HU217404B - Eljárás és berendezés fluid közeget magában foglaló föld alatti zóna hosszú távú szeizmikus ellenőrzésére - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás és berendezés flűid közeget készletező földalatti zóna hősszú távú szeizmikűs ellenőrzésére rögzített helyekentelepített szeizmikűs hűllámfőrrásők és vevősőrőzatőkfelhasználásával, biztősítva minden alkalőmmal az ellenőrzés azőnősfeltételeit. A találmány szerinti eljárás lényege az, hőgy állandóösszekötő hálózatőt (2) létesítenek a rögzített helyeken telepítettszeizmikűs hűllámfőrrásők (S) energiával való szelektív táplálására,emellett pedig egy közpőnti vezérlő- és regisztrálóegységet (4)alakítanak ki, amelynek révén az állandó összekötő hálózatőn (2)keresztül szelektív módőn távvezérelik a szeizmikűs hűllámfőrrásőkat(S), és regisztrálják a föld alatti zónából a szeizmikűshűllámfőrrásők által kibőcsátőtt szeizmikűs hűllámőkra válaszkéntérkező szeizmikűs jeleket. A találmány szerinti berendezés a fentieljárás megvalósítására alkalmas egységeket tartalmaz, ahől aszeizmikűs hűllámfőrrásők lehetnek rőbbanó, impűlzűsszerű vagyvibrációs típűsúak, amelyek egy tápegységről (3) szelektív módőnvannak táplálva, amit egy közpőnti vezérlőegység (4) vezérel. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés fluid közeget magában foglaló föld alatti zóna, főként föld alatti gázkészlettároló hosszú távú szeizmikus ellenőrzésére.

Ismert módszer földgáz készletezésére szolgáló föld alatti tároló feltöltésének tesztelése a töltési folyamat egymás utáni pillanataiban egy, a talaj felszínén rezgéseket létrehozó vibrátort vagy impulzusforrást, valamint a felszínen vagy egy aknában elrendezett és a talajjal öszszeköttetésben álló érzékelősorozatokkal rendelkező vevőkészüléket tartalmazó szeizmikus rendszer segítségével. Mivel a gáz beadagolása jellemző módon megváltoztatja a készlettárolóban a hangsebességet, az akusztikai sűrűséget és ennélfogva az akusztikai impedanciát, így meg lehet határozni a szeizmikus regisztrációkra eső időbeli eltérés változását két reflektor között, amelyek egyike a tároló felett, másika pedig a tároló alatt van elrendezve. Ugyancsak követni lehet a feltöltődés alakulását azon hullámok amplitúdóváltozásának mérésével, amelyek egymást követő pillanatokban visszaverődnek a tároló rétegeinek szintjén a feltöltés egymást követő pillanataiban.

Az FR 2 593 292, 2 642 849, 2 656 034, 2 688 896 és 2689 647 számú szabadalmi leírások alapján ismertek olyan rendszerek, amelyek egy vagy több aknában (kútban) rögzített helyre telepített beavatkozóegységet tartalmaznak, amelyek a felszínnel egy vagy több átviteli pályán keresztül vannak összekötve. Ezek a beavatkozóegységek tartalmazhatnak szeizmikus vevőket és esetleg egy vagy több, az aknákban elrendezett szeizmikus hullámforrást is. A szeizmikus adók és vevők sorozata az aknafalazat csöveinek külsején helyezhető el. Az aknafalazat a környező talajformációkkal az említett csövek körüli gyűrű alakú térbe beinjektált kötőanyag által kerül kapcsolatba, amikor a csövek a helyükre kerültek.

A szeizmikus vevősorozatok hozzárendelhetők egy, az aknába leeresztett és az aknát például a béléscső közbeiktatása mellett körülvevő talajformációkkal összeköttetésben álló termelőcsőhöz (tubinghoz).

A talajfelszín alatti szeizmikus felderítés általánosan úgy működik, hogy a szeizmikus hullámforrásokat és a vevőket összekötik a talajjal különféle kombinációk szerint, ahol a források és/vagy a vevők a felszínen vagy annak közelében, vagy a kutatott talajformáción keresztül készített egy vagy több aknában vannak elrendezve.

Az FR 2 703457, 2 703470 vagy 2 674029 számú szabadalmi leírásokból ismertek eljárások föld alatti telepek szeizmikus ellenőrzésére aknákban elhelyezett vevősorozatok, valamint a talaj felszínén esetleg ugyanazon aknákban elrendezett szeizmikus hullámforrások segítségével. Ugyancsak ismert egy eljárás gázkészlet-tároló szeizmikus ellenőrzésére, amint az például E. Blondin és társai cikkében olvasható (Geophysical Prospecting 34, 73-93., 1986).

A fenti eljárások során szeizmikus kibocsátási-vételi ciklusok sorozatait valósítják meg, változtatva minden alkalommal a szeizmikus hullámfonás helyét azon akna tengelyéhez képest, ahol a vevősorozatok telepítve vannak, mégpedig egy úgynevezett „walk-away” technika szerint, aminek során regisztrálják a vevőkhöz érkező bemeneti jeleket a terjedési idő függvényében. A szeizmikus hullámforrás áthelyezhető egy radiális tengely mentén, amikor is egy kétdimenziós szeizmikus megjelenítéshez lehet jutni. Az áthelyezés elvégezhető körben az akna körül is oly módon, hogy egy háromdimenziós szeizmikus megjelenítést kapjunk. A gyakorlatban a szeizmikus hullámforrást az aknától kétoldalt lehet áthelyezni ugyanolyan nagyságrendű távolságra (vagy sugárban), mint az ellenőrzendő föld alatti zóna távolsága, vagyis mélysége.

A telepeknek és a gázkészlettárolók feltöltésének az ellenőrzése általában hosszú ideig tartó műveleteket jelent. így például a készletezett gázbuborékok térfogatának változásai az utólagos mintavételeket követően igen lassúak. A szeizmikus ellenőrzési műveletek gyakran időben egymástól elválasztva történnek. A gyakorlatban újra kell telepíteni a felszínen levő szeizmikus felszerelést minden új szeizmikus regisztrálási alkalomhoz, és előnyösen újra létre kell hozni az előző szeizmikus műveletek kibocsátási feltételeit.

Az újratelepítés nem mindig lehetséges. Egy telep vagy egy készlettároló kitermeléséhez különböző berendezéseket és anyagokat helyeznek el a helyszínen, amelyet le is zárnak. Az is előfordul, hogy meg kell változtatni az eredeti terveket, hogy módosítják a helyszínt (meddőeltakarítás, földfeltöltés), vagy hogy betonlapokat fektetnek le, ami megzavarhatja a kibocsátott szeizmikus hullámok átvitelét vagy módosíthatja a hullámforrás kapcsolatát a talajjal, és ily módon a kibocsátási minőség változását válthatja ki. A helyszín eltorlaszolása vagy lezárása megakadályozhatja a már alkalmazott szeizmikus hullámforrás áthelyezését. A telep vagy készlettároló két egymást követő ellenőrzési periódusa között megvalósított változtatások és kiépítések azt is megakadályozhatják, hogy a szeizmikus kibocsátási-vételi rendszer a korábbi helyeken rendelkezésre állhasson.

Ilyen jellegű problémák jelentkeznek az US 5461 594 számú USA szabadalmi leírás szerinti megoldásnál is, ahol egy mobil szeizmikus adó (például vibrátor) és a vizsgált területen hálószerűén elrendezett fúrólyukakba telepített és ott kötőanyag által rögzített szeizmikus vevők (például geofonok) sorozata szolgál jelforrásul. A jelek feldolgozása egy ugyancsak mobil, például a szeizmikus adóhoz hasonlóan szintén teherautóra telepített adatgyűjtő-kiértékelő állomáson történik, amelyhez a helyszínen csatlakoztatják az adott szeizmikus vevősorozatot annak a fúrólyuknak a közelében, ahol a szeizmikus adót éppen működtetik.

A föld alatti készlettárolók periodikus ellenőrzése bizonyos működési feltételek reprodukálhatóságát igényli. Ilyen szempontból egy mobil szeizmikus forrás rendszeresen ismétlődő megfigyelési műveletek esetén alapvető hátrányokkal rendelkezik, minthogy - a már korábban említett körülmények miatt - nagyon nehéz elhelyezni a szeizmikus forrást újból pontosan ugyanarra a helyre, ahol a korábbi mérésnél volt, és még ha ez sikerül is, nehéz megtalálni ismét ugyanazt a csatolási tényezőt a talajjal. Mindezeken túl a terepre való mindenkori újbóli kivonulás és az alkalmi csatlakoztatások elvégzése nagyon munka- és időigényes.

HU 217 404 Β

A találmány szerinti eljárás ezzel szemben lehetővé teszi a működési feltételek tökéletes reprodukálhatóságát legalább egy akna vagy fúrólyuk által keresztezett fold alatti zóna, főként egy föld alatti gázkészlettároló szeizmikus ellenőrzésének ismétlődő műveleteinél. Az eljárás magában foglalja legalább egy szeizmikus vevősorozat rögzített helyen való elhelyezését. Ezenfelül a találmány szerinti eljárásra az jellemző, hogy

- a főid alatti zóna ellenőrzésének időtartamára több azonos típusú, ismétlő szeizmikus hullámforrást telepítünk az akna helyzetéhez képest rögzített helyekre, valamint egy állandó összekötő hálózatot létesítünk ezen hullámforrások energiával való szelektív táplálására, emellett

- egy központi egységet alakítunk ki, amely alkalmas ezen szeizmikus hullámforrások mindegyikének szelektív távvezérlésére az állandó összekötő hálózat közvetítésével, és ugyancsak alkalmas a föld alatti zónából a szeizmikus hullámforrások által a talajba szelektíven kibocsátott szeizmikus hullámokra válaszként érkező szeizmikus jelek regisztrálására.

A szeizmikus hullámforrások és az összekötő hálózat legalább egy része lehet földbe ágyazott vagy a felszínen tartósan telepített, és legalább egy vevősorozathoz van hozzárendelve, amely a felszínen állandóan össze van kötve a talajjal vagy legalább egy, a föld alatti zónán áthatoló akna falával.

A találmány szerinti eljárás egyik megvalósítási változata magában foglalhatja például a fluid közeget készletező föld alatti telep ellenőrzésénél nyert szeizmikus regisztrációk felhasználását.

Ennek a rögzített helyzetű szeizmikus forrássorozatnak köszönhetően, amelynek összeköttetése a környező talajrészekkel stabil marad, és köszönhetően ennek a legalább részben földbe ágyazott táphálózatnak, amelynek befoglaló felszíni területe a korábbiaknál kisebb, egy egész szeizmikus ellenőrzésiművelet-sorozatot lehet elvégezni stabil működési feltételek mellett, a kitermelési munkahely tevékenységével való összeférhetetlenség veszélye nélkül.

A legalább egy akna vagy fúrólyuk által keresztezett föld alatti zóna találmány szerinti szeizmikus ellenőrző berendezése legalább egy szeizmikus vevősorozatot tartalmaz, amely a föld alatti zónával annak felszínén vagy annak közelében, vagy legalább egy aknában van összekötve.

A találmány szerinti berendezésre az jellemző, hogy több azonos típusú, az akna helyzetéhez képest rögzített helyen telepített (földbe ágyazott vagy felszíni) ismétlő szeizmikus hullámforrása van, tartalmaz továbbá egy, a szeizmikus hullámforrásokat energiával ellátó tápegységet, egy, a tápegység és a különböző szeizmikus hullámforrások között állandó összeköttetést fenntartó és ezen hullámforrásokat energiával szelektív módon tápláló (földbe ágyazott vagy felszíni) összekötő hálózatot, valamint egy központi vezérlő- és regisztrálóegységet, amely az ismétlő szeizmikus hullámforrások mindegyikét szelektív módon távvezérlő eszközöket, valamint a föld alatti zónából származó és a szeizmikus vevősorozat által vett szeizmikus jeleket regisztráló rendszert foglal magában, ahol a szeizmikus jelek a szeizmikus hullámforrások által a talajba szelektív módon kibocsátott szeizmikus hullámokra válaszként keletkeznek.

A találmány szerinti berendezés célszerűen a központi vezérlőegység által vezérelt és a különböző szeizmikus hullámforrások energiával való szelektív ellátását biztosító átkapcsolóelemeket is tartalmaz.

A találmány szerinti berendezés például olyan szeizmikus hullámforrásokat tartalmaz, amelyek fluid közegű komponensekből álló keveréknek egy, a talajjal kapcsolatban álló zárt térben történő robbantása általi rázkódtatásokat hoz létre, emellett pedig egy robbanó keveréket betápláló egységet is tartalmaz, amely keverék létrehozható a föld alatti zónából kivont fluid közegből, adott esetben az ellenőrzött föld alatti tárolóban készletezett gázból.

A szeizmikus hullámforrások mindegyike rendelkezhet egy-egy földbe ágyazott, rugalmasan deformálható és folyadékkal töltött burokkal, ahol az összekötő táphálózat ebbe a folyadékkal töltött burokba van bevezetve, ugyanakkor a tápegység a folyadékban impulzusszerű túlnyomásokat létrehozó eszközöket tartalmaz.

Lehet ezenkívül alkalmazni olyan szeizmikus hullámfonásokat, amelyek mindegyike földbe ágyazott, folyadékkal töltött gömbtartályszerű burokkal és a burok fluid közegében rezgéseket keltő egységgel rendelkezik, ahol ezen egység egy, a burok belsejébe nyíló és egy összekötő eszközön keresztül egy távolabbi vibrátorral összeköttetésben álló hengerből, valamint egy, a hengerbe elcsúsztathatóan beszerelt és a burok fluid közegében rezgéseket keltő dugattyúból áll.

Ezekhez a szeizmikus hullámforrásokhoz például egy vagy több, a fold alatti zónán áthatoló aknában rögzített helyen telepített vevősorozatot lehet hozzárendelni.

Abban az esetben, ha a berendezést egy fluid közeget készletező föld alatti telep ellenőrzésére alkalmazzuk, akkor a berendezés a regisztrált adatok feldolgozására alkalmas eszközöket is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a telepnél esetlegesen bekövetkezett változások megállapítását.

A találmány szerinti eljárás és berendezés jellemzőit és előnyeit részletesebben kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik lehetséges kiviteli alakját mutatja vázlatosan, a 2. ábra a szeizmikus hullámforrásnak egy robbanó, a talajfelszínhez kapcsolódó vagy földbe ágyazott első kiviteli alakját tünteti fel, a 3. ábra a szeizmikus hullámforrásnak egy impulzusszerűen működő, szintén alkalmazható második kiviteli alakját mutatja, míg a 4. ábra a szeizmikus hullámforrásnak egy vibrációs típusú, szintén alkalmazható harmadik kiviteli alakját szemlélteti.

A találmány szerinti berendezés hosszú távra telepíthető egy fluid közeget tartalmazó föld alatti zóna kitermelési munkahelyére, legyen szó akár egy művelés

HU 217 404 Β alatti kőolajtelepről vagy egy gázkészlettárolóról, mégpedig olyan feltételek mellett, amelyek lehetővé teszik a zóna szeizmikus ellenőrzési műveleteinek reprodukálhatóságát.

A találmány szerinti berendezés az 1. ábrán látható módon például több, önmagában ismert, rezgéseket vagy impulzusokat kibocsátó SÍ, S2...Sk...Sn szeizmikus hullámforrást tartalmaz, amelyek rögzített helyekre vannak telepítve a talaj felszínén vagy annak közelében, oly módon, hogy ezek mindegyikének a talajjal való akusztikai kapcsolata lényegében állandó maradjon a tároló ellenőrzésének teljes előirányzott időtartamára. Ezek az S1 ....Sn szeizmikus hullámforrások például egy, az ellenőrzendő zónán keresztül átfúrt 1 aknától kétoldalt vannak sorban elrendezve, egy vagy több radiális irányt követve.

Előnyösen ezek az Sl...Sn szeizmikus hullámforrások meghatározott mélységben vannak a talajba ágyazva. Ugyancsak a talajba van ágyazva ezen Sl...Sn szeizmikus hullámforrások energiával való táplálását biztosító egy vagy több 2 összekötő eszköz, legyen szó a mindenkori esettől függően egy vagy több, fluid közeget szállító csővezetékről vagy pedig villamos kábelről. Ezek a 2 összekötő eszközök az Sl...Sn szeizmikus hullámforrásokat egy 3 tápegységgel kötik össze, amely vezérlőszervek közbeiktatása mellett szelektív energiaellátást biztosit a különböző Sl...Sn szeizmikus hullámforrások számára.

Az Sl...Sn szeizmikus hullámforrások a talaj felszínén levő rögzített helyekre is telepíthetők, például betonozott aljzatra, oly módon, hogy kapcsolatuk a talajjal lényegében állandó maradjon.

A találmány szerinti berendezés ezenkívül legalább egy R szeizmikus vevősorozatot is tartalmaz, amely az ellenőrzött zónával tartós érintkezésben álló módon van telepítve. Ezen R szeizmikus vevősorozat telepíthető például az 1 aknába, vagy egy másik aknába a korábban említett szabadalmak szerint, oly módon, hogy előzőt szabadon hagyjuk más tevékenységek számára, vagy esetleg a talajba lehet ágyazva a felszín közelében. Az R szeizmikus vevősorozat 5 összekötő kábeleken keresztül összekapcsolható egy központi 4 vezérlő- és regisztrálóegységgel. Ez a 4 vezérlő- és regisztrálóegység el van látva oly távvezérlő eszközökkel, amelyek lehetővé teszik az egyes szeizmikus hullámforrások szelektív beindítását.

A szeizmikus hullámforrásoknak és vevőknek a talajjal ilyen állandó és szoros érintkezésben levő elrendezésével lehetővé tesszük a szeizmikus ellenőrzés reprodukálható mérési alkalmainak megvalósítását. A működési feltételek azonosak maradnak, és az egymást követő mérési alkalmak végeredményeként kapott adatok összehasonlítása pontos eredményeket szolgáltat az ellenőrzött zóna állapotának hosszú távú alakulásáról.

Az Sl...Sn szeizmikus hullámforrásokat célszerűen egyenletes szakaszonként helyezzünk el az 1 aknától kétoldalt olyan távolságon, amely például ugyanolyan nagyságrendű, mint az ellenőrzendő fold alatti zóna mélysége. Ily módon az úgynevezett „walk-away” műveleteket elvégezhetjük a különböző Sl...Sn szeizmikus hullámforrások egymás utáni működtetésével, minden alkalommal összegyűjtve az R szeizmikus vevősorozat által kapott jeleket.

Egy felszíni telepítésnél bármely olyan ismert, rezgéseket vagy impulzusokat kibocsátó szeizmikus hullámforrást alkalmazhatunk, amely szorosan kapcsolódik a talajjal.

Abban az esetben, ha egy föld alatti telepet talajba ágyazott szeizmikus hullámforrásokkal kívánunk ellenőrizni, akkor például az alább ismertetett kiviteli alakokat alkalmazhatjuk.

A 2. ábrán vázlatosan feltüntetett szeizmikus hullámforrás például egy, az FR 1475 622 számú francia szabadalomhoz tartozó 93 151 számú pótszabadalomban ismertetetthez hasonló robbanó szeizmikus hullámforrás. Ez a szeizmikus hullámforrás egy legalább két komponensből álló robbanó keverék begyújtásával működik, ahol a komponenseket külön-külön vezetjük a hullámforráshoz föld alatti 6, 7 csővezetékeken keresztül. Ez a szeizmikus hullámforrás egy perforált 8 gömbtartályt tartalmaz, amelynek belsejébe egy 9 tápcsatlakozó nyúlik be. A 9 tápcsatlakozón keresztül 10, 11 belső csatornák hatolnak át, amelyek a 8 gömbtartály belsejét összekötik a föld alatti 6, 7 csővezetékekkel. A komponensek 8 gömbtartályba való beadagolását az 1. ábrán látható 4 vezérlő- és regisztrálóegységről 12, 13 villamos szelepek (mágnesszelepek) által távvezéreljük. A keverék begyújtását egy hasonlóképpen vezérelt 14 gyújtószerkezet biztosítja. Egy ugyancsak földbe ágyazott 15 villamos kábel biztosítja a 14 gyújtószerkezet, valamint a 12, 13 villamos szelepek vezérlését. Egy biztonsági szeleppel ellátott 16 szellőzőnyílás teszi lehetővé az égésgázok távozását minden egyes robbantás után. A 8 gömbtartály egy rugalmas 18 burokban van elhelyezve, és be van ágyazva a talajba.

Abban az esetben, ha robbanó típusú szeizmikus hullámforrásokat alkalmazunk egy olyan föld alatti zóna ellenőrzésére, amely robbanó keverék készítésére részben vagy teljesen felhasználható anyagokat foglal magában (gázkészlettároló, kőolajtelep stb.), akkor a 6, 7 csővezetékek által képzett táphálózatot összeköttetésbe lehet hozni egy ezen tárolóból vagy telepről táplált (nem ábrázolt) készlettartállyal.

Amint az a 3. ábrán látható, a szeizmikus hullámforrás kialakítható két 19, 20 merev lapból, amelyek a kerületük mentén egy rugalmasan deformálható 21 elem által vannak egymással összekötve. Az így képzett zárt tér folyadékkal van megtöltve, és egy 22 villamos vezérlőszelepen keresztül összeköttetésbe hozható egy nyomás alatti A hidraulikus akkumulátorral összekötött, földbe ágyazott 23 csővezetékkel. A 22 villamos vezérlőszelep 4 vezérlő- és regisztrálóegységről vezérelt időszakaszos, impulzusszerű megnyitása révén erőteljes löketet lehet kiváltani és következésképpen erős szeizmikus impulzusok átvitelét a talajba.

Használhatunk ezenkívül szeizmikus hullámforrásként, például a 4. ábrán látható módon, egy folyadékkal töltött deformálható 25 burkot, amelybe egy 26 henger van beillesztve. Egy 28 tömítőgyűrűkkel ellátott 27 dugattyú van elcsúsztathatóan beépítve ebbe a 26 henger4

HU 217 404 Β be, amely 29 csővezetéken keresztül egy távolabb telepített és ugyancsak a 4 vezérlő- és regisztrálóegység által vezérelt 30 vibrátorral áll összeköttetésben.

Abban az esetben, ha a föld alatti zóna például egy fluid közeget készletező föld alatti telep, akkor a központi 4 vezérlő- és regisztrálóegység a regisztrált adatokat feldolgozó eszközöket is tartalmazhat, amelyek lehetővé teszik az adott telepnél bekövetkezett esetleges változások érzékelését a telep szeizmikus ellenőrzésének két egymást követő mérési alkalma között.

A bemutatott kiviteli alakokat csupán példaként ismertettük, amelyek azonban a találmány oltalmi körét nem korlátozzák.

Claims (16)

1. Eljárás legalább egy akna vagy fúrólyuk által keresztezett föld alatti zóna, főként fluid közeget készletező föld alatti telep vagy tároló szeizmikus ellenőrzésére, amelynek során a föld alatti zónából származó, a talajba kibocsátott szeizmikus hullámokra válaszként keletkező szeizmikus jeleket rögzített helyen elrendezett legalább egy szeizmikus vevősorozat által vesszük és regisztráljuk, azzal jellemezve, hogy

- a föld alatti zóna ellenőrzésének időtartamára több azonos típusú, ismétlő szeizmikus hullámforrást (S) telepítünk az akna helyzetéhez képest rögzített helyekre, valamint egy állandó összekötő hálózatot (2) létesítünk ezen hullámforrások energiával való szelektív táplálására, emellett

- egy központi vezérlő- és regisztrálóegységet (4) alakítunk ki, amelynek révén az állandó összekötő hálózaton (2) keresztül szelektív módon távvezéreljük a szeizmikus hullámforrásokat (S), és regisztráljuk a szeizmikus hullámforrások által szelektív módon a talajba kibocsátott szeizmikus hullámokra a föld alatti zónából válaszként érkező szeizmikus jeleket.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szeizmikus hullámforrások (S) és az összekötő hálózat (2) legalább egy részét a földbe ágyazzuk.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szeizmikus hullámforrások (S) és az összekötő hálózat (2) legalább egy részét tartósan a talajfelszínre telepítjük.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy felhasználjuk a fluid közeget készletező föld alatti telep ellenőrzésénél nyert szeizmikus regisztrációkat.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább egy szeizmikus vevősorozatot (R) a talajfelszínen tartósan összekötünk a talajjal.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább egy szeizmikus vevősorozatot (R) tartósan összekötünk legalább egy további, a föld alatti zónán áthatoló akna falával.

7. Berendezés legalább egy akna vagy fúrólyuk által keresztezett föld alatti zóna, főként fluid közeget készletező föld alatti telep vagy tároló szeizmikus ellenőrzésére, amely berendezés legalább egy rögzített helyen elrendezett szeizmikus vevősorozatot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy több, az akna szájához képest rögzített helyen telepített ismétlő szeizmikus hullámforrása (S) van, tartalmaz továbbá egy, a szeizmikus hullámforrásokat (S) energiával ellátó tápegységet (3), egy, a tápegység (3) és a különböző szeizmikus hullámforrások (S) között állandó összeköttetést fenntartó és ezen hullámforrásokat energiával szelektív módon tápláló, földbe ágyazott összekötő hálózatot (2), valamint egy központi vezérlő- és regisztrálóegységet (4), amely az ismétlő szeizmikus hullámforrások (S) mindegyikét szelektív módon távvezérlő eszközöket, valamint a föld alatti zónából származó és a legalább egy szeizmikus vevősorozat (R) által vett, a szeizmikus hullámforrások (S) által a talajba szelektív módon kibocsátott szeizmikus hullámokra válaszként keletkező szeizmikus jeleket regisztráló rendszert foglal magában.

8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szeizmikus hullámforrások (S) és az állandó összekötő hálózat (2) legalább egy része a földbe van ágyazva.

9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szeizmikus hullámforrások (S) és az állandó összekötő hálózat (2) legalább egy része a talajfelszínen rögzített helyen van elrendezve.

10. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a központi vezérlő- és regisztrálóegység (4) által vezérelt és a különböző szeizmikus hullámforrások (S) energiával való szelektív ellátását biztosító, például villamos szelepként (12, 13) kialakított átkapcsolóelemeket tartalmaz.

11. A 7 -10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy robbanó keveréknek egy, a talajjal kapcsolatban álló zárt térben történő robbantása általi rázkódtatásokat létrehozó szeizmikus hullámforrást tartalmaz, emellett pedig egy, a robbanókeveréket az egyes, például rugalmas burok (18) által képzett zárt terekbe szelektív módon beadagoló és ezen keveréket begyújtó egységgel, ahol az összekötő hálózat (2) ezen beadagolóegység részét képező szelepekhez (12, 13) hozzárendelt, földbe ágyazott csővezetékeket (6, 7) tartalmaz.

12. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tápegység a csővezetékekből (6, 7) álló, földbe ágyazott összekötő hálózatot egy, a föld alatti zónából csapolt vagy kivont fluid komponenssel ellátó eszközökkel rendelkezik.

13. A 7-10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább egy földbe ágyazott, rugalmasan deformálható és folyadékkal töltött burokkal (21) rendelkező szeizmikus hullámforrást tartalmaz, ahol a csővezeték (23) által képzett összekötő táphálózat ebbe a folyadékkal töltött burokba (21) van bevezetve, ugyanakkor a tápegység a folyadékban impulzusszerű túlnyomásokat létrehozó eszközöket tartalmaz.

14. A 7-10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább egy földbe ágyazott, folyadékkal töltött, gömbtartályszerű burokkal (25) és a burok (25) fluid közegében rezgéseket keltő egységgel rendelkező szeizmikus hullámforrást tartal5

HU 217 404 Β máz, ahol a rezgéskeltő egység egy, a gömbtartályszerű burok (25) belsejébe nyíló és egy összekötő eszközön, például csővezetéken (29) keresztül egy távolabbi vibrátorral (28) összeköttetésben álló hengerből (26), valamint egy, a hengerbe (26) szabadon elcsúsztathatóan beszerelt és a burok (25) fluid közegében rezgéseket keltő dugattyúból (27) áll.

15. A 7-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább egy szeizmikus vevősorozatot (R) tartalmaz, amelynek elemei a föld alatti zónán áthatoló legalább egy aknában (1) vannak rögzített helyeken telepítve.

16. A 7-15. igénypontok bármelyike szerinti beren5 dezés, azzal jellemezve, hogy a központi vezérlő- és regisztrálóegység (4) fluid közeget készletező föld alatti telep mint föld alatti zóna esetén a telepnél esetlegesen bekövetkezett változások érzékelésére alkalmas adatfeldolgozó eszközöket is tartalmaz.