HU216763B - Felfújható tömlővel ellátott eszköz csőszakasz lezárására - Google Patents

Abstract

Eszköz csőszakasz lezárására, amely felfújható tömlővel (4)rendelkezik, és a csőszakaszhőz (1) merőlegesen kapcsőlódó hengerescsőelemre (2) csatlakőztatható, tővábbá eltávőlítható csővel ( 5)rendelkezik, amelyben üreges rúd (9) van csúsztathatóan ágyazva,amelyhez hajlítható pálca (10) kapcsőlódik, amely körül a felfújhatótömlő (4) helyezkedik el, és a hajlítható pálca (10) végéhez t ldalékkapcsőlódik, ahől a felfújható tömlő (4) belseje összeköttetésben vanaz üreges rúd (9) belsejével. A találmány szerint a tőldalék atömlőnek (4) a csőszakaszban (1) történő elmőzdűlási irányáaszimmetrikűs kialakítása révén egyértelműen meghatárőzó helyzetűaszimmetrikűs tőldalékként (6) van kialakítva, ahől a felfújható tömlő(4) nyílásának (5) középpőntján átmenő középvőnalat tartalmaz valamelysík az aszimmetrikűs tőldalékőt úgy metszi, hőgy a metszésvőnalnak anyílástól (5) távőlabbi csúcspőntja a nyílás (5) középpőntjáhőz képesteltőltan helyezkedik el, és a metszésvőnalnak a m tszéspőnt és atávőlabbi csúcspőnt közötti szakasza kőnvex. ŕ

Description

A találmány tárgya felfújható tömlővel ellátott eszköz csőszakasz, különösen áramló közegeket szállító csőszakasz lezárására.

Kiterjedt csőhálózatoknál, például a városi gáz- és vízhálózatok fő csővezetékeinél gyakran van szükség javítások, átalakítások vagy bővítések elvégzésére, amely munkák során figyelemmel kell lenni arra, hogy a csőhálózat egyéb részeit a lehető legkisebb mértékben zavarjuk, tehát csak az adott csőszakasz lehető legszűkebb környezetét kelljen lezárni. Csövek, illetve csőszakaszok lezárására számtalan ismert módszer áll rendelkezésre. Ismert például az a megoldás, hogy a csőszakaszt egy vagy több zárózsilippel, illetve tolózárral zárják le. Ennek feltétele természetesen, hogy a csőhálózat adott pontjain a megfelelő lezáróeszközök előzetesen be legyenek építve.

Az US 5,285,806 lajstromszámú szabadalmi leírásból megismerhető megoldás szerint a csőszakasz megfelelő pontján a csőfalban kialakított furaton keresztül felfújható tömlőt visznek be a cső belsejébe, és a tömlőt felfújva a csőszakaszt tömítetten lezárják. A módszer hiányossága, hogy a furat kialakításakor óhatatlanul sorjázatlan élek keletkeznek, amelyek a felfújt tömlőt felsérthetik, és ez veszélyezteti a lezárás biztonságát. További hátrány, hogy a tömlő csőszakasz belsejében felvett helyzete nem a legmegfelelőbb, mivel az optimális, tömített lezárás megbízhatóan csak úgy hozható létre, ha a felfújt tömlő a furathoz képest a csőszakasz áramlás felőli, tehát a nyomás felé eső oldalán helyezkedik el. Ekkor ugyanis a munkálatok során jelentkező közegnyomás a felfújt tömlőt úgy deformálja, hogy az még jobban rápréselődik a cső belső falára. Ha viszont a felfújt tömlő a furat másik oldalán helyezkedik el, a nyomóhatás okozta deformációk mellett szivárgás léphet fel, tehát a lezárás nem kellőképpen biztonságos.

A GB 2137718 lajstromszámú szabadalmi leírás olyan megoldást ismertet, ahol a lezáró eszköz ugyancsak felfújható tömlő, amely egy eltávolítható csőben csúsztathatóan ágyazott üreges rúdhoz csatlakozik, amely egy hajlékony, perforált, a tömlő belsejébe nyúló ívelt tagban végződik.

A felfújt tömlő „nyomás felőli oldalon” történő elhelyezésére ismert olyan megoldás, amelynek lényege, hogy a lezárandó csőszakaszra merőlegesen egy csőelemet vezetnek a csőszakaszba, amely csőelem alsó végződése környezetében, a lezárandó csőszakasz furattal szemközti belső falfelületének közelében oldalsó nyílással van ellátva, a merőleges csőelem alsó végződése továbbá lekerekített vezetőprofillal van ellátva, amely - ha a csőelem nyílása megfelelő irányba néz - a tömlőt a lezárandó csőszakasz belsejében a kívánt irányba tereli. A 4. ábra kapcsán erre az ismert megoldásra még visszatérünk.

A fenti megoldásnak mindemellett számos hátránya van: a rendszer viszonylag komplex, alkalmazása költséges; a felfújható tömlő kivezetésére szolgáló oldalsó furat viszonylag nagy mérete miatt bevezetéskor és kihúzáskor a nyomóközeg átfolyása, illetve szivárgása kiküszöbölhetetlen. Egy tömítéssel felszerelt csőelem, vagy egy bypass-összeköttetés alkalmazása esetén (lásd pl.: EP 580222) a szivárgás elkerülhető, ha a csőelem az előírt munkahelyzetben nyúlik be a csőszakaszba, vagy abból teljesen vissza van vonva. Amikor azonban a csőelem átmeneti helyzetet vesz fel, tehát oldalirányú nyílása ideiglenesen a tömítés magasságában van, a csővezetékből a nyomóközeg belép a csőelembe, és onnan szabadon távozhat. Szólnunk kell továbbá annak a veszélyéről is, hogy a csőelem csőszakaszba történő betolása és kihúzása során az oldalirányú nyílás élei a tömítést felsérthetik.

A találmánnyal célunk az ismert megoldások hiányosságainak kiküszöbölése, tehát olyan viszonylag egyszerű, jól alkalmazható megoldás kidolgozása, amelynek segítségével egy adott csőszakasz a csőfalban kialakított furatához képest bármelyik irányban megbízhatóan, tömítetten lezárható, továbbá a tömítések és a felfújható tömlő sérülésének veszélye kiküszöbölhető. További szempont, hogy a megoldás jól kezelhető, egyszerűen szerelhető és működtethető eszközzel megvalósítható legyen.

A kitűzött feladat megoldására olyan eszközt alakítottunk ki, amely felfújható tömlővel rendelkezik, és a csőszakaszhoz merőlegesen kapcsolódó hengeres csőelemre csatlakoztatható, továbbá eltávolítható csővel rendelkezik, amelyben üreges rúd van csúsztathatóan ágyazva, amelyhez hajlítható pálca kapcsolódik, amely körül a felfújható tömlő helyezkedik el, és a hajlítható pálca végéhez toldalék kapcsolódik, ahol a felfújható tömlő belseje összeköttetésben van az üreges rúd belsejével. A találmány lényege, hogy a toldalék a tömlőnek a csőszakaszban történő elmozdulási irányát aszimmetrikus kialakítása révén egyértelműen meghatározó helyzetű aszimmetrikus toldalékként van kialakítva, ahol a felfújható tömlő nyílásának középpontján átmenő középvonalat tartalmazó valamely sík az aszimmetrikus toldalékot úgy metszi, hogy a metszésvonalnak a nyílástól távolabbi csúcspontja a nyílás középpontjához képest eltoltan helyezkedik el, és a metszésvonalnak a metszéspont és a távolabbi csúcspont közötti szakasza konvex.

Felfújható tömlő alatt a fenti összefüggésben értünk minden olyan eszközt, amelynek tágítható belseje és viszonylag keskeny nyílása van, és belső térfogata a nyíláson keresztül bevitt nyomó közeg segítségével jelentős mértékben növelhető. A tömlő anyaga bármely olyan ismert anyag lehet, amelyet felfújható cikkek, például ballonok, légkamrák és hasonlók előállítására használnak, így különösen például elasztomer műanyagok, gumik stb. A tömlő formájára és méretére vonatkozóan csupán az a feltétel, hogy felfüjatlan (nyomásmentesített) állapotban meghatározott nyíláson keresztül a csővezeték belsejébe bevihető, majd onnan kivonható legyen, továbbá felfújt állapotban, a csővezeték belsejében úgy préselődjön a belső csőfalra, hogy a nyomóközeggel szemben tömített lezárást biztosítson. Mindezeket a követelményeket kielégítő tömlők önmagukban ismertek.

A felfújható tömlő előnyösen olyan lezáróeszközzel látható el, amely biztosítja a felfújt állapotban való szivárgásmentes lezárást. Célszerű továbbá, ha a felfújható tömlő nyílása úgy van kialakítva, hogy a felfújáshoz használt, nyomóközeget szállító eszközre könnyen csat2

HU 216 763 Β lakoztatható, és arról választható. Előnyös az is, ha a tömlő nyílása felfújt állapotban szivárgásmentesen lezárható, és ehhez megfelelő lezáróeszköz áll rendelkezésre. A nyomóközegforrásra történő csatlakoztatáshoz a felfújható tömlő például menetes csatlakozóeszközzel rendelkezhet. A tömlőt előnyösen levegővel fújjuk fel. A tömlő és a csatlakozóeszköz közötti összekötő csőszakasz előnyösen zárószeleppel van felszerelve.

A felfújható tömlő adott esetben kis súrlódási együtthatójú rétegbevonattal vagy borítóréteggel látható el, ami megkönnyíti a csőszakaszba történő bevezetést, és az abból történő visszavonást.

A felfújható tömlő aszimmetrikus toldaléka olyan eszköz, amelynek aszimmetrikus tulajdonsága abban áll, hogy a tömlő felfújás során történő elmozdulását a csővezetékben pontosan definiált irányban határozza meg. Tapasztalataink szerint előnyös, ha az aszimmetrikus toldalék úgy van kialakítva, hogy a tömlő nyílásának középpontján átmenő középvonalat tartalmazó valamelyik síkkal való metszésvonala olyan, hogy a nyílástól távolabbi csúcspontja az említett középponthoz képest meghatározott irányban eltolva helyezkedik el, ugyanakkor a metszésvonal az említett középvonalat metszi, és a metszésvonalnak a metszéspont és az említett csúcspont közötti szakasza konvex ív, amely biztosítja, hogy az aszimmetrikus toldalék és vele együtt a tömlő csakis a kívánt irányban (a csúcspont irányában) mozdulhat el. Tapasztalataink szerint előnyös, ha a képzeletbeli metszésvonal csúcspont és metszéspont közötti szakasza például negyedkörív, ellipszis- vagy hasonló ív.

Az aszimmetrikus toldalék kialakításánál célszerű továbbá ügyelni arra, hogy éles csúcsokkal, élekkel ne rendelkezzen.

A felfújható tömlő egy előnyös változatánál az aszimmetrikus toldalék a nyílással szemközti oldalon kapcsolódik a tömlőfalhoz. A továbbiakban a tömlő ezen nyílással szemközti pontját fogjuk a tömlő „csúcspontjának” nevezni.

Az aszimmetrikus toldalék úgy működik, hogy a cső belső falfelületének ütközve, aszimmetrikus kialakításának köszönhetően, a meghatározott irányban mozdul el, és magával viszi a tömlő „csúcspontját” is. Az aszimmetrikus toldalék a tömlő csőszakaszba történő bevezetése során általában a csőszakasz oldalfalában lévő nyílással szemközti belső falfelületrészen ütközik fel. Az aszimmetrikus toldalék segítségével tehát biztonságosan meghatározható, hogy a csőszakasz a tömlő felfújásával melyik oldalon legyen lezárva. Az aszimmetrikus toldalék célszerű kialakítása esetén például a fent említett negyedkörív profil esetén - a tömlő csőszakaszba történő bevezetésekor a tömlő középvonala körüli elforgatással állíthatjuk be az aszimmetrikus toldalék megfelelő helyzetét. A felfújható tömlő szöghelyzetével tehát meghatározhatjuk, hogy felfújáskor a tömlő a csőszakaszban melyik irányban fog elmozdulni.

Az aszimmetrikus toldalék gyakorlatilag tetszőleges anyagból kialakítható. Előnyös mindazonáltal olyan anyagot választani, amely némi merevséggel, alaktartással rendelkezik, nem deformálódik túlzott mértékben a belső csőfalon történő felütközéskor. Ha az aszimmetrikus toldalék anyaga túlságosan lágy, nem képes kellő biztonsággal meghatározni az elmozdulás irányát. Előnyös továbbá, ha az aszimmetrikus toldaléknak legalább a belső csőfelülettel érintkezésbe lépő felületrészei a lehető legkisebb súrlódási tényezővel rendelkeznek.

Az aszimmetrikus toldalék tömlőn való rögzítésére nincs kötelező előírás, bármilyen rögzítési módszer alkalmazható, amely nem veszélyezteti a tömlő épségét. A találmány szerinti felfújható tömlő előnyös változatánál azonban az aszimmetrikus toldalék a felfújható tömlőbe bevezetett hajlítható pálca végére van erősítve. A hajlítható pálcának előnyösen kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a csővezetékben előretolva derékszögben meghajoljon, tehát az aszimmetrikus toldalék által meghatározott elmozdulási irányt követni tudja. Követelmény ugyanakkor az is, hogy bizonyos merevséggel rendelkezzen, mégpedig különösen torziós erőhatásokkal szemben legyen annyira ellenálló, hogy semmiképpen ne csavarodhasson el számottevő mértékben, hiszen ez az aszimmetrikus toldalék helytelen - a kívánt iránnyal éppen ellentétes - beállítását eredményezné.

A hajlítható pálca bármilyen ismert, a fenti követelményeket kielégítő anyagból készülhet. Anyaga lehet például viszonylag merev spirálrugó, de akár műanyag vagy hasonló is. Csupán két alapvető funkciónak kell eleget tennie, tehát egyrészt tegye lehetővé a tömlő bevezetését a csőszakaszba, másrészt biztosítsa az aszimmetrikus toldalék megfelelő helyzetének megtartását.

Az aszimmetrikus toldalék rögzítésére szolgáló hajlítható pálca felfújható tömlőbe „bevezetett” helyzete a lehető legtágabban értelmezendő: nem jelenti tehát feltétlenül azt, hogy a hajlítható pálca ténylegesen átmegy a tömlő belsején, hanem adott esetben a tömlő mentén is elrendezhető, vagy például toroid formájú, felfújható tömlő van a hajlítható pálca körül gyűrűszerűén elrendezve.

A találmány szerinti felfújható tömlőt előnyösen egy, a lezárandó csőszakaszra lényegében merőleges hengeres csőelemmel együtt használjuk. A hengeres csőelemet tetszőleges módon kapcsoljuk a csőszakaszhoz, adott esetben annak integrális részeként, vagy ráhegesztett tartozékként is kialakíthatjuk, adott esetben két félhenger alakú saru segítségével szorítjuk le úgy, hogy az illeszkedő felületek között közegzáró tömítés jöjjön létre. A hengeres csőelem előnyösen egy vagy több lezáróeszközzel rendelkezik, amelyek révén elkerülhető a leágazócső, a lezáróeszköz vagy egyéb szerelési, karbantartási, illetve üzemeltetési eszköz, szerszám csatlakoztatásakor fellépő esetleges szivárgás. A hengeres csőelem adott esetben egy T idom függőleges szakasza lehet. T idom alatt a jelen esetben nem csupán a szoros értelemben vett T idomokat értjük, hanem minden olyan eszközt, amely csőszakaszból, és a csőszakaszba becsatlakozó, vele szöget bezáró elemből áll. A T idom továbbá a végződése környezetében eltávolítható lezárással, valamint egy oldalirányú csatlakozóeszközzel van felszerelve, amely például leágazócső csat3

HU 216 763 Β lakoztatására szolgál, arra a célra, hogy a fő csővezetékből az áramló közeget a leágazócsövön keresztül vezessük tovább.

Az ilyen T idomok egyébként önmagukban ismertek, megismerhetők például az EP 580222 lajstromszámú szabadalmi leírásból.

A kitűzött feladat megoldására a fentieken túlmenően olyan eszközt alakítottunk ki, amely felfújható tömlővel rendelkezik, és a csőszakaszhoz lényegében merőlegesen kapcsolódó hengeres csőelemre csatlakoztatható, továbbá - a találmány szerint - eltávolítható csővel rendelkezik, amelyben üreges rúd van csúsztathatóan ágyazva, amelyhez hajlítható pálca kapcsolódik, amely körül a felfújható tömlő helyezkedik el, és a hajlítható pálca végéhez aszimmetrikus toldalék kapcsolódik, ahol a felfújható tömlő belseje összeköttetésben van az üreges rúd belsejével.

Az eltávolítható cső végződését olyan külső átmérővel kell kialakítani, hogy legalább a csőszakasz falában kialakított nyílás mélységéig betolható legyen a csőszakaszba. Ezzel összefüggésben előnyös továbbá, ha az eltávolítható cső említett végződésének környezetében helyzetbehatároló kialakítással rendelkezik annak érdekében, hogy axiális irányú viszonylagos helyzete a csőszakaszhoz képest pontosan beállítható legyen. A helyzetbehatároló kialakítás megvalósítható például a csőszakasz nyílásának peremén felütköző vállfelület kialakításával, vagy egy pozicionáló gyűrűvel.

A hajlítható pálca az üreges rúdhoz előnyösen úgy kapcsolódik, hogy már eleve kizárt legyen az elcsavarodás lehetősége. Tapasztalataink szerint előnyös továbbá, ha a hajlítható pálca az üreges rúd végződéséhez közel kapcsolódik az üreges rúdhoz.

Az eltávolítható cső előnyösen úgy van méretezve, hogy teljes egészében befogadja a hajlítható rudat, valamint a felfújható tömlőt, és a hozzá kapcsolódó aszimmetrikus toldalékot. Ez esetben a felfújható tömlő kiszerelt helyzetben az eltávolítható csőben biztonságosan védve van a sérülésekkel szemben.

A találmány szerinti eszköz előnyös változatánál az eltávolítható cső külső átmérője éppen csak kisebb a hengeres csőelem belső átmérőjénél, és így az eltávolítható cső és a hengeres csőelem között viszonylag egyszerűen hozható létre tömített kapcsolat, például a hengeres csőelem egyébként is meglévő tömítőeszköze révén. A nyomóközeg tehát nem tud a csővezeték belsejéből az eltávolítható cső külső falfelülete és a hengeres csőelem belső falfelülete közötti hézagon keresztül a tömlő felfújását megelőzően, illetve leeresztését követően kiszivárogni.

Az eltávolítható csőnek és a benne csúsztathatóan ágyazott üreges rúdnak kellő merevséggel kell rendelkeznie. Anyaguk bármilyen hagyományos anyag lehet, amely a szállított közeggel szemben ellenálló, és a merevség! követelménynek megfelel. Alkalmas anyag lehet például a rozsdamentes acél, vagy különböző műanyagok. Az üreges rúd feladata többek között annak elősegítése, hogy a felfújható tömlő a csővezetékből például kézi úton kihúzható legyen. További feladata a tömlő felfújásához használt nyomóközeg bevezetése a felfújható tömlőbe. Ennek érdekében az üreges rúd egyfelől közegzáróan csatlakozik a tömlő nyílásához (szájához), másfelől külső vége a nyomóközegforrásra történő csatlakoztatáshoz megfelelően van kialakítva.

Az üreges rúd továbbá célszerűen tengelye körül forgathatóan van elrendezve, így lehetővé teszi, hogy a felfújható tömlőt, pontosabban annak aszimmetrikus toldalékét, amelynek helyzetétől a felfújt tömlő elhelyezkedése függ, kívánság szerint állítsuk be.

Az üreges rúd felső vége ebből a célból előnyösen meg van jelölve - vagy eleve olyan formájú -, hogy könnyen megállapítható legyen a szöghelyzete, és ezáltal az alsó végéhez kapcsolódó tömlő és a tömlőhöz tartozó aszimmetrikus toldalék beállított helyzete. Az üreges rúd felső végének továbbá előnyösen ergonómiai szempontból kedvező formája van, hogy megkönnyítse a működtetéséhez szükséges eltolást és elforgatást.

A találmány szerinti eszköz előnyös változatánál az üreges rúd alsó végződése környezetében helyzetbehatárolóval rendelkezik, amelynek segítségével a csőszakaszhoz viszonyított helyzete axiális irányban behatárolható. A helyzetbehatároló adott esetben például egy gyűrűs vállfelület lehet, amely megakadályozza az üreges rúd véletlenszerű kihúzását az eltávolítható csőből, ami egyébként a nyomóközeg kiáramlását eredményezné. Az üreges rúd végéhez kapcsolódó helyzetbehatároló, például vállfelület előnyösen úgy alakítható ki, hogy egyúttal az eltávolítható csőben való megvezetést is elősegíti.

A biztonságos közegzáró tömítést az üreges rúd és az eltávolítható cső között is biztosítani kell. Erre a célra bármely ismert, csúszó- és forgatható kapcsolatot biztosító ágyazásoknál alkalmazott tömítésfajta használható. Egyszerű megoldásként kínálkozik például olyan lapos gumi tömítőgyűrű alkalmazása, amelynek belső átmérője valamivel kisebb, mint az üreges rúd külső átmérője.

A felfújható tömlő „csúcspontjához” (viszonylag szűk nyílásával lényegében szemközti részéhez) a hajlítható pálca vége és/vagy az aszimmetrikus toldalék kapcsolódik. A felfújható tömlő nyílása összeköttetésben kell, hogy legyen az üreges csővel, mivel ezen keresztül érkezik a tömlő felfújásához használt nyomóközeg, előnyösen nyomólevegő.

A találmány szerinti eszköz a következőképpen működik.

Kiindulási állapotban a hengeres csőelem eltávolítható lezárással le van zárva. Első lépésben a lezárást eltávolítjuk, ami - tekintettel az általában használt tömítőeszközök jellegére - nem feltétlenül okoz tömítetlenséget a rendszerben. Ezután a találmány szerinti eszközt csatlakoztatjuk a hengeres csőelemre oly módon, hogy az eltávolítható cső végződését bevezetjük a hengeres csőelembe addig, amíg az eltávolítható cső végződése környezetében lévő helyzetbehatároló, például vállfelület ezt engedi. Ezután az üreges rúd elforgatásával beállítjuk a felfújható tömlőhöz kapcsolódó aszimmetrikus toldalék kívánt helyzetét, általában oly módon, hogy az

HU 216 763 Β aszimmetrikus toldalék a tömlő felfújás utáni helyzetét a nyílás közegnyomás felé eső oldalán határozza meg. Ezt követően az üreges rudat az eltávolítható csőben előretoljuk, ezáltal a felfújható tömlőt bevisszük a lezárandó csőszakasz belsejébe. Az aszimmetrikus toldalék a csőszakasz belső falfelületén felütközve, a felfújható tömlőt a kívánt irányban hajlítja el. A tömlőt ezután felfújjuk, előnyösen például az üreges rudat egy nyomólevegő-forrásra csatlakoztató összekötőcsőbe beépített szelep nyitásával. Miután a tömlőt kellőképpen felfújtuk, a szelepet zárjuk. Ekkor már a csőszakasz a meghatározott oldalon a felfújt tömlő által le van zárva, és a lezárást igénylő munkálatok - javítás, szerelés stb. - megkezdhetők. Miután ezzel végeztek, a felfújt tömlőt az üreges rúdon keresztül leeresztjük, a leeresztett tömlőt az üreges rúd segítségével az eltávolítható csőbe visszahúzzuk, a találmány szerinti eszközt a csőszakaszról leválasztjuk az eltávolítható csövet a hengeres csőelemről leválasztjuk -, végül a hengeres csőelem lezárását, amelyet a műveletek megkezdése előtt eltávolítottunk, visszahelyezzük.

A találmányt a továbbiakban a rajzok alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábrán a találmány szerinti eszköz felfújható tömlőjének példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, felfújás előtti állapotban; tengelyirányú metszetben;

a 2. ábrán az 1. ábra szerinti felfújható tömlőt felfújt állapotban ábrázoltuk;

a 3. ábrán a találmány szerinti eszköz példakénti kiviteli alakjának vázlatát tüntettük fel, függőleges tengelyirányú metszetben;

a 4. ábrán egy önmagában ismert, a technika állásához tartozó lezáróeszközt ábrázoltunk, tengelyirányú metszetben.

Amint a 4. ábrán látható, az ismert eszköz 1 ’ csőszakasz lezárására 2’ csővel rendelkezik, amely az 1’ csőszakaszba a 4’ nyíláson át vezethető be. A 2’ cső alsó végződése környezetében 3’ oldalirányú nyílással rendelkezik, amelynek helyzete az 1 ’ csőszakaszon belül a 2’ cső középvonal körüli elforgatásával beállítható. A 4. ábrán látható helyzetben a 3’ oldalirányú nyílás az 5’ nyíl szerinti irányba néz. A 2’ cső 1’ csőszakaszon benyúló vége le van zárva, mégpedig úgy, hogy a lezárás belső felülete a 3’ oldalirányú nyílás felé lekerekített profillal rendelkezik, amely elősegíti a felfújható tömlő akadálytalan, sérülésmentes bevezetését az 1’ csőszakaszba. A példakénti eszközhöz tartozik még értelemszerűen a 2’ cső tömített csatlakoztatását biztosító csőelem, csatlakozócsonk vagy hasonló kiegészítőelem és a hozzá tartozó tömítés, amelyeket az ábrán nem tüntettünk fel.

Amint az 1-2. ábrákon látható, a találmány szerint kialakított példakénti 4 felfújható tömlő 2 hengeres csőelemen keresztül vezethető be az 1 csőszakasz belsejébe. A 2 hengeres csőelem az 1 csőszakaszra merőleges, vele előnyösen egy darabból készült, és oldalirányú 3 leágazócsonkkal rendelkezik. Az 1 csőszakasz és a 2 csőelem együtt egy szokásos T idomot képeznek.

Amint az ábrákból kitűnik, a 4 felfújható tömlő viszonylag szűk 5 nyílásával szemközti részén, a tömlő „csúcspontján” 6 aszimmetrikus toldalék van elrendezve, amely önmagában ismert módon kapcsolható a 4 felfújható tömlőhöz. Egyetlen lényeges szempont, hogy a 6 aszimmetrikus toldalék ellenőrizhetetlen módon, szabadon ne fordulhasson el a 4 felfújható tömlőhöz képest.

A 3 leágazócsonkon keresztül leágazócső csatlakoztatható a 2 hengeres csőelemhez, illetve ezen keresztül az 1 csőszakaszhoz.

A 2 hengeres csőelem és a 3 leágazócsonk 7, illetve 8 csővégződései előnyösen eltávolítható lezárásokkal vannak lezárva, amelyeket az ábrákon nem tüntettünk fel.

A 4 felfújható tömlő és 6 aszimmetrikus toldaléka a 2 hengeres csőelemen keresztül az 1 csőszakasz belsejébe van bevezetve, és ott megfelelő elforgatással úgy van beállítva, hogy a 6 aszimmetrikus toldalék a meghatározott lezárási iránynak megfelelő helyzetben legyen, mivel ez fogja meghatározni, hogy a 4 felfújható tömlő felfújt állapotban az 1 csőszakasznak melyik oldalát zárja le. Amint a 2. ábrán látható, a 6 aszimmetrikus toldalék példakénti helyzete az 1 csőszakasz bal oldali szakaszának lezárását határozza meg.

Amint a 3. ábrából kitűnik, a találmány szerint kialakított példakénti eszköz az 1 csőszakaszra merőleges 2 hengeres csőelem segítségével csatlakoztatható. A találmány szerinti eszköz 15 eltávolítható csővel rendelkezik, amelynek alsó végződése a 2 hengeres csőelemen keresztül bevezethető az 1 csőszakasz belsejébe. A 2 hengeres csőelem felül tömítőeszközzel, példánk esetében 13 lapos tömítőgyűrűvel van felszerelve, amely a 2 hengeres csőelem belső palástfelülete, és a 15 eltávolítható cső valamivel kisebb átmérőjű külső palástfelülete között tömített lezárást biztosít. A tömítőeszközhöz továbbá egy kör alakú tömítőelem tartozik, amely előnyösen csuklósán kapcsolódik a 13 lapos tömítőgyűrű aljához, és azzal együttműködve biztosítja a 2 hengeres csőelem tömített lezárását akkor, amikor a 15 eltávolítható cső a 2 hengeres csőelemből ki van húzva. A tömítőeszköz 13 lapos tömítőgyűrűje és kör alakú tömítőeleme példánk esetében 17 menetes gyűrűvel van rögzítve, amely a 2 hengeres csőelem végére van ráhajtva.

A 15 eltávolítható cső belső végződése úgy van kialakítva, hogy egy felütköző gyűrűs vállfelületet képez, amely az 1 csőszakasz oldalán felütköztethető, és ily módon helyzethatárolóként működik.

A 15 eltávolítható csőben tengelyirányban eltolhatóan és tengely körül elfordíthatóan 9 üreges rúd van ágyazva. A tömített ágyazás érdekében a 15 eltávolítható cső felső vége 14 gyűrűs tömítőelemmel van felszerelve. A 9 üreges rúd alsó vége környezetének 18 vállfelületet képező elemmel van ellátva, amely egyrészt megakadályozza a 9 üreges rúd véletlenszerű kihúzását a 15 eltávolítható csőből, másrészt segíti a 9 üreges rúd tengelyirányú megvezetését a 15 eltávolítható cső belsejében.

A 9 üreges rúd alsó végéhez kapcsolódik a találmány szerint kialakított 4 felfújható tömlő, amely5

HU 216 763 Β nek belsejében az 5 nyíláshoz vagy a 9 üreges rúdhoz kapcsolódó 10 hajlítható pálca van elrendezve. A 10 hajlítható pálca alsó végéhez kapcsolódik a 4 felfújható tömlő 6 aszimmetrikus toldaléka. A 4 felfújható tömlő 5 nyílása közegzáróan csatlakozik a 9 üreges rúd alsó végződésével, így a 4 felfújható tömlő a 9 üreges rúdon keresztül nyomóközeggel felfújható. A 9 üreges rúd felső vége erre a célra 11 csatlakozószerelvénnyel van ellátva., amely nyomóközegforrásra csatlakoztatható. A 11 csatlakozószerelvény - vagy a rácsatlakozó összekötőcső - 12 szeleppel van felszerelve.

A példakénti eszköz úgy működik, hogy a 15 eltávolítható csövet a 2 hengeres csőelembe a helyzetbehatároló felütközéséig betoljuk, majd a 4 felfújható tömlőt, amely alaphelyzetben a 15 eltávolítható csőbe van visszahúzva, a 9 üreges rúd nyíl irányában történő előretolásával benyomjuk az 1 csőszakasz belsejébe. A 4 felfújható tömlő 6 aszimmetrikus toldalékénak megfelelő irányba történő beállítása a 4 felfújható tömlő középvonal körüli elforgatásával történik, ami célszerűen a 9 üreges rúd értelemszerű forgatásával valósul meg. Lényeges, hogy a 10 hajlítható pálca ne engedje, hogy eközben a 6 aszimmetrikus toldalék a 4 felfújható tömlőhöz, illetve a 9 üreges rúdhoz képest elforduljon. Az elforgatást célszerű elvégezni, még mielőtt a 6 aszimmetrikus toldalék az 1 csőszakasz szemközti falfelületén felütközne. Ezek után a 12 szelepet nyitjuk, és a 4 felfújható tömlőt nyomóközeggel felfújjuk.

Claims (4)

1. Eszköz csőszakasz lezárására, amely felfújható tömlővel (4) rendelkezik és a csőszakaszhoz (1) merőlegesen kapcsolódó hengeres csőelemre (2) csatlakoztatható, továbbá eltávolítható csővel (15) rendelkezik, amelyben üreges rúd (9) van csúsztathatóan ágyazva, amelyhez hajlítható pálca (10) kapcsolódik, amely körül a felfújható tömlő (4) helyezkedik el, és a hajlítható pálca (10) végéhez toldalék kapcsolódik, ahol a felfújható tömlő (4) belseje összeköttetésben van az üreges rúd (9) belsejével, azzal jellemezve, hogy a toldalék aszimmetrikus toldalékként (6) van kialakítva, ahol a felfújható tömlő (4) nyílásának (5) középpontján átmenő középvonalat tartalmazó valamely sík az aszimmetrikus toldalékot úgy metszi, hogy a metszésvonalnak a nyílástól (5) távolabbi csúcspontja a nyílás (5) középpontjához képest eltoltan helyezkedik el, és a metszésvonalnak a metszéspont és a távolabbi csúcspont közötti szakasza konvex.

2. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy az eltávolítható cső (15) külső átmérője a hengeres csőelem (2) belső átmérőjénél valamivel kisebb.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy az üreges rúd (9) és az eltávolítható cső (15) között gyűrűs tömítőelem (14) révén tömített kapcsolat van.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy az eltávolítható cső (15) végződése környezetében helyzetbehatárolóval rendelkezik, amelynek révén axiális irányban pozícionálva van.