HU180819B - Berendezés tárolóhelyek üzemi állapotáénak szintek szerinti meghatározására, különösen a tárolóhelyek szintek szerinti hőmérsékleteloszlásának felügyeletére - Google Patents

Description

A találmány tárgya olyan berendezés, mely lehetővé teszi legfeljebb M darab — egyenként körülhatárolt teret alkotó — tárolóhely hőmérsékletének legfeljebb N különböző szinten történő mérését és a tárolóhelyenkénti szintfüggő hőmérsékleteloszlás felügyeletét.

A berendezés a konkrét alkalmazási hely követelményei szerint különböző mértékben építhető ki, így M és N célszerűen választható egynél nagyobb egész számok, vagyis M>2, N>2.

A találmány célszerű alkalmazási területe a terménytáro- 10 lókban uralkodó hőmérsékletcloszlás felügyelete, ezért a továbbiakban a találmányt ilyen alkalmazás kapcsán ismertetjük, de a találmány értelemszerűen alkalmazható minden olyan esetben, amikor több tárolóhely szintfüggő hömérsékletérzékelésén alapuló méréstechnikai és/vagy szabályozástechnikai feladatot kívánunk megoldani, így pl. alkalmas a tárolótér feltöltöttségi szintjének meghatározására is. A továbbiakban minden olyan esetben, amikor az adott tárolóhelyet mérés- és szabályozástechnikai objektumként említjük, a tárolóhely kifejezés helyett a mérőállás kifejezést használjuk.

Silókban tárolt nagymennyiségű gabona épségének ellenőrzése csak távmérő berendezésekkel lehetséges. A gabona egyes rétegeinek gombás fertőzését vagy kártevők jelenlétét idejében csak így lehet felismerni és a megfelelő ellenintézkedéseket megtenni.

Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy még a jelentős befektetéssel 14% alá szárított gabona is csak kb. +4°C hőmérsékleten tárolható hosszabb időn át veszélyeztetés nélkül, s ez a hőmérséklet csak téli hideg mellett érhető el. 30

Betegséggóc keletkezését hőmérsékletemelkedés kíséri. Ha azt időben észleljük, meggátolható a romlásnak az egész lárolócellára való átterjedése és így jelentős kár előzhető meg. Távmérő berendezés nélkül azonban a szorosan egy5 máshoz simuló cellák valamelyikében keletkező károsodás csak akkor ismerhető fel, ha már elérte a legfelső réteget és ott savanyú szagként és hőmérsékletemelkedésként érzékelhető. Gyakorlatilag a legfelső réteg alatti térben fellépő károkat távmérő berendezés nélkül nem lehet felismerni.

Egészséges gabona hőmérséklete normális tárolásnál egy hónap alatt 1 °C mértékben emelkedik. A hőfokellenőrzésnél nem a hőfok pillanatnyi értéke fontos, hanem annak változása, az előző napi mérési eredményhez képest. Ehhez minden cellában naponta ellenőrizni kell a hőmérsékletet és 15 azt egybe kell vetni a megelőző mérési eredménnyel.

A mondottakból következik, hogy több tárolóhellyel kialakított rendszerben a nagytömegű tárolt gabona állapotának folyamatos felügyelete olyan távmérési rendszert igényel, mely egyrészt szelektív módon képes sok észlelési pon20 tón meghatározni a hőmérsékletet (olyan pontokon, melyekhez a közvetlen eseti hozzáférés körülményes) és a mért értékeket folyamatosan fel is kell dolgozni, a feldolgozott eredményeket át kell tudni tekinteni és szelektív módon kell tudni figyelemmel kísérni. Ezért ilyen célra különleges beren25 dezést célszerű alkalmazni, mely csak akkor hatékony és gazdaságos, ha a sokirányú multiplikálást optimálisan kis eszközhalmozódással és minimális kezelési munkaigénnyel lehet megvalósítani.

Ilyen célra már ismeretes korszerű berendezés, mely az alkalmazási hely függvényében néhány tartály néhány szint180819

-1180819 jének felügyeletétől 99 tartály 10—10 szintjének együttes felügyeletére építhető ki úgy, hogy a felügyelet végezhető manuális vezérléssel, félautomata üzemmódban és automatikus üzemmódban egyaránt.

Az ismert berendezés kialakításánál törekedtek a kábelhálózat eredő hosszának és csatornaszámának optimálisan kis értéken tartására (ami természetesen még mindig abszolút értelemben nagy érték). Ennek érdekében a berendezés alapvető felépítése úgy jellemezhető, hogy minden tartályba bementenek egy-egy mérőkábelt, mely úgy van kialakítva, hogy a mag körül rendezik el az egyes érzékelőkhöz rendelendő csatornavezetékeket, a központi magot pedig különböző magasságokban eltávolítják és ezeken a pontokon a mag helyébe beültetik a hőérzékelőt (pl. termisztort), melyet a kábel egyik csatornavezetékére kötnek. Ilyenformán a tartályba belógó kábel a különböző pontokon beépített érzékelők segítségével legfeljebb N szintben (az ismert berendezésnél N= 10) érzékeli a pillanatnyi hőmérsékletet, mely hőmérséklettel arányos villamos jel a csatornavezetékeken át a mérőállásonként kiépített kábeláramkörbe kerül. A kábeláramkör N darab mérőhidat tartalmaz, s az egyes csatornavezetékek a beiktatott mérőérzékelővel a megfelelő sorrendű mérőhíd egyik ágát alkotják. Az egy mérőállás kábeláramkörét alkotó N darab mérőhíd egyik csomópontjai legalább N + 1 — körös — kapcsolószerven át legalább N-csatornás kijelző kábel sorrendben megfelelő csatornájára csatlakoznak. A kijelző kábelek a viszonylag közel elrendezett gyűjtőhelyre, az ún. rendező szekrénybe futnak be. Itt valamennyi kijelző kábel mindenkor azonos sorrendű csatornavezetékeit közösítik és a rendező szekrénytől már csak egyetlen — legalább N-csatornás — vonal halad tovább a központi felügyelő állomás felé, ahol az állomás jelfeldolgozó főegységének N-csatornás bemenetére csatlakozik. így tehát a mérőállások és a központi felügyelő állomás közötti úthossz nagyrészén nincs már szükség a mérőállásonkénti jelzökábelre, hanem csak egyetlen vonalra. Ezt a megtakarítást az teszi lehetővé, hogy a közös vonalra közösítve csatlakozó kijelző vezetékek közül mindenkor csak egy vezeték továbbíthat jelet, nevezetesen annak a mérőállásnak a kijelző vezetéke, melynek már említett kapcsolószerve aktiválva van. Erre szolgál a kapcsolószervek N + 1-ik köre, melyen át az adott mérőálláshoz tartozó N darab mérőhíd másik csomópontjai beiktathatok a központi felügyelő állomás és a mérőállás közötti mérőhurokba. Az ismert berendezés központi felügyelő állomása a mindenkor választott mérőállás valamennyi csatornájából érkező hőmérsékleti értékeket kijelzi és/vagy rögzíti, esetleg közvetlenül tovább is feldolgozza és nemcsak riasztó jeleket ad, hanem adott esetben a rendellenes állapot megszüntetésére közvetlen beavatkozó jeleket is állíthat elő.

Az eddigiekben a találmányunk megértéséhez szükséges mértékben ismertettük az ismert berendezés jellemzőit; olyan részeket, melyek a találmány szerinti berendezésnél is hasonlóan nyernek alkalmazást, a rövidebb tárgyalás kedvéért a kiviteli példa kapcsán írunk majd le, egyebekben a technika állásához tartozó berendezés konkrét kialakítása és részletes működésmódja megismerhető pl. az A/S N. Foss Electric dán cég által kiadott „Super-Therm” című prospektusból (táskaszám: 11 900—5a).

Az ismert berendezésnél tehát sikerült a rendező szekrény(ek) és a központi felügyelő állomás közötti úton az N-csatornás kábelek számát M-ről egyre csökkenteni, ami maximális kiépítésnél azt jelenti, hogy 99 sokcsatornás kábel helyett csak egy darab sokcsatornás kábel szükséges.

Az ismert berendezés azonban — éppen a kiépíthetőség maximális flexibilitása érdekében — még mindig igen ráfor- , dításigényes. ,

A találmány alapja az a felismerés, hogy az említett alapvető előnyök megtartása mellett a redundáns elemek száma tovább csökkenthető és egyes funkcionális szervek felépítése egyszerűsíthető, ha a követelmény és a működésmód gondos elemzése alapján kijelöljük az egyszerűsítés célszerű útját, abból kiindulva, hogy a maximális flexibilitás érdekében szükség van valamennyi mérőállás valamennyi csatornájának folyamatos feldolgozására, s szükség esetén az így nyert valamennyi mért adat párhuzamos rögzítésére, a megjelenítendő adatok körét azonban messzemenően csökkenteni lehet tekintettel arra, hogy a kezelő aperciálóképessége határt , szab az együtt figyelhető információknak és az így kapott optimális adathalmazt meghaladó adatok kijelzése nemcsak nem javítja, hanem kifejezetten rontja a kijelzett kép alapján való intézkedés feltételeit. Ugyanakkor felismertük, hogy ennyire flexibilis és átfogó rendszer kiépítésénél célszerű annak sokoldalúbb kihasználása, az kiterjeszthető bármely állapotjellemzők felügyeletére, illetve meghatározására, melyek hőmérsékletérzékelés alapján meghatározhatók, előnyösen pl. a tárolóhelyek feltöltöttségi szintjének meghatározására.

A rendszer egyszerűsítését tehát alapvetően az a megfontolás teszi lehetővé, hogy vizuális áttekintésnél kifejezetten célszerűtlen az egy mérőállás valamennyi szintjében mért számértékek szimultán kijelzése, sokkal jobb beavatkozási feltételeket teremt, ha mindenkor csak egy mérőállás egy konkrét szintjének pontos hőmérsékletét jelezzük ki, de a többi szint hőmérsékleti értéke helyett szimultán kijelezzük mind tzon hibahelyeket, melyek sok mérőállásos sokcsatornás mérőrendszerben előálltak, mégpedig mindaddig, amíg az adott hibahelyen a hiba meg nem szűnt, vagy a kezelő annak a hibahelynek a kijelzését már nem tartja szükségesnek. Ilyenformán N darab-mérőműszer helyett csak egyetlen mérőműszert szükséges elrendezni az előlapon, de a mérőállásonkénti hibajelzőkkel együtt ez az előlap mégis jobban áttekinthető összképet ad. További egyszerűsítés érhető el azáltal, hogy az előlapon nem rendezünk el külön hibajelzőket mérőállásonként, hanem a szekvenciális megjelenítés so- i rán éppen kijelzett mérőállás jelzésére eddig is alkalmazott kijelző eszközöket egyben a hibahelyek kijelzésére is felhasz- z náljuk, amennyiben azt a körülményt, hogy valamely adott mérőállást vettük most sorra a megjelenítésre, a kijelző esz- t köz tartós aktiválása jelzi, míg a többi — a szekvenciális megjelenítésben éppen nem sorra került — mérőállás kijelző eszközei közül azok, amelyek hibahelyet jelentő mérőálláshoz tartoznak, szakaszosan jeleznek (ha pl. a kijelző eszköz világító test, akkor a szekvenciális megjelenítési fázist tartós világítás jelzi, a rendellenes állapot fennállását pedig ütemes villogás). A követelmény és a működésmód említett egybevetése azt is mutatta, hogy az alkalmazási helyek jelentős részénél nem szükséges az egyes mérőállások szekvenciális kijelölését tÖbbhelyiértékű, pl. decimális szervezésű vonalak útján végezni, hanem a központi felügyelő állomásban elrendezett mérőállás választó szervről egy-egy egycsatornás kijelölő vezeték útján aktiválhatjuk az egyes mérőállásokat.

A technika állása szerint a kijelölést a rendező szekrényben kialakított multiplikáló készüléken át végezték, ahová a mérőállás-választó szerv tÖbbhelyiértékű választójele érkezett, azt dekódolták és a dekódolás után került a kijelölő utasítás a ^rendező szekrényből a mindenkori mérőálláshoz. Természetesen a találmány szerint is felhasználható a rendező szekrény arra, hogy a központi felügyelő állomásról az

-2180819 egyes mérőállásokhoz kiépített kijelölő vezeték ott legyen mechanikailag rögzítve, de nincs szükség arra, hogy ezek a kijelölő vezetékek a rendező szekrényben kialakítandó külön választó áramkörön át csatlakozzanak a kijelölendő mérőállásra, arra sincs szükség, hogy a kijelölő vezetékek áthaladjanak a rendező szekrényen (mely a találmány szerint csak a mérési eredményeknek a közös N-csatornás vonalra illesztésére alakítandó ki); elegendő a központi felügyelő állomásról közvetlenül átvinni a kijelölő vezetéken át az egybites kijelölő utasítást. Az alkalmazási helytől függően tehát az egyes kijelölő vezetékek tetszőleges útvonalon köthetik össze a mindenkori mérőállomást a központi felügyelő állomással.

Ennek megfelelően találmányunk tárgya berendezés tárolóhelyek üzemi állapotáénak szintek szerinti meghatározására, különösen a tárolóhelyek szintek szerinti hőmérsékleteloszlásának felügyeletére, M darab mérőállással (M természetes egész szám, pl. 24), mérőállásonkénti egy darab N-csatornás mérőkábellel (N a mérőállásonkénti érzékelő szintek száma, pl. 12), mely mérőkábelnek a tárolóhelybe belógó végében N darab hőmérséklet érzékelő van elrendezve, s mely mérőkábelek mindegyike rendező szekrény egyegy bemenetére csatlakozik és a rendező szekrény(ek) egyetlen közös N-csatornás vonalon át van(nak) központi felügyelő állomással összekötve, mely központi felügyelő állomás tartalmaz vezérlő egységeket, jelfeldolgozó egységeket és kijelző készülékeket.

A találmány abban van, hogy a mérőállások mérőkábelei egy-egy — legalább N-körös — kapcsolón át csatlakoznak a rendező szekrény(ek)re, mely kapcsolók működtető bemenetelre egy-egy kijelölő vezetéken át mérőállás választó egység egy-egy első kimenete csatlakozik, a mérőállás választó egység M-csatomás második kimenete közvetlenül vagy közvetve mérőállás tábla M-csatornás második bemenetére és hibahely egység vezérlőbemenetére csatlakozik, az N-csatornás vonal közvetlenül vagy közvetve egyfelől a hibahely egység N-csatornás jelbemenetére, másfelől szintadó egység N-csatornás jelbemenetére csatlakozik, a hibahely egység M-csatornás kimenete közvetlenül vagy közvetve a mérőállás tábla M-csatornás első bemenetére csatlakozik és a mérőállás tábla tartalmaz M darab kijelző eszközt, melyek mindegyike a mérőállás tábla első és második bemenetének egy-egy — egyező sorrendű—csatornájával van közvetlenül vagy közvetve csatolva és a szintadó egység (egyik) egycsatornás kimenete műszerre és célszerűen adatrögzítő egységre csatlakozik, vezérlő bemenete pedig közvetlenül vagy közvetve szintválasztó egység első kimenetére csatlakozik, mely szintválasztó egység N-csatornás második kímenete közvetlenül vagy közvetve — legalább — N darab kijelző eszközzel kialakított szint kijelző sor N-csatomás bemenetére csatlakozik.

Találmányunkat részletesebben előnyös kiviteli példa részleteit mutató ábrák kapcsán ismertetjük.

Az 1. ábra egy M = 24 mérőállásra kiépített, találmány szerinti berendezés vázlatos és részleges telepítési sémáját mutatja.

A 2. ábra a központi felügyelő állomás kezelőlapjának példakénti kivitelét mutatja M = 24 és N= 12 esetére.

A 3. ábra a központi felügyelő állomás példakénti kiviteli alakjának általánosított, részleges tömbvázlatát mutatja.

Az 1. ábrán látható, hogyan csatlakoznak az egyes 101 mérőállásokban (tárolóhelyekben) elrendezett 102 mérőkábelek kapcsoló 103 szerven át rendező 104 szekrényre. Az ábrán csak hat darab 101 mérőállást mutatunk, ugyanerre a rendező 104 szekrényre további hat darab — az ábrán nem mutatott — mérőállás csatlakozik. Természetesen a rendező

104 szekrény úgy is kialakítható, hogy valamennyi — példánknál huszonnégy — mérőállást, fogadja, a példakénti kiviteli alaknál azonban a rendező 104 szekrény tizenkét csatornás és további tizenkét mérőállás további — az ábrán nem mutatott — rendező szekrényen át már rendezve csatlakozik a továbbító 107 kábelen át a mutatott rendező 104 szekrényre. A rendező 104 szekrényből már csak egyetlen sokcsatornás közös 105 vonal továbbítja a mindenkor kijelölt 101 mérőállás N-csatornás jelét a központi felügyelő 106 állomásra. Az ábrán nem tüntettük fel a kijelölő vezetékeket, melyek a mindenkori kapcsoló 103 szerv működtető bemenetére csatlakoznak, tetszőleges útvonalon, akár a rendező 104 szekrény érintésével. A példakénti kivitelnél is a rendező 104 szekrényen vannak a kijelölő vezetékek mechanikailag rögzítve, ennek azonban nincs funkcionális jelentősége, ezért nem is ábrázoljuk azokat. Ahol az útvonal eltérésből nem származik előny, az 1. ábrán mutatott különböző jelátvivő utak természetesen megfelelően sokerű kábelekkel valósíthatók meg. A mutatott példánál, mint már említettük, a rendező 104 szekrények olyan modulelemek, melyek legfeljebb tizenkét 101 mérőállástól befutó 102 mérőkábelek rendezésére szolgálnak, s ha pl. a rendszer huszonnégy mérőállást szolgál ki, akkor az 1—12. sorrendű 101 mérőállások 102 mérőkábelei futnak be az egyik rendező 104 szekrénybe, további, 13—24. sorrendű mérőállások mérőkábelei a további rendező szekrényről már rendezve futnak be a rendező 104 szekrényhez, s onnan már a közös 105 vonal viszi tovább a jeleket. A példakénti kialakításnál a jelcsatornák és az üzemvezérlőjeleket továbbító szolgálati csatornák kombinációja folytán a 102 mérőkábelek érszáma: N + 7, a sokerű ' kábelként megvalósított közös 105 vonal érszáma:

M + N + 6 és a továbbító 107 kábel érszáma: N + M/2 + 6, ahol, mint már említettük, N az adott 101 mérőállásba belógó 102 mérőkábel mentén elrendezett — szintenkénti — érzékelők száma és M a rendszerhez tartozó valamennyi 101 mérőállás — és ennek megfelelően 102 mérőkábel — száma (a 102 mérőkábelnek a tárolóhelybe belógó végében, ahová az érzékelőket behelyezzük csak N darab érre van szükség, mert szolgálati jeleket csak a kapcsoló 103 szervig kell átvinni).

A 2. ábrán egy megvalósított berendezés előlapját mutatjuk annak tényleges megjelenési alakjában, az azon látható feliratokkal. A szint-kijelző 201 sorban az egy-egy 102 mérőkábelben elrendezett érzékelők számának megfelelő számú kijelző eszköz, pl. LED (fényemittáló dióda) van elrendezve, s mindegyik mellett a megfelelő szint sorszáma. Mellette látható az előlapon elrendezett egyetlen 202 műszer, továbbá a „törlés” és a „léptetés” nyomógombok, az „Önm.” és a „Kézi” állásokkal kialakított üzemmód 203 kapcsoló, alatta a mérőállás 204 táblák. (A továbbiakban úgy tárgyaljuk a megjelenítést, mintha valamennyi mérőállás kijelző szervei egyetlen M-állású mérőállás 204 táblán lennének elrendezve, célszerűségi okokból természetesen k darab [k természetes egész szám] mérőállás 204 tábla is alkalmazható, melyek mindegyike M/k mérőállás kijelző eszközeit tartalmazza; funkcionálisan ez is úgy tekinthető, mintha ezek a mérőállás 204 táblák egyetlen összefüggő mérőállás 204 táblát alkotnának. A példánknál egy-egy mérőállás 204 táblán a kijelző 205 sorban nyolc darab — emelkedő sorrendű — kijelző eszköz, példánknál ugyancsak LED, van elrendezve, az alatta kialakított nyomógomb 206 sorban ugyanannyi nyomógomb és a kijelző eszközök és a nyomógombok között a megfelelő 101 mérőállás sorszáma látható. A kiszúró 207 sávban lévő kapcsolók segítségével a riasztó jelzés és a tiltás kiiktatható.

-3180819

Ha a kezelő az „Önm.” üzemmódot választja, elektronikus vezérléssel (pl. az ábrán nem mutatott órajeladó üteme szerint) emelkedő sorrendben egymás után a mindenkori 101 mérőállás kijelölő vezetékére aktiváló jel kerül, s annak fennállása tartamára a mérőállás 204 tábla megfelelő sorszáma feletti kijelző eszköz folyamatosan világít, az elektronikus vezérlés pedig a kijelölés tartama alatt sorrendben lekérdezi a kijelölt 101 mérőállás egyes szintjeiben elrendezett érzékelőket, az érzékelők által mért jeleket szekvenciálisán a 202 műszerre kapcsolja és a példakénti kiviteli alaknál egyben adatrögzítő eszközre is és az adott érzékelő lekérdezése tartamára a szint kijelző 201 sorban is a megfelelő sorrendű kijelző eszköz folyamatosan világít. Egy-egy szint lekérdezésének tartama a ciklus indítása előtt beállítható, pl. 10—20 mp közötti időtartamra. Ha a kezelő a „Kézi” üzemmódot választja, akkor a mindenkor felügyelni kívánt mérőállásnak megfelelő nyomógombot nyomja le a nyomógomb 206 sorban és azután annak a mérőállásnak az első szintje kerül kijelzésre. Valahányszor a kezelő lenyomja a „léptetés” nyomógombot, a rendszer a következő szint csatornájára kapcsolódik. Egy másik 101 mérőállásra való átkapcsoláshoz a kezelő a nyomógomb 206 sor megfelelő nyomógombját nyomja le. A leírt kiviteli példa szerint tehát a nyomógomb 206 sor egyik nyomógombjának lenyomásával egyben a szintvezérlés alaphelyzetbe kerül, a választott 101 mérőállásnak először az első szintjét jelezzük ki, majd a „léptetés” nyomógomb ismételt lenyomásával a léptető jelek a rendszert sorban léptetik a további szintekre.

A 3. ábra egy példakénti kiviteli alak általánosított és egyszerűsített tömbvázlata, melyen szemléltetjük a vezérlési mechanizmus kialakítását. Ha a szakember az egyszerűsített tömbvázlat alapján megismerkedik a találmány szerinti mechanizmus alapvető sajátosságaival, a mindenkori konkrét alkalmazási helynek megfelelően tervezheti meg a berendezést.

A 3. ábrán látható, hogy a 301 mérőállások 302 mérőkábelei egy-egy — legalább N-körös — 303 kapcsolón át csatlakoznak a rendező 304 szekrény(ek)re. A 303 kapcsolók működtető bemenetelre egy-egy kijelölő 321 vezetéken át mérőállás választó 309 egység egy-egy első kimenete csatlakozik. A mérőállás választó 309 egység M-csatornás második kimenete közvetlenül vagy közvetve mérőállás 311 tábla M-csatornás második bemenetére és hibahely 315 egység vezérlőbemenetére csatlakozik. Az üzemmód 203 kapcsoló egyik kapcsolószerve egyfelől a mérőállás 311 tábla nyomógomb 206 sora és a mérőállás választó 309 egység kimenetei közötti jelútba, másfelől a mérőállás 311 tábla léptető nyomógombja és a szintválasztó 310 egység kimenetei közötti jelútba van beiktatva, míg a másik kapcsolószerve ütemadó, pl. órajelgenerátor és egyfelől a mérőállás választó 309 egység, másfelől a szintválasztó 310 egység kimenetei közötti jelútba van iktatva. Már említettük, hogy a mérőállás választó 309 egységet önműködő üzemmódban célszerűen a vezérlő 307 főegység részét képező — az ábrán nem mutatott — órajelgenerátor lépteti. Kézi üzemmódban a 3. ábrán nem mutatott nyomógomb 206 sor nyomógombjairól érkező jelek választják ki a megfelelő 301 mérőállást. Ez természetesen sokféleképpen valósítható meg. így pl. mindegyik nyomógomb az állás számának megfelelő léptetőjelet adhat a nyomógomb lenyomása folytán előzetesen nullázott mérőállás választó 309 egység órajelbemenetére, mely esetben a mérőállás választó 309 egység működésmódja mindkét — önműködő, illetve kézi — üzemmódban megegyező. Más kiviteli alaknál a nyomógombok a választani kívánt 301 mérőállás sorszámának megfelelő kódolt jelet adnak, stb.

A tényleges kialakítás tetszőleges lehet; alapvetően abban egyeznek meg a találmány szerinti különböző kivitelek, hogy a mérőállás választó 309 egység adott állapotában az adott 301 mérőállás 303 kapcsolójának működtető bemenetére csatlakozó kijelölő 321 vezetékkel’csatolt első kimenetre jut egybites működtető jel és ugyanakkor a mérőállás választó 309 egység M-csatornás második kimenetének megfelelő csatornáján átjut működtetőjel a mérőállás 311 tábla megfelelő kijelző eszközére és választó- vagy léptetőjel a hibahely 315 egység vezérlő bemenetére. Az N-csatornás 305 vonal közvetlenül vagy közvetve csatlakozik egyfelől a hibahely 315 egység N-csatornás jelbemenetére, másfelől szintadó 316 egység N-csatornás jelbemenetére.

A hibahely 315 egység úgy van kialakítva, hogy egy adott 301 mérőállás kijelölésekor akár sorosan, akár párhuzamosan fogadja az N-csatornás 305 vonalon át az adott 301 mérőállásról érkező szintenkénti mért jeleket és azokat akár közös referenciaszínttel, akár csatornánkénti referenciaszinttel hasonlítja össze. Ha az adott 301 mérőállásból érkező szintenkénti jelek közül legalább egy a megengedett maximális üzemi hőmérsékletet meghaladó hőmérsékletet reprezentál, a hibahely 315 egység az M-csatornás kimenetének meg'elelő csatornájára tartósan hibajelet ad, mely a mérőállás 311 tábla M-csatornás első bemenetének megfelelő csatornáján át villogásra aktiválja az adott csatornához rendelt kijelző eszközt. Az ábrán mutatott kiviteli alaknál a hibahely 315 egység ezen működésmódját a következő kialakítással biztosítjuk. A 315 egység N-csatornás bemenetét hibajeladó 317 fokozat bemenete alkotja. A hibajeladó 317 fokozat értékes kimenőjelet ad, ha az N-csatornás bemenet legalább egy csatornájára a megengedett hőmérsékletet meghaladó hőmérsékletnek megfelelő jel érkezett. A hibajeladó 317 fokozat kimenete lehet egycsatornás vagy M-csatornás. Ha egycsatornás, akkor multiplexer hálózaton át csatlakozik a hibajeltároló 318 fokozat M-csatornás bemenetére és a multiplexer hálózat vezérlőbemenetére csatlakozik a mérőállás választó 309 egység második kimenete olyan illesztő szerven át, melynek hatására a 309 egység minden léptetése esetén egy Icptetőjel jut a multiplexer hálózatra. Ha a 317 fokozat kimenete M-csatornás, akkor annak minden csatornája a — legalább M rekeszes — hibajeltároló 318 fokozat M-csatornás bemenetének megfelelő csatornájára van kötve, s valahol a jelútba be van iktatva az a multiplexáló hálózat, mely mindenkor csak a 309 egységben éppen kijelölt csatornának megfelelő csatornabemenetre enged beírást. Végeredményben tehát bármilyen kialakítás megfelel, mely biztosítja, hogy egy adott 301 mérőállás kijelölése tartamára az annak N-csatornás bemenő jelét feldolgozó hibajeladó 317 fokozat az esetleges hibajelet a hibajeltároló 318 fokozatnak az adott csatorna részére kijelölt rekeszébe írja be. így biztosítjuk, hogy függetlenül a szekvenciális lekérdezés pillanatnyi fázisától a hibahely 315 egység M-csatornás kimenetén egyidejűleg mindazon csatornákban tartósan jelen van a hibajel, mely csatornáknak megfelelő sorrendű 301 mérőállásokból (azok bármelyik szintjéből) előzőleg a hőmérsékleti határ túllépését mutató jel érkezett. Miközben a szekvenciában éppen soronlévő 301 mérőálláshoz tartozó kijelző eszköz tartós aktiválása a mérőállás 311 táblán azt mutatja, hogy ennek a 301 mérőállásnak a mérőjeleit dolgozza fel éppen a rendszer és a szintkijelző 312 sorban éppen tartósan aktivált kijelző eszköz mutatja, hogy a 314 műszer éppen a kijelöl; 301 mérőállás melyik szintjének hőmérsékletét mutatja, egyidejűleg minden olyan 301 mérőálláshoz tartozó kijelző eszköz villog a mérőállás 311 táblán, melyben rendellenes hőmérsékletet érzékelt a rendszer, s ez a villogás mind-4180819 addig fennáll, amíg a kezelő azt le nem tiltja. Természetesen a hibajel 315 egység kimenőjele akár közösítve, akár csatornánként akusztikus riasztó 306 egységre is csatolható. Egy lehetőség pl., hogy a központi felügyelő állomás kezelője számára hallhatóan rendezünk el egy riasztó hangszórót, mely csak arra hívja fel a figyelmet, hogy van riasztójel, s ezután a kezelő már a mérőállás 311 tábláról olvassa le a villogó jelzés alapján, hol a hiba, esetleg átvált kézi üzemmódra és végig kérdezi a riasztójelet szolgáltató 301 mérőállás szintjeit. A másik lehetőség, hogy a különböző 301 mérőállásokból érkező riasztó jeleket eltérő helyeken felszerelt hangszórókhoz irányítjuk, ha a tárolóhelyek fekvése olyan, hogy különböző helyeken tartózkodó személyek közül másmás személy riasztására lehet szükség.

A szintadó 316 egység mindenképpen tartalmaz valamilyen léptető szervet, mely biztosítja, hogy az egycsatornás kimenetre felváltva sorrendben egymás után a kijelölt 301 mérőállásból érkező szintenkénti jelek kerüljenek. Ez célszerűen multiplexer 319 áramkör, melynek léptetőbemenete a szintadó 316 egység vezérlő bemenete, eire csatlakozik közvetlenül vagy közvetve a szintválasztó 310 egység első kimenete. Ez a kimenet lehet N-csatomás és lehet egycsatornás. Ha egycsatornás, akkor a szintválasztó 310 egység minden egyes továbblépésekor uniformis léptetőjel kerül a multiplexer 319 áramkör vezérlő bemenetére és a multiplexer 319 áramkör a szintadó 316 egység N-csatornás bemenetének soron következő csatornáját kapcsolja össze a szintadó 316 egység egycsatornás kimenetével, melyre a 314 műszer és célszerűen adatrögzítő 313 egység, pl. nyomtató csatlakozik. Általában a multiplexer 319 áramkör és a szintadó 316 egység egycsatornás kimenete közé célszerű jelformáló és/ vagy illesztő áramköröket iktatni, ezt reprezentálja az illesztő 320 fokozat.

A fentiekben általánosítva és egyszerűsítve ismertetett berendezés természetesen sokféleképpen kivitelezhető. A korszerű digitális eszközök, az integrált áramkörök sajátosságaiból folyóan elképzelhető, hogy a fentiekben egycsatornásként jelzett vezérlő utak is sokcsatornásak, elképzelhető, hogy a központi ütemjel alapvetően minden funkcionális egység működését szinkronizálja. Ekkor is kimutatható lesz azonban a találmány szerinti berendezés bármely kiviteli alakjánál az az alapvető szervezési jelleg, hogy a jelfeldolgozó 308 főegység N-csatornás bemenetére csatlakozó közös 305 vonal N-csatornás bemenettel kialakított hibahely 315 egységre és N-csatornás bemenettel kialakított szintadó 316 egységre csatlakozik, hogy a szintadó 316 egység a bemeneti csatornákat sorrendben kapcsolja egyetlen 314 műszerre és ezt a szekvenciális folyamatot olyan szintválasztó 310 egység' kimenőjele vezérli, mely ezzel együttfutásban vezérli a szintkijelző 312 sor mindenkor egy kijelző eszközének tartós aktiválását, pl. világítását, míg a hibahely 315 egység egy adott 301 mérőállás kiválasztásának tartama alatt az N-csatornás bemenetének bármelyik csatornájára érkező hibaszint észlelése esetén a hibahely 315 egység M-csatornás kimenetének megfelelő csatornájára ad tartós jelleggel hibajelet, mely a mérőállás 311 tábla második bemenetének megfelelő csatornájára jutva a szakaszos (pl. villogó) kijelzést váltja ki az adott csatornához rendelt kijelző eszközön.

Amint már említettük, a leírt berendezés a hőmérsékletváltozásból leszármaztatható bármely más állapotjellemző, pl. a töltöttségi szint kijelzésére is alkalmazható; célszerűen mind a hőmérséklet, mind a töltöttségi szint kijelzésére, mely esetben természetesen a szintadó 316 egység a 314 műszerre csatlakozó egycsatornás kimenet mellett akár egycsatornás, akár többcsatornás további kimenetekkel is kialakítható a tárolóhely választott szintre való feltöltésének önműködő szabályozására stb.

Hasonlóképpen a különböző funkcionális szervek kialakítása is igen sokrétű lehet. Egy előnyös kiviteli alaknál például a 302 mérőkábel fejrészében elrendezett szintenkénti mérőérzékelők egy-egy mérőhíd elemét alkotják és a mérőhidak kimenetei vannak a 302 mérőkábel megfelelő csatornavezetékén át a (valamelyik) rendező 304 szekrény megfelelő bemenetével csatolva. Ez a kialakítás lehetővé teszi pl. a 302 mérőkábel hossza mentén a huzalveszteség eltérő értéke miatt okozott feszültségesések kiegyenlítését, aminek révén nincs szükség különleges mérőérzékelők alkalmazására, ami olcsóbbá és csereszabatosabbá teszi a berendezést.

Szabadalmi igénypontok:

Claims (3)

Szabadalmi igénypontok:

1. Berendezés tárolóhelyek üzemi állapotáénak szintek szerinti meghatározására, különösen a tárolóhelyek szintek szerinti hőmérsékleteloszlásának felügyeletére, M darab mérőállással (M természetes egész szám, pl. 24), mérőállásonként! egy darab N-csatornás mérőkábellel (N a mérőállásonként! érzékelő szintek száma, pl. 12), mely mérőkábelnek a tárolóhelybe belógó végében N darab hőmérséklet érzékelő van elrendezve, s mely mérőkábelek mindegyike rendező szekrény egy-egy bemenetére csatlakozik és a rendező szekrények) egyetlen közös N-csatornás vonalon át van(nak) központi felügyelő állomással összekötve, mely központi felügyelő állomás tartalmaz vezérlő egységeket, jelfeldolgozó egységeket és kijelző készülékeket, azzal jellemezve, hogy a mérőállások (301) mérőkábelei (302) egy-egy — legalább N-körös — kapcsolón (303) át csatlakoznak a rendező szekrény(ek)re (304), mely kapcsolók (303) működtető bemenetelre egy-egy kijelölő vezetéken (321) át mérőállás választó egység (309) egy-egy első kimenete csatlakozik, a mérőállás választó egység (309) M-csatornás második kimenete közvetlenül vagy közvetve mérőállás tábla (311) M-csatornás második bemenetére és hibahely egység (315) vezérlőbemenetére csatlakozik, az N-csatomás vonal (305) közvetlenül vagy közvetve egyfelől a hibahely egység (315) N-csatomás jelbemenetére, másfelől szintadó egység (316) N-csatornás jelbemenetére csatlakozik, a hibahely egység (315) M-csatornás kimenete közvetlenül vagy közvetve a mérőállás tábla (311) M-csatornás első bemenetére csatlakozik és a mérőállás tábla (311) tartalmaz M darab kijelző eszközt, melyek mindegyike a mérőállás tábla (311) első és második bemenetének egy-egy — egyező sorrendű — csatornájával van közvetlenül vagy közvetve csatolva és a szintadó egység (316) (egyik) egycsatornás kimenete műszerre (314) és célszerűen adatrögzítő egységre (313) csatlakozik, vezérlő bemenete pedig közvetlenül vagy közvetve szintválasztó egység (310) első kimenetére csatlakozik, mely szintválasztó egység (310) N-csatornás második kimenete közvetlenül vagy közvetve — legalább — N darab kijelző eszközzel kialakított szint kijelző sor (312) N-csatornás bemenetére csatlakozik.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hibahely egység (315) M-csatornás kimenete közvetlenül vagy közvetve akusztikus riasztó egység (306) bemenetére is csatlakozik.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szintadó egység (316) tartalmaz multiplexer áramkört (319), melynek vezérlő bemenetére csatlakozik a szintválasztó egység (310) első kimenete és célszerűen egy vagy több illesztő fokozatot (320).

-5180819

4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hibahely egység (315) tartalmaz láncba kapcsolt hibajeladó fokozatot (317) és — legalább M-rekeszes hibajeltároló fokozatot (318), valamint léptető szervet és az N-csatornás vonal (305) a hibajeladó fokozat (317) N-csatomás bemenetére csatlakozik, a hibahely egység (315) M-csatornás kimenetének egy-egy csatornájára a hibajeltároló fokozat (318) egy-egy rekeszének kiolvasó vezetéke csatlakozik közvetlenül vagy közvetve és a léptető szervre csatlakozik a mérőállás választó egység (309) második kimenete.

5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mérőkábel (302) fejrészében elrendezett szintenkénti mérőérzékelők egy-egy mérőhíd elemét alkotják és a mérőhidak kimenetei vannak a mérőkábel (302) megfelelő csatornavezetékén át a (valamelyik) rendező szekrény (304) megfelelő bemenetével csatolva.

5 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy tartalmaz üzemmód kapcsolót (203), melynek egyik kapcsolószerve egyfelől a mérőállás tábla (311) nyomógomb sora (206) és a mérőállás v álasztó egység (309) kimenetei közötti jelútba, másfelől a

10 mérőállás tábla (311) „léptetés” nyomógombja és a szintvál.isztó egység (310) kimenetei közötti jelútba van beiktatva, míg a másik kapcsolószerve ütemadó, pl. órajelgenerátor és egyfelől a mérőállás választó egység (309), másfelől a szintválasztó egység (310) kimenetel közötti jelútba van iktatva.

3 db rajz, 3 db ábra

A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 84.1281.66-4 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató