HU205882B - Hydraulic conveyor formed with united stream-switching works - Google Patents

Description

A találmány szerinti berendezés újdonsága abban van, hogy a töltő nyomóvezeték (23) és a kifolyóvezeték (25) az adagolókamrák (A, B, C) adagolóterein (24a, 24b, 24c) keresztül való összekapcsolására egy darab egyenesített áramlásváltő mű (31) valamint a folyadékszivattyú (20) nyomóvezetéke (27) és a keverékszállító vezeték (28) adagolókamrák (A, B, C) adagolóterein (24a, 24b, 24c) keresztül való összekapcsolására ugyancsak egy darab egyesített áramlásváltó mű (32) van beépítve; és hogy az egyesített áramlásváltó művek (31, 32) működtető vízbevezető nyílásai össze vannak kötve az ürítő-szállító folyadékszivattyú (20) nyomóvezetékével (27); továbbá, hogy a két darab egyesített (31, 32) áramlásváltó mű egymással tengelyvonalaikkal egyezően, de szembefordítva vannak elhelyezve; és hogy az egyesített áramlásváltó művek (31, 32) sokszög alakú házai az egyik szelvényhez (A-A) csatlakozó három-három darab karimához kapcsolt idomok útján egymással három-három darab egyenes csőszakasszal (33), míg a másik szelvényhez (B-B) csatlakozó három-három darab karima szintén három-három darab egyenes csőszakasszal (33) van összekapcsolva; továbbá, hogy az egyenes csőszakaszok (33) karimáihoz (35) az adagolókamrák (A, B, C) kapcsolódnak, és hogy adott esetben az adagolóberendezés - az adagolókamrák (A, B, C) kivételével - egy mobilizálható konténerben van elhelyezve.

A találmány tárgya egyesített áramlásváltó művekkel kialakított hidraulikus szállítóberendezés, legalább három, egymástól elválasztható, folyékony közeggel feltöltött, nyomás alatt lévő térségekben előállított különböző nyomások és áramlások átváltására. A térségekben folyadék, vagy folyadék és szilárd halmazállapotú keverék van jelen változó nyomással és áramlással a folyadéknak és szilárd halmazállapotú keveréknek csővezetékes szállítása céljából.

A szilárd halmazállapotú anyagszemcsék és folyadék keverékének csővezetékes szállítására egymástól elválasztható zárt térségű, kamrás adagolóberendezések számos változata ismeretes. Ezen berendezések célja, hogy a nagy távolságú és nagy nyomásigényű csővezetékes azaz hidraulikus - szállítórendszereket tiszta folyadék szivattyúzásával előállított nyomással és áramlással lehessen működtetni. Az említett hidraulikus rendszerben a szállító csővezetékben a keverék áramoltatásához szükséges mozgási energiát tiszta folyadék szivattyúzása szolgáltatja. A kamrák feladata, hogy a kamrákba töltött keverékkel a nagynyomású áramláshoz szükséges tisztafolyadék-nyomást és áramlást közvetítsék. Ez okból a berendezés szerkezeti félépítésének olyannak kell lenni, hogy a nyomás és az áramlás közvetítésének feltételeit biztosítani lehessen.

Az ismert kamrák szerkezeti felépítésétől függően ismeretesek az egy vagy két kisebb-nagyobb (50200 m³-es) henger formájú, zárt, osztatlan térkialakítású, nyomás alá helyezhető tartályokból kialakított tartályos adagolók, illetve a két vagy három 50400 m hosszúságú zárható és szintén osztatlan térfogatú csővezetékből kialakított ún. csőkamrás adagolók.

Az elmúlt évtizedek azt mutatják, hogy főleg a csőkamrás rendszerű hidraulikus szállítóberendezéseket alkalmazzák.

Találmányunk is alapvetően ezen berendezések továbbfejlesztését tűzi ki célul.

Találmányunk technikai szintjének bemutatásához ezért csak a csőkamrás adagolók fejlődését és találmányunkhoz való kapcsolódását ismertetjük az alábbiakban.

A csőkamrás adagolók alapgondolatát E. H. Reich és S. A. Jones fogalmazták meg 1952-ben bejelentett US 2 485 208 sz. és DE 928 153 sz. szabadalmukban. Ennek a berendezésnek keverékgyűjtő tartálya, ehhez csatlakozó töltőzagyszivattyúja, folyadéktároló medencéje és ehhez csatlakozó tisztafolyadék-szivattyúja és legalább két csőkamrája van. A kamrák hagyományos zárószerkezettel - tolózárakkal vagy forgócsapokkal vannak elválasztva egymástól, és a keverékgyűjtő tartályhoz csatlakozó töltőzagyszivattyútól, a folyadéktároló medencéhez csatlakozó tisztafolyadék-szívattyútől, ill. közvetlenül a folyadéktároló medencétől, továbbá egy keverékszállító csővezetéktől. Egy kétkamrás berendezésben előállított nyomások és áramlások átváltásával biztosítható a nagynyomású tisztafolyadék-áramlás folyamatossága, egy háromkamrásban pedig emellett az alacsony nyomású keverékáramlás folyamatossága is. Ennél a megoldásnál a csőszálakból épült kamráknak a funkciója - a nyomások és áramlások közvetítése - a csatlakozóvezetékbe beépített zárószervek megfelelő sorrendben történő működtetésével - nyitásával és zárásával - valósul meg.

A Reichl-Jones-féle csőkamrás és tolózárakkal épült berendezést fejleszti tovább a HU 160 626 sz. szabadalom szerinti megoldás, amely szerint a kamrák térsége a kamrákat szétválasztó tolózárakat megkerülő kisebb átmérőjű vezetékekben és az ezekbe beépített kisebb méretű tolózárakon át is össze vannak kötve a tisztafolyadék-szivattyúval és kifolyóvezetékkel. E berendezés használata során az áramlások átváltásához szükséges tolózárak működtetése előtt a kamrás térségben lévő nyomáskülönbségeket először a kisebb méretű tolózárakon át egyenlítik ki, majd ezután működtetik a kamrákat szétválasztó tolózárakat a kamrákban levő keverék áramlásának átváltása érdekében. Ez a megoldás megszünteti a berendezést működtető nyomások különbségéből származó káros erőhatásokat.

Az említett berendezésben fellépő különösen nagy nyomáskülönbségek kiegyenlítésére a zárószervek közelében külön nyomásbeállító készülékek alkalmazását javasolja az US 4 371 294 sz. szabadalmi leírás. A nyomásbeállitó készülék egy egyszeres működésű hidrau2

HU 205 882 B likus hengert tartalmaz, amelyet egy dugattyú két hengertérre oszt fel. Az egyik hengertér a csőkamrával van összekötve, a másik hengertér pedig hidraulikai olajjal van töltve, amelynek nyomását - ezáltal a kamra térségében fennálló nyomást - olajszivattyú, szelep, egy további hidraulikus henger, valamint nyomásérzékelő segítségével a kívánt értékre lehet beállítani. Ez a megoldás meglehetősen bonyolult és költséges, alkalmazására csak különleges igények esetén kerülhet sor.

A GB 2 061 393 sz. szabadalmi leírás olyan hidraulikus szállítóberendezést ír le, amelynek kamrái egy rögzített házban forgatható rotorban vannak kialakítva. A rotor forgása közben az egyik kamra a három kialakított nyíláson át egy kisnyomású töltőkörbe kapcsolódik be. A kamra feltöltődik, majd amint a rotor továbbfordul és egy nagynyomású körbe kapcsolódik be, ahol forráspont feletti hőmérsékletű, nagynyomású folyadékkal történik a kamra ürítése. A kamrában maradó nagynyomású, magas hőmérsékletű folyadék a rotor egy további szöghelyzetében egy nagynyomású hűtőkörben hűl le, majd a rotor továbbfordulása után a kamra ismét a kisnyomású töltőkörbe kapcsolódik be. Ennél a megoldásnál tehát a hűtéssel a robbanásszerű gőzképződést akadályozzák meg, azonban a kamrának a különböző nyomású körökbe való kapcsolása előtt a nyomáskülönbséget nem egyenlítik ki.

A HU 192 458 sz. szabadalmi irat egy ún. kamrazárat ismertet, amelynek segítségével- olyan adagolóberendezés alakítható ki, amellyel három, egymástól elválasztható térségben előállított nyomások és áramlások átváltása oldható meg oly módon, hogy mindegyik kamra két végén egy-egy ún. kamrazár van beépítve. A kamrazárak a kamra térségét egy-egy csatlakozó vezetékkel kötik össze. A kamrazámak egyik végén nyitott, hengeres zára van, amelynek palástján két nyílás van kialakítva. A házban koaxiálisán hossztengelye körül elforgatható hengeres, belül üreges forgórész van elhelyezve, amelynek belső tere a ház nyitott vége felé és a forgórész palástján a belső térrel összeköttetésben álló nyílás van kialakítva, amely a forgórész elforgatásával a házon kialakított nyílásokkal hozható fedésbe. A forgórész működtetőszervvel, a házból tömítetten kivezetett hajtótengellyel van ellátva.

A HU 192 675 sz. szabadalmi leírásból ismeretes, hogy az adagolóberendezés működtetését olyan áramlásváltó művel oldják meg, amelynek egyik végén nyitott, hengeres háza van. A ház palástján a kerület mentén egyenletesen elosztva három nyílás van kialakítva. A házban koaxiálisán hossztengelye körül - a házból kivezetett hajtótengellyel - elforgatható hengeres, belül üreges rész van elhelyezve, amelynek belső tere a ház nyitott vége felé nyitott. A forgatható belső rész palástján a belső térrel összeköttetésben álló nyílás van kialakítva, amely a belső rész elforgatásával a ház palástján kialakított bármelyik nyílással hozható fedésbe. A forgatható hengeres belső rész palástján lévő nyílás úgy van méretezve, hogy az a belső rész belső terét a ház palástján kialakított egy-egy nyílással vagy két nyílás közötti közbenső helyzetében mindkét nyílással összeköti. Az említett áramlásváltó mű alkalmazása következtében a berendezést működtető nyomások kiegyenlítésére nem kell külön szerkezetet ill. műveletet beiktatni, mivel a nyomáskiegyenlítés az áramlásváltó mű belső részének célszerűen változó szögsebességgel történő forgatása közben jön létre. A változtatható forgómozgás azért előnyös, mert így a különböző nagyságú nyomáskülönbségek kiegyenlítésének műveletére különböző idők állnak rendelkezésre, azaz a különböző nyomású terek összenyitása alkalmával azaz a nyomáskiegyenlítésnek kritikus időszakában lassúbb a forgás, mégpedig annál lassúbb, minél nagyobb a nyomáskülönbség, az egyéb időszakokban pedig nagy a szögsebesség.

Azon áramlásváltó mű alkalmazása, amelynek egyik végén nyitott hengeres ház van, amelyben koaxiálisán hossztengelye körül - a házból kivezetett hajtótengely segítségével - előforgatható hengeres, belül üreges belső része van, a tapasztalat alapján több, eddig nem ismert új műszaki problémát vetett fel.

Az áramlásváltó műves adagolóberendezésnél az adagolási művelet megkívánja, hogy két áramlásváltó mű hengeres belső része azonos időben forduljon el 120°-kal és az elfordulás befejeződése után kezdődjön el a másik két áramlásváltó művek forgása szintén azonos időben, és azonos sebességgel.

Az áramlásváltó műveket úgy kell elkészíteni, hogy azok az azokban fellépő nyomásoknak megfeleljenek és a hengeres belső részek nyomása alatt is forgathatók legyenek. Felépítésükből adódóan az üzemi nyomásokból származóan kétirányú erőhatás jelentkezésével kell számolni (a hengeres belső rész tengelyirányában jelentkező, az axiálisan, ill. arra merőleges irányú, radiálisán ható erőhatásokkal). Az erőhatások felvételéhez megfelelő teherbírású csapágyazás szükséges, hogy a hengeres belső rész forgatható legyen. Az igen nagy nyomások (80-100 bar) és nagyobb csőátmérők esetén a csapágyakra ható erők igen nagyok és emiatt a hengeres belső rész forgatása már esetenként meg sem oldható. Az a tapasztalat, hogy a fenti okok következtében áramlásváltó műveket csakis kisebb - 150— 200 mm-es - csővezetéknél és csak közepes nyomások alkalmazása esetén lehet beépíteni, ill. üzemeltetni.

Általánosan alkalmazott megoldás forgó felületeknél, hogy koptatóhatásnak kitett felületrészek védelme érdekében ún. cserélhető kopóbetéteket alkalmaznak. Általánosan használt további műszaki megoldás a szilárd anyagokat tartalmazó keverékszállító rendszerek forgó felületének védelmére az üzemi nyomásnál nagyobb nyomású ún. résvizek használata. A kopóbetétek alkalmazása és a résvízhasználat a fődarabok használati idejét jelentősen növelik.

A résvízhasználatnak a forgó felületek kopását csökkentő hatása mellett káros hatásaként jelentkezik a hidraulikus szállítórendszerben a vízfelhasználás növekedése, különösen hosszabb üzemelési időszakban, amikor az elkerülhetetlen kopásnövekedés következtében a résvízfelhasználás is jelentősen megnövekszik.

A tapasztalat bizonyítja, hogy a hidraulikus szállítóberendezésekben elsősorban az íves kialakítású csővezetékszakaszokban és csőidomokban az ott keletkező

HU 205 882 B turbulens áramlás következtében jelentkezik a nagyobb méretű kopás. Az egyenes csőszakaszok kopása viszont kizárólag a csővezetékek alsó részén jelentkezik, és ezért az egyenes csővezetékek élettartama kétszeresen-háromszorosan nagyobb a csővezetékek forgathatósága miatt. Minthogy a csőidomokat forgatni nem lehet, ezért vagy védeni kell a kopás ellen, vagy azokat gyakrabban kell cserélni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a tolózáras rendszerű csőkamrás adagolóknál pl. 12 db tolózár sok íves csődarab beépítését kívánja, és hogy az íves csőidomok száma áramlásváltó művel sem volt jelentősen csökkenthető. Ez utóbbiak viszont a meghibásodás forrásai lehetnek amellet, hogy költségesebbek is, mint az egyenes csővezetékek alkalmazása.

Ismeretes, hogy a tolózáras csőkamrás adagolók tolózárai igen nagy méretűek, azaz 1-10-szeresen nagyobbak az alkalmazott csővezetékek átmérőjénél. Hátrányuk, hogy nem mobilizálhatók. Az áramlásvákó műves rendszerű adagolóberendezések már kisebb térfogatúak, de a két-két áramlásváltó mű közé épített hajtóművekkel, a csatlakozó csőidomokkal még jelentős helyigényük van, különösen nagyobb méretek alkalmazása esetén.

A fenti hiányosságok kiküszöbölése érdekében kívánatos olyan új áramlásváltó berendezés létrehozása, amely két áramlásváltó mű funkcióját úgy látja el, hogy az egyenletes elfordulást biztosítja és egyúttal a berendezésben keletkező „radiális” és „axiális” erőhatásokat kiegyenlíti. Ennek eredményeként tetszőleges átmérőjű és tetszőleges nyomású berendezés készíthető és szerelhető az adagolóberendezésbe.

Megoldandó a szoros illesztést kívánó forgó felületek kopásainak csökkentése és ugyanakkor a résvizek mennyiségének a minimum alatti értéken való tartása, hogy ezáltal a hidraulikus szállításban az adott keverék sűrűsége egy meghatározott értéken túl ne változhasson még hosszabb üzemelés esetén sem. Különösen fontos ez a feladat a nagy sűrűségű keverékek esetében, amikor a nemkívánatos folyadékmennyiség a keverék tulajdonságait megváltoztathatja.

Kívánatos, hogy az új áramlásváltóval épített adagoló jórészt egyenes csőszálakkal épüljön, és hogy a berendezés nagyobb méretek esetén is mobilizálható legyen.

A találmány tárgya egyesített áramlásváltó művekkel kialakított hidraulikus szállítóberendezés, három egymástól elválasztható, folyékony közeggel feltöltött, nyomás alatt lévő térségekben előállított különböző nyomások és áramlások átváltására, amely berendezésben szívóoldalával keverékgyűjtő tartályhoz csatlakozó töltőzagyszivattyú-nyomóvezetéken át három darab adagolókamrából álló adagolótéren, és egy kifolyóvezetéken át egy folyadéktároló medencével, továbbá a folyadéktárolő medencéhez szívóoldalával csatlakozó ürítő-szárító folyadékszivattyú-nyomóvezetéken és ezen három adagolókamráből álló adagolótéren át a keverékszállítő szállítóvezetékkel van összekötve.

A találmány szerinti berendezés újdonsága abban van, hogy a töltő nyomóvezeték és a kifolyóvezeték az adagolókamrák adagolóterein keresztül való összekapcsolására egy darab egyesített áramlásváltó mű, valamint a folyadékszivattyú-nyomóvezetéke és a keverékszállító vezeték adagolókamrák adagolóterein való összakapcsolására ugyancsak egy darab egyesített áramlásváltó mű van beépítve. Az egyesített áramlásváltó művek működtető vízbevezető nyílásai össze vannak kötve az ürítő-szállító folyadékszivattyú-nyomóvezetékével. A két darab egyesített áramlásváltó mű egymással tengelyvonalaikkal egyezően, de szembefordítva vannak elhelyezve. Az egyesített áramlásváltő műnek sokszög alakú házai az egyik (A-A) szelvényhez csatlakozó 3-3 darab csőkarimához kapcsolt idomok útján egymással 3-3 darab egyenes csőszálakkal, míg a másik (B-B) szelvényhez csatlakozó 3-3 darab csőkarimák szintén 3-3 darab egyenes csőszálakkal vannak összekapcsolva. Az egyenes csőszálak karimáihoz kamrák kapcsolódnak. Adott esetben az adagolóberendezés a kamrák kivételével egy mobilizálható konténerben van elhelyezve.

Az egyesített áramlásváltó mű sokszög alakú házának mindkét vége nyitott, és sokszögletű ház (A-A) szelvényében lévő hengeres üregek tengelyvonalai 60°-kai eltérően vannak kialakítva a (B-B) szelvényben lévő hengeres üregekhez képest; továbbá, hogy a henger alakú, tengelyirányban egyenesen, és a hengerpalástra pedig ívesen elfordulőan nyitott, de egymástól elválasztott üregek vannak kialakítva. Mindkét henger alakú üregnek a henger alakú test palástján lévő kör alakú nyílásai úgy vannak kialakítva, hogy a kör alakú nyílások tengelyvonalai 60°-os szögben térnek el egymástól.

Az egyesített áramlásváltő műben a kopóbetét és a csatlakozó betét között egyirányú működésű dugattyú van beépítve. A kopóbetétnek egy egyirányú működésű dugattyúhoz való csatlakozási felülete gömbfelületként van kialakítva. A kopóbetéteknek a henger alakú testhez simuló felületén, valamint a henger alakú testnek a kopóbetéttel találkozó felületén, kopásnak ellenálló réteg van kialakítva. A sokszög alakú ház szelvényeiben lévő hengeres üregek belső felületein, ill. a csatlakozóbetét felületén rések vannak kialakítva, amelyekben tömítőgyűrűk helyezkednek el. A sokszög alakú ház falában egy, az egyirányú működésű dugattyúhoz vezető vízbevezető nyílás és onnan egy csurgalékvíz-elvezető nyílás van kialakítva.

Mind a három adagolókamrában egy egyesített áramlásváltó művek egyik szelvényeihez, az egyenes csőszálak karimáihoz egy-egy sűrűség- és mennyiségmérő műszer csatlakozik. A sűrűség- és mennyiségmérő műszer egy központi vezérlőműhöz van kapcsolva.

A találmány szerinti berendezés legfontosabb előnye a következő; két áramlásváltó mű feladatát egyidejűleg látja el a berendezés oly módon, hogy egyenletes elfordulást biztosít és egyúttal a berendezésben keletkező radiális és axiális erőhatásokat kiegyenlíti. Ennek eredményeként tetszőleges átmérőjű és tetszőleges nyomású berendezés készíthető és szerelhető az adagolóberendezésbe.

A találmány szerinti egyesített áramlásváltó művekkel kialakított hidraulikus szállítóberendezés példakén4

HU 205 882 B ti kiviteli alakját részletesebben rajz alapján ismertetjük, ahol az

l.ábra a találmány szerinti berendezés kiviteli példáját szemlélteti hosszmetszetben, vázlatosan ábrázolva, a

2a és 2b ábra az 1. ábra szerinti szerkezet (A-A) és (B-B) metszeteit szemlélteti, a 3. ábra az 1. ábrán látható berendezés kopóbetétjének elhelyezését szemlélteti vázlatosan, a

4a, b, c, d és e ábrák az 1-3. ábrák szerinti berendezés működésének vázlatát mutatják be.

Két áramlásváltó művet helyettesít és egyben szerkezeti kialakítása következtében - kiegyenlíti a berendezésben keletkező radiális és axiális erőhatásokat azzal, hogy mindkét végén nyitott külső részén sokszög alakú, belső részén hengeres kialakítású (1) háza van, amely a (2) talpon áll. Az (1) házban koaxiálisán hossztengelye körül elforgatható és az (1) háznál hosszabbb méretű (3) hengeres test van elhelyezve. Az (1) ház egymás melletti két (A-A), (B-B) szelvényében három-három hengeres belső részű (5) üregek vannak kialakítva. Az elforgatható (3) hengeres testben belül henger alakú, a hosszetengely irányában egyenesen, míg a palást felé ívesen hajló nyitott (4a, 4b) üregek vannak kialakítva egymástól elválasztottan. Az (1) ház két (A-A), (B-B) szelvényében levő (5) üregek tengelyvonalai egymáshoz 60°-os szöggel eltérően vannak kialakítva. A forgó (3) hengeres testben lévő (4a, 4b) üregek a henger palástján megjelenő kör alakú nyílásai is 60 °-os eltéréssel készülnek. Ily módon a (3) hengeres testben lévő egyik (4a, ill. 4b) üreg forgás közben a sokszög alakú (1) ház egyik (A-A), vagy (B-B) szelvényében lévő (5) üreggel vagy üregekkel, a másik üreg pedig a másik (A-A), ill. (B-B) szelvényben lévő (5) üreggel vagy üregekkel kerül/kerülnek összeköttetésbe. A sokszög alakú (1) ház két (A-A), (B-B) szelvényében lévő három-három henger alakú (5) üreg (16) karimákkal kapcsolódik a három A, B, C adagolókamrához. A (3) hengeres test tengelyirányban nyitott (4a, 4b) üregein keresztül kapcsolódik az alacsony nyomású (22) töltőzagyszivattyúhoz és a (25) kifolyóvezetékhez, vagy a nagynyomású (20) tisztafolyadékszivattyúhoz, valamint a (28) szállítóvezetékhez.

A tengelyirányban jelentkező axiális erők iránya az egyesített áramlásváltó mű középpontja felé mutatva kiegyenlítődnek. A radiális erőhatások is ugyancsak vagy közel kiegyenlítődnek. A (3) hengeres test két végéhez közeli (6) csapágyakon (7) támgyűrűkön fekszik fel, amelyhez a (8) nyomórudak csatlakoznak. A szerkezetet a (10) hajtómű forgatja. A (11) tömszelencék biztosítják a forgó felületek tömítését.

Az egyesített áramlásváltó mű szoros illesztést kívánó forgó felületei kopásának csökkentése és ugyanakkor a résvizek mennyiségének minimum alatti tartására sokszög alakú (lj háza egy (A-A) és (B-B) szelvényében lévő hengeres (5) üregek mindegyikében egy-egy (12) kopóbetét és egy (13) csatlakozóbetét úgy van kialakítva, hogy a (12) kopóbetét és egy (13) csatlakozóbetét között egy egyirányú működésű (14) dugattyú van beépítve. A (12) kopóbetétnek az egyirányú működésű (14) dugattyúhoz való csatlakozási felülete R sugarú gömbfelületre van kialakítva, és hogy a (12) kopóbetétnek a (3) hengeres testhez simuló felületén, valamint a (3) hengeres testnek a (12) kopóbetéttel találkozó felületein kopásnak ellenálló (17) réteg van kialakítva. Ezenkívül a sokszög alakú (1) ház (A-A) és (B-B) szelvényében lévő hengeres (5) üregeknek belső területein, illetve a (13) csatlakozóbetét felületein (15) rések vannak kialakítva, amelyekben tömítőgyűrűk helyezkednek el. A sokszög alakú (1) ház falában egy, az egyirányú működésű (14) dugattyúhoz vezető vízbevezető (18) nyílás és egy csurgalékvíz-elvezető (19) nyílás van kialakítva. A vízbevezető (18) nyílás összeköttetésben van a (20) folyadékszivattyú (27) nyomóvezetékével és ennek következtében az egyirányú működésű (14) dugattyú a víznyomás következtében a (12) kopóbetétet a (3) hengeres testhez simuló felületére fokozatosan szorítja, és ezáltal a (12) kopóbetét és a (3) hengeres test szoros illesztésű forgó felületén csak kis rés keletkezik, miáltal csak kevés víz áramlik az egyesített áramlásváltó mű belső terébe.

Az egyesített áramlásváltó művekkel kialakított hidraulikus szállítóberendezés működésének vázlatát a 4. ábrán mutatjuk be.

A hidraulikus szállítóberendezésben szívóoldalával a (21) keverékgyűjtő tartályhoz csatlakozó (22) töltőzagyszivattyú (23) nyomóvezetéken három (A, B, C) adagolókamrákból álló (24a, 24b, 24c) adagolótéren és egy kifolyóvezetéken át a folyadéktároló (26) medencéhez szívóoldalával csatlakozó (20) folyadékszivattyú (27) nyomóvezetéken három (A, B, C) adagolókamrából álló (24a, 25b, 24c) adagolótéren a keverékszállító csővezetékkel oly módon van összeköttetésben, hogy a töltő (23) nyomóvezeték és a (25) kifolyóvezeték az (A, B, C) adagolókamrák (24a, 24b, 24c) adagolóterein keresztül történő összekapcsolására egy darab (31) egyesített áramlásváltó mű, továbbá a (20) folyadékszivattyú (27)nyomóvezetéke és a (28) keverékszállító vezeték (A, B, C) adagolókamrák (24a, 24b, 24c) adagolóterein történő összakapcsolására ugyancsak egy darab (32) egyesített áramlásváltó mű van beépítve. A (31) és (32) egyesített áramlásváltó művek működtető vízelvezető (18) nyílásai Összeköttetésben .vannak az ürítő-szállító (20) folyadékszivattyú nyomóvezetékével. A két darab (31) és (32) egyesített áramlásváltó mű egymással tengelyvonalaival egyezően, de szembefordítva vannak elhelyezve. A (31) és (32) egyesített áramlásváltó művek sokszög alakú (1) házai (A-A) szelvényéhez csatlakozó 3-3 darab csőkarimák egymással közvetlen összeköttetésben vannak. Mindkét (31) és (32) egyesített áramlásváltó mű (B-B) szelvényeihez csatlakozó 3-3 darab csőkarimák szintén 3-3 darab egyenes csővezetékekkel vannak összekapcsolva.

Az így kialakított hidraulikus szállítóberendezésnek ez a része mobilizálható konténerben van elhelyezve, a csőkarimák kivételével. Ezzel az elrendezéssel elérjük azt, hogy az egyszerre forgó berende5

HU 205 882 Β zések az egyesített áramlásváltó műbe vannak elhelyezve, ahol az egyik (31) áramlásváltó mű az alacsony nyomású oldalon, a másik (32) egyesített áramlásváltó mű pedig a magas nyomású oldalon van beépítve. A nyomásviszonyok az egyesített (31) és (32) egyesített áramlásváltó művekben mindkét helyen olyanok, hogy az axiális és radiális hatások egymást semlegesítik, ily módon a kiindulási feltételek lehetővé teszik, hogy a nagy nyomástérségű és nagyméretű áramlásváltó művekkel adagolóberendezés építhető. A (29) sűrűség- és mennyiségmérő műszerek feladata a hidraulikus szállítóberendezés folyamatos működésének ellenőrzése. A (31) és (32) egyesített áramlásváltó művek (33) egyenes csőszakasszal vannak összekötve, amelyeknek végén lévő (35) karimák útján csatlakoznak az (A, B, C) adagolókarimákhoz. A (29) sűrűség- és mennyiségmérő műszerek egy központi vezérlőműhöz csatlakoznak.

Claims (4)

1. Egyesített áramlásváltó művekkel kialakított hidraulikus szállítóberendezés három, egymástól elválasztható, folyékony közeggel feltöltött, nyomás alatt lévő térségekben előállított különböző nyomások és áramlások átváltására, amely berendezésben szívőoldalával keverékgyűjtő tartályhoz csatlakozó töltőzagyszivattyú, nyomóvezetéken át három darab adagolókamrából álló adagolótéren és egy kifolyővezetéken át egy folyadéktároló medencével, továbbá a folyadéktárolő medencéhez szívóoldalával csatlakozó ürítő-szállító folyadékszivattyú-nyomóvezetéken és ezen három adagolőkamráből álló adagolótéren át a keverékszállítő szállítóvezetékkel van összeköttetésben, azzal jellemezve, hogy a töltő nyomóvezeték (23) és a kifolyóvezeték (25) az adagolókamrák (A, B, C) adagolóterein (24a, 24b, 24c) keresztül való összekapcsolására egy darab egyesített áramlásváltó mű (31) valamint a folyadékszivattyú (20) nyomóvezetéke (27) és a keverékszállító vezeték (28) adagolókamrák (A, B, C) adagolóterein (24a, 24b, 24c) keresztül való összakapcsolására ugyancsak egy darab egyesített áramlásváltó mű (32) van beépítve; és hogy az egyesített áramlásváltó művek (31, 32) működtető vízbevezető nyílásai (18) össze vannak kötve az ürítőszállító folyadékszivattyú (20) nyomóvezetékével (27); továbbá hogy a két darab egyesített (31,32) áramlásváltó mű egymással tengelyvonalaikkal egyezően, de szembefordítva vannak elhelyezve; és hogy az egyesített áramlásváltő művek (31, 32) sokszög alakú házai (1) az egyik szelvényhez (A-A) csatlakozó három-három darab karimához (16) kapcsolt idomok útján egymással három-három darab egyenes szakasszal (33), míg a másik szelvényhez (B-B) csatlakozó három-három darab karima (16) szintén három-három darab egyenes csőszakasszal (33) van összekapcsolva; továbbá, hogy az egyenes csőszálak (33) karimáihoz (35) adagolókamrák (A, B, C) kapcsolódnak, és hogy adott esetben az adagolóberendezés - az adagolókamrák (A, B, C) kivételével - egy mobilizálható konténerben van elhelyezve.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az egyesített áramlásváltó mű (31, 32) sokszög alakú házának (1) mindkét vége nyitott, és hogy a sokszög alakú ház (1) szelvényében (A-A) lévő hengeres üregek (5a) tengelyvonalai 60°-kal eltérően vannak kialakítva a másik szelvényben (B-B) lévő hengeres üregekhez (5b) képest; továbbá hogy a henger alakú testben (3) henger alakú, a tengely irányában egyenesen és a henger palástja felé ívesen elfordulóan nyitott, de egymástól elválasztott üregek (4a, 4b) vannak kialakítva, hogy a kör alakú nyílások tengelyvonalai 60°-os szögben térnek el egymástól.

3. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az egyesített áramlásváltó műben kopóbetét (12) és csatlakozóbetét (13) van, melyek között egyirányú működésű dugattyú (14) van beépítve; akopőbetétnek (12) az egyirányú működésű dugattyúhoz (14) való csatlakozási felülete gömbfelületként van kialakítva; a kopóbetéteknek (12) a henger alakú testhez (3) simuló felületén, valamint a henger alakú testnek (3) a kopőbetéttel (12) találkozó felületén kopásnak ellenálló réteg (17) van kialakítva; a sokszög alakú ház (1) szelvényeiben (A-A, B-B) lévő hengeres üregeknek (5a, 5b) belső felületein, ill. a csatlakozóbetét (13) felületén rések (15) vannak kialakítva, amelyekben tömítőgyűrűk helyezkednek el; a sokszög alakú ház (1) falában egy, az egyirányú működésű dugattyúhoz (14) vezető vízbevezető nyílás (18) és onnan egy csurgalékvíz-elvezető nyílás (19) van kialakítva.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy mind a három adagolókamrában (A, B, C) az egyesített áramlásváltó művek (31, 32) szelvényeihez (B-B), az egyenes csőszálak (33) karimáihoz (35) egy-egy sűrűség- és mennyiségmérő műszer (29) csatlakozik, és hogy a sűrűség- és mennyiségmérő műszer (29) egy központi vezérlőműhöz van kapcsolva.