HU185675B - Modulrendszer, elsősorban különböző jellegű és rendeltetésű egységek egyetlen rendszerben való üzemeltetésére - Google Patents

Abstract

Az elsősorban különböző jellegű és rendeltetésű egységek egyetlen rendszerben való üzemeltetésére szolgáló modulrendszernek modulokból és adott esetben egy vagy több sarokmodulból kialakított modulsora(i) van(nak). Az egyes modulokhoz azok részét képező rögzítőkapcsok vagy ezek funkcióját betöltő elemek tartoznak. Van egy rögzítőtartók- ból és adott esetben sarokelemekből álló rögzítőtartórendszere, ahol a modulsort képező egyes modulok a rögzítőkapcsok útján csatlakoznak a rögzítőtartórendszer egyes elemeihez. A modulok oldalirányú helyezésére és rögzítésére a rögzítőtartókon modulonként vezetöélck, illetve vezetőfelületek vannak kialakítva, amelyek a rögzítőkapcsok megfelelően kiképzett felületeihez illeszkednek. A rögzítőtartók és rögzítőkapcsok egyik oldalán forgás- tengely van kialakítva, másik oldalukon pedig megfogó, megakasztó vagy zárószerkezet helyezkedik el. A rögzítőtartókon és rögzitőkapcsokon azok összezárt helyzetében összekapcsolódó elektromos csatlakozófelek helyezhetők el. Tengely körül elforduló rögzítőkapocs helyett alkalmazhatók síkban csúszó megvezetésű rögzílökapcsok is.

Description

A találmány tárgya modulrendszer, elsősorban különböző jellegű és rendeltetésű egységek eevetlen rendszerben való üzemeltetésére, például mikroprocesszoros vezérléseknél és automatizálásoknál, ipari, laboratóriumi vagy akár háztartási célokra.

Jelenleg többféle, méreteiben szabványosított építőrendszer, vázrendszer ismeretes, főleg elektronikus egységek összeépítéséhez. Ilyenek pl. az IEC297, az IEC516, az IEC 547, valamint a DIN 41494 sz. szabványban leírtak és az ezekhez részben alkalmazkodó gyári egyedi egységek. Ismeretesek továbbá pl. az MMG Egységes Vázrendszer, a Kontasetpultok, felépítmény-modulok, stb.

Valamennyi felsorolt ismert rendszer általános jellemzője, hogy fiókrendszerüek, vagyis az egységek a vázrendszerben elhelyezhető fiókokban foglalnak helyet. Ezek a rendszerek az eredetileg elektroncsöves elektronika számára szabványosított méretű egységek továbbosztásával igyekeznek alkalmazkodni az egyre inkább minialürizálódó elektronikai alkatrészek méreteihez. A jelenleg ismert modulrendszerek védettségi foka IP 20-as, a KGST SZT 778 - 77 (MSZ 806/1) előírásai szerint, ami csak az iroda-jellegü laboratórumi környezetben való felhasználásukat teszi lehetővé, poros, nedves környezetben, pl. szerszámgépeken, gépjármüveken, szabadban azonban már nem alkalmazhatók, vagy csak bizonyos korlátok között.

Ugyancsak nem alkalmas a fiókrendszer a vegyészeti, biológiai jellegű egységek befogadására, de a mechanikai, optikai jellegű egységek jelentős része sem építhető ily módon be. Ezek ugyanis sokkal nagyobb felületű hozzáférési lehetőségei igényelnek, mint amit egy fiók előlapja biztosít. Sok esetben már egyes elektronikai kártyák kezelőszervei, csatlakozói, feliratai, esetleg hűtőfelületei sem férnek el az adott kártyához tartozó előlap- és hátlaprészen.

A jelenleg ismert és alkalmazott modulrendszerek fent említett hiányosságainak tulajdonítható, hogy a kisebb egységeket gyártó vállalatok inkább az adott célnak jobban megfelelő és gazdaságosabb dobozolási módot választják. A különböző gyártmányú egységekből összeállított mérőberendezések egységei azonban emiatt nagyon eltérőek, ezért elhelyezésük sokszor körülményes, néha borulékonyak, a hálózati csatlakozók és azok üzemszerű kábelezése kusza, összefonódó kábelezést eredményez, ami igen könnyen válhat hibák, zavarok forrásává. Ezen túlmenően, ha nem kellően árnyékolt egységek kerülnek egymás közelébe, azok zavarhatják egymás működését.

Az ismert modulrendszereknéi továbbá probléma, hogy az egyes modulegységek földelési helye sok esetben a mechanikai méretek tűrésétől függ, nem pedig előre tervezett helyen történik, ami különösen 100 MHz feletti alkalmazásoknál kellemetlen, mivel gerjedéseket, időszakos zavarokat okozhat.

Ugyancsak nehézséget okoz a jelenleg ismert modulrendszereknél, hogy egy-két modulos részkiépítésnél is szükséges a teljes vázrendszer kiépítése az üzemeltetéshez, ami indokolatlanul nagy helyet foglal el.

Ezen túlmenően, a súlyosabb modulegységek megfogása, mozgatása kényelmetlen cs balesetveszélyes, mert ilyenkor az ujjak hajlatai a vezetősínek vagy oldallapok élein feküsznek fel.

Igen fontosak ma már az ergonómiai szempontok is. Ilyen vonatkozásban a munkaasztal jó kialakításához hozzátartozik a megfelelő helyi világítás, továbbá a hírközlés valamilyen formája, pl.-telefon, végül bizonyos szerszámok (pl. elektromos páka) elhelyezése is, amely kisegítő egységek a jelenlegi modulrendszerekbe nem illeszthetők bele.

Figyelembe kell venni azt is. hogy az ismert és jelenleg szokásos modulegységek a fiókrendszerből kiemelve, hálózattól független üzemmódban nem használhatók. További gond, hogy a rendszerré összeépített ismert modulegységek meghibásodás esetén, különösen időszakosan jelentkező érintkezési bizonytalanságok fellépésekor a mikroproceszszoros vezérlő-, adat- vagy állapotsíneken megjelenő téves információk miatti ellenőrző mérések végrehajtásához a modulrendszert kiemelőkárlyákkal, csatlakozókábelekkel együtt szét kell szedni, esetleg egyes vezetékeket meg kell bontani, aminek következtében a javítás igen bonyolult. Kivételt képeznek természetesen az olyan egységek, amelyek automatikus hibahely-behatárolással, vagy hibajavítással rendelkeznek, ezek viszont igen költségesek.

Megvizsgálva pl. a hazai eredetű alkatrészeket, megállapítható, hogy általában leginkább az előlapokon elhelyezett mozgó alkatrészek - nyomó- és forgótárcsás kapcsolók, mutatós műszerek, stb. hibásodnak meg. Ezek cseréjéhez, sőt tisztításához is sok esetben le kell szerelni a modul előlapját, ami általában a teljes előlapi vezetékezés leforrasztását jelenti.

Az elektrotechnikában alkalmazott szabványosított hordozósinek (MSZ-05 451605/6, EN 50024, EN 50045) esetében a relék, kapcsolók, automata biztosítók, stb. ezekre vannak valamilyen módon felszerelve, vagy pl. rögzítőrugós sorozatkapoccsal (MSZ-05 451605/2) feltéve, majd kívülről összehuzalozva.

A találmány szerinti modulrendszer ehhez a megoldáshoz áll a legközelebb, azonban biztosítja azt, hogy a modulok mechanikai csatlakozásával egyidőben létrejöjjenek az elektromos csatlakozások is, ami az elektromos modulrendszereknél alapvető követelmény.

A találmány célja az ismert modulrendszereknél meglévő felsorolt nehézségek és hátrányok kiküszöbölése.

A találmány alapgondolata szerint felépített modulrendszer alapvetően abban tér el a szokásosaktól, hogy nem külön vázrendszert és fiókokat, hanem rögzitőtartórendszert alkalmaz, amelyhez, a modulok rögzitökapesok útján vannak hozzákapcsolva, s a rögzítőkapcsok egyúttal gondoskodnak az elektromos csatlakozók zárásáról is. Fenti alapgondolat értelmében az elektromos csatlakozók zárása nem egyenesvonalú mozgással, hanem körív mentén történik, amely zárásmód a meglévő, ismert csatlakozók egy részénél üzemszerűen megengedett, de szükség esetén még az egyenesvonalú mozgást megkövetelő csatlakozók jelentős része is megfelelően önbeállóvá tehető, pl. rugózó megfogással.

185 675

A zárási feladat a találmány értelmében csúsztatással is megoldható, ún. csúszó rögzttőkapocs segítségével. Az ilyen módon megvalósított találmány szerinti modulrendszer egyes alkalmazásokban kedvezőbb lehet a forgó, billenő rögzitőkapcsos kiviteli alakoknál.

A feladatot ezek szerint a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a mód alrendszernek modulokból és adott esetben egy vagy több sarokmodulból kialakított modulsora(i) vannak, az egyes modulokhoz azok részét képező rögzitőkapcsok vagy azok funkcióját betöltő elemek tartoznak, továbbá van egy rögzítötartóból és adott esetben sarokelemekből álló rögzitötartórendszer, ahol a modulsort képező egyes modulok a rögzitőkapcsok útján csatlakoznak a rögzitötartórendszer egyes elemeihez oly módon, hogy a modulok oldalirányú elhelyezésére és rögzítésére a rögzítőtartókon modulonként vezetőélek, illetve vezetőfelületek vannak kialakítva, amelyek a rögzitőkapcsok megfelelően kiképzett felületeihez illeszkednek. A rögzitőtarlók és a rögzítőkapcsok egyik oldalán forgástengely van kialakítva, másik oldalukon pedig megfogó, megakasztó vagy zárószerkezet helyezkedik el.

Az alkalmazások túlnyomó többségében célszerű és szükséges, hogy a rögzítőtartókon és a rögzítőkapcsokon azok összezárt helyzetében összekapcsolódó elektromos csatlakozófelek legyenek elhelyezve. A rögzítőtartó és rögzítőkapocs zárása után a modul mechanikai rögzítése egyrészt a mechanikai forgástengely felhasználásával, másrészt az igénybevételtől és a követelményektől függően az egyszerű csavartól az ékpályás rögzítésmódig terjedhet.

Fentiekből adódik, hogy a találmány szerinti modulrendszernél a modulok csak egyik oldalukon vannak rögzítve a rögzítötartókon, és hogy az általános elektromos csatlakozásokat a hálózattal szintén ezen az oldalon keresztül biztosíthatjuk. Ezáltal a felépítménymodul három oldala szabadon marad és létrejön annak a feltétele, hogy az elektromos modulok mellett bármilyen egyéb jellegű felépítménymodul is alkalmazható legyen a találmány szerinti modulrendszerben.

A találmány szerinti modulrendszernél az ergonometriai szempontokat is messzemenően figyelembe vettük. így a felépítménymodulok előlapjai 3O’-ban döntöttek, de a rögzílőtartó 90°-os hossztengely körüli elfordításával 60°-os dőlésű modulelőlap is létrehozható.

Sarokmodulok alkalmazásával az egyes rögzítőtartóelemek között pl. 45°-os irányváltás valósítható meg. Ezáltal a modulok előlapjai a kezelőszemély vállai és feje körül kb. 60 cm távolságban elhelyezkedő gömbfelületet közelítenek meg, ami a gyors és tévesztésmentes kezelhetőséget, valamint a jó áttekintést biztosítja.

Igen kedvező az a kivi leli alak, ahol a moduloknak merevített hátlapja van és/vagy ahol a modulok rugós rögzítésű oldallapokkal rendelkeznek.

Célszerű, ha a modulok átellenesen elhelyezett hordozófülekkel vannak ellátva.

A könnyű szerelhetőséget és javithatöságol szolgálja, ha a moduloknak kihajtható előlapja és/vagy fedőlapja van.

Kedvező az a megoldás, ahol a sarokmodul forgó tartót tartalmaz, amely pl. display-t hordozhat.

A különböző mélységű, magasságú és kivitelű modulsorok egymásra helyezhetők,, amikor is a modulsorokat döntött, részben vagy feles döntött előlappal célszerű kialakítani, mivel ezek előlapjai összerakáskor azonos síkokban helyezkednek el.

A nem összetartozó bekötések csatlakoztatásán nak megakadályozását szolgálják a rögzítőtartókon kialakított kódfuratok és a rögzítötartókon lévő kódcsapok, melyek kötött kombinációban helyezkednek el.

Előnyös az, ha az elektromos csatlakozók érintkezői, illetve a kódfuratok és kódcsapok körül mind a rögzítötartókon, mind a rögzítőkapcsokon por- és víztömítést biztosító elemek vannak elhelyezve. Ugyancsak előnyös az a kivitel, ahol a rögzítötartók végéhez, vagy két rögzítötartö-elem közé csatlakozóelem van erősítve.

A rögzítötartó és a rögzitökapocs érintkező felületei közül legalább az egyiket előnyös szigetelő anyagból készíteni, vagy felületét szigetelő anyaggal bevonni, esetleg a rögzítötartó, illetve rögzítőkapocs további szerkezeti elemeitől, a külső doboztól szigetelőanyagból készült alkatelem útján elválasztani.

A gyakorlatban sokszor előnyös, ha a rögzitötartó hosszában osztott kivitelű, s részei csavarozással, alakos kötéssel, adott esetben tömítés közbeiktatásával vannak egymáshoz rögzítve.

A rögzítötartóban célszerűen ferromágneses anyagú hosszmerevílöt helyezhetünk el, melyben modulszélességnyire elhelyezkedő, a hálózati vezetékek kivezetését szolgáló nyílások vannak.

Egyik - különösen háztartásokban jól alkalmazható - kivitelnél az elektromos csaliakozóhüvelyek felett a rögzítőtartón vízlevezető perem található, amely peremen modulszélességenként vízlevezető orr. hornyok és határoló vállak vannak. A vízlevezető orr és a határoló vállak legmélyebb pontja mélyebben van, mint akár a vízlevezető perem, akár a vízlevezető horony legmélyebb pontja. A vízlevezető horony a rögzítőkapocs számára forgástengelyként van kialakítva.

Kedvező lehet, ha a rögzítőtartó csatlakozóoldalához illeszkedő csatolólap van erősítve, amelynek első, felső és hátsó keskeny oldalán megakasztásos fészkek vannak, középtájon áttörés található, amely hordozófülként van kialakítva, üreges belső szerkezete fedőlappal van takarva és abban elektromos csatlakozók részére felfogási felület, illetve nyílás van, a rögzítőtartóhoz csatlakozó részen pedig átvezető nyílások találhatók az elektromos csatlakozók számára, míg alsó keskeny oldalán menetes furatok vannak. Az egyes részegységek a csatolólapjuk fészkénél fogva vannak összekötőelemek útján egymáshoz rögzítve. A rendszer olyan kiegészííöelemekkel - pl. hordozófül, védőborító, irattartó, stb. - vau összekapcsolva, amelyeken megtalálható a csatolólap fészkébe illeszkedő megakasztásos retesz.

A rögzítőkapocs mozgása nemcsak körívpályán képzelhető el, hanem megvalósítható síkban való csúszómozgás formájában is. Ebben az esetben az elektromos csatlakozók összezárása a szokásos

185 675 egyenesvonalú mozgással történhet. Ennél a kiviteli alaknál az egyes modulokhoz csúszó megvezetésű rögzítökapcsok tartoznak, amelyeknek első és hátsó oldalán peremes, ékpályás megfogást, valamint csúszómozgást biztosító zárószerkezet van.

Ennek a kiviteli alaknak egy további változatánál a rögzítötartón elektromos csatlakozóhüvelyek foglalnak helyet annak elülső oldalán, vagy hátul a csúszási sík felett kiemelten, azok ellendarabjai pedig a rögzítökapcson, az előírt találkozásnak megfelelően helyezkednek el.

A találmány szerinti modulrendszer a kis és közepes ipari és laboratóruini célberendezések, mikroprocesszoros rendszerek és szórakoztató elektronikus berendezések, oktatási segédeszközök részegységekből történő összeépítéséhez nyújt jó lehetőséget. Kiegészítésként alkalmas nagyobb vázrendszerű berendezéseknél, ahol emberi felügyelet és gyors, hibátlan beavatkozás szükséges.

A találmány szerinti modulrendszer több szempontból előnyös. Az oldallap számára biztosított bővebb hely lehetővé teszi IP 65-ös védettségi fokozatú felépítménymodulok megvalósítását ipari célokra.

A modulok közti szigetelés és nagyobb távolság az elektromágneses zavarvédettséget növeli és tervezhetővé teszi.

Mivel egy új modulrendszer méretei adott határok között tetszőlegesen megválaszthatóak, a döntött előlap kihasználható méretét az emberi ujjbegy méretének megfelelő négyzetháló alapján választhatjuk meg. A négyzetháló egy-egy sorát a modulok szélválasztására használva, ezen belül elegendő hely áll rendelkezésre a találkozó modulok oldallapjai számára, valamint egy biztonsági hézagra, hogy a modulok fémes részei közvetlenül ne érintkezhessenek egymással. A mechanikus érintkezést az oldallapot borító elasztikus műanyag adja. Amennyiben a tervezők az előlap alkatrész-elrendezésénél, az alkatrészgyártók pedig az új gyártmányoknál figyelembe veszik a négyzethálót, úgy, a különböző gyártmányú modulok közvetlenül egymás mellett elhelyezve is egységes esztétikus benyomást keltenek.

A találmány szerinti modulrendszer rögzílőtartója kevés helyet foglal el, akár gépen, akár asztallapon, oldalfalon, vagy alacsony mennyezeten rögzíthető. A rögzítőtartó egyúttal átveszi a hálózati csatlakozósáv szerepét is.

Különböző modulokból összeépített célmüszernél a külső kábelezést, vagy annak egy részét beépített csatlakozósáv veheti át, miáltal a mérőrendszer stabilitását, megbízhatóságát, zavarmentességét növelhetjük. Szükség esetén akár IP 68-as védettségi fokozat is megvalósítható.

A felépitménymodulok megfogását a találmány szerint a hátoldalukon végigvonuló fül segítségével valósíthatjuk meg. Ennek külön előnye, hogy a szokásos asztallapon elhelyezett rögzítötartó esetén a modul zárszerkezetének nyitása után a modul felemelése az említett fülnél fogva egyúttal az elektromos csatlakozósávok nyitását eredményezi.

A modulok könnyen átállíthatok telepes üzemmódra úgy, hogy a rögzitötartó egy megfelelő szakaszát tartalmazó akkumulátoros vagy elemes konverter-egységre csatoljuk, vagy több egyseg esetén úgy, hogy a konverter-egységet is modulként a rögzítőtartóra helyezzük,

A modul rögzítési forgástengelyét IP 20-as védettségi fokozatnál egyúttal az előlap és fedőlap kihajlást tengelyévé képezhetjük ki. A kihajtott állapotban szerelt előlapon az alkatrészek meghibásodás esetén ily módon könnyen cserélhetők.

A rögzítőtartó és a modul közé mérőmodult iktatva, a mérőrendszer eredeti zártságát és árnyékoltságát lehet biztosítani, ugyanakkor az összes csatlakozó vezetéken a feszültség- és áramméréseket, illetve jelalak vizsgálatokat is végre lehet hajlani, áramköröket lehet megszakítani, terhelésvizsgálatokat, marginális vizsgálatokat lehet elvégezni, melyek mind hibakereséskor, mind megelőző karbantartási vizsgálatoknál nagyon lényegesek. Ily módon a hibakeresések analóg és digitális rendszerekben egyaránt egyszerűsödnek, sőt bevezethető egy olyan, a jelenleg ismert modulrendszereknél nem megvalósítható karbantartó marginális vizsgálat, mellyel a mérőrendszer biztonsága növelhető.

A találmányt a továbbiakban annak néhány példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül:

- az 1. ábra a találmány szerinti rögzítőtartótartókkal kiépített modulrendszer perspektivikus képét mutatja vázlatosan;

- az la. ábrán egy találmány szerinti modul perspektivikus képe látható;

- a 2. ábrán bemutatjuk az alkatrészek elhelyezéséhez használatos négyzethálós rendszert;

- a 3. ábra félkör alakban elhelyezett rögzítőtartórendszert mutat, vázlatos felülnézetben;

- a 4a. ábra egymásra helyezett modulokból alkotott modul-rendszert;

- a 4b. ábra rögzí tőtartót ráhelyezett modulsorral;

- a 4c. ábra nyitott előlapú modult;

- a 4d. ábra állványon, függőlegesen megvalósított elölapelrendezést láthatunk.

- Az 5a. ábra csapos rögzítőtartó egy célszerű kiviteli alakját hatulnczetben,

- az 5b. ábra az 5a. ábrán látható rögzítőtartót oldalnézetben,

- az 5c. ábra az 5b. ábra szerinti rögzitőtartót zárt helyzetben, egy részletének metszetével, végül

- az 5d. ábra az 5b. ábra szerinti rögzítőtartót felülnézetben mutatja.

- A 6a. ábrán speciális, háztartási rögzitőtartót mutatunk be részlet-metszetben;

- a 6b. ábrán ugyanezen rögzitötartó vízlevezető peremmel ellátott részének perspektivikus képe látható;

- a 6c. ábra a 6a. ábrán látott rögzitötartó egy részlete alulnézetben szemlélhető;

- a 7. ábrán csúszkás rögzitőtartót mutatunk be perspektivikus ábrázolással;

- a 8a. ábrán a modul rögzítését szolgáló egyik lehetséges megoldást mutatjuk be, perspektivikusan;

- a 8b, ábra csapos rögzítötartón lévő modult tüntet fel perspektivikus ábrázolással;

- a 8c. ábrán az alkalmazott müködletőgomb

185 675 egy célszerű kiviteli alakját pespektivikusan tünteti fel;

— a 8d. ábra a 8b. ábra egy részletét kinagyítva mutatja;

— a 9. ábrán csatlakozósávokkal ellátott nyáklemezrészletet látunk;

— 10 ábrán a rögzitőtartó ékpályás-rugós megfogását láthatjuk „robbantott” ábrázolásban;

— 10a. ábrán a 10. ábra egy részletének metszete látható;

— a 11. ábra villás rögzitőtartó kialakítását mutatja „robbantott ábrázolással;

— a 11a. ábrán all. ábra metszetében van feltüntetve;

— 12a. ábrán a csatolólap egy lehetséges felépítése látható előlnézetben;

— a 12b. ábra a 12a. ábrán bemutatott kivitelt oldalnézetben mutatja;

— a 13a. ábra összekötöelemnek egyik előnyös kiviteli alakját mutatja előlnézetben;

— a 13b. ábrán a 13a. ábra szerinti összekötőelemet oldalnézetben láthatjuk;

— a 14a. ábra a találmány szerinti modulokból kialakított egységet mutat be vázlatos oldalnézetben; végül — a 14b. ábrán a modulsorhoz szolgáló szerelési állvány látható.

Rátérve az 1. és la. ábrára, az 1. ábrán részben kiépített modulrendszer rögzítőtartórendszere látható, amely két csapos la rögzílőtartóból és a 3. ábrán bemutatott 2 sarok rögzítőtartóbój van öszszeépítve, négy 200 csatolólap felhasználásával. A két jobboldali 200 csatolólaphoz a 220 és 220a csatoló talpak segítségével az le rögzitőtartó csatlakozik. A 2 sarokrögzitőlartón a 102 sarokmodul, mint a 104 állítható képernyő lábazata foglal helyet. Kiemelése az elöl elhelyezett 114 hordozófül segítségével történik. Jobboldalt alul a normál méretű 10la modulsor van a rögzítőtartóra helyezve. Ez utóbbit oldalról a 200a csatolólap védi. Különálló modulsorok megfogására a 200a és 200 csatolólapokon található 202 és 203 hordozófülek szolgálnak.

A rögzítötartórendszer a 13 hálózati csatlakozón keresztül kap áramot. Az 1 rögzítőtartó 16 közvetlen csatlakozósávokkal csatlakozik az la. ábrán látható 100 modul 135 maratott csatlakozósávjához. A villás 108 rögzítőkapocs az 50 villával csatlakozik az 51 csaphoz. A 100 modul oldalirányú helyezését a 67 vezető felület és a merevített 111 hátlap 153 vezető nyílása biztosítja a záráskor (lásd a 10. ábrán). A 109 előlap a 108 rögzitőkapocshoz a 116 csuklópánttal kapcsolódik, amely lehetővé teszi annak kihajlását. A 100 modul szellőzését elöl, alul a 139 nyílások, hátul és felül pedig a 139a nyílások biztosítják. A 113 hordozófül a 100 modulnak az 1 rögzítőtarlóra helyezését és szállításkor annak megfogását szolgálja.

Áttérve a 2. ábrára, azon a 148a raszlcrlávolságú 148 négyzethálót, valamint az annak alapján célszerűen kialakított 149 alkatrész körvonalakat mutatjuk be (vonalkázott felületek). Az alkatrészek közötti 150 távolság biztosítja a nyomógombok jó kezelhetőségét és az áttört előlap megfelelő merevségét. A névleges 159 modulosztásnál a 159a tényleges modulszélesség a 138 rés méretével kisebb.

A 3. ábrán az la rögzítőin rtók és 2 sarok rögzítőtartók összeépítésével, valamint a 200 csatolólapok közbeiktatásával kialakított félköralakú rögzítőtartó-rendszert mutatjuk felüinézetben. A 2 sarokrögzitőtartókra jellemző, hogy ld csatlakozó oldalaik nem párhuzamosak, hanem egymással szöget zárnak be. Az la rögzítőtartó elemeken az 51 csapok elöl, a 66 vezetőoldal (10. ábra) hátul helyezkedik el, míg a 2 sarok rögzítőtartónál a 102 sarokmodul könnyű kezelhetősége céljából ellentétesen. A 16 közvetlen csatlakozósávok így a jó zárás érdekében a zárószerkezet 66 vezetőoldalai közelében helyezkednek el.

Áttérve a 4a-4d. ábrára, azokon a rögzítőtartós modulrendszer különböző lehetőségeit szemlélhetjük. A 4a. ábrán az lf rögzitőtartó a 106 alátét modul részét képezi. A 106 alátét modul rögzítőkapcsot nem is tartalmaz. A 105 átmeneti modulok alul rögzítökapoccsal, felül rögzítőtartószerűen vannak kiképezve. A 100a modul 109a részben döntött előlappal rendelkezik és a más modulrendszereknél szokásos 100 x 160 mm-es 118 eurokártyafiók úgy van benne elhelyezve, hogy csatlakozói a hátoldal felől huzalozhatóak. A 4a. ábrán egymásra helyezett 106 alátét-, 105 átmeneti- és 100a modulok 107 közvetlen csatlakozású modulrendszert képeznek. A 4b. ábrán a 103a rögzitőtartó egy lapos, nagyfelületű 103 műszerdoboz szerves részét képezi, amelyre a 101a modulsor helyezhető. A 4c. ábrán egy nyitott előlapú 100a modult látunk, amely ellenőrzési célzattal a 105 átmeneti modullal van az 1 rögzítőlartóhoz csatolva. A 100a modul 121 alkatrészekkel szerelt 109a részben döntött előlapja a 110 fedőlappal együtt a 116 csuklópánt körül nyitható és a 100 x 160 mm-es eurokártyához való 118 eurokártyafiók itt olyan elhelyezésű, hogy a kártyák a 100a modul 111 merevített hátlapja felől közvetlenül cserélhetők. Az elektromos összekötéseket a 124 kábelkorbács biztosítja.

A 4d. ábrán két szembefordított 1012 modulsorból az egyik le rögzitőtartó 90°-os elforgatásával a 19 állványon függőlegesen megvalósított félköralakú 109b előlap elrendezését láthatunk.

Áttérve most az 5a —5d. ábrákra, azokon az la csapos rögzítőtartó egy kedvező kiviteli alakja látható. A csapos la rögzitőtartó az. 5 ház és a 4 fedél részből áll. A 4 fedél 15 csatlakozó nyílása a 14 hüvelyérintkezös csatlakozót helyezi (lásd 5d. ábrát). Az. 52 tömítés fészke körülveszi mind a 14 hüvelyérintkezös csatlakozót, mind a 22 kódfuratokat. Az egy modul szélességű csapágyas 108a rögzítökapocs (5b. ábra) 50a csapágya crőzáró kötéssel illeszkedik zárás közben a 4 fedél 51a forgástengelyéhez, miközben oldalirányból a 108d felületét a 9 vezető felületek helyezik. A csapágyas 108a rögz.ítőkapcsot a nyíl irányában elforgatva először a 108a rögzítőkapcson lévő 117 kódcsapok találkoznak a 22 kódfuratokkal. Ha mindkét kód azonos és így a mozgás nincs akadályozva, akkor a csapágyas 108a rögzítőkapcson lévő 120 dugóérintkezős csatlakozó is fokozatosan záródik, miközben az 55 ékpálya vége az 5 házhoz erősített 56 záródugöt benyomja. Az oldalirányú vezetésről az elektro5

185 675 mos csatlakozók tehermentesítése érdekében már a csapágyas 108a rögzítókapocs J08d felületei és az la csapos rögzítötartó 10 vezető élei is gondoskodnak. A zárás végső helyzetében az 56 záródugó bepattan az 55 ékpályába és ezzel a csapágyas 108a rögzítőkapcsot kotyogásmentesen rögzíti (lásd 5c. ábrát). A csapágyas 108a rögzítőkapcson a 141 reteszablak {5a. ábra) biztosít helyet a 21 nyitó retesznek, amely a csapos la rögzítőtartóhoz valamilyen módon hozzáerősített 20 hullámos lemez 20a hornyában foglal helyet. A 21 nyitó reteszt meghúzva, vagy hátulról benyomva, az 56 záródugó szabaddá teszi az 55 ékpályát és a csapágyas 108a rögzítókapocs kifordítható a helyéről. A csapos la rögzítőtartó ld csatlakozó oldalán a 43 furatok a rögzítőtartók egymáshoz erősítését szolgálják, míg a 43a nyílás az elektromos vezetékek, vagy átmeneti csatlakozók számára biztosít megfelelő helyet. A csapos la rögzítötartó zártságát a rögzítőtartó-szakaszok összeerősítésekor az ld csatlakozó oldalra helyezett tömítés, illetve az 5 házon lévő 52 tömítési fészekbe helyezett 44 tömítés biztosítja.

A továbbiakban a 6a-6c. ábrán háztartásokban, konyhákban alkalmazható lg rögzítőtartót mutatunk be. A 6a. ábrán látható az lg rögzítőtartó lejtős 47 teteje, amely a kiömlő, kifröccsenő folyadékok elvezetésére szolgál. Az előrefelé folyó víztől a 18 csatlakozósáv aljzatot (6b. ábra) a 46 vízlevezető perem védi. A 108f rögzítókapocs 50b villája a 11 vízlevezető hornyokhoz, mint csaphoz kapcsolódik. Oldalvezetésről a 45a orr 9a felülete gondoskodik. Felcsatolt lOSf rögzítókapocs esetén a folyadék a 11 vízlevezető horony és az 50b villa között nem tud a 46 vízlevezető perem, illetve a késes 122 csatlakozósáv felé elszivárogni, mert a 12 határoló vállak alsó része mélyebben van a 11 vízlevezető horony legmélyebb pontjánál.

Az lg rögzítőtartóhoz szükséges elektromos csatlakozók a kereskedelemben nem kaphatók, de előállításuk nem jelent műszaki problémát. A 108f rögzitökapocshoz a késes 122 csatlakozósávot a 142 keresztmerevítővel erősítjük. A 123 késesérintkezők záráskor a 6a. ábrán feltüntetett nyíl irányában záródnak a forgókéses 18 csatlakozósáv aljzat 17 hüvelyérintkezőjéhez. A 160 perem a záráskor az adott felépítés következtében a 122 csatlakozósáv és 18 csatlakozósáv aljzat között adódó rést takarja, úgy hogy a szabadon álló 123 késérintkezőkhöz nem lehet hozzáférni.

A 7. ábrán ismertetjük a 29 csúszkás rögzítőtartó és a hozzáillő 143 csúszkás rögzítőkapocs működését. A 29 csúszkás rögzítőtartón a 30 vezető hornyok vezetik zárás közben a 143 csúszkás rögzítőkapocs 143a éleit, a nyíl irányában történő mozgáskor. A csúsztatás utolsó fázisában elöl a 143 csúszkás rögzitőkapocs 151 nyitott vezetékét a 29 csúszkás rögzítőtartó 32 kapocstartó pereme alakzáróan köti és ugyanez történik hátúi a 156 zárófelület és a 33 leszorító perem között. Az alakzáró kötést létrehozó mozgás közben a 31 és 155 csatlakozófelek érintkezői záródnak. A 155 csatlakozófelet a 144 keresztmerevítő, a 31 csatlakozófelet pedig a 29 csúszkás rögzítötartó 29a előlapja tartja. A 143 csúszkás rögzítókapocs elején lévő 157 fogási felü6 let a zárást és nyitást segíti elő. A 143 csúszkás rögzitőkapocs 156 zárófelületén lévő 157a résben alkalmazott valamilyen megakasztással a 143 csúszkás rögzítőkapocs kicsúszás elleni biztosítása megoldható.

A fent ismertetett rögzítőkapcsokra építhetők fel a modulok és egységes mechanikai és elektromos rendszerré kapcsolhatók össze.

További kiviteli változatot szemléltetünk a 8a-8d. ábrákon, amelyeken a csapos la rögzítőtartón lévő rugós rögzítésű 112 oldallapú 100 modult mutatjuk be. Először a 16 közvetlen csatlakozósávok alkalmazásakor szükséges érintésvédelem biztosítására szolgáló védőszerkezetet ismertetjük. A csapos la rögzítötartó lh felső lapja alatt, valamint a 16 közvetlen csatlakozósáv felett elhelyezett 23 védőlap mozgását fel- és lccsatolásakor maga a 100 modul váltja ki automatikusan. A 23 védőlapot annak két keskenyebbik oldalán kiképzett 23a mélyített vezetékek segítségével (lásd 8d. ábrát) a csapos la rögzítötartó lh felső lapjába sajtolt 34 peremes vállas csapok vezetik. Mozgatása a vezetés középvonalában lehajtott 25 fül 25a furatába kapcsolódó 26 huzalrugóval történik. A 26 huzalrugó mozgatását a 42 működtető gomb benyomása révén a 100 modul csapos la rögzítőtarlóra történő helyezésekor a csapágyas 108a rögzítókapocs 50c bütyke váltja ki (lásd la ábrát). A 42 működtető gomb egyenesbe-vezetését a csapos la rögzítötartó 41 vezető rése és az lh felső lapba sajtolt 35 peremes vállas csap biztosítja. A 42 működtető gombot alaphelyzetében a 45b vállon felütközve a 28 húzórugó tartja, amelynek két végét egyrészt a 42 működtető gomb 39 kampója, másrészt a csapos la rögzítőtartó 40 kampója tartja. Ez a 28 húzórugó szogáltatja az energiát a 23 védőlap zárásához. A 42 működtető gomb egyenesvonalú mozgását a 27 billenökar a 42 működtető gombba sajtolt 38 csap körüli elfordulásával (lásd 8c. ábrát) alakítja át forgómozgássá, mivel a 36a villa az lh felső lapba sajtolt 36 peremes vállas csap körül csak elfordulni tud. A 27 billenökar 27a peremezésébe sajtolt és ragasztott 26 huzalrugó rugalmassága egyenlíti ki a 42 működtető gomb és a 23 védőlap behatárolt mozgásaiból adódó különbségeket és tartja a 23 védőlapot mind nyitott, mind zárt állapotában erővel ütköztetett helyzetben.

A csapos la rögzítötartó szilárdsága a 6 hosszmerevítőkkel, a 7 keresztmerevítőkkel, valamint az lh felső lapba sajtolt bordázással nagymértékben fokozható. A 6 hosszmerevítőn a 16 közvetlen csatlakozósáv közelében alkalmazott 6a furatokkal lehet biztosítani, hogy a 6 hosszmerevitő belsejében vezetett hálózati vezeték árnyékolt legyen és a 6a furatokon keresztül a legrövidebb úton a 16 közvetlen csatlakozósávra beköthető legyen. így a 6 hosszmerevitő hármas feladatot lát el: növeli a szilárdságot, biztosítja az elektromágneses árnyékolást és tartja a közvetlen csatlakozósávokat.

Olyan esetekben, amikor a 100 modul gyors szétszerelését egyszerű eszközökkel célszerű megakadályozni (pl. hitelesített mérőműszereknél), akkor a 100 modul merevítését sajtolt, peremezett 112 oldallappal nagymértékben fokozni lehet. A rögzítés módját a 8a. ábrán részleteztük. A 112 oldallapon

185 675 körben 127 rögzítőfülek helyezkednek el, amelyeknek 131 vezetőéleit záráskor a 109 előlapon, a 110a fedőlapon, a hajtásokkal merevített 111 hátlapon és a 108 rögzítőkapcson elhelyezett 130 rugóalátétek 130a oldallapjai vezetik, majd a 127 rögzitöfülek 128 furataiba a 129 laprugók 129a dudorjai engedő megakasztással beleülnek. A rugóerő megfelelő megválasztásával a 112 oldallapok a 132 nyitórés felhasználásával csak célszerszám segítségével nyithatóak deformációmentesen.

A 100 modul megfogására a 111 hátlap lemezének visszahajtásával kényelmes 113 hordozófül képezhető ki.

Áttérve a 9. ábrára, azon a 133 nyáklemez egyik oldalán 135 maratott csatlakozósávok vannak kialakítva, amelyek átveszik a késcsatlakozó sávok rendeltetését (la. ábra). Ezért gondoskodni kell azok szilárd megfogásáról. A megfogást az adott megoldás esetében a 133 nyáklemezen kialakított 134 hornyok biztosítják, amelyekbe a 137 fogastartó rugózó 152 fogai beleillenek. A 152 fogak rugózását a 152a hasítékok és az anyag rugalmassága biztosítja. A 133 nyáklemez oldalirányú rögzítését a 147 támasztólapok adják, amelyek pl. 147a szegecsekkel rögzíthetők. A 137 fogastartó a 108 rögzítőkapocsra erősített 145 csavaranyához a 146 csavarral és a 145b rugós alátéttel rögzíthető a 137 fogastartó 136 zárt vezetékén keresztül. A 137 fogastartó elfordulását a 136a lehajtott vezeték akadályozza meg. A 133 nyáklemez rögzítésekor vagy kiszerelésekor elegendő a 133 nyáklemez,egyik oldalán lévő 146 csavart meglazítani és a 137 fogastartó fogait a horonyból kiemelve, a 133 nyáklemez a másik oldali 137 fogastartóból is kiemelhető. A 137 fogastartó a rajzon egy karú tartó, de kétkarú tartóként is készülhet, ahol a karok távolsága megfelel a szokásos nyáktávoságoknak.

Áttérve a 10. ábrára, azon ékpályás rugós megfogást mutatunk be. Az 1 rögzítőtartó hátoldalára 61 billenőkapcsoló tartó van 6la csavarok útján erősítve. Záráskor a 111 hátlap 153 vezető nyílását a 61 billenőkapcsoló tartó 66 vezető oldalai helyezik. Nyitáskor a 62 ékpályás billenőkapcsolót a nyíl irányában le kell hajtani a 63 csap körül. Ekkor a 65 távolító rugó a 64 rögzítő rugót eltávolítja a 111 hátlaptól és az adott résből a 111 hátlap 154 szögben hajtott pereme kiemelhető, vagy záráskor abba besüllyeszthető. A 62 ékpályás billenőkapcsoló zárásakor a 64 rögzítő rugót a 111 hátlaphoz, illetve részben a 154 szögben hajtott peremhez szorítja. Az alkatrészek méreteiből adódó különbségeket a 64 rögzítő rugó deformációja egyenlíti ki.

A 11. és 11a. ábrán látható kiviteli példánál a modul és az előlap forgástengelyét ugyanazon tengely szolgálja. A csapágyas 108a rögzítőkapocshoz 53 csavarok útján van az 58 csaptartó hozzákötve. Az 53b illesztöcsapok és a csapos 108b rögzitőkapocsban lévő 53a illcsztöfuratok biztosítják a megfelelő helyzetét. Az 58 csaptartóban a két 59 csap a 60 csaptávtartó segítségével a 109c előlaphoz rögzített 60a csapágyvillában elfoglalt helyzete révén biztosítja a modul 109c előlapjának a helyzetét a 108b rögzítőkapocshoz képest. Összeszereléskor az 59 csapokat az 58 csaptartóba kell kétoldalról behelyezni, s összeércsükel pl. csavarhúzó segítségével megakadályozni, majd a 109c előlap 60a csapágyvilláját megfelelő helyzetbe hozva, az 59 csapokat ütközésig szétnyomva a 60 csaptávtartóval végleges helyzetükben rögzíthetjük. A 109c előlapot felhajtva a 60 csaptávtartó kiesés ellen biztosítva van. Áz 59 csapok az lb rögzítőtartóra az 54 csavarok útján rácsavarozott 58 tartóvilla segítségével egyúttal biztosítható a modul forgástengely körüli zárása is. Az oldalvezetést az 58 csaptartó biztosítja az 57 tartóvillában.

Áttérve a 12a— 12c. ábrákra, ott a 200 csatolólap felépítéséi mutatjuk be. A 207 furatokon keresztül a csapos la rögzílőtartó ld csatlakozó oldalaihoz csavarozható (lásd 3. ábrát). A 206 csatlakozó nyílás a hálózati csatlakozó, míg a 208 és 208c csatlakozó nyílások az egyéb csatlakozók vagy átmenő kábelkorbácsok részére szolgálnak, de elhelyezhető bennük 90°-ban elforgatott érintkezöjü 208a sarokcsatlakozó is. A 201 fedél lecsavarozása után a 208a sarokcsatlakozó és a 208b csatlakozó a 125 kábelkorbáccsal összeköthetők. A 203 hordozófül a modulrendszer megemelésére szolgál. A 204 fészek a 209 összekötőelem külső méretéhez illeszkedik (lásd a 13. ábrát) és 205 hornya a 209 összekötőelem 213 reteszelemének biztosít helyet. A 221 műanyag dugó használaton kívül a 204 fészket védi az elszennyeződéstől.

A 13a. és 13b. ábrán egyszerűsített megoldású 209 összekötőelem látható, amely 210 házból és két 213 reteszelemből, valamint az őket szétfeszítő 211 feszítőrugóból áll. A 211 feszítőrugók a 214 horonyban foglalnak helyet. A 213 reteszelemek a 210 házból kiálló 212 felületeit összenyomva, azok a 200 csatolólap 204 fészkébe dughatok és a 212 felületeket eleresztve, ott megakasztással rögzítődnek. A 212 felületeket megfelelő szerszámmal a 213 releszelemek ütközéséig összenyomva, azok a 210 házból kicsúsztalhatóak.

A 14a. ábrán példát mutatunk be a 200 csatolólap, a 209 összekötöelemek és a 220, 220a csatoló talpak különböző alkalmazásaira. A 101a modulsor fordított helyzetben, a 8 lábakkal felfelé, a 215 hordozófüllel kiegészítve és a 209 összekötőelemekkel a 101b modulsorhoz csatolva együttesen hordozható, szállítható, jól csomagolható egységet képeznek. A 220b csatoló talppal a 101b modulsor fölé rögzített 101c modulsor lehetővé teszi az alsó sorban lévő modulok megemelését, cseréjét. A 101b és lOld modulsorok hátoldalukkal szembefordítva, a 209 összekötőelemekkel és a 126 kábelkorbáccsal mind mechanikailag, mind elektromosan egy rendszerré építhetők ki. A 10le modulsor a 220 csatoló talppal csatlakozik mechanikailag a lOld modulsorhoz. A lOle modulsor előlapját a 217 árnyékolólap sötétíti, a 218 borító a löld modulsor előlapja előtt, annak illetéktelen kezelését akadályozza meg.

Végül a 14b. ábrán 216 szerelési állvány látható, amelyen a 200 csatolólap közbeiktatásával a modulsor kényelmesen szerelhető, ellenőrizhető az előlap sérülésének veszélye nélkül.

A szakember számára nyilvánvaló, hogy a találmányt az ismertetett kiviteli példáktól eltérően is számos módon meg lehet valósítani anélkül, hogy az igénypontokban rögzített oltalmi körből kilépnénk.

Claims (22)

1. Szabadalmi ig énypontok

   1. Modulrendszer elsősorban különböző jellegű és rendeltetésű egységek egyetlen rendszerben való üzemeltetésére, például mikroprocesszoros vezérléseknél és automatizálásoknál ipari, laboratóriumi vagy háztartási célokra, azzal jellemezve, hogy modulokból (100, lOOá) és adott esetben egy vagy több sarokmodulból (102) kialakított modulsora (101a, 101b, 101c, 10?d, 10le), az egyes modulok részét képező rögzítőkapc.^ai (108a, 108b, 108f), vagy azok funkcióját betöltő elemei, valamint rögzítőtartók bő! (!, ia, lb, le, If, lg) és adott esetben sarokelemek bői álló rögzítőtartó (2) rendszer van, ahoi a modulsoft (101a, 101b, 101c, lOld, 101e) képező egyes modulok (100, 100a) a rögzítőkapcsok (108a, 108b, l03f) útján csatlakoznak a rögzítőtartórendszer egyes elemeihez oly módon, hogy a modulok (100, 100a) oldalirányú helyezésére és rögzítésére a rögzítötartókon modulonként, vagy modulosztásonként (159) vezetőélek (10), ill. vezető felületek (9, 9a) vannak kialakítva, amelyek a rögzitőkapcsck (SOSa, 108b, 108f) megfelelően kiképzett felületeihez illeszkednek, továbbá, hogy a rögzítőtartók (1, la, lb, le, lf, lg) és a rögzítőkapcsok (108a, 108b, 108Q egyik oldalán forgástengely (51a) van kialakítva, másik oldalukon pedig megfogórnegakasztc vagy zárószerkezet helyezkedik el.

   (Elsőbbsége: 1931. 12. 04.)
2. 2. Az 1. igénypont szerinti modulrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítötartókon (1, la, lb, le, lf, lg) és a rögzítőkapcsokon (108a, 108b, 108f) azok összezárt helyzetében összekapcsolódó hüvelyérintkezős csatlakozó, csatlakozósáv aljzat, dugóérintkezos csatlakozó és csatiakozósávjai (14, 18, 120 és 122) vannak.

   (Elsőbbsége: 1981. 12. 04.)
3. 3. Az i. vagy 2. igénypont szerinti modulrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőtartókon (1, la, lb, le, lf, lg) modulonként, modulszélességnyire külön-külön, vagy együttesen bontható és zárható szorító megfogásos, ékpályás megakasztásos zárőszerkezet(ek) van(nak), s ezen zárószerkezet kiegészítő elemei a rögzitőkapcsokon (108a, 108b, 108f) vannak elrendezve.

   (Elsőbbsége: 1982. 10. 20.)
4. 4. Az 1 - 3. igénypontok bármelyike szerinti modulrendszer, azzal jellemezve, hogy a moduloknak (100, 100a) merevített hátlapja (111) és adott esetben a rögzítőkapocstól (108a, 108b, 108f) távolabbi oldalán hordozóiul (113) van kialakítva, továbbá, hogy az oldallap (112) a modulhoz (100, 100a) adott esetben rugós megakasztással csatlakozik.

   (Elsőbbsége: 1981. 12. 04.)
5. 5. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti modulrendszer, azzal jellemezve, hogy a moduloknak (100, 100a) kihajtható előlapja (109, 109b, 109c) és részben döntött előlapja (109a) és/vagy fedőlapja (110) van.

   (Elsőbbsége: 1981. 12. 04.)
6. 6. Az 1. igénypont szerinti modulrendszer, azzal jellemezve, hogy a sarokmodul (102) állítható képernyőt (104; és/vagy forgó tartót tartalmaz.

   (Elsőbbsége: 1982. 03. 08.)
7. 7. Az 1 -6. igénypontok bármelyike szerinti moS dulrendszer, azzal jellemezve, hogy átmeneti modulja (105) van, amelyen a rögzilőkapoccsal (108a, 108b, 108f) szemközti oldalán rögzítőtartók (1, la, lb, le, lf, lg) vannak kiképezve.

   (Elsőbbsége: 1981. 12. 04.)
8. 8. Az 1 - 7. igénypontok bármelyike szerinti modulrendszer, azzal jellemezve, hogy alátétmodulja (106) van, amely felső oldalán rögzítőlartókat (1, la, lb, le, lf, lg) tartalmaz.

   (Elsőbbsége: 1981. 12. 04.)
9. 9. Modulrendszer elsősorban különböző jellegű és rendeltetésű egységek egyetlen rendszerben való üzemeltetésére, például mikroprocesszoros vezérléseknél és automatizálásoknál ipari, laboratóriumi vagy háztartási célokra, azzal jellemezve, hogy modulokból (100, 100a) és adott esetben egy vagy több sarokmodulból (102) kialakított modulsora (101a, 101b, 101c, lOld, lóié), az egyes modulok részét képező csúszkás rögzítőkapcsai (143), vagy azok funkcióját betöltő elemei, valamint csúszkás rögzítőtartókból (29) és adott esetben sarokrögzilőkből (2) álló rögzítőtartórendszere van, ahol a modulsort (101a, 101b, 101c, lOld, lOle) képező egyes modulok a csúszkás rögzítőkapcsok (143) útján csatlakoznak a rögzitőtartórendszer egyes elemeihez oly módon, hogy a modulok (100, 100a) oldalirányú vezetésére vagy megfogására a csúszkás rögzitökapcsokon (143) és a csúszkás rögzítőtartón (29) vezetőfelületek vannak kialakítva, továbbá, hogy a csúszkás rögzitőkapocs (143) első és hátsó oldalán peremes vagy ékpályás megfogást és csúszó mozgást biztosító zárószerkezet van.

   (Elsőbbsége: 1984. 01. 27.)
10. 10. A 9. igénypont szerinti modul rendszer, azzal jellemezve, hogy a csúszkás rögzítőtartón (29) elektromos csatlakozófelek (31) foglalnak helyet annak elülső oldalán, vagy hátul a csúszási sík felett kiemelten, ezek ellendarabjaiként csallakozófelek (155) pedig a csúszkás rögzítőkapcsokon (143) helyezkednek el.

    (Elsőbbsége: 1984. 01. 27.)
11. 11. Az 1 - 10. igénypontok bármelyike szerinti modulrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzi főtartókon (1, la, lb, le, lf, lg) kódfuratok (22), a rögzitőkapcsokon (108a, 108b, 108f) pedig kódcsapok (117) vannak kötött kombinációban elhelyezve.

    (Elsőbbsége: 1982. 03. 08.)
12. 12. A 11. igénypont szerinti modulrendszer, azzal jellemezve, hogy az elektromos hüvely- és dugóérintkezős csatlakozók (14, 120) érintkezői, illetve a kódfuratok (22) és kódcsapok (117) körül mind a rögzítőtartókon (la), mind a rögzitőkapcsokon (108a) por- és víztömítést biztosító tömítések (44) és lömítésfészkek (44, 52) vannak elhelyezve.

    (Elsőbbsége: 1982. 03. 08.)
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti modulrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőtartó (la) hosszában osztott kivitelű, s részei csavarozással, alakos kötéssel, adott esetben tömítés közbeiktatásával vannak egymáshoz rögzítve.

    (Elsőbbsége: 1982. 03. 08.)
14. 14. Az 1 — 13. igénypontok bármelyike szerinti módulrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőtartóban (la) - célszerűen ferromágneses anyagból

    185 675 készült - hosszmerevítő (6) foglal helyet, amelyben modulszélességnyire elhelyezett, a hálózati vezetékek kivezetését szolgáló furatok (6a) vannak.

    (Elsőbbsége; 1984. 01, 27.)
15. 15. Az 1—14. igénypontok bármelyike szerinti modulrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőtartó (1, la, lb, le, lf, lg) egyúttal valamely más célokat szolgáló szerkezeti elem részét képezik.

    (Elsőbbsége: 1982. 03. 08.)
16. 16. Az 1 - 15. igénypont bármelyike szerinti mo- 1 dulrendszer, azzal jellemezve, hogy különböző mélységű, magasságú és kivitelű modulsorok (101a, 101b, 101c, lOld, lülf) vannak egymásra helyezve, továbbá, hogy a modulsorokal (101a, 101b, 101c, 101 d, 101 f) döntött előlapú (109), rész- 1 ben döntött előlapú (109a), ill. feles döntött előlapú modulok (100, 100a) alkotják, melyeknél azok egymásra helyezett állapotában az előlapok közös síkban helyezkednek el.

    (Elsőbbsége: 1984. 01. 27.) 2
17. 17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti modulrendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzitőtartó (la) csatlakozó-oldalához (ld) illeszkedő csatolólap (200) van erősítve, amelynek a rögzitőtartóval (la) nem határos keskeny oldalain megakasztá- 2 sós fészkek (204) vannak, középtájon áttörés található, amely hordozófülként (203) van kialakítva, a rögzítőtartóhoz csatlakozó részén pedig átmenő furatok (207) találhatók.

    (Elsőbbsége: 1982. 03. 08.) 3
18. 18. A 17. igénypont szerinti modul rendszer, azzal jellemezve, hogy a csatolólap (200) üreges belső szerkezete fedéllel (201) van takarva és abban elektromos csatlakozók részére felfogási felület, ill. nyílás van, a rögzítőtartóhoz (la) csatlakozó részén 3 pedig átvezető csatlakozó nyílások (206, 208, 208c) vannak az elektromos csatlakozók számára, míg a rögzítőtartóval (la) határos keskeny keskeny oldalán menetes furatok vannak.

    (Elsőbbsége: 1984. 01. 27.) 4
19. 19. A 2-18. igénypontok bármelyike szerinti modulrendszer, azzal jellemezve, hogy a rogzitőlartó (la) és a rögzítőkapocs (108a) érintkező felületei közül legalább az egyik szigetelő anyagból van, vagy felülete szigetelőanyaggal van bevonva, vagy fémes felületű ugyan, de a rögzítőtarló (la), ill. rögzítőkapocs (108a) további szerkezeti elemeitől, a külső doboztól szigetelőanyagból készüli alkatelem útján el van választva.

    (Elsőbbsége: 1984. 01. 27.)
20. 20. A 2- 19. igénypontok bármelyike szerinti modulrendszer, azzal jellemezve, hegy az egyes modulok (100) oldallapjainak (112) szerkezeti elemei közötti rést (138) az oldallapokon (112) lévő elasztikus szigetelőanyag tölti ki.

    (Elsőbbsége: 1984. 01. 27.)
21. 21. A 17 — 20. igénypontok bármelyike szerinti modulrendszer, azzal jellemezve, hogy sz egyes részegységek a csalolólapjuk (200, 200a) fészkénél (204) fogva összeköiőelemek (209) útján vannak egymáshoz rögzítve, továbbá, hogy a modülrendszer olyan kiegészítőelemekkei - pl. hordozófül (215), borító (218), irattartó, stb. - van összekapcsolva, amelyeken a csatolólap (200) fészkébe (204) illeszkedő megakasztásos retesz (213) van.

    (Elsőbbsége: 1984. 01 27.)
22. 22. A 2. vagy 3. igénypont szerinti pioduirendszer, azzal jellemezve, hogy a rögzíiőtartó (lg) előlapján, elektromos csatlakozósáv aljzat (18) felett a rögzítőtartón (lg) vízlevezető perem (46) van, amely vízlevezető peremen (46) modulos/íásonkénl (159) vízlevezető orr (45a), vízlevezető hornyok (1 l)és határoló vállak (45b) vannak, ahol a vízlevezető orr (45a) és a határoló vállak (45b) legmélyebb pontja mélyebben van, mint a vízlevezető perem (46), illetve a vízlevezető horony (II) legmélyebb pontja, továbbá, hogy a rögzítőkapocs (IC3f) számára a vízlevezető horony (il) forgástengelyként van kialakítva.

    (Elsőbbsége: 1984. 01. 27.)

    31 db ábra