HU190726B - Hőhatásra működő jeladó szabályozók részére - Google Patents

Abstract

Hőhatásra mindkét irányban működő jeladó szabályozó készülékhez, amely a célszerűen hengeres hőmérsékletérzékelő (I) zárt teret alkot, amelyben hőhatásra térfogatát változtató közegben van elhelyezve egy rugó (2), ezen belül pedig a kivezető tárcsás végű jeladó segédrúd (3), másik végén a teret lezáró fémperem (4), és az annak ülésében elrendezett.tömítés(ek) (5) vannak elhelyezve. (1. ábra)

Description

(57) KIVONAT

Hőhatásra mindkét irányban működő jeladó szabályozó készülékhez, amely a célszerűen hengeres hőmérsékletérzékelő (I) zárt teret alkot, amelyben hőhatásra térfogatát változtató közegben van elhelyezve egy rugó (2), ezen belül pedig a kivezető tárcsás végű jeladó segédrúd (3), másik végén a teret lezáró fémperem (4), és az annak ülésében elrendezett.tömítés(ek) (5) vannak elhelyezve.

(1. ábra)

Uliín

Wffl?

lábra

190 726

A találmány hőhatásra működő jeladó szabályozók, rendszerint a kívánt hőmérsékletet biztosító közegek, folyamatok változtatására.

A műszaki életben igen gyakran feladat egy berendezés váltakozó üzemeltetése bizonyos hőmérsékletek változásának függvényében. Ilyen feladatot jelent például a bármely energiahordozóval fűtött melegvíz kazánok esetében az állandó kilépő vízhőmérséklet biztosítása, mégpedig az energiahordozó egészéhez szükségess friss levegő hozzávetés (huzat) megfelelő változtatásával. Ismeretes a levegő-hozzávezetést függőlegesen állítható levegőcsappantyúval oly módon változtatni, hogy legalább 1 m/m nyílás legyen a kívánt hőmérsékletű víz beszúrásához, vagyis folyamatos legyen az oxidáció. A huzatszabályozó rendszerint a kazán alsó ajtajába van beépítve, és függőleges elmozdítását egy lánc biztosítja. A láncot mind függőlegesen, mind vízszintesen beépített hőmérsékletérzékelő működtetheti.

A hőmérsékletváltozás hatására jeladók közül — mivel találmányuk is ezen műszaki területre esik — a hő hatására térfogatukat és ezzel nyomásukat változtató folyadékos jeladókkal foglalkozunk részletesen.

Ismeretes a hő hatására táguló — nyugvó közegek nyomását csőmembrán felületére átvivő jeladók, és ezen belül is két alváltozat van, ahol a hőmérséklet növekedésével táguló közeg, pl. olaj a csőmembrán külső felületére hat, illetőleg azon belül helyezkedik el (2.456.906. sz. NSZK szabadalmi leírás). Mindkét esetben a táguló közeg egy zárt rendszerben foglal helyet, a csőmembrán anyaga — a gyakori mozgást elviselő — rugalmas rézlemez, és a membránhoz van rögzítve alsó vagy felső végén egy elmozduló pecek, amely a jeladást végzi rugós ellenerővel szemben, ami a beállított hőmérséklettel arányos. E jeladók előnye, viszonylag egyszerű kivitelük, mivel nincs szükség tömítésre a táguló közeg és a külső tér között. A jeladó-érzékelő az áramló közeg útjába egy fémhüvelybe építve kerül elhelyezésre. Hátrányuk viszont sokrétű: csak növekvő hőmérséklet irányába történő elmozdulásnál tud erőt továbbítani annak irányába, továbbá maga a csőmembrán előállítása is bonyolult, pl. lezárása, forrasztása a táguló közeggel együtt — ami adott esetben alkohol, éter is lehet. A rézlemez rugalmassága is véges, elfáradás miatt váratlan törés lép fel, végül a jeladó nyomatékát korlátozza a csőmembrán mechanikai tulajdonsága.

A hő hatására táguló közegeken alapuló jeladók másik ismert nagy csoportját képviselik az ún. „patronos jeladók”. A hő hatására táguló és összehúzódó folyadék olyan térben, patronban van elhelyezve, ahová segédrúd nyúlik bele. A külső teret és az érzékelő táguló teret a precízen, tükrösen megmunkált segédrudat körülvevő rugalmas — gumi — gömítés választja el. Ez a tömítés a segédrúd mindkét irányú elmozdulása esetén hatásosan tömít. Amikor nő a hőmérséklet, a segédrúd kilökődik a patronból, csökkenő hőmérsékletnél abba visszahúzódik. A segédrudat valamilyen szabályozó működtetésével, pl. rugőerővel terhelik, akkor a táguló tér nyomása nagyobb, mint a külső tér nyomása. E jeladó előnye, hogy kis méret ellenére is nagy erőt képes átadni, hátránya viszont az, hogy csak a növekvő hőmérsékletre történő elmozdulás irányába képes erőt kifejteni és továbbítani (4.288.033. és 4.285.476. lj.sz. USA szabadalmi leírások, 3.014.760 lj.sz. NSZK szabadalmi leírás).

Ismeretes olyan táguló közeg elvén működő jeladó is, amely szemben az eddigiekkel, a táguló közegváltozás mindkét irányába képes erőt kifejteni (3.833/83. sz. magyar bejelentés). Ennél a megoldásnál a táguló közeg egy fémhüvely aljában a külső tér nyomásához képest állandó nyomáson van egy, a táguló érzékelő terén kívül elhelyezett nyomórugó hatására. A táguló közeget — olaj, éter, alkohol, stb. — a külső tértől ismert módon gumikarmantyúval tömítették a hengerpalást belső felületén. Ez a berendezés képes legfeljebb a nyomórugó erejének megfelelő erőt kifejteni, a csökkenő hőmérséklet hatására is, de a tömítéshez kívánatos precíz megmunkálás és rugó külső elhelyezése miatti méretnövekedés mind a gyártást, mind az üzemeltetést megnehezíti; gyakori a táguló közeg „eltűnése” tömítetlenség miatt, ami veszélyezteti az elérni kívánt szabályozást. Ismeretes továbbá illó közeg, pl. parafin alkalmazása a tömítés egyszerűsítésére.

A találmány célja olyan hőre táguló közeg elvén működő jeladó magalkotása volt, amely egyszerű és üzembiztos, mind a hőmérsékletnövekedés, mind az ellentétes irányba képes reprodukálható elmozdulásra, ez az elmozdulás elegendő erőt tud kifejteni ahhoz, hogy bonyolult szerkezetek közbeiktatása nélkül, pl. mechanikusan és segédenergía nélkül is működtetni tudjon szabályozó berendezéseket. E működtetett szabályozó berendezések a teljesség igénye nélkül a szilárd energiahordozó szén, fa esetében az oxidációs égés primer levegőjének szabályozása, cseppfolyós vagy gáznemű energiahordozó esetében a tüzelőanyag beadagoló állítása nyomásszabályozással, melegvizes fűtés esetén a visszafolyó hideg- és a kazánból jövő melegvizek keverőcsapját állító szabályozó berendezés, stb. lehet.

A találmány szerinti célkitűzést olyan hőhatásra működő jeladó valósítja meg, amelynél a célszerűen hengeres 1 hőmérsékletérzékelőben zárt térben a hőhatásra térfogatát változtató közegben, célszerűen folyadékban van elhelyezve a 2 nyomórugó, amely hőmérsékletcsökkenéskor fejt ki erőhatást, és a segédrúd elmozdul. A nyomórugó egyik végével a 3 segédrúd benyúló végén kialakított tárcsára, másik végén pedig a teret lezáró 4 fémperemre támaszkodik fel. A külső és a táguló közeg terét a segédrudat körülvevő 5 rugalmas tömítés választja el. A jeladó alaphelyzetében a rugó a tárcsát az ütközésig nyomja le, ekkor a jeladó zárt terében lévő táguló közeg nyomása megegyezik a külső nyomással. A növekvő hőmérséklet hatására nő a nyomás, a segédrúd „A” irányába kinyomódik, és ezáltal a rugó összenyomódik. A kinyomott segédrúd erőt továbbít valamely szabályozó rendszerre. Csökkenő hőmérséklet hatására a felszabaduló rugóerő fejt ki ellentétes, , ,B” irányú erőhatást a jeladóra.

A találmány szerinti jeladó egyik különösen előnyös kiviteli alakja szerint a 3 jeladó segédrudat 5 tömítőgyűrűik) a 4 fémperem 5a, 5b vállai között vannak elmozdulásmentesen elhelyezve, ami a tömítés minőségét és a tömítőgyűrűk élettartamát is előnyösen befolyásolja.

A találmány szerinti jeladó sok szabályozóba építhető be, előnyeit azonban minden esetben megőrzi:

— gyártása egyszerű, mert csak a segédrúd felületét kell precízen megmunkálni (tükrös), — anyag- és helymegtakarítás, mivel az erőt továbbító rugó a táguló közegben van, így azonos hőmérséklettartomány (pl. 30-90 °C) is azonos szabályozó erő (lökethossz) mellett igen egyszerű és ideális méretek alakíthatók ki,

-2, 190 — elmarad a membránok fáradása miatti törésveszély, — biztosan megoldható, különösen a 2. ábra szerint a táguló folyadék tömítése, még nagy illékonyság mellett is, — viszonylag nagy erejű jeladó egyszerű, pl. mechanikus és segédenergia nélküli szabályozást tesz lehetővé, — a csökkenő hőmérséklet mellett is szabályoz, pl. a tüzelési levegőmennyiség növelésével, tüzelőanyag menynyiségének növelésével, stb., amit az eddig csak túlfűtés ellen szabályozható rendszerek nem tettek lehetővé, — mőködése érzékeny, gyorsan reagál és kapcsol a ki- 1 vánttól eltérő hőmérsékleten.

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (2)

1. Hőhatásra mindkét irányban mőködő jeladó szabályozó készülékhez, célszerűen hengeres hőmérsékletérzékelővel (1) zárt térben, hőhatásra térfogatát változtató közegben elhelyezett rugóval, azzal jellemezve, hogy a zárt térből kivezető tárcsás végű jeladó segédrúd (3), másik végén a teret lezáró fémperem (4), és az annak ülésében elrendezett tőmítés(ek) (5) vannak elhelyezve.

2. Az 1. igénypont szerinti jeladó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segédrudat (3) tömítő gyűrű (5) a teret lezáró fémperem (4) vállai (5a, 5b) között van elhelyezve.

2 db ábra