HU205228B - Seeding device - Google Patents

Description

A találmány vetőszerkezet, amelynek adagolóháza, az adagolóházban forgathatóan ágyazott cellás kereke, és hozzá rögzített, furatokkal ellátott, vákuum alá helyezhető vetőtárcsája, valamint a cellás kerék alatt elrendezett, csoroszlyák által hatátolt magterelője van.

Mint ismeretes, a vetendő magoknak a talajba juttatása a növénytermesztés döntő jelentőségű fázisa, mert igen nagy mértékben befolyásolja a termés minőségét, mennyiségét, azaz a terméshozamot. Ezért vetéstervet szoktak készíteni, amely a vetőanyagnak, illetve a vetendő magoknak a talajban történő térbeli elhelyezkedését határozza meg.

A gyakorlatban elterjedt pneumatikus rendszerű vetőgépek a sorba vetés technológiáját valósítják meg, úgy, hogy az egymás után vetett magok közötti távolságot állítják be. Az elméleti lehetőségként a rendelkezésre álló sorba vetést nagyüzemileg eddig keresztezett sorú vetés, illetve ikersoros vetés módszerével próbálták kombinálni, illetve felváltani. Ezeket részletesen a Harangozó-Járvári: „Nagy teljesítményű vetőgépek” (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1980.) című kiadvány tárgyalja.

A sorbavetéses technológiát mind ez ideig széles körben alkalmazzák, pedig az általa elérhető terméshozamok messze elmaradnak az elméleti optimumtól.

Mint ismeretes, a növénykultúrák optimális tenyészterülete négyzet alakú, és ezt az ismert vetőberendezések nem tudják biztosítani.

Ezen a hátrányon igyekeztek segíteni az ikersoros vetőgéppel, amely soronkénti két vetőegység mechanikus összekapcsolása révén jön létre. Ennek a megoldásnak azonban a hátránya a két vetőegység mechanikus kapcsolódása révén a magelosztás pontatlansága, illetve a gép magas költsége.

A találmány célja olyan vetőszerkezet létesítése, amely biztosítja a vetőmagvaknak a talajban az optimális térbeli elhelyezkedését és megakadályozza káros magcsoportosulások kialakulását.

A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha a vetőmagvakat két sorban, de váltakozva, megfelelő távolságonként juttatjuk a talajra. A találmány szerinti vetőszerkezet révén a kitűzött célt azáltal biztosítjuk, hogy a vetőszerkezetnek a vetőtárcsáról a furatain vákuummal tartott magokat a cellás kerék celláiba sodró excentrikus terelőpereme van, a cellás kerék egymás utáni celláiban, a cella alsó helyzetében kiejtendő magokat váltakozva ellenkező oldalra kényszerítő terelőelemek, előnyösen terelőékeken, vannak elrendezve, és a csoroszlyák által határolt magterelő, magterelő éllel szétválasztott, egymással párhuzamos, iker magterelőként van kialakítva.

A találmány szerinti vetőszerkezet biztosítja, hogy a magok két sorban, egymástól meghatározott távolságban kerülnek a talajba, és így mindegyik mag számára az optimális termőfelület áll rendelkezésre.

Természetesen a vetőtárcsán a cellás kerék celláival megegyező számban és osztásban vannak a magokat tartó furatok kialakítva.

Az iker magterelő mindkét oldala, egy-egy csoroszIyacsúccsal van ellátva, amelyek annak érdekében, hogy a különböző magokhoz optimálisan igazodni lehessen, cserélhetően lehetnek elrendezve.

Atalálmány szerinti vetőszerkezet a magelosztást, a csoroszlyához juttatást, egy egységen belül valósítja meg, és így beruházási költsége is lényegesen alacsonyabb, mint az ismert, de az optimális eredményt mégsem biztosító berendezéseké.

A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti vetőberendezés sematikus metszete, míg a 2. ábra az 1. ábra szerinti vetőberendezés részben metszett, sematikus oldalnézete.

A találmány szerinti vetőberendezés egy nem ábrázolt magtartályhoz csatlakozó; két félből álló (1) adagolóházzal rendelkezik. Az (1) adagolóházban, azonos körön egyenletes távközökben kiképzett (13) furatokkal ellátott (3) vetőtárcsa van forgathatóan ágyazva. Az (1) adagolóházon a (3) vetőtárcsa egyik oldalán az ábrán, jobb oldalán, egy vákuumot előállító, nem ábrázolt ventillátorhoz csatlakoztatható (15) csonk van. A (3) vetőtárcsa másik oldalához gyűrűként kialakított (2) cellás kerék van rögzítve. A (2) cellás keréken lévő (14) cellák száma és osztása megegyezik a (3) vetőtárcsa (13) furatainak osztásával és számával, azaz mindegyik furattal szemben egy feléje nyitott (14) cella helyezkedik el. Az (1) adagolóháznak a (3) vetőtárcsával ellentétes felében nem ábrázolt magtartályhoz csatlakozó (5) csatorna van, amely a 2. ábrán látható (16) áttörésen keresztül a (3) vetőtárcsa előtti, és a (2) cellás keréken belüli térrel áll kapcsolatban, és vezeti ebbe a térbe a magokat. Az (I) adagolőháznak a (2) cellás kerék felé eső oldalán alul, a (14) cellákat lezáró, körív mentén futó (17) faldarab van, annak megakadályozására, hogy a magok beleessenek az alul lévő cellákba.

Az (1) adagolóháznak a (2) cellás kerék felé eső belső falán mintegy 9-11 óra irányában egy excentrikus (7) terelőperem, valamint a (16) áttörés felett egy (6) magletolő van elrendezve.

A találmány lényege értelmében a (14) cellákban a kerület felé, váltakozva ellentétes irányba mutató (8) terelőékek vannak elrendezve. Az (1) adagolóház alatt (II) csoroszlyákkal határolt és (9) magterelő éllel szétválasztott iker (10) magterelő helyezkedik el. A (9) magterelő él és a (14) cellákban elrendezett (8) terelő ékek együttesen biztosítják, hogy a (2) cellás kerékből a magok váltakozva a magterelő egyik, illetve másik oldalába jussanak. A (10) magterelő a (11) csoroszlyákhoz csatlakozó, két (12) csoroszlyacsúccsal van ellátva.

A találmány szerinti vetőberendezés működése a következő: az önmagában ismert műveleti lépéseket, mint például a barázdakészítést, nem ismertetjük. A nem ábrázolt magtartályból a vetendő magok az (5) csatornán (1. ábra) keresztül, valamint a (16) áttörésen (2. ábra) keresztül a (3) vetőtárc'sához jutnak. Tekintettel arra, hogy a (3) vetőtárcsa mögötti térben vákuum uralkodik, a vetőmagvak közül egy-egy a (3) vetőtárcsa (13) furataira szorul. A vetőtárcsára egyébként eset2

HU 205 228 Β legesen rátapadó felesleges magvakat a (6) magletoló lesodorja. A körbeforgó vetőtárcsára vákuum révén tapadó magvakat azután egyenként az excentrikus. (7) terelőperem a (2) cellás kerék (14) celláiba kényszeríti. A magokat tartalmazó, lefelé mozgó cellák azután alsó helyzetükben a bennük elrendezett (8) terelőék helyzetétől függően a magokat felváltva a (10) magterelő jobb oldali és bal oldali felébe ejti a (9) magterelő él segítségével. A (10) magterelö felekből a (12) csoroszlyacsúcsokon keresztül a megkívánt osztásban a magok felváltva a jobb, illetve a bal oldali barázdába jutnak.

A (12) csoroszlyacsúcsok a különböző vetőmagokhoz történő igazodás céljából cserélhetőek. A (10) magterelő, illetve a (11) csoroszlyák előtt az ikersomak megfelelő szélességű nyitó csoroszlya dolgozik, amely a magterelő csoroszlyáinál kisebb mélységben dolgozik. Ez a működési szélességben a felső földréteget távolítja el és így biztosítja, hogy a (11) csoroszlyák közt feltorlódó földmennyiség a magterelő alatt akadálytalanul átjusson.

A találmány szerinti vetőberendezés, mint a kiviteli példa is mutatja, igen egyszerű technikai eszközökkel biztosítja a magok két sorban és egymáshoz képest megfelelően eltolt távolságokban történő vetését.

Claims (4)

1. Vetőszerkezet, amelynek adagolóháza, az adagolóházban forgathatóan ágyazott cellás kereke, és hozzá rögzített, furatokkal ellátott, vákuum alá helyezhető vetőtárcsája, valamint a cellás kerék alatt elrendezett, csoroszlyák által határolt magterelője van, azzal jellemezve, hogy a vetőtárcsáról (3) a furatain (13) vákuummal tartott magokat a, cellás kerék (2) celláiba (14) sodró, excentrikus terelőpereme (7) van, a cellás kerék (2) egymás utáni celláiban (14), a cella alsó helyzetében kiejtendő magokat váltakozva ellenkező oldalra kényszerítő terelőelemek, előnyösen terelőékek (8) vannak elrendezve, és a csoroszlyák (11) által határolt magterelő (10), magterelő éllel (9) szétválasztott, egymással párhuzamos, iker magterelőként van kialakítva.

2. Az 1. igénypont szerinti vetőszerkezet, azzal jellemezve, hogy a vetőtárcsán (3) a cellás kerék (2) celláival (14) megegyező számban és osztásban vannak a magokat tartó furatok (13) kialakítva.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vetőszerkezet, azzal jellemezve, hogy az iker magterelő (10) mindkét oldala egy-egy csoroszlyacsúccsal (12) van ellátva.

4. A 3. igénypont szerinti vetőszerkezet, azzal jellemezve, hogy a csoroszlyacsúcsok (12) cserélhetően vannak elrendezve.