HU205241B - Differential psycho-physiological measuring system - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya differenciális pszichofiziológiai mérőberendezés, főleg klinikai és munkaalkalmassági vizsgálatokhoz, mely berendezésben ingeradó fokozat (I), érzékelő-átalakító blokk (II) és operátoregység (III) mikroszámítógéphez (IV) csatlakozik olymódon, hogy az erőérzékelő (21), az egyensúly-érzékelő (22), a tremorérzékelő (23), a válasznyomógomb (24), valamint a pulzusérzékelő (51) a feladatorientált logikai egységen (43) keresztül egymással, illetve a fotosti- mulátor-adóval (11) és a fonostimulátorral (12) programozhatóan van összekapcsolva. A találmány szerinti berendezéssel fény-, és hangingerek programozhatóan exponálhatok. Egyidejűleg, tetszés szerinti csoportosításban, vagy párosításban mérhetők, regisztrálhatók és értékelhetők, a következő paraméterek: erő, egyensúlyozást képesség, tremor: a kéz és az újjak remegése, reakcióidő, látási fúziós frekvencia, pulzusszám. CŰ HU 205 241 A leírás terjedelme: 8 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

Description

A találmány tárgya differenciális pszichofiziológiai mérőberendezés, főleg klinikai és munkaalkalmassági vizsgálatokhoz, mely berendezésben ingeradó fokozat, érzékelő-átalakító blokk és operátoregység mikroszámítógéphez csatlakozik.

Pszichofiziológiai kutatási célokra számos olyan berendezést készítettek, amelyek a pszichomotorikus képességek vizsgálatára alkalmasak. Az ismert készülékek az erőkifejtés pillanatértékeit, a tremort, tehát a kéz és az ujjak remegését, az egyensúlyozási képességet, a reakcióidőt, a pulzusszámot, a látási fúziós frekvenciát stb. külön-külőn méri. Utóbbi az a határfrekvencia, melynél az egyre szaporábban villogó fényforrást folyamatos fénynek kezdjük látni. Az egyes paramétertek vizsgálata többnyire elkülönítve történik.

Ismeretesek olyan megoldások is, melyeknél a fenti paraméterek mérésére szolgáló eszközök számítógéphez csatlakoznak.

E berendezések hátránya, hogy éppen az igen fontos felületen, a páciens-érzékelő-átalakító blokknál nem következett be a kívánatos korszerűsítés. Ily módon sajátos kettőség állt fenn. A kísérletvezető kezelői oldalán korszerű számítógépet, a páciens oldalán a pszichofíziológia újabb követelményeinek nem mindenben megfelelő érzékelő-átalakítót találunk.

Az ismert berendezések másik hátránya rendszertechnikai jellegű. A berendezések többnyire egykét paraméter vizsgálatához készültek. Ezáltal a korszerű adatfeldolgozó egység számos esetben nincs kihasználva. E megoldások és a szolgáltatás nincs arányban a ráfordítással.

Nem ismerték fel kellőképpen annak lehetőségét, hogy a különböző paraméterek mérésére szolgáló adapterek oly módon lennének csoportosíthatók, hogy a páciensoldalon többparaméteres vizsgálat, a kezelői oldalon feladatorientált programozott adatforgalom oldódjon meg.

Számos ismert berendezés további hátrányaként említhető, hogy az egyes paraméterek korrelációi egyidejűleg nem vizsgálhatók. A látási fúziós frekvenciamérést a reakcióidő mérésével, az egyensúlyozási képesség vizsgálatot a platformos erőméréssel, a tremor mérését a pulzus mérésével nem kombinálják.

Az eddigi következtetésekre kitűnő munkák alapján is eljuthatunk, mint pl. I. Eichmeier: Medizinische Elektronik Springer V. 1983., P. Schmidt: Untersuchung zum Tremor. Dissertation 1984. (Bayemische Staatsbibliothek).

A találmány célja az eddig ismert berendezések fenti hiányosságainak kiküszöbölése és olyan berendezések létrehozása pszichofiziológiai vizsgálatokhoz, amely az erőkifejtés, a platformos erőméréssel kombinált egyensúlyozási képesség mérést, a tremor, azaz a kéz remegésének vizsgáletát, a reakcióidő mérését, a látási fúziós frekvencia és a pulzusszám mérését egységes modulrendszerben valósítja meg, feladatorientált és szinkronizált fény és/vagy hanginger expozíciókkal.

A találmányi gondolat alapja az a rendszertechnikai felismerés, hogy az erőkifejtés és azelmozdulásjellegű aktivitás mérései, illetve eszközei célszerűen csoportosíthatók egymással, valamint például a fúziós ingerexpozícióval és a pulzusszám mérésével programozhatóan, tetszőlegesen kombinálhatok, a paraméterek hiteles korrelációi meghatározhatók. Ezáltal gazdaságos, a korszerű követelményeknek megfelelő komplex mérőberendezés hozható létre.

További új felismerés, hogy a pszichofiziológiai méréseknél előnyös a differenciális szemlélet és vizsgálati módszer. Példaként említhető az egyensúlyozási képesség vizsgálata, ahol az egyensúlyi helyzetet és a platooldalra billenését különböztetjük meg. A tremor esetében a páciens-pálca szabad, vagy felütközött állapotát vizsgáljuk. A gyorsasági erőmérésnél az erőkifejtések különböző szintjei elérésének idejét kell meghatározni. A látási fúziós frekvenciamérésnél egyrészt a villogó fényforrás megkülönböztethető frekvencáinak meghatározására törekszenek, másrészt annak a frekvenciaértéknek megállapítására, melynél a vizsgált személy a villogó fényforrást már folyamatos fénynek látja. Új felismeréseket tár fel, ha e mérést a reakcióidő-méréssel párosítjuk.

A kitűzött célnak megfelelően a találmány differenciális pszichofiziológiai mérőberendezés főleg klinikai és munkaalkalmassági vizsgálatokhoz, mely berendezésben ingeradó fokozat, érzékelő-átalakító blokk és operátoregység mikroszámítógéphez csatlakozik, továbbá a feladatorientált logikai egységhez kezelő nyomógombsor és kijelzőegység van kötve; a mikroprocesszor a címsínnel, az adatsínnel és a vezérlősínnel egyrészt a memóriához, másrészt a feladatorientált logikai egységhez van kötve, oly módon, hogy az erőérzékelő, a válasznyomógomb, valamint a pulzusérzékelő a feladatorientált logikai egységen keresztül egymással, illetve a fotostimulátor-adóval és a fonostimulátorral programozhatóan van összekapcsolva.

A találmány szerinti berendezés további ismérve lehet, hogy az egyensúly érzékelőben alaplapra és fedőlapra egy-egy golyófészkes tárcsa van felszerelve, melyekben csapágygolyó van, az alaplaphoz annak négy sarkán erőmérő cellák vannak rögzítve, melyekbe félgömbfejű ütközők vannak becsavarva, a fedőlapon ütközőtárcsák vannak; az alaphoz oldalrögzítők vannak felszerelve, mely utóbbiak a fedőlappal késleltető rugókkal vannak ősszekepcsolva. A tremorérzékelőben a szigetelt házra különböző belső átmérőjű, nemesfém bevonatú gyűrűk vannak felerősítve, melyekbe a legkisebb belsőátmérőjű nemesfém bevonatú gyűrűnél kisebb átmérőjű páciens-pálca van illesztve; a szigetelt ház a felső tartóval és az oldalrögzítő csavarral elforgathatóan van az alsó tartóhoz rögzítve, mely az alaphoz az alsó rögzítőcsavarral van felszerelve, a nagyító a rúdhoz a beállítócsavarral forgathatóan van a nagyítótartóra felszerelve, amely beállíthatóan van a szigetelt házhoz rögzítve.

A találmány szerinti berendezés legfőbb előnye, hogy az erő, az egyensúlyozó képesség, a tremor, a fúziós frekvencia, valamint a reakcióidő mérését egységes rendszerben, gazdaságosan valósítja meg. A berendezés ily módon eddig még ki nem elégített szükségletet elégít ki és az értékelés szintjén a szemléletes,

HU 205 241 Β differenciális elvet vezeti be. Hiteles korrelációk állapíthatók meg a paraméterek között.

A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján világítjuk meg közelebbről.

A mellékelt rajzok:

1. ábra: a berendezés elvi felépítése,

2. ábra: az egyensúly-érzékelő,

3. ábra: a tremorérzékeló.

Az 1. ábra a berendezés elvi felépítését mutatja be. Az (I) ingeradó fokozatban célszerűen fényforrásból és meghajtó áramkörből kiképzett (11) fotostimulátoradó, valamint célszerűen hangszóróból és meghajtó áramkörből álló (12) fonostimulátor-adó foglal helyet. Az ingerexpozíció vezérlése a gyorsasági erő mérésénél, a látási fúziós frekvenciamérésnél a (43) feladatorientált logikai egységen keresztül történik, nyílt hurkú, bioszabályozási rendszerben, melyben az (51) pulzusérzékelő által folyamatosan és egyidejűleg valósul meg a szívritmus kontrollja. A (II) érzékelő-átalakító blokk (21) erőérzékelőt, (22) egyensúly-érzékelőt, (23) tremorérzékelőt, valamint (24) válasznyomógombot tartalmaz, amelyek a (IV) mikroszámítógéphez csatlakoznak.

A (IV) mikroszámítógépben a (41) mikroprocesszor, a (42) memória és a (43) feladatorientált logikai egység van összekapcsolva a (44) címsínen, a (45) adatsínen és a (46) vezérlősínen keresztül. A (IV) mikroszámítógéphez csatlakozik a (III) operátoregység, mely (31) kezelő nyomógombsort és (32) kijelzőegységet tartalmaz.

A 2. ábra a találmány szerinti berendezés példaképpeni kiviteli alakjának (22) egyensúlyérzékelőjét mutatja be. A (201) alaplapra a (203) golyófészkes tárcsa van felszerelve, amelyekben a (205) csapágygolyó foglal helyet. A (201) alaplapra vannak felszerelve a (208, 209) erőmérő cellák, melyekbe a (210,211) félgömbfejű ütközők vannak oldhatóan, állíthatóan rögzítve. A nézeti rajzon a 4 db-ból e kettő látszik. A (202) fedőlapra (212, 213) ütközőtárcsák vannak felerősítve. A nézeti rajzon 4 db-ból 2 db látszik. Egyensúlyi helyzetben a (202) fedőlap vízszintes helyzetű és a (210, 211) félgömbfejű ütközők, valamint a (212,213) ütközőtárcsák között, illetve a nézeti rajzon nem látható további 2-2 példányuk között beállítható „billenési” hézag van.

A (216, 217) oldalrögzítők is a (201) alaplaphoz vannak rögzítve. A (202) fedőlapot a (216, 217) oldalrögzítőkkel a (214, 215) késleltető rugók kötik össze. Ez utóbbiak, melyeknek 4 példányából a nézeti rajzon csak 2 db látszik, a vízszintes helyzet megtartását segítik. Az egyensúlyozási képesség vizságlatakor a páciens rááll a (202) fedőlapra, melynek vízszintes helyzetét megtartani, illetve azt helyreállítani igyekszik. A (214, 215) késleltető rugók cseréjével növelhetjük, illetve csökkenthetjük a tesztkövetelményt, a nehézségi fokot.

Kibillentett helyzetben például a (213) ütközőtárcsa a (210) félgömbfejű ütközőhöz ér, kontaktus jön létre. Ilyenkor a (II) fotostimulátor-adó és/vagy a (12) fonostimulátor-adó jelzést ad. A (I) mikroszámítógép tárolja és értékeli a kibillenések számát, a kontaktusok idejét, időbeli lefolyását, hisztogrammját, valamint eloszlásukat a négy sarokpont között. Továbbá lehetőséget nyújt a (208,209) erőmérő cellák találmány szerinti beépítése, ily módon ugyanis a billenési ütközőerők paraméterei is regisztrálhatók.

A 3. ábra a találmány szerinti berendezés példaképpeni kiviteli alakjának (23) tremorérzékelőjét mutatja. A szigetelt házra különböző belső átmérőjű (302, 303, 304, 305) nemesfém bevonatú gyűrűk vannak felerősítve, amelyekbe a legkisebb belső átmérőjű (305) nemesfém bevonatú gyűrűnél kisebb átmérőjű (306) páciens-pálca van illesztve. A (301) szigetelt ház a (307) felső tartóval és a (308) oldalrögzítő csavarral elforgathatóan van a (309) alsó tartóhoz rögzítve, amely a (311) alaplaphoz a (310) alsó rögzítőcsavarral van felerősítve. A (312) nagyító és (313) rúdhoz a (314) beállító csavarral forgathatóan van a (315) nagyító tartóra felszerelve, amely beállíthatóan van a (301) szigetelt házhoz rögzítve. A (306) páciens-pálca (316) vezetékhez van kötve.

A vizsgált személynek a (306) páciens-pálcát az egymástól különböző belső átmérőjű (302, 3Ö3, 304, 305) nemesfém bevonatú gyűrűkbe kell bevezetnie oly módon, hogy az utóbbiak és a (306) páciens-pálca között a benttartás során ne legyen émtkezés. Az érintkezés létrejötte a hiba. A vázolt kísérleti helyzet számos mikroelektronikai, finommechanikai stb. precíziós ipari munkafolyamatot szimulál. Ide tartozik a (312) nagyító felhasználása is, mellyel a tapasztalat szerint a (302) nemesfém bevonatú gyűrű belső átmérőjének és a (306) páciens-pálca átmérőjének csekély eltérése esetén is csak kisszámú érintkezés adódik. Ennek feltételei: igen kis amplitúdójú kézremegés, ujjremegés és a pozíció megtartása során a jó koncentrálás. Az egymástól különböző belső átmérők a követelményszintek célszerű megválasztását teszik lehetővé ugyanúgy, mint az ipari munkafolyamatok egyes fázisainál, ahol a pontossági követelmények eltérőek. Az eljárás gyógyszeres kezelések hatékonyságának objektív, egzakt ellenőrzését is elősegítheti.

A vizsgálat tárgya az érintkezések száma, ideje, időbeli lefolyása, hisztogrammja és e paraméter korrelációja más paraméterekkel, melyek a találmány szerinti berendezéssel mérhetők, regisztrálhatók és értékelhetők.

Az egyensúlyozó képesség vizsgálatánál és a tremor mérésénél zárt hurkú bioszabályozási kört alkot a berendezés. Az előbbinél a „kell érték” a (202) fedőlap vízszintes helyzete. Az utóbbinál a (306) páciens-pálca középhelyzete a (302, 303, 304, 305) nemesfém bevonatú gyűrűk bármelyikében.

A találmány szerinti berendezéssel fény- és hangingerek programozhatóan exponálhatok. Egyidejűleg, tetszőleges csoportosításban vagy párosításban mérhetők, regisztrálhatók és értékelhetők az alábbi paraméterek: erő, gyorsasági erő, az egyensúlyozási képesség, a tremor: a kéz és az ujjak remegése, a reakcióidő, a látási fúziós frekvencia, a pulzusszám.

A technika mai állásához képest a találmány haladó jellege abban áll, hogy - különösképpen a munkaalkal3

HU 205 241 Β massági vizsgálatok területén - eddig ki nem elégített igényt elégít ki, mivel ilyen összeállítású berendezés, bár igény lenne rá, nem ismeretes.

Haladó jelleget mutat a találmány szerinti berendezés a rendszertechnikai megoldásán túlmenően, a részletek tekintetében is. A korábbiaknál előnyösebben oldja meg az egyensúlyozás! képesség és a tremor vizsgálatát, valamint az időméréssel kombinált fúziós frekvenciamérést.

Claims (3)

1. Differenciális pszichofiziológiai mérőberendezés főleg klinikai és munkaalkalmassági vizsgálatokhoz, mely berendezésben ingeradó fokozat (I), érzékelő- átalakító blokk (Π) és operátoregység (ΙΠ) mikroszámítógéphez (IV) csatlakozik, továbbá feladatorientált logikai egységhez (43) kezelő nyomógombsor (31) és kijelzőegység (32) van kötve; a mikroszámítógépben (IV) mikroprocesszor (41) címsínnel (44), adatsínnel (45) és vezérlősínnel (46) egyrészt memóriához (42), másrészt a feladatorientált logikai egységhez (43) van kötve, azzal jellemezve, hogy erőérzékelő (21), egyensúlyérzékelő (22), tremorérzékelő (23), válasznyomógomb (24), valamint pulzusérzékelő (51) a feladatorientált logikai egységen (43) keresztül egymással, illetve fotostimulátor-adóval (11) és fonostimulátorral (12) programozhatóan van összekapcsolva.

2. Az igénypont szerinti differenciális pszichofiziológiai mérőberendezés azzal jellemezve, hogy az egyensúlyérzékelőben (22) alaplapra (201) és fedőlapra (202) egy-egy golyófészkes tárcsa (203,204) van felszerelve, melyekben csapágygolyó (205) van, az alaplaphoz (201), annak négy sarkához erőmérő cellák (208, 209) vannak rögzítve, melyekbe félgömbfejű ütközők (210, 211), az alaplaphoz (201) oldalrögzítők (216,217) vannak felszerelve, mely utóbbiak a fedőlappal (202) késleltető rugókkal (214,215) vannak összekapcsolva.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti differenciális pszichofiziológiai mérőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tremorérzékelőben (23) szigetelt házra (301, 303, 304, 305) vannak felerősítve, melyekbe a legkisebb belső átmérőjű nemesfém bevonatú gyűrűnél (302) kisebb ármérőjű páciens-pálca (306) van illesztve, a szigetelt ház (301) felső tartóval (307) és oldalrögzító csavarral (308) elforgathatóan van alsó tartóhoz (309) rögzítve, mely alaplaphoz (311) alsó rögzítőcsavarral (310) van felerősítve, nagyító (312) egy rúdhoz (313) beállító csavarral (314) forgathatóan van nagyító tartóra (315) felszerelve, amely beállíthatóan van a szigetelt házhoz (301) rögzítve.