HU217486B - Fényforrás gáztöltettel - Google Patents

Abstract

Fényfőrrás gáztöltettel, amely a gáztöltetet befőgadó, fényáteresztőanyagú lámpabűrával (10) van ellátva, és a lámpabűrában (10) lévőgáztöltet gerjesztés hatására elemi állapőtba hőzható tellúrt befőgadótellúr- tartalmú anyaggal van kiképezve, ahől a tellúrtartalmúanyagban az annak gerjesztett állapőtát előidéző működtetőteljesítménybecsatőlásának hatására az elemi tellúr vizűális tartőmányba esősűgárzást biztősító mennyiségben van jelen. Lényege, hőgy az elemitellúrtól eredő, lényegében teljes sűgárzás legalább mintegy 400 nm-nél nagyőbb hűllámhősszú, látható mőlekűláris sűgárzás. ŕ

Description

A találmány tárgya fényforrás gáztöltettel, amely gáztöltetet befogadó, fényáteresztő anyagú lámpaburával van ellátva.

A szokásosan háztartásokban és irodákban igen eltérj edten használt gázkisülő és izzószálas fényforrások számos kereskedelmi és ipari alkalmazás követelményeit több szempontból nem képesek teljesíteni. A háztartási alkalmazásoknál előnytelen, hogy az izzólámpák hatékonysága kicsi, vagyis az általuk felvett elektromos teljesítményt csak kismértékben képesek látható fénnyé alakítani, ezért alkalmazásuk költséges, míg a gázkisülő fényforrások közül a fénycsövek nem képesek az emberi szem számára kellemes folytonos spektrumú elektromágneses sugárzást generálni.

A nagy teljesítményt igénylő megvilágítási feladatokat a kereskedelemben és az iparban az elmúlt időkben egyre inkább a nagynyomású gázkisülő lámpákkal oldották meg. Ezekben olyan gáztöltet van, amelynek alapvető összetevőjét higany alkotja, és amely a benne levő adalékolóanyagok felhasználásával kívánt spektrumú optikai sugárzás előállítására alkalmas. Ez a gáztöltet abból a szempontból különösen hátrányos, hogy a lámpa a környezetre különösen ártalmas, és viszonylag nagymértékben illékony higanyt, tehát mérgező hatás kifejtésére igen alkalmas anyagot tartalmaz. Ha tehát a nagynyomású gázkisülő lámpa eltörik, nagy mennyiségben higanygőz kerül a környezetbe, és még ha az elhasználódott fényforrásokat össze is gyűjtik, a higanyt tartalmazó burák ártalmatlanítása, biztonságos lerakása nem egyszerű feladat. Éppen ezért a higanytartalmú gáztöltettel ellátott fényforrások alkalmazásában a mai társadalmak egyre inkább igen komoly környezetszennyezési problémát látnak.

A fényforrás minőségének megállapítására számos mutató alkalmas. A fényforrások technikáját ismerő szakemberek között a teljesítmény jellemzésére számos szabványosítottnak tekinthető jelzőszám vált közhasznúvá. Ezek közé tartozik a lámpa fényhasznosítása, élettartama, fényerejének állandósága, a kromacitás, a színvisszaadási index (CRI). Ezenkívül a fényforrás által kisugárzott fény színének állandósága, stabilitása szintén fontos tényező, különösen azért, mert különösen a gázkisülő fényforrás színhatása időben jelentősen változhat. A mutatók egy adott értékét ideálisnak szokás tekinteni, tehát az ehhez közelítő mutatók alapján mondanak véleményt a lámpa teljesítményéről, minőségéről.

Az elmúlt időben számos próbálkozás történt a periódusos rendszer elemeinek világítástechnikai alkalmazásokra történő felhasználására oly módon, hogy azokat különböző fényforrások gáztölteteibe vitték be. Ez gyakorlatilag a periódusos rendszer minden elemére vonatkozik. Az alkalmazás azonban a nyilvánosságra jutott információk szerint mindeddig alapvetően csak spektroszkópiai célokra kidolgozott kis teljesítményű, nagyobb felületek megvilágítására alkalmatlan fényforrásokig jutott el a legtöbb elemnél, így a kénnél, tellúrnál és szelénnél is.

Az US-A 4 501 993 számú szabadalmi leírás olyan higanygőzlámpát ismertet, amelyben lényegében vízmentes szintetikus kvarc felhasználásával erőteljesebb ibolyántúli sugárzást állítanak elő, és felsorolja azokat a szennyeződéseket, amelyek jelen lehetnek a szintetikus kvarcban, de nem tartalmaz újszerű utalást vagy javaslatot olyan anyagra, amelyet töltetként lehet alkalmazni a vázolt hátrányok kiküszöbölése érdekében.

Az US-A 3 234421 számú szabadalmi leírásból olyan hagyományos, elektródákkal bíró higany-fémhalogén lámpát ismerhetünk meg, amelynek tellúrtöltete van, és amelynek a színvisszaadási tulajdonságait javították a fémhalogén-atomos rezonancia vonalaival. A megoldás hiányossága, hogy nem biztosít széles és folyamatos spektrumú látható fényt.

A fentiek alapján megállapítható az, hogy célszerű a higany kiiktatása a fényforrások anyagának összetevői közül. Feladatunknak azt tekintjük, hogy olyan fényforrást dolgozzunk ki, amely ezt az igényt kielégíti, egyúttal azonban kiváló működtetési és használati jellemzőket mutat.

Felismerésünk szerint a feladat megoldását az teszi lehetővé, hogy a fényforrás gáztöltetébe tellúrt viszünk be, és olyan feltételeket teremtünk, amelyek között a tellúr elemi formájú összetevőként bocsát ki fényt.

A kitűzött feladat megoldásaként ezért olyan fényforrást dolgoztunk ki, amely a gáztöltetet befogadó, fényáteresztő anyagú lámpaburával van ellátva, és a lámpaburában lévő gáztöltet gerjesztés hatására elemi állapotba hozható tellúrt befogadó tellúrtartalmú anyaggal van kiképezve, ahol a tellúrtartalmú anyagban az annak gerjesztett állapotát előidéző működtetőteljesítmény becsatolásának hatására az elemi tellúr vizuális tartományba eső sugárzást biztosító mennyiségben van jelen. Újszerű módon az elemi teliúrtól eredő, lényegében teljes sugárzás legalább mintegy 400 nm-nél nagyobb hullámhosszú látható molekuláris sugárzás.

A működtetés szempontjából fontos, hogy a találmány szerinti fényforrás a gáztöltetet gerjesztő, a látható tartományba eső és túlnyomórészt legalább mintegy 400 nm hullámhosszú elektromágneses sugárzás előállításához szükséges teljesítményt becsatoló eszközzel van ellátva, és adott esetben a gáztöltetet indító gázzal egészítjük ki.

A világítási feladatok hatékony ellátására képes a találmány szerinti fényforrásnak az az igen előnyös kiviteli alakja, amely a becsatolt teljesítmény hatására 400 nm hullámhossz fölött folytonos spektrumú sugárzás előállítására alkalmas gáztöltettel van kialakítva.

A találmány szerinti fényforrás egy különösen jó hatékonyságú változatának alapját jelenti az a megoldás, amikor a lámpabura elektródok nélkül van kialakítva, és az elektromos teljesítményt becsatoló eszköz mikrohullámú vagy rádiófrekvenciás teljesítmény továbbítására alkalmasan van kiképezve.

A kisugárzott fényteljesítmény beállítását könnyíti meg a találmány szerinti fényforrásnak az a kiviteli alakja, amelynél a gáztöltetben levő tellúrtartalmú anyag legalább 10’⁷ molekula/cm³ koncentrációban van jelen, és ezzel a találmány szerinti fényforrásnak egy olyan különösen célszerű változata alakítható ki, amelynél a gáztöltet alapvetően az elemi teliúrtól szár2

HU 217 486 Β mazó folytonos spektrumú látható fény kibocsátására alkalmas összetételt mutat.

A találmány szerinti fényforrás létrehozható a fentiek szerint elektród nélküli elrendezésben, de adott esetben igen célszerű lehet az a megoldás, amikor a lámpaburában a gerjesztő elektromos teljesítmény becsatolását közvetlen bevezetés révén biztosító elektródok vannak elrendezve.

Speciális megvilágítási feladatok megoldását teszi lehetővé a találmány szerinti fényforrásnak az az igen célszerű kiviteli alakja, amelynél a gáztöltet egy adott spektrális tartomány hatásának kiemelését biztosító adalékanyagot is tartalmaz.

Különböző világítástechnikai feladatok megoldására válik alkalmassá a találmány szerinti fényforrás akkor, ha előnyösen a gáztöltetgerjesztés hatására a látható sugárzás tartományában sugárzó ként és/vagy szelént is tartalmaz. Adott esetben a ként és/vagy szelén mennyiségét úgy választjuk meg, hogy a látható sugárzás forrását alapvetően ezek az elemek jelentsék, amelyek szintén lényegében elemi formájukban bocsátják ki az optikai tartományba eső, folytonos spektrumú elektromágneses sugárzást. Itt a tellúr feladata az elemi kén vagy szelén által kibocsátott elektromágneses sugárzás spektrális eloszlásának a vörös tartomány felé való eltolása, ami a kisugárzott fény melegségét emeli és a színvisszaadási jellemzőket javítja.

A találmány szerinti fényforrás nagy fényhasznosítást biztosít, színvisszaadási jellemzői kiválóak, élettartama viszonylag hosszú, és az előállított elektromágneses sugárzásra a folytonos spektrális eloszlás jellemző. Ezek a fényforrások hosszú időn keresztül fényteljesítményüket és színhatásukat stabilan tartják. Ezért a javasolt fényforrások számos optikai tartományba eső megvilágítási feladat ellátásában lehetnek igen hasznosak.

A találmány tárgyát a továbbiakban példakénti kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az

1. ábra: a találmány szerinti fényforrás egy célszerű megvalósításának perspektivikus nézete, a

2. ábra: az 1. ábrán bemutatott fényforrás oldalnézete részbeni keresztmetszettel, a

3. ábra: a találmány szerinti fényforrás elektródokkal megvalósított változatának oldalnézete, a

4. ábra: a találmány szerinti fényforrás által kibocsátott fény spektrális eloszlása, az

5. ábra: szelént és tellúrtartalmú adalékanyagot tartalmazó gáztöltettel kialakított folytonos spektrumú fényforrás fényének spektrális eloszlása, míg a

6. ábra: szelént tartalmazó, tellúr nélküli gáztöltettel kialakított folytonos spektrumú fényforrás fényének spektrális eloszlása.

A találmány értelmében elektródokat tartalmazó vagy elektród nélkül kialakított olyan fényforrást dolgoztunk ki, amelynek zárt burája és a burába bevitt tellúrtartalmú gáztöltete van. Az 1. ábrán a találmány szerinti fényforrásnak azt a változatát mutatjuk be, amely mikrohullámú energiát vagy rádiófrekvenciás hullámhossztartományba eső energiát hasznosít és ezért elektródra benne nincs szükség.

Az 1. ábrán látható 2 lámpa 4 mikrohullámú üreggel van kialakítva, amelynek 6 fémes henger ad teret és amelyet 8 fémes háló zár le. A 8 fémes háló anyagát és szemsűrűségét úgy választjuk meg, hogy a gerjesztett fényt lényegében veszteség nélkül áteressze, de egyúttal a mikrohullámú sugárzás előtt gátat képezzen, azt a 4 mikrohullámú üregben tartsa vissza.

A 4 mikrohullámú üregben 10 lámpabura helyezkedik el, amely célszerűen, mint ez a 2. ábrán látható, gömb alakú. A 2. ábra szerint a 10 lámpabura 12 forgatórúdhoz csatlakozik, amelynek meghajtását 14 motor tengelye biztosítja és így a 10 lámpabura forgásban tartható. A forgatás a 10 lámpaburában levő gáztöltet által a 2 lámpa működtetése során kibocsátott fény térbeli egyenletességét, a geqesztés térbeli homogenitását biztosítja.

A működtetéshez szükséges mikrohullámú energiát 16 magnetron állítja elő és azt 18 hullámvezetőn át, az ennek végében a 6 fémes hengerben kiképzett, de a rajzon nem ábrázolt résen juttatjuk el a 4 mikrohullámú üregbe. Ezen a résen át az elektromos teljesítmény a 4 mikrohullámú üregbejut, ott eloszlik, és így csatolható be a 10 lámpaburában levő gáztöltetbe.

A 10 lámpabura burkolatból és a gáz alakú közegből, gáztöltetből áll, ahol a gáztöltet a burkolat belső terét tölti ki. A találmány értelmében a gáztöltetet tellúrral vagy olyan tellúrtartalmú anyaggal hozzuk létre vagy egészítjük ki, és a gáztöltetben a tellúr gerjesztés hatására elemi állapotba megy át. Az összetételt úgy választjuk meg, hogy gerjesztés hatására a gáztöltetben levő tellúr elegendő teljesítmény becsatolása mellett a látható sugárzás tartományába eső elektromágneses sugárzást generáljon, és lényegében a sugárzás teljes egésze vagy túlnyomó része az elemi teliúrtól származzék, amely 400 nm fölötti hullámhossztartományban sugároz.

A 10 lámpaburát kitöltő gáztöltetben a tellúrtartalmú anyag a tellúr számos vegyülete közül választható, így a gerjesztetlen állapotú gáztöltet tellúrtartalmú öszszetevője lehet egyebek között TeO, TeS, TeSe, a tellúr valamelyik halogenidje, mint TeCl₅, TeBr₅ és Tel₅. Nyilvánvalóan további tellúrvegyületek is jól hasznosíthatók, ha azok gőznyomása szobahőmérsékleten elegendően kis értéket vesz fel, tehát folyékony vagy szilárd halmazállapotúak, és gőznyomásuk a működtetés hőmérsékletén elegendően nagy a hasznos sugárzási teljesítmény biztosításához.

Tapasztalat szerint a tellúrtartalmú anyag akkor biztosítja a találmány szerinti fényforrás szükség szerinti nagyságú, a látható sugárzás tartományába eső fényteljesítményét, ha a 10 lámpaburán belül a gáztöltetben a tellúr mennyisége átlagosan legalább mintegy 10¹⁷ molekula/cm³. Ez a szám elemi tellúr alkalmazása esetén a tellúr molekuláinak számára vonatkozik, míg tellúrvegyület alkalmazása esetén a vegyület molekuláinak számára.

HU 217 486 Β

A találmány szerinti fényforrás mikrohullámú vagy rádiófrekvenciás teljesítménnyel táplált változatainál a becsatolt gerjesztőteljesítmény sűrűsége széles határok között változhat, adott esetben elegendő lehet mintegy 5 W/cm³ sűrűség, de számos fényforrásnál a megfelelő teljesítményt több ezer W/cm³ sűrűségű teljesítménynyel érhetjük el. Nyilvánvaló, hogy a teljesítményt úgy kell megválasztani, hogy a tellúrt tartalmazó gáztöltet teljes mértékben gáz halmazállapotba kerüljön, tehát elgőzölögjön, és olyan nyomási feltételek alakuljanak ki, amelynél a sugárzás végül is túlnyomórészt a 400 nm-t meghaladó hullámhosszú elektromágneses sugárzásként jelenik meg. A teljesítménysűsűséget az adott esetben a fényforrás típusának, felépítésének megfelelően kísérleti úton lehet megállapítani, figyelembe véve a felhasznált tellúr mennyiségét, a 10 lámpabura nagyságát és a találmány szerinti fényforrás elérni kívánt fényteljesítményét.

A WO 92/08240 számú nemzetközi közzétételi iratban olyan fényforrást mutattunk be, amelynek gáztöltete ként és/vagy szelént tartalmaz. Úgy találtuk, hogy az ilyen fényforrások egyes optikai jellemzői javíthatók, illetve kívánt mértékben módosíthatók, ha a gáztöltetet teliúrral egészítjük ki.

A tellúr alkalmazása azzal az előnnyel jár, hogy a fényforrás által kisugárzott elektromágneses sugárzás spektrális eloszlását a vörös fény tartománya felé tudjuk eltolni, ezért a szem számára kellemesebb, melegebb optikai sugárzást állíthatunk elő, amelynél a színvisszaadási index javított értéket mutat.

A tapasztalatok szerint célszerű, ha a tellúr a kén és/vagy a szelén molekuláihoz képest legfeljebb 10%os mennyiségű molekulával van jelen, ahol adott esetben az alsó határ a százalék töredéke is lehet. A tellúrt a gáztöltetbe elemi formában vagy vegyületek formájában vihetjük be.

A találmány szerinti fényforrás fényének spektrális összetétele tehát a gáztöltetben levő tellúr mellett a kén és/vagy a szelén mennyiségének megválasztásával egyes feladatoknak megfelelően bizonyos határok között változtatható.

A gáztöltetű fényforrásoknál szokásosan indítógázt is használnak. Ez a találmány szerinti fényforrásra is célszerű lehet, amikor a gáztöltethez az indítást megkönnyítő nemesgázt, például argont, xenont vagy kriptont adunk. A gáztöltetbe szükség szerint további adalékanyagok is bevihetők, például fémhalogenidek vagy más olyan összetevők, amelyek az előállított elektromágneses sugárzás egy spektrális tartományának szükség szerinti kiemelését, hatásának növelését teszik lehetővé. Bár a találmány szerinti fényforrás higany nélküli gáztöltettel valósítható meg, adott esetben, ha a feltételek ezt igénylik és lehetővé teszik, a hatásfok javítása céljából a higany a gáztöltetbe adagolható.

A találmány szerinti fényforrásnak egy további célszerű kiviteli alakját a 3. ábra mutatja, ahol olyan változatot mutatunk be, amelynél 20 kisüléses lámpa megvalósítása céljából 22 kvarcburát hozunk létre, ebben 24 és 26 elektródokat rendezünk el, és a belső tér lezárása előtt oda 28 gáztöltetet juttatunk. A 28 gáztöltet gerjesztése céljából váltakozó áramú feszültséget vezetünk a 24 és 26 elektródokba, ezzel a 28 gáztöltetben gázkisülési folyamatot indítunk.

A 22 kvarcburában levő 28 gáztöltet összetétele a fentiekben vázoltaknak teljes mértékben megfelelhet, hiszen a találmány szerinti fényforrás működése szempontjából nem a 24 és 26 elektródok jelenléte a fontos, hanem az, hogy olyan sűrűségben csatoljunk be gerjesztő elektromos teljesítményt a belső térbe, amely a gáztöltet gerjesztésére a fentiekben vázolt módon alkalmas. A 24 és 26 elektródok különösen ellenálló anyagokból, például platinából vagy ilyen anyagú burkolattal készülhetnek, mivel ez minimális mértékre csökkenti a 28 gáztöltet összetevői és 24, 26 elektródok között ellenkező esetben kialakuló kémiai reakciók veszélyeit.

A találmány tárgyát a továbbiakban néhány példakénti megvalósítás közelebbi bemutatásával ismertetjük.

1. példa

A találmány szerinti fényforrást az itt bemutatottaknak megfelelően úgy alakítottuk ki, hogy 40 mm külső átmérőjű és 37 mm belső átmérőjű gömb alakú burát 20 mg teliúrral és 13,3 kPa nyomáson xenonnal töltöttük fel, majd a lezárást követően rezonanciás jellegű mikrohullámú üregben 1100 W mikrohullámú teljesítménnyel gerjesztettük. így a 4. ábrán bemutatott spektrális eloszlású optikai sugárzást nyertük. Az ábrából jól látható, hogy a sugárzás folytonos eloszlást mutat, amelynél a fény a szem számára igen kellemes. A fényforrás fényhasznosítása 105 lm/W volt.

2. példa

A találmány szerinti fényforrásban 40 mm külső átmérőjű és 37 mm belső átmérőjű gömb alakú burába 35 mg szelént, 5 mg tellúrt és 13,3 kPa nyomáson xenont tartalmazó töltetet vittünk be. A bura lezárása után 1000 W mikrohullámú teljesítményt alkalmaztunk, ezzel a rezonanciás jellegű mikrohullámú üregben a bura gáztöltetét gerjesztettük. A kapott fény spektrális eloszlását az 5. ábra mutatja, ahol folytonos eloszlású sugárzásra jellemző görbe látható. A fényforrás hatékonyságára a mérések szerint 175 W/cm³ adódott.

Összehasonlító példa

A találmány szerintivel megegyező felépítésű fényforrásban a 40 mm külső átmérőjű és 37 mm belső átmérőjű burába 34 mg szelént és 40 kPa nyomáson xenont tartalmazó töltetet vittünk be. A lezárt burát mikrohullámú sugárzással 1000 W teljesítmény mellett a rezonanciás jellegű mikrohullámú üregben tápláltuk. A kapott elektromágneses sugárzás spektrális eloszlását a 6. ábra mutatja be.

Az 5. és 6. ábrán látható spektrumok összehasonlítása azt mutatja, hogy a tellúr adalékanyaggal kiegészített szelénes gáztöltetet tartalmazó fényforrás spektruma erőteljesen eltolódott a vörös fény tartománya felé, ami jól következik a 6. ábrán bemutatott, csak szelént tartalmazó gáztöltetet tartalmazó fényforrás spektruma alapján. Az 5. ábra szerint tehát a tellúr jelenlétében

HU 217 486 Β kellemesebb, melegebb hatást keltő fényt kapunk, ennél a színvisszaadási jellemzők javulnak.

A 4., 5. és 6. ábrán a hullámhosszokat nm egységben, míg az intenzitást a függőleges tengelyen viszonylagos egységekben adtuk meg.

A fentiekben a találmány szerinti fényforrást több célszerű megvalósítás kapcsán mutattuk be, amelyek mindegyike a használati jellemzőket tekintve javított változatokat jelent. Mindez nem jelenti azt, hogy leírásunk az összes lehetőséget tartalmazza, szakember az itt foglalt információk alapján, köteles tudására támaszkodva számos, lényegében a csatolt igénypontokkal meghatározott oltalmi körbe eső megoldást dolgozhat ki.

Claims (13)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK.

   1. Fényforrás gáztöltettel, amely a gáztöltetet befogadó, fényáteresztő anyagú lámpaburával (10) van ellátva, és a lámpaburában (10) lévő gáztöltet gerjesztés hatására elemi állapotba hozható tellúrt befogadó tellúrtartalmú anyaggal van kiképezve, ahol a tellúrtartalmú anyagban az annak gerjesztett állapotát előidéző működtetőteljesítmény becsatolásának hatására az elemi tellúr vizuális tartományba eső sugárzást biztosító mennyiségben van jelen, azzal jellemezve, hogy az elemi teliúrtól eredő, lényegében teljes sugárzás legalább mintegy 400 nm-nél nagyobb hullámhosszú, látható molekuláris sugárzás.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti fényforrás, azzal jellemezve, hogy a gáztöltetet gerjesztő, a látható tartományba eső és túlnyomórészt legalább mintegy 400 nm hullámhosszú elektromágneses sugárzás előállításához szükséges teljesítményt becsatoló eszközzel van ellátva.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti fényforrás, azzal jellemezve, hogy a gáztöltet indítógázt tartalmaz.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti fényforrás, azzal jellemezve, hogy a becsatolt teljesítmény hatására 400 nm hullámhossz fölött folytonos spektrumú sugárzás előállítására alkalmas gáztöltettel van kialakítva.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti fényforrás, azzal jellemezve, hogy a lámpabura (10) elektródok nélkül van kialakítva, és a teljesítményt becsatoló eszköz mikrohullámú vagy rádiófrekvenciás teljesítmény továbbítására alkalmasan van kiképezve.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti fényforrás, azzal jellemezve, hogy a gáztöltetben levő tellúrtartalmú anyag legalább 10¹⁷ molekula/cm³ koncentrációban van jelen.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti fényforrás, azzal jellemezve, hogy a lámpabura (10) alapvetően az elemi tellúrtól származó, folytonos spektrumú látható fény kibocsátására alkalmas összetételű, tellúrt tartalmazó gáztöltettel van ellátva.
8. 8. Az 1-4., 6. vagy 7. igénypontok bármelyike szerinti fényforrás, azzal jellemezve, hogy a lámpaburában (10) elektródok (24, 26) vannak elrendezve.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti fényforrás, azzal jellemezve, hogy a gáztöltet egy adott spektrális tartomány hatásának kiemelését biztosító adalékanyaggal van kiegészítve.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti fényforrás, azzal jellemezve, hogy a gáztöltet gerjesztés hatására a látható sugárzás tartományában sugárzó ként tartalmaz.
11. 11. Az 1 -10. igénypontok bármelyike szerinti fényforrás, azzal jellemezve, hogy a gáztöltet gerjesztés hatására a látható sugárzás tartományában sugárzó szelént tartalmaz.
12. 12. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti fényforrás, azzaljellemezve, hogy a gáztöltet tellúr mellett a gerjesztés hatására alapvetően a kéntől származó látható sugárzást kibocsátó mennyiségű ként tartalmaz.
13. 13. Az 1 -11. igénypontok bármelyike szerinti fényforrás, azzal jellemezve, hogy a gáztöltet tellúr mellett a gerjesztés hatására alapvetően a szeléntől származó látható sugárzást kibocsátó mennyiségű szelént tartalmaz.