HU213806B - Process for extracting hidrocarbons from subterranean formations - Google Patents
Process for extracting hidrocarbons from subterranean formations Download PDFInfo
- Publication number
- HU213806B HU213806B HU9500850A HU9500850A HU213806B HU 213806 B HU213806 B HU 213806B HU 9500850 A HU9500850 A HU 9500850A HU 9500850 A HU9500850 A HU 9500850A HU 213806 B HU213806 B HU 213806B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- gas
- layer
- hydrocarbon
- water
- oil
- Prior art date
Links
- 238000000034 method Methods 0.000 title claims abstract description 66
- 230000008569 process Effects 0.000 title claims abstract description 50
- 230000015572 biosynthetic process Effects 0.000 title description 8
- 238000005755 formation reaction Methods 0.000 title 1
- 229930195733 hydrocarbon Natural products 0.000 claims abstract description 124
- 150000002430 hydrocarbons Chemical class 0.000 claims abstract description 124
- 239000004215 Carbon black (E152) Substances 0.000 claims abstract description 92
- 230000000694 effects Effects 0.000 claims description 19
- 239000012530 fluid Substances 0.000 claims description 11
- 230000009471 action Effects 0.000 claims description 10
- 238000004519 manufacturing process Methods 0.000 claims description 7
- 238000002485 combustion reaction Methods 0.000 claims description 3
- 230000008021 deposition Effects 0.000 claims description 2
- 239000011324 bead Substances 0.000 claims 1
- 238000000605 extraction Methods 0.000 abstract description 30
- 230000003252 repetitive effect Effects 0.000 abstract 1
- 239000007789 gas Substances 0.000 description 112
- XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N water Substances O XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 36
- VNWKTOKETHGBQD-UHFFFAOYSA-N methane Chemical compound C VNWKTOKETHGBQD-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 12
- 239000012141 concentrate Substances 0.000 description 7
- 238000006073 displacement reaction Methods 0.000 description 6
- 239000003345 natural gas Substances 0.000 description 6
- 239000007788 liquid Substances 0.000 description 5
- 238000005086 pumping Methods 0.000 description 5
- CURLTUGMZLYLDI-UHFFFAOYSA-N Carbon dioxide Chemical compound O=C=O CURLTUGMZLYLDI-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 4
- 238000010586 diagram Methods 0.000 description 4
- 238000002309 gasification Methods 0.000 description 4
- 230000007246 mechanism Effects 0.000 description 4
- 230000008901 benefit Effects 0.000 description 3
- 239000003921 oil Substances 0.000 description 3
- 239000000243 solution Substances 0.000 description 3
- 229910002092 carbon dioxide Inorganic materials 0.000 description 2
- 239000001569 carbon dioxide Substances 0.000 description 2
- 239000004927 clay Substances 0.000 description 2
- 238000005345 coagulation Methods 0.000 description 2
- 230000015271 coagulation Effects 0.000 description 2
- 238000009833 condensation Methods 0.000 description 2
- 230000005494 condensation Effects 0.000 description 2
- 230000007423 decrease Effects 0.000 description 2
- 238000007872 degassing Methods 0.000 description 2
- 238000000151 deposition Methods 0.000 description 2
- 238000011049 filling Methods 0.000 description 2
- 238000002347 injection Methods 0.000 description 2
- 239000007924 injection Substances 0.000 description 2
- -1 oil Chemical class 0.000 description 2
- 238000001556 precipitation Methods 0.000 description 2
- 229920006395 saturated elastomer Polymers 0.000 description 2
- 238000000926 separation method Methods 0.000 description 2
- 239000002689 soil Substances 0.000 description 2
- OKTJSMMVPCPJKN-UHFFFAOYSA-N Carbon Chemical compound [C] OKTJSMMVPCPJKN-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 230000001133 acceleration Effects 0.000 description 1
- 230000000996 additive effect Effects 0.000 description 1
- 229910052799 carbon Inorganic materials 0.000 description 1
- 230000008859 change Effects 0.000 description 1
- 230000002301 combined effect Effects 0.000 description 1
- 238000013461 design Methods 0.000 description 1
- 238000011161 development Methods 0.000 description 1
- 238000007599 discharging Methods 0.000 description 1
- 238000005553 drilling Methods 0.000 description 1
- 238000005516 engineering process Methods 0.000 description 1
- 238000002474 experimental method Methods 0.000 description 1
- 238000010438 heat treatment Methods 0.000 description 1
- 229910052739 hydrogen Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000001257 hydrogen Substances 0.000 description 1
- 125000004435 hydrogen atom Chemical class [H]* 0.000 description 1
- 239000007791 liquid phase Substances 0.000 description 1
- 230000007774 longterm Effects 0.000 description 1
- 230000010534 mechanism of action Effects 0.000 description 1
- NMJORVOYSJLJGU-UHFFFAOYSA-N methane clathrate Chemical compound C.C.C.C.O.O.O.O.O.O.O.O.O.O.O.O.O.O.O.O.O.O.O.O.O.O.O NMJORVOYSJLJGU-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 239000000203 mixture Substances 0.000 description 1
- 230000001151 other effect Effects 0.000 description 1
- 230000010363 phase shift Effects 0.000 description 1
- 239000011148 porous material Substances 0.000 description 1
- 230000001376 precipitating effect Effects 0.000 description 1
- 238000011160 research Methods 0.000 description 1
- 229930195734 saturated hydrocarbon Natural products 0.000 description 1
- 230000035939 shock Effects 0.000 description 1
- 239000006228 supernatant Substances 0.000 description 1
- 230000001502 supplementing effect Effects 0.000 description 1
- 230000002459 sustained effect Effects 0.000 description 1
- 230000001360 synchronised effect Effects 0.000 description 1
- 238000012546 transfer Methods 0.000 description 1
- 239000003643 water by type Substances 0.000 description 1
- 238000003809 water extraction Methods 0.000 description 1
Classifications
-
- E—FIXED CONSTRUCTIONS
- E21—EARTH OR ROCK DRILLING; MINING
- E21B—EARTH OR ROCK DRILLING; OBTAINING OIL, GAS, WATER, SOLUBLE OR MELTABLE MATERIALS OR A SLURRY OF MINERALS FROM WELLS
- E21B43/00—Methods or apparatus for obtaining oil, gas, water, soluble or meltable materials or a slurry of minerals from wells
- E21B43/003—Vibrating earth formations
-
- E—FIXED CONSTRUCTIONS
- E21—EARTH OR ROCK DRILLING; MINING
- E21B—EARTH OR ROCK DRILLING; OBTAINING OIL, GAS, WATER, SOLUBLE OR MELTABLE MATERIALS OR A SLURRY OF MINERALS FROM WELLS
- E21B43/00—Methods or apparatus for obtaining oil, gas, water, soluble or meltable materials or a slurry of minerals from wells
- E21B43/16—Enhanced recovery methods for obtaining hydrocarbons
-
- E—FIXED CONSTRUCTIONS
- E21—EARTH OR ROCK DRILLING; MINING
- E21B—EARTH OR ROCK DRILLING; OBTAINING OIL, GAS, WATER, SOLUBLE OR MELTABLE MATERIALS OR A SLURRY OF MINERALS FROM WELLS
- E21B43/00—Methods or apparatus for obtaining oil, gas, water, soluble or meltable materials or a slurry of minerals from wells
- E21B43/30—Specific pattern of wells, e.g. optimising the spacing of wells
Landscapes
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Geology (AREA)
- Mining & Mineral Resources (AREA)
- Physics & Mathematics (AREA)
- Environmental & Geological Engineering (AREA)
- Fluid Mechanics (AREA)
- General Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Geochemistry & Mineralogy (AREA)
- Production Of Liquid Hydrocarbon Mixture For Refining Petroleum (AREA)
- Exposure And Positioning Against Photoresist Photosensitive Materials (AREA)
Abstract
A találmány tárgya eljárás szénhidrőgének föld alattirétegekből való kitermelésére, amelynek sőrán a szénhidrőgénekettartalmazó rétegre (1) hatást gyakőrőlűnk és fúrólyűkőn (2) k resztülezen rétegből a szénhidrőgéneket kitermeljük, ahől a találmány szerinta szénhidrőgéneket tartalmazó rétegre (1) úgy gyakőrőlűnk hatást, hőgya szénhidrőgéneket tartalmazó rétegnél (1) m lyebben fekvő vízvezetőrétegre (3) rűgalmas hűllámőkkal hatűnk.ŕ
Description
A találmány tárgya eljárás szénhidrogének föld alatti rétegekből való kitermelésére, amelynek során a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre hatást gyakorolnak és fúrólyukon keresztül ezen rétegből a szénhidrogéneket kitermelik. A találmány az olaj- és gázipar területére vonatkozik, különösen az olaj-, gázsürítmény- és gázkitermelési eljárásaira. A találmány a lelőhelyek feltárásánál és a különböző kitermelési szakaszokban alkalmazható.
Jelenleg különböző eljárások ismertek a szénhidrogének kitermelésére, amely eljárások során valamilyen módon járulékosan hatnak a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre.
AzUSA4417 621 lajstromszámú szabadalmi leírásból olajkitermelésre szolgáló olyan eljárás ismert, amelynek során a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre hatást gyakorolnak és fúrólyukon keresztül nyerik ki belőle a szénhidrogéneket. Ennél a megoldásnál a szénhidrogéneket tartalmazó rétegbe gáznemű fluidumot, például szén-dioxidot szivattyúznak és ezzel egyidejűleg a föld felszínén elhelyezkedő forrás által szolgáltatott rugalmas hullámokkal hatnak a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre, aminek révén a szén-dioxid-áramlás és az olajkitermelés hatékonysága megnövekszik. Ez az eljárás azonban jelentős gázmennyiség beszivattyúzását teszi szükségessé és ezenkívül a rugalmas hullámok által a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre gyakorolt közvetlen hatása az olaj elgázosodásához vezet, ami pedig pótlólagos mennyiségű szén-dioxid beszivattyúzását teszi szükségessé a szénhidrogéneket tartalmazó rétegbe.
Az SU A 1 596 081 lajstromszámú leírásból ismert olyan, vízzel feltöltött lelőhely kitermelésére szolgáló eljárás, amelynek során a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre hatást fejtenek ki és így fúrólyukon keresztül nyerik ki belőle a szénhidrogéneket. Ennél a megoldásnál a rugalmas hullámokat egy vibroszeizmikus forrás szolgáltatja, az eljárás az olajkitermelés hatékonyságát csak a vízzel erősen feltöltött kitermelő helyeken növeli a vízzel feltöltött, szénhidrogéneket tartalmazó rétegben szétszórt olaj koagulációjának és ennek következtében az olaj mozgóképessége helyreállításának köszönhetően.
Ez az eljárás azonban kevésbé hatásos abban az esetben, ha az olaj lelőhely vízzel való fel töltési foka alacsony, ugyanis ebben az esetben nem az olaj, hanem a víz áramlása gyorsul fel a fúrólyukhoz, aminek következtében a fúrólyukak hozamában a víz aránya az olaj rovására növekszik.
Ismert olyan eljárás, amely a gázsürítmény kitermelését a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre járulékosan gyakorolt hatás segítségével segíti elő, és amelynél a szénhidrogéneket ezen rétegből fúrólyukon keresztül termelik ki (Sz. N. Zakirov: „Gáz és gázsűrítmények kitermelésének tervezése és elmélete”, 1989, Nyedra, Moszkva).
Ennél az eljárásnál a póthatást az a gáz fejti ki, amelyet a szénhidrogéneket tartalmazó rétegbe nyomnak vissza. Ezáltal fenntartják a rétegben uralkodó nyomást, ugyanakkor megelőzik a szénhidrogének egy részének a folyékony fázisba való jutását és az ezzel járó veszteségeket. Megjegyzendő azonban, hogy a száraz gáznak a szénhidrogéneket tartalmazó rétegbe való nyomása a gázkészlet hosszú időtartamra történő konzerválásához vezet, ami viszont a kitermelés költségeit növeli.
Ismert továbbá olyan eljárás is, amelynek során a gáz-, gázsürítmény- vagy olajkitermelést oly módon segítik elő, hogy a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre hatást gyakorolnak és a benne lévő szénhidrogéneket fúrólyukon keresztül vezetik ki (A. H. Mirzandzsanze,
I. M. Ahmetov, K. Sz. Basznijev és társai: „A földgáz kitermelésének technológiája”, 1987, Nyedra, Moszkva).
Ennél az eljárásnál a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre víz beszivattyúzásának segítségével hatnak, amely víz a szénhidrogénközeget a fúrólyuk felé tereli. Ez az eljárás jelentős mennyiségű víznek injektáló fúrólyukon keresztül történő beszivattyúzását teszi szükségessé a szénhidrogéneket tartalmazó rétegbe, ami növeli a lelőhely-kitermelési költségeit. A vízzel való feltöltés következtében azok a veszteségek növekednek, amelyeket a rétegben maradt gáz és olaj okoz és amelyeknek mértéke a kitermelhető szénhidrogének 15^40%-át is elérheti. A rétegben visszamaradt nagy gázmennyiség miatt ezt a módszert gyakorlatilag nem alkalmazzák a gáz- és gázsürítmény-lelőhelyeken.
Ismert egy további eljárás szénhidrogéneknek a föld alatti rétegekből való kitermelésére, amelynek során a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre hatást gyakorolnak és ebből a szénhidrogéneket fúrólyukon keresztül termelik ki (A. H. Mirzandzsanze, A. G. Durmisjan, A. G. Kovaljov, T. A. Allahverdijev: „A gázsűrítmény-lelőhelyek kitermelése”, 1967, Nyedra, Moszkva).
Ennél az eljárásnál gázszegély segítségével a szénhidrogéneket tartalmazó réteg gázövezetétől az olaj övezetig terjedően állandó nyomásgradienst hoznak létre, ily módon a gáz segítségével az olajat terelik és szállítják és a fúrólyukon keresztül felszínre hozzák. Ezen eljárás hátránya abban van, hogy a szénhidrogéneket tartalmazó rétegben kényszerűen és hosszú időre konzerválódnak az ipari gázkészletek. Ezzel egyidejűleg a gázsürítménylelőhely kitermelésének megkezdése előtt a sűrítménynek (kondenzátum) a gázban való jelenléte retrográd sűrítményveszteséghez vezet. Abban az esetben, ha a rétegben lévő víz aktivitása és nyomása nem kielégítő mértékű, úgy a gázsüritmény-veszteség növekszik.
A találmány révén megoldandó feladat abban van, hogy szénhidrogének föld alatti rétegekből való kitermelésére olyan eljárást hozzunk létre, amelynek során a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre úgy hatunk, hogy megnöveljük a kitermelhető szénhidrogén-mennyiséget, továbbá leegyszerűsítjük a kitermelést azzal, hogy csökkentjük vagy teljes mértékben kiküszöböljük a fluidumok bevezetését a szénhidrogéneket tartalmazó rétegbe és ezek konzerválódását, továbbá csökkentjük a szénhidrogének kitermelésének időtartamát és így a lelőhelyek kitermelésének hatékonyságát a kitermelési folyamat különböző szakaszaiban megnöveljük.
A feladat megoldására szénhidrogének föld alatti rétegekből való kitermelésére olyan eljárást hoztunk létre, amelynek során a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre hatást gyakorolunk és fúrólyukon keresztül ezen réteg2
HU 213 806 Β bői a szénhidrogéneket kitermeljük, ahol a találmány szerint a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre úgy gyakorolunk hatást, hogy a szénhidrogéneket tartalmazó rétegnél mélyebben fekvő vízvezető rétegre rugalmas hullámokkal hatunk.
A találmány szerinti eljárásnak egy előnyös foganatosítási módja szerint a rugalmas hullámok által a vízvezető rétegre gyakorolt hatás révén a szénhidrogéneket tartalmazó réteg és a vízvezető réteg között legalább egy gázszegélyt képezünk.
Előnyös az olyan foganatosítási mód is, amely szerint a rugalmas hullámokkal történő hatáskifejtést a gázszegéllyel rezonanciába hozzuk.
Előnyös továbbá az olyan foganatosítási mód, amelynek során a rugalmas hullámokkal a vízvezető réteg és a szénhidrogéneket tartalmazó réteg érintkezési területére és/vagy ezen érintkezési terület felől hatunk.
A fentiekben említett foganatosítási módok kiegészítéseképpen célszerűek az olyan eljárások is, amelyeknek során:
- a szénhidrogéneket tartalmazó rétegbe fluidumot vezetünk be,
- a szénhidrogéneket tartalmazó réteget hőhatásnak tesszük ki,
- a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre közvetlenül ennek lerakodási helyére vezetett rugalmas hullámokkal hatunk.
Célszerű lehet az olyan eljárási mód is, amely szerint a hőhatást a rugalmas hullámok által a rétegen belül létrehozott égési gócok révén biztosítjuk.
A javasolt eljárás, amely szerint a rugalmas hullámokkal a szénhidrogéneket tartalmazó rétegnél mélyebben fekvő vízvezető rétegre hatunk, a kitűzött feladat megoldására alkalmas, mivel az adott hatáskifejtés következtében azon folyamatok változnak, amelyek a szénhidrogéneket tartalmazó réteg állapotát befolyásolják.
A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzra való hivatkozással részletesebben is ismertetjük, ahol a rajzon az
1. ábrán a találmány szerinti eljárásnak egy előnyös foganatosítási módját szemléltető vázlat, a
2. ábrán a gáz-víz vagy az olaj-víz érintkezési területére vezetett rugalmas hullámokat alkalmazó hullámforrással kiegészített eljárás vázlata, a
3. ábrán gázszegély képzésével kiegészített eljárás vázlata, a
4. ábrán a találmány szerinti eljárás foganatosításának vázlata kontúrvízvezető réteg jelenléte esetén, és az
5. ábrán a 4. ábra szerinti vázlat látható felülnézetben.
A szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegbe (1. ábra) fúrólyukakat fúrunk, de alkalmazhatjuk a már kimerült olaj-, gázsürítmény- és gázlelőhelyekhez korábban kialakított fúrólyukakat. A szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegre úgy gyakorolunk hatást, hogy a 3 vízvezető réteget rugalmas hullámok hatásának tesszük ki. Ennek érdekében például egy 4 hullámvezetéket, valamint a szénhidrogéneket tartalmazó 1 réteg fölött a felszínen felállított impulzusos 5 hullámforrást alkalmazunk, amelyet a 4 hullámvezetékkel kötünk össze.
A 3 vízvezető réteg gázzal való telítettségi fokától függően különböző fizikai folyamatok alkalmazásával gyakorolható hatás a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegre.
Elvégzett laboratóriumi kísérletek - amelyek során a rugalmas hullámoknak a kapilláris és pórusos közegekben lejátszódó folyamatokra gyakorolt hatását vizsgáltuk - kimutatták, hogy a 0,1-2000 Hz tartományba eső frekvenciatartományban a különböző sűrűségű és viszkozitású folyadékok esetén a folyadék szintje a hajszálcsőben növekedett, így a folyadék szintje a kapilláris erők által előidézett folyadékszintet legalább 103-szorosával haladja meg. A folyadék áramlási iránya a hajszálcsőben, az áramlási sebessége és emelkedésének mértéke a hullámfrekvenciától, a hajszálcső átmérőjétől, valamint a hajszálcső alapjának a rugalmas hullámokat előállító hullámforrástól való távolságától függ.
A gázzal töltött folyadékok esetében a rugalmas hullámok hatására aktív gázkiválás valósul meg, amelyet a gáznak és a folyadéknak a pórusos közegen keresztül történő heves szivárgása kísér.
Ily módon a rugalmas hullámoknak a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegre gyakorolt közvetlen hatása esetén a folyadékleadás olyan alapvető mechanizmusai érvényesülnek, amelyek megerősítik a gázkiválási folyamat intenzitását, valamint a hangkapilláris effektusokat. Ezzel egyidejűleg az olaj elgázosodása miatt szükséges, hogy a rétegbe bevezetett gázmennyiséget megnöveljük, ahogy ezt például az US A 4 417 621 lajstromszámú leírás szerinti megoldás javasolja. A folyékony diszpergált szénhidrogének koagulációja mechanizmusának a rugalmas hullámokkal való hatáskifejtés során történő alkalmazása kevésbé hatékony és csak a vízzel erősen feltöltött lelőhelyek esetén alkalmazható, ahogy ezt például az SU A 1 596 081 számú leírás ismerteti.
Megoldásunk esetén úgy növelhetjük a rendelkezésre álló szénhidrogén készlet kitermelését, hogy a rugalmas hullámokkal nem közvetlenül a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegre, hanem közvetve a 3 vízvezető rétegre hatunk és a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegre gyakorolt hatásmechanizmusát változtatjuk.
A rugalmas hullámokkal úgy hatunk a 3 vízvezető rétegre, hogy ennek hatására a 3 vízvezető rétegből gáz választódik ki. A gáz a 3 vízvezető rétegben diszpergált buborékok formájában, oldott állapotban és gázhidrát állapotban is előfordulhat. A gáz kiválása a hidrogéneket tartalmazó 1 rétegben uralkodó nyomás növekedéséhez vezethet, de gázlekötő hatása is van. A 3 vízvezető réteg elgázosodása során megindul a gázbuborékok mozgása, amelyek áramlatokat és tömböket alkotva igyekeznek a feljebb lévő, szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegbe, amely például olajat és/vagy gázsürítményt tartalmaz. Ennek során kiszorul az olaj és/vagy a gázsűrítmény a produktív réteg pórusaiból és a 2 fúrólyukak irányába terelődik. Az a víz, amely közvetlen nyomást fejt ki a földgáztartalékokra, gázsűrítményekre vagy az olajra, gyakran erősen gázzal telített. Ebben az esetben a 3 vízvezető rétegre ható rugalmas hullámok hatására erős gázkiválási folyamat indul meg. Az ily módon a 3 vízvezető rétegből nyert gázmennyiség csökkenti a 3 vízve3
HU 213 806 Β zetö réteg feletti rétegben az olaj viszkozitását és növeli az olaj mozgóképességét.
A szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegbe vizet is bevezethetünk, amely hozzájárul a szénhidrogének kiszorításához és a rétegben uralkodó nyomás állandóságának biztosításához. A vízzel való feltöltést abban az esetben célszerű alkalmazni, ha például a 3 vízvezető réteg kevés gázt tartalmaz.
Ily módon tehát a találmány szerinti eljárás gyakorlatilag mind a már kimerült lelőhelyeken, amelyek kismennyiségben tartalmaznak szénhidrogéneket, mind pedig azokon a lelőhelyeken is alkalmazható, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak szénhidrogéneket és amelyeknél a kitermelés még kezdeti stádiumban van. Ez utóbbi esetben ez különösen azon lelőhelyek vonatkozásában fontos, amelyek nagy viszkozitású olajat tartalmaznak, vagy az olyan, gázsürítményt termelő helyeken, amelyeknél a kitermelés a rétegnyomás fenntartásával történik.
A találmány szerinti eljárás továbbá olyan lelőhelyek kitermelésénél is alkalmazható, ahol már retrográd süritményveszteségek léptek fel és csökkentett nyomás uralkodik, mivel a gáz kiválása a 3 vízvezető rétegből és a vízből való eltávolodása elősegíti a gázból kicsapódó folyékony szénhidrogéneknek a pórusos közegekből való kiszorítását, valamint a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegekben uralkodó nyomás növekedését.
Az alábbiakban a találmány szerinti eljárást előnyös példák kapcsán részletesebben is ismertetjük.
1. Példa
Az 1. ábrának megfelelően a 3 vízvezető rétegre impulzusos hullámokat szolgáltató 5 hullámforrás által szolgáltatott és a 4 hullámvezetéken keresztül továbbított rugalmas hullámokkal hatunk. A 4 hullámvezetéknek a 3 vízvezető rétegben elhelyezkedő vége koncentrátorként lehet kialakítva. A rugalmas hullámokkal - az impulzusok frekvenciáját például 1-től 45 impulzus/perc értékig és 45-től 1 impulzus/perc értékig változtatva - a 3 vízvezető rétegre hatunk, ami a gáz kiválásához vezet. Az impulzusok frekvenciájának folyamatos változását olyan impulzuskötegek szakítják meg, amelyek előnyösen csoportonként 5-20 négyszög alakú impulzusból állnak, amelyek hossza és amplitúdója különbözik. Ez járulékosan megnöveli a gáz kiválását. A kísérletek kimutatták, hogy a 3 vízvezető rétegre amelynek térfogatösszetétele az alábbi, vízben oldott gázösszetevőkből áll: 64% CO2, 32% CH4,4% N2 - gyakorolt és a fentiekben ismertetett hatás eredményeként indul a gáz, főleg a C02 kiválása. Ez a gáz a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegbe, például olajat tartalmazó rétegbejutva az olajat a 2 fúrólyukakhoz tereli.
2. Példa
Abban az esetben, ha a 3 vízvezető rétegre jellemző gáztényező alacsony, a 6 fúrólyukakon keresztül harmonikus hullámokat előállító 7 hullámforrások süllyeszthetek a talajba, ahogy ezt a 2. ábrán szemléltettük. Az 5,7 hullámforrások által szolgáltatott rugalmas hullámokkal a 3 vízvezető rétegre hatva a szénhidrogéneket, például olajat, tartalmazó 1 rétegre fejtünk ki hatást, ennek következtében hangkapilláris és egyéb hatásoknak köszönhetően megindul a víz kiáramlása a 3 víz vezető rétegből, amely víz az olajat a 2 fúrólyukakhoz tereli. A 7 hullámforrások elősegítik a gázkiválást a 3 vízvezető rétegből és ez a gáz növeli a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegben a víz áramlási intenzitását és egyben fokozza az olajmozgást. Ehhez még hozzájárul a 3 vízvezető réteg és a szénhidrogéneket tartalmazó 1 réteg közötti érintkezési területre irányuló és/vagy ezen érintkezési terület felől ható rugalmas hullámok gerjesztése. Ennek során a rugalmas hullámok megakadályozzák beszorult olajtömbök képződését, ami javítja az olaj mozgóképességét. A 3 vízvezető réteg és a szénhidrogéneket tartalmazó 1 réteg közötti érintkezési terület emelkedésének megfelelően helyezzük át a harmonikus hullámokat előállító 7 hullámforrásokat is úgy, hogy ezen források mindenkor az említett érintkezési területen helyezkedjenek el.
3. Példa
Abban az esetben, ha a 3 vízvezető réteg nagy gáztényezővel jellemezhető és a szénhidrogéneket tartalmazó 1 réteg (2. ábra) gázsürítményt tartalmaz az 5,7 hullámforrások által szolgáltatott rugalmas hullámoknak a 3 vízvezető rétegre való hatáskifejtése következtében a 3 vízvezető rétegből gáz válik ki. Ez a gáz a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegbe áramlik, megnövelve ezáltal az 1 rétegben uralkodó nyomást. Az 5,7 hullámforrások által biztosított hatáskifejtést és ezzel egyidejűleg a 2 fúrólyukakon keresztül történő gázkitermelést szabályozzuk és szinkronizáljuk, aminek során a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegben olyan nyomást tartunk fenn, amely magasabb, mint azon nyomás, amely a gáz kondenzálásának kezdetén uralkodott. Ez megakadályozza, hogy a kondenzátum a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegben kicsapódjon és emeli a kitermelés hatásfokát. Ezenkívül a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegben a gáz és a kondenzátum tartalékok növekednek a 3 vízvezető rétegből nyert gáz miatt.
A felszabaduló gázon kívül a 3 vízvezető rétegből víz is áramolhat a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegbe, ezt a folyamatot — a gázbuborékok révén történő vízszállítás mellett - a hangkapilláris effektusok és a rugalmas hullámok mezejében a kapilláris-pórusos közeg telítésének gyorsulása elősegíti. Ez a folyamat továbbá a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegben uralkodó nyomás növekedéséhez vezet és a gáznak a 2 fúrólyukakon keresztül történő kiszorítását elősegíti. Ennek során nem keletkeznek beszorított gázzárványok, mivel a rugalmas hullám-mező hatására a gáz nagyobb sebességgel áramlik, mint a víz, és mivel a kiszorítási fronton keresztül a gáz járulékosan kiszivárog. A 7 hullámforrás a 3 vízvezető réteg és a szénhidrogéneket tartalmazó 1 réteg közötti érintkezési terület eltolódásának megfelelően a fúrólyukon keresztül mozgatható.
4. Példa
A szénhidrogéneket tartalmazó 1 réteg (3. ábra) például magas viszkozitású olajat és választó 8 agyagfala4
HU 213 806 Β kát tartalmazó 1 réteg fölött impulzusos (például lökőhullámokat előállító) 5 hullámforrást helyezünk el, amely 4 hullámvezetékkel van ellátva, ahol a 4 hullámvezeték a 3 vízvezető rétegben végződik. A 3 vízvezető rétegbe fúrt 6 fúrólyukakban harmonikus hullámokat előállító 7 hullámforrásokat helyezünk el. A rugalmas hullámok hatására a 3 vízvezetö rétegben megindul a gázkiválása. A gáz a 3 vízvezető réteg és a szénhidrogéneket tartalmazó 1 réteg közötti felfogóban gyűlik össze, aminek következtében részben választó 8 agyagfalakkal árnyékolt 9 gázszegély keletkezik. A továbbiakban az ún. „gázsapka” eljárást alkalmazzuk a fentiekben említett A. H. Mirzadzsanze és társa: „A gázsűrítmények lelőhelyeinek kitermelése” című könyvében leírtak szerint. A szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegben a 9 gázszegélytől a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegig terjedően állandó nyomásgradienst hozunk létre, ami a szénhidrogéneknek a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegből gáz által történő kiszorítását és a 2 fúrólyukakon keresztül történő kitermelését segítik elő.
Megjegyzendő azonban, hogy a találmány szerinti eljárás esetén a gáz kiválása és áramoltatása járulékos nyomás gradiens nélkül is a szénhidrogéneket tartalmazó 1 réteg és a 3 vízvezető réteg közötti 9 gázszegély segítségével biztosítható és sok esetben nincs is szükség arra, hogy a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegben a nyomást csökkentsük. Az ismertetett 9 gázszegély ugyanis állandóan töltődik a 3 vízvezető rétegből érkező gázzal.
A 9 gázszegélyt például úgy is létrehozhatjuk, hogy a 3 vízvezető rétegben legalább részleges nyomáscsökkentést valósítunk meg, amely nyomáscsökkentést a 3 vízvezető rétegbe fúrt fúrólyukakon (a 3. ábrán nem szerepel) keresztül történő vízelvezetéssel biztosíthatjuk. Ennek során a nyomást a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegben uralkodó nyomás alá nem csökkentjük. A 9 gázszegély formálásának legcélszerűbb módját a 3. ábra mutatja. Az ábra szerint a 9 gázszegélyt a 3 vízvezető réteg és a választó 8 agyagfallal ellátott, nehezen áthatolható kollektorok között alakítjuk ki abban az esetben, ha a lelőhely magas viszkozitású olajat tartalmaz.
A 9 gázszegély rezonancia-frekvenciájának megállapításával a rugalmas hullámokkal történő hatáskifejtés a 9 gázszegéllyel rezonanciában történhet, ami fokozza a gázbuborékoknak a 9 gázszegélyhez való áramlási intenzitását, ezenkívül a szénhidrogéneket tartalmazó 1 réteg kitermelése hatékonyabbá válhat a 9 gázszegély pulzálása esetén tapasztalható kiszélesedése révén. Ezen eljárás segítségével növelhető a szénhidrogén közeg viszkózis olajként való kitermelésének mennyisége.
5. Példa
A harmonikus hullámokat előállító 7 hullámforrásokat a szénhidrogéneket például magas viszkozitású olaj formájában tartalmazó 1 réteg fölött (4. ábra) a mélyebben fekvő 3 vízvezető réteg körvonalát követve a talajba süllyesztjük. Ebben az esetben a 3 vízvezető réteg kontúrvizeit tesszük ki a rugalmas hullámok hatásának.
Az 5. ábrán a szénhidrogéneket tartalmazó 1 réteg kontúiját vonalkázva ábrázoltuk.
A lelőhely kitermelése néhány gázsapka segítségével például egy természetes 10 gázsapka és néhány mesterségesen kialakított 9 gázszegély segítségével valósulhat meg. A 9 gázszegélyek kialakítása érdekében a 7 hullámforrásokkal a 3 vízvezető rétegre hatást fejtünk ki, így a 3 vízvezető réteget gáztalanítjuk. A továbbiakban geofizikai kutatások segítségével meghatározzuk a 9 gázszegélyek és a természetes 10 gázsapka rezonancia-frekvenciáit. Ezután rezonanciába hozzuk a rugalmas hullámok révén történő hatáskifejtést a 9 gázszegéllyel vagy a 9 gázszegélyekkel és analóg módon rezonanciában hatunk a természetes 10 gázsapkára.
A 9 gázszegélyekre és a természetes 10 gázsapkára gyakorolt hatás szinkron vagy aszinkron módon egymáshoz képest eltoltan fejthető ki, hogy minél rövidebb idő alatt a 2 fúrólyukakon keresztül minél nagyobb mennyiségű, szénhidrogéneket tartalmazó közeget tudjunk kitermelni. Az előző példákkal azonos hatást lehet kifejteni a 4 hullámvezetékkel és a 7 hullámforrásokkal társított 5 hullámforrások segítségével (a 4. és 5. ábrán nem szerepel), viszont a rugalmas hullámokkal a 3 vízvezető réteg és a szénhidrogéneket tartalmazó 1 réteg közötti érintkezési területre hatunk és/vagy ezen érintkezési terület felől fejthetünk ki hatást.
Ahogy az előző példáknál már kifejtettük, a jelen találmány szerinti eljárás a legkülönbözőbb lelőhelyek vonatkozásában hatékony. Azáltal, hogy a mélyebben fekvő 3 vízvezető réteget tesszük ki a rugalmas hullámok hatásának, ez a réteg egy dugattyúhoz válik hasonlóvá, amely a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegre hat és ezáltal a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegből kitermelhető szénhidrogének mennyiségét növeli és ezzel egyidejűleg a kitermelésre fordított időt csökkenti. Az ilyen összehasonlítás jól tükrözi a szénhidrogének kitermelésének azon mechanizmusát, amely a 3 vízvezető réteg és a szénhidrogéneket tartalmazó 1 réteg között 9 gázszegélyek kialakítását foglalja magába.
A találmány szerinti módszer más, szénhidrogéneknek föld alatti rétegekből való kitermelésére szolgáló módszerekkel együtt is alkalmazható.
A szénhidrogén-lelőhelyek kitermelése során a rugalmas hullámokkal a vízvezető rétegre való hatáskifejtés kiegészíthető fluidum beszivattyúzásával is, például olyan esetben, amikor a szénhidrogéneket tartalmazó 1 réteg alacsony gáztényezővel jellemezhető, a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegbe kiegészítésképpen beszivattyúzható gáz, előnyösen CO2, levegő stb. Megjegyzendő azonban, hogy ennek során lényegesen kisebb mennyiségben és rövidebb ideig szivattyúzzuk be a fluidumot.
Abban az esetben, ha a kitermelt olaj magas viszkozitású, a rugalmas hullámokkal a vízvezető rétegre gyakorolt, valamint a réteg gáztalanítására és gázszegélyek stb. formálására szolgáló hatáskifejtéshez kiegészítésképpen az olaj viszkozitásának csökkentése érdekében a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegre hőhatás is gyakorolható. Ez a hőhatás a gyakorlatban rétegen belüli égéssel valósítható meg. Ebben az esetben a 7 hullámforrást előnyösen a 3 vízvezető réteg és a szénhidrogéneket tartalmazó 1 réteg közötti érintkezési területen rendezzük el. Ebben az esetben a rugalmas hullámok intenzí5
HU 213 806 Β vebbé teszik a hőátvitelt és megnövelik a hőhatásnak kitett terület sugarát, amennyibenjárulékosan a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegre is hatnak. Ezenkívül a rugalmas hullámok és a hő együttes hatása a külön-külön hatásnál jelentősebb mértékben csökkenti a viszkozitást. Ezenkívül a rugalmas hullámok segítségével égésgócokat alakítunk ki.
Ezenkívül a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegre közvetlenül a földfelszín felől 5 hullámforrás segítségével fejthetünk ki hatást, ami a gázbuborékok és az olaj mozgását a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegben felgyorsítja, az olaj részleges elgázosodása pedig a 3 vízvezető rétegből kiegészítő gázbevezetéssel kompenzálható.
A találmány szerinti eljárás előnye abban van, hogy lehetővé teszi az olaj, gázkondenzátum és gáz kitermelésének növelését, miközben növeli ezek kitermelhető készletét is. Az eljárás segítségével a kitermelésbe bevonhatók olyan lelőhelyek is, amelyeknek kitermelése ez idáig nem számított rentábilisnak, azaz amelyek nem megfelelő mértékben telítettek, továbbá azon kimerült lelőhelyek, amelyek a retrográd kondenzáció következtében kicsapódott gázkondenzátumot tartalmaznak, és maradék olajat tartalmazó lelőhelyek, valamint vízzel feltöltött gáz- és olajlelőhelyek. Amint a fentiekben leírtuk, a találmány szerinti eljárás vagy egyáltalán nem igényli a kiszorító fluidumok beszivattyúzását, vagy pedig lényegesen kisebb mennyiségben. Ugyanez vonatkozik a víznek - a rétegben uralkodó nyomás csökkentése, valamint a 3 vízvezető réteg elgázosítása érdekében történő - kitermelésére is. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a vízkitermelés teljes megszüntetését is, vagy mértékének és időtartamának csökkentését. A találmány szerinti eljárásnak egy további előnye abban van, hogy a hullámforrásokat ésszerűbben és hatékonyabban használja ki és az esetleges negatív hatásokat minimálisra csökkenti.
Az olaj- és gázlelőhelyek kitermelésénél minden egyes lelőhely összeköttetésben áll egy víznyomó rendszerrel, amely a lelőhely kialakításában vesz részt. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi ennek a kapcsolatnak a továbbfejlesztését, a készlet formálódási folyamatára gyakorolt hatás felgyorsítását a kívánt paraméterekkel, valamint a kimerült lelőhelyek helyreállítását. Az 5,7 hullámforrások által kibocsátott rugalmas hullámok és az őket kísérő akusztikai emisszió hatásai a szénhidrogéneket tartalmazó 1 rétegben elősegítik a gázkiválást a 3 vízvezető rétegből és intenzívebbé teszik ennek mozgását a magasabban fekvő rétegekbe.
A gáz mozgásának mértékével változnak ennek termodinamikai tulajdonságai, ami a fázisegyensúly eltolódásához és a folyékony szénhidrogének kiválásához vezethet, amelyek viszont az olaj- és gázsűrítménykészletek kitermelésének növelését teszik lehetővé. így tehát a találmány szerinti eljárás nem csak az olaj kiszorítását biztosítja a geológiai folyamatok eredményeképpen létrejött olajrétegekből, hanem növeli a benne lévő kondenzátumot, olajat és járulékosan növeli a kitermelt gáztartalékokat. A találmány szerinti eljárás tehát gyakorlatilag megismétli azt a természeti szeizmikus mechanizmust, amely a szénhidrogén- lelőhelyek keletkezéséhez vezetett, de a természeti folyamattól eltérően a találmány szerinti eljárás által biztosított folyamat irányítható.
A találmány szerinti eljárás más előnyökkel is rendelkezik, amelyek a jelen leírásból adódnak és amelyek a technika ezen területével foglalkozó szakember számára nyilvánvalóak.
A találmány szerinti eljárás a szénhidrogének földalatti rétegekből való kitermelésénél különösen az olajés gázkitermeléssel foglalkozó iparban és főleg olyan olaj- és gázlelőhelyek kiaknázásánál alkalmazható, amelyeknek különböző telítettségű, szénhidrogéneket tartalmazó rétegei vannak.
Claims (8)
- SZABADALMI IGÉNYPONTOK1. Eljárás szénhidrogének föld alatti rétegekből való kitermelésére, amelynek során a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre hatást gyakorolunk és fúrólyukon keresztül ezen rétegből a szénhidrogéneket kitermeljük, azzal jellemezve, hogy a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre (1) úgy gyakorolunk hatást, hogy a szénhidrogéneket tartalmazó rétegnél (1) mélyebben fekvő vízvezető rétegre (3) rugalmas hullámokkal hatunk.
- 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rugalmas hullámok által a vízvezető rétegre (3) gyakorolt hatás révén a szénhidrogéneket tartalmazó réteg (1) és a vízvezető réteg (3) között legalább egy gázszegélyt (9) képezünk.
- 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rugalmas hullámokkal történő hatáskifejtést a gázszegéllyel (9) rezonanciába hozzuk.
- 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rugalmas hullámokkal a vízvezető réteg (3) és a szénhidrogéneket tartalmazó réteg (1) érintkezési területére és/vagy ezen érintkezési terület felől hatunk.
- 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre (1) j árulékosan hőhatást is gyakorolunk.
- 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hőhatást a rugalmas hullámok által a rétegen belül létrehozott égési gócok révén biztosítjuk.
- 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szénhidrogéneket tartalmazó rétegbe (1) járulékosan fluidumot vezetünk be.
- 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szénhidrogéneket tartalmazó rétegre (1) járulékosan közvetlenül ennek lerakodási helyére vezetett rugalmas hullámokkal hatunk.
Applications Claiming Priority (3)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| RU93033278/03A RU2064573C1 (ru) | 1993-06-25 | 1993-06-25 | Способ разработки месторождения углеводородов заводнением |
| RU93033279/03A RU2064572C1 (ru) | 1993-06-25 | 1993-06-25 | Способ разработки газоконденсатного или нефтегазоконденсатного месторождения |
| RU93033280/03A RU2061845C1 (ru) | 1993-06-25 | 1993-06-25 | Способ разработки газоконденсатной, нефтяной или нефтегазоконденсатной залежи |
Publications (3)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU9500850D0 HU9500850D0 (en) | 1995-05-29 |
| HUT74141A HUT74141A (en) | 1996-11-28 |
| HU213806B true HU213806B (en) | 1997-10-28 |
Family
ID=27354136
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU9500850A HU213806B (en) | 1993-06-25 | 1994-06-24 | Process for extracting hidrocarbons from subterranean formations |
Country Status (11)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US5660231A (hu) |
| EP (1) | EP0657619A4 (hu) |
| AU (1) | AU7133594A (hu) |
| BR (1) | BR9405446A (hu) |
| CA (1) | CA2143311A1 (hu) |
| CZ (1) | CZ73695A3 (hu) |
| HU (1) | HU213806B (hu) |
| NZ (1) | NZ268431A (hu) |
| PL (1) | PL172114B1 (hu) |
| SK (1) | SK38295A3 (hu) |
| WO (1) | WO1995000741A1 (hu) |
Families Citing this family (8)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US6186228B1 (en) * | 1998-12-01 | 2001-02-13 | Phillips Petroleum Company | Methods and apparatus for enhancing well production using sonic energy |
| US6405796B1 (en) * | 2000-10-30 | 2002-06-18 | Xerox Corporation | Method for improving oil recovery using an ultrasound technique |
| US8062510B2 (en) * | 2006-03-10 | 2011-11-22 | M-I Production Chemicals Uk Limited | Hydrocarbon recovery techniques |
| US8534352B2 (en) * | 2007-01-08 | 2013-09-17 | University Of Regina | Methods and apparatus for enhanced oil recovery |
| US8113278B2 (en) | 2008-02-11 | 2012-02-14 | Hydroacoustics Inc. | System and method for enhanced oil recovery using an in-situ seismic energy generator |
| RU2509881C1 (ru) * | 2012-07-05 | 2014-03-20 | Закрытое акционерное общество "Инновационный центр "С & С" | Способ реанимации скважин |
| US9228419B1 (en) * | 2014-03-18 | 2016-01-05 | Well-Smart Technologies—Global, Inc | Acoustic method and device for facilitation of oil and gas extracting processes |
| RU2693212C1 (ru) * | 2018-05-22 | 2019-07-01 | Владимир Игоревич Жданов | Способ интенсификации добычи углеводородов из пластов |
Family Cites Families (10)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US2670801A (en) * | 1948-08-13 | 1954-03-02 | Union Oil Co | Recovery of hydrocarbons |
| US3794114A (en) * | 1952-06-27 | 1974-02-26 | C Brandon | Use of liquefiable gas to control liquid flow in permeable formations |
| US4345650A (en) * | 1980-04-11 | 1982-08-24 | Wesley Richard H | Process and apparatus for electrohydraulic recovery of crude oil |
| US4417621A (en) * | 1981-10-28 | 1983-11-29 | Medlin William L | Method for recovery of oil by means of a gas drive combined with low amplitude seismic excitation |
| US4679627A (en) * | 1985-08-12 | 1987-07-14 | Harrison William M | Method of oil recovery |
| SU1596081A1 (ru) * | 1988-06-27 | 1990-09-30 | Институт физики Земли им.О.Ю.Шмидта | Способ разработки обводненного нефт ного месторождени |
| SU1677272A1 (ru) * | 1989-05-30 | 1991-09-15 | Азербайджанский государственный научно-исследовательский и проектный институт нефтяной промышленности | Способ добычи нефти из слоистой нефтеводоносной залежи |
| US4945986A (en) * | 1989-06-21 | 1990-08-07 | N.A. Hardin 1977 Trust, N.A. Hardin, Trustee | Constant head pump for sonic wave generator used in treating subsurface formations |
| SU1694872A1 (ru) * | 1989-08-07 | 1991-11-30 | Казахстанский Отдел Всесоюзного Нефтегазового Научно-Исследовательского Института | Способ разработки нефт ного месторождени |
| US5396955A (en) * | 1993-11-22 | 1995-03-14 | Texaco Inc. | Method to selectively affect permeability in a reservoir to control fluid flow |
-
1994
- 1994-06-24 SK SK382-95A patent/SK38295A3/sk unknown
- 1994-06-24 CZ CZ95736A patent/CZ73695A3/cs unknown
- 1994-06-24 CA CA002143311A patent/CA2143311A1/en not_active Abandoned
- 1994-06-24 EP EP94920601A patent/EP0657619A4/en not_active Withdrawn
- 1994-06-24 WO PCT/RU1994/000136 patent/WO1995000741A1/ru not_active Application Discontinuation
- 1994-06-24 HU HU9500850A patent/HU213806B/hu not_active IP Right Cessation
- 1994-06-24 PL PL94307678A patent/PL172114B1/pl unknown
- 1994-06-24 AU AU71335/94A patent/AU7133594A/en not_active Abandoned
- 1994-06-24 NZ NZ268431A patent/NZ268431A/en unknown
- 1994-06-24 BR BR9405446-0A patent/BR9405446A/pt not_active Application Discontinuation
-
1995
- 1995-02-24 US US08/394,180 patent/US5660231A/en not_active Expired - Fee Related
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| PL307678A1 (en) | 1995-06-12 |
| PL172114B1 (pl) | 1997-08-29 |
| EP0657619A4 (en) | 1998-01-07 |
| CA2143311A1 (en) | 1995-01-05 |
| BR9405446A (pt) | 1999-09-08 |
| AU7133594A (en) | 1995-01-17 |
| SK38295A3 (en) | 1995-09-13 |
| EP0657619A1 (en) | 1995-06-14 |
| CZ73695A3 (en) | 1996-01-17 |
| HUT74141A (en) | 1996-11-28 |
| HU9500850D0 (en) | 1995-05-29 |
| WO1995000741A1 (fr) | 1995-01-05 |
| NZ268431A (en) | 1998-02-26 |
| US5660231A (en) | 1997-08-26 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| US4319635A (en) | Method for enhanced oil recovery by geopressured waterflood | |
| Turta et al. | Field foam applications in enhanced oil recovery projects: screening and design aspects | |
| US4787452A (en) | Disposal of produced formation fines during oil recovery | |
| US4700779A (en) | Parallel horizontal wells | |
| US3893511A (en) | Foam recovery process | |
| US4610304A (en) | Heavy oil recovery by high velocity non-condensible gas injection | |
| US4378047A (en) | Device for in situ recovery of gaseous hydrocarbons and steam | |
| CA1271702C (en) | CHEMICAL INJECTION AND PRESSURE DIRECTED OSCILLATION FRACTURING TO IMPROVE HYDRACARBON EXTRACTION FROM UNDERGROUND DEPOSITS | |
| RU2063507C1 (ru) | Способ добычи газа из пласта, содержащего ловушку | |
| HU213806B (en) | Process for extracting hidrocarbons from subterranean formations | |
| US4408665A (en) | In situ recovery of oil and gas from water-flooded oil shale formations | |
| US5450899A (en) | Method of supplying gas to gas consumers | |
| Metwally | Enriched gas pressure cycling process for depleted heavy oil reservoirs | |
| US3616852A (en) | Oil recovery process using dilute acid | |
| US3500914A (en) | Method for recovering oil | |
| RU2047746C1 (ru) | Способ добычи углеводородов из буровых скважин | |
| RU96101730A (ru) | Способ разработки газовых месторождений континентального шельфа | |
| RU2112868C1 (ru) | Способ разработки нефтегазовых залежей | |
| RU2064572C1 (ru) | Способ разработки газоконденсатного или нефтегазоконденсатного месторождения | |
| RU2244811C1 (ru) | Способ разработки месторождений углеводородов | |
| RU2061845C1 (ru) | Способ разработки газоконденсатной, нефтяной или нефтегазоконденсатной залежи | |
| Amarfio et al. | Evaluation of Various Water Flooding Patterns in the Kube Field | |
| RU2150578C1 (ru) | Способ разработки литологически экранированных нефтенасыщенных линз одной скважиной | |
| AU723299B2 (en) | Method of producing hydrocarbons from subterranean formations | |
| RU2127801C1 (ru) | Способ разработки нефтегазовых залежей |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| DGB9 | Succession in title of applicant |
Owner name: AKCIONERNOE OBSSHESTVO ZAKRYTOVO TYPA "BIOTEKHINVE |
|
| HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |