HU187767B - Fungicid készítmény és eljárás n-aril-n-acil-3-amino-oxazolidin-2-on-származékok előállítására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás az (I) általános kcplelü vegyületek előállítására - az (1) általános képletben R, R1 és R2 egymástól függetlenül hidrogénatomot, halogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelentenek, A jelentése — CH2- csoport vagy vegyi kötés, n értéke 0 vagy I és R4 jelentése hidrogénatom, 1—5 szénatomos alkilcsoport, halogcnatom (ha π = 1), fenilcsoport, (1-4 szénatomos álkoxi)-karbonil-csoport vagy - OR5 képletü csoport, amelyben R5 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alktlcso- port, fenilcsoport vagy acetilcsoport azzal a megkötéssel, hogy n-0 cs R4 = — CH, esetén az R, R1 és R2szubsztitucnsek legalább egyike hidrogénatomtól eltérő. A. találmány szerinti eljárást úgy végzik, hogy (VI) általános képletü vegyületeket — a (VI) általános képletben R, R1 és R2 jelentése s fenti - közömbös oldószerben, savmegkötőszer jelenlétében (VII) általános képletü acil-halogcniddel — a (VIl) általános képletben A, R4 és n jelentése a fenti, tníg X jelentése halogénatom - reagáltatnak.

Description

(57) KIVONAT

A találmány tárgya eljárás az (I) általános kcplelü vegyületek előállítására - az (1) általános képletben R, R¹ és R² egymástól függetlenül hidrogénatomot, halogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelentenek,

A jelentése — CH₂- csoport vagy vegyi kötés, n értéke 0 vagy I és

R⁴ jelentése hidrogénatom, 1—5 szénatomos alkilcsoport, halogcnatom (ha π = 1), fenilcsoport, (1-4 szénatomos álkoxi)-karbonil-csoport vagy - OR⁵ képletü csoport, amelyben R⁵ jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alktlcsoport, fenilcsoport vagy acetilcsoport azzal a megkötéssel, hogy n-0 cs R⁴ = — CH, esetén az R,

R¹ és R²szubsztitucnsek legalább egyike hidrogénatomtól eltérő.

A. találmány szerinti eljárást úgy végzik, hogy (VI) általános képletü vegyületeket — a (VI) általános képletben R, R¹ és R² jelentése s fenti - közömbös oldószerben, savmegkötőszer jelenlétében (VII) általános képletü acil-halogcniddel — a (VIl) általános képletben A, R⁴ és n jelentése a fenti, tníg X jelentése halogénatom - reagáltatnak.

v c-o &/ n

(I) ch₂ /

C= 0

NH

R¹

R² (V|)

X-C-(_A^-r4 (viQ

187 767

A találmány tárgya eljárás 3-amino-oxazolidin-2on-származékok előállítására, valamint a hatóanyagként ezeket a vegyületeket tartalmazó fungicid készítményekre vonatkozik.

A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek hatékony fungicid szerek, emellett fitotoxicitásuk alacsony. Az N-fenil-l,3-oxazolidin-2,4-dionok csoportjába tartozó fungicid hatású vegyületek már ismerlek. Ilyen vegyületeket ismertetnék például a 68/17249 számú holland (Sumitomo), a 2 172 295 számú francia (BASF) és a 20579 A/78 számú olasz (jelen bejelentő) szabadalmi leírásokban.

Újabban is ismertettek néhány, baktericid és fungicid hatással rendelkező anilin- és glicin-származékot, amelyek a nitrogcnalomon különbözőképpen helyettesített fenilcsoportot és különböző acilcsoportot tartalmaznak. Az említett acilcsoport a- vagy β-halogénalkanoil-csoport (DOS 2 513 789 számú NSZK-beli közrebocsátási irat - Ciba-Geigy). α-helyzetben kénvagy oxigénatommal helyettesített acetilcsoport — amelyben az oxigén- vagy kénatom különböző csoportokhoz kapcsolódhat - (7 510 722 számú francia szabadalmi bejelentés — Ciba-Geigy) vagy 2-furoil-,

2-tienoil- vagy piridil-2-karbonil-csoport (2 513 732 és 2 513 788 számú NSZK-beli közrebocsátást irat — Ciba-Geigy) lehet.

A 4988/74 és 2906/75 számú svájci szabadalmi leírásokban mikrobieid hatású mctil-alanitál-származckokat ismertetnek. Ezek a származékok a nitrogénatomon 2,6-dialkil-fenil-csoportot vagy a ciklopropanoil-, akriloil- vagy krotonoilcsoportok közül egyet tartalmaznak.

További fungicid hatású acil-anilin-származékokat ismertettek újabban a 836 615 számú belga szabadalmi leírásban (Ciba-Geigy) és a 2 745 533 számú NSZK-beli közrebocsátási iratban.

A fungicid hatással rendelkező új acil-anilin-származékok iránti kutatómunka arra irányul, hogy olyan új acil-anilin-származékokat találjanak, amelyek fitotoxieitás nélküli, erős fungicid hatással rendelkeznek.

Néhány ismert termék a kiváló fungicid hatása mellett a gyakorlatban toxikusnak bizonyult a fungicid fertőzés ellen védeni kívánt növényekkel szemben.

A fitotoxieitás káros hatása a védendő növényekkel szemben csak nehezen kerülhető el, ha a fungicid vegyülelnek olyan kompromisszos dózisát akalmazzuk, amely még elfogadható fitotoxieitás mellett biztosít megfelelő fungicid hatást.

Mezőgazdasági ültetvényeken a gyakorlati alkalmazás során jelentős mértékben különbözik az a hatóanyag mennyiség, amely ténylegesen rajtamarad a növényen. Ennek különböző okai vannak, így az időjárási viszonyok (különösen az esőzések gyakorisága), továbbá a felhordás gyakorisága és gondossága·

A fentiek miatt igény van olyan fungicid hatással rendelkező vegyületekre, amelyek jó fungicid hatékonyságukkal egyidőben széles biztonsági határral rendelkeznek ahhoz, hogy a terméknek még viszonylag nagy mennyiségében történő alkalmazásakor se keletkezzenek károk a kezelt növényekben.

Úgy találtuk, hogy az (I) általános képlettel jellemezhető vegyületek fungicid hatással rendelkeznek, miközben fitotoxicitásuk igen csekély. Az (I) általános képletben

R, R¹ és R² egymástól függetlenül halogénatomot vagy 1 — 4 szénatomszámú alkilcsoportot jelentenek;

Λ jelentése — CH₂- csoport vagy vegyi kötés n érteke 0 vagy I;

R⁴ jelentése hidrogénatom, I — 5 szénatomszámu alkilcsoport, halogénatom (ha n= 1), fenilcsoport; (1-4 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport vagy -OR^S kcplclű csoport, amelyben R⁵ jelentése hidrogénatom, 1 -4 szénatomos alkilcoport, fenilcsoport vagy acetilcsoport, azzal a megkötéssel, hogy n = 0 és R⁴ = — CH₃ esetén az R, R^l és R² szubsztituensek legalább egyike hidrogénatomtól eltérő.

Az (I) általános képletü vegyületek közül az N fenil - N - acetil - 3 - amino - oxazolidin - 2 - on az irodalomból ismert (Journal of OrganicChemistry 31, 968 (1966)).Ezt a vegyületet a (II) általános kcpletű ábrázolja. A (11) képletü vegyületről semmilyen fungicid hatás nem volt ismeretes.

A találmány tárgya tehát eljárás az (I) általános kcpletű vegyületek előállítására. A vegyületeket önmagában ismert módszerek segítségével állítjuk elő, például oly módon, hogy a megfelelő (X) általános képletü anilin-származékot sósavban nátrium-nitrittel reagáltatjuk és az így kapott (XI) általános képletü diazóniumsót pédául a Journal of American Chemical Society 81, 4673 (1959) szakirodalmi helyen ismertetettek szerint redukáljuk (lásd 1. reakcióvázlat 1) folyamata).

Ezt követően az aril-hidrazint bázis jelenlétében 2 (halogén - etil) - vagy 1 - metil - 2 - (halogén - etil) - klór - hangyasav - észterrel (amelyet foszgén és halogén-hídrin reagáltatásával kapunk) reagáltatjuk, és az így kapott (V) általános képletü intermediert Oázisok jelenlétében gyűrűzárásnak vetjük alá, így megkapjuk a (VI) általános kcpletű köztiterméket : lásd 1. reakcióvázlat 2. folyamata). Ezt a folyamatot aJour. ofAm. Chem. Soc., 48,1951 (1926) szakirodalom helyen ismertetik.

A (VI) általános képletü intermediert ezután a (VII) általános képletü acil-halogeniddel ismert módszer szerint kondenzállatjuk [lásd I. rcakcióvázlat 3) folyamata], A (IV) általános képletü intermedier és a <VI) általános képletü acil-halogenid kondenzáitatása helyettesíthető más, az irodalomból ismert és az adott acilcsoportok bevitelére alkalmas analóg reakciókkal. Például azok az (I) általános képletü vegyületek, amelyek képletében az acil oldalláncban R⁴ jelentése -OR⁵ csoport, úgy állíthatók elő, hogy a (VI) általános képletü intermediert foszgénnel vagy halogénacetil- vagy halogén-propionil-halogenidekkel (például C1-CO-CH₂C1 és CI-CO-CHC1-CH₃) reagáltatjuk, majd a halogénatomot ismert módszerekkel helyettesítjük.

Azok az (I) általános képletü vegyületek, amelyek képletében az acil oldallánc a -CO-CI1₂-CÓ-CH₃ képletnek felel meg (A=-CH₂-,

187 767

R⁴ = (ϊ -4 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoport), úgy állíthatók elő, hogy a (VI) általános kcpletű intermediert diketcnnel reagáltatjuk.

Λζ 1. rcakcíóvázlat 3) folyamatát inért oldószerben, halogcn-hidrogcnsavat megkötő bázis jelenlétében, reflux hőmérsékleten hajtjuk végre.

Az 1. reakcióvázlatban X halogénatomot jelent, míg R, R¹ és R^z A és n jelentése megegyezik az (I) általános képlet értelmezésénél megadottakkal.

Λζ (I) általános képletü vegyületek kiváló fungicid hatást mutatnak Rtopatogén gombákkal szemben, hatásuk éppúgy preventív (azaz a fertőzés létrejöttét gátló), mint gyógyító (azaz kifejlődött fertőzések kezelésére alkalmas) jellegű.

A találmány szerinti eljárással előállított vegyületekkel kezelhető fitopatogén gombák legfontosabb osztályát a Phycomicetes alkotja, amely magába foglalja a következő fajokat: Plasmopara spp., Phytophora spp., Peronospora spp., Pseudopcronospora spp. és Phytium spp.

A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek jól használhatók a haszonnövények — például szőlő, paradicsom, dohány, burgonya s más termények - gombás fertőzésének kezelésére.

A vegyületek jó szisztemikus tulajdonságokkal rendelkeznek (azaz eljutnak a növény különböző részeibe), ezáltal alkalmazásuk történhet mind a levélzetre, mind pedig a termőtalajra.

Ezen túlmenően az (I) általános képletü vegyületek összeférhetöknek bizonyultak a gombás fertőzések ellen védendő növényekkel.

Az (I) általános képletü vegyületek túlnyomó része nem mutatott semmiféle fitotoxieitást a kipróbált mennyiségekben, mig a vegyületek fennmaradó hányadánál is csak csekély - az ismert fungicideknél alacsonyabb - fitotoxicitás volt tapasztalható.

A mezőgazdasági gyakorlatban az (1) általános képletü vegyületeket felhasználhatjuk fungicid készítményekké alakítva. Az említett fungicid készítmények (I) általános képletü vegyületet mint hatóanyagot, valamint szilárd vagy folyékony hordozóanyagot, továbbá adott esetben felületaktív szereket és egyéb adalékanyagokat tartalmaznak. Kívánt esetben a készítmények tartalmazhatnak más fungicideket, inszekticídeket, a növény fejlődését szabályozó szereket, stb.

A vegyületek a szokásos mezőgazdasági gyakorlat szerint formálhatók, így kikészithetők porok, finom porok, nedvesíthető porok, emulgcálhaló folyadékok, granulák cs hasonlók formájában.

A gombás fertőzések leküzdésére felhasznált (I) általános képletü vegyületek mennyisége különböző tényezőktől függ, így például magától a hatóanyagtól, a készítmény formájától, a fertőzés fajtájától és fokától, a gombatámadástól megvédendő mezőgazdasági termény fajtájától, a klímától és időjárási viszonyoktól és egyéb tényezőktől.

Általában elegendő, ha az (1) általános képletü vegyületekből hektáronként 10-500 g-ot, előnyösen 100 - 250 g-ot alkalmazunk.

Az alábbiakban példákkal mutatjuk be részletesebben a találmányt.

7. példa

N - (M etoxi - aeelit) - N - (2,6 - dimetil - Jeni!) - 3

- amino - oxnzoliifin - 2 - on előállítása

2,6 - Di/netil - fenil - hidrazin előállítása

107 g 2,6-xilidint becsepegtetünk 220 ml tömény sósav 150 ml vízzel készült oldatába. Miután az elegyet lehűtöttiik — 5 °C-ra, I óra alatt erős keverés közben hozzáadagoltuk. 66 ml nátrium-nilril 150 ml vízzel készült oldatát. Az így kapott narancssárga szuszpenzióhoz 0 ’C-on 4 óra leforgása alatt hozzáadtuk 450 g SCIj-2HjO 600 ml 5 n vizes sósavval készült oldatát.

A reakcióelegyet 24 órán át kevertük, miközben hagytuk a hőmérsékletét 20°C-ra emelkedni. Λ képződött szilárd anyagot leszűrtük, feloldottuk 700 ml vízben, majd 10 cs 15 ’C között 230 g nátrium-hidroxid 300 ml vízzel készült oldatával kezeltük. Ezután a termékeket 3 x 250 ml dietil-éterrel extraháltuk.

Az éteres extraktumot vizes mosás és nátrium-szulfát felett végzett vízmentcsilcs után dielil-ctcrrd felhígítottuk 1500 ml-re, majd a 2,6 - dimetil - hidrazin

- hidrogén - kloridjáuak teljes kicsapódásáig vízmentes sósavgázzal kezeltük.

A sót ezután leszűrtük és szárítottuk, igy 40 g fehér színű kristályt kaptunk, melynek olvadáspontja egyidejű bomlással 205-207 ’C volt.

Á kapott termékből nálrium-hidroxidos kezeléssel

2,6 - dimetil - fenil - hidrazint állítottunk elő.

B) 3 - (2,3 - Dimetil - amiin) - oxazolidin - 2 - on előállított

41,4 g, foszgenbői és ctilcncs brómhidrinböl előállított 2 - bróm - etil - kloroformát 200 ml benzollal készült oldatához 10’C-on hozzáadtuk a következő reagenseket: 36,5 g 2,6 - dimetil - fenil - hidrazin (lásd A pont), valamint 18 g piridin 100 ml benzollal készült oldata. A hozzáadagolás befejezése után hagytuk, hogy az elegy hőmérséklete állandó keverés közben 20 °C-ra emelkedjék.

A piridin-hidrokloridot vizes mosással távolítoltuk el.

A benzolos oldatot a semleges pH eléréséig sósavval és vízzel tovább mostuk, majd nátrium-szulfát felett szárítottuk, azután bcpárlással 61 g olajos olajos termeket kaptunk. Áz olajos termek ligroinból átkristályosílva 43 g világos színű szilárd anyagot, 1 - (2,6

- dimetil - fenil) - 2 - (β - bróm - etil) - oxi - karbonil

- hidrazint kaptunk. Olvadáspont: 58-63 ’C.

IR szánkép: v(C = O)= 1710 cm*;

v(Ntf-CO) = 3180cm~‘ v(NH~ Ar) = 3340 cm~¹.

E köztitermék 40 g-ját feloldottuk 500 ml toluolban, majd 16 g tetrametíl-guanidinne! kezeltük. A reakcióelegyet keverés közben 3 órán át forraltuk viszszafolyató hütő alatt. Lehűtés után az elegyet 200 ml vízzel, majd 100 ml híg sósavval, végül ismét 200 ml vízzel mostuk.

187 767

Áz egyesített vizes fázisokat 2 x 200 ml metilénkloriddal mostuk.

Az egyesített szerves fázisokat nátrium-szulfát felett vízmentcsítctliik, az oldószert lehajtottuk, így egy szilárd maradékot kaptunk, amelyet ligroin és etilacetát 2 : I arányú elegyből álkristályosílottunk.

22,5 g 3 - (2,6 - dimetil - anilin) - oxazolidin - 2 ont kaptunk. Olvadáspont: 107-1 lOcm’¹.

IR színkép: v(C = Ο) = 1770 cm “¹; v(NH) = 3340 cm^-1.

A gyűrűzárást reakciót megismételtük oly módon, hogy az 58 — 62 ’C-os olvadáspontú köztiterméket nátrium-etilátot tartalmazó etalonban feloldottuk, majd az oldatot visszafolyató hűtő alatt forraltuk.

A reakcióelegynek az előbbivel analóg módon való feldolgozásával ugyanazt a köztitermeket különítettük el. Olvadáspont: 107-110 C.

C) A B) pont alatt ismertetett módon előállított köztitermék 2 g-jának 70 ml toluollal és 0,2 ml dimetil-formamiddal készült oldatához hozzáadtunk 1,1 g mctoxi-acetil-kloridot. A reakcióelegyet 8 órán át forraltuk visszafolyató hűlő alatt. Lehűlés után a reakcióelegyről teljesen lehajtottuk az oldószereket. A 2,9 g, sűrű olajos termekből álló maradékot szilikagél oszlopon tisztítottuk, melyhez elueiisként benzol és etil-acetát 1 : I arányú elegyét használtuk.

Ily módon az oldószerek eltávolítása után 1,1 g s szirupos terméket kaptunk, amely spontán kikristályosodott. Ligroin és etil-acetát 1 : 1 arányú elegyéből ^0 égzett átkristályosítás után I g kívánt terméket kaptunk, amelynek a jellemzőit az I. táblázatban adtuk meg (6. vegyüld).

JR színkép: v(N-C0-CH₂) = 1680 cm’¹;

v(N —CO —O)= 1780 cm’.

2. péltltt

Az I. példában megadottak szerint eljárva az alábbi

1. táblázatban felsorolt vegyületeket állítottuk elő:

I.

táblázat'¹'

Vegyü- let száma	R	R’	R2 3	n	A	R4	Op.<2> [’C]	jr(3) lem’1]
1.	H	H	H	1	ch2	Cl	71-4	1690-1760
2.	H	H	H	1	ch2	c6Hs	112-4	1680-1760
3.	H	H	H	1	ch2	í.C,H7	olaj	1680-1770
4.	2-CH,	6-CH,	H	1	ch2	Cl	88-92	1635-1770
5.	2-CH,	6-CH3	H	1	CH2	-CeH,	olaj	1670-1770
6.	2-CH3	6-CH3	H	1	ch2	-OCH,	103-6	1680-1780
7.	H	H	H	1	ch2	-OCH,	86-91	1690-1760
8.	2-CHj	6-CH3	H	1	ch2	-o-c- 0-CH3	olaj	1690-1770
9.	2-CH,	6-CH3	H	1	ch2	OH	135-8	1690-177014’
10.	2-CH,	6-CH,	H	0	-	-CO-OCH,	116-9	1680-1730- 1790
11.	2-CH,	6-CH,	H	!	ch2	H	132-5	1670-1770
12.	2-CH3	6-CH3	H	1	ch2	-ocsh5	109-12	1690-1780
13.	3 —Cl	H	H	1	ch2	-OCH,	olaj	1710-1770
14.	2-C1	5-CI	H	1	ch2	-OCH3	79-81	1720-1770
15.	3-CH,	H	H	1	ch2	-OCH,	84-86	1700- 1775
16.	3-F	H	H	1	CHj	-OCH,	92-94	1710-1770
17.	3-Cl	5 — Cl	H	1	ch2	-OCH,	90-91	1720-1765

Megjegyzések:

(1) Az összes vegyület elemanalízise összhangban van a felírt szerkezettel.

(2) Az olvadáspont értékeket nem javítottuk.

(3) Csak a v(C = 0) sávnak megfelelő értékeket tüntettük lel.

(4) v(OH) —3300 cm'.

-4Ί

187 767

3. példa

Gyógyító hatás vizsgálata szőlő Peronosporán [Plasmopora viticola (B. és C.) Béri et de Tóni] °C-ra és 60 % relatív páratartalomra kondicionált környezetben, edényekben felnevelt Doleetto szőlő leveleket alulsó felületükön bepermeteztük Plasmopara viticola konidium vizes szuszpenziójával (200 000 konidium/cm³). Telített páratartalmú (nedves) környezetben, 24 órás, 21 °C-on stabilizált környezetben végzett duzzasztás után a növények levélzetének mindkét felét bepermeteztük a vizsgált vegyületek 20 tf%-os (acelonra) vizes acetonos oldatával. A 7 napos inkubálási időtartam után vizuálisan meghatároztuk a fertőzés fokát. A kiértékeléshez a következő osztályozási skálát használtuk:

; nincs hatás; a fertőzés azonos mértékű a kontrolinövényekével (fertőzött, de nem kezelt növények). 20 : a fertőzés 1 - 20 %-os csökkenése.

: a fertőzés 20 - 60 %-os csökkenése.

: a fertőzés 60 — 90 %-os csökkenése.

; a fertőzés csökkenése meghaladja a 90 %-ot.

A kapott eredményeket az alábbi 2. táblázatban 25 foglaltuk össze.

2. táblázat

A vegyületek hatékonysága szőlő Peronospora ellen; a levélzet permetezve;

I'elhasznált mennyiség: 500 g/ha A hatóanyagok 80 tf% viz és 20 tf% acélon elegyével készített 0,1 vegyes%-os oldat alakjában kerültek felhasználásra

Vegyület száma	Hatékony- ság	Vegyület száma	Hatékony- ság	40
1	3	7	4
2	3	8	4
3	4	9	4	45
4	4	10	4
5	4	11	4
6	4	12	4
13	4	17	4	50
	4. példa
Hatékonyság dohány Peronospora ellen (peronospora tabacina Adam). Kondicionált környezetben kis	55
edényekben termesztett Cv.	Buerley dohány leveleit

alulsó felületükön bcpcrnictcziünk egy Peronospora tabacina konidium szuszpenzióval (200 000 konidium/cm^-3)

Telített páratartalmú környezetben végzett, 6 órás duzzasztás után a növényeket a gombák inkubálása végett áthelyeztük egy 20 ’C-ra és 70 %-os relatív páratartalomra kondicionált környezetbe. 24 órával a megfertőzés után a levelek mindkét oldalát bepermeteztük a vizsgált termék acetonra tekintve 20 tf%-os vizes acetonos oldatával.

A hat napos inkubálási időszak végén vizuálisan meghatároztuk a fertőzés mértékét. A kiértékeléshez a

3. példában alkalmazott skálát használtuk. A vizsgálatok eredményeit az alábbi 3. táblázatban foglaltuk össze.

3. táblázat

Hatékonyság a dohány Peronospora ellen; a levélzet permetezve; 500 g/ha

A hatóanyagok 80 tf% viz és 20 tf% aceton elegyével készített 0,1 vegyes %-os oldat alakjában kerültek felhasználásra.

Vegyület	Hatékonyság
4	4
6	4
13	4
17	4

5. példa

A filoiaxicilás mértékének meghatározása ’C-ra és 60 %-os relatív páratartalomra kondicionált környezetben termesztett Cv. Doleetto szőlő leveleit mindkét oldalukon bepermeteztük a vizsgált vegyületek acetonra nézve 20 %-os vizes acetonos oldatával.

nap elteltével vizuálisan kiértékeltük a fitotoxikus szimptómák mértékét és fokát. A kiértékelést egy 100-tól 0-ig terjedő skálán végeztük. A 100-as érték a növény teljes károsodását, míg a 0 az egészséges növényt jelenti.

A megfelelő adatokat a 4. táblázatban foglaltuk össze. Az egyes vegyületekre kapott értékeket összehasonlítottuk két ismert vegyületre, azaz a „Furaxil”ral (1 448 810 sz. nagy-britanniai szabadalom - Ciba-Geigy) és a „Ridomi!”-lal (2 267 042 sz. francia szabadalom — Ciba-Geigy).

187 767

4. táblázol

Fitotoxicitási index;

Felhasznált mennyiség: 600 g/ha

Vegyület Fitotoxicitási száma index

1	0
3	10
4	0
6	0
Furaxil’”	100
Ridomil’1 2’	60
13	0
17	0

(1) Furaxil: N - (2,6 - dimetil - fenil) - N - (1 'karbometoxi - etil) - 2 - furoil - amid; (Vili) képletü vegyület.

(2) Ridomil: N - (2,6 - dimetil - fenil) - Ν - (Γ karbometoxi - etil) - metoxi - aeclatnid; (IX) képletü vegyület.

Λ hatóanyagok 80 tf% víz cs 20 tí% aceton clcgycvcl készített 0,1 vegyes %-os oldat alakjában kerültek felhasználásra.

Kiszerelési példák

6. példa

Emulgeálható koncentrátumok

Az emulgeálható koncentrátumok az alábbi keretreceptúrának felelnek meg:

hatóanyag 5 —40s% oldószcr(ek) 40 — 90 s% felületaktív anyag 5-20 s%

Oldószerként az aromás szénhidrogéneket, például xilolt, továbbá ketonokat, így ciklohcxanont, valamint dimetil-formamidot részesítünk előnyben. Alkalmas felületaktív anyagként az alábbiakat soroljuk fel: polietoxilezett nonil-fenol (EO-egységek: 5-20) polietoxilezett szorbitán-oleát (EO-egységek: 10-30), dodecilbenzolszulfonsav-nátrium, illetve kalcium-trietanolamin-dodecilbenzol-szulfonát, hidrogénezett és polietoxilezett ricinusolaj (EO-egységck: 5-25).

Az alábbi 5 receptet táblázat alakjában adjuk meg.

1	2	3	4	5
5. példa szerinti vegyület	20	5	15	30	40
xilol	63	90	70	40	40
ciklohexanon	7	-	-	10	-
dimctil-rormamid	-	-	3	-	10
Ca-dodecil-benzolszulfonát	3	1	2,5	4	3
hidrogénezett poliloxilczclt ricinusolaj	3,5	-	-	6	-
polietoxilezett szorbilánoleát	-	4	4,5	-	3
polietoxilezett nonifenol	,5	-	5	10	4
Elkészítés: 20 g hatóanyagot (5. példa szerinti) szobahőmérsékleten keverés közben xilol és ciklohexanon		diszpergálószer hordozó			1-5 s% 40-93,5 s%.

: 1 arányú clegyében feloldunk. A kapott oldathoz keverés közben hozzáadjuk a táblázat 1. oszlopában megadott felületaktív anyagokat.

Nedvesíthető porok

A nedvesíthető porok az alábbi keretreceptúrának felelnek meg:

Nedvesítőszerként előnyösen 5 — 20 mól etilénoxiddal polietoxilezett nonilfenolt, alkiinaftalinszulfonátnátriumot vagy dialkilszulfoszukcináíot alkalmazunk.

Diszpergálószerként Na-, Ca- vagy Al-ligninszulfonát, valamint etilénoxiddal kondenzált alkilnaftalinszulfonát alkalmazható. Hordozóként főleg kaolin, mészkő, kovaföld, diatómafold kerülnek alkalmazásra.

hatóanyag nedvesítőszer

5-50 s% 0,5-5 s%

Az alábbi 6 receptet táblázat alakjában adjuk meg.

-611

187 767

3 4 5 6

5. példa sz. vegyület

Na-dialkílszulfoszukcinát

Na-ligninszulfonát

Na-alkil-naftalinszulfonát

Na-ligninszulfonát (Bretax) polietoxilczctt nonilfenol kaolin diatómaföld kovasav

5 í

92

30

1

61

50

30

Elkészítés: az 5. példa szerinti vegyület 25 g-ját összekeverjük 70 g kaolinnal, 2 g dialkilszulfo-szukcinátnálriumtr.ul és 3 g ligninszulfonát-nátriummal, és a keveréket finomra őröljük.

Granulátum

Hatóanyag 1 - 10 s% nedvesítőszer 0,1-1 s% tapadást elősegítő anyag 0,1-1 s% hordozóanyag 98,8 —88 s%

Nedvesítőszerként előnyösen az emúlgeálható koncentrátumok és a nedvesíthető porok cselében már elmondottak alkalmalmazhalök. Λ tapadást elősegítő anyagként például gumi arábikumol, 4 %-os vizes oldatban 2 - 50 cP viszkozitású polivinilalkoholt vagy 10 000-360 000 átlagos mólsúlyú polivinil-pirrolodont alkalmazunk. A hordozóanyagok közül a mészkőlisztet, szepiolitot, bentonitot és attapulgitot részesítjük előnyben. Az alábbi táblázatban néhány granu35 látum-receptet adunk.

5. példa szerinti vegyület dialkilszulfo-ninilfenol alkil-naftalinszulfonát-Na gumi arabikum polivinilalkohol

CaCO₃ szepiolit altapulgit

3 4 5

2,5 5 7 10

0,5

- - - 1

0,2 - - 0.3

0,1 0,2 - 1

98,6 - 94,3 - 88

96,9 91,7

-713

187 767

Elkészítés: az 5. példa szerinti vegyület 5 g-ját 0,5 g dialkilszulfb-sziikcinál-Na és 0,2 g polivinilalkohol jelenlétében vízben szuszpendáljuk. A szuszpenziót szobahőmérsékleten forgó keverőben lévő 94,3 g mészkőporra permetezzük. Á művelet után a keveréket még teljes homogenitásig forgatjuk, miközben a víz elpárolog. Víz helyett oldószert, például diklórmetánt is alkalmazhatunk.

Claims (3)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás az (1) általános képletü vegyületek előállítására — az (I) általános képletben

   R, R* cs R² egymástól függetlenül hidrogénatomot halogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelentenek.

   A jelentése - CH₂ - csoport vagy vegyi kötés, n értéke 0 vagy 1 és 20

   R⁴ jelentése hidrogénatom, 1 - 5 szénatomos alkilcsoport, halogénatom (ha n= 1), fenilcsoport (1—4 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport vagy — OR^S képictíí csoport, amelyben R⁵ jelentése hidrogénatom, I —4 szénatomos alkilcsoport, fenilcsoport vagy acetilcsoport, azzal a megkötéssel, hogy n = 0 és R⁴ = — CH₃ esetén az R, R* és R² szubsztituensek legalább egyike hidrogénatomtól eltérő azzal jellemezve, hogy (VI) általános képletü vegyületeket — a (VI) általános képletben R, R¹ és R² jelentése a fenti - közömbös oldószerben, savmegkötőszer jelenlétében (VI1) általános képletü acil-halogeniddel - a (VII) általános képletben A, R⁴ és n jelentése a fenti, míg X jelentése halogénatom - reagáltatunk.
2. 2. Fungicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,1-50 s% mennyiségben (I) általános képletü vegyületet — az (I) általános képletben R, R¹ és R² A, n és R⁴ jelentése az 1. igénypont tárgyi körében megadott — tartalmaz szilárd hordozóanyagok, előnyösen mészköpor, kaolin-kovaföld vagy folyékony oldószerek, előnyösen aromás szénhidrogének vagy ciklohexanon és felületaktív anyagok, előnyösen szerves szulfonsavak és sóik, polietoxilezett nonilfcnol és/vagy dialkilszulfo-szukcinál mellett.
3. 3 db rajz

   -8187 767

   Nemzetközi osztályozás: A 01 N 43/76; C 07 D 263/26 (I) •0

   N—C —CH-. II ^J 0 (H)

   CH₀ \

   0=0

   R²

   X~C-(A)_n-R4 ° (VlQ

   -9187767

   Nemzetközi osztályozás: A 01 N 43/76; C 07 D 263/26 ’ t