HUT68348A

HUT68348A - Process for assessing the quality of an object or state

Info

Publication number: HUT68348A
Application number: HU9300200A
Authority: HU
Inventors: Bernd Brandes
Original assignee: Brandes
Priority date: 1990-09-22
Filing date: 1991-09-17
Publication date: 1995-06-28
Also published as: KR930702732A; DE4030108C2; US5372029A; WO1992005522A1; FI931262A; FI931262A0; JPH06500875A; CZ42893A3; EP0549649B1; DE4030108A1; CA2092095A1; EP0549649A1; HU9300200D0; DE59102289D1; ATE108921T1; LTIP583A; SK21193A3; DK0549649T3

Description

PÉLDÁNY f dloozoo

Képviselő:GödölIe, Kékes, Mészáros & Szabó Szabadalmi Ügyvivői Munkaközösség 1023 Budapest, Rómer Flóris u. 47.

Hív. szám: 0767K • · ·

MRO_£ tdíc -i/u

Eljárás egy tárgy vagy állapot jóságának az ellenőrzésére

Bejelentő: BRANDES, Bemd, Grebin,(feémetorozág) ÍDE

A bejelentés napja:	1991.09.17. (PCT/EP91/01763
Elsőbbsége:	1990.09.22. (P 40 30 108.7) Németország^

A találmány egy az 1. szabadalmi foigénypont szerinti eljárásból indul ki.

A DE-A-3406128 szabadalmi leírásból ismert, hogy egy tárgy vagy egy ájlapot jóságát rövid ideig, vagy egy hosszabb időtartamon keresztül egy összehasonlítási értékkel összehasonlítják, és amennyiben az összehasonlítási értéket nem éri el, akkor nem kielégítőnek, vagy hibásnak minősítik. Erre egy példa lehet a nedvesség figyelése a kettős falu vezetékcsövek szigetelésében, vagy a kábelaknákban levő nedvesség figyelése. Az összehasonlítási érték, amely alatt a nem kielégítő jóságot megállapítják, általában egy bizonyos akarat kinyilvánításától, egy követelménytől, egy előírástól vagy egy előre megadott értéktől függ. Mindezidáig minden felügyeletnél vagy gyárilag, vagy a gyakorlatban a felhasználó mérései alapján manuálisan fokozatkapcsolókkal vagy potencíométerekkel egy rögzített megszólalási küszöböt állítottak be. A küszöbérték alapja mindig az érzékelt tárggyal szemben támasztott minőségi követelmény megértése volt az érzékelő fajtájának a függvényében.

<*» * · « » «*· · 4*1 • *ν ·»«»·· • 4 « · ·

Számos esetben van egy mérési játéktér, vagy az összehasonlítási értékről véleménykülönbségek vannak. Például az összehasonlítási érték a jóságért felelős személy számára túl magasnak tűnhet, míg egy másik személy számára, aki esetleg a kárt viselné, az összehasonlítási érték még túl alacsonynak tűnik. így lehetséges volt, hogy pontosan azonos körülmények az egyik felhasználónál egy túl késői jelzés miatti szemrehányást, és egy másik felhasználónál egy túl korai jelzés váltott ki szemrehányást.

A találmány elé célul tűztük ki annak egy tárgy vagy egy állapot jóságának a megállapításához egy olyan eljárás kidolgozását, amely az ilyen mérési játéktereket és eltéréseket messzemenően elkerüli, és a jóság ellenőrzésekor a gyakorlati adattságokhoz jobban igazodik.

Ezt a feladatot az 1. igénypontban megadott találmány révén oldjuk meg. A találmány előnyös továbbfejlesztéseit az aligénypontokban adjuk meg.

A találmány szerinti eljárásnál a vizsgálati időtartam kezdetekor a tárgy vagy az állapot jóságától függetlenül nem állapítunk meg nem kielégítő jóságot. Ezzel szemben a kezdeti jóság értékét normálisnak tekintjük. Az összehasonlítási értéket például a tényleges kezdeti jóság értékénél egy kissé alacsonyabbra állítjuk be. Ez automatikusan is megtörténhet. Amennyiben a vizsgálat folyamán a tényleges jóság megváltozik, az összehasonlítási érték is önműködően megváltozik abban az értelemben, hogy állandóan egy megadott abszolút vagy relatív távolságra van a tényleges jóságérték alatt. Az eljárást, vagy az eljárás végrehajtására a készüléket azonban úgy képezzük ki, hogy bár az összehasonlítási érték növekedhet, de nem csökkenhet le ismét minden további nélkül. Ha tehát a tényleges jóság értéke állandó marad, az összehasonlítási érték is állandó marad. Ha azonban a jóság lecsökken, az összehasonlítási érték nem csökken le, hanem továbbra is állandó marad. Ha tehát a jóság értéke egy bizonyos értékkel lecsökken, végül átlépi az összehasonlítási jóságértéket. Csak ekkor jelzünk nem kielégítő jóságot. Az összehasonlítási értéket tehát automatikusan a tényleges jóság értékéhez illesztjük, és nem egy állandó értékhez. Ez azzal az előnnyel jár, hogy sok esetben nem szükséges ezentúl az állandó emberi felügyelet. Az ilymódon hozzáillesztett összehasonlítási érték alkalmazásával messzemenően elkerülhetők azok a nem kielégítő jóság jelzések, amelyek egyáltalán nem állnak fenn. Ezzel szemben a hirtelen jóság csökkenést, amely későbbi károkat okozhat, nagyon gyorsan detektáljuk, így lehetőség van a megfelelő intézkedések megtételére. Az is lehetséges, hogy egy önmagában véve rossz állapotot a további lefolyása szempontjából ellenőrizzünk. A szokásos esetben a küszöbérték egy még jellemezhető minőségi állapotban van.

Az eljárás vagy a készülék ebben az esetben a következő feltétel szerint működik: lehet, hogy az állapot nem optimális. Ha azonban nem lesz rosszabb, mint amilyen most, még jónak nevezhetjük. Az eljárás révén tehát a tárgyak vagy állapotok jóságának a megállapítására szolgáló, eddig meglevő berendezések újszerű felhasználási területeket nyernek. A jó állapotnak a manuálisan megerősített, vagy egy később fellépő jobb értéket definiálunk.

A találmányt a továbbiakban a rajzok segítségével magyarázzuk el. Az

1. ábra egy a jóság megállapítására szolgáló ismert eljárás vázlatát mutatja, a

2., 3. ábra a találmány szerinti eljárás vázlatát mutatja, a

4. ábra egy a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló készüléket mutat leegyszerűsített formában, az

5. , 6. ábra egy mikroprocesszorral rendelkező átalakított mérőkészüléket, és a mikroprocesszor működésének a folyamatábráját mutatja, a

7. ábra vázlatán a találmány szerinti görbéket és küszöbértékeket láthatjuk.

Az 1. ábra egy tárgy vagy egy állapot G jóságának a lefutási görbéjét mutatja a t idő függvényében. Egy állandó GV összehasonlítási értéket alkalmaznak. Ha a jóság ti időpontban az állandó GV összehasonlítási érték alá csökken, nem kielégítő jóság jelzés történik. A nem kielégítő jóságot minden esetben elfogadják, ha a G jóság a GV összehasonlítási érték alatt van, tehát akkor is, ha már a GA kezdeti jóságérték is a GV összehasonlítási érték alatt van.

A 2. ábra kezdetben a tO időpontban a GA kezdeti jóságértékű. A GV összehasonlítási érték önműködően ehhez a jóság értékhez illeszkedik, és egy A távolságra fekszik a GA kezdeti jóságérték alatt. A ti időpontban a tényleges jóságérték megemelkedik. A GV összehasonlítási érték ennek megfelelően olymódon alakul, hogy az A távolság, amellyel a GV a G alatt fekszik, közel állandó marad. Ha a t2-t3 időpontok között a B jóságban egy kis B betörés keletkezik, azonban a GV összehasonlítási érték alá még nem kerül, a jóság értékét még normálisnak jelezzük. A t4 időpontban a tényleges G jóságérték elkezd csökkenni. A GV összehasonlítási érték most nem csökken le, hanem állandó marad. A megfelelő készülék vagy kapcsolás olyan eszközöket tartalmaz, amelyek megakadályozzák a GV lecsökkenését. A t5 időpontban a G jóságérték a GV összehasonlítási érték alá csökken. Ebben az időpontban egy nem kielégítő jóságot jelzünk, mivel egy ilyen csökkenés nagy valószínűséggel egy későbbi kárt okozna. Az állandó A távolságnak lineáris mérési értékek esetében van értelme (például egy tartály töltöttségi állapotánál, amely ugyan emelkedhet, de sohasem csökkenhet az x távolságnál jobban). Más mérési értékek esetében gyakran logaritmikus karakterisztikák adódnak, amelyeket ennek megfelelően inkább százalékosan vehetünk figyelembe.

A 3. ábrán a GV értékének egy alternatív arányos viselkedését ábrázoljuk, példaképpen 50% -os G értékkel, amint az a logaritmikus karakterisztikák esetében értelmes. Ezen a 3. ábrán a megfelelő relatív távolságot az összehasonlítandó G és GV görbékhez A'-vel jelöltük. A GV összehasonlítási érték görbéje a G tényleges jóság görbéjét itt is csak egy javulás irányában követi. Ezért a G görbe a GC görbét a jóság egy megfelelően erős csökkenésekor a t5 időpontban metszi. A nem kielégítő jóság jelzése vagy jelentése után a t5 időpontban a GV összehasonlítási értéket egy olyan értékre csökkenthetjük (Set) vagy beállíthatjuk, hogy a GV összehasonlító görbe ismét egy A (2. ábra) vagy A' (3. ábra) kívánt távolságra kezdődjék a G görbe alatt.

A 4. ábra egy berendezést mutat a 2. vagy 3. ábra szerinti eljárás végrehajtására. Az ellenőrizendő O tárgyat egy pillanatnyi értéket mérő M mérőkészüléken keresztül a C komparátorra kapcsoljuk, amelynek a kimenetére egy A kijelző egységet kapcsolunk, például egy jelzőt, vagy egy a jelzésének a kiértékelésére szolgáló berendezést. A C komparátorra vezetjük ezen kívül a GV összehasonlítási értéket is, amelyet egy, az M mérőkészüléken, vagy egy másik M mérőkészüléken keresztül az O tárgy tényleges G jóság értékének a függvényében vezéreljük. Ha például az O tárgy mérését és vizsgálatát elkezdjük, a kezelő egy 1 kezelőegységet, például egy Set gombot működtethet. Ezzel a tudatos beállítással vagy működtetéssel a GV összehasonlítási értéket az O tárgy pillanatnyi G jóságértékéhez illeszthetjük. A készüléket úgy méretezhetjük, hogy minden esetben a GV összehasonlítási értéket a tényleges jóság értékhez az 1 kezelőegység működtetésével normál értéknek definiáljuk, például, amennyiben az 1 kezelőegység működtetésekor az összehasonlítási érték önműködően egy előre meghatározott bizonyos értékkel a tényleges jóságérték alá áll be a 2. vagy 3. ábra szerint. Az 1 kezelőszervet tehát egy Set gombként is kiképezhetjük egy előre meghatározott és beállított parancs kivitelére és/vagy az A, A' távolság beállítására. Az 1 nyomógombot vagy egy további nyomógombot kiképezhetjük a GV összehasonlítási érték automatikus aktualizálásának a lekapcsolására is. Egy ennek megfelelő görbét a 6. ábrán GVs-el jelöltünk.

A 4. ábrán FI és F2 -vei olyan kapcsolásokat, erősítőket vagy hasonlókat jelöltünk, amelyek a G jósági érték és a GV összehasonlítási érték függvénye pillanatnyi mért értékének a C komparátorra történő átvitelére szolgáljak. Az 1 kezelőegység egy tárolóhoz van hozzárendelve, amely a mért G jósági értékből egy beállítható és a működésnek megfelelően befolyásolható alapértéket levon. A tárolót úgy alakítjuk ki, hogy csak az 1 kezelőszerv működtetése esetén engedélyezze az összehasonlítási érték lecsökkentését. Az FI, F2 áramkörök előnyösen a karakterisztikák lefutásának és erősítésének megfelelően, például 1, 2 vagy hasonló értékekre beállíthatók.

Az 5. ábra a 4. ábra egy módosítását mutatja, amelynél egy 2 mikroprocesszor végzi az összehasonlítást. A 6. ábrán egy ilyen 2 mikroprocesszor számára szolgáló folyamatábrát mutatunk be. A G kisebb GV = Igen kijelentéssel egy riasztás bekapcsolását köthetjük össze. Egy 2 nyomógomb működtetésének a riasztás általi lekérdezésével (5. ábra) az éppen mért rossz értéket jóságértéknek definiáljuk, és ez szolgál a további mérés alapjául.

A 7. ábrán a tényleges jóságérték G görbéjét, és a 2. , 3. ábrák GVa és GVv összehasonlítási értékeinek görbéit valamint egy görbét egy nem automatikusan illesztett GVs (s = statikus) összehasonlítási értékhez, foglaltuk egybe. A 7. ábrára továbbá Go és Gu görbéket is berajzoltunk. A Go és Gu görbék a GV összehasonlítási érték sávszélességének a korlátozását ábrázolják. Minden a 7. ábrán ábrázolt GV görbe a tényleges jóság G görbéje alatt fekszik, tehát például egy romlás a nedvesség megnövekedésének az irányában. Lehetséges azonban a mérést úgy végezni, hogy egy kiszáradást rosszabbnak detektáljunk. Ekkor egy minimális értékekre vonatkozó vizsgálat folyna, amelynél az összhasonlítási érték görbéje a pillanatnyi érték görbéje felett fut le.

Annak érdekében, hogy a szélsőséges állapotokat a szabályozásból kizárjuk, egy változatként lehetséges, hogy egy felső és/vagy alsó határértéket (Go és Gu) előre megadjunk.

Go -ra példa:

Szobahőmérsékleten egy 10 MOhm-os érték jelenleg általánosan elfogadott érték. A szigetelés további kiszáradásával azonban elképzelhető, hogy G számára egy valódi 1 GOhm érték fellépjen. Azonban hibás lenne, egyáltalán egy GV=800 MOhm értéket (például az 1 GOhm 80%-ánál) is megengedni. A Go értékét itt például célszerűen 8 MOhm-nál, nevezetesen a 10 MOhm 80%-ánál lehetne megállapítani. Gu-ra példa:

Egy szigetelés teljes átnedvesedésekor (például víz alatt) egyszer bekövetkezik egy érték, amelyet telített állapotként nem lehet tovább túllépni. Hibás lenne, a telítés alatti GV értéket megengedni. A Gu értékeként egy olyan értéket használhatnánk, amely tisztán fizikailag vagy kísérletileg meghatározva egy határt képvisel, amelyet minden oldalról elérhetőnek elfogadnak, és nem hagy szabadon további mérési játékteret. Gu és Go értékét a régi technikánál a felső és alsó beállítható küszöbbel azonosnak vennék annak ellenére, hogy a mi megoldásunknál is a gyakorlatban szélsőséges értékek is fellépnek.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Eljárás egy tárgy vagy egy állapot jóságának az ellenőrzésére, amelynél a jóságot egy hosszabb időtartam alatt egy összehasonlítási értékkel összehasonlítjuk, és az összehasonlítási érték el nem érése esetén egy nem kielégítő jóságot jelzünk, azzal jellemezve, hogy az összehasonlítási értéket (GV) a vizsgálati időtartam kezdetén a tényleges kezdeti jóságtól (GA) egy rögzített távolságra (A, A') állítjuk be, amely emelkedő jóságnál (G) a tényleges jóságot (G) térközzel (A, A') követi , és csökkenő jóság (G) esetén állandó marad, azaz nem csökken le.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy kezelőszerve^ 1, Set) alkalmazunk, amelynek a működtetésekor az összehasonlítási érték (GV) egy előre meghatározott vagy előre meghatározható értékre, a pillanatnyi tényleges jóság értéknél (G) valamivel alacsonyabbra beállítható.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a térköz (A) az összehasonlítási érték (GV) és a tényleges jóság (G) között beállítható.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a minimális értékekre való vizsgálatnál az összehasonlítási érték görbéje a pillanatnyi érték görbéje felett fut.
5. Készülék egy az 1. igénypont szerinti eljárás végrehajtására, azzal jellemezve, hogy

a. az összehasonlítási értéknek (GV) a tényleges kezdeti jóságtól (GA) egy rögzített térközre (A, A') való beállítására szolgáló eszköze van,

b. a pillanatnyi jóság értékének (G) a mérésére szolgáló mérőkapcsolása (M) van,

c. a pillanatnyi jóság értékének (G) egy összehasonlítási értékkel (GV) való összehasonlítására szolgáló komparátora van,

d. az összehasonlítási értéknek (GV) a csak emelkedő pillanatnyi jóság érték (G) esetén a rögzített térközre (A, A') való utánállítására alkalmas kapcsolása van,

e. a komparátor (C) eredményét a kijelző vagy kiértékelő kijelzője (D) van.
6. Az 5. igénypont szerinti készülék azzal jellemezve, hogy a kapcsolást úgy képezzük ki, hogy az összehasonlítási érték (GV) a pillanatnyi jóságérték (G) alatt legyen, emelkedő jóság értékkel (G) emelkedik, azonban a jóság értékének (G) a lefutásától függetlenül nem tud többé lecsökkenni.
7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy egy nyomógombbal (1, Set) rendelkezik, amely minden működtetésekor az összehasonlítási érték (GV) jóságértékét egy előre meghatározott értékkel lecsökkenti.
8. Az 5. igénypont szerinti készülék azzal jellemezve, hogy a mérési és összehasonlítási eredmények kiértékelésére egy mikroprocesszorral rendelkezik.