HU181806B - Eljárás és berendezés szolgálati jelek fogyasztói irányba történő átvitelére villamos hálózatokon - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés szolgálati jelek villamos hálózaton fogyasztói irányba történő átvitelére, amelynek alkalmazásával megvalósítható villamos fogyasztók terhelésigényének központi szabályozása, távjelzés, távműködtetés, riasztás stb. információk fogyasztói irányba történő továbbítása.

A villamos energia felhasználásának időbeni befolyásolása, a fogyasztói terhelésigény megoszlásának időben egyenletesebbé tétele, a villamos hálózat terhelési viszonyait figyelembe vevő, központilag történő fogyasztói terhelésszabályozással valósítható meg. A villamos energiaszolgáltatás üzemvitelének automatizálásához a villamos hálózatok különböző pontjaira telepíthető, központilag vezérelhető bérén- 15 dezések, beavatkozó szervek szükségesek. A központilag történő vezérléshez szükséges jelátvitel célszerűen magán a villamos hálózaton valósítható meg. A villamos hálózatokon történő jelátvitelre több eljárás ismeretes. 20

Ezek közül a technikai színvonal tekintetében talán legkiemelkedőbb, egyben legelteqedtebb megoldás a hangfrekvenciás vagy körfrekvenciás jelátvitel.

Az alapelv mindegyik változatnál (LAND1S; Brown 25 Bovery, TETTEX) ugyanaz, 110—725 Hz közötti frekvenciájú jelet táplálnak a villamos hálózatba. A kódolt információtartalmat általában a jel frekvenciaváltozása hordozza. A tetszőleges pontra telepített vevő leválasztja a villamos hálózatról a hangfrek- 30 venciás jelet, értelmezi a kódolt információtartalmat, majd működtetést vagy jelzést ad. A hangfrekvenciás jelnek a betáplálásához, a villamos hálózatra juttatásához rendkívül költséges csatoló elemek, szűrők szükségesek, amelyek meggátolják a villamos hálózati feszültség visszajutását, behatolását a hangfrekvenciás jelet előállító adóberendezésbe. A jelhordozónak akkora teljesítménnyel kell bírnia, hogy a villamos hálózatra kapcsolódó fogyasztói terhelésigény által se csökkenjen a feszültsége a hálózati feszültség 1%-a alá. A vevőnek megfelelő szelektivitással rendelkező szűrőket kell tartalmaznia a villamos hálózatra ültetett jel leválasztásához. A villamos hálózatokon történő jelátvitel tekintetében a hangfrekvenciás jelátviteli eljárás tekinthető a legelterjedtebbnek, mint a fogyasztói terhelésigény központosított szabályozását megvalósító megoldás, azonban a hagyományos megoldásokhoz viszonyítva, - mint pl. kapcsolóóra vagy külön vezérlő szál alkalmazása —, elterjedése szűkkörűnek mondható, mely rendkívül nagy költségigényével indokolható. A hangfrekvenciás jelátviteli eljárás magas költségigénye a nagy teljesítményű jelhordozó előállításához szükséges adóberendezés, valamint a táppont feszültségszintjére méretezett csatolóelemek, szűrők nüatt adódik. Jóval kisebb költségigényű jelátviteli eljárás alakítható ki, ha jelhordozónak a villamos hálózati feszültséget alkalmazzuk. A jel információtartalmának átültetését a jelhordozóra amplitúdómodulációval célszerű megoldani, ez esetben azonban

-1181806 figyelembe kell venni, hogy a villamos hálózati feszültség nagysága, ebből adódóan amplitúdója is függ a terhelési viszonyoktól, a hálózat keresztmetszetétől és egyéb befolyásoló tényezőktől, melyek az amplitúdómodulációt zavaró feszültségingadozást okoznak. Számos gyakorlati mérés azt bizonyította, hogy az előbbiekben felsorolt befolyásoló tényezők, a terhelésingadozás stb. egyformán hatnak mindkét félhullám amplitúdójára, a feszültségingadozás mértéke, az amplitúdóváltozás mind a pozitív, mind a negatív félhullám esetében ugyanakkora. Ezen gyakorlati tényből származó felismerés alapján került kialakításra a találmány szerinti jelátviteli eljárás, amellyel megoldható szolgálati jelek pl. távjelzés, távműködtetés, riasztás stb. fogyasztói irányba történő átvitele villamos hálózatokon.

A jelhordozó a villamos hálózati feszültség, az információtartalom jelhordozóra történő átültetése amplitúdómodulációval történik, de csak az egyik félhullám modulálására kerül sor, a másik félhullám amplitúdója modulálatlan marad, a modulált félhullám amplitúdóváltozása hordozza az információtartalmat. Vételkor a modulált félhullám és a modulálatlan félhullám amplitúdóját összehasonlítva különbséget képezünk, a különbségi jel lesz a demodulált jel.

Mivel az előbbiekben említett feszültségingadozást, amplitúdóváltozást előidéző befolyásoló tényezők, terhelésingadozás stb. egyformán hatnak mindkét félhullám amplitúdójára, így a két félhullám összehasonlításával képezett különbségi vagy demodulált jelben az információtartalmat zavaró tényezőként nem jelentkeznek.

Azt, hogy a szolgálati jel milyen formában hordozza az információtartalmat, a találmány szerinti jelátviteli eljárásból adódó sajátosságok figyelembevételével célszerű megválasztani. Figyelembe kell venni, hogy a jelhordozó a villamos hálózati feszültség, amelynek amplitúdóváltozása az amplitúdó csökkentésével érhető el, így jelentős teljesítmény disszipációját kell megoldani. Befolyásoló tényezőként jelentkezik az átvitendő utasítások, információk mennyisége és jellege is. A találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási módja, hogy analóg szolgálati jellel moduláljuk a villamos hálózati feszülség egyik félhullámának amplitúdóját, demoduláláskor a modulált félhullám amplitúdóját a fázisban eltolt modulálatlan félhullám amplitúdójához hasonh'tjuk. A demodulált vagy különbségi jel információtartalmát a modulált és modulálatlan félhullám amplitúdójának pillanatnyi különbsége adja. Ez a változat költségesebb gyakorlati megoldást igényel.

Az eljárás másik foganatosítási módja szerint diszkrét értékeket képviselő szolgálati jellel moduláljuk a villamos hálózati feszültség egyik félhullámának amplitúdóját, demoduláláskor a modulált és modulálatlan félhullám amplitúdóját egyenfeszültségszintté alakítva hasonlítjuk össze. A két amplitúdó összehasonlításából keletkező különbségi vagy demodulált jel diszkrét értéket képvisel. A diszkrét értékeket nagyságrendileg és időrendileg csoportosítva kódolt jelátvitelt alkalmazhatunk.

A találmány szerinti eljárás foganatosítási módja kódolt jelátvitel esetén, hogy ha a szolgálati jelet binárisan kódoljuk, a bináris „1” információt az 2 egyik félhullám amplitúdójának egy diszkrét értékkel történő modulálásával ültetjük a jelhordozóra, a bináris „0” információt az ezzel ellentétes előjelű félhullám amplitúdójának célszerűen ugyanazon diszkrét értékkel történő modulálásával ültetjük a jelhordozóra, demoduláláskor a modulált félhullám amplitúdóját és a modulálatlan félhullám amplitúdóját egyenfeszültségszintté alakítva hasonlítjuk egymáshoz, szelektíven érzékelve, hogy melyik félhullám amplitúdója lett modulálva, az így kapott binárisan kódolt információtartalmat dekódoljuk. Ha pl. a bináris „1” információ esetében a pozitív félhullám, bináris „0” információ esetében a negatív félhullám amplitúdóját moduláljuk célszerűen ugyanazon diszkrét értékkel, akkor demoduláláskor a két amplitúdót összehasonlítva a különbségi jel a moduláció tényét jelzi csak, az információtartalmat úgy kapjuk meg, ha szelektíven érzékelve meghatározzuk, hogy a pozitív vagy negatív félhullám amplitúdója lett modulálva, ebből adódóan az információtartalom bináris „1” vagy ,,0”.

A találmány szerinti eljárást és berendezést részletesebben az egyes kiviteli módokat szemléltető ábrák segítségével ismertetem.

1. ábra: A találmány szerinti berendezés egy lehetséges kiviteli alakja (tömbvázlat)

2. ábra: A találmány szerinti berendezés egy lehetséges kiviteli alakja (tömbvázlat)

3. ábra: Az adó 1 félhullámválasztó egységének egyik lehetséges kiviteli alakja (kapcsolási elrendezés)

4/a. ábra: A vevő 4 félhullámválasztó egységének egyik lehetséges kiviteli alakja (kapcsolási elrendezés)

4/b. ábra: A vevő 5 különbségképző egységének egyik lehetséges kiviteli alakja (kapcsolási elrendezés)

A berendezés a hálózati ágba iktatott adóból, 3 csatolóegységből és az adótól fogyasztói irányban tetszőleges ponton a hálózatra kapcsolódó vevőből vagy vevőkből áll. Az adó telepítésére legalkalmasabbak az alállomások, elágazási pontok, táppontok, transzformátor helyek. A találmány szerinti jelátviteli eljárás minden alkalmazott feszültségszintű villamos alap és elosztóhálózaton megvalósítható. A jelátvitel mindig a telepítési ponttól fogyasztói irányba történik. A jelátvitelt a hálózati transzformátorok nem befolyásolják. Az adó telepítési pontjától fogyasztói irányba a villamos hálózat minden pontjára eljut a moduláció által a jelhordozóra ültetett információtartalom, ahol a villamos hálózati feszültség jelen van, így a telepítési ponttól fogyasztói irányban a vevők tetszőlegesen telepíthetők a jel vétele biztosított. A hálózat terhelése, valamint a vevők száma nem befolyásolja a demodulált jel nagyságát, mivel ezen tényezők a villamos hálózati feszültség mindkét félhullámának amplitúdójára egyformán hatnak. A hálózati ágba iktatott adó 1 félhullámválasztó egységből és 2 moduláló egységből, a hálózatra kapcsolódó vevő 4 félhullámválasztó egységből és 5 különbségképző egységből áll. berendezés blokksémája az 1. ábrán látható.

-2181806

Az adó 1 félhullámválasztó egységének feladata a villamos hálózati feszültség pozitív és negatív félhullámának szétválasztása, ezen egység bemenetére kapcsolódik a megbontott villamos hálózat táppont felőli szakasza. Az adó 1 félhullámválasztó egységének két kimeneti ágán a villamos hálózati feszültség különválasztott pozitív és negatív félhulláma jelenik meg. A modulálásra kijelölt félhullámú ág kapcsolódik a 2 moduláló egység bemenetére, a másik modulálatlan félhullámú ág a 2 moduláló egység kimenetére van kötve. A 2 moduláló egységben létrejön a moduláló szolgálati jel információtartalmát képviselő amplitúdó változás, a kimeneten a modulált amplitúdójú félhullám jelenik meg.

A 2 moduláló egység kimenetén megjelenő modulált amplitúdójú és az ugyanerre a kimenetre kapcsolódó modulálatlan amplitúdójú félhullám keveréséből adódik a fogyasztói irányba továbbjutó, egyik félhullám amplitúdójában modulált villamos hálózati feszültség. A 2 moduláló egység kimenetére a villamos hálózati ág fogyasztói irányba továbbmenő szakasza van kötve. A moduláló szolgálati jel a 3 csatolóegység bemenetére van kötve, a 3 csatolóegység kimenete a 2 moduláló egység bemenetére kapcsolódik. A moduláló szolgálati jel kisteljesítményű, így azt a 2 moduláló egység bemenetéhez illesztő, a villamos hálózati feszültségszinttől elválasztó 3 csatolóegység is kisteljesítményű. Az 1. ábrán látható blokkséma szerinti berendezés adójának 1 félhullámválasztó egysége a modulálásra kijelölt félhullámú kimenetével a 2 moduláló egység bemenetére, a modulálatlan félhullámú kimenetével a 2 moduláló egység kimenetére csatlakozik. A találmány szerinti berendezés 2. ábrán látható blokkséma szerinti kiviteli alakja esetében az 1 félhullámválasztó egység pozitív és negatív félhullámú kimenetei egy 6 kétállapotú kapcsolóegység bemenetelre vannak kötve, így a modulálandó félhullám kiválasztása a 6 kétállapotú kapcsolóegységgel történhet. A 6 kétállapotú kapcsolóegység modulálásra kijelölt félhullámú kimenete a 2 moduláló egység bemenetére, a modulálatlan félhullámú kimenete a 2 moduláló egység kimenetére van kötve.

A villamos hálózati feszültség hordozta információtartalmat az adó telepítési pontjától fogyasztói irányban a hálózatra kapcsolódó vevő érzékeli illetve dekódolja.

A villamos hálózati feszültség modulált és modulálatlan amplitúdójú félhullámának szétválasztását a vevő 4 félhullámválasztó egysége végzi, amelynek bemenete a villamos hálózatra kapcsolódik. A 4 félhullámválasztó egység modulált és modulálatlan félhullámú kimenetei az 5 különbségképző egység bemenetelre kapcsolódnak. Az 5 különbségképző egység összehasonlítva a modulált és modulálatlan félhullám amplitúdóját különbséget képez, a kimenetén a különbségi vagy demodulált jel jelenik meg.

Az adó 1 félhullámválasztó egységének egyik lehetséges két diódából álló kiviteli alakja a 3. ábrán látható, a villamos hálózati feszültség a bemeneti közös pontra kapcsolódik, ugyanide van kötve az egyik 8 dióda anódja, és a másik 9 dióda katódja. A bemeneti közös pontra anódjával kapcsolódó 8 dióda katódján a pozitív, a katódjával kapcsolódó 9 dióda anódján a negatív félhullám jelenik meg.

A 2 moduláló egység kialakítása a moduláló szolgálati jeltől függ.

Folytonos moduláló szolgálati jel esetén a 2 moduláló egység a modulálásra kijelölt félhullámú ágba kapcsolt, a csatolóegységen keresztül illesztett szolgálati jellel vezérelhető félvezető eszközből pl. tranzisztorból, tirisztorból stb. áll, diszkrét értékeket képviselő szolgálati jel esetén a modulálásra kijelölt félhullámú ágba kapcsolt nem vezérelhető, diszkrét értékű amplitúdóváltozást előidéző félvezető diódából, ohmikus ellenállásból stb. áll.

Az egyik félhullám amplitúdójában modulált villamos hálózati feszültség modulált és modulálatlan félhullámra történő szétválasztását a vevő 4 félhullámválasztó egysége végzi, melynek egy lehetséges kiviteli alakja a 4/a. ábrán látható kapcsolási elrendezés.

A kapcsolási elrendezés négy diódából áll, a bemeneti pontokra anódjukkal kapcsolódó 11, 12 diódák katódjai a 4 félhullámválasztó egység kimenetei, a bemeneti pontokra katódjukkal kapcsolódó, 13, 14 diódák anódjai közös pontra kapcsolódnak, amely nulla kimenetként szolgál. A kapcsolási elrendezés szerinti 4 félhullámválasztó egység egyik bemenete a fázisvezetőre, a másik a nullavezetőre kapcsolódik, az egyik kimenetén a modulált amplitúdójú, a másik kimenetén a modulálatlan amplitúdójú félhullám jelenik meg.

A vevő 4 félhullámválasztó egysége által szétválasztott modulált és modulálatlan amplitúdójú félhullámok összehasonlítását az 5 különbségképző egység végzi, amelynek egy lehetséges kiviteli alakja a 4/b. ábrán látható kapcsolási elrendezés. A 4/b. ábrán látható kapcsolási elrendezés két a félhullámválasztó egység kimeneteire kapcsolódó 15, 16 kondenzáltorból és velük párhuzamosan kapcsolt 17, 18 ellenállásokból áll, a két 15, 16 kondenzátor közösített pontja a 4 félhullámválasztó egység nulla kimenetére kapcsolódik, az 5 különbségképző egység kimenetén jelenik meg a különbségi vagy demodulált jel. Az így kialakított 5 különbségképző egység a modulált és modulálatlan félhullám amplitúdóját egyenfeszültségszintté alakítva hasonlítja össze.

Kódolt jelátvitel esetén, ha a szolgálati jelet binárisan kódoljuk az információtartalmat a modulált amplitúdójú félhullám polaritása hordozza. Demoduláláskor az információtartalom visszanyeréséhez szükséges meghatározni, hogy a bináris „1” információt képviselő félhullám vagy a bináris „0” információt képviselő, az előzővel ellentétes polaritású félhullám amplitúdója lett modulálva. A modulált félhullám polaritása meghatározható, ha a különbségi vagy demodulált jelet a 4 félhullámválasztó egységgel azonos kapcsolási elrendezésű polaritásválasztó egységre kapcsoljuk.

Az 5 különbségképző egység kimenetét a 4 félhullámválasztó egységgel azonos kapcsolási elrendezésű két kimenettel rendelkező polaritásválasztó egység bemenetére kapcsolva, a különbségi vagy denodulált jel diszkrét értéke a bináris „1” információt hordozó félhullám amplitúdójának modulálása esetén az egyik kimeneten, a bináris „O” információt hordozó, az előzővel ellentétes polaritású félhullám amplitúdójának modulálása esetén a másik kimeneten jelenik meg.

-3181806

A találmány szerinti jelátviteli eljárást és berendezést az ismert és alkalmazott más jelátviteli módokhoz hasonlítva több jelentős különbség állapítható meg.

A más pl. hangfrekvenciás jelátviteli módok esetében zavaró tényezőként ható hálózati terhelésingadozás a találmány szerinti eljárás esetében a jelátvitelt nem befolyásolja, mivel az ebből adódó feszültségingadozás, amplitúdóváltozás a jelhordó villamos hálózati feszültség mindkét félhullámának esetében egyformán jelentkezik.

Az ismert és alkalmazott jelátviteli módok esetében a villamos hálózatból vett energiát átalakítják nagyteljesítményű, kívánt frekvenciájú jellé, majd nagyteljesítményű csatolóelemen keresztül ráültetik a hálózatra. Az ilyen módon történő többszörös energiaátalakítás nagy költségigényű átalakító, illetve csatoló elemeket kíván. A találmány szerinti jelátviteli eljárás esetében nincs szükség a villamos hálózatból vett energia nagy költségigénnyel járó átalakítására, majd visszaalakítására, ez esetben a moduláláskor létrehozott amplitúdóváltozással azaz feszültségcsökkentéssel elvett teljesítményt kell csak disszipálni. Az ismert hangfrekvenciás jelátviteli eljárások megvalósítására kidolgozott berendezések adója költséges bonyolult szerkezeti elemeket tartalmaz, ebből adódóan nagyobb a meghibásodás lehetősége, valamint az előfordulható hibajelenségek variációja. Ez a rendelkezésre állást, üzembiztosságot csökkentő, a hibakeresés időigényét növelő tényezőként jelentkezik.

A találmány szerinti eljárás megvalósításához kis számú, egyszerű szerkezeti elemre van szükség, ez kevésbé időigényes hibakeresést tesz lehetővé, amely a rendelkezésre állást üzembiztosságot jelentős mértékben növelő tényező.

A találmány szerinti megoldás előnyei:

- a jelátvitelt a villamos hálózat terhelési viszonyai nem befolyásolják,

- kevésbé zavarérzékeny mint az ismert jelátviteli módok,

- a berendezés adójának és a kis teljesítményű moduláló jelet illesztő csatolóegységnek a költségigénye az ismert megoldásokéhoz viszonyítva nagyságrenddel kisebb,

- a berendezés adója kis számú, egyszerű szerkezeti elemből áll, amely az üzembiztosságot, a rendelkezésre állást jelentős mértékben növeli.

Szabadalmi igénypontok:

Claims (12)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Eljárás a szolgálati jelek pl. távjelzés, távműködtetés, riasztás fogyasztói irányba történő átvitelére villamos hálózatokon, azzal jellemezve, hogy a jelhordozó villamos hálózati feszültség egyik félhullámának amplitúdóját moduláljuk a szolgálati jellel, demoduláláskor a modulált félhullám amplitúdóját a modulálatlan félhullám amplitúdójához hasonlítva különbséget képezünk, előállítva a különbségi vagy demodulált jelet.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy analóg szolgálati jellel moduláljuk a villamos hálózati feszültség egyik 4 félhullámának amplitúdóját, demoduláláskor a modulált félhullám amplitúdóját a fázisban eltolt modulálatlan félhullám amplitúdójához hasonlítjuk.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy diszkrét értékeket képviselő szolgálati jellel moduláljuk a villamos hálózati feszültség egyik félhullámának amplitúdóját, demoduláláskor a modulált félhullám és a modulálatlan félhullám amplitúdóját egyenfeszültségszintté alakítva hasonlítjuk össze.
4. 4. Az 1. vagy 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szolgálati jelet kódoljuk, a vett jelet demodulálás után dekódoljuk.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a szolgálati jelet binárisan kódoljuk, a bináris „1” információ az egyik félhullám amplitúdójának egy diszkrét értékkel történő modulálásával ültetjük a jelhordozóra, a bináris „0” információt az ezzel ellentétes előjelű félhullám amplitúdójának célszerűen ugyanazon diszkrét értékkel történő modulálásával ültetjük a jelhordozóra, demoduláláskor a modulált félhullám amplitúdóját és a modulálatlan félhullám amplitúdóját egyenfeszültségszintté alakítva hasonlítjuk egymáshoz, szelektíven érzékelve, hogy melyik félhullám amplitúdója lett modulálva, az így kapott binárisan kódolt információtartalmat dekódoljuk.
6. 6. Berendezés az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás megvalósítására, amely a hálózati ágba iktatott adóból, csatolóegységből (3) és az adótól fogyasztói irányban tetszőleges ponton a hálózatra kapcsolódó vevőből/vevőkből áll, azzal jellemezve, hogy az adó félhullámválasztó egységből (1) és moduláló egységből (2) áll, a félhullámválasztó egység (1) modulálásra kijelölt félhullámú kimenete a moduláló egység (2) bemenetére kapcsolódik, a modulálatlan félhullámú kimenete a moduláló egység (2) kimenetére van kötve, a moduláló szolgálati jelet illesztő csatoló egység (3) kimenete a moduláló egység (2) bemenetére kapcsolódik, a vevő/vevők félhullámválasztó egységének (4) kimenetei, a különbségképző egység (5) bemenetelre vannak kötve.
7. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a félhullámválasztó egység (1) és a moduláló egység (2) közé két állapotú kapcsoló egység (6) van kötve, melynek bemenetelre kapcsolódnak a félhullámválasztó egység (1) kimenetel, a kapcsoló egység (6) azon kimenete, amelyen a modulálásra kijelölt félhullám jelenik meg a moduláló egység (2) bemenetére kapcsolódik, a modulálatlan félhullámú kimenete a moduláló egység (2) kimenetére van kötve.
8. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a félhullámválasztó egység (1) két diódából áll, az egyik dióda (8) anódja, a másik dióda (9) katódja van a bemeneti pontra kötve.
9. 9. A 6. vagy 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a moduláló egység (2) a modulálásra kijelölt félhullámú ágba iktatott, a csatoló egységen (3) keresztül illesztett szolgálati jellel vezérelhető félvezető eszközből pl. tranzisztorból, tirisztorból áll, vagy a modulálásra kije-4181806 lölt félhullámú ágba iktatott nem vezérelhető, diszkrét értékű amplitúdóváltozást előidézd félvezető diódából, ohmikus ellenállásból áll.
10. 10. A 6. vagy 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a félhullámvá- 5 lasztó egység (4) négy diódából áll, a bemeneti pontokra anódjukkál kapcsolódó diódák (11, 12) katódjai a félhullámválasztó egység (4) kimenetei, a bemeneti pontokra katódjukkal kapcsolódó diódák (13, 14) anódjai közös pontra kapcsolódnak, mely 10 nulla kimenetként szolgál.
11. 11. A 6. vagy 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a különbségképző egység (5), két a félhullámválasztó egység (4) kimeneteire kapcsolódó kondenzátorból (15, 16) és velük párhuzamosan kapcsolt ellenállásokból (17, 18) áll, a két kondenzátor (15, 16) közösített pontja a félhullámválasztó egység (4) nulla kimenetére kapcsolódik.
12. 12. A 6. vagy 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a különbségképző egység (5) Irimeneteire, a félhullámválasztó egység (4) kapcsolási elrendezésével azonos kapcsolási elrendezésű polaritásválasztó egység kapcsolódik.

    2 rajz, 5 ábra

    A kiadáséit felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója

    84.4446 - Zrínyi Nyomda, Budapest

    -5181806

    Nemzetközi osztályozás:

    H 02 J 13/00, H 04 B 3/54