható logikai vezérlőegység különböző külső elemekhez való csatlakoztatását a 12a., 12b., 12c. és 12d. ábra mutatja be, míg a működési diagram lépcsőinek egymásutánisága a 13a., 13b., 13c., 13d., 13e. és 13f. ábrákon követhető. A találmány szerinti berendezés programozható logikai vezérlőegységének egyszerűbb és összefogottabb bemutatása érdekében a 11a., 1 lb. és 11c. ábrán alkalmazott jelöléseket a 12a., 12b., 12c. és a 13a., 13b., 13c., 13d., 13e. és 13f. ábrákon is alkalmazzuk. Ezért a különböző úszókapcsolók és más elemek ezeken az ábrákon az előzőeknek megfelelően azonosíthatók.

A 12a., 12b., 12c., 12d. ábra 400 programozható logikai vezérlőelem és 100, valamint 102 tápvezeték között a találmány szerinti berendezés különböző elektromos elemeit mutatja be. A 12a. ábra szerint 402 kapcsoló 403 és 404 megszakítókon keresztül, amelyek 1,0 A és 2,5 A áramerősségű biztosítót alkotnak, a 100 tápvezeték 100a és 100b elágazására kapcsolódik. A 100b elágazás egy újabb ponton a 400 programozható logikai vezérlőelemre kapcsolódik. A 100a elágazásból csatlakozást biztosítunk a 340 alsó úszókapcsolón, a 341 biztonsági úszókapcsolón, a 342 és 343 közbenső úszókapcsolón át a szivattyúkhoz, míg a 345 felső úszókapcsolón át a 400 programozható logikai vezérlőelemhez.

A 100b elágazás a többi vezérlőelemhez kapcsolódik. Jól látható, hogy a 222 motorindító kapcsoló és a 242 vészmegszakító, továbbá 406 újraindító kapcsoló a 400 programozható logikai vezérlőelemre van kapcsolva. Hasonló módon a 104 hőmérséklet-érzékelő kapcsoló és a 113 lebegőelemes kapcsoló soros kapcsolása ide van becsatlakoztatva. Szükség szerint több 113 lebegőelemes kapcsolót alkalmazunk, az ábra szerint hatot építünk be.

A 400 programozható logikai vezérlőelemhez az előzőeken kívül 119 tápmegszakító kapcsoló, a hőcserélő kimeneten elrendezett 116 hőmérséklet-érzékelő kapcsoló és a 114 vezérlő úszóelemes kapcsoló van csatlakoztatva, amelyekhez a 255 riasztó és a 250 krakkolásiüzemmód-kapcsoló csatlakozik. A 255 riasztó hőmérséklet-túllépés esetén működik.

A 400 programozható logikai vezérlőelemre 408 világítási indítókapcsoló és 410 hőmérséklet-érzékelő kapcsoló szintén csatlakozik, amelyek az előző kiviteli alakoknál nem szerepeltek.

A 400 programozható logikai vezérlőelem egy további bemenetére a tisztított üzemanyag útjában elhelyezkedő 184 úszóelemes kapcsoló, a víz áramlási útjában elhelyezett 256 úszóelemes kapcsoló, a 276 és 278 időzítőkapcsoló, a visszanyert üzemanyag áramlási útjában elhelyezett 193 érintkezőpár és a 336 úsztatótartályra szerelt 246 biztonsági hőmérséklet-érzékelő kapcsoló, továbbá a tisztított üzemanyag áramlási útjában beépített 192 érintkezőpár szintén csatlakozik.

Két további bemenetet is biztosítottunk, amelyeken át a 400 programozható logikai vezérlőelemre egyrészt 412 szobahőmérsékleti kapcsoló, másrészt 414 nyomáskapcsoló csatlakozik.

A 12a. ábra szerint a 400 programozható logikai vezérlőelem kimenetei különböző relékhez és jelzőlámpákhoz kapcsolódnak. így egy-egy kimenet a 234 relére, a 135 érintkezőpárra, a 148, 164, 165, 166 relére, a 107a, 180, 181, 186 vezérlőrelére, a 194 kisegítőrelére és a 258 relére vezet. Egy további kimenet a 270 időzítőkapcsolóra van vezetve. A továbbiakban leírandó begyújtóforrásban működtetett 478 szolenoid az égő áramkörében elhelyezett 120 vezérlőrelével párhuzamosan van csatlakoztatva. A tüzelőanyagot továbbító 236 és 237 késleltetett működésű szelepek szolenoidjai az OMRON típusú 128 hőmérséklet-szabályozóval párhuzamosan vannak beiktatva. A megfelelő kimenetekre a következő jelzőlámpák vannak csatlakoztatva:

A láng jelenlétét és begyújtását követő 420 lángőrlámpa, a szobahőmérséklet túl magas értékét mutató 421 lámpás jelzőelem, a 310 szivattyú kiiktatásának aktiválását jelző 422 lámpás jelzőelem, borostyánszínű

423 meghibásodásjelző, 424 túlfolyásjelző, amelynek lámpája a tisztított tüzelőanyag áramlásának túl nagy mértékét mutatja, 425 meghibásodásjelző, amely a tisztított üzemanyagot továbbító szivattyú meghibásodását mutatja, 426 túltelítésjelző, amely a 22 párologtatókamra túltöltését mutatja, 427 tülfolyásjelző, amely a

424 túlfolyásjelzővel együttműködésben az áramlás nagyságára utal, továbbá 428 hőmérsékleti riasztójelző, amelynek lámpája a 4 kondenzálóegység hőcserélőjének túl magas hőmérsékletére utal.

A 12c. és 12d. ábrán all. ábrához hasonlóan különböző összetevőket mutatunk be, amelyek mindegyik ábrán azonos jelölésűek. A funkciók és az elrendezés a következők szerinti eltéréssel egymással azonos. Az elrendezésben több biztosítóeszköz van elrendezve, amelyek ismert módon üzemelnek.

A 146 és 147 meghajtómotorokkal kapcsolódó égőkhöz 135 érintkezőpár tartozik, amelyen át 135a érintkezőpár zárható. A 170, 171 és 172 szivattyúk motorjainak mindegyikéhez egy-egy 170a, 171a, 172a jelzőlámpa tartozik, amely a működést jelzi. A 201 melegítőelrendezésben, amely a tüzelőanyag hőmérsékletét emeli, 201a termosztátok vannak elrendezve.

A 13a., 13b., 13c., 13d., 13e., 13f. ábra működési logikai diagramjának ismertetése során fontos megjegyezni, hogy számos elem és kapcsolási funkció itt már ismételten szerepel. Ennek az ábrasorozatnak az egyetlen célja a 400 programozható logikai vezérlőelemben szereplő elrendezés magyarázata. A legtöbb esetben egyegy egyedi kapcsoló elegendő. A logikai ábra számos elágazást mutat, amelyekhez érintkezőpárok és hasonlók tartoznak, és ezek a 400 programozható logikai vezérlőelemben egyszerű logikai funkcióval megvalósíthatók, nincs szükség bonyolultabb, hardver jellegű leképzésre. Az is világos, hogy ez az ábrasorozat a 400 programozható logikai vezérlőelemben uralkodó kapcsolási feltételeket részletezi. Számos érzékelő kimenőjele a 400 programozható logikai vezérlőelemben

HU 217 740 Β logikai célokra át alakul. Az érzékelők közül számos a berendezésben vagy a szomszédos érzékelő működése során zárt állapotban van, de a 400 programozható logikai vezérlőelem normál állapotában ezek általában nyitottnak tekinthetők.

A találmány szerinti berendezésben a 430 fenntartóegységhez mint logikai elrendezéshez 222 motorindító kapcsoló csatlakozik, és a 430 fenntartóegység 430a, 430b, 430c, 430d, 430e, 430f, 430g, 430h, 430i, 430j, 430k, 4301 tárolóelemei szükség szerint nyitott vagy zárt állapotban vannak. A továbbiakban leírt tárolóelemekhez hasonlóan ennek eredményeként a különböző kapcsolók, illetve érintkezőpárok zárt állapotban vannak, amíg 431 újraindító vonalról megfelelő bemenőjel nem érkezik. A 431 újraindító vonal a 242 vészmegszakítóhoz kapcsolódik, illetve a 336 úsztatótartályon elhelyezett 246 biztonsági hőmérséklet-érzékelő kapcsolóhoz, valamint a 412 szobahőmérsékleti kapcsolóhoz, a tisztított tüzelőanyag útjában elhelyezett 192 első érintkezőpárhoz és a 345 felső úszókapcsolóhoz csatlakozik. Az ábra szerint a 246 biztonsági hőmérséklet-érzékelő kapcsoló és a 192 első érintkezőpár normál állapotában nyitva van. Ha a 336 úsztatótartály hőmérséklete egy adott határt túllép, vagy esetleg a tisztított üzemanyag hőmérséklete az előírtnál magasabb, az előzőekben meghatározott kapcsolók valamelyike zár, a 430 fenntartóegység működését ezzel megszünteti, és így a 430a, 430b, 430c, 430d, 430e, 430f, 430g, 430h, 430i, 430j, 430k, 4301 tárolóelemek nyitott állapotba kerülnek. A 242 vészmegszakító, a 345 felső úszókapcsoló és a 412 szobahőmérsékleti kapcsoló normál üzemmenet mellett zárt helyzetben van. Habár a 242 vészmegszakító az elfogadott üzemfeltételek mellett zárt állapotban van, a logikai elrendezés olyan, hogy a 431 újraindító vonal bemenetére jel nem továbbítódik. Ha a 242 vészmegszakító mégis nyitott állapotban van, vagyis vészhelyzetet, meghibásodást jelez, akkor ezt a jelet invertáljuk és a 431 újraindító vonal bemenetére juttatjuk. Az itt leírt működésmód a 345 felső úszókapcsolóra és a 412 szobahőmérsékleti kapcsolóra is jellemző.

A 340 alsó úszókapcsoló egy további 432 tárolóelemre van vezetve. Ennek egy bemenete a 144 kézi vezérlésű kapcsoló érintkezőire van csatlakoztatva, továbbá a 310 szivattyú újraindítását biztosító 406 újraindító kapcsoló bemenetére. A 432 tárolóelem normál állapotban nyitott 432a és 432b érintkezőpárt és normál állapotban zárt 432e érintkezőpárt vezérel.

A következő vonalban a 430 fenntartóegység 430a tárolóeleme a 310 szivattyúhoz tartozó 119 tápmegszakító kapcsolóval van sorosan beiktatva, ez utóbbi ennél a logikai megvalósításnál normál állapotban zárt, a 432 tárolóelemnél a 432e érintkezőpárt csatlakoztatja. A 104 hőmérséklet-érzékelő kapcsoló a 92 ventilátorok hőmérsékletét ellenőrzi, ez általában zárt állapotban van. Ha tehát a 92 ventilátorok nem működnek, a 432 tárolóelem nyitott és a 310 szivattyú nincs lezárva, a 119 tápmegszakító kapcsoló áramutat biztosít. Ezzel a 234 relé 434 kimeneten keresztül a 310 szivattyú számára meghajtást biztosít.

A következő, a 110 feldolgozási vonallal ekvivalens vonalban a hőcserélő bemenetén elhelyezett 104 hőmérséklet-érzékelő kapcsoló a 113 lebegőelemes kapcsolóval párhuzamosan van beiktatva, és ezért kettőjük közül bármelyik alkalmas a 110 feldolgozási vonal lezárására. Ezután a 430b tárolóelem következik, amelyet párhuzamos kapcsolásban a 340 alsó úszókapcsoló és a 250 krakkolásiüzemmód-kapcsoló követ. Ez utóbbiak a 119 tápmegszakító kapcsolón, a 432a tárolóelemen, a 116 hőmérséklet-érzékelő kapcsolón, a 341 biztonsági úszókapcsolón és a 114 vezérlőelemes úszókapcsolón át vannak csatlakoztatva. Ebben az elrendezésben a 119 tápmegszakító kapcsoló normál állapotában nyitott, és ezért az égőket nem lehet addig működtetni, amíg a 310 szivattyú működését a 119 tápmegszakító kapcsoló ki nem iktatta. A 110 feldolgozási vonal ezután a 278 időzítőkapcsolón, a 193 második érintkezőpáron, a 128 hőmérséklet-szabályozón és nyomásérzékelőhöz tartozó 448b érintkezőpáron át folytatódik, és ezután 436 kimenetben végződik, amely az égők 130 és 132 vezérlőreléjére van csatlakoztatva.

A következő vonal szintén az előzővel felépítését tekintve azonos, de ennél nincs szükség a 114 vezérlő úszóelemes kapcsolóra, ezzel szemben 440 áramlási időzítő részére 440a érintkezőpárt tartalmaz. A vezérlés erre a vonalra akkor kapcsolódik, amikor az áramló anyag mennyisége túl nagy, aminek eredményeként az égőfejek szakaszos vezérlése valósul meg és a 22 párologtatókamrán belül a hőmérséklet a szükséges szinten tartható. A két vonal mindegyikében a teljesítményt az égők a következő feltételek teljesülése esetén kapják meg: a 113 lebegőelemes kapcsolónak megfelelő légáramlást kell érzékelnie, vagy a hőmérsékletnek a 104 hőmérséklet-érzékelő kapcsolóra meghatározott érték alatt kell lennie, a 119 tápmegszakító kapcsolónak a 310 szivattyút kikapcsoló helyzetben kell lennie, amikor is az égők tápellátási vonala működésbe hozható, a 432 tárolóelemnek működnie kell, a 116 hőmérsékletérzékelő kapcsoló környezetében nem lehet túl magas hőmérséklet, a normál állapotban zárt 341 biztonsági úszókapcsoló nem jelezhet túl erős áramlást, a 278 időzítőkapcsolónak zárva kell lennie, a 193 második érintkezőpárral meghatározott úszókapcsolónak a tisztított üzemanyag áramának megfelelő szintjét jelző zárt állapotban kell lennie, továbbá a 128 hőmérséklet-szabályozónak és a 448 nyomásvezérlő tárolónak zárt állapotban kell lennie, amikor is a hőmérséklet és a nyomás megfelelő értéke áll fenn. A 13a. ábrán jelzett feldolgozási vonalnál a 114 vezérlő úszóelemes kapcsolónak zárva kell lennie, vagyis a 4 kondenzálóegységben nagyobb mennyiségű anyag nem áramolhat, míg a 13b. ábra felső részében levő vonalat a következők szerint a 440 áramlási időzítő vezérli, mégpedig a következőknek megfelelően.

A 13b. ábrán bemutatott módon a 440 áramlási időzítő 440b érintkezőpárt és 442 időzítőt vezérel. A 442 időzítő normál állapotban zárt 442a érintkezőpáron át biztosít további vezérlést. A 440 áramlási időzítő tápellátása a 114 vezérlő úszóelemes kapcsolóra és a biztonsági feladatot ellátó 193 második érintkezőpárt tartalmazó úszó16

HU 217 740 Β kapcsolóra van vezetve. Ezek az elemek normál állapotban nyitott helyzetűek, vagyis szokásos áramlási feltételek mellett a 440 áramlási időzítő a folyamatokba nem avatkozik be. Ha az érzékelőeszközök bármelyike az áramlási feltételek abnormális megváltozását érzékeli, az égőhöz tartozó 436 kimenet megszakad, mint ez a 13a. ábrán látható. Ezzel a tápellátást a 440 áramlási időzítőre jut, és ha a rendkívüli állapot megfelelően hosszú ideig fennmarad, amit a 440 áramlási időzítő beállítása határoz meg, a 440a és 440b érintkezőpárok zárnak. Ennek eredményeként a feldolgozási vonalban a 438 áramlási kimenetre vezető áramút lezár, az égőfejek működése újraindítható. Ennek időpontját a 442 időzítő jelöli ki. A kijelölt idő elteltével a normál állapotban zárt 442a érintkezőpár nyílik, ezzel a 440 áramlási időzítő újraindítása biztosított. Az újraindítás következtében a 440b érintkezőpár nyit, majd a 442 időzítő ugyancsak újraindítódik. Mivel a 114 vezérlő úszóelemes kapcsolón és a 193 második érintkezőpárral ellátott úszókapcsolón az áramlási intenzitás, illetve az anyagszint normálistól eltérő emelkedése észlelhető, a 440 áramlási időzítő és a 442 időzítők az égőfejek üzemét a 438 kimeneten át vezérlik. A 440 áramlási időzítő hatásosan szabályozza azt az időtartamot, amelyben az égők nem működnek, míg a 442 időzítő ezt kiegészítőleg az égési időtartam meghatározására alkalmas. A működés és az üzemen kívüli állapot időtartama a berendezés felépítésétől függően változtatható, ezt szokásos kereséses módszerrel lehet megállapítani. Javasolható, hogy az égők szakaszos működtetése során kikapcsolt állapotuk 10 másodpercig, bekapcsolt állapotuk mintegy 20 másodpercig tartson. Ilyen feltételek mellett a különleges áramlási feltételek lassan megszűnnek, míg egyidejűleg a 22 párologtatókamra hőmérséklete a kívánt szinten marad, a túlságosan erős lehűlés elkerülhető.

Az égőfej vezérléséhez 444 kimenet tartozik, amely a 430 fenntartóegységben a 43 Od tárolóelem bemenetére kapcsolódik. A 436 és 438 érintkezőpárok bármelyikének zárása esetén, ha a 430 fenntartóegység működőképes állapotban van, a 444 kimenetről az égőből származójel a 135 érintkezőpárral rendelkező relére jut.

A 4 kondenzálóegység felső sorában 414 nyomáskapcsoló helyezkedik el, amely 448 logikai egységre kapcsolódik. A 448 logikai egység a normál állapotban zárt 448b érintkezőpárt és az előzőek szerint normál állapotban nyitott 448a érintkezőpárt vezérli. Ez utóbbi érintkezőpár a 430e tárolóelemmel, továbbá 450 időzítővel van párhuzamosan kapcsolva, ahol az utóbbi 450a érintkezőpárra csatlakozik. Ha a 4 kondenzálóegységben a nyomás meg nem engedett értékű emelkedése észlelhető, amit a 414 nyomáskapcsoló állapít meg, ez utóbbi a 448 logikai egységet működteti, aminek kimenetén a 450 időzítő újraindít. A 450 időzítő által meghatározott időtartam elteltével a 448 logikai egység a 450a érintkezőpáron keresztül a 450 időzítőt újraindítja. Ez azt teszi lehetővé, hogy a túlnyomás észlelésekor az égési műveletet leállíthassuk, legalábbis minimális időtartamra, és ezzel a megfelelő állapotok beállását elősegítsük.

Mint a 13c. ábra felső részében látható, a találmány szerinti berendezéshez a 430f, 430g, 430h, 430i tárolóelemekkel ellátott vezérlőelrendezés tartozik. A találmány szerinti berendezésben alkalmazott 3,16 10 ⁵ m³/sec (/ g. p. m.) teljesítményű szivattyúhoz tartozó 164 reléhez 452 kimenet van rendelve, amely a szivattyút kapcsoló 344 közbenső úszókapcsolóval sorosan van elrendezve, és ebben a soros kapcsolásban a hőmérséklet emelkedését jelző 255 riasztó és a normál állapotban zárt 250 krakkolási üzemkapcsoló is be van iktatva. A 255 riasztó egy adott hőmérséklet elérésekor átbillenő egyszerű kapcsolóelem, amelynek aktiválási hőmérsékletét a 128 hőmérséklet-szabályozó állítja be. A 432 tárolóelem 432a érintkezőpárja is itt található meg. A 255 riasztó biztosítja, hogy ez a szivattyú csak akkor működjön, ha a hőmérsékletet a 128 hőmérséklet-szabályozó túlságosan magas értéke emeli. A 9,5-10-⁵ m³/sec (1/ g. p. m.) teljesítményű szivattyúknál két párhuzamos kapcsolási vonal található meg. Az egyik vonalba a 104 hőmérséklet-érzékelő kapcsoló, mint a 92 ventilátorok vezérlő eleme, valamint a 343 közbenső úszókapcsoló tartozik, ahol az utóbbi a 9,5 10 ⁵ m³/sec (lf g. p. m.) teljesítményű szivattyú úszókapcsolóját jelenti. A másik vonalban a 268 hőmérséklet-érzékelő kapcsoló, továbbá a 3.16- IO-⁵ m³/sec S· P- ^m·) teljesítményű szivattyúhoz tartozó 344 közbenső úszókapcsoló van elrendezve. A vonalak a normál állapotban zárt 250 krakkolásiüzemmód-kapcsolóra csatlakoznak. A működés során a 340 alsó úszókapcsoló érzékeli, hogy a szint megfelelő értéket ér el. Ekkor a 432 tárolóelem aktivált állapotba kerül. A 344 közbenső úszókapcsoló egyidejűleg képes az f g. p. m. teljesítményű szivattyú indítására. A 344 közbenső úszókapcsoló a már említett 9,5 · 10 ⁵ m³/sec (1 g. p. m.) teljesítményű szivattyú bekapcsolására alkalmas, amire azonban csak a 92 ventilátort vezérlő 104 hőmérséklet-érzékelő kapcsoló zárt állapotában kerül sor. Ha a 3,16-10-⁵ m³/sec (X g. p. m.) teljesítményű szivattyúhoz tartozó 344 közbenső úszókapcsoló zárva van és a 268 hőmérséklet-érzékelő kapcsoló a megengedettnél magasabb hőmérsékletet érzékel, vagyis a 332 kiszolgálótartály hőmérséklete túl magas, akkor a 9,5-10^-5 m³/sec (1 g. p. m.) teljesítményű szivattyú indítható, az áramlás intenzitásának megnövelésével a 332 kiszolgálótartály hőmérséklete csökkenthető. Ha tehát a 3,1610 ⁵ m³/sec g. p. m.) teljesítményű szivattyú nem kielégítő a hőmérséklet tartására, akkor a hűtést a 9,5-10 ⁵ m³/sec (1 g. p. m.) teljesítményű szivattyú indításával lehet erősíteni. A 454 kimenet a 9,5-10 ⁵ m³/sec (1 g. p. m.) teljesítményű szivattyúhoz tartozó 165 relén keresztül van csatlakoztatva. Az 1.26- IO^-4 m³/sec (2 g. p. m.) teljesítményű szivattyú kimenetét a 104 hőmérséklet-érzékelő kapcsoló vezérli, ehhez a 342 közbenső úszókapcsoló, valamint a 278 időzítőkapcsoló tartozik, amely megfelelő 166 relére van vezetve.

Az ábra tanúsága szerint a 92 ventilátort hőmérséklet szerint vezérlő 104 hőmérséklet-érzékelő kapcsoló egy kimeneten keresztül a 250 krakkolásiüzemmódkapcsolóra szintén csatlakoztatható, amin át képes a 270 időzítőkapcsoló vezérlésére. Ez a 204 motorokra 458 kimeneten át csatlakozik. A 104 hőmérséklet-érzé17

HU 217 740 Β kelő kapcsoló a 177 és 178 időzítőkapcsolóra van szintén vezetve, ez utóbbiak 177a és 178a érintkezőkön át a 92 ventilátorokhoz tartozó 208 és 212 motorokra vezetett 459 és 460 kimenetre vannak csatlakoztatva. A 184 úszóelemes kapcsoló a tisztított tüzelőanyag áramát követi, utána 185 késleltetett időzítőkapcsoló van beiktatva. A 13d. ábra felső részében látható, hogy ezzel a megoldással 462 kimeneten át a tüzelőanyagot továbbító szivattyú üzemét lehet úgy befolyásolni, hogy a tüzelőanyag árama a 185 időzítő által beállított időtartamon keresztül viszonylag alacsony szinten maradjon. A tüzelőanyag áramát követő kisegítőkapcsoló-elem 192 első érintkezőpárja 463 kimenetre van vezetve, ehhez 184 úszóelemes kapcsoló és 192 első érintkezőpár tartozik, amelyek a tisztított anyagot befogadó tartályon vannak elhelyezve. A 276 időzítőkapcsoló szintén a krakkolást befolyásolja, és ez a 430j tárolóelem érintkezőin át a befuvást az egyéb feltételektől függetlenül fenntartó 144 kiömlésre kapcsolódik.

A 13d. ábra 466, 467, 468 és 469 tárolóelemes logikai egységek sorozatának kapcsolási elrendezését mutatja, amelyek mindegyikét a 222 motorindító kapcsolóval lehet újraindítani. Mind a 466, mind a 467, 468, továbbá 469 tárolóelemes logikai egység aktiválására rendre a tisztított tüzelőanyag áramát követő úszókapcsoló 192 első érintkezőpárja, a 345 felső úszókapcsoló, az említett úszókapcsoló 193 második érintkezőpárja, továbbá a 268 hőmérséklet-érzékelő kapcsoló szolgál.

Mint a 13e. ábra felső részében látható, a 466, 467, 468 tárolóelemes logikai egységek 466a, 467a és 468a érintkezőpárja, továbbá egy további, a következőkben leírandó 470 tárolóelemes logikai egység 470a érintkezőpárja egymással párhuzamosan a 423 meghibásodásjelző lámpára vannak csatlakoztatva. A 430 fenntartóegység ezenkívül a 430k tárolóelemet is vezérli, amely a 432a érintkezőpárral párhuzamosan, továbbá a 422 lámpás jelzőelemmel szintén párhuzamosan van beiktatva. Mindezek alapján a 341 alsó úszókapcsoló bekapcsolásakor jelzés adható ki, amely egyúttal a 310 szivattyú kikapcsolását is jelzi.

Az előzőekhez hasonlóan a 430 fenntartóegységhez olyan 4301 tárolóelem tartozik, amely a biztonsági úszókapcsoló 193 második érintkezőpárja és a tisztított tüzelőanyagot befogadó tartályban az anyag egy megengedett szintjének túllépéséhez tartozó 424 túlfolyásjelző közötti kapcsolatot vezérli. A 466a érintkezőpár egyúttal a 425 meghibásodásjelzőt is vezérli, amelynek működése a tisztított tüzelőanyagot eltávolító szivattyú meghibásodására utal. Ha a 345 felső úszókapcsoló aktivált állapotba kerül, ezzel a 467a érintkezőpár záródik, a 426 túltelítésjelző működésbe lép, vagyis a magas szinthez tartozó állapotjelzés kerül kiadásra.

Amikor a 468a érintkezőpár zárt helyzetet vesz fel, a 427 túlfolyásjelző világítani kezd, és ez azt jelzi, hogy a tisztított tüzelőanyag mennyisége egy adott szinten túllépett. Ha a 4 kondenzálóegység hőcserélőegység-részeinek hőmérséklete túlságosan nagy, a 469 tárolóelemes logikai egység 469a érintkezőpárja záródik, és ez 428 hőmérsékleti riasztójelző felgyulladását biztosítja.

A találmány szerinti berendezés 412 szobahőmérsékleti kapcsolóval van ellátva, amely a 470 tárolóelemes logikai egységre kapcsolódik, és ez a környezeti vagy a szobahőmérséklet megemelkedése esetén egy adott szint elérésekor a 470a érintkezőpárt zárja. Itt az újraindítást a 222 motorindító kapcsoló biztosítja. A 470a érintkezőpár zárásakor 421 lámpás jelzőelem szintén feszültség alá kerül, és ez a hőmérséklet megengedettnél nagyobb mértékű emelkedését jelzi (13f. ábra).

A 4 kondenzálóegység kimenetén, mint említettük, a nem kondenzált gőzöket befogó lángtorony van elrendezve. Ennek alkalmazásával célunk az, hogy a könnyű, illékony összetevőket, amelyek a kondenzációs folyamatból kimaradtak, elégessük. A fáradt olaj lepárlásakor a hőcserélő egységekben ilyen összetevők keletkezhetnek, ezek adott esetben a levegővel veszélyes, robbanóképes keverékeket képezhetnek.

A 12b. ábra olyan 408 világításos indítókapcsoló beépítését mutatja, amely alapállapotban zárt 477b érintkezőpáron keresztül 478 szolenoidra van csatlakoztatva. A 478 szolenoid gázszeleppel működik együtt és az áramló anyag begyújtására szolgál. A 474b érintkezőpár szokásosan zárva van és 474 időzítőhöz van csatlakoztatva, amelyhez 476 lángérzékelő elem kapcsolódik. A 474 időzítőnek 474a érintkezőpárja is van, amely normál állapotban zárt, és amely a 420 lángőrlámpára kapcsolódik, és ez a láng jelenlétét érzékeli, illetve jelzi (13f. ábra).

A találmány szerinti berendezés működése során a beindítást követően először nincs szükség a láng begyújtására, ezért a 476 lángérzékelő elem nyitott állapotban maradhat, a 474 időzítő aktiválására nincs szükség. így a 478 szolenoid mint begyújtóforrás normál tápellátásban részesülhet. A 478 szolenoid megfelelő gázforrással közlekedik. Ha a gázt továbbító szelep nyitva van, a gáz azon keresztül áramolhat, és így a 478 szolenoid aktiválásának következtében a gáz begyullad, lángőrfunkciót lát el. A begyújtás hatékony végrehajtása után a 476 lángérzékelő elem lezár. így a 474 időzítő aktiválódik, egy előre meghatározott időn keresztül, például 30 másodpercen át követi, hogy a láng ténylegesen fennáll-e. Ezen időtartam elmúltával a 474b érintkezőpár nyit, a 478 szolenoid áramellátása megszűnik, és egyúttal a 474a érintkezőpár zár. Mindezek eredményeként a 420 lángőrlámpa bekapcsol, jelzi, hogy a begyújtóláng jelen van, és így a lángtorony az esetleg keletkező éghető gőzök megsemmisítésére alkalmas állapotban van.

A vezérlő rendszernek ennél a megvalósításánál a víz szintjét követő 256 úszóelemes kapcsoló 258 kimeneten át 260 relét vezérel, amelynek zárásával 262 elszívószivattyú motorja indul, és ez a víz eltávolítását biztosítja a berendezésből. Ezeket a részegységeket, bár az ábrából ez nem tűnik ki, célszerű a tisztított tüzelőanyagot befogadó tartályon belül elhelyezni. Mivel a víz és a kondenzálással kapott tüzelőanyag emulziót nem képez, egymástól könnyen elválaszthatók.

A fentiekben bemutatott berendezést számos különböző módon valósítottuk meg. Az ellenőrző vizsgálatok során a találmány szerinti berendezést több, egymástól

HU 217 740 Β kismértékben eltérő kiviteli alakban hoztuk létre, például a 22 párologtatókamra elrendezését, a 76 keresztirányú vezetékek alakját és keresztmetszetét változtattuk, a vezérlőáramköröket kismértékben módosítottuk.

A tüzelőanyag különböző tüzelőolaj és dízelolaj volt, 5 közöttük a már említett EP-A 1,360,500 számon közzétett európai bejelentésben ismertetett berendezéssel nyert tüzelőanyag. A berendezést propánnal és más tüzelőanyaggal ugyanígy használni lehetett. A próbák során ezzel az volt a célunk, hogy elkerüljük a zagy bejutását 10 az égési folyamatokba, hiszen ennek eredményeként adott esetben a légkörbe nehézfémek juthattak volna.

Az első ellenőrzéseket a New Brunswick állam Kutatási és Termelési Tanácsa által ellenőrzött feltételek között hajtottuk végre.

Az első ellenőrzések során a kiszabaduló gázokat oxigén, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szén-dioxid és kén-dioxid jelenlétére vizsgáltuk. A felszabaduló gázok hőmérsékletét, füsttartalmát, áramlási intenzitását, relatív nedvességtartalmát mértük, egyúttal a környezeti hő- 20 mérsékletet is rögzítettük. A berendezésbe vezetett zagyból vett mintát, a 4 kondenzálóegységben kapott tüzelőanyag mintáját és a 22 párologtatókamrában visszamaradt szilárd anyag mintáját kémiai elemzés céljaira mindenkor előkészítettük. Ennek célja az volt, hogy mégha- 25 tározzuk, vajon a zagyban kiinduláskor megtalálható fémek a szilárd maradékon kívül másutt is távozhattak-e.

A kémiai elemzés célja a következők megállapítása volt:

Megjelenés; szag; víztartalom, tömeg%; hamutartalom, tömeg%; kéntartalom, tömeg%; széntartalom, tömeg%; nitrogéntartalom, tömeg%; oxigéntartalom, tömeg% (különbségi méréssel); hidrogéntartalom, tömeg%; égéshő, MJ/kg; sűrűség, 25 °C; valamint 15,5 °C; API-sűrűség (számított); zavarodási pont, °C; dermedéspont, °C; lobbanáspont, °C; viszkozitás, 40 °C, 50°, 100 °C; lO^nfVs.

Fémek: alumínium, kadmium, réz, króm, vas, ólom, molibdén, szilícium, nátrium, vanádium és cink.

A hamuban a következő fémek jelenlétét vizsgáltuk:

Alumínium	Vas	Rubídium
Antimon	Lantán	Ezüst
Arzén	Ólom	Nátrium
Bárium	Lítium	Stroncium
Bizmut	Magnézium	Ón
Bór	Mangán	Titán
Kadmium	Molibdén	Volfrám
Króm	Nikkel	Vanádium
Kobalt	Foszfor	Ittrium
Réz	Kálium	Cink

A berendezés által kibocsátott gázok, vagyis a füstgázok a 36 kiömlésen át távoztak és ott összetételüket ellenőriztük, és, ennek során az. 1. táblázatban összefoglalt eredményeket kaptuk.

1. táblázat

A füstgázok ellenőrzésével kapott átlagos eredmények

CO, tcrfogat%	O2, térfogat%	CO2, tcrfogat%	SO2, ppm	NO, ppm	Tffisp’C	T °c 1 környezet’
0,043	10,990	7,766	61,5	13,8	395,7	22,4
0,058	10,891	7,723	59,7	15,8	426,5	19,9

Emissziók, g/kg tüzelőanyag

Füstszám	Légfelesleg, %	Hatékonyság, %	CO	SO2	NO	S
1	104,8	63,7	12,48	4,08	0,43	2,04
0,5	102,4	61,6	16,64	3,92	0,49	1,96

A zagyok, olajok és szilárd maradékok kémiai elem- 45 zésének eredményeit a következő, 2. táblázatban foglaljuk össze:

2. táblázat

A zagyokban, olajokban és szilárd maradékokban a fémek részaránya a kémiai elemzés szerint

Fém	Zagy l	Olaj 2	Olaj 3	Olaj 4	Olaj 5	Olaj 6	Szilárd maradék 7	Zagy 8
Al	46,7	<0,05	0,17	<0,05	1	1	8200	223
Cd	3,38	<0,05	<0,05	<0,05	<0,05	<0,05	<100	7,0
Cr	14,6	0,13	0,28	0,22	0	1	400	27
Cu	141	0,04	0,09	0,07	1	1	2100	325

HU 217 740 Β

2. táblázat (folytatás)

Fém	Zagy 1	Olaj 2	Olaj 3	Olaj 4	Olaj 5	Olaj 6	Szilárd maradék 7	Zagy 8
Fe	997	1,61	5,96	7,63	<1	<1	16 100	1470
Mo	25,2	<1,0	<1,0	<1,0	<1	2	500	365
Na	580	4,00	6,21	1,43	23,5	8,5	37 100	1125
Pb	1079	0,63	1,28	0,63	<1	<1	6700	4775
Si	0,01	<0,01	<0,01	<0,01	5	7	nincs adat	112
V	<4	42	<4	<4	<10	<10	100	<10
Zn	3101	0,64	0,62	0,18	1,9	1,35	47 400	9240
Ag							<100	105,6
As		_					<5	164
B		_					275	<2
Ba	-	-	-	-	-	-	300	48
Bi	-						<100	4
Co	-	-	-	-	-	-	<100	<2
K	-	-	-	-	-	-	3800	4660
La	-	-	-	-	-	-	nem észlelhető	9
Li	-	-	-	-	-	-	<100	124
Mg	-	-	-	-	-	-	25 500	77 200
Mn	-	-	-	-	-	-	9400	14 090
Ni	-	-	-	-	-	-	1200	116
P	-	-	-	-	-	-	43 500	126 700
Rb	-	-	-	-	-	-	<100	<200
Sb	-	-	-	-	-	-	<200	167
Sr	-	-	-	-	-	-	<200	50
Sn	-	-	-	-	-	-	4000	222
Ti	-	-	-	-	-	-	300	71
W							<500	788
Y							<100	2

Megjegyzések:

1. Zagy I: Az ellenőrzési kerülő anyag.

2. Olaj 2: A jelen ellenőrzési program során a vizsgálati helyen előállított tisztított olaj.

3. Olaj 3: A zagy I anyagból nyert tisztított olaj az RPC által előirt vizsgálatok után.

4. Olaj 4: Nem a zagy I anyagból származó tisztított olaj, fáradt olaj újrahasznosítására szolgáló kemencéből előállítva.

5. Olaj 5: Fáradt olaj újrahasznosítására szolgáló kemencéből a jelen találmány szerinti berendezéssel kapott olaj, az RPC ICAS/87/407,

1988 számú jelentése szerint.

6. Olaj 6 : Fáradt olaj újrahasznosítására szolgáló kemencéből az RPC felügyelete mellett kapott olaj, az RPC ICAS/87/407, 1988 számú jelentése szerint.

7. Szilárd maradék 7: Szilárd koksszerű, a jelen találmány szerinti berendezéssel előállított maradék.

8. Zagy 8: Fáradt olaj újrahasznosítására szolgáló kemencéből nyert zagy, az olaj 6 anyag előállítása után, az RPC felügyelete mellett, az RPC ICAS/87/407, 1988 számú jelentése szerint.

HU 217 740 Β

A kapott olajok és zagyok fizikai jellemzőit a 3. táblázat foglalja össze:

3. táblázat

A zagyok és olajok fizikai jellemzői

Vizsgált paraméter	Zagy 1	Olaj 2	Olaj 3
Megjelenés	fekete színű, szemcsés anyag	sötétbarna színű, szemcsés anyag	olajbama színű, szemcsés anyag
Szag	enyhe olaj- vagy tüzelőanyagszag	erős, kellemetlen szag	különösen kellemetlen szag
Víztartalom, tömeg%	0,24	0,16	0,08
Hamutartalom, tömeg%	2,47	<0,05	<0,05
Kéntartalom, tömeg%	0,70	0,26	0,37
Széntartalom, tömeg%	83,02	84,75	84,15
Hidrogéntartalom, tömeg%	14,26	14,62	14,68
Nitrogéntartalom, tömeg%	0,14	0,18	0,08
Oxigéntartalom, tömeg%, különbség szerint	<0,05	0,19	0,72
Égéshő, MJ/kg	61,819	63,870	63,609
Sűrűség, kg/dm3, 25 °C hőmérsékleten, 15,5 °C hőmérsékleten	0,9048 0,9088	0,8606 0,8646	0,8459 0,8499
API-sűrűség (számított)	24,2	32,2	35,0
Zavarodási pont, °C	N/A	N/A	N/A
Dermedéspont, °C	-28,8	-24,4	-30,0
Lobbanáspont**, °C	+42,2	-13,4	-24,4
Viszkozitás, 10 '· m2/s, 40 °C hőmérsékleten, 50 °C hőmérsékleten, 100 °C hőmérsékleten	78,26 49,59 12,76	12,19 9,083 3,003	7,525 5,875 2,238

Megjegyzések:

N/A=ncm értelmezhető.

+ =az anyag sötétsége miatt nem mérhető.

* =a hamutartalom ennél az olajmintánál nagyon nagy és a hamu összetevői oxidként vannak jelen, ezért az oxigén különbségi meghatározását jelentős hiba terhelheti.

** = Pensky-Martens-féle zárt pohárban mérve.

3. táblázat (folytatás)

A zagyok és olajok fizikai jellemzői

Vizsgált paraméter	Olaj 4	Olaj 5	Olaj 6
Megjelenés	világosbarna színű, tiszta, szemcsés anyag	fluoreszkáló, narancssárga, jól folyó folyadék	fluoreszkáló, narancssárga, jól folyó folyadék
Szag	igen átható	csípős penetráns	csípős penetráns
Víztartalom, tömeg%	0,22	0,15	<0,05
Hamutartalom, tömeg%	<0,05	<0,01	<0,01
Kéntartalom, tömeg%	0,44	0,24	0,20
Széntartalom, tömeg%	85,00	83,74	84,62
Hidrogéntartalom, tömeg%	14,83	13,04	13,27
Nitrogéntartalom, tömeg%	0,08	0,04	0,05
Oxigéntartalom, tömeg%, különbség szerint	<0,05	2,79	1,81
Égéshő, MJ/kg	63,557	63,733	63,726

HU 217 740 Β

3. táblázat (folytatás)

Vizsgált paraméter	Olaj 4	Olaj 5	Olaj 6
Sűrűség, kg/dm3, 25 °C hőmérsékleten,	0,8479	0,8550	0,8525
15,5 °C hőmérsékleten	0,8519	0,8590	0,8565
API-sűrűség (számított)	34,6	32,2	33,7
Zavarodási pont, °C	N/A	nincs adat+	nincs adat+
Dermedéspont, °C	-31,7	-20,6	-20,6
Lobbanáspont**, °C	-16,1	+29,4	+35,0
Viszkozitás, 10-6m2/s, 40 °C hőmérsékleten,	3,027	7,54	7,42
50 °C hőmérsékleten,	2,510	5,77	5,69
100 °C hőmérsékleten	1,206	2,23	2,18

Megjegyzések:

N/A=nem értelmezhető.

+ = az anyag sötétsége miatt nem mérhető.

* = a hamutartalom ennél az olajmintánál nagyon nagy és a hamu összetevői oxidként vannak jelen, ezért az oxigén különbségi meghatározását jelentős hiba terhelheti.

** =Pensky-Martens-féle zárt pohárban mérve.

3. táblázat (befejezés)

A zagyok és olajok fizikai jellemzői

Vizsgált paraméter	Zagyi	Tipikus kereskedelmi forgalomban
Megjelenés	opálos, viszkózus, fekete folyadék	narancssárga, jól folyó, tiszta folyadék
Szag	csípős penetráns	jellegzetesen penetráns
Víztartalom, tömeg%	0,05	0,05
Hamutartalom, tömeg%	7,12	<0,01
Kéntartalom, tömeg%	1,02	0,16
Széntartalom, tömeg%	81,76	82,84
Hidrogéntartalom, tömeg%	11,75	13,06
Nitrogéntartalom, tömeg%	0,28	0,03
Oxigéntartalom, tömeg%, különbség szerint	(-1,98)*	3,91
Égéshő, MJ/kg	58,540	63,942
Sűrűség, kg/dm3, 25 °C hőmérsékleten,	0,9650	0,8190
15,5 °C hőmérsékleten	0,9690	0,8230
API-sűrűség (számított)	14,55	40,45
Zavarodási pont, °C	nincs adat+	-36,7
Dermedéspont, °C	-12,2	-40,0
Lobbanáspont**, °C	>104	>37,5
Viszkozitás, 10~6m2/s, 40 °C hőmérsékleten,	251,5
50 °C hőmérsékleten,	156,4	1,5
100 °C hőmérsékleten	25,14	-

Megjegyzések;

N/A =nem értelmezhető.

+ =az anyag sötétsége miatt nem mérhető.

* =a hamutartalom ennél az olajmintánál nagyon nagy és a hamu összetevői oxidként vannak jelen, ezért az oxigén különbségi meghatározását jelentős hiba terhelheti.

** =Pcnsky-Martcns-féle zárt pohárban mérve.

HU 217 740 Β

Az előző táblázatokban a zagy 1 anyag a vizsgálathoz kijelölt zagy, míg a zagy 8 a már említett EP-A 1,360,560 szám alatt közzétett európai bejelentés szerinti berendezésből a fentiekben ismertetett módon nyert zagy. A két anyag összehasonlítása jelentős különbségek meglétére utal. így a zagy 8 anyagban az alumínium 4,8-szor, a molibdén 14,5-szer, az ólom 4,4szer nagyobb fajlagos mennyiségben van jelen, mint a zagy 1 anyagban, tehát ezeknek a fémeknek a szintjei sokkal magasabbak. Egyéb fémeknél is megfigyelhető volt a nagyobb koncentráció.

A zagy 1 anyag szolgált az olaj 2 és az olaj 3 jelű tisztított tüzelőanyagok előállításához, ahol az olaj 2 anyagot a feltalálótól és a jelen bejelentőtől független szervezet, a kanadai New Brunswick állam Kísérleti és Termelési Tanácsa állította elő, míg az olaj 3 anyag a bejelentőtől származik. Az olaj 2 anyagnál a fémek koncentrációi az olaj 3 anyaghoz képest 1,5...4-szer kisebbek voltak. Az olaj 4 anyag olyan tisztított tüzelőanyag volt, amelyet a jelen találmány szerinti berendezésből zagy feldolgozásával nyertünk, és ezután az EP-A 1,360,500 számon közzétett európai szabadalmi bejelentés szerinti kemencében dolgoztunk fel. Ennek összetétele nem okoz különösebb meglepetést, a fémek szintje a külön megmunkálás révén csak kismértékben csökkent, amit alapvetően az magyaráz, hogy az első feldolgozási lépcsőben a fémek jelentős részét sikerült eltávolítani, a kiegészítő feldolgozás ehhez már alig járul hozzá. Miután azonban az olaj 4 anyag a zagy 1 anyagból származik, ezért közvetlen összehasonlításra nincs lehetőség.

Az olaj 5 és olaj 6 anyagokra vonatkozó adatokat egy előző ellenőrző vizsgálat során állapítottuk meg, vagyis azok a már említett európai közzétételi irat szerinti berendezéssel nyert tüzelőanyagok. Jól látható, hogy az olaj 2, 3 és 4 anyagok tulajdonságaikat tekintve az olaj 5 és 6 anyagokhoz hasonlóak.

A zagy 1 és zagy 8 anyagok összehasonlításából következik, hogy a találmány szerinti berendezésnél a zagy az előzőhöz hasonlítva kisebb mennyiségű hamut és ként tartalmaz, fűtőértéke nagyobb, ezzel szemben sűrűsége és viszkozitása az előzőekben vizsgált anyagénál kisebb.

Az olaj 2 és 3 tüzelőanyagok tulajdonságai igen közel állnak egymáshoz, de az előzőnél a sűrűség és a viszkozitás valamivel nagyobb értéket mutat. A nem a zagy 1 anyagból nyert olaj 4 tüzelőanyag szintén hasonló jellemzőket mutat, de megjelenése eltérő, ez ugyanis áttetsző barna színű, szemcsékkel tarkított anyag volt, míg az olaj 2 és 3 anyagok sötét, illetve olajbarna színű olajok voltak, szintén szemcséket tartalmaztak. Ez minden bizonnyal annak tudható be, hogy az olaj 4 tüzelőanyagot az ismertté vált berendezésen még egyszer feldolgoztuk.

A véggázok tekintetében a CSA B 140.0 jelű követelmények, amelyek az olajat égető berendezésekre vonatkozó általános előírásokat tartalmazzák, azt írják elő, hogy egy ilyen berendezés véggázaiban a szén-monoxid szintje legfeljebb 0,04 térfogat% lehet. A jelen találmány szerinti berendezés alkalmazásakor mért átlagérték azonban 0,051 térfogat% volt. Meg kell azonban jegyezni, hogy az említett előírásokban meghatározott szintet olajégők ellenőrzésénél kell tartani. Ez a szám inkább a teljesítményre, mint a környezeti ártalom elkerülésére vonatkozik. Ha az égőt megfelelően állítjuk be, a szén-monoxid keletkezési intenzitása csökkenthető, tehát várhatóan a jelen találmány szerinti berendezésnél is a szén-monoxid emisszióját sikerül a jelenlegi értékek alá szorítani. Azt is figyelembe kell venni, hogy ezek az előírások Kanadában érvényesek, míg más országokban más előírásokat kell betartani, ami egyébként a találmány szerinti berendezés által biztosított egyéb paramétereknél is érvényes. A véggázok oxigén- és szén-dioxid-tartalmára vonatkozóan a 10,9 térfogat% és 7,7 térfogat% arány az adott égőfejeket tekintve megfelelőnek tekinthető. Ezek a szintek átlagosan 104%-os számított légfeleslegnek felelnek meg. A kén-dioxid és a nitrogén-oxidok esetében megállapított 61 ppm, illetve 15 ppm érték szintek normálisnak tekinthetők, és semmiféle problémát nem kell okozniuk.

A véggázokra a mérések 372 °C hőmérsékletet adtak, ami az olajjal működő légmelegítő berendezésekre vonatkozó B 104.4 számú CSA-szabvány 7.2.1.4.2 szabálya szerinti tartományba esik. Ez a szabály azt mondja ki, hogy a véggázok hőmérséklete 150 és 400 °C között kell, hogy legyen. A kétségtelenül magas mért hőmérséklet nyilvánvalóan ebbe a tartományba esik.

A tisztított olajtermékeknél, tekintet nélkül arra, hogy a jelen találmány szerinti vagy a már ismertté vált megoldást követő berendezéssel állítottuk elő, illetve a két berendezést egymást követően hasznosítottuk, jól összevethető mérési eredmények adódtak. Az egyetlen jelentősebb különbséget az ismertté vált berendezésből nyert olajok és a találmány szerinti megoldás alapján előállított olajok megjelenésében tapasztaltuk, mivel a jelen találmány szerinti berendezéssel előállított tüzelőanyagoknál az áttetszőség nem volt megfigyelhető, bár a sötét és olajosbama szín mindkét esetben adott volt.

A találmány szerinti berendezéssel előállított deszti Hátúm, amely tüzelőanyagként hasznosítható, számos előnyt mutat összetételét és fűtőértékét tekintve a kereskedelmi forgalomban beszerezhető könnyű tüzelőolajokkal szemben. A viszkozitásban és a sűrűségben különbségek figyelhetők meg, az új termékeknél ezek az értékek az ismertekhez képest magasabbak, és ugyanúgy eltérőek a dermedéspont és a lobbanáspont értékei. Ez annak tudható be, hogy a kereskedelmi forgalomban levő hagyományos könnyű tüzelőolajok telítettparaffin-alapú alifás szénhidrogénekből állnak, amelyek forráspontja viszonylag szűk tartományba esik, míg az elemzések szerint a kapott desztillátumot telített és telítetlen alifás paraffines szénhidrogének keveréke alkotja, ahol a forráspontok igen széles körben térhetnek el egymástól.

A visszamaradó szilárd anyagot tekintve azt állapíthatjuk meg, hogy a találmány szerinti berendezéssel koksz alakú anyag nyerhető, amelynek összetétele a 2. táblázat szerinti. A találmány szerinti eljárással kon23

HU 217 740 Β centrált szilárd anyag feldolgozása gazdaságosan és jól megvalósítható, a jelen bejelentő szerint célszerű lenne ezt a szilárd anyagot a benne levő fémek hasznosítására feldolgozni.

A továbbiakban még leírjuk, hogy olyan vizsgálatokat is végeztünk, amelyek bizonyították, miszerint a hamuból kapott koksz toxikus, de nem kilúgozható, és ezért felhasználható adott esetben aszfalt kiegészítéseként is.

A találmány szerinti berendezésben nyert szilárd anyagban a cink, a foszfor, a magnézium, a kalcium és az ólom olyan mennyiségben van jelen, aminek alapján az említett fémek kinyerésére gondolni lehet. A stratégiai szempontból fontos molibdénből például tonnánként mintegy 3,7 kg-nyi mennyiséget tartalmaz. Ennek meggondolásával a fekete, koksz alakú szilárd anyag újrafeldolgozásra alkalmas. Az egyetlen hátrányt az jelenti, hogy fáradt kenőolajok és hasonló fáradt olajok feldolgozásakor a szilárd szennyezések kis mennyiségével lehet csak számolni. Ezért egy átlagosnak tekinthető berendezéssel évente nagyjából egy nagyobb teherautó rakományát kitevő mennyiségben lehet szilárd maradékot termelni. Ha azonban nagyobb városi területeket tekintünk, ahol több ilyen berendezésre lenne szükség a fáradt olajok feldolgozására, célszerű lehet olyan központosított gyűjtőhálózat létrehozása, amely egyidejűleg a találmány szerint felépített berendezésekből nyert szilárd anyagok újrafeldolgozását is megszervezné.

A találmány szerinti berendezés felhasználásával Kanada Új-Skócia államában, Dartmouth városában további vizsgálatokat végeztünk az OCL Services Ltd. cégnél. Célunk annak meghatározása volt, hogy előfordulhat-e, miszerint a javasolt berendezés a környezetre veszélyes mennyiségű szennyezett füstöt bocsátana ki. A vizsgálatokhoz olyan fáradt olajat választottunk, amely, legalábbis Kanadában, eleget tesz a fáradt olajokra vonatkozó előírásoknak, és azt találtuk, hogy a javasolt eljárással kapott végtermékek között csak egy olyan volt, amelyet adott esetben a környezet számára kockázatosnak lehet ítélni. Ez pedig a hamuból keletkezett koksszerű szilárd hulladék, amelyet a párologtatókamrából nyerünk. Ez az anyag, mint már említettük, nem kilúgozható, de toxikus jellegű, mint erről még szó lesz.

A kiindulási anyag elemzésével nyert eredményeket a 4. táblázatban foglaljuk össze, amelynek adatai a fáradt olajokra tipikus tartományokba esnek.

4. táblázat

Kiindulási anyag elemzési eredményei

Paraméter	Érték
PCB (mint Aroclor 1260), mg/kg	<1
Arzén, mg/kg	<0,05
Ólom, mg/kg	20,8
Kadmium, mg/kg	1,4
Cink, mg/kg	757

Paraméter	Érték
Szedimens (toluolos frakció), tömeg%	4,21
Hamu, tömeg%	0,56
Szerves klorid, mg/kg	382
Lobbanáspont Pensky-Martens-féle pohárban mérve, °C	100
Víztartalom, tömeg%	3,0
Sűrűség, kg/dm3, 15,5 °C hőmérsékleten mérve	0,8860
Kéntartalom, tömeg%	0,56
Szag	oldószerszag

A desztilláció menete:

Kiindulási forráspont 100 °C, 10% 188 °C-nál, 20% 280 °C-nál, 30% 310 °C-nál, 40% 321 °C-nál, 50% 327 °C-nál, 60% 328 °C-nál, 70% 328 °C-nál, 80% 324 °C-nál, 90% 320 °C-nál; a végpontot 328 °Cnál értük el, 60%-os kinyerési aránnyal.

Az elemzési eredményeket a kanadai szabványok szerint a fáradt olajokra megállapított követelményekkel összehasonlítva az állapítható meg, hogy a kapott tüzelőanyag minden tekintetben a környezetvédelmi szabályozásban lefektetett kritériumoknak eleget tesz. A PCB-koncentráció 1 mg/kg értéknél kisebb volt, míg a megengedett határérték 5 mg/kg. A fémek koncentrációja ugyancsak kicsi volt, és ezek az értékek szintén eleget tesznek a követelményeknek.

Az 5. táblázat a találmány szerinti berendezésben nyert szilárd anyag és a hamuból kapott koksz elemzésének eredményeit mutatja. Öt nyomelem jelenlétét követtük a kokszban, és mint ez várható volt, a kiindulási nyersanyagot szennyező fémek a kapott szilárd anyagban dúsultak fel, ami különösen az ólom és a cink esetében volt megfigyelhető. A koncentrációk viszonylag magasak, és ezért a hamut alapvetően a környezetre veszélyes anyagnak kellene tekinteni.

5. táblázat

A szilárd anyag elemzésének eredményei

Paraméter	Hamu, #1 minta	Hamu, #2 minta	Centrifugált zagy, #1 minta
Arzén, mg/kg	2,50	0,19	0,34
Ólom, mg/kg	1160	747	<1,5
Kadmium, mg/kg	32,2	27,8	<0,20
Króm, mg/kg	110	87,2	<0,50
Cink, mg/kg	35,900	61,728	0,064

A kilúgozási tesztet a szabványos követelményeknek megfelelően végeztük el, mégpedig a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó kanadai törvény szerint. Az elemzési eredményeket a 6. táblázat tartalmazza.

HU 217 740 Β

6. táblázat

A hamuból nyert koksz kilúgozási vizsgálatának eredményei

Paraméter	Hamu, #1 minta	Hamu, #2 minta	Kilúgozási határérték
PH	4,10	4,05	-
Arzén, mg/1	<0,05	<0,05	5,0
Ólom, mg/kg	<0,30	<0,30	5,0
Kadmium, mg/kg	<0,01	<0,1	5,0
Króm, mg/kg	<0,10	<0,10	0, 50
Cink, mg/kg	1,8	1,9	nincs érték

Paraméter	#1 vizsgálat (1674-6)*	#2 vizsgálat (1674-1)**
Összes szerves klorid, mg/kg	<60	338
Víztartalom, tömeg%	<0,05	<0,05
Desztillációs tartomány, kezdeti fonáspont, °C 10 ml, °C 20 ml, °C 30 ml, °C 40 ml, °C 50 ml, °C Zárási fonáspont, °C Kitermelés, tömeg%	200 236 267 294 315 331 331 63,0	60 162 205 244 284 315 328 61,0

A kilúgozási vizsgálat eredményei szerint az anyag a törvényben foglalt követelményeknek eleget tesz, vagyis nem tekinthető mérgezőnek.

Az adatokból megállapítható, hogy a hamuból nyert kokszban a nyomelemek részaránya a bevitt nyersanyag összetételétől függ, vagyis a feldolgozott nyers fáradt olaj összetételének megfelelően a kapott szilárd anyag összetétele jelentős eltéréseket mutathat. A 7. táblázatban különböző termékek összehasonlítását mutatjuk be.

7. táblázat

Tisztított termékek elemzésének eredményei

Paraméter	#1 vizsgálat (1674-6)*	#2 vizsgálat (1674-1)**
Lobbanáspont, °C	94	<0,111
Viszkozitás, 20 °C-nál 10-6 m2/s	11,8	5,26
Fűtőérték, MJ/kg	62,683	63,723
Elemzési eredmények H, tömeg%	12,85	12,57
C, tömeg%	86,62	86,27
N, tömeg%	0,06	0,01
O, tömeg%	0,42	1,09
S, tömeg%	0,29	0,32
Hamu, 775 °C-os kiégetésnél, tömeg%	<0,005	<0,005
Arzén, mg/kg	0,21	0,25
Ólom, mg/kg	<1,0	<1,0
Króm, mg/kg	<1,0	<1,0
Kadmium, mg/kg	<0,2	<0,2
Cink, mg/kg	-	<0,2
Szín (ASTM Dl500/96 szerint)	<3,0 olajbarna	4,0 olajbama
Kiégethető szénmaradék, tömeg%	0,051	0,045
Dermedéspont, °C	-16	-21
Szag	égetett	égetett
PCB (mint Aroclor 1260), mg/kg	<1	4,8

Megjegyzések:

*=a #1 vizsgálat során centrifugált és lobbanáspontra beállított anyagot elemeztünk ** = a #2 vizsgálat során csak centrifugált anyagot vizsgáltunk, amelynél a lobbanáspontra vonatkozó érték a lobbanáspont beállítása előtt és után mert lobbanáspontok különbségét jelenti A #1 jelű vizsgálat azt bizonyította, hogy az az anyag, amelynél az olaj lobbanáspontja viszonylag alacsony volt, vagyis mintegy 94 °C, egymást követő centrifűgáláson és a lobbanáspont beállításán ment keresztül. A #2 jelű vizsgálat során az éppen centrifügált anyagot elemeztük, a lobbanáspont beállítása nélkül, amit később végeztünk el. A lobbanáspontra két adat szerepel, az egyik a beállítás előtt, a másik a beállítás után, és a megadott számmal azt jellemeztük, hogy a beállítás előtt a lobbanáspont 0 °C alatt volt, míg beállítás után 111 °C-ra növekedett. A környezetvédelmi szempontokból ez nem jelent nagy különbséget, de az olaj osztályozása és esetleges szállíthatósága tekintetében jelentős eltérést biztosít.

A centrifugálással nyert zagy alakú mellékterméket szintén elemeztük, és azt megállapítottuk, hogy ez a környezetvédelmi előírásoknak gyakorlatilag minden szempontból megfelelt. A zagyot a találmány szerinti berendezésben fel lehet dolgozni.

A 7. táblázatban bemutatott adatokkal jellemzett tüzelőanyag lényegében azonos az előzőekben olaj 4 és olaj 5 jellel meghatározott anyagokkal, legalábbis az ASTM-szabvány szerinti követelményeket tekintve, és ezért ezek a tüzelőanyagok az utóbbiakhoz hasonlóan hasznosíthatók.

A találmány szerinti eljárás és berendezés alkalmas előzetesen már feldolgozott anyagok további feldolgozására, illetve a belőle nyert anyagokból a tapasztalat szerint dízelmotorokban felhasználható tüzelőanyag állítható elő. Megállapítható, hogy a nyert, viszonylag tiszta anyagban a fémek és egyéb káros szennyezők koncentrációja alacsony szinten marad.

Az ellenőrzés során vizsgáltuk a véggázok összetételét. Bizonyíthatóan a szén-monoxid kibocsátási szintje alacsony volt, vagyis az égetés jó hatásfok mellett volt végrehajtható.

Igen célszerű a találmány szerinti berendezésnek az a megvalósítása, amikor a kapcsolóelemek egy jelentős részét, és különösen a reléket a 400 programozható logi25

HU 217 740 Β kai vezérlő elem részegységei valósítják meg. Ilyen vezérlő elem lehet például az OMRON C60 típusú központi egység, amelyet például a következő utasítássorral lehet üzembe helyezni:

„SI-402-80 fáradt olajat tisztító rendszer, 1,24, by Sussex MFG. Limited”

Cím	Mnemonikus kód	Operandus
00000 LD		00002
00001 LD	NŐT	00003
00002 OR		00211
00003 OR	NŐT	00212
00004 OR		00213
00005 OR	NŐT	00203
00006 KEEP		00303
00007 LD		00004
00008 LD		00307
00009 OR		00405
00010 KEEP		HR 0006
00011 LD		00303
00012 AND	NŐT	00008
00013 AND	NŐT	HR 0006
00014 AND	NŐT	00006
00015 OUT		00100
00016 LD	NŐT	00006
00017 OR		00007
00018 AND		00303
00019 LD		00004
00020 DR		00015
00021 AND	LD
00022 AND		00008
00023 AND		HR 0006
00024 AND	NŐT	00009
00025 AND		00011
00026 AND	NŐT	00012
00027 AND		00207
00028 AND	NŐT	00209
00029 AND		00204
00030 AND	NŐT	HR 0008
00031 OUT		00112
00032 LD	NŐT	00006
00033 OR		0007
00034 AND		00303
00035 LD		00004
00036 OR		00015
00037 AND	LD
00038 AND		00008
00039 AND		HR 0006
00040 AND	NŐT	00009
00041 AND		00011
00042 AND		00207
00043 AND	NŐT	00209
00044 AND		00204
00045 AND	NŐT	HR 0008
00046 AND		TIM 003
00047 OUT		00113
00048 LD		00112
00049 OR		00113
00050 AND		00303
00051 OUT		00102
00052 LD		00012
00053 OR		00209

Kommentár Megjegyzés egység indítása

ES PB NC

130 FL TMK szobahőmérséklet kisegítőreferencia felső úszókapcsoló alsó úszókapcsoló befúvás vezérlésének átírása tápszivattyú indítása biztonsági kapcsolás kis teljesítmény kapcsolása kis teljesítmény indítása ventilátor vezérlése betáplálás leállítása ventilátor vezérlése lebegőkapcsoló biztonsági kapcsoló alsó úszókapcsoló krakkolásiüzemmód-kapcsoló kis teljesítményű betáplálás kapcsolása kis teljesítményű betáplálás indítása 130 vezérlőrelé túlfolyási úszókapcsoló áramlás vezérlése krakkolás időzítésének bekapcsolása áramlás követése hőmérséklet vezérlése nyomás ellenőrzése normál égetés ventilátor vezérlése lebegőkapcsoló biztonsági kapcsoló alsó úszókapcsoló krakkolásiüzemmód-kapcsoló kis teljesítményű betáplálás kapcsolása kis teljesítményű betáplálás indítása 130 relé túlfolyás ellenőrzése krakkolás időzítésének bekapcsolása áramlás ellenőrzése hőmérséklet vezérlése nyomás ellenőrzése áramlás időzítése áramlás kikapcsolása normál krakkolás áramlás kikapcsolása biztonsági kapcsoló krakkolás kikapcsolása áramlás szabályozása áramlás vezérlése

HU 217 740 Β

Cím	Mnemonikus kód	Operandus
00054 AND	NŐT	TIM 002
00055 TIM		003 #0200
00056 LD		TIM 003
00057 TIM		002 #0020
00058 LD		00215
00059 LD		TIM 005
00060 KEEP		HR 0008
00061 LD		00303
00062 AND		HR 0008
00063 TIM		005 #0100
00064 LD		00303
00065 AND		00014
00066 AND		00013
00067 AND		HR 0006
00068 AND	NŐT	00015
00069 OUT		00103
00070 LD
00071 AND		00006
00072 AND		00200
00073 LD		00303
00074 AND		00210 130
00075 AND		00014
00076 OR	LD
00077 AND	NŐT	00015
00078 OUT		00104
00079 LD		00303
00080 AND		00006
00081 AND		00201
00082 AND	NŐT	00015
00083 OUT		00105
00084 LD		00303
00085 AND	NŐT	00006
00086 AND		00015
00087 OUT		00106
00088 LD		00006
00089 OUT		00108
00090 LD		00006
00091 TIM		006 #0030
00092 LD		TIM 006
00093 OUT		00110
00094 LD		00006
00095 TIM		007 #0060
00096 LD		TIM 007
00097 OUT		00109
00098 LD		00205
00099 TIM		004 #0450

Kommentár Megjegyzés áramlás időzítése nyomáskapcsoló nyomásszabályozás időzítése biztonsági kapcsoló nyomásszabályozás biztonsági kapcsoló

3,16 10^-5 m³/sec (f₂ g. p. m.) teljesítményű szivattyú indítása hőmérsékleti riasztás kis teljesítményű betáplálás indítása krakkolásiüzemmód-kapcsoló

3,16· 10”⁵ m³/sec (/₂ g. p. m.) teljesítményű szivattyú kikapcsolása

00303 biztonsági kapcsoló ventilátor indítása

3,16· 10 ⁵ m³/sec (/₂ g. p. m.) teljesítményű szivattyú indítása biztonsági kapcsoló relé

3,16 -10-⁵ m³/sec (f₂ g. p. m.) teljesítményű szivattyú indítása krakkolásiüzemmód-kapcsoló

9,5 · 10 ⁵ m³/sec (i/₂ g. p. m.) teljesítményű szivattyú kikapcsolása biztonsági kapcsoló ventilátor vezérlése

1,26 10*⁴ m³/sec (2 g. p. m.) teljesítményű szivattyú indítása krakkolásiüzemmód-kapcsoló

1,26 -10^-4 m³/sec (2 g. p. m.) teljesítményű szivattyú kikapcsolása biztonsági kapcsoló ventilátor vezérlése krakkolásiüzemmód-kapcsoló krakkolási időzítő indítása ventilátor vezérlése első és második ventilátor ventilátor vezérlése harmadik és negyedik ventilátor ventilátor vezérlése ötödik és hatodik ventilátor tisztított anyag továbbítása

HU 217 740 Β

Cím	Mnemonikus kód	Operandus
00100 LD		00205
00101 AND		TIM 004
00102 OUT		00111
00103 LD		00213
00104 OUT		00300
00105 LD		00208
00106 AND		00303
00107 OUT		00307
00108 LD		00213
00109 LD		00002
00110 KEEP		HR 0001
00111 LD	NŐT	00203
00112LD		00002
00113 KEEP		HR 0002
00114LD		00209
00115 LD		00002
00116 KEEP		HR 0003
00117LD		00210
00118 LD		00002
00119 KEEP		HR 0004
00120 LD		HR 0001
00121 OR		HR 0002
00122 OR		HR 0003
00123 OR		HR 0010
00124 OUT		00310
00125 LD		00303
00126 AND		HR 0006
00127 OUT		00308
00128 LD		00209
00129 AND		00303
00130 OUT		00311
00131 LD		HR 0001
00132 OUT		00312
00133 LD		HR 0002
00134 OUT		00313
00135 LD		HR 0003
00136 OUT		00314
00137 LD		HR 0004
00138 OUT		00315
00139 LD	NŐT	00212
00140 LD		00002
00141 KEEP		HR 0010
00142 LD		HR 0010
00143 OUT		00306
00144 LD		00202
00145 OUT	TR	0
00146 AND	NŐT	TIM 020
00147 OUT		00101
00148 LD	TR	0
00149 AND		00000
00150 TIM		020 #0300
00151 LD		00202
00152 AND		TIM 020
00153 OUT		00107
00154 LD		00206
00155 OUT 00156 END		00309

Kommentár Megjegyzés tisztított anyag továbbítása tisztított anyag áramának leállítása tisztított anyag áramának kikapcsolása kisegítő tüzelőanyag betáplálása kisegítő tüzelőanyag kikapcsolása krakkolás időzítésének beállítása biztonsági mérés befüvás vezérlésének átvétele kisegítő tüzelőanyag beadagolása egység indítása felső úszókapcsoló egység indítása áramlás mérése egység indítása

130 relé egység indítása nincs tüzelőanyag áramlása felső szint érzékelése áramlás követése meghibásodásjelző kapcsolása biztonsági mérés kis teljesítményű szivattyú indítása kis teljesítményű szivattyú kikapcsolása áramlás mérése biztonsági ellenőrzés tüzelőanyag áramoltatása tisztított tüzelőanyag hiánya tisztított tüzelőanyag hiánya felső szint ellenőrzése felső szintnél tüzelőanyag ellenőrzése áramlás ellenőrzése tüzelőanyag áramlásának ellenőrzése hőcserélő hőmérsékletének ellenőrzése hőcserélő meleg állapota szobahőmérséklet ellenőrzése egység indítása lángőr indítása időzítés kikapcsolása ing sv

V-os lángérzékelő indítása lángőr indítása időzítés kikapcsolása láng gyújtása vízmérő úszókapcsoló bekapcsolása víztovábbítás kikapcsolása

Claims (40)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Berendezés újrahasznosítható olaj kinyerésére fáradt olajból, amely fáradt olajat szállító főbevezetéssel és a fáradt olajból elpárologtatással nyert közeget elvezető kiömléssel ellátott párologtatókamrát, a párologtatókamrához kapcsolódó, a fáradt olajat a benne levő olaj forráspontja fölé hevítő melegítőegységet, a párologtatókamra főbevezetéséhez kapcsolódó és a fáradt olajat betápláló szivattyút tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a berendezésben, a párologtatókamrában (22) lévő fáradt olaj szintjét ellenőrző, kapcsolóval ellátott szintérzékelő elrendezés, valamint a párologtatókamrában (22) lévő fáradt olaj szintjét megfelelő értéken tartó szivattyú (318, 322, 326), továbbá a szivattyúval (318, 322, 326) összeköttetésben lévő kapcsoló van, továbbá a kapcsoló a melegítőegységhez és a szivattyúhoz (318, 322, 326) kapcsolt és azokat szabályozó, a párologtatókamrában (22) lévő olaj megfelelőnél alacsonyabb szintje esetén a szivattyút (318, 322, 326) bekapcsoló és a melegítőegységet kikapcsoló vezérlőáramkörhöz van csatlakoztatva, és a berendezésben a szintérzékelő elrendezés jeleit külső vezérlésre figyelmen kívül hagyó és a melegítőegység folyamatos működését a fáradt olaj egy adott szint alatti mennyisége esetén a hevítés folytatása céljából fenntartó, ezzel a párologtatókamrában (22) levő fáradt olajból a benne levő újrahasznosítható olaj teljes mennyiségének elpárologtatósát biztosító krakkolásiüzemmód-kapcsoló (250) van.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a melegítőegység tüzelőanyag levegő jelenlétében történő elégetésére, ezzel hő és füstgáz előállítására alkalmasan van kiképezve, a párologtatókamra (22) és a melegítőegység elpárologtatóegységet (2) meghatározó házban (11) van elrendezve, továbbá a ház (11) a melegítőegységben keletkező füstgázokat elvezető kiömléssel (38) van kiképezve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a párologtatókamra (22) az elpárologtatóegység (2) házán belül elrendezett belső zárt térként van kialakítva, amely a háztól (11) a forró füstgázok szabad áramlását megengedő távolságon van elrendezve.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a párologtatókamra (22) a ház (11) falaitól térközzel elválasztottan van elrendezve, továbbá a háznak (11) bemenőajtót (34) befogadó zárófala (29) van, ahol a bemenőajtó (34) a párologtatókamra (22) belső terébe nyílóan, szilárd anyag eltávolításának biztosítására van kiképezve.
5. 5. A 2-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a melegítőegység a párologtatókamra (22) alatt elhelyezett két égővel van ellátva, ahol az égők egymással szemben vannak elrendezve és a házhoz (11) a vezérlőáramkörhöz tartozó, az égőfejek működését a párologtatókamrán (22) belül egy adott hőmérséklet fenntartása irányában befolyásoló hőszabályozó egység van elrendezve.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a párologtatókamra (22) kiömléséhez (38) kondenzálóegység (4) kapcsolódik, amely kondenzált visszanyert olajat továbbító kiömléssel és a kiömléshez kapcsolódó, a visszanyert olajat gyűjtő tartállyal (86) van ellátva.
7. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kondenzálóegység (4) több rétegben elrendezett, az elpárologtatott olajat továbbító és megnövelt hőátadó felületet biztosító hőcserélő vezetékekkel (74) van kialakítva, ahol a hőcserélő vezetékek (74) legalább egy része házban (90) van elrendezve, és a házhoz (90) rajta az elpárologtatott olaj hőtartalmát csökkentő és kondenzációját biztosító levegőt áthajtó, legalább egy ventilátor (92) van csatlakoztatva, amely a hőcserélő vezetékek (74) fölött van elrendezve.
8. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább egy ventilátor (92) a ház (90) felső szintjében van elrendezve.
9. 9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hőcserélő vezetékek (74) négyszögletes keresztmetszettel vannak kialakítva, és ferde rétegekben (78, 82) egymással párhuzamosan vannak elrendezve, és kiömléseikhez közöttük cikcakk alakban kapcsolatot biztosító csatlakozóvezeték (81) van rendelve.
10. 10. Az 1 -9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szintérzékelő elrendezés a párologtatókamra (22) falába beépített, a párologtatókamrában (22) a fáradt olaj egy minimális szintjét érzékelő biztonsági úszókapcsolót (341), továbbá a gyűjtőtartályon (86) elhelyezett biztonsági úszóelemes kapcsolót (184) tartalmaz, ahol a biztonsági úszókapcsolók (341, 184) az olajszint hiánya esetén a fűtést kikapcsoló, a gyűjtőtartály (86) túltöltését megakadályozó vezérlőáramkörbe vannak iktatva.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szintérzékelő elrendezéshez a szivattyúkat (318, 322, 326) vezérlő alsó, biztonsági, közbenső és felső úszókapcsolók (340, 341, 342,

    343, 344, 345) vannak rendelve, ahol a szintérzékelő elrendezés a párologtatókamrában (22) levő olaj szintjének ellenőrzésére és a szintnek egy adott felső és alsó határérték között való tartására szolgáló szivattyú (318, 322, 326) működtetésére alkalmasan van kiképezve.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alsó, biztonsági, közbenső és felső úszókapcsolókkal (340, 341, 342, 343,

    344, 345) ellátott úsztatótartálya (336) van, és az úsztatótartály (336), valamint a párologtató egység (22) között kiszolgálótartály (332) van beiktatva, ahol a kiszolgálótartály (332) szivattyúhoz (318, 322, 326) van csatlakoztatva.
13. 13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kiszolgálótartály (332) első csatlakozócsővel (334) az úsztatótartályba (336) és második csatlakozócsővel (338) a párologtatókamrába (22) van vezetve, továbbá az első és második csatlakozócsőben (334, 338) a fáradt olaj konvektív áramát kiküszöbölő, valamint a kiszolgálótartály (332), az úsztatótartály (336) és a párologtatókamra (22) közötti hőcserét csökkentő terelőlemezek (351, 352, 353, 354) vannak elrendezve.

    HU 217 740 Β
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy több egyedi szivattyút (152, 190, 310, 318, 322, 326) tartalmaz, a szivattyúkhoz (152, 190, 310, 318, 322, 326) az úsztatótartályban (336) az alsó, közbenső és felső úszókapcsolók (340, 341, 342, 343, 344, 345) vannak rendelve, és az egyes szivattyúkhoz (152, 190, 310, 318, 322, 326) rendelt úszókapcsolók (340,341,342, 343, 344, 345) egymás fölött a szivattyúk (152, 190, 310, 318, 322, 326) teljesítményének csökkenő mértéke szerint vannak elrendezve.
15. 15. A 14. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szivattyúk (152, 190, 318, 322, 326) közül a legkisebb teljesítményű a kiszolgálótartályhoz (332) van tápvezetékkel (347) csatlakoztatva, a tápvezeték (347) a kiszolgálótartályon (332) van meghosszabbításon (347a) keresztül a párologtatókamrába (22) vezetve.
16. 16. A 11-15. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy több szivattyút (152, 190, 310, 318, 322, 326) tartalmaz, amelyek között a párologtatókamrába (22) közvetlenül csatlakoztatott, a betáplálás kezdetén működő szivattyú (310) van, és a szintérzékelő elrendezés az úsztatótartályban (336) elrendezett alsó biztonsági úszókapcsolót (340) tartalmaz, amely az alsó helyzetet foglalja el, és az alsó biztonsági úszókapcsoló (340) a fáradt olajnak a párologtatókamrában (22) levő szintje által egy adott érték elérésekor a szivattyú (310) kikapcsolására és a melegítőegységnek a fáradt olaj egy adott szint alatti szintje mellett levő kikapcsolására alkalmasan van kiképezve.
17. 17. A 11-16. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a párologtatókamrával (22) összekapcsolt, a párologtatókamrában (22) összegyűlt anyagból mintavételt engedélyező elszívótartályt (390) tartalmaz.
18. 18. A 11-17. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a melegítőegység legalább egy, a házon (11) belül a párologtatókamra (22) szintje alatt elrendezett égőfejjel van ellátva, ahol az égőfejhez égéshez levegőt továbbító ventilátor (92) van rendelve, továbbá a vezérlőáramkör az egyes égőfejekhez rendelt vezérlő részegységekkel van kialakítva, valamint a vezérlőegységben a párologtatókamrában (22) előírt hőmérsékletet tartó égőfejek vezérlésére alkalmas hőmérséklet-szabályozó (104, 128) van.
19. 19. A 18. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az úszókapcsoló egységhez az úsztatótartályon (336) és az égőfej vezérlőáramkörén elrendezett, a párologtatókamrában (22) a fáradt olaj egy alsó és egy felső szintjéhez rendelten, továbbá előre meghatározott hőmérséklet elérésekor az égőfej vezérlőáramkörét nyitó és záró biztonsági úszókapcsoló (341), valamint nyomásérzékelő van rendelve, ahol a nyomásérzékelő a párologtatókamra (22) belsejében uralkodó nyomás mérésére alkalmasan van kialakítva, és túlfolyás esetén az égőfej vezérlőáramkörének nyitására szolgálóan van kiképezve, továbbá a krakkolásiüzemmód-kapcsoló (250) a biztonsági úszókapcsolónál (341) a krakkolási üzemmód indításakor az alacsony biztonsági fokozatú álláshoz tartozó jelzés átértékelésére alkalmasan van kiképezve.
20. 20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kondenzálóegységen (4) áramlást befolyásoló, egy adott határnál erősebb áramlást érzékelő vezérlő úszóelemes kapcsolók (114, 115) vannak elrendezve, a vezérlő úszóelemes kapcsolók (114, 115) az égőknek a párologtatókamra (22) kimenetén továbbított anyagmennyiséget korlátozó és ezzel a kondenzálóegységben (4) az intenzív áramlással tisztítást biztosító vezérlőáramkörére vannak csatlakoztatva.
21. 21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kondenzálóegységen (4) első és második időtartamot egymással váltakozóan beállító, az első időtartamban a melegítőegység működését engedélyező, a másodikban kizáró időzítőkkel (122, 177, 178) kapcsolódó vezérlő úszóelemes kapcsolók (114, 115) vannak elrendezve.
22. 22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy szivattyúval (310) van ellátva, ahol a szintellenőrzés kapcsolórendszerében a párologtatókamrában (22) levő fáradt olaj szintjét érzékelő, minimális szint esetén a vezérlőáramkömek és a szivattyú (310) tápellátási rendszerének jelt adó alsó úszókapcsoló (340) van elrendezve, a szivattyú (310) működését szükség szerint leállító, az égők vezérlését minimális szint elérésekor működtető tápmegszakító kapcsolóval (119) van ellátva, amely az alsó úszókapcsolóra (340) van csatlakoztatva, továbbá a berendezés a párologtatókamrában (22) levő anyag szintjét tartó legalább két, egymástól eltérő teljesítményű és egy-egy, a párologtatókamrában (22) kijelölt alsó és felső szint között a fáradt olaj mennyiségét érzékelő közbenső úszókapcsolóra (342, 343) vezetett szivattyút (318, 322, 326) tartalmaz, ahol a szivattyúk (318, 322, 326) közül a kisebb teljesítményűhöz tartozó közbenső úszókapcsoló (343) a nagyobb teljesítményűhöz tartozó közbenső úszókapcsoló (342) fölött van elrendezve.
23. 23. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a krakkolásiüzemmód-kapcsoló (250) a vezérlőáramkörben a párologtatókamrába (22) fáradt olajat vezető cső lezárására és ezzel az égők folyamatos krakkolási üzemmódjának engedélyezésére alkalmasan van kiképezve.
24. 24. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a krakkolásiüzemmód-kapcsoló (250) mellett krakkolási beállító időzítőkapcsolóval (278) az utóbbihoz kapcsolódó, az elpárologtatóegységen (2) elrendezett hőmérséklet-szabályozóval (128) van ellátva, ahol a krakkolásiüzemmódkapcsoló (250) a hőcserélőként is működő kondenzálóegység (4) hőmérsékletének a párologtatókamrában (22) levő anyag illékony összetevőinek lényegében teljes eltávozását jelző emelkedésekor aktiválódó, az égetés vezérlését megszakító és az égőhöz tartozó ventilátor (92) működését adott időn keresztül fenntartó, ezzel a párologtatókamra (22) hőmérsékletének csökkentését biztosító időzítő kapcsolóval (278) csatlakozik.
25. 25. A 18-24. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a gyűjtőtartályban (86) levő tiszta olaj szintjét érzékelő külön úszókapcso30

    HU 217 740 Β lóval van ellátva, a párologtatókamrához (22) a fáradt olaj felső szintjét követő felső úszókapcsoló (345) van rendelve, továbbá a berendezésen vagy annak környezetében legalább egy, hőmérsékletet követő érzékelő van elrendezve, a hőmérsékletet követő érzékelő és a felső úszókapcsoló (345) a berendezés működését megszakító és a hőmérséklet, illetve az anyag mennyiségének egy adott értéket túllépő szintje mellett hibajelzést adó megszakítóegységhez van csatlakoztatva.
26. 26. A 18-24. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az elpárologtatóegység (2) kiömlésével (38) kapcsolódó, az elpárologtatóegységet (2) elhagyó éghető gőzöket elégető fáklyatomya, továbbá a fáklyatoronyban gyújtást fenntartó és ezzel az éghető gőzök elégetését biztosító forrása van, ahol a fáklyatorony éghető gázokat továbbító kiömléssel van ellátva.
27. 27. Az 1-26. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a krakkoláshoz tartozó időzítőkapcsoló a párologtatókamra (22) illékonyanyag-tartalmának eltávozásakor működésbe lépő és az égők ventilátorainak (92) működését a párologtatókamra (22) lehűtéséig fenntartó érintkezőpárral (210) van ellátva.
28. 28. A 23-27. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a párologtatókamrához (22) kapcsolódó, a párologtatókamrából (22) anyagminta kivételét engedélyező gyűjtő tartállyal (86) van ellátva.
29. 29. A 18-28. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a párologtatókamrában (22) levő fáradt olaj szintjét követő alsó, biztonsági, közbenső és felső úszókapcsolókkal (340, 341, 342, 343, 344, 345) ellátott úsztatótartálya (336) van, továbbá az úsztató tartály (336) első és második csatlakozó csövön (334, 338) keresztül kiszolgálótartályhoz (332) kapcsolódik, ahol az első és második csatlakozócső (334, 338) a fáradt olaj áramlásának konvektív jellegét jelentős mértékben csökkentő terelőlemezekkel (351, 352, 353, 354) van ellátva.
30. 30. Légköri nyomáson lejátszódó eljárás újrahasznosítható olaj kinyerésére fáradt olajból, amikor is fáradt olajat melegítünk és a benne levő elpárologtatható összetevőkből gáz halmazállapotú közeget képezünk oly módon, hogy

    i) a fáradt olajat párologtatókamrában hevítjük, elpárologtatható összetevőit gáz halmazállapotú közegként elvezetjük és hasznosítható termékként kinyerjük, ii) a párologtatókamrába a fáradt olajat folyamatosan bejuttatjuk, ezzel az elpárologtatható összetevők eltávolításával nyert szilárd anyag koncentrációját üledék képződéséig emeljük, azzal jellemezve, hogy iii) a párologtatókamrába a fáradt olaj betáplálását egy adott idő után megszüntetjük és az üledéket megemelt hőmérséklet mellett krakkolási üzemmódban hevítjük, ezzel a fáradt olajból lényegében az összes elpárologtatható összetevőt kihajtjuk és a szilárd összetevőket kinyerjük, majd iv) a szilárd maradékból az elpárologtatható összetevők teljes kihajtása után a szilárd maradékot kinyerjük.
31. 31. A 30. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hőmérsékletet a párologtatókamrán belül szabályozva azt meghatározott szinten tartjuk.
32. 32. A 30. vagy 31. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a krakkolási üzemmód beindítása előtt az elpárologtatható összetevőket újrahasznosítható olajként kondenzáljuk.
33. 33. A 30-32. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fáradt olajat teljes mértékben, hermetikusan lezárt párologtatókamrában melegítjük, majd zárt kondenzálóegység mellett az újrahasznosítható olajat kinyerjük, amikor is a párologtatókamrát a szilárd maradék kinyeréséhez szükséges hozzáférést biztosító ajtóval látjuk el.
34. 34. A 32. vagy 33. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az újrahasznosítható olajat megnövelt hőcserélő felületet biztosító keresztirányú vezetékeken való áthajtással kondenzáljuk, és a keresztirányú vezetékeket ventilátorral áramlásba hozott levegővel hűtjük.
35. 35. A 34. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a keresztirányú vezetékeken az olajat és a ventilátorral a levegőt egymással párhuzamos irányban áramoltatjuk.
36. 36. A 30-35. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hagy az újrahasznosítható olajat külön tartályban gyűjtjük össze.
37. 37. A 36. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a párologtatókamrában (22) levő fáradt olaj és a külön tartályban levő újrahasznosítható olaj szintjét követjük, a fáradt olaj szintjének egy meghatározott felső határ fölé való emelkedésekor vagy egy meghatározott alsó határ alá süllyedésekor, illetve a külön tartályban levő olaj szintjének egy felső határ fölé való emelkedésekor a követést megszüntetjük.
38. 38. A 34-37. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a párologtatókamrában levő olaj szintjét ellenőrizzük, az újrahasznosítható olajat külön tartályban összegyűjtjük, a külön tartályban az újrahasznosítható olaj mennyiségét követjük, és a fáradt olajnak egy meghatározott alsó és felső szinttel kijelölt tartományból való eltávozása, vagy a visszanyerhető olajnak egy adott szintet való túllépése esetén a követést megszüntetjük, továbbá a párologtatókamrában a hőmérsékletet a hevítés során ellenőrizzük, és a párologtatókamra melegítését egy meghatározott értékű hőmérséklet elérése után megszüntetjük, a párologtatókamrába torkolló vezetékek hőmérsékletét követjük, és a ventilátort a hőmérséklet egy adott szintjének elérésekor működésbe hozzuk.
39. 39. A 30-38. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a párologtatókamrát a fáradt olaj melegítése során először egy első értékű hőmérsékletre hevítjük, majd krakkolási üzemmódnál egy második, az elsőnél magasabb értékű hőmérsékletre hevítjük, és ezzel a párologtatókamrából az elpárologtatható anyagokat lényegében teljes mennyiségben kihajtjuk.
40. 40. A 30-39. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fáradt olaj kezeléséhez belőle zagyot képezünk, a fáradt olajat a szénhidrogének elpárologtatásához szükséges hőmérsékletre hevítjük, amivel a nehezebb szénhidrogéneket és a szilárd szennyezőket a zagyba visszük át.