HU217730B - Szerkezet optikai szálak elkülönített kötéséhez és rendezéséhez - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya optikai szálrendező, amelynek egyik oldalán optikaiszál átvezetésére kialakított több első és legalább egy második járata(8, 10) és legalább egy száltároló szerkezete van, amely száltárolószerkezet az első és második járatokhoz (8, 10) képest a közöttükátvezetett szálat külső felületével a szál kritikus hajlításisugaránál nem kisebb sugár mentén megtámasztó módon van elrendezve. Aszáltároló szerkezet sötét szálak tárolására kiképzett szálrendező dob(13), amely üreges, és az optikai szálat a maradandó károsodást okozóhajlítási sugárnál nagyobb hajlítási sugárral hajlított helyzetbenmegtámasztó belső felülettel van kiképezve, továbbá a dob (13) falábanszál szabad végének bevezetésére kialakított nyílás vagy rés (15) van,továbbá a dob (13) a sötét szálat a dob (13) belsejében megtartó,sugárirányban befelé álló tartóelemmel (20) van ellátva. A találmánytárgya továbbá szerkezet optikai szálak elkülönített rendezéséhez éskötéséhez, vagy összekapcsolásához az optikai szálrendező (21)felhasználásával. Az optikai szálak elkülönített rendezéséhez és/vagykötéséhez a szálrendező (21) egy vagy több járatán (8, 9) kivezetettoptikai szálakhoz alaplemezen elhelyezett tálcák kapcsolódnak, amelytálcákon a szálrendezőből (21) kivezetett és a tálcákon lévő szálakközötti kötések helyezkednek el. ŕ

Description

A leírás terjedelme 16 oldal (ezen belül 9 lap ábra)

HU 217 730 Β

A találmány tárgya optikai szálrendező és ilyennel kialakított szerkezet optikai szálak elkülönített kötéséhez és rendezéséhez, optikai szálas hálózatokban való felhasználáshoz, különösen optikai szálak hosszabbításához, lezárásához és elágaztatásához.

Az optikai szálak általában nagyon kicsik, törékenyek, és ennélfogva könnyen sérülnek, és ezért szerelés és használat során igen gondosan kell bánni velük. A károsodás és fény veszteség elkerülése érdekében az optikai szálat nem szabad túlzottan meghajlítani, és nem szabad kedvezőtlen környezeti körülményeknek kitenni. Amint az jól ismert, minden egyes szál úgynevezett kritikus hajlítási sugárral jellemezhető, és ennél kisebb sugarú hajlítás esetén a szálból a fény egy része elvész, vagyis fényveszteség lép fel. Következésképpen egy optikai szálas rendszert oly módon kell kialakítani, hogy a szálak hajlítási sugarai közül egyik se legyen kisebb, mint ez a kritikus érték. Ezenfelül a szálakat még szerelés közben sem szabad egy ennél kisebb sugárnál jobban meghajlítani, amelynél kisebb ívű hajlítás esetén tartós károsodás marad vissza. Ezen követelmények behatárolják az optikai szálas hálózatok alkatrészeinek tervezési feltételeit.

Az optikai szálas rendszerek alkatrészeinek alkalmasaknak kell lenniük az optikai kábelek és az azokat összetevő optikai szálak rendezésére, például a kábelek végénél, hosszabbításánál és leágazásánál. Ez megköveteli a kábelek gondos vezetését például annak érdekében, hogy könnyen hozzá lehessen férni, az esetleg nagyszámú hosszabbítás mindegyikéhez való hozzáférést, valamint a kábelekből meghagyott tartalékolt szakaszok tárolását.

Ezen követelmények kielégítésére számos javaslat született. Az US 4840449 számú szabadalmi leírás például optikai szálrendező és hosszabbítóelrendezést ismertet, amely lehetővé teszi a fölösleges szálak változó hosszúságú szakaszainak tárolását. Ezen szálrendező két, egymástól különálló, párban elrendezett hengert tartalmaz alaplap első téglalap alakú részéből kiindulva, valamint egy hosszabbítótálcát, amelynek egymással szemben fekvő belépőoldalai vannak optikai szál számára egy második téglalap alakú részben elrendezve. A fölösleges szálat az egyik vagy mindkét henger köré és több különböző hosszúságú járaton át egy alatta fekvő hosszabbítótálcára vezetik, és ezáltal tárolják az optikai szálak különböző hosszúságú szakaszait. A szálhosszakat az óramutató járásával megegyező vagy ellentétes irányban, vagy 8-as alakzatban helyezik el, és ezáltal minden optikai szál végét a hosszabbítótálca előre meghatározott belépőoldalára irányítják anélkül, hogy eközben megsértenék a szál hajlítási sugarára vonatkozó előírásokat.

Az US 4627686 számú szabadalmi leírás optikai szálakhoz és optikai szálas kábelekhez való hoszszabbítótálcát ismertet, amely három elemet tartalmaz: alapot, az alaphoz társított, több optikai szálat tároló szerkezetet és az alaphoz erősített, optikai szálat fogadó szerkezetet. Az alap kerületén több felfelé álló oldalfalelem helyezkedik el, amelynek zárószakasza befelé ívelt az alap közepe irányában.

A WO 90/12334 jelű szabadalmi dokumentum tartólapot ismertet, amely a tartólapon levő optikai szálakhoz beérkező optikai szálak csatlakoztatására szolgál. Ennek érdekében legalább egy optikai csatolást tartalmaz. Az optikai csatolás a tartólap elülső oldalán helyezkedik el, és két hengeres kinyomással ellátott tárolórekeszben helyezkedik el. A hengeres kinyomások vezetik meg az optikai szálakat a csatlakozáshoz és attól eltávolodva, továbbá megvezetik a beérkező szálakat, amelyek a tartólapon kialakított résből érkeznek vagy pedig oda vannak kivezetve. A tárolórekeszben többféle feladat oldható meg, beleértve a tartalékszál tárolását, továbbá az optikai csatlakozás vagy kötés elhelyezését. Használat közben ebben a tárolórekeszben összekeveredve egymással többféle feladatot ellátó szál és kötés helyezkedik el, amelyeket nehéz azonosítani, és hozzáférésük is nehézkes. Ezen megoldás segítségével nem oldható meg az optikai szálak elkülönített kötése és rendezése vagy kezelése, mivel ebben az esetben a kötések és az optikai csatolások ugyanott helyezkednek el. Ezenfelül a rekeszben levő kinyomások hagyományos kiképzésűek, nincs hasznosítható üregük, mivel csak külső felületük alkalmas a szálak megvezetésére, de belsejükben szál nem tárolható. Ezen megoldás esetében a tartólapon levő csatlakoztatott szálak áthaladnak a résen, és ívelt csatornán át tárolórekeszbe vezethetők. A különböző optikai elemek, továbbá tartalékszálak, valamint más eszközök, például csatolók, kapcsolók, szűrők, ugyancsak ugyanitt helyezendők el. így tehát mindezen eszközök egymással összekeverve helyezhetők csak el, a rekeszen belül nincs lehetőség semmiféle rendezésre vagy szervezésre, így az egyes szálak és eszközök egymással könnyen összetéveszthetők, és nehezen férhetők hozzá.

Az US 4840449 jelű szabadalom leírása optikai szálrendezőt ismertet, amelynek segítségével különféle hosszúságú fölösleges szálszakaszok tárolhatók. A szálrendezőben két szálrendező dob van. Ezen szálrendező dobok sem alkalmasak arra, hogy belsejükben optikai szálat lehessen tárolni. Ezen optikai szálrendező nem alkalmas tehát optikai szálak egymástól elkülönített kötésére és rendezésére.

Az EP-A-O 178179 jelű szabadalmi dokumentum optikai szálak kötésére szolgáló tálcát ismertet, amelynek egyik oldalán kötések kialakítására szolgáló tömb van kiképezve, és másik oldalán száltároló szerkezet van. A száltároló szerkezetet egymástól távközökkel elválasztott, lekerekített falrészek képezik. A használat során az egymással összekötött szálakat hordozó tömlőket a tálca alsó oldalán levő száltartó szerkezetre tekerik fel, amely bizonyos értelemben véve száltartó dobot képez. A kábelek a falak közötti távközökön átvezethetők, és ezáltal egyazon irányban feltekerhetők a dobra, és ily módon a tálca elforgatásával a fölösleges kábelhossz feltekercselhető. Ezen szálkötő tálca esetében azonban nincs semmilyen vezetőszerkezet kialakítva, amely a beérkező szálakat megfelelő módon rávezetné a száltároló szerkezetre. A tálcán nincsenek bemenő- és kimenőjáratok, és ezért nem alkalmas nagyszámú optikai szál rendezésére. A száltartó szerkezet belsejében

HU 217 730 Β nem tárolhatók szálak, és nincs rajta olyan tartóelem, amely sugárirányban befelé állva megtartaná a száltartó szerkezet belsejébe helyezett szálakat. Következésképpen ez az ismert megoldás csak élő, vagyis üzemben levő szálak tárolására alkalmas, és nem ad lehetőséget sötét, vagyis üzemen kívüli optikai szálak kisebb hajlítási sugárral történő feltekert helyzetben, vagyis kisebb helyen történő biztonságos tárolására.

A találmánnyal célunk olyan optikai szálrendező, valamint szerkezet kialakítása optikai szálak elkülönített kötéséhez és rendezéséhez, amely alkalmas mind élő szálak (vagyis jeleket továbbító szálak), mind sötét szálak (olyan szálak szabad végső szakaszai, amelyeket későbbi felhasználás céljából tárolni kell) kezelésére.

A kitűzött cél elérése érdekében optikai szálrendezőt fejlesztettünk tovább, amelynek egyik oldalán optikai szál átvezetésére kialakított több első és legalább egy második járata, és legalább egy száltároló szerkezete van, amely száltároló szerkezet az első és második járatokhoz képest a közöttük átvezetett szálat külső felületével a szál kritikus hajlítási sugaránál nem kisebb sugár mentén megtámasztó módon van elrendezve. A találmány értelmében a száltároló szerkezet sötét szálak tárolására kiképzett szálrendező dob, amely üreges, és az optikai szálat a maradandó károsodást okozó hajlítási sugárnál nagyobb hajlítási sugárral hajlított helyzetben megtámasztó belső felülettel van kiképezve, továbbá a dob falában szál szabad végének bevezetésére kialakított nyílás vagy rés van, továbbá a dob a sötét szálat a dob belsejében megtartó, sugárirányban befelé álló tartóelemmel van ellátva.

Az optikai szálrendező előnyösen második rendező dobot tartalmaz, amely a járatokhoz képest a közöttük átvezetett szálat külső felületével a szál kritikus hajlítási sugaránál nem kisebb sugár mentén megtámasztó módon van elrendezve.

Ha a szálrendező egynél több dobot tartalmaz, akkor előnyös, ha mindegyik dob üreges, mivel ez javítja a sötét szál tárolásának rugalmasságát. Az egyetlen vagy mindegyik üreges dob falában nyílás vagy rés alakítható ki, amelyen valamelyik járatból származó szál átvezethető.

Előnyösen a második dob is üreges, és az optikai szálat a maradandó károsodást okozó hajlítási sugárnál nagyobb hajlítási sugárral hajlított helyzetben megtámasztó belső felülettel van kiképezve.

A szálrendező a két dob közötti síkhoz képest lényegében szimmetrikusan (különösen tükörszimmetrikusan) van kialakítva, és bármelyik bemenőjáratból származó szál bármelyik kimeneten kivezethető.

A dobok előnyösen lényegében henger alakúak, és előnyösen lényegében kör alakú keresztmetszettel vannak kiképezve. Mindazonáltal hosszúságuk mentén mind méretük, mind alakjuk változhat, így például beszűkülhetnek annak érdekében, hogy a köréjük tekert szálat hosszúságuk mentén meghatározott magasságba helyezzék. A dobokat nem kell lap jellegű anyagból készíteni, hanem keretként alakíthatók ki, és a dobok alakjára vonatkozó leírások a palástjukra vonatkoznak, mivel a köréjük tekert szál ezt követi.

A dob falában előnyösen a járat(ok)ból érkező szál átvezetésére kialakított nyílás vagy rés van.

Az optikai szálrendezőnek első szélrésze van és ezzel szemben fekvő második szélrésze van, és az első szélrészen az első járatokat alkotó legalább két bemenőjárat van, továbbá a második szélrészen a második, valamint harmadik járatot képező két kimenőjárat van.

Előnyösen a szálrendező egyik végén legalább két bemenőjáratot és szemben fekvő végén legalább két kimenőjáratot tartalmaz. A két kimenőjárat előnyösen a szálrendező egy-egy oldalán van elhelyezve, és a rendező egyik oldalától a másik oldaláig sorban előnyösen legalább nyolc bemenőjárat van elhelyezve.

Legalább az egyik járat szomszédságában, a rajta valamelyik dob irányában átvezetett szál legkisebb hajlítási sugarát legalább a szál kritikus hajlítási sugarára beállító hajlítást szabályozó szerkezet van, vagyis legalább az egyik járathoz annak szomszédságában hajlítást szabályozó szerkezet, például ívelt fal társítható, amely a rajta valamelyik dob irányában átvezetett szálat megvezetve annak hajlítási sugarát a kívánt értékre állítja be.

Az optikai szálrendezőnek előnyösen több első járata van, és mindegyik szomszédságában, a rajta valamelyik dob irányában átvezetett szál legkisebb hajlítási sugarát legalább a szál kritikus hajlítási sugarára beállító hajlítást szabályozó szerkezet van, továbbá egyetlen darabból van kialakítva.

Az optikai szálrendezőnek előnyösen első oldala és második oldala között kiképzett átmenőjárata van, amely célszerűen az első oldal konvex részétől ezen rész sugárvektorával szöget bezáró irányban indul ki, továbbá az átmenőjáraton és a konvex felület fölött átvezetett szálat hajlított helyzetben támasztja meg és ebben a hajlított helyzetben a legkisebb hajlítási sugár legalább akkora, mint a szál kritikus hajlítási sugara.

A szálrendező egyetlen darabból, előnyösen megfelelő termoplasztikus anyagból fröccsöntéssel alakítható ki.

Az optikai szálrendezőn optikai szálat lezáró vagy szétágaztató eszköz van, amely hozzá bontható kapcsolószerkezettel csatlakozik, és amelyen nagyobb szálvezető tömlőt megtartó első járat és több kisebb szálvezető tömlőt vagy szálat megtartó egy vagy több második járat van kialakítva, és a szálak a nagyobb tömlő és mindegyik kisebb tömlő között számottevő fényveszteség nélkül vannak átvezetve.

A találmány szerinti optikai szálrendező egy vagy több járatán kivezetett optikai szálakhoz kapcsolódó, alaplemezen elhelyezett tálcákkal optikai szálak elkülönített kötéséhez vagy összekapcsoláshoz és rendezéséhez kiképzett szerkezetté egészíthető ki, amely tálcákon a szálrendezőből kivezetett és a tálcákon lévő szálak közötti kötések helyezkednek el.

A találmány értelmében tehát egyúttal szerkezetet hoztunk létre optikai szálak elkülönített rendezéséhez és kötéséhez vagy összekapcsolásához az ismertetett optikai szálrendező bármelyik változatának felhasználásával. Az optikai szálak elkülönített rendezéséhez és/vagy kötéséhez a szálrendező egy vagy több járatán kivezetett optikai szálakhoz alaplemezen elhelyezett tálcák

HU 217 730 Β kapcsolódnak, amely tálcákon a szálrendezőből kivezetett és a tálcákon lévő szálak közötti kötések helyezkednek el.

A találmányt a továbbiakban a mellékelt rajzon bemutatott példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. és 2. ábra korábbról ismert szálrendezők axonometrikus és felülnézeti képe, a 3. ábra a találmány szerinti optikai szálrendező nézeti képe, a4A.-4E. ábrák az optikai szálrendező különböző további nézetei, az 5A.-5E. ábrák az optikai szálrendezőn átvezető különböző szálpályák, a 6A.-6E. ábrák szétágaztató eszközt mutatnak optikai szálhoz, a 7. ábra kábelkötő ház, amely tartalmazza az optikai szálrendezőt, a 8. ábra a szálrendezőhöz használható rendezőtálca-sorozat.

Az 1. ábra az US 4840449 számú szabadalmi leírásból már ismert optikai szálrendezőt mutat. Egy optikai szálas 1’ kábel 2’ optikai szálakat tartalmaz, és kábelrögzítő 3’ cöveknél fogva van hozzárögzítve az optikai szálrendezőhöz. A 2’ optikai szálak 4’ bemenőjáraton haladnak át és 5’ dobok köré vetve tárolhatók, amelyek 6’ alaplapból állnak ki. A 2’ optikai szálak kötések számára kialakított 7’ tálca alatt haladnak át, és a kötések a 7’ tálcán vannak rögzítve. Megjegyezzük, hogy ezen megoldás nem tartalmaz olyan szerkezetet, amely egyenként rendezné a bejövőkábeleket vagy -szálakat, és nem tartalmaz megoldást arra nézve, hogyan lehet kezelni a sötét szálakat, és csupán azon kábelek rendezését képes megoldani, amelyek a 6’ alaplap síkjában lépnek be.

A 2. ábra az US 4627686 szabadalmi leírásból már ismert optikai szálrendezőt mutatja. Itt az 1’ bejövőkábelek egymás mellett vannak elrendezve, és a bennük levő 2’ optikai szálak egyszerűen körbe vannak vezetve a 6’ alaplap körül, és azokat annak oldalfalai tartják meg. Az optikai 1 ’ kábeleket 3’ szorító tartja helyükön. A 2’ optikai szálak kötéseit 7’ szál tartó szerkezetben kialakított hornyok rögzítik, és ez létesít kapcsolatot a kimenő kábellel, amely az ábra bal felső részén van feltüntetve. Habár ezen megoldás lehetővé teszi több 1’ bejövőkábel lezárását, azonban a szerkezeti kialakítás csak korlátozottan teszi lehetővé az útvonal és a tárolás rugalmas megválasztását.

A 3. ábra a találmány szerinti optikai szálrendezőt mutatja, amelynek első oldala van, és ezt első (az ábrán baloldalt felül) és második (az ábrán jobboldalt alul) szemben fekvő szélrésze van, és az első oldal:

a) több 8, 9 bemenőjáratot hordoz, amelyek az első szélrész mentén vannak elrendezve;

b) 10, 11 kimenőjáratot hordoz a második szélrész mindegyik oldalán;

c) két 13, 14 dobot hordoz, amelyek az első és második szélrész között vannak elhelyezve; és

d) 12 átmenőjárattal van ellátva, amely rajta áthaladva a rendező ellentétes oldalához vezet;

a 8, 9 bemenőjáratok szálvezető tömlőt lezáró 34 szétágaztató eszközöket (előnyösen a 6A.-6E. ábrákon bemutatott 34 szétágaztató eszközöket) befogadó és sorban elrendezett réseket és egy sorozat ívelt falakat tartalmaz, amelyek a tömlőket elhagyó szálak túlzott ívelését korlátozó hajlítást szabályozó 16, 17 szerkezetet képez, amely a szál kritikus hajlítási sugarát legalább elérő minimális hajlítási sugárra.

(Ezen résekre előnyösen mint bemenetekre lehet hivatkozni, mivel szerepük a bejövőszálak helyezése; azonban meg kívánjuk jegyezni, hogy maguk a szálak nem haladnak át a réseken.)

A 13, 14 dobok előnyösen úgy vannak kialakítva, hogy a hajlítást szabályozó 16, 17 szerkezet és a 10, kimenő járatok bármelyike között áthaladó szálat az egyik vagy mindkét 13, 14 dob külső felülete úgy vezeti meg, hogy a szál minimális hajlítási sugara legalább elérje a szál kritikus hajlítási sugarát, és a 13, 14 dobok előnyösen üregesen vannak kialakítva, ami lehetővé teszi, hogy valamelyik járatból általában a 8, 9 bemenőjáratok valamelyikéből a szál a 13, 14 dobok belsejébe bevezethető legyen. A szálakat a dobokban olyan minimális hajlítási sugárral feltekerve lehet tárolni, amely nem okoz maradandó károsodást a szálban. Ez a minimális hajlítási sugár nagyobb lehet, mint a szál kritikus hajlítási sugara, mivel egy sötét szál esetében a maradandó károsodás a fontosabb és nem a fényveszteség.

A 12 átmenőjárat a szálrendező oldalának 18 konvex felületrészéből indul ki az ezen résznél levő rádiuszvektorhoz képest szög alatt (vagyis nem sugárirányban és előnyösen megközelítőleg érintőlegesen) oly módon, hogy a 12 járaton áthaladó és a 18 konvex felületrész fölött elhaladó szál hajlítási sugarát korlátozza oly módon, hogy az legalább elérje a kritikus hajlítási sugár értékét.

A szálrendezőnek előnyösen oldalfalai vagy más 19 tartószerkezete van, és a 13, 14 dobokon előnyösen horgok vagy más 20 tartóelemek vannak, amelyek elősegítik a szálak megvezetését.

A 4A.-4E. ábrák a találmány szerinti szálrendező további nézeteit mutatják. A 4A. ábráról például látható, ahogyan a 12 átmenőjárat 12a falai a 13, 14 dobok irányában ívelt pálya mentén fekszenek. Ez az ívelés származhat a 12 átmenőjárat keresztmetszeti méretének a 4A, ábrán szemléltetett oldalirányban vett fokozatos szélesedéséből. Ennek eredményeként a 12 átmenőjárat az egyik oldaltól a másik oldal felé haladó, lényegében egyenes járatot tartalmaz, ami lehetővé teszi az optikai szálak könnyű behelyezését. Ez talán legjobban a 4B. ábráról látható. Ebből kifolyólag felismerhető, hogy a átmenőfuraton a 13, 14 dobok irányában átvezetett szál minimális hajlítási sugara korlátozva van.

Különösen a 3. ábráról látható, hogy a 13, 14 dobok üregesek, ami lehetővé teszi, hogy valamelyik járatból egy szál szabad végét be lehessen helyezni a dob belsejébe, ahol azután a szál tárolható. A 13, 14 dobok falában 15 rések vannak kialakítva, és az ilyen szálak itt vezethetők át a falon.

A 8, 9 bemenőjáratokhoz látható módon hajlítást szabályozó 16, 17 szerkezet van társítva, mégpedig lé4

HU 217 730 Β nyegében egymással kölcsönösen koncentrikusan ívelt falak alakjában. A bemutatott szálrendező lényegében tükörszimmetrikus kialakítású az AA vonalhoz képest, és ennélfogva a hajlítást szabályozó 16, 17 szerkezetek két csoportban elrendezett ívelt falakat tartalmaznak, amely csoportokban az ívelés egymáshoz képest ellentétes.

Az 5A.-5E. ábrák azt mutatják, hogy a találmány szerinti szálrendező milyen mgalmas alakzatokban képes befogadni a szálakat. Az 5A. ábrán 2 szál a szálrendezőbe a 12 átmenőjáraton át lép be, és azt a 10 és 11 járatokon át hagyja el. Ezenkívül néhány sötét 2 szál jön ki a 12 átmenőjáratból, amelyeket azután a 13 dob tárol. A szálrendező úgy van kialakítva, hogy más alkatrészekkel, például kábelkötő tálcákkal együtt lehessen használni, amelyekben elhelyezhetők a különböző kábelkötések és/vagy osztók. A szálrendező ilyen tálcákat hordozó alaplappal egy vonalban van elhelyezve, amelynek jobb felé eső oldalán a szálkötő tálcába belépő 2 szálakat befogadó csatorna alakítható ki, míg bal felé eső oldalán a szálkötő tálcát elhagyó 2 szálakat befogadó csatorna képezhető ki. Ezen járatok önkényesen bemenővagy kimenőárkoknak nevezhetők, habár ezen jelölés semmiféle módon sem vonatkoztatható a fény haladási irányára.

Az 5B. ábrán a 2 szálak 8 bemenőjáratokon lépnek be (az ábra csak néhányat tüntet fel), majd áthaladnak a hajlítást korlátozó 16 szerkezeten, majd a szálrendezőt a 12 átmenőnyíláson hagyják el. Ezenfelül a 9 bemenőjáratokon 2 belépőszálak a hajlítást szabályozó 17 szerkezeten haladnak át, majd ezután ezek is a 12 átmenőnyíláson távoznak.

Az 5C. ábrán a 2 szálak a 8 bemenőjáratokon lépnek be, majd a 10 kimenőjáraton lépnek ki, továbbá a 9 bemenőjáratokon érkező 2 szálak a 11 kimenőjáraton át távoznak.

Az 5D. ábrán a 2 szálak a 8 bemenőjáratokon át lépnek be és a 11 kimenőjáraton át távoznak. Az 5E. ábrán a 2 szálak a 10 kimenőjáraton át lépnek be, majd a 11 kimenőjáraton át távoznak.

A 6A.-6E. ábrák optikai szálakat 34 szétágaztató eszközt mutatnak. Ezek bonthatóan erősíthetők bele például a 3. ábra szerinti szálrendező bemenő 8, 9 járatokhoz társított résekbe. Ez megvalósítható például egy rugalmas rögzítőpecek segítségével kialakított 35 kapcsolószerkezettel, amely például két lábbal van ellátva az ábrának megfelelően, amelyek közül az egyik horoggal van kiképezve, és ez a rést határoló fal alsó felületébe kapaszkodik. A 34 szétágaztató eszköznek látható módon első 36 járata van egy nagyobb méretű szálvezető tömlő megtartására (az ábra jobb oldalán felül szaggatott vonallal van feltüntetve), továbbá négy második 37 járata van (az ábrán a bal alsó részen) több kisebb méretű szálvezető tömlő megtartásához. Az ilyen tömlőkben levő 2 szálak látható módon át tudnak haladni a nagyobbik tömlő és valamennyi kisebbik tömlő között anélkül, hogy számottevő fényveszteséget okozó módon meghajlanának. Az ábrázolt példa esetében a négy második 37 járat egyetlen üreget alkot, amelyet részlegesen befelé álló kitüremkedések osztanak fel, és amelyek megtartják a benne levő tömlőket. Az ilyen kitüremkedések pontos alakja nem lényeges, azonban az ábrázolt előnyös kiviteli alaknál ezek a kitüremkedések több, egymást részlegesen átfedő körből származtatható keresztmetszeti alakkal kiképzett második 37 járatokból képződnek. Habár az ábrán négy második 37 járatot tüntettünk fel, azonban más szám, például kettő-hat, is kialakítható.

A 7. ábra a fent leírtaknak megfelelő 21 szálrendezőt kábelkötő házba zártan mutatja részben kitört ábrán a 21 szálrendező feltüntetése érdekében. A kábelkötő háznak 22 alapja és serleg alakú 23 fedele van. A 22 alapban különféle kör alakú 24 bemenetek és egy ovális 25 bemenet van kialakítva. A 22 alaphoz keret vagy más fajtájú 26 hordozószerkezet kapcsolódik, és ehhez csatlakozik a 21 szálrendező. A kerethez vagy 26 hordozószerkezethez képest 28 távközzel elkülönítetten második keret vagy 27 hordozószerkezet helyezkedik el. A 28 távközben a bejövő- és kimenőkábelekből származó szálakból képzett hurkok helyezhetők el, amelyeken nincs kötés, és ennélfogva elkerülik a 21 szálrendezőt. A keret vagy 27 hordozószerkezet hátoldalán egy második és ennélfogva nem látható 21 szálrendező helyezhető el. így a két 21 szálrendező egymással a saját 12 átmenőjáratain át közlekedik. A kábelkötő ház 29 belterében szálkötéseket és/vagy szálosztókat hordozó rendezőtálcák helyezhetők el. így a 25 bemenetbe belépő kábelek úgy oszthatók szét, hogy a bennük levő egyes szálak belépnek a 21 szálrendezőbe az 5A.-5E. ábrák közül valamelyik szerinti elrendezésben, majd elhagyhatják a 21 szálrendezőt a 29 beltérben elhelyezett valamelyik szálkötő tálca irányába. Itt a szálak eloszthatók vagy összeköthetek, majd azok a szálak, amelyekre szétoszlanak vagy amelyhez hozzá vannak kötve, ismét beléphetnek a 21 szálrendezőbe, majd onnan kiléphetnek és rajtuk ugyancsak az 5A.-5E. ábrák valamelyike szerint rendezhetők el. A bejövőkábelből származó más szálak feltekerve elhelyezhetők a 28 távköz által meghatározott térben, majd a járaton át elhagyják a kábelkötő házat. Általában véve ez úgy valósítható meg, hogy a kábelből mintegy 2 méter hosszúságú hurkot képezünk, és ezt a hurkot behelyezzük az ovális 25 bemenetbe. A hurkot alkotó szálak közül néhányat egyszerűen tárolás céljából behelyezünk a 28 távköz által képzett térbe, míg a többit elvágjuk, és behelyezzük a 21 szálrendezőbe. Ez a kábelhurok az optikai szálas hálózatban gyűrűt vagy egy kitérőágat képezhet. A hurok elvágott szálai összekötés után a kör alakú 24 bemeneteken át távoznak, és előfizetőkhöz vezetnek, vagy pedig egy további leágazásként használhatók.

A 8. ábra a 29 beltérbe vagy a 21 szálrendezővel együtt másféle módon használható optikai szálkötő tálcát szemléltet. A 8. ábra 30 tálcamodult szemléltet, amelybe a szálak előre is beszerelhetők, és 33 alaplemezhez erősített 32 szerelőállványhoz csuklósán csatlakoztatott 31 tálcákat tartalmaz. Látható, hogy a 31 tálcákon szálakból képzett hurkok tárolására szolgáló elemek, valamint szálkötéseket vagy szálelágazásokat rögzítő elemek vannak. Ez a modul bepattinthatóan vagy másféle módon rögzítve helyezkedik a 7. ábra szerinti

HU 217 730 Β beltérben, és a benne levő szálak össze vannak kötve a 21 szálrendezőt elhagyó szálakkal.

A kétségek elkerülése érdekében meg kívánjuk jegyezni, hogy a találmány szerinti megoldás különböző alkatrészeket, elrendezéseket, rendszereket és módszereket ad optikai szálak rendezéséhez, tárolásához és védelméhez. Az ismertetett alkatrészek bármelyike együtt használható a többi ilyen alkatrész bármelyikével.

Claims (15)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Optikai szálrendező, amelynek egyik oldalán optikai szál (2) átvezetésére kialakított több első és legalább egy második járata (8, 10) és legalább egy száltároló szerkezete van, amely száltároló szerkezet az első és második járatokhoz (8, 10) képest a közöttük átvezetett szálat (2) külső felületével a szál kritikus hajlítási sugaránál nem kisebb sugár mentén megtámasztó módon van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a száltároló szerkezet sötét szálak tárolására kiképzett szálrendező dob (13), amely üreges, és az optikai szálat (2) a maradandó károsodást okozó hajlítási sugárnál nagyobb hajlítási sugárral hajlított helyzetben megtámasztó belső felülettel van kiképezve, továbbá a dob (13) falában szál (2) szabad végének bevezetésére kialakított nyílás vagy rés (15) van, továbbá a dob (13) a sötét szálat a dob (13) belsejében megtartó, sugárirányban befelé álló tartóelemmel (20) van ellátva.
2. 2. A 1. igénypont szerinti optikai szálrendező, azzal jellemezve, hogy mindkét rendeződob (13, 14) üreges.
3. 3. A 2. igénypont szerinti optikai szálrendező, azzal jellemezve, hogy két rendeződobot (13, 14) tartalmaz.
4. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti optikai szálrendező, azzal jellemezve, hogy a két dob (13, 14) közötti síkhoz képest lényegében szimmetrikusan van kialakítva.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti optikai szálrendező, azzal jellemezve, hogy a vagy mindegyik rendeződob (13, 14) lényegében körhenger alakú.
6. 6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti optikai szálrendező, azzal jellemezve, hogy a vagy mindegyik rendeződob (13, 14) hossza mentén a szálhelyezést megkönnyítő változó alakkal vannak kiképezve.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti optikai szálrendező, azzal jellemezve, hogy első szélrésze és ezzel szemben fekvő második szélrésze van, és az első szélrészen az első járatokat (8, 9) alkotó legalább két bemenőjárat van, továbbá a második szélrészen a második, valamint harmadik járatot (10, 11) képező két kimenőjárat van.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti optikai szálrendező, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik járat (8, 9) szomszédságában, a rajta valamelyik dob (13, 14) irányában átvezetett szál (2) legkisebb hajlítási sugarát legalább a szál (2) kritikus hajlítási sugarára beállító hajlítást szabályozó szerkezet (16, 17) van.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti optikai szálrendező, azzal jellemezve, hogy az optikai szálrendezőnek (21) több első járata (8, 9) van, és mindegyik szomszédságában, a rajta valamelyik dob (13, 14) irányában átvezetett szál (2) legkisebb hajlítási sugarát legalább a szál (2) kritikus hajlítási sugarára beállító hajlítást szabályozó szerkezet (16, 17) van.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti optikai szálrendező, azzal jellemezve, hogy az optikai szálrendező (21) egyetlen darabból van kialakítva.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti optikai szálrendező, azzal jellemezve, hogy az optikai szálrendezőnek (21) első oldala és második oldala között kiképzett átmenőjárata (12) van.
12. 12. A 11. igénypont szerinti optikai szálrendező, azzal jellemezve, hogy az átmenőjárat (12) az első oldal konvex (18) részétől ezen rész sugárvektorával szöget bezáró irányban indul ki, továbbá az átmenőjáraton (2) és a konvex felület (18) fölött átvezetett szálat (2) hajlított helyzetben támasztja meg, és ebben a hajlított helyzetben a legkisebb hajlítási sugár legalább akkora, mint a szál (2) kritikus hajlítási sugara.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti optikai szálrendező, azzal jellemezve, hogy az optikai szálrendezőn (21) optikai szálat (2) lezáró vagy szétágaztató eszköz (34) van, amely hozzá bontható kapcsolószerkezettel (35) csatlakozik, és amelyen nagyobb szálvezető tömlőt megtartó első járat (36) és több kisebb szálvezető tömlőt vagy szálat (2) megtartó egy vagy több második járat (37) van kialakítva, és a szálak (2) a nagyobb tömlő és mindegyik kisebb tömlő között számottevő fényveszteség nélkül vannak átvezetve.
14. 14. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti optikai szálrendező, azzal jellemezve, hogy egy vagy több járatán (8, 9) kivezetett optikai szálakhoz (2) kapcsolódó, alaplemezen (33) elhelyezett tálcákkal (31) optikai szálak (2) elkülönített kötéséhez vagy összekapcsolásához és rendezéséhez kiképzett szerkezetté van kiegészítve, amely tálcákon (31) a szálrendezőből (21) kivezetett és a tálcákon (31) lévő szálak közötti kötések helyezkednek el.
15. 15. Szerkezet optikai szálak elkülönített rendezéséhez és kötéséhez, vagy összekapcsolásához az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti optikai szálrendező felhasználásával, azzal jellemezve, hogy az optikai szálak elkülönített rendezéséhez és/vagy kötéséhez a szálrendező (21) egy vagy több járatán (8, 9) kivezetett optikai szálakhoz (2) alaplemezen (33) elhelyezett tálcák (31) kapcsolódnak, amely tálcákon (31) a szálrendezőből (21) kivezetett és a tálcákon (31) lévő szálak közötti kötések helyezkednek el.