HU215278B

HU215278B - Vizes műtrágya-szuszpenzió csepegtetéses öntözési célokra, és eljárás ezek előállítására

Info

Publication number: HU215278B
Application number: HU9602803A
Authority: HU
Inventors: Thomas Ahlnas; Hannu Aijala
Original assignee: Kemira Agro Oy
Priority date: 1994-04-15
Filing date: 1995-04-13
Publication date: 1998-11-30
Also published as: NO964365L; NO964365D0; AU2260395A; IL113308A0; IL113308A; WO1995028369A1; HU9602803D0; CA2187621A1; FI98517C; US5851260A; EP0755369A1; HUT75838A; FI98517B; FI941759A; FI941759A0

Abstract

A találmány tárgyát stabil, vizes műtrágya-szűszpenzió képezicsepegtetős öntözéshez. A találmány szerinti vizes műtrágya-szűszpenzió 5–55 tömeg% vizet, 45–95 tömeg%-ban egy vagy több, növén itápőt tartalmazó anyagőkat tartalmaz, amelyek közül legalább egyikbenvízőldhatatlan szilárd részecskék vannak, ahől a szilárd részecskékmérete 50 mm-nél kisebb, és a szűszpenzió H-ja 2–7. ŕ

Description

A találmány tárgyát stabil vizes műtrágya-szuszpenzió képezi, amely csepegtetéses öntözésre alkalmas; a találmány tárgyát képezi ezen stabil vizes műtrágya-szuszpenzió előállítására szolgáló eljárás is.

Az öntözéses rendszereken keresztül történő műtrágya alkalmazása számottevően megnövekedett, különösen olyan növények termesztésénél, ahol egyébként is szükség van az öntözésre. Különösen olyan területeken, ahol a növények termesztése száraz vidéken vagy magas hőmérséklet mellett történik, olyan öntözéses rendszert alkalmaznak, ahol az öntözésre használt vizet csőrendszeren keresztül vezetik a növényekhez. Általában ezt a módszert alkalmazzák üvegházakban, valamint a szabadtéri kertészetekben is. A növényekre a vizet permetezéssel, locsolásos öntözéssel vagy csepegtetéses öntözéssel viszik fel, függően a körülményektől. A műtrágyának az öntözővízzel történő felhordása igen hatásos és környezetbarát módszer a növények hozamának növelésére. A fent említett öntözőrendszerek esetében a folyékony műtrágyát az öntözővízhez adják. A műtrágyát így a növények szükséglete szerint adagolhatjuk, a felvett tápanyag hatásaránya (a felvett tápanyag osztva az alkalmazott mennyiséggel) kedvezően javul. A kilúgozódás veszélye a műtrágyás öntözéssel így lényegesen alacsonyabbá válik, mint a hagyományos műtrágya alkalmazása esetén. A csepegtetéssel végzett öntözéses rendszerek esetében a vizet közvetlenül mindegyes növény gyökerének környékére vezetik porlasztóval ellátott mellékcsatomák segítségével. A mellékcsatomák nagyobb csővezetékekhez kapcsolódnak, amelyekbe vizet szivattyúznak vagy a vizet gravitáció segítségével táplálják be. Az öntözésre szánt víz a porlasztóból közvetlenül a növény gyökérrendszerére kerül, és azonnal rendelkezésre áll a növény számára. Ilyen berendezéseknél a párolgással járó vízveszteségek alacsony szinten vannak.

Az öntözőrendszerekben a porlasztó adagoló nyílása rendszerint igen kicsi, így például 100 pm, ezért az eltömődés elkerülése céljából az öntözőrendszerekben általában csak teljesen vízoldható műtrágyát használnak. Ezenkívül a gazdálkodók óvatosságból a csőrendszerbe a porlasztó elé szűrőket illesztenek be annak érdekében, hogy megelőzzék, hogy szilárd részecskék kerüljenek a porlasztóba. Ezen szűrőknek szitamérete 100-150 pm között van, amennyiben a műtrágya ennél nagyobb szilárd részecskéket tartalmaz, ez a szűrők eltömődéséhez vezet, ami gondot okozhat az öntözésben. Az eltömődés különösen a csepegtetéses öntözésnél jelent nehézséget, amennyiben a műtrágyát olyan NPK-nyersanyagokból készítik, amelyeket általában használnak a földeken granulált műtrágya alakjában. Ezen nyersanyagoknak vízoldhatósága általában 70-95% között van. A teljes mértékben vízoldható műtrágyák igen drágák, áruk akár háromszorosa is lehet a szokásos szántóföldi minőségű műtrágyák árához viszonyítva, ezen oldatok koncentrációja ezenkívül igen alacsony, általában 30 és 50% között van. Amennyiben a gazdálkodónak vízben oldható műtrágyát szállítanak oldat formájában, úgy a szállítás költsége is jelentős, minthogy nagy mennyiségű vizet kell szállítani. Abban az esetben azonban, ha a gazdálkodó szilárd port kap, úgy a gazdálkodónak az oldáshoz tartályt kell alkalmazni, az oldat készítéshez szükséges ismeretekkel kell rendelkeznie és munkatöbbletet kell befektetnie. A vízoldható műtrágyák szilárd nyersanyagainak előállításánál alkalmazott tisztítási és kristályosítási műveletek energiaigényesek, és ártalmasak a környezetre. A csepegtetéses öntözéshez általában nem alkalmaznak szuszpenziós műtrágyákat, minthogy a szuszpenzióban lévő kristályok a csövek, szűrők, sziták és porlasztók eltömődését idéznék elő. A hagyományos szuszpenziók nagy méretű szilárd részeket tartalmaznak, amelyek mérete 150-1000 pm között van, e részecskék eltömítik a porlasztókat, aminek következtében a növények nem kapnak sem vizet, sem műtrágyát.

Szuszpenziók esetében a koncentráció magas értékre növelhető (60-95%) és a műtrágya a szállítás során mégis folyékony állapotban van. A szuszpenziós műtrágyákat ismert módon úgy állítják elő, hogy a szilárd műtrágya nyersanyagokat vízben diszpergálják. A szilárd részecskék mérete ezen szuszpenziókban általában nagy, >200 pm, ezenkívül a szilárd anyag a szuszpenzióból kiülepedik, hacsak a szuszpenziót nem tartják állandó keverés közben. Kísérletek történtek olyan irányban, hogy a szuszpenziók stabilitását megnöveljék, ennek érdekében finom szemcsés agyagot vagy hasonló sűrítőszert adtak a szuszpenzióhoz. Amennyiben ezen típusú sűrítőszereket alkalmazzák, oldhatatlan, nem hasznos (a műtrágyázás szempontjából) szilárd anyagot adnak nagy mennyiségben a termékhez (egészen 5—10%-ig). A 2519413 számú amerikai szabadalmi leírásban hidrofil gumit alkalmaznak a szilárd részecskék ülepedésének kiküszöbölésére; erre a célra metil-cellulóz és karboxi-metil-cellulóz is alkalmazható. Ilyen esetekben a szilárd anyag részecskemérete 100-1000 pm között van. A 3 950159 számú amerikai szabadalmi leírás szerint egy poliszacharid gumihoz alkalmazott szuszpendálószer mennyisége 0,1 és 5% között van. A sűrítőszerek és stabilizáló anyagok alkalmazásával a szilárd anyagoknak ülepedésre való hajlama időlegesen csökkenthető, de általában olyan szuszpenziók esetében, ahol viszonylag durva méretű részecskék vannak jelen, a szuszpenzió stabilitása nem teszi lehetővé a tárolást. Amennyiben a szuszpenzió előállításához csak részben is alkalmaznak vízoldhatatlan anyagot, a szuszpenzió nem használható a csepegtetéses öntözőrendszerekhez, minthogy a 100 pm-nél nagyobb részecskék a kis méretű adagolónyílású porlasztókat és szűrőket eltömíti. A 2679552 számú francia szabadalmi leírásban olyan szuszpenziókat ismertetnek, amelyek előállításához teljes mértékben vízoldható nyersanyagokat használnak, és a szuszpenzióhoz vizet adva az teljes mértékben feloldható. Ezen készítményekhez adalékanyagként xantángumit vagy analóg vegyületeket és etoxifenolt alkalmaznak. Ezen szuszpenziók eredményességük tekintetében a vízoldható műtrágyákhoz hasonlóak, azonban előállításukhoz drága nyersanyagokat és adalékanyagokat kell használni. Ezenkívül a xantángumi és az egyéb, hasonló típusú adalékanyag azzal a hátránnyal is jár, hogy elősegítik a mikrobák és algák elszaporodását a csőrendszerben.

HU 215 278 Β

A találmány szerinti megoldás feladata, hogy stabil vizes műtrágya-szuszpenziót bocsásson rendelkezésre a csepegtetéssel történő öntözéses módszerhez, amely megoldással az ismert műtrágya-szuszpenziók hátrányos tulajdonságai kiküszöbölhetők és amely műtrágya-szuszpenzió előállításához olcsó nyersanyagok használhatók fel.

A találmány szerinti megoldás fő jellemzőit az igénypontok foglalják magukba.

A találmány szerinti megoldásnál meglepő módon azt találtuk, hogy olyan vizes műtrágya-szuszpenziót állíthatunk elő, amely alkalmas a csepegtetéssel történő öntözéshez, amely szuszpenzió stabil, még nagy koncentráció értékeknél is, anélkül, hogy szuszpendálószereket vagy egyéb hasonló segédanyagokat tartalmazna, amelyeket pedig az ismert műtrágya szuszpenziók esetében nélkülözhetetlennek tekintenek a stabil szuszpenzió előállításához. Ezen túlmenően meglepő módon azt találtuk, hogy nyersanyagként olcsó NPK nyersanyagokat használhatunk - amelyek szántóföldi felhasználásra készültek és amelyek vízoldhatatlan szilárd részecskéket, továbbá oldhatatlan újra alkalmazott hulladékot tartalmaznak - ha a szuszpenziót olyan gyöngy darálóberendezésben készítjük, mint amilyeneket a pigmentek előállításánál használnak, ahol magas a szilárdanyag-tartalom és a pH-t adott értéken kell tartani.

A találmány tárgyát stabil vizes műtrágya-szuszpenzió képezi, amely alkalmas a csepegtetéses öntözéses művelethez, amely 5-55 tömeg% vizet és 45-95 tömeg% egy vagy több növényi tápanyagként szolgáló anyagot tartalmaz, ahol a felhasznált anyagok legalább egyike vízoldhatatlan szilárd részecskéket tartalmaz és ahol a szuszpenzióban lévő szilárd részecskék mérete 50 pm-nél kisebb, és ahol a szuszpenzió pH tartománya 2 és 7 között van.

Jelen összefüggésben a „növényi tápanyagot (tápot) tartalmazó anyagok” kifejezésen olyan vegyületeket értünk, amelyek legalább egy növényi tápanyagot, így N-t, P-t, K-t vagy Mg-t, továbbá mikrotápanyagokat és egyéb olyan anyagokat tartalmaznak, amelyekben N-t, P-t, K-t vagy mikrotápanyagok vannak; ezen anyagok közül említjük meg például a recirkuláltatott hulladékokat.

A találmány szerinti vizes műtrágya-szuszpenziókban lévő szilárd részecskék mérete 50 pm alatt van és a részecskeméret alsó határa általában mintegy 0,01 pm. A szilárd részecskék mérete általában 0,2-20 pm között van.

A találmány szerinti vizes műtrágya-szuszpenziók víztartalma előnyösen 10-50 tömeg%, még előnyösebben ez az érték 15-25 tömeg%, a készítményekben ezen kívül egy vagy több növényi tápot tartalmazó anyag van, előnyösen 50-90 tömeg%-ban, ez az érték még előnyösebben 75-85 tömeg%.

A találmány szerinti vizes műtrágya-szuszpenzióban előnyösen csak víz és az említett növényi tápot tartalmazó anyag/anyagok vannak, vagyis a készítmény nem tartalmaz segédanyagokat, különösen nem szuszpendáló vagy egyéb hasonló szereket.

A vizes műtrágya-szuszpenzióban növényi tápanyagként (tápként) legalább egy kation az NHJ, K⁺,

Ca²⁺ és Mg²⁺ közül, és/vagy legalább egy anion az

NO®, Cl®, SO₄ ²®, foszfát vagy polifoszfát és karbamid közül van jelen.

A találmány egyik célszerű megoldása szerint a növényitáp-tartalmú nyersanyag/nyersanyagok a szántóföldön felhasználásra kerülő műtrágyák minőségének megfelelő NPK nyersanyag/NPK nyersanyagok. A szántóföldi műtrágyák összeállításához használt nyersanyagok közül említjük meg az alábbiakat (zárójelben adva meg a 10%-os oldatban általában oldhatatlan anyag mennyiségét tömeg%-ban kifejezve): K₂SO₄(3,6), (NH₄)₂SO₄ (0,4), diammónium-foszfát DAP (11,1), monoammónium-foszfát MAP (8,7), H₂PO₄(2,0), karbamid (0,0), metilén-karbamid (94,0), KC1 (0,09), KNO₃ (0,03), K₂CO₃ (0,0), MgSO₄ (0,2), szuperfoszfát (60,5), kettős szuperfoszfát (15,8), valamint a recirkuláltatott hulladékanyagok, mint például csontliszt vagy törköly. A találmány szerinti szuszpenzió gazdaságos, minthogy olyan olcsó, részben vízoldhatatlan segédanyagokat használhatunk készítéséhez, amelyek alig igényelnek kémiai feldolgozást, ezen nyersanyagok mellett trmészetesen használhatunk teljes mértékben vízoldható nyersanyagokat is, mint kálium-nitrátot, ammónium-nitrátot, karbamid-foszfátot és így tovább.

A találmány szerinti vizes műtrágya-szuszpenzió ezen kívül általában tartalmazhat növényi tápanyagként egy vagy több mikrotápanyagot (nyomelemet). A mikrotápanyagokra példaként említjük meg a bórsavat, bórátokat, nátrium-molibdátot, nátrium-szelenátot, kálium-szelenátot, kálium-jodidot, króm-kloridot, továbbá vasat, rezet, kobaltot, mangánt vagy cinket, ezen elemeket foszfátok, szulfátok, kloridok, karbonátok vagy kelátok formájában használjuk.

A találmány tárgyához tartozik a vizes műtrágyaszuszpenziók előállítása is, amely művelet során egy vagy több növényi táptartalmú anyagot és vizet diszpergálunk; amennyiben szükséges a pH-t savval vagy bázissal 2—7 értékre állítjuk be, továbbá amennyiben szükséges, őrléssel a részecskék méretét 100-1000 pm közötti tartományra csökkentjük, végül a szuszpenziót gyöngy-őrlőberendezésben őröljük, amikoris olyan szuszpenziót kapunk, amelyben a szilárd részecskék mérete 50 pm alatt, előnyösen általában 0,2-20 pm között van.

Amikor a növények által igényelt NPK nyersanyagokat adott esetben nyomelemeket és a vizet elegyítjük, ezeket megfelelő arányban választjuk meg (a sótartalom például 45-90%), majd a komponenseket diszpergáljuk, amennyiben a részecskék mérete 1 pmnél nagyobb, előzetes őrlést végzünk és az elegy pH-ját 2-7 érték közé állítjuk, függően a nyersanyagok és az összeállítandó termék adottságaitól; a szuszpenziót gyöngy-malomban a szokásos szemcseméretnél kisebb méretre, így 0,1-50 pm nagyságúra őrölhetjük. A felhasznált nyersanyagok mennyiségét, a pH-t, a részecskeméretet megfelelő értékre állítva olyan szuszpenziót kapunk, amely további adalékanyagok hozzáadása nélkül stabil. Amennyiben a részecskeméret mikrométer nagyságrendű, az oldatból adott esetben kikristályosodó

HU 215 278 Β rész az őrlés után olyan, csaknem észrevétlen kis rétegeket képez a felszínen, amelyek igen apró kristályokból állnak. A sótartalom megfelelő megválasztásával a részecskék egyenletesen diszpergálva maradnak, nem következik be észlelhető mértékű újrakristályosodás vagy újraoldódás. A részecskék méretét és a pH-t megfelelően megválasztva olyan szuszpenziókat állíthatunk elő, amelynek felületén egy vékony, mintegy 1-2 mm vastagságú filmréteg képződik a tárolás során, miközben a maradék gyakorlatilag stabil és homobén marad. Az oldat felszínén képződő film megvédi a szuszpenziót a kiszáradástól, amennyiben ez a film nem túlságosan vastag, úgy nem jön létre káros egy irányú kristálynövekedés. A részecskeméretet, a táplálékként szolgáló sókat és a pH-t előnyösen megválasztva a szuszpenzió felszínén csak egy 1-2 mm vastagságú oldatfilm képződik a tárolás során, ez lehetővé teszi, hogy további kémiai anyagok hozzáadása nélkül a szuszpenzió élettartamát megnöveljük.

Amennyiben a szuszpenzió pH-ját csökkentjük, például 3 értékre (amely művelethez például foszforsavat használhatunk), amikor a szuszpenziót vízzel meghígítjuk, például 10%-os oldatot készítünk, lényegesen kisebb mennyiségű szilárd részecske marad az oldatban, mintha 6-7 pH-jú szuszpenziót készítenénk, és ugyanakkor csökken az eltömítésre való hajlam is. Az alacsony pH-érték azzal az előnnyel is jár, hogy magas pH-jú öntözővizet használva csökken az oldott anyagok kicsapódásának veszélye, továbbá a mikroorganizmusok szaporodásának veszélye a pH csökkenésével arányosan mérséklődik. Az alacsony pH előnyös továbbá a magas pH-jú talajok öntözése esetében is, minthogy a foszforsók oldhatósága és ezáltal a foszfornak a növények által történő felvétele alacsony pH-η javul. A készítmény pH-jának csökkentésére használhatunk foszforsavat, kénsavat, salétromsavat, maleinsav-anhidridet, hangyasavat, oxálsavat, citromsavat, ecetsavat vagy 2—4 szénatomos dikarbonsavakat. Abban az esetben, ha szükséges, növelhetjük a pH értékét, e művelethez lúgot, ammóniát, szódát, kalcium-karbonátot, vízüveget, kálcium-hidroxidot vagy kálium-hidroxidot használhatunk. A nyomelemek, valamint a tápanyagként szolgáló sók maguk is stabilizálják a szuszpenziót. Minthogy a szilárd részek mérete a szuszpenzióban igen kicsi, a találmány szerinti műtrágya készítmény eredményesen alkalmazható a csepegtetéses öntözési rendszerekben, ugyanis oldhatatlan részecskék a szűrőkön és porlasztókon áthaladnak.

A csepegtetéses öntözéses módszerhez használt műtrágyákat általában mintegy 0,1-0,2 tömeg%-os koncentrációra hígítjuk.

A találmány szerinti megoldást részletesen az itt következő példák segítségével ismertetjük. A példákban szereplő %-os értékek tömeg%-ra vonatkoznak.

1. példa

Gyenge minőségű karbamidot, diammónium-foszfátot és kálium-foszfátot, valamint nyomelemeket szuszpenzióvá alakítunk, amelynek sótartalma 80%, és ahol a fő tápanyagok aránya N/P₂O₅/K₂O 11:8:19%. A kiindulási anyagokat először vízzel elegyítjük, amikor is szokásos diszpergáló berendezésben folyékony szuzpenziót készítünk, ahol a szilárd részecskék mérete általában 100-1000 pm. A szuszpenzió pH-ját 6,8-ra állítjuk. Az így kapott szuszpenziót gyöngymalomba szivattyúzzuk, ahol stabil szuszpenzióvá alakítjuk, amelynek részecskemérete 0,01-10 pm között van.

2. példa

Az 1. példa szerint előállított műtrágya-szuszpenziót csepegtetéses öntözéssel üvegházban lévő paprikapalántákra visszük fel. Összehasonlító kísérletben kereskedelemből beszerezhető, teljes mértékben vízoldható műtrágyát használunk azonos tápanyag-összetétellel. A találmány szerinti szuszpenzió alkalmazásával azonos nagyságrendű eredményeket kapunk, mint amilyeneket a vízoldható műtrágyával érünk el. A kísérletsorozat időtartama alatt 7,5 hét folyamán nem észleltünk eltömődést az öntözőberendezés porlasztóiban.

3. példa

Az 1. példában leírtak szerint járunk el, három szuszpenziót állítunk elő az 1. példában említett nyersanyagokból, ahol a komponensek aránya, a sótartalom és pH a következő: N/P₂O₅/K₂O 17:8:9% (sótartalom 80%, pH: 5,3); 11:11:11% (sótartalom: 70%, pH: 6,3) és 10:3:21% (sótartalom 80%, pH: 4,9). Az így kapott szuszpenziókat öntözőrendszerben használjuk fel uborkapalántákon; az összehasonlításhoz teljes mértékben vízoldható, kereskedelemben beszerezhető műtrágyát használunk, amelynek tápanyag-összetétele azonos. A kísérlet során a termesztési viszonyok a száraz idő következtében előnytelenek voltak, de minden egyes műtrágya alkalmazása esetében azonosak. A találmány szerinti szuszpenzióval 63,9 tonna/hektár termést kaptunk, a teljes mértékben vízoldható műtrágya alkalmazásánál 59,7 tonna/hektár volt a hozam; így a találmány szerinti szuszpenziós műtrágya segítségével jobb eredményeket lehetett elérni, mint a drága, vízben teljes mértékben oldható műtrágyák használatával.

4. példa

Az 1. példában leírtak szerint járunk el, 80% sótartalmú szuszpenziót állítunk elő az 1. példában említett kiindulási anyagokból, ahol ezek aránya 10:8:18%, pH: 6,2; az így előállított szuszpenziót paradicsom termesztéséhez alkalmazzuk csepegtetős öntözőrendszerben, az összehasonlító kísérletekhez teljes mértékben vízoldható műtrágyát használunk, amelynek tápanyagösszetétele fentiekkel azonos. A találmány szerinti szuszpenzió alkalmazásával a paradicsomtermés 139 kg/12 m² volt, a vízben teljes mértékben oldható műtrágyával 136 kg/12 m²-es hozamot értünk el. A találmány szerinti szuszpenzió alkalmazásával kedvezőbb hozamot lehetett elérni, mint a vízoldható műtrágyával.

HU 215 278 Β

5. példa

A 4. példa szerint előállított szuszpenziót alkalmazzuk paprikanövényeknél forgó öntözéses berendezés használatával, összehasonlításként teljes mértékben vízoldható műtrágyát használunk. A találmány szerinti szuszpenzió alkalmazása esetében a paprika hozama 1,93 kg/m² volt, a teljes mértékben vízoldható műtrágya használata esetén a hozam 1,85 kg/m²-nek bizonyult. A műtrágya nélkül termelt paprika esetében a hozam 0,6 kg/m². A találmány szerinti műtrágyaszuszpenzió alkalmazása nem okozott semminemű problémát.

6. példa

Az 1. példában leírtak szerint járunk el, az 1. példában említett nyersanyagokból 75% sótartalmú szuszpenziót állítunk elő, ahol a tápanyagarány 9:13:14%, pH: 6,5 ; az így készített szuszpenziót káposztapalántákhoz használjuk fel, összehasonlításként granulált műtrágyát használunk. A kísérlet alatt a káposzta növényeknek elméletileg azonos mennyiségű tápanyagot adunk részben szuszpenzió, részben granulátum formájában. A kísérleteknél műtrágya nélkül termelt káposztanövényeket is vizsgálunk, amelyek csak vizet kapnak csepegtetős öntözőrendszerből. Granulált műtrágya alkalmazása esetében a granulátumot a kísérlet elején a talajhoz keverjük, és a vizet csepegtetős öntözőberendezésen keresztül adagoljuk; az öntözéshez használt víz mennyisége megegyezik a szuszpenziós öntözéshez használt víz mennyiségével. A műtrágya alkalmazása nélkül kapott termés mennyisége 348 g/láda, a granulált műtrágyával kezelt káposzta hozama 449 g/láda, a találmány szerinti szuszpenziós műtrágya alkalmazása esetén a termés hozama 590 g/láda, ahol a ládák alapterülete 0,038 m². Az eredményekből kitűnik, hogy a szuszpenziós műtrágya alkalmazása esetén kapott eredmények legalábbis megegyeznek a vízben teljes mértékben oldható műtrágya használata esetén nyert hozammal.

7. példa

Az 1. példánál leírtak szerint járunk el, 76% sótartalmú szuszpenziót állítunk elő, ammónium-szulfát, kálium-szulfát és polimetilén-karbamid [H₂NCONH(CH₂NHCONH)_nH, ahol n értéke 1 és 7 közötti egész szám] 10:10:10%-os elegyéből, pH: 6,7; a kapott szuszpenziót pázsitra visszük fel, és egy golfpázsit műtrágyával hasonlítjuk össze, amit granulált alakban használunk. A kísérleteknél ellenőrizzük a pázsitfű növekedését. Hagyományos golfpázsit műtrágyát (20:5:10) alkalmazva a kísérlethez a hozam 15,9 g/láda, a találmány szerinti szuszpenziós műtrágyát használva az öntözéshez 16,5 g/láda hozamot kapunk, műtrágya alkalmazása nélkül a fű hozama 6,9 g/láda volt.

8. példa

Az 1. példában leírtak szerint járunk el, a találmány szerinti szuszpenzió sótartalma 45%, a 7. példában említett kiindulási anyagokat használjuk (8:8:8%-os arányban), pH: 6,7; a kapott szuszpenzió jól önthető stabil készítmény, amely alkalmas közvetlenül a növényi palánták permetezéséhez, így például a kártevők elleni permetezés során.

9. példa

Az 1. példában leírtak szerint járunk el, a találmány szerinti szuszpenzió sótartalma 80%, kiindulási vegyületként olcsó karbamidot, diammónium-foszfátot, kálium-foszfátot és kálium-nitrátot használunk 17:17:12%os arányban; pH: 6,4. A szuszpenzió stabilnak mutatkozott, a N/P₂O₅/K₂O tápanyagtartalom összesen 46%.

10. példa

Az 1. példában leírtak szerint járunk el, a találmány szerinti szuszpenzió sótartalma 80%, előállításához az

1. példában felsorolt kiindulási vegyületeket használjuk 9:8:17%-os arányban, pH: 6,7; a készítményt 1 év időtartamig tároljuk. Az 1 éves időtartam alatt a szuszpenzió felszínén némi víz gyűlt össze, azonban a szuszpenziót összerázva az egész minta teljes mértékben homogénné vált. A mikroszkópos felvételek igazolják, hogy a részecskeméret számottevő növekedése nem volt észlelhető a szuszpenzióban, és a szuszpenzió teljes mértékben felhasználásra alkalmasnak mutatkozott.

11. példa

Az 1. példában leírtak szerint járunk el, a találmány szerinti szuszpenzió sótartalma 80%, kiindulási anyagként olcsó minőségű karbamidot, foszforsavat, diammónium-foszfátot, kálium-foszfátot és nyomelemeket használunk, a N/P₂O₅/K₂O aránya 11:9:20%; a pH-t 3 értékre állítjuk. Az igy kapott szuszpenzió jól önthető és homogén. Amikor a szuszpenziót vízzel hígítva 10%-os közbenső koncentrátumot készítettünk, azt tapasztaltuk, hogy lényegesen kisebb mennyiségű oldhatatlan anyag képződött, mintha 6 pH-jú szuszpenziót hígítottunk volna. A 3 pH-jú szuszpenzió szemmel láthatóan jobban önthető, mint a 6 pH-ra állított készítmény.

12. példa

Az 1. példában leírtak szerint járunk el, 80% sótartalmú szuszpenziót állítunk elő gyenge minőségű karbamidból, diammónium-foszfátból, kálium-szulfátból, magnézium-oxidból és nyomelemekből, a készítményben az N/P₂O₅/K₂O+MgO aránya 11:9:20+1,2%, a szuszpenzió pH-ja 6,2. Egy további szuszpenziót készítünk, amelynek sótartalma szintén 80%, a hasznos anyagok aránya 11:9:20+1,2%, az előállításhoz szintén olcsó minőségű karbamidot, foszforsavat, kálium-szulfátot, magnézium-oxidot és nyomelemeket használunk, azonban a szuszpenzió pH-ját 2,4-re állítjuk. E szuszpenziót paradicsom termeléséhez használjuk csepegtetős öntözéses módszerrel olyan területen, ahol az alkalmazott víz pH-ja 8,2. A szuszpenzió jó folyási tulajdonságai következtében könnyen alkalmazható és kedvező hozamát ad: 116,2 tonna/hektár, semleges szuszpenzió használata esetén a paradicsom terméshozama 111,7 tonna/hektár. Teljes mértékben vízoldható műtrágyát használa a paradicsom hozama 111,2 tonna/hektár; granulált műtrágya használata esetén a termék hozama 83,3 tonna/hektámak bizonyult.

HU 215 278 Β

13. példa

Az 1. példában leírtak szerint járunk el, 80% sótartalmú szuszpenziót állítunk elő olcsó diammóniumfoszfátból a szuszpenzióban lévő tápanyagok aránya N/P₂O₅ 14:38%, pH: 7,0. A találmány szerinti szuszpenziót műtrágyaként használjuk a kártevőirtó permetlével együtt felhordva.

14. példa

Az 1. példában leírtak szerint járunk el, a találmány szerinti szuszpenzió sótartalma 85%, kiindulási anyagként olcsó kálium-szulfátot használunk, a tápanyag mennyisége a szuszpenzióban: K₂O: 42, pH: 6,5.

15. példa

Az 1. példában leírtak szerint járunk el, a találmány szerinti szuszpenzió sótartalma 80%, a szuszpenzióhoz kettős szuperfoszfátot használunk, a tápanyag mennyisége a szuszpenzióban: P₂O₅ = 37%, a pH: 4,8.

16. példa

Az 1. példában leírtak szerint járunk el, a találmány szerinti szuszpenzió sótartalma 70%, kiindulási anyagként szuperfoszfátot használunk, a tápanyag aránya a szuszpenzióban: P₂O₅ = 14%, pH: 3,8.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Stabil vizes műtrágya-szuszpenzió csepegtetős öntözéshez, azzal jellemezve, hogy az 5-55 tömeg% vizet és 45-95 tömeg%-ban egy vagy több, növényi tápot tartalmazó anyagot tartalmaz, ahol a növényi táp legalább egy kationt, mégpedig NH® K®, Ca® és/vagy Mgf kationt vagy legalább egy aniont, mégpedig NO®, Cl®, SO₄2®, foszfát vagy polifoszfát aniont és/vagy karbamidot tartalmaz, amely növényi tápot tartalmazó anyagok közül legalább az egyik vízoldhatatlan szilárd részecskéket tartalmaz, ahol a szilárd részecskék mérete 60 pm-nél kisebb, és a szuszpenzió pH-ja 2-7.
2. Az 1. igénypont szerinti vizes műtrágya-szuszpenzió, azzal jellemezve, hogy a szilárd részecskék mérete nagyrészt 0,2-20 pm között van.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vizes műtrágyaszuszpenzió, azzal jellemezve, hogy a 10-50 tömeg%, előnyösen 15—25 tömeg% vizet, továbbá 50-90 tömeg%, előnyösen 75-85 tömeg% egy vagy több növényi tápot tartalmazó anyagot tartalmaz.
4. Az 1-3. igénypont szerinti vizes műtrágyaszuszpenzió, azzal jellemezve, hogy a szuszpenzió 100%-át a víz és a növényi tápot tartalmazó anyagok képezik.
5. az 1—4. igénypont szerinti vizes műtrágya-szuszpenzió, azzal jellemezve, hogy az növényi tápot tartalmazó anyagként szántóföldi műtrágya minőségű, NPK tartalmú anyagot tartalmaz.
6. Az 1-5. igénypont szerinti vizes műtrágya-szuszpenzió, azzal jellemezve, hogy az növényi tápot tartalmazó anyagként karbamidot, foszforsavat, karbamidfoszfátot (H₂NCONH₂ H₃PO₄), ammónium-foszfátot, ammónium-szulfátot, ammónium-nitrátot, kálium-szulfátot, kálium-kloridot, polimetilén-karbamidot [H₂NCONH(CH₂NHCONH)_nH, ahol n értéke 1 és 7 közötti egész szám], kálium-nitrátot, kálium-karbonátot, magnézium-szulfátot, magnézium-nitrátot, szuperfoszfátot, kettős szuperfoszfátot és/vagy reciklizált, növényi tápot tartalmazó hulladékot, mint csontlisztet vagy törkölyt tartalmaz.
7. Az 1-6. igénypont szerinti vizes műtrágya-szuszpenzió, azzal jellemezve, hogy az növényi tápot tartalmazó anyagként egy vagy több mikrotápanyagot tartalmaz.
8. A 7. igénypont szerinti vizes műtrágya szuszpenzió, azzal jellemezve, hogy az mikrotápanyagként bórsavat, borátot, nátrium-molibdenátot, nátriumszelenátot, kálium-szelenátot, kálium-jodidot, krómkloridot, vas-, réz-, kobalt-, magnézium- és/vagy cinkfoszfátot, -szulfátot, kloridot, -karbonátot és/vagy ezek kelátjait tartalmazza.
9. Eljárás az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti vizes műtrágya szuszpenzió előállítására, azzal jellemezve, hogy egy vagy több, növényi tápot tartalmazó anyagot vízben diszpergálunk, majd kívánt esetben a pH-t savval vagy bázissal 2 és 7 közötti értékre állítjuk be, és kívánt esetben a részecskék méretét előőrléssel nagyrészben 100-1000 pm közötti méretűre állítjuk be, majd gyöngymalomban végzett őrléssel a szuszpenzió szilárd részecskéinek méretét 50 pm alá, előnyösen nagyrészben 0,2 pm és 20 pm közötti középértékre csökkentjük.