HU215654B - Csőszonda természeti katasztrófák előrejelzésére - Google Patents

Abstract

Csőszőnda természeti katasztrófák előrejelzésére a terület vizébenlévő iőnős gázképződés méréséhez, amely csőszőndát alűl csővégzárólemez (8) zárja; vascsőben (5) tisztítőtt felületű 0,5–1 cm nagyságúratördelt vasanyagtöltet (9) van; szintező könnyűfém légcső (13) külsőmenetes műanyag közdarabhőz (12) kapcsőlódik, a hirtelen megnőttgázképződést érzékelő elektródák (6, 11) mérőműszer zekrényhez (19)villamős vezetékekkel (14) vannak összekötve; felvezetőcsövekben (16,17) lévő villamős vezetékek (14) villamős kijelző égőkhöz (18)csatlakőznak. ŕ

Description

A találmány tárgya csőszonda természeti katasztrófák előrejelzésére, amely speciális anyagtöltetű csőszonda a területek vizeiben lévő ionos gázképződés mérésére alkalmas.

Társadalmunk állandóan ki van szolgáltatva a területek természeti és időjárási viszonyainak, azok esetenként érvényesülő viharos jelenségei által, melyek katasztrófákat is okozó földrengéseket és árvizeket eredményeznek. Ezen jelenségek esetenként emberáldozatokkal is járó, nagy anyagi károkat okozó pusztításokat okoznak, főleg váratlanságuk miatt. Az ilyen jelenségek váratlanságának kiküszöbölésére különböző berendezések és módszerek vannak alkalmazásban, ilyen a HU 192 375 vagy a HU 208 870 lajstromszámú magyar szabadalmi, vagy az Üzbegisztáni Obszervatóriumban kifejlesztett földrengést előrejelző berendezés. Hiányossága a fenti berendezéseknek, hogy nem eléggé hatékonyak az általános alkalmazásra, mivel ezek előállítási és üzemeltetési költségei magasak, és mérési eredményeik csak egy jelenségre vonatkoznak, ezért a földrengések megbízható előrejelzése minden jelentősebb településre vonatkozóan nincs megoldva.

Az időjárási viszonyok jelenségeinek és ezek változásainak előrejelzésére meteorológiai hálózat van kiépítve. Hiányossága a gyakorlatban lévő időjárási előrejelzéseknek, hogy ezek főleg a vízszintesen vonuló légtéri időjárási frontok és műholdas felhőképek vizsgálatain alapulnak, ezért az így keletkező előrejelzések olyan nagy területre általánosíthatók, mely területeken belül egymástól jelentősen eltérő irányzatú jelenségek is érvényesülhetnek, vagyis ezeknél nincsenek kellő objektivitással figyelembe véve az érintett területeken érvényesülő természeti energiák azon hatásai, melyek az ottani hőmérséklettől függetlenül a leszálló vagy felszálló légmozgások uralkodó irányzatait érvényesítik, így nincs ellenőrizve, hogy egyes területeken a ciklonos feláramló viharos, vagy az anticiklonos leszálló nyugalmi időjárási viszonyok az uralkodók. A jelenlegi gyakorlatban nincsen megoldva egy adott településre vonatkozóan a természeti és időjárási katasztrófákat okozó jelenségeknek kellő biztonságú előrejelzése. A találmányt képező csőszonda alkalmazásával a fenti hiányosságok kiküszöbölhetők. Minden ez idáig ismert és ilyen előrejelzésekre alkalmazott módszernél gyorsabban, biztonságosabban, objektívebben és hasznosíthatóbban előrejelezhető a természeti és vizes időjárási katasztrófák bekövetkezése az érintett környezetben, melynek terjedelme 1 mérőhelyre vetítve körülbelül 400 km.

Felismeréseim szerint a vasanyagtöltet savval, lúggal kezelt tisztított darabkáinak vízbe merítése által az érintkező vízbázisnak ionos koncentrációja olyan nagy sebességű ionképződést tesz lehetővé, hogy a terület természeti vizeiben, talajvizeiben érvényesülő természeti energiák esetenkénti szeizmikus hatására keletkező gázosodás, légneműsödés találmányom alkalmazásával mérhető mértékűvé válik.

Találmányomat képező csőszonda vasanyagtöhetének alapanyaga olyan keménységű vasöntvény, amely ütésre törik, reped, és melynek mérete 0,5-1 cm nagyságú. A találmányom csőszonda a természeti katasztrófák előrejelzésére a terület vizeiben lévő ionos gázképződés méréséhez, amely csőszondát alul csővégzáró lemez zárja; vascsőben tisztított felületű 0,5-1 cm nagyságúra tördelt vasanyagtöltet van; szintező könnyűfém légcső külső menetes műanyag közdarabhoz kapcsolódik; a hirtelen megnőtt gázképződést érzékelő elektródák mérőműszerszekrényhez villamos vezetékekkel vannak összekötve; felvezetőcsövekben lévő villamos vezetékek villamos kijelző égőkhöz csatlakoznak. A találmány célszerű kiviteli alakját képezi, hogy a csőszonda záró lemezén vízközlekedő nyílások vannak kiképezve. A csőszonda felső részének belsején kiképzett menetekkel van kapcsolva a szintező légcső víztelenítését is szolgáló külső menetes közdarab. A csőszondát a légcsővel összekapcsoló közdarabba a gázképződést érzékelő elektródák vannak elhelyezve, melyek vezetékekkel kapcsolódnak a mérőműszerszekrényhez, amin rögzítve van a felvezetőcső, amely belsejében lévő vezetékek végén a természeti katasztrófát kijelző villamos égők vannak.

A csőszonda méretkülönbségei a mérési eredményeket nem befolyásolják, ajánlott méret azonban, hogy a vascső hossza az átmérőjének 7-8-szorosa legyen. Azonban követelmény, hogy a vascső aljába helyezett vasanyagtöltet oszlopmagassága 7-8 cm legyen.

A találmány statikus ismertetése az ábra alapján a következő. Az 5 vascső részben az 1 talajszint fölé emelkedik. A vascsőkút 3 fala veszi körül az 5 vascsövet és az 5 vascsövet vízben szintező 13 légcsövet. Az 5 vascsövet a 13 légcsővel a külső menetes műanyag 12 közdarab köti össze. Az 5 vascső alsó végét záró 8 lemezen - melyen 7 alsó vízközlekedő nyílások vannak - helyezkedik el a 9 vasanyagtöltet. Az 5 vascsövön belüli 10 vízbe merül a vezetőképességet érzékelő és a vízhőmérsékletet érzékelő 6, 11 elektróda, amely 14 vezetékkel köti össze a 19 mérőműszerszekrényt és a kijelző 18 égőket. A 14 vezeték a 16 felvezetőcsőben, illetve a 17 felvezető állványcsőben van. A 13 szintező légcső tetejét 15 lemez zárja le. A 10 vízszint ingadozását a 16 skála mutatja.

A találmányt képező csőszondával működő mérőberendezés az alábbiak szerint üzemeltethető. A 9 vasanyagtöltetet tartalmazó 5 vascsövet a szintező 13 légcső segítségével olyan mélységig merítjük a 3 csőkút vízoszlopába, hogy a csöveket összekötő műanyag 12 közdarab a 2 vízszint alatt 35-40 cm-re legyen. Az 5 vascsőben így tárolt vízbázisba merülő, az állapotokat és változásokat érzékelő 6, 11 elektródák vezetékeit rácsatlakoztatjuk a 19 mérőműszerszekrényben lévő mérőműszerekre, így folyamatosan mérjük az 5 vascsőben tárolt víznek az elektromos vezetőképességét és a víz hőmérsékletét. Az így mért elektromos vezetőképességnek a víz hőmérsékletéhez viszonyított eredménye a nyugalmi állapot értéket jelzi a terület felszín alatti közegében és a légterében. A vezetőképességnek a vízhőmérséklethez viszonyított mértékcsökkenése a viharos állapotok kialakulását jelzi. A két mérési eredmény egymáshoz viszonyított adatainak folyamatos ismeretében objektív előrejelzések adhatók az érintett terület természeti és időjárási jelenségeire, és ezek vár2

HU 215 654 Β ható volumenére. A mérési eredményeket villamos égőkkel is kijelezzük, melyeket a település magas létesítményein helyezzük el, a lakosság közvetlen tájékoztatására. A találmány aránylag egyszerű, és nagy hatékonyságát az is bizonyítja, hogy a felsorolt hasznosítások mellett még számos irányzatban javítani, jobbítani lehet a társadalmi viszonyokat, ugyanis az így mérhető iongázosodás jelentősebb mértékváltozásainak nagyfokú egészségügyi és közérzeti változásokat okozó hatásai érvényesülnek az élő szervezetekre. Az ionos gáztelítődés által csökken a felszín közeli vizekben és légnedvességben a szabad oxigén mennyisége, és növekszik az elektromos feszültség, aminek számos környezeti kihatása is van.

1. Egy adott területen katasztrófákat is okozható természeti és időjárási jelenségek érvényesülési feltétele elsődlegesen és meghatározóan függvénye az érintett terület vizeiben, talajvizeiben, légnedvességében lévő ionos gáztúltelítettségnek, amely a területek vizeiben érvényesülő természeti energiák szeizmikus hatásaira keletkezik, és a vizeket szennyező ionok nyugalmi állapotukban vízzel elegyedő cseppfolyós halmazállapotát hőmérséklettől függetlenül légnemű, viharos gázokká alakítja át.

2. Terület vizeiben a gázokká alakult ionoknak a nyugalmi állapotukhoz viszonyított mérték növekedésével párhuzamosan növekszik az ionos gáztelítődés, és az esetenkénti túltelítettségnek törvényszerű következménye a kiegyenlítődést eredményező visszaváltozás, azaz az egyensúly kialakulása. Az egyensúlyi helyzettől való eltérés esetenkénti hevessége a terület felszín alatti viszonyaiban földrengéseket, a terület légterében villamos kisüléseket és nagy mennyiségű csapadékképződést is előre jelez.

3. A terület vizébe, talajvizébe merített csőszondában tárolt víznek ionos koncentrációja a vasanyagtöltet által olyan részecskékből alakul ki, melyek egyszerű és célirányú mérhetőségűre alakítják, katalizálják az ionok gázosodó reagálási folyamatát, így lehetőség adódik aránylag olcsón kivitelezhető és üzemeltethető mérőberendezések gyártására. Megbízhatóan ellenőrizni lehet, hogy az érintett területen milyen természeti és időjárási jelenség alakul ki.

4. Mivel a katasztrófákat eredményező ionos gáztúltelítettség többórás időszak alatt keletkezik, így a találmány tárgyát képező csőszonda alkalmazásával folytatott mérések ismeretében életeket és vagyont óvó intézkedések foganatosíthatók.

Claims (4)

1. Csőszonda természeti katasztrófák előrejelzésére a terület vizében lévő ionos gázképződés méréséhez, azzal jellemezve, hogy a csőszondát alul csővégzáró lemez (8) zárja; vascsőben (5) tisztított felületű 0,5-1 cm nagyságúra tördelt vasanyagtöltet (9) van; szintező könnyűfém légcső (13) külső menetes műanyag közdarabhoz (12) kapcsolódik; a hirtelen megnőtt gázképződést érzékelő elektródák (6, 11) mérőműszerszekrényhez (19) villamos vezetékekkel (14) vannak összekötve; felvezetőcsövekben (16, 17) lévő villamos vezetékek (14) villamos kijelző égőkhöz (18) csatlakoznak.

2. Az 1. igénypont szerinti csőszonda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csőszonda zárólemezén (8) vízközlekedő nyílások (7) vannak kiképezve.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti csőszonda kiviteli alakja, azzaljellemezve, hogy a csőszonda felső részének belsején kiképzett menetekkel van kapcsolva a szintező légcső (13) víztelenítését is szolgáló külső menetes közdarab (12); szintező légcső (13) a közdarab felső részéhez menettel kapcsolódik.

4. A 3. igénypont szerinti csőszonda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csőszondát a légcsővel (13) összekapcsoló közdarabba (12) a gázképződést érzékelő elektródák (6,11) vannak elhelyezve, melyek vezetékekkel (14) kapcsolódnak a mérőműszerszekrényhez (19), amin rögzítve van a felvezetőcső (17), amelynek a belsejében lévő vezetékek végén a természeti katasztrófát kijelző villamos égők (18) vannak.